Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-31 / 126. szám

1984. MÁJUS 31., CSÜTÖRTÖK 0 w VCtlfCTP Szaktábor Sződliigeten és Sopronban Tájak, korok, múzeumok Dokumentumgyűjtés országjáró utakon Idén nyáron Sopronban és Sződligeten rendeznek múzeu­mi és. műemlékvédelmi szaktá­bort, azon fiatalok részére, akik a legeredményesebben vettek részt a Hazai tájakon vándorkönyvvel a tarisznyá­ban című honismereti játék­ban. A tájak, korok, múzeumok szervező bizottságán ezekben a napokban zárul a tavaly meg­hirdetett akció, értékelése: mintegy kétezer játékos — KISZ- és útíörő-alapszervezet, ifjúsági klub, szocialista bri­gádtag — kapja kézhez féléves munkájának minősítését. Eny- nyien vettek részt ugyanis a vándor-könyv-akcióban, amely­nek . célja, hogy mind többen ismerkedjenek meg történelmi múltunkkal, s keressék fel a történelmi emlékeket őrző he­lyeket: régészeti, műemléki, természetvédelmi területeket, illetve mzeumokat, s vállalja7 nak aktív szerepet nemzeti ér­tékeink megóvásában, védel­mében. A következő eszten­dőben is folytatódó játék a középkori céhes iparosok szá­mára előírt vándorlási hagyo­mányokat eleveníti fel: a vá­lasztott mesterség elsajátításá­ra a vándorló útnak indul, s útjának állomásait, a tanulta­kat vándorkönyvébe bejegyzi — így ad számot a megszer­zett tapasztalatokról, a vállalt témák, megismeréséről. A vál­lalkozó kedvűek tiz „fő céh” közül választhattak. Többek között a természet- és tájvé­delem, a régészet,- az építé­szet, a néprajz, a képzőművé­szet, az irodalom, valamint a történelmi emlékhelyek téma­körében kutathattak, s gyűjt- hettek dokumentumokat önál­lóan megtervezett országjáró útjaikon. A felszabadító ok­mányt, a mesterlevelet azok kaphatják meg, akik valami­lyen múzeum, műemlék vagy természetvédelmi terület meg­óvására is vállalkoztak, illetve a játék kiterjesztésében vala­milyen módon közreműködték. A felszabadító levelet el­nyert legsikeresebb vándor- könyvesek közül sorsolják ki a nyári táborozás résztvevőit is. Július közepén mintegy száz általános iskolás gyermek Sopronban, s ugyanennyi ifjú .vándorkönyves a sződligeti KISZ-táborban tölthet egy-egy hetet jó munkája elismerése­ként. Kirándulásaik során — szakemberek vezetésével — megismerkedhetnek a város, illetve a, környező vidék neve­zetességéivel, válamint a kö­zeli múzeumok anyagával. Többek között művészettörté­neti előadásokat hallgathatnak, és szakértőik segítségével be­pillanthatnak a régészet,, a restaurálás műhelytitkaiba is. Az elsajátított ismeretekről já­tékos 'alkotónapökon, valamint tábori vetélkedőkön adhatnak számot; a legjobbak belföldi, üdülési beutalót s más értékes jutalmat kapnak. Saját öregükre? A három zenekar Pilisvörös- váron gyakorlatilag egymásnak játszott. Tagjaik száma éppen megegyezett a nézőtérre beült, fiatalokéval. Hogy mégsem pa­koltak össze és mentek haza a zenészek? Annak mindhárom csapatnál más oka volt. Az elsőként színpadra lépő esztergomi amatőr zenekar, a Stáció még egyszerűen nincs abban a helyzetben, hogy el- szalasszon egy bemutatkozási lehetőséget, bármily szükköru is az. A Berki Tamás vezette Berki Team becsületből nem hátrált meg, s adott egy, az il­lendőség határait súrolóan rö­vid ízelítőt zenéjéből. A na­gyon igényes lcissé elvont hu­morú, ironikus dalok üzenetét a jobbára tinédzser közönség sajnos nem „vette**. S a harmadik, a szombathe­lyi Lord együttes vajon miért nem dobta be a törölközőt? A csapat profi szerelést hal­mozott föl a színpadon. A ha­talmas hangládák megrezegtet- ték a művelődési ház ablakait. Vida Ferenc és társai egy pil­lanat alatt profi látványt terem­tettek megjelenésükkel, mozgá­sukkal és fénytechnikájukkal. És a zene? Ha nem is profi, de alapos tudásról, összeszokott­ságról és némi eredetiségről ta­núskodó kemény rock. Amo­lyan jó „dögös” muzsika. A va­si fiatalok kedvenc csapata egy csapásra hangulatot terem­tett. A jelen levő kevés fiatal az első szám végére már a színpad előtt ugrált. S el sem jött onnan másfél órán keresz­tül. Igen, másfél órán át. Mert a Lord fittyet hányva az üres nézőtérnek, teljes erőbedobás­sal hajtotta végig szokásos mű­soridejét. Nem pusztán a lát­szat kedvéért pengettek el né­hány nótát. Tiszteletreméltó lelkesedéssel úgy dolgozták vé­gig — minden bizonnyal saját örömükre is — a koncertet, mintha a sportcsarnok tömött lelátói előtt játszottak volna. A pilis vörösvári tinik hálásak voltak: a koncert teljes közön­sége bevonulhatott az öltözőbe autogramért. M. N. P. Vendégeink Umhaíából Bővíthető az együttműködés A Pest megyei Tanács vendé­geként hétfőn érkezett hazánk­ba Roberto Francesco Abbon­danza professzor, politikatörté­nettel foglalkozó egyetemi ta­nár, , akit baloldali fgggqtyqp« ként az OKLP lisfcájánT válasz­tottak az Umbriai Tartományi Tanácsba, s jelenleg az egész­ségügyi-szociális és kulturális bizottság elnöke. A másik dele­gátus, Aroldo Aleaudri profesz- szor, nyugdíjas, akii az Olasz Kereszténydemokrata Párt lis­táján választottak, s most az Umbriai Tartományi Tanács költségvetési, személyzeti és intézményi bizottságának alel- nöke. A vendégekkel tegnap út­juk eddigi tapasztalatairól, a két megye közötti együttműkö­dés lehetőségeiről, s az Umb­riai Tartományi Tanács előtt álló feladatokról beszélgetett munkatársunk. R. F. Abbondanza: — Ta­nácsunk legfőbb gondja, hogy kevés az eszköz, a megfelelő, hatáskör ahhoz, hogy leküzd- jük legsúlyosabb problémáin­kat, a munkanélküliséget. Pél­dául a térni, kohászati üze­mekben csökkenteni kell a dolgozói létszámot, s ugyanak­kor a technológiai innováció­ba kell beféktetnünk pénze­ket. Kénytelenek vagyunk át­alakítani az üzemek tevékeny­ségét, mert a Közös Piacban csökken a kereslet a kohá­szati termékek iránt. így más szektorok fejlesztésére — a kis es középüzemek számának gyarapítására — törekszünk, ezek megfelelő támogatás ese­tén életképesek. A másik nagy gondunk, hogy megvédelmez­zük az állami egészségügyi szolgálatot, amely a gazdasági válság körülményei közepette elmaradt a gyarapodásban, s sok fogyatékosságát indokoltan kritizálják. Ami a lényeget il­leti, szeretnénk elérni olyan egészségügyi reformot, mely nem visszatérés a korábbi ál­lapotokhoz, s megőrzi az álla­miság vívmányát, az egységes irányítást. A. Aleandri: — Ezzel pár­tom is egyetért, szükség van az egészségügy racionalizálásá­ra, megfelelő gazdasági irá­nyítására. Egy öt éve kezdő­dött reform hozta létre a gyó- ■ gyászát tartományi felügyele­tét. A véleményem az, hogy ennek feltétlenül helye van a belgyógyászat és az ambulan­ciák esetében, de a kórházak­nál nagyobb önállóságra lenne szükség, s arra, hogy eze­ket szakemberek irányítsák. Egyébként 12 éve jártam már Magyarországon s nagy válto­zást tapasztalok, megélénkült Balról Jobbra: Roberto Francesco Abbondanza és Aroldo Aleandri pro­fesszorok a gazdaság, sok a. kis üzlet, nagyobb a fogyasztási cikkek kínálata, választéka, Budapest bármelyik európai fővárossal összehasonlítva állja a ver­senyt. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nincsenek politikai nézetkülönbségeink. R. F. Abbondanza: — Ed­digi benyomásaim rendkívül kedvezők. A múlt és a jelen igazi európai harmóniáját lá­tom itt. Példának hozhatom Szentendrét, a turizmusban, a művészet pártolásában, a kul­turális életben betöltött sze­repével, vágy Visegrádot. A történelmi és kulturális emlé­keket példamutatóan őrzik, s a Pilisi Parkerdőgazdaság jur­tatábora ehhez méltóan, a kör­nyezetbe illő. Ügy látom, az együttműködésünk perspektí­vája is konkrét. Elsősorban a kulturális kapcsolatok bővíté­sére gondolok, kiállítások cse­réjére, művészek, értelmisé­giek, diákok kölcsönös látoga­tásaira. Umbria is gazdag a művészeti és kulturális hagyo­mányokban, táji, értékekben, s van mit tanulnunk egymástól, átadnunk a kontinens többi országának. Ami tanácsaink együttműködését illeti, ezt túl a. delegációk útjain — operatívabbá lehetne tenni, s ebben egyetértünk vendéglá­tóinkkal. V. G. P. Elkerülhetetlen a fejlesztés A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának illése Két kollégium kivételével az elmúlt másfél évtizedben nem épült középfokú oktatási intézmény Pest megyében.. Az iskolahálózat ilyen körülmé- nyek között fogadta az egyre gyarapodó számú továbbta­nulót, valósította meg a gim­náziumi fakultációt, a szak­középiskolai képzés bővítését. Mára az intézmények nehéz helyzetbe kerültek, több he­lyen már a felvételre jelent­kezőket is el kellett utasíta­niuk a zsúfoltság miatt. S még inkább előreveti árnyé­kát, hogy a nehézségek elérik a tűrés határát a demográ­fiai hullám csúcsához köze­ledve. Még mielőtt valaki is meg­bocsáthatatlan szűklátókörű­ségre gondolna, a megyei ok­tatásügy irányítóit hibáztatná, reálisan számításba kell ven­ni e súlyos lemaradás okait. Az említett időszakban a leg­égetőbb gond az óvodai, majd az általános iskolai ellátottság hiányának megszüntetése, enyhítése volt — hívta fel a figyelmet nyomatékosan a Pest megyei Tanács végrehaj­tó bizottságának tegnapi ülé­sén, felszólalásában Barinkai Oszkárné, a megyei pártbi­zottság titkára. Az erőfeszíté­sekre utal, hogy az elmúlt tíz évben 1300 új tanterem épült a megyében. Ennek ellenére az iskolák csaknem felében még mindig két műszakban tanulnak a gyerekek, s ma is négyszáz szükségtanterem­ben oktatnak. Az általános is­kolai beruházások miatt tehát nem jutott pénz a középfokú hálózat fejlesztésére, még úgy sem, hogy köztudott volt: rö­videsen nem lesz képes befo­gadni a növekvő tanulólét­számot. Társadalmi érdek a középfokú oktatás feltételeinek korszerűsítése > — A megyei pártbizottság tavaly májusi ülésén rámuta­tott: a változatlan elsőbbséget élvező általános iskolai prog­ram mellett a hetedik ötéves terv kiemelt feladata a közép­fokú oktatás mennyiségi és minőségi fejlesztése. Ölyan intézményhálózatot kell te­remteni, mely hosszú távon biztosítja a gazdálkodás mun­kaerőigényét, magas színvo­nalú általános műveltséget ad, központosítja a szakkép­zést, s megszünteti a közép­fokú intézmény-ellátottság te­rületi aránytalanságait. Hogyan jellemezhető a mai középfokú iskolahálózat? Pest megyében 44 középfokú inté­zet, 2 önálló és 18 iskolával líjjzös igazgatású, kollégium, illetve diákotthon működik. A gimnáziumok, szakoktatási intézmények viszonylag ará­nyosan helyezkednek el, bár o monori, a dabasi és a nagy- kátai körzetben, valamint az agglomerációban találhatók ellátatlan területek. A szak­munkásképző problémája a kis befogadóképesség és a szűk szakmai választék. Mostoha körülmények A fejlesztések elmaradása miatt általában egyre nehe­zebbek a működési feltételek. A tantermek száma mindin­kább elmarad a szükséglet­től, s az iskolák könyvtári, szertári és egyéb helyiségei­nek felhasználása sem oldja meg a gondokat. Sok helyütt hiányzik a tornaterem, szeré­nyek a diákétkeztetés lehető­ségei. Mindenhol jellemző a zsúfoltság, sőt egyes szakmun­kásképzőkben be kellett ve­zetni a kétműszakos oktatást is. Sok helyen elavultak a fel­szerelések, a kollégiumok szűkössége miatt megoldhatat­lan a képzés koncentrálása. Az épületek fölújítása, rendbe­hozatala számos esetben a bő­vítéssel egyenrangú feladat. Az utóbbi három évben a tanulólétszám mintegy három­Ei u gedi fümmtilií Az elektronikával foglalkozó szak­emberek, de a ■hobbi szinten ezt művelek sincse­nek meg alapmű­szer nélkül. Ilyet gyári Gödön a Du­námén ti Tsz elekt­ronikai ágazata, Minimulti néven. Képünkön a nagy pontosságú és üzembizíonságú digitális kijelzővel felszerelt műsze- : rákéi Kiérik be Erüösi Agues fel­vétele ezerötszázzal nőtt. Átmeneti megoldásokkal sikerült a tan­termek számát ötszáztizen­kettőről ötszázhuszohhátra növelni. A következő népes korosztályok beiskolázása már csak a hálózat foközott fej­lesztésével képzelhető el. An­nak ellenére, hogy jelenleg csaknem tizennyolcezer Pest megyei fiatal tanul különbö­ző fővárosi iskolákban. A befogadókészség azonban nem bővíthető tovább, hiszen Bu­dapest is egyre inkább hely­hiánnyal küzd. Az elhelyezési gondok mel­lett a személyi feltételek is romlottak. Egyre több az üre­sen maradó állás a középfokú intézményekben is. Mindez egyiittpépe már-már az, oktar tó-nevelő munka eredmé­nyességét veszélyezteti. A tegnapi testületi ülésen megismert fejlesztési elkép­zelések mindenekelőtt a ta­nulólétszám várható növeke­désének figyelembevételére támaszkodnak. Amíg 1981-ben alig .több. mint tízezer gyer­mek fejezte be tanulmányait az általános iskolában, meg­alapozott becslések szerint ez a szám 1990-ben meghaladja máj a tizenhatezret. Ez az év egyben a demográfiai .csúcsot jelenti: körülbelül huszon­nyolcezerre tehető ekkorra a középfokú intézményekben tanulók száma. S a megye sajátossága, hogy ebben az időszakban az általános isko­lában is. rekordlétszámra kell számítani. Ez pedig még in­kább növeli a fejlesztési fel­adatokat. Lentaiadva az átlagtól A megnyugtató megoldás azért is különösen fontos, mert jelenleg a megyében a középfokú intézményekben továbbtanulók aránya" ked­vezőtlenebb az országos átlag­nál. A gimnáziumok esetében ez a mutató országosan a leg­rosszabb. Az igény növek­szik: a szakközépiskolákban már évek óta több a jelent­kező, mint amennyit fel tud­nak venni. Hasonló a helyzet a gimnáziumokban és több szakmunkásképző intézetben. Ugyan önmagához mérten fej­lődik tehát Pest megye mű­veltségi szerkezete, mégis mindinkább elmarad az or­szág más területeitől. Pedig a társadalmi-gazdasági fejlődés­sel a jövőben egyre több ma­gasan kvalifikált munkásra, szellemi foglalkozásúra lesz szükség itt is. Elkerülhetetlen tehát a jelenlegi kedvezőtlen továbbtanulási arány javítása. Ugyancsak meg kell változ­tatni a képzés belső arányait: a hetedik ötéves terv végére kívánatos, hogy a továbbta­nulók fele érettségit nyújtó intézménybe járhasson. Nö­velni kell a gimnáziumi beis­kolázás részarányát is. A szakmunkásképzésben gyara­pítani szükséges a választható foglalkozásokat. S a feltételek megteremtésével gondoskodni kell a technikusképzés beve­zetéséről. A területi arány­talanságok azáltal szűnhet-' nek meg, ha valamennyi kör­zetközpontot iskolacentrum­má fejlesztenek. Ugyancsak nagyobb figyelmet kell fordí­tani az épületek, eszközök karbantartására, felújítására. A korszerű gépek, berendezé­sek, beszerzésében sokat se­gíthetnek az érdekelt üzemek. Ugyancsak jelentős korszerű­sítésre szorulnak a tanműhe­lyek. A kollégiumi helyek számának gyarapítása jóté­kony hatást gyakorolhat a szakképzés gazdaságosságára.. Összehangolta!» A fejlesztési koncepció konkrét adatokkal is szolgál. A megnövekvő tanulólétszám .befogadásához kétszáznégy tanterem, négyszáznegyvenöt tanműhelyi munkahely és ezeregyszáztíz diákotthoni hely megteremtése válik szükségessé. A testület úgy foglalt állást, hogy e feltéte­lek többsége új beruházásként biztosítható, mégpedig kiemelt központi segítséggel, s csak kisebb hányadot képviselhet­nek az átmeneti megoldások. A fejlesztésekkel egy időben a már működő intézményeket is föl kell újítani. Mindehhez az szükséges, hogy az általá­nos és középiskolai fejlesztés elkövetkezendő ötéves tervét együtt és összehangoltan kell elkészíteni. A tárgyi feltéte­lek mellett a személyi felté­teleket is tervszerűen kell megteremteni, ez pedig nem kis dolog, hiszen . az évtized végére a jelenleginél több mint hétszázzal nő az állás­hely igény, mintegy ezeregy­száz pedagógusra lesz szük­ség. Mészáros János A TÖT elnökségének megállapítása A háztáji gazdálkodásról A közös gazdaságok terme­lésének gyorsabb ütemű fej­lődése eredményeként csök­kent a háztáji termelés része­sedése a mezőgazdaság összes termeléséből. A kistermelés erőteljesen koncentrálódik, és növekszik a háztájiból kike­rülő áru mennyisége — álla­pította még a TOT elnöksége szerdai ülésén, amelyen a ház­táji termelés helyzetét vitatta meg. A közös gazdaságoknak job­ban kell segíteniük az üzem- és munkaszervezést a háztáji­ban. Ezen a téren nem kielé­gítsek az eredmények. Az, hogy néha ellentétbe kerül a közös és a háztáji érdeke, jó­részt szervezési hiányosságok­kal magyarázható. Javítani lehet a munkamegosztáson, hi­szen gyakran a háztáji olcsób- . ban tudja előállítani a termé­kek bizonyos körét, mint a nagyüzemek — egész sor eset­ben fordítva is így van —, de a termelésnek ezt a sajátossá­gát gyakran nem veszik figye­lembe. A tsz-ek -és a tagok közötti szerződések rendszere a gyakorlatban bevált. A szer­ző,lések megfogalmazása azon­ban gyakran szakszerűtlen, és nem tartalmazza a felek jo­gait és kötelezettségeit. Kö­rültekintőbben kell rögzíteni a továbbiakban a határidőket és tisztázni a biztosítás, vala­mint az okozott károkért vál­lalt felelősség kérdését. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom