Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-30 / 125. szám
« Felkutatják a közműveket Új térképek készülnek Geodéták mernek és rajzolnak Júliusban nyit a tábr Bár a tanévnek még nincsen vége, a nyári táborozás előkészületei javában folynak az iskolákban. Cegléden megint lesz napközis tábor, szokásos helyén, az erre előkészített, hatalmas kerttel rendelkező Budai úti iskolában. Június 25-én lesz a tábor- nyitás. Hangulatos programokkal várják a gyerekeket, étkeztetésükről, utaztatásukról annak rendje s módja szerint gondoskodnak. A napközis tábor szervezése ebben az évben a Táncsics Mihály Általános Iskolának jutott feladatul. Cegléden, Csemöben és' Nagykőrösön mostanság nem ritka geodétákkal találkozni. Négyméteres mérőlécük, teo- dolituk feltűnővé teszi mozgásukat. Miért vannak itt és mit csinálnak? — kérdeztük Kovács Zoltán műszaki ügyintézőtől, ügyeletes vezetőtől, aki a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat 7. osztályának ideiglenes ceglédi kirendeltségén dolgozik. — Cegléd belterületének régi térképe már nem felel meg a követelményeknek. Akkoriban a koordináták felvétele még a Gellérthegytől történt, ami azóta országosan megváltozott. Az idő múlása a városon is meglátszik, hiszen épül, szépül. A magántelkek 70-80 százalékában és a közterületen végeztünk méréseket. Általában megértőén fogadta a lakosság munkánkat és segítséget nyújtottak abban, hogy feladatunkat mielőbb a legideálisabb feltételek szerint Nemzetközi szabvány szerint Akácból, nyárból raklapok elvégezzük. Már örömmel elmondhatom, hogy befejeztük Cegléd belterületének feltérképezését, amit a földhivatal megrendelésére készítettünk. — Most közmütérképet készítünk ugyancsak Ceglédről. Ezen szerepel majd az ösz- szes meglévő villany-, víz-, gázvezeték és a csatornahálózat is. Először a föld feletti vezetékeket vettük számba, s most jutottunk el oda, hogy meglévő nyilvántartásaink alapján műszeresen is bemérjük, hogy hol húzódnak a csövek. Ez, ameddig fémvezetékekről van szó, aránylag egyszerű, de a műanyagot bemérni szinte lehetetlen. Ilyenkor a régi bejelentett vezetékszakaszokat próbáljuk azonosítani. Ha készen lesz, a városi tanács műszaki osztálya kapja meg ezt a térképet. Aki utána építkezni fog, annak egyszerű dolga lesz, hiszen az összes közmű ideális csatlakozása jól leolvasható. — Cegléd külterületi térképét és Csemő felmérését is elkezdtük. Sajnos, segédmunkaerőink közül a nyugdíjasokra számíthatunk a legjobban, hiszen a fiatalok van, hogy egykét hét múlva új helyet keresnek. Akik pedig egy-más- fél évet nálunk töltenének, megfelelő képzettséget szerezhetnének. A földmérések eredményeit irodánkban elemezzük és itt rajzoljuk meg a pontos térképeket is, amiket fénymásolva adunk megrendelőinknek. V. G. Évente 40 ezer darab, nemzetközi szabványnak megfelelő raklap készül a csemoi November 7. Tsz Mi- zsei úti faüzemében. Legnagyobbrészt tőkés megrendelőknek készítik az áruszállításban használatos terméket. Forró Kálmán, a szövetkezet kiváló dolgozója — felső képünkön — nyár- és akácfából szögezi a lapokat. Lent: Gergelyfi József és Farkas József szállítás előtt sarkazza a Belgiumba induló szállítmányt. Apáti-Töth Sándor felvételei Százötven éve tűzvész pusztította a várost H megpákázoft lány esete FALVAINK, VÁROSAINK TÖRTÉNETÉBEN siralmas sorscsapásként van feljegyezve egy-egy rettenetes tűzvész emléke. A szomszédos Kecskeméten egy sövénykémény kigyulladása következtében 1794-ben olyan tűz támadt, hogy ezer ház égett le. Nagykörösön 1826. április 15-én támadt tűz 478 portán minden lakóházat, 4 szárazmalmot és 94 akiokon épült hodályt semmisített meg. Cegléd régmúltját forgatva azt olvassuk, hogy 1596-ban, a mezőkeresztesi csata után a diadalittasan Cegléden át téli szállásra vonuló fékevesztett török hordáik városunkban szörnyű dúlást, rablást, öldöklést végeztek és az „egész várost felégették”. Közel száz év múlva, 1683-ban a Becs alatti nagy vereség után a hazafelé takarodó kiéhezett, rongyos török és rác hordák kizavarták a lakosokat otthonaikból, s mikor Körös és Kecskemét pusztáiról visszaérkeztek a menekültek, itt csak kiégett falakat, üszkös romokat találtak. Az utolsó - nagy kolerajárványt követő harmadik esztendőben, 1834-ben, mivel laktanya nem volt, a város beszállásolt katonasággal volt megrakva. A katonák a családokkal egy fedél alatt laktak heteken, hónapokon keresztül. A katonák és a lakosok, a parancsnokság és a város elöljárósága között sok vita adódott ebből a kényszer-együttélésből. Az év tavaszán ismeretlen személyek papírlapokra írt fenyegetéseket szórtak el az utcákon. A város felgyújtásával fenyegetőztek. A gyanú a katonaságra terelődött. Május hónap folyamán több gyanús tűzeset keletkezett. Az izgalom hatalmába kerítette a várost. A kihirdetett statárium a hangulatot még feszültebbé tette. Sok szóbeszédre adott okot az egyébként gyakori eset, hogy a városi tizedesek befogtak egy leányt, aki éjnek idején, a tilalom ellenére egy katonával beszélgetett. A bezsup- polt leányt a főbíró 25 pálca botütésre ítélte. A katona hiába kérte a főbírót, hogy a lányra kiszabott büntetést átvállalja. A főbíró hajthatatlan maradt. A msgesapást végrehajtották. A mendemonda szerint a katona, Demeter Lőre János bosszút fogadott. A májusban keletkezett tüzek színhelyétől nem mesze, május 27-én valaki „kender- kócba csavart szikrázó és pattogó tűzcsóvát dobott” egy közeli ház tetejére, de az egybefutott tömeg a tüzet elnyomta. 1834. május 29-én, Űrnapján délelőtt 10 óra tájban az evangélikus pap sertésóljának tetején felcsapott a most is ismeretlen kezektől származó láng. Ez az épület a jelenlegi Szabadság térnek azon a részén állott, ahol most az autóbusz-várócsarnok van. Alig telt el néhány perc, s a szélvihar által széthordott szikrák, parázscsomók, zsarátnokok ráhullottak a szomszédos Mikulás-ház tetejére. A mohás, avas tető tüzet'fogott. Újabb néhány perc múlva a zsindelytetős református templom is füstölögni, majd lobogni kezdett. Az egykorú feljegyzés fájdalommal rögzítette, hogy a „veszedelem gonosz készítője által kinézett napon iszonyú szél dühöngött”. Egy másik feljegyzés szerint „szél mentében dél és napnyugat közötti részén a városnak — egész annak széléig” lángtengerré változott a sok nád- és gyékénvtető. A SZERENCSÉTLENSÉGBEN SZERENCSE VOLT az, hogy a szél állandó hevességgel, de egy irányban fújt, tehát dél felé és délnyugati irányban, a mostani Iskola utca. Víz utca és Ságvári utcák által határolt területen terjedt a tűz a mostani Déli út vonaláig. Azon túl már csak az akkor Selyemrétnek nevezett kaszáló szénaboglyái lettek a tűz martalékává. Estig a templommal együtt 126 portán álló valamennyi lakóépület leégett, hajléktalanná vált 750—800 személy, akiket ideiglenesen rokonok, ismerősök, jóbarátok fogadtak hajlékaikba. Sokan a romok közt húzták meg magukat. A leégett házak mind-mind aprócska hajlékok voltak. A PEST MEGYE« HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM 19S4. MÁJUS 30., SZERDA KcBGiiElára vár a gyár Szamócával kezdik a szezont Szín szerint válogat a gép Az aranyat érő tavaszi esőket nem mindenki fogadja lelkesedéssel, különösen nem, akit jövedelmező elfoglaltságában akadályöz. A felázott kamillaföldekre sem bátorkodnak ki a kaszálógépek, így azután a ceglédi szárítóüzem is hiába várja az illatos szállítmányokat. A néhány napos kiesés fájó voltához elég any- nyi magyarázat, hogy az ötforintos kilónkénti áron átvett növényt szárítva több mi,nt tizenháromszoros pénzért adják tovább a Herbáriának. Tehát meglehetősen jó haszonnal. járó együttműködés ez, mégsem a legjelentősebb, hiszen a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyáregysége éves termelésének mindössze negyed részét képezik a szárít- mányok, ebben benne van a kamilla is. Magozott meggy Előreláthatólag június közepéig tart a szezonja, a továbbiakban spenótot, kaprot, petrezselyemlevelet szárítanak, de addig is a tavalyi termés — vöröshagyma meg foghagyma- por — kiszerelése, csomagolása ad munkát az ittenieknek. Az idén összesen ezer tonna szárítmány gyártását vették tervbe, ennek fele tőkés exportra kerül, belföldi piacuk jelentős képviselője a Szegedi Paprikaipari Vállalat, amelynek mostanában delikátdarát csomagolnak. Érdemes belepillantani a konzervüzembe is, ahol ugyancsak folyamatos munkáról számolhatnánk be, a kép azonban csalóka, mert a vegyes befőttek csupán egy hétig futnak a szalagokon, a körösi üzem programját teszik teljessé. S azután? — Rövid felkészülés következik, majd június közepén szamócával kezdjük a szezont, az új gyümölcs már leköt egy jelentős létszámot. Egyik legfontosabb nyugati exportunk lesz később a magozott meggy, idén 440 tonna gyártására számítunk, de úgyszólván minden gyümölcs szerepel a terveink között. Savanyúságainknak ugyancsak széles választéka kerül elsősorban a Szovjetunióba, az NDK- ba, valamint holland és angol piacra. Év végéig 3 ezer tonna készáru és 15 ezer tonna zöldségféle téli tárolása a feladatunk — tájékoztat Mező András üzemvezető. — Mondani sem kell, mi minden jöhet közbe a konzervipar kárára, mégis bizakodunk, hiszen az 1983-as év, nehézségei ellenére, szép eredményeket hozott gyáregységünknek. Elértük az élüzem címet, lassan, de biztosan igazi üzemjelleget ölt az egykori szárítótelep. Az utóbbi években sok minden változott, fejlődött, kialakult a konzervipar. — A hagyományos tevékenység miért nem volt elegendő? — Csupán szárításból megélni egyszerűen lehetetlen, a létszám foglalkoztatása meg a piac érdekében a termelés bővítése napirendi feladat lett. Kevés a szakmunkás — Mik voltak a konkrét változások? — Elsősorban a műszaki színvonalban kellett előbbre lépnünk, továbbá a termelékenységet, hatékonyságot, a munkakörülményeket javítanunk kellett. A Binder és Schilde szárítóink szín szerinti válogatóval egészültek ki, a konzervüzemben pedig a folyamatos ALFA pasztőröző sem hiányzik már. Bővítettük a léállomást, üvegmosókat állítottunk üzembe, legutóbb jelentős nagyságú térbetonozásra is sort kerítettünk. — Vajon a kapacitás kiszolgálása is kellően követi a fejlődést? — Szezonban 300 fő körül alakult a létszámunk, a baj az, hogy szakmunkásokban szűkölködünk, a termelésben résztvevőknek talán csak 10 százaléka rendelkezik képzettséggel. A fejlődéshez az ő jelenlétük pláne nem hiányozhat, sajnos idén sem számíthatunk 3—4 fiatal érkezésénél többre. Tettekké váltak — És a régiek? — Jó negyvenes a törzsgárda átlagéletkora, ők képezik egyben a gyáregység 12 szocialista brigádját. Életük, munkájuk példamutató. A konzervüzembeliek közül a Lenin nevét viselő kollektíva aranykoszorús lett, Balogh Ferenc- né irányítása alatt dolgoznak. A szárítók között is vannak kiemelkedők, mint a Zrínyi Ilona brigád, melynek Bezzegh Józsefné a vezetője. Érdemeik bizonyára nem kétségesek, mégis miben többek, jobbak? — A sok mindennapos brí- gádvállalásról, gondolom, nem fontos beszélni, a munkahelyükért tett felajánlásaik mindenki számára a legfontosabbak. Ebbe megint sok minden beletartozik, amit a meglátás és jóakarás képes átfogni.. A célja mindenkinek ugyanaz, minél több exportot képezhessünk. Ehhez minőségi munka kell. A szépen hangzó ígéretek napi tettekké váltak. Miklay Jenő Középületnek számíthatjuk a református iskolát és templomot. Az iskola nem volt jelentős épület. A templom már inkább. Erről a1 templomról eddig kevés szó esett a hely- történeti munkákban. 1754-től kezdve három részletben építették a ceglédiek azon a helyen, ahol most a nagytemplom nyugati oldala található. Először egy 11 öl hosszú és 5 öl széles oratórium építésére adott engedélyt Mária Terézia. Később ennek az épületnek a tengelyében, de tőle hatodfél öl távolságra egy torony építésére kaptak engedélyt, majd a tornyot és az oratóriumot összekötötték a türelmi rendelet megjelenése után. Az oratóriumról egy oldalnézeti rajz a mai napig megvan. Ez a rajz a régi Ceglédről fennmaradt egyetlen ábrázolás. Ennek a templomnak a helyére épült fel Hild József tervei szerint „a magyar gazdaember legna- gyobbszerű alkotása, a Duna— Tisza közének kőbeépített dia- démja”, a jelenlegi nagytemplom. A TŰZVÉSZ UTÁN a kedélyek nehezen csillapodtak A nyugalom nehezen állt helyre. A felelősség kérdése sok szóbeszédre adott alkalmat. Bár teljes bizonyossággal nem tisztázódott a gyújtogató „gonosz kéz gazdája”, de az általános hiedelem szerint a „tűz szerzőjeként Demeter Lőre János tartatott”. A katonák közül többeket megbüntettek. E nap emlékezetét a város lakossága hosszú időn keresztül „penitenciát” tartva emlegette. Ez volt az utolsó nagy ceglédi tűzvész, az eseménynek most van 150 éves évfordulója. Szomorú István Kiállítás a játszótéren Labia a nyertes jutalma A ceglédi Károlyi Mihály lakótelepen a városi KISZ-bi- zottság és a tűzoltóparancsnokság KISZ-alapszervezete gyermeknapi programot szervezett. A játszótéren a tűzoltóság a lakóházak tűzvédelméről kiállítást tartott, tablókon elhelyezett fényképekkel és magyarázó szöveggel, továbbá a felszerelései közül bemutatta a TÜ—1, TÜ—4 és a Skoda vízszállítót és az IFA gépeze- tes tolólátrát. A gyerekeknek nagyon tetszett, hogy maguk is részt vehettek a berendezések szerelésében. A tömlőt gurító ügyes gyerekek és a sugárvezetők tárgyjutalmat kaptak. A továbbiakban tűzvédelmi totó kitöltése következett és fődíjként egy labdát kapott a nyertes. A gyerekek frissen szerzett tűzoltóélményeiket aszfaltrajzversenyen örökítették meg. Csoki volt a jutalmuk. A tűzoltólétra telepítése is elnyerte a nézők tetszését, legfeljebb azért szomorkod- hattak, mert arra nem mászhattak fel. Egyébként a gyerkőcök bármelyik autóra szabadon felmehettek, ismerkedhettek a szerrel és a rajta levő felszerelésekkel. Barna János tűzoltó hadnagy Érdemes vek szólni róla Szárnyasba! többet kapna!' Mióta van versenytárs, akad konkurrencia, észrevehetően jobb a vágottbaromfihús-ellá- tás Cegléden a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat megfelelő hűtőpulttal ellátott boltjaiban. Tavaly, amikor az élelmiszerkereskedelem bevonásával, 'a lakosság képviselőnek részvételével az ellátással kapcsolatban fórumot tartott a Hazafias Népfront városi bizottságának fogyasztói tanácsa, a vásárlók elmondták a véleményüket, bírálva a gyártó és forgalmazó cégeket. A panas^ az volt, hogy aránytalanul sok a drágább és I igen kevés az olcsóbb baromfi - húsipari termék. Baromfihúst most szállít a hernádi Március 15. Termelő- szövetkezet, ám mellette segít az ellátásban a szigetfői termelőszövetkezet húsüzeme, valamint a kecskeméti BOV is. Nemcsak csirke, hanem más szárnyas is jut időnként a vásárlóközönség asztalára: darabolt, hűtött kacsa és liba, időnként pulyka is. Csirkeaprólékot, szárnyasmájat szintén kínálnak a hűtőpultok. ISSN 0133—230# (Ceglédi HIrli
