Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-24 / 120. szám

1 AbONYI KRÓNIKA! Napirenden a fejlesztés Közös ügyért dolgoznak Kezdik a földgázvezeték-építést Abonyban hagyomány, hogy időszakonként, lehetőleg min­den negyedévben a helyi párt, a tanács, a termelőszövetkeze­tek és az áfész vezetőinek részvételével kerekasztal-be- szélgetést tartanak. Ezeken a kötetlen tanácskozásokon fő­leg a lakosságot érintő idősze­rű kérdésekről, a két megbe­szélés között történt fontosabb eseményekről, a mezőgazdasá­gi nagyüzemek működéséről és településfejlesztésről tárgyal­nak. Gazdaságok, együtt Az idei első eszmecserét a napokban a Ságvári Endre Tsz központjában rendezték. A beszélgetésen részt vett Fritzné Tóth Anikó, a ceglé­di pártbizottság politikai munkatársa, Erdélyi Gábor, a ceglédi városi tanács osz­tályvezetője, Tarkó Sándor, az abonyi nagyközségi párt- bizottság titkára, Szűcs László tanácselnök, Miklós József, a Dél-Pest megyei Afész árufor­galmi osztályvezetője, a há­rom helyi tsz elnöke: Mészá­ros Gyula, Molnár Zoltán, Pásztor Pál, Földi Sándorné, az áfész helyi ügyvezetője, dr. Pásztor Ferenc a tanács vb titkára és dr. Kovács Mihály, a tanács élelmiszergazdálkodá­si csoportjának vezetője. Szűcs László vitaindító elő­adásában tájékoztatta a jelen­lévőket a községfejlesztés ta­valyi eredményeiről, majd az idei főbb feladatokat ismer­tette. Abonyban a strand műem­lék épületének felújítását rö­videsen befejezik. A nyár fo­lyamán megnyitja kapuit az új 40 személyes bölcsőde és a má­sodik félévben megkezdik a községben is a földgáz-veze­ték építését. Korszerűsítik a Landler Jenő és Szilágyi Ér- zsebet utat, a Tavasz utcában folyamatban van a harmadik gyermekorvosi lakás átalakí­tása. Felújítják a Kossuth tér 15. szám alatti épület tetőze­tét és az egészségházat. A mezőgazdasági nagyüze­mek működéséről a nagyköz­ség tanácselnöke elmondta, hogy az idén — a Ságvári Endre Tsz-hez hasonlóan — a József Attila Tsz is ter­meszt cukorrépát és ők 200 hektárra növelték a mák ve­tésterületét. Dicsérte a szarvas­marha-tenyésztéssel foglalkozó tsz-ek tejtermelésben elért eredményeit. Mint mondta, a tápellátás megfelelő a község­ben, ám szemes takarmány­ból nincs elegendő. Az ipari üzemek helyenként munkaerő- és anyaghiánnyal küszködnek. A termékváltást már-már mindenütt zavartalanul meg­oldják, a BER-nél is, ahol a leggyakoribb. Jelentősebb^ be­ruházás egyedül a Fővárosi Szolgáltatóipari Vállalat üze­ménél történik; emeletráépítés formájában. Az Áfész működéséről és az áruellátásról szólva említette a hús- és hentesáru ellátás hiányosságait, azt is, hogy nincs elég üdítő ital a boltok­ban, illetve nem kapható rend­szeresen. Jónak mondható vi­szont a felvásárlás, tojásból, mézből és baromfiból vesz­nek át legtöbbet. Egyéb té­mákról szólva elmondta, hogy a két zöldséget termelő tsz jó, ha bekapcsolódik a lakos­ság ellátásába. Vízutánpótlás Mészáros Gyula, az Űj Vi­lág Tsz elnöke először az ak­tuális mezőgazdasági mun­kákról tájékoztatta a jelen­lévőket. Elmondta, hogy a csa­padék a legjobbkor jött. így is a búza néhány helyen tönkre ment. Rekordtermést nem várhatnak, de ha még néhányszor megnyílnak az ég csatornái, közepes hozamokra lehet számítani. Foglalkozott a kereskedelemmel, kifogásolta, hogy egyes boltok áruátvétel címén két napig is zárva tar­tanak. Véleménye szerint nem minden üzlet ismerte fel, hogy a magánkereskedők megjele­nésével felbukkant a konku­rencia. Pásztor Pál, a József Attila Tsz elnöke a lucernájukról be­szélt. Náluk például még min­dig hiányzik a múlt évben el­maradt 250-300 milliméter csapadék, a talaj mélyebb ré­tege nem elég nedves. A ter­més megfelelő lehet, de eh­hez folyamatos vízutánpótlás­ra van szükség. Ismertette, hogy várhatóan június végére a szövetkezet központjába is eljut a vezetékes gáz, vala- mmt elfogadható ütemben ha lad a folyékony műtrágyát elő­állító üzem építése. Sok gond­juk Van az anyagbeszerzéssel. Tarkó Sándor a három me­zőgazdasági üzem eredményes gazdálkodásával, a település fejlesztéssel, a kereskedelem­mel és a környezetvédelem­mel foglalkozott. A település- fejlesztésről szólva kiemelte, hogy a legutóbb fúrt kút hasznosításához 27 millió fo­rintra van szükség. Míg ezt az összeget nem sikerül előterem­teni, a vezetékes vizet tovább­ra sem lehet locsolásra hasz­nálni. Márcsak azért sem, mert május végére 3000 lakást csatlakoztatnak a hálózathoz. A kereskedelemmel kapcso­latban kifogásolta az áruellá­tást, szerinte feltétlenül szük­ség lenne egy olyan gépkocsi működtetésére Abonyban, amely folyamatosan csak az áruszállítást végezné. Ki-ki a pénzéért Molnár Zoltán, s Ságvári Tsz elnöke a sertéskombinátnál keletkező úgynevezett techni­kai selejt állatok értékesíté­sének nehézségét, valamint a sertésfelvásárlás vontatottsá- gát észrevételezte. Elmondta, hogy szemes termény minden standjukon kapható, és ha kedvező lesz az időjárás, a jövőben sem lesz hiány. Beje­lentette, hogy a tiszasülyi tsz halboltot szeretne nyitni a nagyközségben, de erre akkor kerülhet sor, ha megfelelő helyiséget sikerül találni. A sertésfelvásárlás akado­zásának okairól Fritzné Tóth Anikó tájékoztatta a tanács­kozás résztvevőit. Ennek lé­nyege, hogy ha termelők elő­re és időben (3—4 hónappal előbb) megközelítőleg ponto­san közük, mennyi lesz a vár­ható szállítás, akkor a vágóhíd más megyéből nem fogad jó­szágokat feldolgozásra, és ez esetben a környékbelieknek sem lesz gondjuk az értékesí­téssel. A kereskedelemmel kapcso­latos észrevételekre Miklós József és Földi Sándorné adott választ. Az áfész osztályveze­tője ígéretet tett, hogy igye­keznek Abonyban jobb áruel­látást biztosítani, valamint bejelentette, hogy szeptember 30-ra elkészül a Kinizsi Ét­terem külső és belső felújítá­sa. Földi Sándorné elismerte, hogy a bolthálózat fejlesztése terén valóban nem történt lé­nyeges változás, azt azonban cáfolta, hogy a település alap­ellátása rossz, mert egyes bol­tok árukészlete nem hiányo­sabb, mint máshol. Vannak hiánycikkek, ez ellen azonban az áfész nem sokat tehet. Pél­daként említette az üdítő ita­lokat, amelyekből újabban nem kapnak eleget. Hogy a kis boltokban nem kapható folya­matosan, annak az is az oka, hogy nincs megfelelő szállító járművük. Gy. F. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM 1984. MÁJUS 24., CSÜTÖRTÖK Kereskedni is szeretnének Szolgáltatnak, ha van kinek Sek mester önálló left Kiesd a forgalom Cegléden a Piac téri 1. számú szolgálta­tóházban, ahol a Dél-Pest me­gyei Szolgáltató Szövetkezet üzletei mellett — női fodrá­szat, kozmetika, fotólabor — üveges, cipész, órás is műkö­dik. A fodrásznál ünnepi frizu­rák készülnek. Az egyik ven­déget éppen Dajka Margit cso­portvezető fésűik — Két műszakban dolgo­zunk: reggel hattól este nyol­cig. Naponta körülbelül har­minc-negyven ember fordul meg nálunk. Áraink növeked­tek, ezért megesik, hogy aki eddig hetente jött, ezután csak kéthetente hozatja rendbe fod­rásznál a haját. A propagan­dánk sem megfelelő. Legalább egy színes cégtáblánk lenne! — mondta. — Nemsokára fölköltözünk az emeletre, ak­korra ígértek külső reklámtáb­lát. Talán több vendégünk lesz. Utat keresni Az emeleti sötétkamrában Bálint Istvánná laboráns, cso­portvezető még nedves fény­képekkel foglalkozik. — Az anyagárak emelkedé­sével csökkent a forgalom ná­lunk is — panaszolja. — Mű­termünk a Rákóczi úton van, ott veszik föl a rendeléseket, ők küldik kí a fofósókat. Az amatőr előhívás is egyre ke­vesebb. Igaz, komoly beruhá­zásra lenne szükség, ha olyan automata gépet vásárolnánk, mint amilyen a fővárosban van — teszi hozzá. A Dél-Pest megyei Szolgál­tató Szövetkezet új vezetőgár­dával bizonyíthatja életképes­ségét: 1982-ben új elnöke és műszaki vezetője, 1983-ban pe­dig új főkönyvelője lett. — 1981 második felétől meg­vonták az állami dotációt, s veszteségesek lettünk — tájé­koztat Zakar János műszaki vezető. — Ezért a teljes fej­lesztési alapot bevonták. Ak­koriban sokan önállósították magukat, főként a fodrászok. Vitték persze a vendégkört is. Ez nekünk több mint egymil­lió Torint kiesést jelentett. — Csak tervszerű, átgondolt munkával sikerült a mérleg nyelvét átbillentenünk. Már j'cbbra fordult — Tavaly már 2,2 millió forint nyereségünk volt — veszi át a szót Szabóné Udvar Margit főkönyvelő. — Igaz, megszüntettük a ráfizetéses könyvkötő és a faipari részle­get. Az idei első negyedév ár­bevétele a tavalyi időszakét meghaladja ugyan, de a terve­zettet nem éri el. Azonban van egy új elképzelésünk, amit a második félévtől sze­retnénk megvalósítani: keres­kedelmi tevékenységgel bővít­jük profilunkat. A partneri kapcsolatok már megvannak, csak a Pest megyei Tanács engedélyére várunk. Terveink szerint a Piac téri szolgáltató­házban mintaboltot nyitunk. Fodrász-kozmetikai, használa­ti, ruházati cikkeket, dísztár­gyakat árusítanak majd. Pia­ci felméréseink szerint igény van ilyesmikre. — Elkeseredésre nincs okunk — folytatja a gondolat­sort Zakar János. — A jó idő beálltával bizonyára nagyobb lesz a forgalom a fodrászat­ban és a fotónál is. Télen ál­talában senki nem ügyel any­Vízilabda A házigazda veresége MAFC—CVSE 9-8 (1-3, 4-1, 0-3, 4-1) Cegléd, 300 néző, vezette Ti- bai. Cegléd: Németh, Beck, Kiss, Pap, Bóbis, Ungvári, Kelemen. Csere: Tankó, Tánczos, Pén­tek, Biki Sz., Biiki Z., Szőnyi. Edző: Czigány Károly. Góllövők: Pap (4), Ungvári (2), Kelemen (2). Nagyon fontos mérkőzésen szenvedett vereséget a hazai pályán a ceglédi együttes. El­lentétes játékrészek után a ceglédi csapat az utolsó ne­gyedben még 2 góllal vezetett. Ekkor azonban az előző mér­kőzésekhez hasonlóan, ismét nem tudtak élni a lehetőség­gel, nem sikerült megtartani az előnyt. Ezzel a vereséggel a csapat az ötödik helyre esett vissza. B. M. nyira a frizurájára a sapka, a kendő alatt. Több lesz várha­tóan az esküvő is, ott pedig fénykép készül. Bérlik, mert kell — A fűtésünket korszerűsí­teni szeretnénk — tér vissza a gondokra a műszaki vezető. — Gázra vagy szilárd tüzelési módozatra kell áttérnünk. Miután a helyiségeket bérel­jük, feltehetően a magántu­lajdonban levő üzleteinknél okoz kis gondot, ha a tulajdo­nos nem egyezik bele az át­alakításba. Gondoltunk arra is, hogy Siesta palackos gáz­kályhákat állítunk be, amit majd butángázpalackból üze­meltetünk. Friss ötletekre van szükség, lépést kell tartani a fejlődéssel, hiszen csak így tudjuk ellátni színvonalasan a iakosság szolgálatát. K. A. Jászkarajenőn A ház bemufatkezik Május 27-én nyílik meg az a bemutató, melynek keretében a jászkarajenői művelődési ház a csöndesebb, kevésbé lát­ványos közművelődési mun­káról, a mindennapokról ad hírt. A helybeli tárlaton az intézmény kiscsoportjai, a fo­tósok, kézimunkázok, bábosok, rajzolók, keramikusok és a honismereti szakkör tagjai vo­nultatják fel az általuk készí­tett tárgyakat. Az ÉVIG gyáregységei egy­mással is kooperálnak. A kis­motorgyár a ceglédi gyár szá­mára készít tengelyeket, sphe- ro szivattyúkat. A kismotoro- soknál gazdasági munkakö­zösség alakult, a feladatok gördülékenyebb megoldásá­ra. Képek, Et&iyvek Apáti-Tóth Sándor ceglédi fotóművész kamarakiállítása nyílik meg május 28-án, hét­főn délután 5 órakor a csemői tanács dísztermében. A meg­nyitót követően Moldoványi Ákos várja író—olvasó talál­kozóra a helybelieket. Diákétkeztetés A városbeli általános isko­lai napközi otthonokban ét­kező gyerekek számára két konyhában főznek. A Puskin utcai épületben másfél ezer, a Várkonyi iskola konyhájában ezerkétszáz adag ebéd készül. A napközi otthonos óvodáso­kat az ÉVIG gyárában műkö­dő üzemi konyha kosztolja. Az ételt gépkocsikkal szállít­ják a helyszínre. Vasárnap az erdőben Nincsenek könnyű helyzet­ben azok a KlSZ-alapszerve- zetek, melyeknek tagjai apuit túlsó oldalán állnak, azaz if­jú kereskedők. Mégsem jel­lemző, hogy a mozgalmi mun­kát nyűgnek tekintenék, igye­keznek azt — lehetőségeikhez mérten — színvonalasan vé­gezni. Cegléden a Kállai Éva KISZ-alapszervezet tagsága a Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat és a Pest megyei Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat dolgozó fiatal­jaiból verbuválódott. — 22 KISZ-esünk 13 külön­böző helyen tölti napjait — mondja Pipó Istvánná, az alap­szervezet titkára, a ceglédi szerelvénybolt munkatársa. — Csakis a munkaidő leteltével, este hat óra után tudunk alap­szervezeti összejövetelt tarta­ni. Ez eléggé kényelmetlen, hi­szen sok közöttünk a családos és a bejáró. Van, akit otthon várnak, van, akinek a busza indul. Szóval nagyon nehéz összehozni egy-egy találkozót. A szabad idős programokkal is gondban vagyunk, hiszen mi szombaton dolgozunk, s he­lyette a hétfőt kapjuk. Közös­ségi megmozdulásokra marad tehát a vasárnap. — Nemrég arra gondoltunk, próbára tesszük önmagunkat, vajon van-e igény a közössé­gi munkára, egyáltalán az együttlétre, van-e fantázia, se­gítőkészség a csapatban. Ma­jális keretében találkoztunk kinn a Putri-sarki erdőben. Az ÉVIG a faházát adta nekünk kölcsön, a konzervgyár pedig mi-krobuszt. A teljes vasárna­pot az erdőben töltöttük, mondhatom, nagyon jól érezte magát valamennyi felnőtt és gyerek. Délelőtt az apróságok számára rendeztünk különféle sportversenyeket, a legjobbak jutalmat kaptak. De a felnőt­tek is próbára tehették ötletes­ségüket, ügyességüket. Aztán nekiálltunk főzni, ízlett is mindenkinek a marhapörkölt, A délután szórakoztató játé­kokkal telt el, a női focicsa-, pat győzött a férfiak ellen. — Elhatároztuk, hogy a ké­sőbbiekben is sort kerítünk hasonló eseményekre. Juhokat terelnek a rekeszekbe Abonyból indultak Szépen csendülő dallamok Abonyban a helyi zeneisko­la volt növendékei évenként legalább egyszer hangversenyt adnak volt iskolájuk előadó­termében. A napokban lezaj­lott koncerten Kovács Juditot, Bíró Csillát és Lugosi Miklóst mint vendéget, a szegedi Tö­mörkény ISTván Művészeti Szakközépisola végzős diákjait hallhatták a zenét kedvelő nagyközségbeliek. Rajtuk kí­vül fellépett Sörös Éva gor­donkatanár, aki a miskolci or­szágos versenyre készül. Az immár tanár csellista is vala­mikor Abonyban tanult. A még diák, három szereplő közül Lugosi Miklós a Zene­akadémián folytatná tanulmá­nyait. Klarinét játéka aratott most sikert. Szépen zongorá­zott Bíró Csilla és hasonló­képpen hegedült Kovács Ju­dit. Jó partnernek bizonyul­tak a közreműködők: Kiss Magdolna, Gajdosné Regényi Hedvig, valamint Hacheleva Ludmilla. A műsorban Bee­thoven-, Chopin-, Bach-, Schubert-, Vivaladi-, Liszt-, Kodály-, Csajkovszkij-, We­ber-, Lutoslawsky-, Láng-, va­lamint Mendelssohn-művek csendültek fel. Az „Abonyból indultak” hangverseny ismét jó szórakozást nyújtott a ko­moly zenét kedvelőknek. A ceglédi Lenin Tsz mezőgazdasági gépjavító GT műhelyeiben mobil juhfejő kocsikat gyár­tanak. A megrendelő a Taurina Szarvasmarha-tenyésztő Közös Vállalat. A ceglédi üzem több olyan berendezést készít, amelyek segítségével nyereségesebbé tehető a juhtartás. A képen egy 24 állásos kocsit készítenek elő az átadáshoz. Apáti-Tóth Sándor felvétele ISSN 0133—2608 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom