Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-03 / 102. szám

mr « MFG »Ei 1984. MÁJUS 3., CSÜTÖRTÖK 4 Önálló nevelési intézmény lesz Galga menti hagyományok Színpadon is önfeledt a vígság H armadik alkalommal ren­dezték meg Gödöllőn a művelődési házban a Galga menti szólisták és együttesek találkozóját. Hagyományaink címmel a környék népművé­szetét mutatták be. Ha a ta­vaszi szemlének mindössze ennyi lenne a célja, az sem lenne kevés. Az est hangulata bebizonyította; itt sokkal többről van szó. A hagyomá­nyok felelevenítésével egy­szersmind azok továbbélésé­nek lehetőségére is példát kaphattunk. A bagiak, a turaiak, a dá- nyiak, a szadaiak, a héviz- györki mesélő asszonyok, a zsámbokiak, a kartaliak, az isaszegiek szerepelitek a szín­padon, de ott voltak a közön­ség sorai között is. Az időseb­bek suttogva mesélték a kö­rülöttük ülőknek: milyen volt a tavaszvárás, az aratás, a szüret, a lakodalom, a boszor­kányok napja fiatalságuk ide­jén. Néhány évtizede még a meglehetősen zárt failuközös- ségben az esztendő eseményei, a munka, a család élete meg­határozott szokások szerint zajlott. A megfelelő ritmus, a változás és kötöttség fogódzót jelentett mindenki számára. Az utóbbi időben mindez meg­lazult. A néprajzkutatók tud­ják igazán, mit veszít egy-egy közösség, ha elhagyja szoká­sait. Éppen ezért nem kerül­hetnek a tárgyi emlékekkel együtt a múzeumok polcaira. Örök emberi eszméket kép­viselnek, s emiatt beépülhet­nek a modern életbe. Ha meg­változott formában is, érté­ket képviselnek. A színpadon megjelenített életképek az est közönségének sokkal többet jelentettek puszta látványosságnál. Hin- talan László, a műsor összeál­lítója nagy gonddal váloga­tott a kimeríthetetlen kincses­tárból. amit a Galga menti falvak kínálnak. Mindezzel sugallva, hogy bár a népi kul­túrát a falvak őrizték meg. ugyanakkor mindannyiunknak szólnak. A bagiak tavaszi já­Summásélcl4elenetel a színpadon. Szadal kislányok (a cím fűlött jobb­ra). Mulatozás közben (a cfm fölött balra). téka és pilnkös dűlője az év­szak pezsgését'jelenítette meg, a legkisebbek előadásában. A gyermekcsoport a játékokat mutatta be úgy, hogy sajátuk- naik is érezték. Bár a színpadi koreográfia szabályozza önfe­ledt vidámságukat, az ének, a tánc mégis természetesen ha­tott. A ^Jrawnásélet minden­napjait ugyancsak a bagiak dolgozták fel. A többgenerá­ciós műsorban az aratómunka és a mulatság elemei egyaránt helyet kaptak. A Muharay Elemér Népi Együttes veze­tője, Széphalminé Iglói Eva a domonyi summásélet szokásait gyűjtötte össze, hozzátéve az együttes tagjainak saját élmé­nyeit. A turaiak szüreti mu­latságra hívtak borköszöntő rigmusokkal, énekkel, tánccal. A szadai disznótor bemutatá­sa jó alkalom volt a mókázás- ra, a turpisságra. A hévizgyör- ki mesélőasszonyok sem ma­radtak otthon. Sápi Pálné Ho­moki Júlia, Tóth Erzsébet, Fercsik Jánosné Sápi Erzsébet egymás szavába vágva ízesen sorolták a boszorkánytörténe­teket. A téli ünnepkörnek gazdag igazán a szokásrend- szere. A szadaiak és a turaiak betlehemes játékot mutattak be. A zsámbdki gyerektánco­sok és az isaszegi együttes pe­dig a népművészet gondosan koreográfiáit, feldolgozott meg­jelenítését reprezentálta. Perdül a szoknya Teremtő együttélés ez — ju­tott eszünkbe Ortutay Gyula szava. Erdős! Katalin Folyamatosan átszervezik és egységesítik a megyei peda­gógiai intézményeket. A tárca illetékesei szerint a sokrétű iskolai nevelő-oktató tevé­kenység irányításának tovább­fejlesztése tette szükségessé, hogy — a már korábban ki­alakult megyei pedagógiai in­tézmények és szervezetek ész­szerű integrálásával — min­den megyében pedagógiai in­tézeteket hozzanak létre. A megyei továbbképző in­tézmény, a pályaválasztási ta­nácsadó, az állandó áthelyező bizottság, a nevelési tanácsadó és a szakfelügyelet összevoná­sával kialakítandó új pedagó­giai intézet a megyei tanács önálló nevelési intézménye lesz. Elemzi és értékeli majd a köznevelési intézményei? szakmai színvonalát, eredmé­nyességét, sajátos eszközökkel segíti azok fejlődését és spe ciális pedagógiai szolgáltatá­sokat nyújt. Részt vesz a mű­velődési szakigazgatási szerv szakmai irányító munkájában, és a területi döntések előkészí­tésében. Az intézmény felada­ta lesz — egyebek között kutatási programok, fejleszté­si javaslatok kidolgozása, mind az intézmények, mind pedig az irányító szervek szá­mára. Segítséget nyújtanak majd a pedagógiai közösségek kialakulásához, az iskolák pe­dagógiai önállóságának kibon­takoztatásához. A központi ajánlások és a helyi igények alapján tervez­ni, szervezni, irányítani fogja a pedagógusok továbbképzé­sét. Tartalmi és módszertani ajánlásokkal, bibliográfiákkal, az előadók, foglalkozásveze­tők felkészítésével kívánják emelni az iskolákban a to­vábbképzés színvonalát. Az intézetek munkatársai pedagógiai, pszichológiai ala­pokra építve, ehhez illeszkedő módszerekkel és eljárásokkal fogják majd segíteni a 3—18 éves gyermekek egészséges személyiségfejlődését, a társa­dalomba való beilleszkedését, a család és az iskola eredmé­nyesebb együttműködését. Be­kapcsolódnak a gyermek- és ifjúságvédelmi munkába is. MOZIMŰSOR MÁJUS 3-TÖL 9-IG ABONY 3—4: Bizonyítási eljárás* 5—6: Gyertek el a névnapomra* 6: Tintin és a Cápák tava (du.) 7—8: A profi** BUDAÖRS 3—6:... És megint dühbe jövünk 7—8: Feketeszakáll szelleme CEGLÉD, Kamaraterem 3—9: Britannia gyógyintézet 5— 6: Noé bárkái (du.) CEGLÉD, Szabadság 3— 6: Vészjelzés a tenger alól (du.) A ké.inő Kaliforniába készül** (este) 4— 5: Talpig olajban (éjjel) 7—9: Az Ezüst-tó kincse (du.) Napló gyermekeimnek* (este) DABAS 3—5: Amit tudni akarsz a szexről.. .*** 5: Hótündér (du.) 6— 7: Kisvárosi fojtogató** DABAS, Autós kertmozi 3—9: Kellv hősei I—II. DUNAHARASZTI 3—6: Forróvérű kísértet 7— 8: A Vadnyugat hőskora I—II. DUNAKESZI. Vörös Csillag 3—8: Kincs, ami nincs 5: A fekete varázsló ajándéka (du.) DUNAKESZI, József Attila 3: Mennyei seregek 6: Földrengés Tokióban 7: Szerelem Montreálban* 9: Szamurájok és banditák I—II.** ÉRD 3—4: A Kobra napja** 6: Hazatérés 7—8: Hanyatt-homlok* FÓT 3—6: Szupermodell** 6: Álmodozás (du.) 7—8: A szép ismeretlen GÖDÖLLŐ 3— 6: Négy bandita, tíz áldozat (du.) Örült nők ketrece** (este) 7—9: A matróz, a kozák és a hamiskártyás (du.) Bombanő*** (este) GYAl 3: Jób lázadása* 4— 5: Kisvárosi fojtogató** 6— 8: Amit tudni akarsz a szexről . . .*** KEREPESTARCSA 3—4: Eltűntnek nvilvánítva* 5— 6: rűhöngő bika* 7— 8: Szupermodell** MONOR 3—4: Gyertek el a névnapomra* 5—6: Suli-buli (du.) Bizonyítási eljárás* (este) 7—8: Apokalipszis, most I—II.** MONOR, Kertmozi 3—4: Akit Bulldózernek hívtak 5—6: Kóma** 7—8: Jézus Krisztus szupersztár NAGYKATA 3— 6: Te, rongyos élet* 7—8: Skalpvadászok* NAGYKÖRÖS, Arany János 3: A veréb is madár** 4— 6: Napló gyermekeimnek* 7—9: A kéinő Kaliforniába készül*** NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 3—fi: Szenzáció 5— 6: A barátod akarok lenni (du.) 7—9: Sértés PILISVÖROSVAR 3—4: Spagetti-ház* 6: Dühöngő bika* 7: Dutyi-dili POMAZ 3—4: Telitalálat 5—6: A két rodeós 7: Nőrablás** RACKEVF 3—4: Szerelem receptre 5—6: Nőrablás** 7—8: Forróvérű kísértet 8: Veronika Voss vágyakozása (este) SZENTENDRE 3—4: Hanyatt-homlok* (este) 3—6: Boszorkányszombat 5—6: Fitzcarraldo I—TI.* (este) 7—9: A kutya éji dala** SZENTENDRE, Autós kertmozi 3—9: Kelly hősei I—II. SZIGETSZENTMIKLÓS 3—4: Szuperzsaru 5—6: A kutya éji dala** 6: Patakfia és a nap (du.) 7—8: Fitzcarraldo I—II.* TAPIÓSZELE 3—7: E. T. VÁC, Madách Imre 4: Egy kényelmetlen tanú 9: Szenzáció VÁC. Kultúr 3— 9: István, a király VECSÉS 4— 6: Szupermodell** 7—9: ... És megint dühbe jövünk • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. •*• Csak 18 éven felülieknek. ■ Heti filmtegyzetb Kéjnő Kaliforniába készül Jelenet a Kéjnö Kaliforniába készül című filmből Hogy a Back Roads (Hátsó utak) angol címből miképp és miért lett magyarul ez az al- literáló (és magyartalan), cím, nehéz lenne kideríteni. Leginkább még arra gyana­kodhatunk, hogy a film főhős­nőjének, bizonyos Amy Post utcalánynak a foglalkozását jelző közkeletű magyar szót nem akarták használni a cím­ben, ugyanakkor utalni akartak a film meséjére. Mindenesetre a filmmel na­gyobb bajok vannak, mint a magyar címével. Pedig hát itt neves alkotók jöttek össze: Martin Ritt rendező és Sally Field, a női főszereplő. Előb­biről tudni illik, hogy ő ren­dezte az egyik legmulatságo­sabb Woody AUen-filmet, A jónevű senki, Sally Fildről pedig, hogy épp egy Ritt-film- ben, a Norma Raeben arat­ta egyik legnagyobb sikerét. Még az operatőr, John A. Alonso is kitűnő szakember: ő fényképezte a Száguldás a semmibe című filmet. Es mégis: e rutmes; sőt igazol­tan tehetséges filmművészek kezén ezúttal egy harmatos mű született. A kiindulási pont nem volt pedig rossz: egy jó forgalmú, csinos rosszlánv meg egy le­robbant hivatásos bunyós vé­letlenül összetalálkoznak, köl­csönösen átverik egymást, majd kölcsönösen megtetsze­nek egymásnak,: ^ztán a soro­zatban bekövetkező zűrök elől megszöknek, méghozzá a me­sés Nyugat felé, Kaliforniába. Az indításból következhetett volna egy jellegzetesen ameri­kai film is, magáról az útról, az utazásról, az út során fel­bukkanó különböző figurák­ról, a közben létrejövő talál­kozásokról, s mindebből kdke- rekedhetett volna egy (ha nem is újdonságként ható, mert sok amerikai regényben ol­vasott és még több filmben látott), rajz a másik Ame­rikáról, a csavargók, a lecsú­szott kisemberek, a kis bűnö­zők és az egyszerűen csak szerencsétlen nyomorultak vi­lágáról. A különös az, hogy a film­ben mindez szinte tételsze- rűen meg is található. Ha akarjuk, felfoghatjuk Ritt munkáját amolyan „út”-film- nek is, mert Amy és El mór, a kedvesen link exbokszoló való­ban . végigténfergi az utat, hol több, hol inkább kevesebb si­kerrel, találkoznak mindenfé­le emberekkel, belekeverednek mindenféle ügyekbe, látnak ezt meg azt, összevesznek és kibékülnek, s a végén nem jutnak el sehová, amint ez illik is az effajta hősökhöz, akik folyton mennek, de so- •*>. sem érkeznek el vagy meg sehová. Csakhogy ezek a moz­zanatok, kis sztorik nem áll­nak össze egységes képpé, nem mutatnak- túl azon, ami az egymásutániságukból ered, hogy t. í. két ember megy va­lahová. Ráadásul furcsa érzés is fog el bennünket: mintha' már mindezt láttuk volna egyszer vagy többször is. Az már csak ingyen ráadás, hogy a film időnként nyakig me­rül a szirupos érzelgősségbe, s hogy bágyadt humorát lassú, majdnem unalmas részekkel tetézi. Elveszett egy kékszemű Ügy látszik, bizonyos gyer­meknevelési szokások, vagy inkább torzulások mindenhol megtalálhatók. Legalábbis er­re enged következtetni az a szovjet film, melyet Jurij Csuljukin rendezett. Ennek hőse ugyanis, egy bűbájos, talpraesett, hatéves kisfiú, bi­zonyos Pavlik, úgyszólván komplett szemléltető ábraként működik, mert benne, rajta, körülötte és általa demonst­rálja a film mindazokat a túl­zó, maximalista, rideg, s a gyerek életkori sajátosságai­ra fittyet hányó szülői mód­szereket és törekvéseket, me­lyek eredményeként Pavlik végül is megszökik drága szü­leitől. Pavlik — aki természetesen szöszke és kék szemű — a világirodalomban épp oly jár­tas (bármikor felmondja an­golul Hamlet nagymonológját például), mint a tornában, a matematikában vagy a filozó­fiában. Emellett — elsősorban a mániákus mamája jóvoltá­ból —. nemcsak hogy nincs egy szabad perce sem. hanem még az étkezéseit is percre beosztva, szigorúan tudomá­nyos étrend szerint teljesíti, mint valami házi feladatot. A filmnek ez a vonala jó alka­lom lenne valami szatirikus csipkelődésre a csemetéjüket agyonnevelő, agyonoktató, agyondresszírozó, gyermekpe­dagógia és gyermeklélektan ellen többszörösen beoltott szülők kárára, akikből, mi tagadás, fölös számban akad erre mifelénk is. Csakhogy a film elvicceli ezt a jelentős témát, majd pedig átcsúszik a közismert „mi történik egy el­veszett gyerekkel”? témába, s Pavlikkal is mindenféle meg­esik, míg végül újra hazake­rül — kicsit talán normáli­sabb, átlagos gyerekként, mint amilyen elveszésekor volt. Szó­val: aki megnézi a filmet, legfeljebb annyival lesz oko­sabb, hogy egy hatéves gye­reket hagyni kell gyereknek lenni. Ami nem nagy felfede­zés. Nekünk legalábbis. Mert a film meglehetősen szenzá­ciós újdonságként tálalja. Vi­szont, ahogyan az lenni szo­kott, a kis Pavlikot remek gyermekszínész játssza; Jev- genyij Szteblovnak hívják. Gracs-íivérek Kissé meglepő ez a szovjet film: valósággal amerikai tí­pusú gengszterekről szól, s a gengszterfilmek ismert fogá­sait alkalmazza. Van itt min­den: gyilkosság a robogó au­tóban, kettős rendőrgyilkos­ság, menekülés, üldözés, buj­kálás, nehéz fiúk és könnyű lányok, rideg szívű gyilkos báty és vodkától érzelgőssé váló, tehát még nem olyan rideg szívű öcs elvetemült bűnöző gyilkos haver, akit szökés közben lelőnek — s van persze példamutató ítélet is, meg a társadalom megveté­se. Mindez nagyot izgalmas is lehetne és bűnözésszociológiai- lag sem lenne érdektelen, ha az egész csak egy kicsivel is kevésbé sikeredik didaktikus­ra, tanmese- jeliegűre. Takács István

Next

/
Oldalképek
Tartalom