Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-30 / 125. szám
Pr.st , .«Kin M84. MÁJUS 30., SZERDA Azbesztcement csövek Ezernégyszáz kilométernyi hosszúságban gyárt nagy átmérőjű, azbesztcement nyomócsövet a vízgazdálkodás, az építőipar és egyéb más területre az Eternit Gyár. Svéd tudomány napjai MTA-fanásskosás „A svéd tudomány napjai Magyarországon” címmel tudományos rendezvénysorozat kezdődik június 5-én, kedden a Magyar Tudományos Akadémia székházéban. A konferencia első napján, a plenáris ülésen Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tart megnyitó beszédet, s Pál Lénárd, az MTA főtitkára mond bevezetőt. Ezt követően „A nemzetközi együttműködés szerepe a tudományban” címmel Sune Bergstrom, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia elnöke tart előadást. A tudományos tanácskozás a további napokban három szekcióban folytatja munkáját. A fizikai szekció résztvevői a tudományág legfrissebb eredményeiről számolnak be. A biológiai szekció előadásait a szegedi biológiai központban rendezik meg. A botanikai- ökológiai szekció programját a vácrátóti ökológiai és Botanikai Kutató Intézetben bonyolítják le. Az ipafai papnak fapipája van Elvágják az anyagot a formához A gyártók Tudomásom szerint statisztika még nem készült arról, hogy Magyarország felnőtt lakosságának hány százaléka pipázik. Mindenesetre nem lehetnek olyan kevesen, ha az ország és a főváros egyetlen pipaszaküzleté- nek forgalma (csak a pipákról van szó) havonta 200— 300 ezer forint. (Karácsonykor a duplája.) — Mitől függ egy pipa minősége? A gyökértől (komoly pipás fapipát nem vesz), a kimunkálástól. Azt érezni lehet, hogy melyik a jobb. Egymá- zsás körüli vevőnk például aszerint választott, hogy melyik a könnyebb. Nagyon kedves volt, ahogy becsukott szemmel méregette őket. A Nagykunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság 3. számú üzemét a helybéliek csak pipagyárnak hívják. Hazánkban ugyanis csak itt készülnek pipák. — 1951 óta, amikor is megkezdte az üzem a pipakészítést, állandóan változott a mennyiség. — mondja Czintos András üzemvezető-helyettes. A hatvanas'években felfutott a termelés, majd ismét lecsökkent, s most fapipából naponta 100—150 darabot, egyedi pipából 20—25 darabot gyártunk, tizenketten. Lehet, hogy többre is lenne igény, de egyelőre ennyit vállalunk, mert még ehhez is gondot jelent a jó minőségű fa - és gyökér beszerzése. Fodor Istvánná egy villámgyorsan forgó körfűrésszel dolgozik, és a kockára vágott kis fadarabkából pillanatok alatt előtűnik a pipa feje. Szólni csak akkor tudok hozzá, amikor leállítja a gépet, hogy átüljön egy másikhoz, mert egy ember itt több műveletet is végez. — Huszonhárom éve darabolom a pipának valót, és a jövő héten megyek nyugdíjba (mire írásunk megjelenik, tehát már nyugdíjas), aminek örülök is. meg nem is. A munkámat ugyanis nagyon szedetem, hiszen majdnem olyan, mint a faszobrászé. Szűcs Katalin gittel a fahibákat tünteti el, igaz, nem végérvényesen. A fa minősége ugyanis megszabja, hogy milyen pipa készülhet belőle. — A rosszabb alapanyagból készült pipákat ragyázzuk, mert így nem látszanak a lyukak. S az a baj, egyre többet kell „díszíteni”, pedig a simát mi is szívesebben készírjés a vevők is jobban keresik. Az eladók Az üzemben dolgozó hölgyeknek szimpatikus az, aki pipázik — de csak ha férfi —, igaz, családjaikban senki sem hódol eme szenvedélynek. Az orvosok szerint pedig a pipá- zás kevésbé ártalmas az egészségre. mint másfajta dohány- Zás. Budapesten, a Kígyó utcai pipaszaküzletben csak a nagykőrösi üzem termékeit lehet kapni. Czéglédi lstvánné és Harcz Győzőné fogadja a vevőket, s nem véletlenül írtam azt, hogy fogadja, mert mindketten többet tesznek a puszta eladásnál. Mégis lehangoltam mondják: — Egy szaküzletnek gazdagabb választékot kellene nyújtania, mint amit mi tudunk adni. Például tartozékokat, katalógusokat nem árulunk. Kihaló szakma — Régen az ahyag szabta meg, hogy melyik gyökérből milyen pipa legyen, ma fordítva van. Elvágják az anyagot a formához. Kihalófélben lévő szakma a pipakészítés. Miközben Czéglédi lstvánné egy „kezdő” pipásnak egy kisebb pipát ajánl, és „szakmai” tanácsokkal látja el („Az új pipát be kell avatni. Miután jól kitisztította, dörzsölje át mézzel vagy konyakkal, és úgy tömje meg...”), egy másik férfi a tükör előtt nézegeti, hogy a választott típusú pipa jól áll-e neki. S még ránk, nőkre mondják, hogy hiúak vagyunk. Eller Erzsébet Hazánkban Nagykőrösön a NEFAG telepén gyártanak nagy sorozatban pipákat. Az itt készülő több mint százféle pipa nagy része az importanyagból készülő gyökér, egyhar- maö része pedig hazai gyümölcsfából készül. A képen Dajkó József brigádvezető az egyedi gyártású pipák sorszámozását végzi. Hancsovszki János felvétele Miért ritka még a fehér címke? A vevők keresik az olcsó árut Fehér címke — olcsóbb ár. Ma még kevesen ismerik ezt az összefüggést, hiszen a néhány esztendeje megyénkből elindított mozgalom eredményeként napjainkban alig félszáz olyan áru található a boltokban, amelyeken a fehér címke és a szerencsemalacos embléma jelzi az olcsóságot. Az alacsony nyugdíjjal és jövedelemmel rendelkezők nagy száma miatt nyugodtan leírhatjuk: lehetne több is. De ha pines, miért nincs, s ha van, vajon hol kapható? — Ezt próbáltuk kideríteni. Kicsi a különbség Néhány héttel ezelőtt fedezhették fel a vásárlók a váci boltokban is az új csomagolású, másfél százaléknyi zsírt tartalmazó tejet, amelyet a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat váci üzemében készítenek. A fehér zacskón ott látható a szerencsemalac. — Csak a csomagolás más, a tartalom a régi — mondja Fülöp Árpád, az üzem igazgatója. — Ezzel a változtatással is igyekszünk felhívni a vásárlók figyelmét olcsóbb és kitűnő minőségű termékeinkre. A másfél százalékos tej beltar- talmi értékei megegyeznek a normáléval, csak zsírból tartalmaz kevesebbet. Így 8 forint helyett 4,80-ért árusítjuk. — Mekkora a kereslet? — Naponta mintegy kétezer liter fogy el ellátási körzetünkben. összehasonlításképpen : a 2,8 százalékosból 30 ezer liter. Tudnánk többet is gyártani, ha nagyobb lenne az igény, ám a vevők döntésében bizonyára közrejátszik az is, hogy a két ár között nem nagy a különbség. Olcsóbban azonban nem tudjuk adni: o fehér címkés tejen is jelenleg 67 százalékos az állami árkiegészítés. Megyénk két konzervgyárai immár esztendők‘óta kéfezít olcsó árukat. A dunakesziek tavaly öt tonna száraztésztával jelentkeztek, s ezeket átlagosan 40 százalékkal kevesebbért adták. Ez az úgynevezett tésztavég, amely a gyártás során keletkezik. Régebben vagy ismét megőrölték és újra. felhasználták, vagy eldobták. Üjabban a választék bővítésén törik a fejüket. Jövőre befejeződik náluk a nagy rekonstrukció, s akkor korszerű csomagolásban különböző gyümölcsízeket hoznak majd for- galombá. A nagykőrösi gyár tavaly 23 ezer üveg konzervet — elsősorban dzsemeket — adott el olcsóbb áron. Emellett — nem fehér címkés termékként — két és fél millió forintnyi árujukra adtak kisebb minőségi, jobbára csomagolási hiba miatt árengedményt. Az idén a felvásárlástól függően bővítik majd kínálatukat. Nem érdekeltek Az eddigiekből úgy tűnhet, minden a legnagyobb rendben van, a gyártók termelik az olcsóbb cikkeket, a kereskedelem pedig eljuttatja a boltokba. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű. Az ellentmondásokat a Duna Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalatnál igyekeztük kideríteni: az országos mozgalom ugyanis az ő kezdeményezésükre indult el, s azóta is megkülönböztetett figyelemmel kísérik a fehér címkés áruk termelésének helyzetét. — Az ötlet volt munkatársunktól, a konzervosztály akkori vezetőjétől, dr. Gál Bélától származik, aki egy belgiumi tanulmányút tapasztalatai alapján javasolta e termékcsalád bevezetését — kezdi beszélgetésünket dr. Sticzay Jenő vezérigazgató. — A választék azóta folyamatosan bővül, bár ez a folyamat az utóbbi két esztendőben lelassult. — Mi ennek az oka? — A termelők nem érdekeltek a fehér címkés áruk gyártásában. Régebben a bőségesebb árualapnál viszonylag könnyebb volt rávenni őket, hogy ilyen termékekkel is bővítsék a választékot. A mostani nehezebb gazdálkodás mellett inkább az érvényesül, hogy minél drágább cikkekkel jelentkezzenek. Sokszor ezért kisebb-nagyobb csatákat vívunk. íme egy régebbi példa: az egyik megyei termelőszövetkezet konzervüzemében járva .pzfc aátt^pi,; hogy.,a;;.v;álogató ■gépsoron mémen.vkíyülta«k; minősítenek nagyon sok gyöngyhagymát, s azt az állatokkal etetik fel, vagy a csa- lamádéba aprítják. Pedig az is ugyanolyan ízletes, mint az apróbbak! Javaslatunkra a nagyobb hagymákat is üvegbe töltötték, s mi ezüstbagyma néven hoztuk forgalomba, fehér címkés termékként. — S vajon a nagykereskedelem, tehát az önök vállalata mennyire érdekelt a forgalmazásban? — Látszólag nem jobban, mint a termelők, hiszen ezekre az árukra is ugyanannyi árrést számolhatunk el, mint a többire. Csakhogy! A legutóbNegyven éve történt Egységtörekvés a békéért A második világháború elő* estéjén és első éveiben még úgy látszott, hogy Magyarországnak közvetlen előnyei származnak a német szövetségből, A trianoni traumát jórészt feledtették a revíziós sikerek, a bécsi döntések „országgyarapításai”. Igazolódni látszott az ellenforradalmi korszak legitimáló lényege: az irredenta külpolitika. Sőt, a külpolitikai sikereken túl is viszonylag kedvező volt a helyzet az országban. A hadsereg és a hadiipar felszívta a jelentős munkanélküli tömegeket, s így csak a legtovább látók tették fel a kérdést: mi lese mindennek az ára, hogyan fest majd egyenlegünk a végső elszámolásnál. A messzebbre takln lök, az antifasiszta baloldal azonban már kezdettől figyelmeztetett a hitlerista német elkötelezettség ország- és bákerom- boló veszélyeire. Szétszórt s egymással is viaskodó csoportjaiban hamarosan az együttműködési lehetőségek felkutatása került előtérbe. A népfrontpolitika végleges elfogadásának jegyében 1941. folyamán a Kommunisták Magyar- országi Pártja új jelszót hirdetett meg: a független, szabad, demokratikus Magyarország jelszavát. Ez alkalmasnak bizonyulhatott az antihit- lerista nemzeti-népi összefogás alapjainak lerakására. A szociáldemokrata baloldal és a népi írók bizonyos csoportjainak bekapcsolódása eredményezte aztán a tüntetéseket a Batthyány-örökmé- csesnél, Petőfi szobránál. Az 1941-es kísérletek korai és impozáns példája a Népszava híres k£1'ácsonyi számának antifasiszta és népfrontos hevülete volt. A hamarosan megalakuló Magyar Történelmi Emlékbizottság aláírásgyűjtései, az 1942. már-ms 15-i tüntetés a Petőfi-szobo. pedig már a másik Magyarország jelentkezéséről és növekvő erejéről tanúskodott. Az ellenállási mozgalom fejlődésében is cezúrát jelentett az 1943-as háborús fordulat, Sztálingrád, Voronyezs, az észak-afrikai és szicíliai partraszállás és az olasz kapituláció. Az ország két síkon is megindult a háborúból való kiválás irányába. Részint a kormányzó környezete kezdett rendszerátmentési célzattal vérszegény béketapogatózásokba Svájcon, Törökországon keresztül. Erre az is vezette, hogy ne a Szovjetunióval kelljen közvetlenül tárgyalnia. Másrészt a baloldalban erősödött az a felismerés, hogy a háborúból való kilépés csak aktív ellenállással, csak Németországgal szembefordulva lehetséges. Ez a kétirányú mozgás pedig mindenféleképpen növelte — az üldözések ellenére — az antifasiszta erők befolyását, a békevágyat. Egyúttal a kormányzat, a horthysta körök céljaival ellentétben a háború utáni demokratikus kibontakozás esélyei és elképzelései is növekedtek. Az 1943- as híres szárszói konferencia — a maga népfrontos jellegzetességével — egyik jele vo.t ennek. A radikalizálódást azonban korlátozta, hogy a lakosság meg közvetlenül nem érzékelte a háborút és a voronyezsi katasztrófa óta magyar hadsereg nem volt a fronton. A hitlerista német megszállás 1944. március 19-én — mondhatni — tiszta vizet öntött a pohárba. Az egész legális baloldalnak, a Szociáldemokrata Pártnak, a Kisgazda- pártnak, és a Parasztszövetségnek betiltása a sajtó teljes gleichschaltolása, a több ezer baloldali és németellenes letartóztatása, a terror és a deportálás most már elodázhatatlanná tette a ^politikai ellenállás közös szervezeti keretének a megteremtését. Az 1943- tól Békepárt néven működő KMP kezdeményezésére a kommunisták, az SZDP baloldala, a Kisgazdapárt és a legitimisták (később a Paraszt- párt is csatlakozott) május közepén létrehozták a Magyar Frontot. Június eleji kiáltványában új hépi szabadságharcot, felszabadító háborút hirdetett a németek és cinkosaik kiverésére, a békéért, a független és demokratikus Magyarország megteremtéséért. A Magyar Front megalakulása a hazai ellenállási mozgalom addigi legjelentősebb eseménye volt. Általa megnőttek a kommunista párt szervezési és propagandalehetőségei, ugyanakkor pedig a Front olyan rétegekre és körökre is kiterjesztette befolyását, amelyek — bár náciel’enesek voltak — a kommunistáktól idegenkedtek. fi Magyar Front minden törekvése, sőt a fegyveres ellenállás jelentősége ellenére, a sajátos történelmi-társadalmi okokból nem jöhetett létre a sikeres némelel'.enes szembefordulás legfőbb feltétedé: a népi ellenzék, a hadsereg és az uralkodó körök összefogása és közös akciója. Ebben a felelősség egyértelműen az utóbbiaké. Ám a Front tevékenysége nemzeti tudatunk fontos része és egészséges nemzeti önbecsülésünk jogos táplálója. Derer Miklós bi központi áremelés óta azt tapasztaljuk, hogy ugrásszerűen megnőtt a kerestet az olcsóbb termékek iránt. Ha tervünket teljesíteni akarjuk, s tisztességes nyereséget akarunk elérni, akkor azt kell kínálnunk a Vásárlóknak, amit keresnek. Az idén például az első negyedévben csaknem 5 millió forintnyi fehér címkés termék kelt el a kiskereskedelmi boltokban, ez másfél millióval több, mint tavaly az éh ső három hónapban volt. A fehér címkés áruk választékának bővítése egyébként nálunk a középvezetők prémiumfeltételei közé tartozik, most kiépülő Dunalánc bolthálózatban pedig külön pulton árusítjuk ezeket. Ä név is fontos További értékes információkkal egészítette ki a hallottakat Kelemen Ferenc kereskedelmi igazgató is. — Nemrég a szobi szörpüzem vegyes gyümölcsszörp felirattal hozott forgalomba olcsóbban egy terméket. A vásárlók nem vették. Amikor kiderítettük, hogy mi lehet az oka, magunk is meglepődtünk: az elnevezés miatt. Ezért javasoltuk a szobiaknak, találjanak ki valamilyen fantázianevet, hiszen maga a termék jó minőségű. S ez az eset a reklámra, helyesebben annak hiányára figyelmeztet minket. — Nem lehetne tudatosan olcsóbb cikkeket gyártani? — Lehetne éppen, s erre példa az Otthon kávé, amely csak felerészben tartalmaz valódi kávét, mégis akkora iránta a kereslet, hogy alig tudjuk kielégíteni. Már a Duna Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalatnál Is hallhattuk: ;a t«i«ae- lők*’nenr eléggé érdekelték>sa fehér címkés árucsalád választékának bővítésében. Hogy várhátó-e valamilyen változás, amely ösztönzőleg hat majd a vállalatokra — ei-re a kérdésre a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kereskedelmi főosztályán dr. Gárdosi Péter főelőadótól kaptunk választ. — Jelenleg országos program az olcsóbb áruk termelésének bővítése. Egyelőre a gyorsabb előrelépést hátráltatja a vállalatok nyereségérdekeltsége. Megítélésünk szerint nagy tartalékok vannak még a mezőgazdaságban és a feldolgozóknál is. Amit „tenni .tudunk: pályázatot írunk ki. — Más megoldás nincs? — Jelenleg nincs, de most készítünk egy javaslatot a gazdasági bizottságnak — amely megtárgyalja, s a kormány elé terjeszti megvitatásra —, és ebben szó lesz egyebek között arról is, hogy az olcsóbb árukra kapjanak forgalmiadó-ked- vezményt vagy árkiegészítést a vállalatok. Reméljük, ez kellően ösztönzőleg hat majd.. Nem kellene várni A főelőadó rögtönzött statisztikáját átböngészve, úgy tűnik, néhány vállalatnál már felismerték a sok kicsi sokra megy szemlélet előnyeit. Ezek közé tartozik a tejipar, a Győri Keksz- és Ostyagyár, Valamint a húsipar is. A meglevő lehetőségeket azonban korántsem használják ki mindenütt. A minisztérium például támogatja a kishatármenti árucsere révén a kínálat bővítését, hiszen a környező szocialista országokban már jóval előrébb tortának a fehér címkés termékek forgalmazásában. Ilyen módon megyénkben például a Vác és Vidéke Áfész is hozhatna be nagyobb mennyiségben olcsóbb árukat. , A fehér címke tehát még a legtöbb áruházban ritkán látott vendég. A kormány döntése után bizonyára nagyobb lendületet vesz a szerencsemalacos áruk termelése. De hát e'gondolkodtató: miért kell az illétékeseknek mindig felsőbb döntésre várni, ahelyett, hegy maguk kezdeményeznének? Furucz Zoltán