Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-05 / 104. szám
1984. MÁJUS 5., SZOMBAT 5 Még ellátatlan terület Élelmiszerbolt , a Havaskertben Nagykáta havaskerti részén az elmúlt évtizedben kialakult egy új lakónegyed, amelyben mintegy háromezer ember talált otthont. Sok gondot okoz jelenleg is az élelmiszer-ellátás, az emberek kénytelenek távolabbi körzetekben bevásárolná. : A lakók sürgető kívánságára a nagyközségi tanács és a Nagykáta és Vidéke Áfész közösen intézkedik. Ideiglenesen faházat emelnek, amelyben vegyes élelmiszerboltot rendeznek be. A megállapodás szerint június 30-ig megtörténik a műszaki átadás. Ezzel segítenek Havaskert lakóinak, és egyúttal a nagyközség központjában levő ABC-áruházat is tehermentesítik. A későbbjeikben — végiégés megoldásként — hagyományos építészeti eljárással készülő, kis élelmiszer áruházát kap majd az új lakónegyed. Körséta Farmoson /Imikor mm áldozat az áldozat Nézem a listát, amely felsorolja azokat a településeket, amelyek elnyerték a Hazafias Népfront országos titkárságának elismerő oklevelét. Nem mindenütt ismerik a falvakat. Bizonyára Farmos neve sem mond többet a sza- nyiaknak, az ecsegíalviaknak, vagy a Csókakőn élőknek. Pedig egyvalami közös ezekben: kiemelkedően sok társadalmi munkát végeztek lakóhelyük gazdagítása, szépítése érdekében. Farmoson, a tanácselnök szobájában fő helyen függ a megyei településfejlesztési versenyben elért első helyezésért kapott vándorzászló. Bencze József elnök nem titkolt büszkeséggel mondja: — Megérdemelte a falu ezt a szép elismerést. Hihetetlenül sokat dolgoztak a farmosiak. Sokszor féltünk, hogy túlságosan sokat kívánunk az emberektől. Mégis, amikor látjuk a nagyfokú tettrekészsé- get, új és újabb terveket, cé- 'okat tűzünk ki. Tavaszi verőfényben sétáA Főzőcske című tévéműsor május 12-1 adásának vendége A nem kell mindig kaviár című tévéfilmsorozat főszereplője, Siegfried Rauch lesz. A felvételeket Budapest legújabb áruházának, a Skála-Metrónak az éttermében és konyhájában készítik. A képen: a felvétel előtti pillanatok. Varga László felvétele Műveld a csodát... Ki-ki kedve szerint Nemcsak történelmi és irodalmi példák, egyszerű hétköznapjaink is bizonyítják, hogy a tavasz: az ifjúság temperamentumának, életerejének leginkább megfelelő évszak. A szünidei boldog szabadságra sóvárgó közép- és általános iskolások bizonyára idén sem fogják rossz néven venni, hogy a lassan múló utolsó heteket kellemes program, a pilisvö- rösvári ifjúsági napok rendezvénysorozata fűszerezi majd, május 20. és 27. között. A Íegfiatalabbakat — gyermeknapi előzetesként — már május húszadikán várja á Műveld a csodát, ne magyarázd találó című délutáni program, ahol a képzőművészet különböző ágaihoz vezető úton tehetik meg a gyerekek a kezdő lépéseket, szakavatott kezek irányításával. Huszonhatodikén karatebemutatóval, kismotorversennyel, s más színes szórakozási lehetőségekkel teszik emlékezetessé a résztvevők számára az idei gyermeknapot. A tinédzserek — s akik még annak érzik magukat — bőven válogathatnak a zenei műsorok között. Május 19-én, a megnyitó napján a Wesztergom, a Stáció, és .a Ki mit tud-győztes Szipog együttes koncertjét halihatják, húszadikán a Reflex, huszonötödikén pedig a szombathelyi Lord együttes játszik a Jókai művelődési házban. Idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját a tatabányai Bányász Színpad, melynek tagjaival a nap (május 23.), folyamán több helyszínen is találkozhatnak az érdeklődők. Délelőtt rendhagyó irodalmi órákat tartanak hatodik és nyolcadik osztályosok számára, délben az Országos Érc- és Ásványbányák pilis- vörösvári üzemének dolgozói szórakozhatnak műsorukon. Este, a színházteremben Molnár Ferenc és Foisi egyfelvo- násosait játsszák. A Pest megyei középiskolások KISZ-alapszervezetei 21- én tartják találkozójukat, melyet a jövendő rocksztárok kezdő iskolai zenekarainak bemutatója követ. A legjobb fellépő együttesek 25-én, a szabadtéri színpadon lépnek nyilvánosság elé. Május 22-én Vigyázat! Tavasz van! címmel felkészült szakemberek, orvosok tájékoztatják a heves vérű ifjúságot a természet lágy ölének sűrű látogatása okozta veszélyekről. így írunk mi a címe a 24-i programnak, ahol kedvük és tehetségük szerint készíthetik el a fiatalok az első pilisvö- rösvári újságot, szerkesztőségünk munkatársainak segítségével. Írásaikban természetesen megörökíthetik majd az ifjúsági napok élményeit is. lünk végig a községen. Az épülő általános iskola belső munkálatain serénykednek a szakemberek. A még vakolatlan emeletre megyünk. A tanácselnök miközben a nagy zsibongót mutatja, elmondja dilemmáját: — Nincs a községben egy olyan terem, ahol száznál többen össze tudnánk gyűlni. Pedig errefelé nem kell lasszóval fogni az embereket falugyűlésre, áfész-közgyűlésre. Amióta leégett a művelődési ház nagyterme, azon tanakodunk, miként lehetne helyreállítani. Az iskola évekre leköti minden pénzünket, sőt gondolkodunk egy tornaterem építésén is. Döntenünk kell; felépítjük a testedzésre, sportra, rendezvények megtartására, sok célúan használható tornatermet, vagy ugyanilyen költséggel helyreállítjuk a művelődési házat. Az előbbi megoldás mellett szól az észszerűség, ez utóbbi mellett viszont érzelmi érvek sorakoznak. A KRESZ-park szomszédságában dolgoznak a hajdani mozi helyreállításán. A lejtős nézőteret vízszintessé tették, fgy, amíg nincs tornaterem, délelőttönként itt rendezhetik a testnevelési órákat. Több más helyiséget is kialakítottak. Benyitunk az egyikbe. A villanyvezetékek már a falban vannak, de hiányzik a padló, á festés. — Jól működik a nyugdíjasklub és aktívan dolgoznak az MHSZ helyi szervezetének tagjai. Átadjuk nekik a helyiségeket. A: befejezés, csinosítás’légyén az cl gondjuk; Az iskoláért Az utcán szőke fiatalemberrel találkozunk. A tanácselnök úgy mutatja be, mint a községért legtöbbet dolgozó állampolgárt. Meglepődve hallom, hogy Mázsás László nem helyben dolgozik. — Pesten, az Egyetemi Nyomdában kocsikísérő vagyok. Most néhány nap szabadságot vettem ki. Az egyik kisiparosnál dolgozom. Tudja, mindig gyűjt az ember valamire — mondja kissé zavartan. — Bevallom, a munkatársaim előtt nem dicsekszem azzal, hogy hét végén társadalmi munkát végzek, a szabadság alatt maszekolok. Nem értik meg. Az iskola építésén kilenc napot dolgoztam. Onnan alig lehetett elzavarni a fiaimat. Mindenáron segíteni akartak. A kicsi, aki óvodás, mondogatja, hogy neki építem az iskolát. Kiderül, hogy Mázsás Lászlónak — a tűz idején — a művelődési ház értékeinek mentésében is nagy szerepe volt. Amikor arról kérdezem, hogy miért vállal ennyit a falu gyarapításáért, elgondolkodva mondja: — Amióta az eszemet tudom, ezt láttam. A farmosiak virágot, gyümölcsfákat, sövényt ültettek az utcára. Sportpályát, parkot, játszóteret építettek. Az elvégzett társadalmi munkát egy nagy táblán naponta jegyezték a tanácsháza falán. Ebben a versenyben bizony szégyen volt lemaradni. Azt hiszem, nálunk, a faluban, mindig nyíltan beszéltek a vezetők a gondokról, így a legegyszerűbb ember is Tapintható térképek A vak ember szinte csak tapintással képes tájékozódni. Ezért nagy problémát jelent számukra például az aluljárókban való közlekedés. A Magyar Néphadsereg Térképészeti Intézete első lépésként a budapesti 2-es és 3-as metróvonal aluljáróinak térképét készítette el, műanyagból. A körülbelül 25—30 centiméteres térképeken plasztikusan tapinthatók a járdák, épületek (mint kiindulópontok), az aluljárók lépcsőlejárói, oszlopok, metróbejárat. A Térképészeti Intézet hasonló módszerrel 80X80 centiméteres méretben Budapest térképét is elkészíti, az egészségügyi intézményeket, a város nevezetességeit emelik ki azon. megértette, ha gyarapodni akarunk, áldozatot kell hozni. És, ha ezt megérti az ember, akkor már nem is tűnik áldozatnak a dolog ... Brindzik Istvánná, körzeti védőnő, a községi pártszervezet titkára érkezik kerékpáron és kapcsolódik a beszélgetésbe. — Mázsás László három gyerekre való társadalmi munkát vállalt az iskolában — mutat a távozó fiatalember után — csak születne több kicsi. Mert igaz, hogy az óvodára kitehetnénk a megtelt táblát, de ha így megy tovább, néhány év múlva már csak lézengenek az ovisok odabent. Fiatalos lendület A tanácsházán folytatjuk a beszélgetést. Az elnök és a párttitkár sorolják az elmúlt hónapok eredményeit. Egész sor fővárosi üzemet kerestek fel, ahová a farmosiak naponta bejárnak. A kapcsolatfelvételnek már számos eredménye van. A Kőbányai Gyógy- szerárugyár kémiai padokat vásárolt az iskolának, biztosítja a kísérletezéshez szükséges felszerelést és anyagokat. A Taurus képviselője ezután látogat Farmosra, de már szakipari segítséget ajánlottak fel az iskolaépítéshez. A Ceglédi Húsipari Vállalat a támogatáson kívül rendszeres, jól fizető bedolgozói munkát ad az asszonyoknak. Farmos társadalmi munkásainak bemutatásából nem maradhat ki Derényi Emilné. A hetvenedik esztendejében járó asszony, a művelődési ház nyugalmazott igazgatója, fiatalokat megszégyenítő lendülettel és lelkesedéssel dolgozik mint tanácstag, immár 24 éve. A Szabadság utca az ő körzete, s azelőtt bizony nem tartozott az elkényeztetett területek közé. Most vízvezetéket kap, több más, környező utcával együtt. — Szervezni, agitálni kellett őket. Jártam házról házra — mondja Derényiné, Jutka néni. — A tsz adta az árokásó gépet, de előtte még egyszer végigfutottam az utcát és mindenkinek a lelkére kötöttem, nehogy alkohollal itassák a gépkezelőt. Hallottam ám másnap, hogy vagy negyven kávét diktált bele a környék lakossága. Amikor arról faggatom, hogy elvállalja-e a következő időszakra is a tanácstagságot, elhomályosuló szemmel válaszol: — Fáradok. Gondolkoztam már azon, hogy feladom, de a művelődési ház újjáépítését még megvárom. Móza Katalin Átképzés és segély NYILATKOZOTT az ország egyik legismertebb — s mindenképpen legilletékesebb — munkaügyi szakembere a televízióban: ha alkalmasint találkozik néhány tucat vállalati szakemberrel, mindig megkérdezik őket, hogy ismerik-e az átképzési segélyről szóló központi határozatot. S rendre megdöbbenve tapasztalja, hogy úgyszólván senki nem ismeri ezt a lehetőséget. (Meglehet, azért sem, mert a rendelkezéssel kapcsolatos tájékoztatókat a túlzott óvatosság jellemezte. Azért is, mert a rendeletalkotók — e sorok írója tanúsíthatja — attól tartottak, hogy az átképzési segély valami módon a munkanélküli segélyre asz- szociál, s mert ettől tartottak, hát óvakodtak a túlságosan is nagy sajtónyilvánosságtól. Nos, ami azt illeti, nem is tört ki pánik az országban ... Sőt: az átképzési segéllyel kapcsolatos intézkedés viharos gyorsasággal a feledés homályába merült...) Mindmáig egy, azaz egyetlenegy esetben vették igénybe a segélyt (pedig az országban összesen 7000, a szocialista iparon belül is több mint 1600 gazdálkodó szervezet működik). S ahol igénybe vették, ott is mindössze néhány tízezer forintot használtak fel az e célra félretett — s a költség- vetés által biztosított — évi 2 millió forintból. A legérdekesebb — s már-már komikus —, hogy a Szabolcs Cipőgyár vezetői szinte véletlenül bukkantak erre a lehetőségre: kiszúrták a rendeletet a hivatalos lapban, s ez annál is inkább kapóra jön a számukra, mert javában benne voltak egy kisebb létszámot éritő átcsoportosításban. Az átképzősök — a megyei tanács által azonnal kiutalt átképzési segélyből — havonta, összesen 20 ezer forint anyagi támogatást kaptak, ily módon a tízforintos betanuló órabér és a korábbi átlagbér közötti különbséget a vállalat könnyedén, saját kasszájának érintése nélkül kiegyenlíthette. Egy példa — nem példa. Az átképzési segély tapasztalatai — éppen a tapasztalatok híján — értékelhetetlenek. Hogy is volna másként, amikor úgy tűnik, hogy egyszerűen nincs kit átképezni, s legfőképpen nincs miért átképezni bárkit is ... Amikor — ahogy mondani szokták — a fű nem mozdul az ipar- vállalatoknál, hiába minden határozat, minden biztatás, minden kérés és figyelmeztetés, hiába minden — egyébként szelid- szolid — késztetés a termékstruktúra, a termelési szervezet, s mindennek kapcsán a munkaerő-állomány szakmai összetételének változtatására, korszerűsítésére. Ugyanígy nem történik semmi érdemleges intézkedés a mások által eltartott — fogalmazzunk kerekebben: a mások által kitartott — hosszú Ideje haszontalanul veszteséges vállalatok felszámolása, vagy legalább radikális átszervezése ügyében sem. Az üzem- és munkaszervezéssel is ott tartunk, ahol; gyakorlatilag sehol, legalábbis a korábbi nagy elhatározásokhoz, nagy fogadkozásokhoz képest... Erre is visszavezethető az átképzési segély iránti tökéletes érdektelenség. Igaz: a spontán — s egykor annyira rettegett — munkaerő-fluktuáció változatlanul élénk, s ez — így is felfogható — voltaképpen feleslegessé teszi az átképzési segéllyel támogatott nagyobb mérvű átcsoportosításokat. Ám, ha így gondolkodunk, alighanem elfelejtünk valami lényegeset. Hogy tudniillik a spontán munkaerőmozgás soha nem azonosítható a — valamiféle célszerű megfontolás miatt — szervezett, tudatosan irányított, tervszerű munkaerő-átcsoportosítással. KORÁBBAN sokak által hangoztatott figyelmeztetés volt, hogy hiába a tervszerű és szervezett átcsoportosítás óhajtása, ha ennek megvalósításához hiányzik a megfelelő eszközrendszer. Nos, az annyira hiányolt eszközrendszernek az egyik, ám lényeges eleme éppen az átképzési segély — volna. Ha élnének ezzel a munkáltatók, vagy ha egyáltalán tudnák, hogy létezik ez a lehetőség is. Vértes Csaba Szentendre szállít a magánépítőknek Födémszerkezetek a gyárból Megkezdte új lakossági szolgáltatását, a magánlakásépítéshez szükséges komplett — feszített födémgerendából és béléstestből álló — födémszerkezet közvetlen értékesítését a Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei üzeme. Május első hetében a budapesti gyár Budafoki úti telephelyén is befejezik e termékek és más keresett elemek előkészítését, s így a fővárosi TÜZÉP rendelkezésére bocsátott hatezer négyzetméteres területen ugyancsak a napokban kezdődik meg az értékesítés. eredetileg másféle anyag fel- használását tartalmazó műszaki dokumentációt az új terméknek megfelelően díjmentesen áttervezik. Díjmentes áttervezés Francia licenc alapján a szentendrei üzemben rendezkedtek be az új termék gyártására, de a munkába bevontak más partnereket is, akik a béléstestek előállításához helyi anyagokat, egyebek között vázkerámia téglákat, könnyűbetont, tufatermékeket, salakot és más könnyű adalékot hasznosítanak. Ezek az üzemek az ország legkülönfélébb részein működnek, s fokozatosan ugyancsak megkezdik ezt a szolgáltatást, a magánlakásépítők széles körének rendelkezésére bocsátva majd a korszerű, komplett födémszerkezetet. Májusban például Baján és Győrött készülnek fel az új szolgáltatásra, amely kiterjed a komplett födém- szerkezet megtervezésére is. Vállalják továbbá, hogy az Mindent egy helyen A sajátházépítőknek igen előnyös, hogy ezek az elemek 25—60 százalékkal könnyebbek a szokásos betontermékeknél, tehát elhelyezésük egyszerűbb. Ugyanakkor beszerzési gondjuk is lényegesen csökken, mert mindent egy helyen kapnak meg. A korszerű födémszerkezetekhez az idén 600 ezer, s a jövő évtől pedig évente egymillió méter gerendát, s ennek megfelelő mennyiségű könnyű béléstestet készítenek. A BVM bővítette a magánlakás-építkezésekhez szükséges termékválasztékot — ugyancsak külföldi licenc szerint — díszítőmotívumokkal ellátott homlokzati fapanelekkel, előregyártott légfűtési ér szellőzési elemekkel, valamint emeletmagas kéménnyel Is,1 amely károsodás nélkül vezeti, el a szilárd tüzelőanyagok égéstermékét. Korábbi terméküket, az előregyártott garázsokat kompletfírozták, s így most már ezt a kis épületet nem közvetlenül a talajra, hanem előregyártott betonlemezre állítják. Várható egyensúly Növelik a keresett hagyományos termékeik gyártását is. Ebben az évben egyebek között a tavalyinál csaknem I millió méterrel több födémgerendát, 82 ezer méterrel több áthidalógerendát és 15G ezer darabbal több födémbé- léstestet gyártanak. így megközelítően 60 ezer lakáshoz elegendő különféle födémszerkezeti elemet szállítanak az építőknek. Az idén az előregyártott födémszerkezetek kereslete és kínálata várhatóan egyensúlyba kerül. Hesu ke!! miiig kiviár Épül a mozi