Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-06 / 105. szám

ur.fciei] 1984. MÄJTJS 8, VASÄRNAP 3 Folytatódtak a KOSZ-kaüdöttértekesletek e© Önállóan, felelősséggel cselekedni A HÉT HÍRE BOLONDSÁG A hét végén újabb KISZ-kQldöltérlekezleteket tartottak a me­gye több településén. Ezúttal Cégied, Monor, Nagykáta, Dabas és Ráckeve ifjúkummunistáinak képviselői vitatták meg a moz­galom aktuális kérdéséit. A fiatalok a vitákban nagy felelősség­gel szóltak olyan témákról, mint a mozgalom irányításának a gondjai, vagy az úttörő—KISZ átmenet problémái. Sok szó esett a gazdasági munkából a fiatalokra háruló feladatokról, az if­júság aktivitásának, érdeklődésének felkeltéséről és arról, ho­gyan lehet a régi KISZ-eseket segítőtársként megtartani. A hoz­zászólásokból kicsengett a cél: a fiatalokkal meg kell ismertet­ni a politikai tevékenység szépségét, s ehhez olyan módszerek kimunkálása szükséges, amelyek vonzóvá teszik a mozgalmi munkát. Fokozott követelmények Cegléden, a városi pártbi­zottság nagytermében gyűltek össze a város és vonzáskörze­tének 5645 KISZ-tagját képvi­selő küldöttek, az elmúlt idő­szak mozgalmi munkájának értékelésére. A tanácskozáson részt vett Szabó József, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának osztályvezetője, Baila János, a városi pártbizottság első titkára, dr. Hudák Lajos, a KISZ KB osztályvezető-he­lyettese, Miklós László, a KISZ Pest megyei Bizottságá­nak titkára, valamint Fekete Antal, Cegléd város tanácsel­nöke. A reális képet festő írásos beszámolóhoz elsőként Tolna Sándor, a KISZ városi bizott­ságának titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Mint mondotta, a társadalmi, gazdasági változá­sokkal együtt fokozódnak a KISZ-tagsággal szemben tá­masztott követelmények. A kérdésre, hogy miként lehet a kívánalmaknak eleget tenni, nincsenek kész válaszok, a fogódzót az új iránti érzékeny­ségben cell keresni. Fazekas László, a volt já­rás KISZ-titkára is szót kért, s arról beszélt, hogy a közigaz­gatási átszervezés következ- njényeként a ter.ü’et mozgalmi; munkáját egy KISZ-bizottság fogja irányítani. A kiegészítéseket követő hozzászólások a mozgalmi te­vékenység községi, alapszer­vezeti gondjaival, sikereivel foglalkoztak. Miklós László arról beszélt, hogy a fiatalok­nak milyen szerepet kell vál­lalniuk a gazdaság intenzív fejlesztési programjából. Végezetül a küldöttek meg­választották a tizenöt tagú vá­rosi KISZ-bizottságot. vala­mint a küldötteket, akik a te­rület fiataljait a megyei érte­kezleten képviselik majd. A városi KISZ-bizottság titkára ismét Tolna Sándor lett. V. S. Kötetlenebb formák Monor on, a városi jogú nagyközségi pártbizottságon tartották meg tegnap küldött- értekezletüket a KlSZ-fiata­lok. Részt vett az eseményen Sólyom Antal, az MSZMP KB külügyi osztályának politikai munkatársa, Németh Ferenc, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának munkatársa, Szá- szik Károly, a városi jogú nagyközség pártbizottságának első titkára, Vámos Mariann, a KISZ KB tagja és Nemoda István megyei úttörőelnök. Az írásban előre kiadott be­számolóhoz Horváth Boldizsár járási KISZ-titkár fűzött szó­beli kiegészítést. Elmondta, hogy kétezerötszáz ifjúkom- munista dolgozik Monor von­záskörzetében. A fiatalok többsége helytáll a gazdasági munkában, tagja a szocialista kollektívának, részt vállal a társadalmi munkában. Kiemelkedő eredményeket értek el a hulladékgyűjtésben. Eredményesen közreműködtek a börzsönyi úttörővasút, a káptalanfüredi tábor, vala­mint iskolák és tantermek építésénél. Javult az alapszer­vezetekben a mozgalmi tevé­kenység, bár még nem hasz­nálnak ki e téren minden le­hetőséget. A beszámolóhoz sokan hoz­zászóltak, köztük Szászik Ká­roly és Nemoda István. Mind­ketten hangsúlyozták, hogy az alapszervezetekben törekedni kell a még jobb munkára, a megújulásra, a kötetlen for­mák bevezetésére. Legfonto­sabb a még demokratikusabb szervezeti élet megvalósítása. A hozzászólásokat követően K. Nagy Ágnes a nagyközsé­gi KISZ-bizottság beszámoló­ját ismertette. Majd az ezután már városi jogú nagyközségi KISZ-bizottság megválasztása következett. A titkár Hajnal Béla, volt járási úttörőelnök lett. Ú.3. Önkritikusan, -- bizakodva Számvetést tartattak Nagy- kátán is a fiatalok. Egy híján kilencvenen gyűltek össze a pártbizottság nagytermében. A vendégeik között üdvözölték Réti Lászlót, az MSZMP KB munkatársát, Dóczi Jánost, a megyei pártbizottság munka­társát. Dobos Imréné, a teg­napig tevékenykedő járási KISZ-bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítőt az önkriti­kus írásos anyaghoz. Szólt a politikai képzés fontosságáról, valamint a szervezeti fegye­lemről. Beszélt a helyi hagyo­mányok alapján kibontakozó lakóterületi munka fontossá­gáról, s helytállásra buzdí­tott a gazdasági munkában. A vita élénk és szókimondó volt. A hozzászólók kifogá­solták a megszerzett tudás el­ismerésének a hiányát. Az idősebb KISZ-esek hangsú­lyozták. hogy nem tűnnek el. jelenlétükre, tapasztalatukra továbbra is számíthat az ifjú­sági szövetség. Gádor Ferenc. a Ligeti Károly vezetőképző iskola igazgatója — a mesyei KISZ-bizottság képviseletében a fiatalok vitakészségét ele­mezte, mondván: az érvelés tényanyagát gazdagítani kell, MOTESZ-közgyíílés Díjalapítás aktivistáknak A Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének évi közgyű­lését szombaton rendez­ték a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem elméleti épületében. Dr. Nyerges Gá­bor egyetemi tanár főtitkári beszámolójában elmondta: az utóbbi esztendőben csaknem 400 tudományos rendezvényük volt, s ezek az orvosok tovább­képzését is elősegítették. A magyar szakemberek tevé­kenységének elismerését jelzi, hogy a nemzetközi szervezetek tavaly 13 magyar szakembert választottak vezetőségi tagjaik sorába, 15 tagtársukat pedig tiszteletbeli, illetve levelező tagjává választották. A szövetség a korábbi évek­hez hasonlóan hathatósan tá­mogatja a fiatalok tudomá­nyos . törekvéseit — hangoztat­ta a főtitkár. — A MOTESZ tudományos pályázatot minden második évben a fiatalok szá­mára hirdetik meg. A közgyű­lés résztvevői most elfogadták a MOTESZ-díj alapítására vonatkozó javaslatot, amely szerint 1985-től évente MO- TESZ-díjat adományoznak an­nak a társadalmi aktivistá­juknak, aki tevékenységével jelentősen hozzájárult a szö­vetség tevékenységéhez, fej­lődéséhez. G Siófokon országos tanácskozáson találkoztak a munkavédelmi felügyelők. G Német és szlovák nyelvű könyvek kiállítása nyílt meg Oroszlányban. G Az Épí­tőipari Tudományos Egyesületben ankétot rendeztek az ésszerű anyagfelhasználásról. G Felavatták Gelléri An­dor Endre szobrát a főváros III. kerületében. G A hét híre az is, hogy megalakult az 1985-ös nemzetközi ifjú­sági év magyar nemzeti bizottsága. hogy az agitáció nyílt legyen, őszinte és az igazságot tárja fel. Többem beszéltek a KISZ vezető szerveinek irányítási stílusáról, s kevesellték a szö­vetség propagandáját. Babosán József, az MSZMP nagyikátai városi jogú nagy­községi bizottságának első tit­kára örömmel üdvözölte az önkritikus szemléletet, de egy­ben javasolta: Legalább eny- nyi erő és energia jusson a haladás, a továbblépés irányá­nak a megmutatására. Énei­kül ugyanis senki nem tud kezdeményezni, a változtatás igényével feillépni. Elemezte a politikai munka szépségét, azt, hogy a mozgalom legyen ké­pes mindig magával ragadni másakat, s törekedjen arra, hogy a többség velünk jöjjön. A vita összegzése után ke­rült sor a 13 tagú KlSZ-bi- zottság, a 7 tagú PEB, vala­mint a 8 megyei küldött meg­választására. A KISZ nagyká- tai városi jogú nagyközségi Bizottságának a titkára ismét Dobos Imréné lett. M. Zs. Megvalósuló javaslatok öt község több mint há­romezer KISZ-tagját képvisel­ték azok a fiatalok, akik a dabasi küldöttgyűlésen érté­kelték' a KISZ tizedik kong­resszusa óta végzett munkát, és meghatározták a további tennivalókat. A dabasi nagy­községi tanácson megrende­zett értekezleten ott volt Cse- lényi Dezső, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztály- vezetője, Ádori Károly, a he­lyi pártbizottság első titkára, valamint dr. Husti István, a KISZ KB tagja. Kovács István, a KISZ-bi- zottság titkára.az írásbeli be­számolóhoz fűzött szóbeli ki­egészítésében hangsúlyozta, hogy az ifjúsági szervezet jól megfelelt a vele szemben tá­masztott igényeknek. A fia­talok helytállnak a politikai, a gazdasági, a társadalmi munkában, partnerek a kö­zösségi döntésekben, ugyan­akkor új rendezvényekkel szí­nesítik a mozgalmi életet. Am azt sem szabad feledni, hogy a beilleszkedési, családalapítá­si gondok miatt egyre többen kényszerülnek munkaidőn tú­li elfoglaltságra, ezért a moz­galomra kevesebb idő jut. Előrelépést jelent, hogy a leg­utóbbi küldöttgyűlésen felve­tődött javaslat alapján, a KISZ szervezésében az év vé­géig tető alá kerül tizenkét la­kás, s újabbak építését is ter­vezik. Cselényi Dezső hozzászólá­sában méltatta a körzet me­zőgazdasági eredményeit, amely a fiatalokat is dicséri. Elmondotta azt is, hogy az önálló életteremtés gondja ok­kal vetődik fel, annak átfogó megoldására, azonban csak a népgazdasági helyzet javulásá­val arányban lesz lehetőség. Dr. Husti István egyebek kö­zött arról szólt, hogy nem he­lyi probléma a tizenévesek érdektelensége. Megvannak a megfelelő határozatok, ame­lyeket a helyi és az életkori sajátosságokhoz igazítva lehet hatásosan alkalmazni. Ezt követően megválasztot­ták a megyei fórum küldöt­teit, valamint az immár vá­rosi jogú KISZ-bizottságot, amelynek Kovács István lett a titkára. K. L. Részvétel a feladatokban Ráckevén, a művelődési ház adott helyet a KISZ küldött- értekezletnek. Háromezeröt­száz KISZ-tag képviseletében 83 küldött vitatta meg az el­múlt időszakban végzett mun­kát. A küldöttgyűlésen részt vett Jánky Zoltán, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának munkatársa, Klamó József, a városi jogú nagyköz­ség pártbizottságának titkára és Bergmann Erika, a KISZ megyei bizottságának titkára. Az írásbeli beszámolóhoz Papp Péter, a volt járás KISZ-titkára fűzött szóbeli ki­egészítést. Arról beszélt, hogy a területen élő fiatalok döntő többsége becsületesen teljesí­tette a munkában, a tanulás­ban vállalt kötelezettségeit. A vita során elhangzott hoz­zászólások kiegészítették, ár­nyalták és konkrét példákkal illusztrálták a beszámolót. Szóltak a fiatalok a politikai képzés helyzetéről, hatékony­ságáról, az ifjúsági klubok működéséről, az ifjú gárda feladatairól és az úttörő— KISZ átmenet problémáiról. Sokan érintették a gazdasági építőmunkával összefüggő.kér- déseket, keresve azokat a le­hetőségeket, amelyekkel a fia­talok hatékonyabban vehetik ki részüket a feladatok meg­oldásából. Klamó József hozzászólásá­ban arról beszélt, hogy 27 esz­tendőn át tevékenykedett a járási KISZ-bizottságban. E több mint negyed század alatt számos vezető nevelkedett fel a mozgalomban, olyanok, akik ma is becsülettel állnak helyt posztjukon. * A vita után a küldöttérte­kezlet megválasztotta a tizen­egy tagú városi jogú nagyköz­ségi KISZ-bizottságot és a megyei küldöttértekezlet kül­döttjeit. Az újonnan választott KISZ-bizottság titkára Weisz Károly lett. M. N. P. A nagymama emlékezetes alakítás lehetőségét kínálta fel Prielle Kornéliának, igaz, a vígjátékot bevallottan neki írta Csiky Gergely. A bemu­tatás évében, 1891-ben már hatvanöt esztendős primadon­na ajkáról röppent fel a sza­vakká formált, egyszerre ke­serű és édes bölcs tapaszta­lat: A fiatalság olyan hiba, mely napról napra kevesbe- dik... Sajnos, tanúk vagyunk rá...! Amint majd tanúk lesznek azok a ma cseppek, nagyobbacskák, tizenévesek, akik olyan nagyon szeretné­nek már felnőttek lenni. S amikor majd azok lesznek, sóhajtva gondolnak vissza az ifjúságra. Von, volt, lesz já­téka ez, s e játszadozás köz­ben, hol komor, hol derűs ég alatt, eltelik az élet. Vannak Örök ifjak és ifjan is öregek, ám a kérdésre, forma szerint, ténylegesen meddig tart, hol végződik az ifjúság, annyiféle a felelet, hogy zavarba jön a választ adó. Mert van gyer­mek-, van fiatalkorú a jog­ban, vannak ifjúsági korosz­tályok a szociológiában, van fiatal nemzedék a politikai szóhasználatban, egészen mást fed a fiatal, az ifjú címszó az ifjúsági szövetségben és a vá­lasztójogban, mást a lakásta­karékossági feltételek alkal­mazásakor ... Ha a közvélekedéshez iga­zodva. huszonnégy évig vél­jük indokoltnak az ifjúság megjelölést használni, akkor a megye lakosságának 35,3 százaléka tartozik ide. Az ilyen korúak között még a férfiak vannak többségben, a megyében élő összes férfi 37,1 százaléka a fiatal, míg a nők­nél ez az arány 33,6 százalék. Azután majd fogyni kezd ez a férfitöbblet, hogy hatvan év felett jelentős nőtöbbletnek adja át a helyét, de ez már nem a fiatalok ügye, gondja. Avagy éppen hogy az övéké?! Jövendő sorsukat olvashatják ki belőle, ha akarják? Olvas­hatnák, de nem akarják. Ezerszer ezer dolog csábítja, taszítja, érdekli, untatja a fia­tal embert, ám az legkevésbé, hogy egyszer majd öreg lesz. A dolgoknak ez a rendje? Hisszük, hogy igen. Ez a ter­mészetes. Van persze sok olyasmi, ami nem természe­tes sem az ifjúságnak, sem a társadalomnak, például az, hogy a megyében a válások több mint húsz százalékát te­szik ki azok a házastársak, akik huszonnegyedik életévük betöltése előtt a szendén elre- begett igenre már kimondták a nemet is, a soha többé ne lássalakot. Továbbá az sem lehet természetes, hogy a me­gyében a jogerősen befejezett büntetőügyekben az elítéltek 8,2 százaléka fiatalkorú, s mind számuk, mind arányuk folyamatosan emelkedik. So­rolhatnánk seregnyi dolgot, ami nem természetes — mert például a motorosokat érintő balesetek sérültjei, halottjai között kiemelkedően magas az ifjúság aránya —, amint seregnyi azoknak a tények­nek, tapasztalatoknak a szá­ma is, amelyek azt mutatják, a társadalom, fokozott figye­lemmel, törődéssel, segítéssel fordul a holnap nemzedéké­hez, még akkor is, ha némely­kor, némely ügyekben úgy tű­nik, elkelne egy tolmács, aki megértetné a felekkel a másik mondandóját, fölismertetve ve­lük, egyazon dologról beszél­nek ... Bölcsesség átitatta türelmet sugall a közmondás, fiatalság bolondság. S valóban, ezer minden van, ami bolondság, múlandó csacskaság, amit nem szabad összekeverni az ifjúság általános megítélésé­vel, minősítésével. A legutób­bi három esztendőben a me­gyében a tanácsi bérlakások­hoz jutók között minden má­sodik fiatal házas volt, ami nem bolondság, de más-e, mint bolondság, hogy akad munkahely, ahol még mindig győzködni kell. ne az életkor, hanem a teljesítmény függvé­nye legyen a javadalmazás? Tele az életünk ilyen bolond­ság, nem bolondság páro­sokkal, csakhogy mi, fel­nőttek, örvendetes meg ke­serves tapasztalataink segít­ségével jobban elviseljük ezt, mint az ifjúság, hiszen ők el­vont elveket és gyakorlatot vetnek össze, tapasztalatok híján. Majd lesz azután ta­pasztalatuk is .. . remélhetően kevesebb kínlódásai, szenve­déssel, áldozattal szerzett, mint szüleiké. S ha keveseb­bel, akkor a felnőtt társada­lom megtette értük azt, amit meg kellett tennie. Mészáros Ottó MEDDIG ANYA AZ ANYA? M eddig anya az anya? Addig anya, amíg gyermeke van? Addig, és még tovább is. Néhány héttel ez­előtt riportot olvastam egy Szovjetunió­ban élő anyáról, akinek a háborúban el­tűnt a fia, aki nem hitte el, hogy meg­halt (hány ilyen anya él még ma is kö­zöttünk?!), és négy évtized után megta­lálta a fiát. Talán pontosabb lenne hát a válasz, hogy az anya addig anya, ameddig csak ö maga él. Nagy szavak?! Valóban nem kis szavak, de könnyen hétköznapivá formálhatók. Az anya ott kezdődik, amikor a kislány leteszi a babájára adott saját bébiholmiját azzal, hogy: Jó lesz majd az én kislányomnak. Azután ott folytatódik, amikor a fiatal nő először érzi testében megmozdulni az eljövendő életet, és attól a perctől kezdve úgy jár, hogy a két keze védőn ott van maga előtt. Tessék megkérdez­ni az édesanyákat, akik már évekkel, esetleg évtizedekkel ezelőtt szültek, hogy ha éjszaka a sötét lakásban mo­zognak. nem a hasuk előtt tartják-e ösztönösen, védőén a kezüket?! Lehet, hogy eddig nem is figyeltek rá, pedig így tesznek. Az adni és kapni fogalma valahogyan összekeveredik az anyában. Akkor kap, ha azt amit ad, örömmel fogadja a gyermeke, vagyis az anya a legszíve­sebben azt kapja, ha örömet szerez az­Trencsényi Zoltán felvétele zal, amit ad, pontosabban, amit nyújt a gyermekének. És ha ez így igaz, akkor be is fe­jezhetjük a gondolatsort? Éppenhogy nem, mert legalább egyszer egy évben, anyák napján beszéljünk arról, hogy nem szabad visszaélni az anyáknak ez­zel a tulajdonságával. (Tudom, vannak más anyák is, gyerekükkel nem törődő, csupán önmagukkal foglalkozó nők, akik gyermeket vagy gyermekeket szül­tek a világra. Űk azonban a nagyon- nagyon kicsiny kisebbség, s nemcsak a gyermekük, hanem ők maguk is saj­nálatra méltók, hiszen a legszebb érzés kimaradt az életükből.) Nem szabad visszaélni azzal, hogy ők akarnak min­dent adni a gyermekeiknek. Legalább próbálkozzunk néha fordí­tani egyet ezen a renden. Bizony az anyának is jólesik, nagyon jólesik a fi­gyelmesség, nemcsak május első vasár­napján, hanem az esztendő többi nap­ján is Néha már a szándék is elegen­dő ahhoz, hogy ő ötszörannyit akarjon nyújtani. Ne engedjük, ne éljünk visz- sza ezzel. Az adni és a kapni nem min­dig ajándékot, tárgyakat jelent. Ennél sokkal fontosabb a szeretet, a kapcso­lat, a barátság, az őszinteség, a tanács­kérés. a gondjainkba beavatás, az örö­meink, a sikereink elmondása, az őszin­teség. F ontosabb az a tudat a virágnál, hogy az anya érezze: szükség van rá a gyermekének akkor is, ha a nem könnyen elviselhető kamaszkorban van; akkor is, ha már kinőtt a kamaszkorból; akkor is, ha ő maga is már anya vagy édesapa. Ennek a szükségnek a tudata talán mindennél fontosabb, ezzel — jó értelemben véve —, még visszaélni is szabad. S. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom