Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-26 / 122. szám

1984. MÁJUS 26., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 7 A fiatalok megyei tanácskozása előtt Felelősséggel mindennapjainkért Beszélgetés a KISZ-küIdöttgyűlések tapasztalatairól Az elmúlt szombaton befejeződtek a területi KISZ-küldöttgyűlések. A két kongresszus közötti idő­szak felezőjében megyénk negyvenezernél több KISZ-tagja képviseletében százak nyilvánítottak vé­leményt arról, ami elválaszthatatlan az ifjúsági mozgalom mindennapi tevékenységétől. Az alap­szervezetekben és a küldöttgyűléseken a fiatalok felelősséggel beszéltek olyan témákról, mint a moz­galom irányításának gondjai, vagy az úttörő—KISZ átmenet problémái. Sok szó esett a gazdasági mun. káról, a feladatvállalásról, az aktivitás felkeltéséről és megtartásáról, a lakóterületi tevékenységről, a káderkiYálasztásról, a vezetőképzésről, , A mééyé?'!k'üíd6ttértékézlér‘é'lő‘tt. — 'amelyét egrijét múlVá; június 2-án tartanak Szigetszentmiklóson, a Csepel Autógyár művelődési házában — az eddigi tapasztalatok összegzésére kértük Solymosi Sán­dort, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkárát. A beszéígetés— a megyei KlSZ-bizottSág írásos be­számolója, és az azt kiegészítő szóbeli mellett — irányadó lehet. Vitára késztethet, témákat rangsorol­hat, s azokat is véleménynyilvánításra ösztönözheti, akik ne-m küldöttek, de érdekli és érinti őket az ifjúsági mozgalom jelene és jövője. • A területi küldöttértekezletről szoló beszámolóinkban gyakran meg­állapítottuk, hogy kitejezésre jutott a fiatalok tettrekészsége, s az, hogy a megszokott beidegződéseket, sémákat új formákkal szeretnék felváltani. Be­szélgetésünk elején arra lennénk kí­váncsiak, hogyan készítették elő a te­rületi tanácskozásokat. — Ahogy' olvastam a beszámoló­kat, úgy tűnt, mintha leltározást tar­tottunk volna.- Sietve megjegyzem, ez csak látszólagos. Területenként más és más témák vetődtek fel, a hang­súlyok között is különbségek adód­tak. Két kongresszus közötti időszak­ról lévén szó, a számvetés a megyei küldöttgyűléssel be is fejeződik. Ez mindenképpen meghatározza témáin­kat, vagyis országos jelentőségű ügyekkel nem kellett foglalkoznunk, így azt is kijelenthetem, hogy nem volt szükség leltározásra. Mindenek­előtt azokat a csomópontokat kellett megragadni, amelyek az adott terü­let ifjúkommunistáinak az életét ér­zékeltették. Örömünkre szolgál, hogy a tizenhat területi tanácskozás egyi­ke sem volt parttalan. A megyei ap­parátus tagjai februárban területi lá­togatásokon vitatták meg az illetéke­sekkel lehetőségeiket, értékelték az ifjúsági szövetség munkáját. Problé­mafeltáró megbeszéléseknek nevez­hetjük ezeket a találkozókat, amelyek nemcsak merítőpróbát jelentettek, hanem jelzéseknek is bizonyultak. Korábban a KISZ Központi Bizott­sága témaorientációként levelet in­tézett a tagsághoz. Erre most nem került sor. A KISZ-tagságra bízták, hogy mit vitat meg, azaz rangsorol­ják a témákat fontosságuk szerint. O Kérdés persze, hogy kelta tapasz­talattal rendelkeznek-e a területek KISZ-vezetöi, de leginkább az aiap- szervezetek irányítói az összegzések kimunkálásához? — A felvetést jogosnak érzem, de kétélűnek is, hiszen az adott terüle­ten ők rendelkeznek a legnagyobb jártassággal. Mi mindenütt igényt tartottunk az őszinte feltárásra. Min­denekelőtt a fiatalok helyzete, élet- körülménye érdekelt bennünket. A pályakezdéssel jelentkező gondok, ré­tegenként is. Azt is feszegettük, ho­gyan érvényesülnek a munkahelye­ken az ifjúsági törvényben megfo­galmazott passzusok. Elemeznünk kellett a mozgalom tevékenységét is. mennyiben alkalmas a tagság érdem' munkára. A területi tapasztalatok en­nek tükrében már vegyesebb képet mutatnak. Előfordultak tiszteletkö­rök is, de inkább az önkritikusság nyomta rá a bélyegét a tanácskozá­sokra. Három kérdés mindenütt meg­fogalmazódott. Az egyik a KISZ sze. repének a változását elemezte, a má­sik a gazdasági munkához, a politi­záláshoz, a közéletiséghez kapcsoló­dott, míg a harmadik a tagok, de leginkább a középiskolásak politikai affinitását kérte számon. • Gyakorta halljuk: önkritikusak voltak a fiatalok. Sikk lett emlegetni napjainkban ezt a szói. Vajon csak szavakban, avagy tettekben is meg­nyilvánul-e ez a fajta magatartás? Mi okozza ezt a látásmódot? A megválto­zott külső és belső feltételek? Vagy generációváltás van a KISZ-ben? Avagy a módszereken kell változtat­ni? — Ezek a kérdések nem újkele- tűek, tíz évvel ezelőtt is elhangoz­tak. Viszont ha ennyi ideje mond­juk, akkor miért nem módosítunk, miért nem tudunk előbbre lépni? Hallgatva a vitákat, beszélgetve alap­szervezeti tagokkal, arra az állás­pontra jutottunk, hogy képes szembe­nézni egész tevékenységével. Az 197Ö-es ifjúsági törvény óta gyöke­resen megváltoztak a körülmények. Kevésbé látványos dolgok történnek az országban. Előtérbe került az ap­rómunka. Most már nemcsak a tár­sadalmat tesszük felelőssé az ifjúság neveléséért, hanem azt mondjuk: az ifjúság felelősséggel tartozik csele­kedeteiért. A megváltozott feltételek nehezítik a pályakezdést, a család- alapítást, az otthon megteremtését S ez .hatással van a mozgalom életé­re is. Egy mozgalomnak is van éré­si ideje. Fel kell fogni, tudomásul kell venni a kor kihívásait. Ha érez­zük, hogy szükség van ránk, akkor azt is tisztázni tudjuk, hogy mire va­gyunk képesek, mit tehetünk le az asztalra. A kívülről és belülről,meg­fogalmazódó kritikák együtt késztet­nek bennünket arra, hogy feltárjuk gondjainkat. Ezek nem simogatva történnek, hanem szókimondóan. Ezért tűnik önkritikusnak a vélemé­nyek többsége. S ez nemcsak Pest megyében, hanem országosan is jel­lemző. 9 A felvetések nem mindig jólfésül­tek. A jobbító szándék azonban mind­egyikben érződik. Sokan megkérdezik: jó ez a KISZ? Miért jó, ha tag va­gyok? Miként sorol be a KISZ a tár­sadalom égető gondjainak a megoldá­sába? Képes-e politikai tényező len­ni? Hogyan leket a különféle érdekelt­ségeket egyeztetni? — Egyre többen és egyre világo­sabban látják, hogy nem úgy men­nek a dolgok, ahogy szeretnénk. Az alapszervezetektől a területi küldött- értekezletekig megfogalmazódott, hogy a tagság igényli a kö­zösségszervező, képességeket fel­táró, az egymásért történő meg­nyilvánulásokat. A KISZ min­dig is több volt egy alkalmi cso­portosulásnál. Ekként nem is domi­nálhatnak — politikai szervezetről lévén szó — a tetszik-nemtetszik fel­vetések. A mozgalomban őszinte vé­leménynyilvánításra tanunk igényt, nogy reálisan felmérjük lehetőségein­ket. Úgy is mondhatnám, hogy a tuagnozis mar megvan, a terápiára kévés még a javaslat. Énhez az on­nan növelni Ken a tömeg oeioiy as un­kát. ÍNyitnunk kell, szeleseöo közéle­ti iKinaiatlal ken renüeikeznuiiK. A meggyőzést nemcsak szavakkal tten oiztositam, hanem olyan muii- kanelyi, lakóterületi megnynvanuia- soKkai, hogy partnernem „ezeijes. a mozgalmat, tuajuruc tagjaiiméit Küz­deni. Folytathatom azzal, hogy Komo­lyabban kéri venni a szervezést, s egyoen többet is keli érte tenni. Fel keil tárnunk a tagság igényét a kis­közösségekben. A konkrétság min­dig nuzoerót. jelentnet. Nem szaoad azt megengednünk, hogy bárki is úgy vélekedjen a KlSZ-roi, ahogy azt pil­lanatnyi éraeke megkívánja. A sza­bad idős tevékenysegoen, a sportban, a kulturális életben, a szórakozásban, az érdekek feltárásában tudunk el­sősorban partnerek lenni, hogy utá­na szélesítsük területeinket. He hangsúlyozom: kezdeményezesekie van szükségünk. 9 Úgy is mondhatnánk: megmére- tésre. iánéiKüi eiiitípzeliiei-etieá bár­mely kor ifjúsága. Nem véletlenül mondja Aiasugnae — Balzac hO£e a Goriov apóban, végigpiiiantva tári- zson —: meg foguuK mérkőzni egy­mással. Az ifjúkorban tálán ez a leg­izgalmasabb: annak érzékelése, hogy meg maiden lenetunk. S a laggyotruoo is: önmagunk megkeresése a nagyvi­lágban. Bz szembesülést jelent mind­azzal, amit az emberiség eddigi tör­ténelme során íeinalmozott. Behat mindig azoknak a legtöbb a problé­májuk, akik küzdeni akarnak. Akik kezdeményezők. — Ez így igaz. Óhatatlanul arra kell törekednünk, hogy felkarol­juk a kezdeményezéseket. Tagadha­tatlan, hogy a kezdeményezők több ledorongolásban részesülnek, mint a mindenkor hallgatók. A gondok gyö­kerét abban látom, hogy nem tudunk minden esetben kiállni értük. S már­is hallom a jogos miérteket. Ennek is több oka van. Néha arra sincs energiánk, hogy felmérjük: jogosak vagy elvetendők az igények. Az ér­dekek ütközése ebben is jelen van. Nem hiszem, hogy ilyen gyengék len­nénk, csak el kell kerülnünk az itt adódó csíneket. Ha okos, értelmes dolgokra ösztönözzük a tagságot, ak­kor ki is kell állnunk meitettük. 9 Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy ki miért tud kiállni. Vagyis: tár­gy ilagos-c az a KISZ-vezető, egyál­talán tudja-e, hogy az adott esetben miről van szó, milyen ügyet szolgál az, aki módosítani, változtatni akar. Ebből aztán az az általános, de több területi küldöttértekezleten fölvetődő probléma is ide kívánkozik, hogy fel­készültek-e az ifjúsági mozgalom ve­zetői? — Tudunk említeni kiváló ifjúsági vezetőket. S ők nem a kivételt jelen­tik. Kétségtelen, hogy eluralkodott a mozgalomban egyfajta kényelemsze­retet, aimi abban testesül meg, hogy' a békesség miatt mindenre igent mon­danak. A nagyüzemi KlSZ-vezetőink- re például nem mondhatjuk ezt. Meg­becsülik őket, adnak a véleményük­re. Alsóbb szinteken már mások az érdekeltségek. Például nem mindig abból lesz KISZ-vezető, aki ráter­mett. Űjból divat a vattázás, azaz va­lakire rámutatnak, legyél titkár, s akár elfogadja a tagság, akár nem, máris mehet vezetőképzőre. Különö­sen fontos erről most beszélni, ami­kor generációváltás zajlik az ifjúsá­gi mozgalomban. Ha egyre több a vezetésre alkalmatlan fiatal, akkor valóban nem leszünk partnerek, és csökkeni fog a KISZ megtartó ere­je. • 9 Áttekintve a megyei és országos adatokat, úgy tűnik, mintha jelenleg hiányozna a derékhad. Több a 28 év fölötti tag, erőteljes a csökkenés a 23—28 év közöttieknél. A 18—22 éve­sek között stagnálás, a középiskolák­ban viszont emelkedés tapasztalható. Minek köszönhető ez a változatos számarány? — Egyetértek azzal a megállapí­tással, hogy hiányzik a derékhad. Aki már volt katona, végzett az egye­temen vagy főiskolán, családot ala­pított, annalk előbb-utóbb lakásra van szüksége. Tehát előtérbe kerül­nek az egyéni gondok. Másrészt a mai fiatalokat már nem lehet úgy megkötni, mint huszonöt évvel ez­előtt. Korábban egységes egészként kezeltük az ifjúságot. Ma egyre in­kább rétegpolitikát folytatunk, hiszen az egyéni elképzelések így tudnak érvényesülni. Pest megyében meg­határozó az ingázók magas száma is. S ez számtalan gondot, illetve lehe­tőséget vet fel. Ahogy a közlekedés­ben megtanulunk felszállni a vonat­ra, utazni, feltehetőleg viselkedni is, js éppúgy íeszállni, ezek a .megállapí­tások a mozgalomra is érvényesek-. Nem az, a szemlélet vezet eredmény­re, hogy ennyi meg ennyi KISZ-ta- gom van, hanem az, hogy milyen te­vékenységi formákkal, nemkülönben tartalmas tevékenységgel büszkélked­nek! Vagyis a mindenkori KISZ-tag értelmes terepre leljen és' jól érezze magát. Akár a lakóhelyén, alkár a munkahelyen vállal mozgalmi 'fel­adatokat. Persze, az csak ábránd, hogy mindenki egyformán végezze a dolgát. A. korábban említett mérkő­zésekre azonban szükség van. Bár­csak sok tagunk szembesítené elvá­rásait a teljesítményével, azaz árra vetemedne, hogy a rastignac-i érté­lemben megméressék. • A területi átszervezés bizonyára keuvez a KISzl-tagsag euóéii igényei­nek ,., — Úgy van! Egyre több keresniva­lónk van a lakóhelyeken. A megmé­retés ugyanis nem a teiepuies rang­jaim, hanem a feladatoktól függ, a te­rep aüta viszonyoktól. Helytállásunk, poűtizaiásunK a járdaépítéstől a fia­tal tanácstagok oeszámolojáig ter­jed. Ahlioz nem kell kiválasztott em- oernek lenni, nogy bárki véleményt nyilvánítson a falugyűlésen vagy a különböző fórumokon. Gondnak ér­zem, ha leszűkítve, értelmezzük a kö­zössegeket. Nem elég azt mondani, hogy valami nem megy. Ez vissza­húzódást jelent a csiganázba. S ez a ház rendkívül törékeny, ha azt fesze­getjük: miért nincs arra a vaiamu’e igény. Az elképzeléseket, az elveket nemcsak az üzemi négyszögekben kell érvényre juttatni, hanem a min­dennapi életben is. Tagságunkat a demokrácia megélésére kell késztet­ni, Kevesen szoktak hozzá, hogy gyakoroljak jógáikat, lehetőségeikéi Nem'a szélárnyekban előbbre igyekí vökét kell"patronálni, hanem azokat, akik a mozgalom szószólói, tevékeny, kötelességtudó, kezdeményező embe­rek. • Kezdeményezni viszont az ered­mények uiztos tuuatábau célszerű. Ez viszont azt igényit, hogy a társadalom Is legyen neiogadoob. Ne nagyítsa fel a negatívumokat, ne csak a szélsősé­gekét kifogásolja, hanem tolerálja a lelkesítő ügyeket is. — Így van, s ennek tudatában kí­vánjuk megfogalmazni egyre konk­rétabban igényeinket. Természetesén az átérzeít és tudott kötelességek mellett. Megmérkőzni csak úgy le­het, ha nem kapkodunk, ha szem előtt tartjuk ifjúságunk igényeit. Tö­rekvésünk az, hogy jó irányban ha­ladjunk előre. A meder adott, s ezt nem vitatja senki. A cselekvési mó­dokban viszont differenciálni kell. A fiatalok tekintélyes hányada a poli­tikai élettel a KISZ-ben találkozik először szervezett formában. Ezért aztán nem mindegy, hogy az úttörő­életből kilépve hányán lesznek KISZ- tagok. Ha megnyerjük őket, akkor már politizálhatunk, de ez még nem egyenlő a politikai nevelőmunkával. Az csak azután következik. Aki a KISZ-ben vált érett emberré, leg­alábbis az ifjúsági mozgalomnak sze­repe van világlátása kialakításában, annak nem lesznek kétségei céljaink helyességét illetően. A megvalósítás formáiról, a miértekről, a mélységek­ről pedig vitatkozzunk, hogy befejez­ve tanácskozássorozatunkat, az utá­na következő hétköznapokban legyen mit tovább is vállalnunk és megolda­nunk. MOLNÁR ZSOLT

Next

/
Oldalképek
Tartalom