Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-26 / 122. szám
1984. MÁJUS 26., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 7 A fiatalok megyei tanácskozása előtt Felelősséggel mindennapjainkért Beszélgetés a KISZ-küIdöttgyűlések tapasztalatairól Az elmúlt szombaton befejeződtek a területi KISZ-küldöttgyűlések. A két kongresszus közötti időszak felezőjében megyénk negyvenezernél több KISZ-tagja képviseletében százak nyilvánítottak véleményt arról, ami elválaszthatatlan az ifjúsági mozgalom mindennapi tevékenységétől. Az alapszervezetekben és a küldöttgyűléseken a fiatalok felelősséggel beszéltek olyan témákról, mint a mozgalom irányításának gondjai, vagy az úttörő—KISZ átmenet problémái. Sok szó esett a gazdasági mun. káról, a feladatvállalásról, az aktivitás felkeltéséről és megtartásáról, a lakóterületi tevékenységről, a káderkiYálasztásról, a vezetőképzésről, , A mééyé?'!k'üíd6ttértékézlér‘é'lő‘tt. — 'amelyét egrijét múlVá; június 2-án tartanak Szigetszentmiklóson, a Csepel Autógyár művelődési házában — az eddigi tapasztalatok összegzésére kértük Solymosi Sándort, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkárát. A beszéígetés— a megyei KlSZ-bizottSág írásos beszámolója, és az azt kiegészítő szóbeli mellett — irányadó lehet. Vitára késztethet, témákat rangsorolhat, s azokat is véleménynyilvánításra ösztönözheti, akik ne-m küldöttek, de érdekli és érinti őket az ifjúsági mozgalom jelene és jövője. • A területi küldöttértekezletről szoló beszámolóinkban gyakran megállapítottuk, hogy kitejezésre jutott a fiatalok tettrekészsége, s az, hogy a megszokott beidegződéseket, sémákat új formákkal szeretnék felváltani. Beszélgetésünk elején arra lennénk kíváncsiak, hogyan készítették elő a területi tanácskozásokat. — Ahogy' olvastam a beszámolókat, úgy tűnt, mintha leltározást tartottunk volna.- Sietve megjegyzem, ez csak látszólagos. Területenként más és más témák vetődtek fel, a hangsúlyok között is különbségek adódtak. Két kongresszus közötti időszakról lévén szó, a számvetés a megyei küldöttgyűléssel be is fejeződik. Ez mindenképpen meghatározza témáinkat, vagyis országos jelentőségű ügyekkel nem kellett foglalkoznunk, így azt is kijelenthetem, hogy nem volt szükség leltározásra. Mindenekelőtt azokat a csomópontokat kellett megragadni, amelyek az adott terület ifjúkommunistáinak az életét érzékeltették. Örömünkre szolgál, hogy a tizenhat területi tanácskozás egyike sem volt parttalan. A megyei apparátus tagjai februárban területi látogatásokon vitatták meg az illetékesekkel lehetőségeiket, értékelték az ifjúsági szövetség munkáját. Problémafeltáró megbeszéléseknek nevezhetjük ezeket a találkozókat, amelyek nemcsak merítőpróbát jelentettek, hanem jelzéseknek is bizonyultak. Korábban a KISZ Központi Bizottsága témaorientációként levelet intézett a tagsághoz. Erre most nem került sor. A KISZ-tagságra bízták, hogy mit vitat meg, azaz rangsorolják a témákat fontosságuk szerint. O Kérdés persze, hogy kelta tapasztalattal rendelkeznek-e a területek KISZ-vezetöi, de leginkább az aiap- szervezetek irányítói az összegzések kimunkálásához? — A felvetést jogosnak érzem, de kétélűnek is, hiszen az adott területen ők rendelkeznek a legnagyobb jártassággal. Mi mindenütt igényt tartottunk az őszinte feltárásra. Mindenekelőtt a fiatalok helyzete, élet- körülménye érdekelt bennünket. A pályakezdéssel jelentkező gondok, rétegenként is. Azt is feszegettük, hogyan érvényesülnek a munkahelyeken az ifjúsági törvényben megfogalmazott passzusok. Elemeznünk kellett a mozgalom tevékenységét is. mennyiben alkalmas a tagság érdem' munkára. A területi tapasztalatok ennek tükrében már vegyesebb képet mutatnak. Előfordultak tiszteletkörök is, de inkább az önkritikusság nyomta rá a bélyegét a tanácskozásokra. Három kérdés mindenütt megfogalmazódott. Az egyik a KISZ sze. repének a változását elemezte, a másik a gazdasági munkához, a politizáláshoz, a közéletiséghez kapcsolódott, míg a harmadik a tagok, de leginkább a középiskolásak politikai affinitását kérte számon. • Gyakorta halljuk: önkritikusak voltak a fiatalok. Sikk lett emlegetni napjainkban ezt a szói. Vajon csak szavakban, avagy tettekben is megnyilvánul-e ez a fajta magatartás? Mi okozza ezt a látásmódot? A megváltozott külső és belső feltételek? Vagy generációváltás van a KISZ-ben? Avagy a módszereken kell változtatni? — Ezek a kérdések nem újkele- tűek, tíz évvel ezelőtt is elhangoztak. Viszont ha ennyi ideje mondjuk, akkor miért nem módosítunk, miért nem tudunk előbbre lépni? Hallgatva a vitákat, beszélgetve alapszervezeti tagokkal, arra az álláspontra jutottunk, hogy képes szembenézni egész tevékenységével. Az 197Ö-es ifjúsági törvény óta gyökeresen megváltoztak a körülmények. Kevésbé látványos dolgok történnek az országban. Előtérbe került az aprómunka. Most már nemcsak a társadalmat tesszük felelőssé az ifjúság neveléséért, hanem azt mondjuk: az ifjúság felelősséggel tartozik cselekedeteiért. A megváltozott feltételek nehezítik a pályakezdést, a család- alapítást, az otthon megteremtését S ez .hatással van a mozgalom életére is. Egy mozgalomnak is van érési ideje. Fel kell fogni, tudomásul kell venni a kor kihívásait. Ha érezzük, hogy szükség van ránk, akkor azt is tisztázni tudjuk, hogy mire vagyunk képesek, mit tehetünk le az asztalra. A kívülről és belülről,megfogalmazódó kritikák együtt késztetnek bennünket arra, hogy feltárjuk gondjainkat. Ezek nem simogatva történnek, hanem szókimondóan. Ezért tűnik önkritikusnak a vélemények többsége. S ez nemcsak Pest megyében, hanem országosan is jellemző. 9 A felvetések nem mindig jólfésültek. A jobbító szándék azonban mindegyikben érződik. Sokan megkérdezik: jó ez a KISZ? Miért jó, ha tag vagyok? Miként sorol be a KISZ a társadalom égető gondjainak a megoldásába? Képes-e politikai tényező lenni? Hogyan leket a különféle érdekeltségeket egyeztetni? — Egyre többen és egyre világosabban látják, hogy nem úgy mennek a dolgok, ahogy szeretnénk. Az alapszervezetektől a területi küldött- értekezletekig megfogalmazódott, hogy a tagság igényli a közösségszervező, képességeket feltáró, az egymásért történő megnyilvánulásokat. A KISZ mindig is több volt egy alkalmi csoportosulásnál. Ekként nem is dominálhatnak — politikai szervezetről lévén szó — a tetszik-nemtetszik felvetések. A mozgalomban őszinte véleménynyilvánításra tanunk igényt, nogy reálisan felmérjük lehetőségeinket. Úgy is mondhatnám, hogy a tuagnozis mar megvan, a terápiára kévés még a javaslat. Énhez az onnan növelni Ken a tömeg oeioiy as unkát. ÍNyitnunk kell, szeleseöo közéleti iKinaiatlal ken renüeikeznuiiK. A meggyőzést nemcsak szavakkal tten oiztositam, hanem olyan muii- kanelyi, lakóterületi megnynvanuia- soKkai, hogy partnernem „ezeijes. a mozgalmat, tuajuruc tagjaiiméit Küzdeni. Folytathatom azzal, hogy Komolyabban kéri venni a szervezést, s egyoen többet is keli érte tenni. Fel keil tárnunk a tagság igényét a kisközösségekben. A konkrétság mindig nuzoerót. jelentnet. Nem szaoad azt megengednünk, hogy bárki is úgy vélekedjen a KlSZ-roi, ahogy azt pillanatnyi éraeke megkívánja. A szabad idős tevékenysegoen, a sportban, a kulturális életben, a szórakozásban, az érdekek feltárásában tudunk elsősorban partnerek lenni, hogy utána szélesítsük területeinket. He hangsúlyozom: kezdeményezesekie van szükségünk. 9 Úgy is mondhatnánk: megmére- tésre. iánéiKüi eiiitípzeliiei-etieá bármely kor ifjúsága. Nem véletlenül mondja Aiasugnae — Balzac hO£e a Goriov apóban, végigpiiiantva tári- zson —: meg foguuK mérkőzni egymással. Az ifjúkorban tálán ez a legizgalmasabb: annak érzékelése, hogy meg maiden lenetunk. S a laggyotruoo is: önmagunk megkeresése a nagyvilágban. Bz szembesülést jelent mindazzal, amit az emberiség eddigi történelme során íeinalmozott. Behat mindig azoknak a legtöbb a problémájuk, akik küzdeni akarnak. Akik kezdeményezők. — Ez így igaz. Óhatatlanul arra kell törekednünk, hogy felkaroljuk a kezdeményezéseket. Tagadhatatlan, hogy a kezdeményezők több ledorongolásban részesülnek, mint a mindenkor hallgatók. A gondok gyökerét abban látom, hogy nem tudunk minden esetben kiállni értük. S máris hallom a jogos miérteket. Ennek is több oka van. Néha arra sincs energiánk, hogy felmérjük: jogosak vagy elvetendők az igények. Az érdekek ütközése ebben is jelen van. Nem hiszem, hogy ilyen gyengék lennénk, csak el kell kerülnünk az itt adódó csíneket. Ha okos, értelmes dolgokra ösztönözzük a tagságot, akkor ki is kell állnunk meitettük. 9 Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy ki miért tud kiállni. Vagyis: tárgy ilagos-c az a KISZ-vezető, egyáltalán tudja-e, hogy az adott esetben miről van szó, milyen ügyet szolgál az, aki módosítani, változtatni akar. Ebből aztán az az általános, de több területi küldöttértekezleten fölvetődő probléma is ide kívánkozik, hogy felkészültek-e az ifjúsági mozgalom vezetői? — Tudunk említeni kiváló ifjúsági vezetőket. S ők nem a kivételt jelentik. Kétségtelen, hogy eluralkodott a mozgalomban egyfajta kényelemszeretet, aimi abban testesül meg, hogy' a békesség miatt mindenre igent mondanak. A nagyüzemi KlSZ-vezetőink- re például nem mondhatjuk ezt. Megbecsülik őket, adnak a véleményükre. Alsóbb szinteken már mások az érdekeltségek. Például nem mindig abból lesz KISZ-vezető, aki rátermett. Űjból divat a vattázás, azaz valakire rámutatnak, legyél titkár, s akár elfogadja a tagság, akár nem, máris mehet vezetőképzőre. Különösen fontos erről most beszélni, amikor generációváltás zajlik az ifjúsági mozgalomban. Ha egyre több a vezetésre alkalmatlan fiatal, akkor valóban nem leszünk partnerek, és csökkeni fog a KISZ megtartó ereje. • 9 Áttekintve a megyei és országos adatokat, úgy tűnik, mintha jelenleg hiányozna a derékhad. Több a 28 év fölötti tag, erőteljes a csökkenés a 23—28 év közöttieknél. A 18—22 évesek között stagnálás, a középiskolákban viszont emelkedés tapasztalható. Minek köszönhető ez a változatos számarány? — Egyetértek azzal a megállapítással, hogy hiányzik a derékhad. Aki már volt katona, végzett az egyetemen vagy főiskolán, családot alapított, annalk előbb-utóbb lakásra van szüksége. Tehát előtérbe kerülnek az egyéni gondok. Másrészt a mai fiatalokat már nem lehet úgy megkötni, mint huszonöt évvel ezelőtt. Korábban egységes egészként kezeltük az ifjúságot. Ma egyre inkább rétegpolitikát folytatunk, hiszen az egyéni elképzelések így tudnak érvényesülni. Pest megyében meghatározó az ingázók magas száma is. S ez számtalan gondot, illetve lehetőséget vet fel. Ahogy a közlekedésben megtanulunk felszállni a vonatra, utazni, feltehetőleg viselkedni is, js éppúgy íeszállni, ezek a .megállapítások a mozgalomra is érvényesek-. Nem az, a szemlélet vezet eredményre, hogy ennyi meg ennyi KISZ-ta- gom van, hanem az, hogy milyen tevékenységi formákkal, nemkülönben tartalmas tevékenységgel büszkélkednek! Vagyis a mindenkori KISZ-tag értelmes terepre leljen és' jól érezze magát. Akár a lakóhelyén, alkár a munkahelyen vállal mozgalmi 'feladatokat. Persze, az csak ábránd, hogy mindenki egyformán végezze a dolgát. A. korábban említett mérkőzésekre azonban szükség van. Bárcsak sok tagunk szembesítené elvárásait a teljesítményével, azaz árra vetemedne, hogy a rastignac-i értélemben megméressék. • A területi átszervezés bizonyára keuvez a KISzl-tagsag euóéii igényeinek ,., — Úgy van! Egyre több keresnivalónk van a lakóhelyeken. A megméretés ugyanis nem a teiepuies rangjaim, hanem a feladatoktól függ, a terep aüta viszonyoktól. Helytállásunk, poűtizaiásunK a járdaépítéstől a fiatal tanácstagok oeszámolojáig terjed. Ahlioz nem kell kiválasztott em- oernek lenni, nogy bárki véleményt nyilvánítson a falugyűlésen vagy a különböző fórumokon. Gondnak érzem, ha leszűkítve, értelmezzük a közössegeket. Nem elég azt mondani, hogy valami nem megy. Ez visszahúzódást jelent a csiganázba. S ez a ház rendkívül törékeny, ha azt feszegetjük: miért nincs arra a vaiamu’e igény. Az elképzeléseket, az elveket nemcsak az üzemi négyszögekben kell érvényre juttatni, hanem a mindennapi életben is. Tagságunkat a demokrácia megélésére kell késztetni, Kevesen szoktak hozzá, hogy gyakoroljak jógáikat, lehetőségeikéi Nem'a szélárnyekban előbbre igyekí vökét kell"patronálni, hanem azokat, akik a mozgalom szószólói, tevékeny, kötelességtudó, kezdeményező emberek. • Kezdeményezni viszont az eredmények uiztos tuuatábau célszerű. Ez viszont azt igényit, hogy a társadalom Is legyen neiogadoob. Ne nagyítsa fel a negatívumokat, ne csak a szélsőségekét kifogásolja, hanem tolerálja a lelkesítő ügyeket is. — Így van, s ennek tudatában kívánjuk megfogalmazni egyre konkrétabban igényeinket. Természetesén az átérzeít és tudott kötelességek mellett. Megmérkőzni csak úgy lehet, ha nem kapkodunk, ha szem előtt tartjuk ifjúságunk igényeit. Törekvésünk az, hogy jó irányban haladjunk előre. A meder adott, s ezt nem vitatja senki. A cselekvési módokban viszont differenciálni kell. A fiatalok tekintélyes hányada a politikai élettel a KISZ-ben találkozik először szervezett formában. Ezért aztán nem mindegy, hogy az úttörőéletből kilépve hányán lesznek KISZ- tagok. Ha megnyerjük őket, akkor már politizálhatunk, de ez még nem egyenlő a politikai nevelőmunkával. Az csak azután következik. Aki a KISZ-ben vált érett emberré, legalábbis az ifjúsági mozgalomnak szerepe van világlátása kialakításában, annak nem lesznek kétségei céljaink helyességét illetően. A megvalósítás formáiról, a miértekről, a mélységekről pedig vitatkozzunk, hogy befejezve tanácskozássorozatunkat, az utána következő hétköznapokban legyen mit tovább is vállalnunk és megoldanunk. MOLNÁR ZSOLT
