Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-29 / 124. szám
LLOI ilia Június 1-től Bútorvásár Június 1-én nagyszabású bútorértékesítési akció kezdődik a Gödöllő és Vidéke Áfész bútoráruházában. Amíg a készlet tart, kárpitosgarndtúrákat és szekrénysorokat adnak olcsóbban. Mintegy hetvennyolcvan berendezés találhat majd gazdára az áruházban. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Vefősnagnak Évfordulós vetélkedő Az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szak- középiskola földrajz szakos tanárai, Vezér Anna és Kolesza István Körösi Csorna Sándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmából vetélkedőt szerveztek. A három főből álló csapatok viszonylag széles körű szakirodalom, tanulmány átnyálazása után, felkészülten jelentek meg a szóbeli és írásbeli feladatokból összeállított versenyen. Az első helyezést a Tankó József III/A., valamint Bognár László és Vincze Szilvia III/B osztályos tanulók alkotta csoport szerezte meg. A kartali Petőfi Termelőszövetkezetben— amely a Gödöllői Búza-Borsó Termelési Rendszer tagja — az idén 500 hektáron termelnek borsót. Háromszáz hektár termését saját, korszerű borsófejtő telepükön feldolgozva, a Hatvani Konzervgyárnak szándékoznak eladni. De az sem kevésbé figyelemre méltó, hogy a karta- liak 203 hektáron vetettek olyan borsót, amelynek termését vetőmagként értékesítik majd, A GBBR-en keresztül erre a Pest Vidéki Vetőmag Vállalat monori területi központjával szerződtek az export céltermeltetési akcióban. XI. ÉVFOLYAM, 124. SZÄM 1984. MÄJUS 29., KEDD Ha nem szakad az eső Mellekkel a virágzó akácosban Elköszönünk tőlük. — Hogyan is, mit is mondanak kézfogáskor? — Hát azt, hogy: sok nehézség legyen a kaptárban! így kívánjuk mi is! Fehér István Szabó Miklós a népességet és a Hasítás mennyiségét vizsgálja egy kaptárban. Mögötte, balról. Marsó Sándor segédkezik. Hancsovszki János felvétele ■ Anyakönyvi hírekh Nagyon szép, változatos a táj Pécelről Nagytarcsára menet. Az országút kanyargóit alig győzi követni a gépkocsit vezető ember. Van itt erdő is bőven a szántóföldek között. Köztük akácos, amely virágzásakor meghozza a méhészek jobb kedvét. Persze, inkább csak akkor, ha nem szakad az eső. No, lám, már megint egy időjárási kívánság. De hát, mindenki a magának való jobbat keresi. Minden nyáron Gépkocsink nem sokkal a nagytarcsai falusaéle előtt lassít. Néhány einberre, egy lakókocsifélére és sok kaptárra leszünk figyelmeseik az út menti erdő kisebb tisztásán. — Száz, egy- és kétanyás családdal vagyunk ezen a helyen — mondja Szabó Miklós méhész. — Nyugdíjas pedagógus vagyok, s mint a Hevesi Áfész Fehér Akác méhész szakcsoportjának a tagja fog- lalatoskodok a méhekkel. — Mióta? — Talán el sem hiszi: negyvenkilenc éve csinálom. — Hogyan kedvelte meg? — Tizennégy éves voltam, amikor hat méhcsaládot kaptam apámtól, akinek mindig besegítettem. Sikerült megtartanom őket. Nyáron mindig méhészkedőm. — Mások üdülni vannak olyankor. — Üdülni? Sose voltam. Tudja, ennél jobb időtöltés nincs, az erdőn, a mezőn, ahol mi megfordulunk, abszolút nyugalom van. — Vándorolnak is? — Természetesen. Az ország déli vidékeire is elmegyünk, közben a középakácosokra jövünk, majd északra. Erdei szomszéd — Hol van a középakác? —■. Hát, ez itt, Nagytarcsán. Közel is van Mátyásföldhöz, ahol lakunk. Kiderül: ez a hely régóta Szabó Miklósé, egyébként elnöke az említett hevesi Fehér Akác méhész szakcsoportnak. — Ha ilyen régen űzi ezt a mesterséget is, tudományában is járatos. — Hogyne. Ügy értem, nagyon régi, jó a kapcsolatunk a gödöllői Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ munkatársaival, mindenekelőtt Suhajda Jenő osztály- vezetővel. ö sokoldalú tudója a méhészetnek, de amikor kezdte a szakmát, nekem már volt gyakorlatom, s sokat mé- hészkedtünk együtt. Közben megismerkedünk Marsó Sándorral, aki ugyancsak az említett szakcsoport tagja, s van alkalmunk kezet fogni Szabóék néhány kilométerrel arrébb települt erdei méhész szomszédjával, Zsiga Istvánnal is. — Én nyolcvan családdal vagyok kinn, éppen látogatóba jöttem a cimborámhoz — mondja Zsiga István, aki szintén a közeli Mátyásföld lakója. Mint megtudom, ugyancsak nyugdíjas. — A Hermes Szövetkezet tagja vagyok, a méhekkel harmincnyolc éve foglalkozom. Azt is megtudom tőlük, hogy a vándoroltatáshoz már nem kapnak fuvarvisszatérítést, Szabó Miklós legalábbis ezt sérelmezi. Pedig hát nem kis költség követni az akácvirágzást. Nehézség a kaptárban — Rendes, körülmények között hét-nyolcy napig tart ez, aztán mehetünk tovább — mondja Zsiga István. — A gödöllői kutatóintézettel én is kapcsolatban vagyak. Rajtuk keresztül szerződtem a kartali Petőfi Termelőszövetkezet kijelölt táblájára a napraforgó virágzásának idejére. Tudja, nagyobb termés várható, ha a méhek segítik a szántóföldi növények megporzását. Tavaly egyébként a túrái téeszben voltam kinn. Ezerötszázan, mégis maguk között, erre gondoltam vasárnap délelőtt a galgahévizi víztározónál rendezett Pest megyei nyugdíjasklubok vidám majálisán, amikor egymás után érkeztek az autóbuszok, s hozták a nyugdíjasokat Sülysápról, Pátyról, Újlengyelből, Tökről, Szentendréről, Taksonyból, Pilisről, Kókáról, Vác- hartyánból, Vácdukáról, Bia- torbágyról, Vácról, Gödöllőről, Kerepestarcsáról, Budaörsről, Bugyiról, Hévizgyörkről, Bagról, Tinnyéről, Budakalász- ról, Kőröstetétlenről, Jászkara- jenőről, Veresegyházról, Zsám- bokról, Felsőpakonyból. Voltak, akik saját autóval érkeztek, de nem hiányoztak a kerékpározó nyugdíjasok sem. Szíves szóval Aknai Ágnes, a Pest megyei Művelődési Központ munkatársa, és Ferge Lajos csoport- vezető mondták el, hogy az előkészítés ezernyi teendőjét és a rendezvény napjának sikerét csak az a széles körű ösz- szefogás biztosíthatta, amit a helyiek megvalósítottak. Segített a néphadsereg aszódi alakulatának népes gárdája, akiNévadót tartott: Klagyivik János és Vadkerti Mária: Mária; Magéra Béla és Varga Márta: Gábor; Kecskés Árpád és Horváth Katalin: Balázs nevű gyermekének. Házasságot kötött: Gyurkó Mihály és Sólyom Erzsébet; Egyedi Sándor és Rácz Klára Róza; Kollár János és Jilly Sára Katalin; Géczi András István és Udri Mária; Orbán Géza és Dobrovits Katalin; Oberbajer Attila és Benkó Anna Gizella; Földi László István és Berendi Irén Ildikó; Mihály István és Árvái Julianna; Budai Tibor Zsigmond és Mikóczy Erika; Kaiser Béla és Illés Terézia Éva; Misik Lajos és Tatár Magdolna; Molnár Csaba és Kúrán Zsuzsanna. Elhunyt: Papp Zoltánné Kolbe Erzsébet Mária, Gödöllő, Sas utca 8., Juhász Eraz- musné Szarka Rozália, Gödöllő, Szabadság út 15., Szabadi József, Gödöllő, Thököly Imre utca 48; Fuchs Péter, Gödöllő, Mező Imre utca 20., Ha- nák János, Gödöllő, Kazinczy utca 21; Sebő Györgyné Magyar Zsófia, Gödöllő, Semmelweis utca 2; Krenosz Lajosné Bán Ilopa, Gödöllő, Lázár Vilmos utca 12; Schindler Ferenc, Gödöllő, Magtár köz 1; két Sztán István őrnagy és Sápi István hadnagy irányított. Segített a túrái Galgavidéke Áfész igazgatósága, mert hiszen már az előkészületek során kiderült, hogy ilyen tömeg vendéglátása próbára teszi a kereskedelem dolgozóit is. Varga László elnök, Katona Sándor osztályvezető a helyszínen dirigálta az Áfész alkalmazottait. Kedvcsináló A túrái Galga menti Kubai— Magyar Barátság Termelő- szövetkezet a helyet adta, a terepet rendezte. A hévizgyör- ki művelődési ház aktívái — ifjúsági klubosok, néptáncosok — a rendőrséggel együtt irányították a közlekedést, szíves szóval, kupica pálinkával fogadták az érkezőket. Kedvezett az időjárás is. A déli. órákban jó volt az árnyadó erdő fáinak árnyékába húzódni, jó volt beszélgetni. Az újlengyeli klubvezető, nyugdíjas pedagógus szavait hallgattam. — Szeretem a természetet. Boldog vagyok, ha rohanó korunkban bámulhatom a harkályt, a cinkék tornászmutatványait. Ha ideges koWiesner Emma, Gödöllő, Munkácsy Mihály út 4; Huszár Endre, Gödöllő, Komáromi utca 4; Bán Sándor, Gödöllő, Ady Endre sétány 56; Andrási Mihályné Samu Rozália, Gödöllő, Isaszegi út 28; Rideg Sándorné, Szűcs Mária, Gödöllő, Báthori utca 30; Kövecses István, Gödöllő, Madách Imre utca 2; Mendlik Béla, Gödöllő, Stromfeld Aurél sétány 10; Szőlősi Istvánné Stejnár „Katalin, Gpdöllő, Szilhát utca 36; Debrfeczeni Imre, Gödöllő, József Attila utca 6; Pólyák Jánosné Szántai Erzsébet, Gödöllő, Bem utca 7; Szekeres Andrásné Urbán Erzsébet, Gödöllő, Liszt Ferenc utca 23. A nap programja Gödöllő, művelődési központ: Bábvilág, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Akvarisztikái kiállítás és vásár — díszhalak, hüllők, akváriumok, berendezéséhez szükséges eszközök. Kerepestarcsa, Szilasmenti Tsz: Dobák Anita batikképei és tűzzománcai, kiállítás, megtekinthető 9—16 óráig. runkban számolgathatom a rügyeket az ágon, melyikből türemlik ki virág jövőre. Az öregedő ember is megfiatalodik tavasszal, ahogyan bomlik a rügy, serken a fű, bolyhosodik a barka, menyasszonyi díszbe öltözködnek a szilvafák, meg- gyúlnak a gesztenyefák gyer- tyácskái. A hangos godolkodást elnémítja a honvédek népi zenekarának muzsikája. Sokan táncra perdülnek, miközben a szabadtéri színpadon megkezdődik és csaknem négy órán át pereg a műsor. A hévíz- györki művelődési ház asszonykórusa népdalcsokorral köszönti a majálisozókat és szép énekléssel csinál kedvet a klubok műsoraihoz. Szállt a dal A veresegyháziak kirándulásaik vidám krónikáját éneklik el. A pilisiek fonójátékot mutatnak be. Népdalokat énekelnek a szentlőrinckátaiak. Igazi meglepetés a szentendrei nyugdíjasok aerobik-bemu- tatója. Vannak, akik citeráz- nak, szólót énekelnek, verset mondanak. Igazi nagy, megyei Eiüzofiff magányosság Nyugdíjasok vidám majálisa Versre Ihlető búcsú Balázs Gusztáv felvételei Elment kedves rózsám / elvitte magával / égő szívemet, / / torzonborz ielikemet. Bár ezeket a sorokat nem ballagó írta, hanem első osztályos mezőgazdasági gépszerelő, Szőke Károly, nincs kizárva, hogy éppen a búcsúzók között volt verse ihletője. Szárnypróbálgató költeményének a Madách Imre Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola Iparkodó című újságja adott helyet. A lap második száma éppen a hét végi ballagás napján jelent meg. Búcsúzásnak elég látványos, érzelemgazdag és nyilvános volt a gödöllői ballagás. Az ezernyi vendég, szülő, rokon, barát gépkocsij^Jkprbebás- tyázták az iskolát.Tfjúgárdis- ták és — többek között — Markó Ferenc tanár talpraesett irányításával. Az udvar pedig, mint egy természetes színpad, méltó helye volt a legszebb középiskolás eseménynek. A közösen elénekelt Himnusz után Körösfői László igazgatóhelyettes köszöntötte az ünneplőket. Újvári Margit elsős egészségügyis Áprily Lajos Enyecbi diákok című versét szavalta el. D r, Mundruczó János igazgató beszéde után az óvónőképzősök műsora — Rejtelmek, ha zengenek — dobogtatta meg a szíveiket. A másodévesek búcsúztatóját Hilbert László mondta el, s mielőtt Brecsok Attila harmadikos válaszolhatott volna rá, a szintén végzős Simon Mihály Ady Endre Üzenet egykori iskolámba című versét adta elő. Felső . képünkön: Bene vRat- kő és Szarvady Ágnes fodrásztanulók ballagnak. Az- alsón: jövendő műszerészek, Cser p- nyák Tibortól Tóth Béláig. Agrártudományi Egyetem A spartakiád döntője A falusi dolgozók sparta- kiádjának immár a 33., a ME- DOSZ munkahelyi olimpiájának pedig az ötödik kiadásához értünk. A nyári verseny- számok gödöllői körzeti döntőjét június 2-án, az Agrártudományi Egyetem sporttelepén rendezik, fél kilenc órai kezdettel. A versenyszámok. Nők: 100 nyugdíjas Ki mit tud műsor zajlik a színpadon. Ezerötszáz ember ebédel, de alig fejeződik be az étkezés, már alakulnak az alkalmi csoportok. Énekelnek, tréfálkoznak, régi történeteket idéznek a nyugdíjasok. Néhány perccel két óra után Régi nóta, híres nóta címmel kezdődik a profik műsora, amelyben Sza- lay László énekes vezetésével fellépnek a rádió és televízió Nyílik a rózsa című vetélkedőjének legjobbjai. Közösen száll a dal. Messzi a gond Gyorsan múlik az idő. Az erdei tisztáson mindenki táncol. Hihetetlennek tűnik, hogy nyugdíjasok találkozóján vagyunk. Nyoma sincs itt az öregek elmagányosodásának, az elidegenedésnek. Ezen a napon sokan ismét felfedezték, mások pedig igazolták, hogy jobb élni az olyan közösségben, ahol ki-ki társainak nem különösebb ajándékot — csak jó szót, figyelmet, jóindulatot ad, ahol éppen ezért jó szót, figyelmet, jóindulatot kap ő is mindenkitől. A majális végén jegyeztem fel a zsámboki Szabó István nyugdíjas szavait. — Az ilyen napok és órák pótolják, helyettesítik a gyógyszert, mesz- szire űzik az öregség gondjait F. M. méteres és 400 méteres síkfutás, spartakiádváltó (400—300 200—100 m), súlylökés, magas- és távolugrás, gránáthajítás, kispályás labdarúgás, kézilabda, röplabda, légpuskás és kis- puskás lövészet, teke egyéni, páros és csapatverseny, egyéni teniszviadal. A férfiak a felsoroltak mellett 800 és 1500 méteres síkfutásban, valamint kötélhúzásban vesznek részt. Esetükben a spartakiádváltó résztávjai: 800—400—200—100 méter. Tekében mód nyílik vegyes páros versenyre is. Zsántbok A Vasas elfen A Budapesti Vasas NB I-es labdarúgócsapata látogat ma Zsámbokra, ahol a környékbeli községek játékosaival megerősített helyi együttessel mérkőzik. A vendégek, aikik az utóbbi néhány mérkőzésen jól szerepeltek, legjobbjaikkal lépnek pályára, (kivéve Kiss Lászlót, aki a válogatott kerettel Tatán készülődik a spanyolok ellen.) Az angyalföldi legénység harmadszor jár Zsámbokon. S mivel a vendéglátók gazdag programot állítottak össze, minden bizonnyal tovább erősödik a két egyesület közötti sportbarátság. A mérkőzés délután 5 órakor kezdődik. ■KH MozTSíÍl Elveszett egy kékszemű. Színes, szinkronizált szovjet ifjúsági film. Csak 4 órakor! Napló gyermekeimnek. Magyar film, 14 éven aluliaknak nem ajánlott, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)