Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-23 / 119. szám

6 t 1984 MÁJUS 23., SZERDA ■ Jogi tanácsok» Építkezés közös tulajdonban # A megszüntetés lehetséges módozatai + Amire a bíróság nem jogosult Teljes kártérítés Tüzet okoztak Egy Iparvállalat telepén az egyik gépgyár különböző be­rendezéseket szerelt. Ugyan­akkor a munkahelyen a gyár több alvállalkozója is dolgo­zott, köztük egy szolgáltató vállalat. Ez utóbbi szerelői a háztetőn csővezetékek illesz­téséhez vágópisztolyt használ­tak. Egy levágott csodarab tü­zet okozott, és a helyiségben tárolt anyagokat meggyújtot­ta. A tűzoltóknak sikerült a lángokat gyorsan megfékez­niük, de így is jelentős kár keletkezett. Ilyen előzmények után az iparvállalat pert indított a gyár ellen, amely azzal véde­kezett, hogy a tűz keletkezé­séért a szolgáltató vállalat fe­lelős, ezért azzal szemben ke­resetet terjesztett elő. A vál­lalat nem vitatta felelősségét, de arra hivatkozott, hogy a gyár nem tett eleget koordi­nációs kötelezettségének, és ez is közrehatott a tűz keletke­zésében. A Legfelsőbb Bíróság íté­letében megállapította: kizá­rólag a szolgáltató vállalat felelős, mert a hegesztők meg­szegték a tűzrendészeti elő­írásokat. Ezért teljes kártérí­tésre kötelezte. Nagyszabású visszaéléseket lepleztek le egy kereskedelmi vállalatnál. Az egyik alkalma­zott és társai egy tsz-nél a vállalati bélyegzővel, később pedig hamisított vállalati bé­lyegzővel, különböző, igen nagy értékű árukat vásárol­tak, majd eladták. Ilyen előzmények után a tsz a vállalat ellen, a nála vá­sárolt áruk ellenértékének megfizetéséért pert indított. A Legfelsőbb Bíróság kimondta: a Polgári Törvénykönyv értel­mében az alkalmazott által okozott kárt a vállalat megté­ríteni köteles, függetlenül at­tól, hogy a bűncselekményt alkalmazottja, vagy annak személyi igazolványa felhasz­nálásával mások követték el. Viszont a szövetkezettől elvár­ható volt, hogy a vállalati bé­lyegzővel jelentkezőt személyi igazolványával ellenőrizze: a munkáltató azonos-e a bé­Miért ártott a permetezés? Az egyik mezőgazdasági ter­melőszövetkezet egy kereske­delmi vállalatól beszerzett ve­gyianyaggal napraforgóültet­vényén repülőgéppel lombtrá­gyázott. Alig egy hét múlva károsodást észleltek, és az a gyanú merült fel, hogy a fel­használt anyag okozta. A be­következett terméscsökkenés miatt a tsz a vállalat ellen 5 és fél millió forint kártérítés fizetéséért pert indított. Az ügyben több szakértőt hall­gattak meg, majd az Igaz­ságügyi Mezőazdagsági Szak­értő Bizottságtól felülvéle- ményt szereztek be. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság elutasító ítéletet hozott. A döntés indoklása szerint a permetezésnél felhasznált szert abból, ami a tsz raktárá­ban maradt, megvizsgálták, — Asszonyom, ön tizen­négy hetes terhes — mondta a vizsgálat után a kórházi főor­vos. — Ez lehetetlen! — csattant fel a nő. — Számításom sze­rint legfeljebb nyolchetes va­gyok. Később még kétszer ultra­hangos vizsgálatot csináltak, és ezek megerősítették az or­vosi diagnózist Ennek ellené­re az asszony elment a ter­hességmegszakítást engedé­lyező bizottsághoz, amely azonban a tizenkét hetet meg­haladó terhességre való tekin­tettel, az engedélyt nem adta meg. A kórházi megállapítás szerinti időre pedig megszüle­tett a 3 és fél kilós csecsemő Ilyen előzmények után az asszony a kórház, valamint a tanács egészségügyi osztálya • A közös tulajdonú telekre történt ráépítésnél megváltoz- hatnak-e a tulajdoni arányok? P. K. olvasónk közös tulaj­donú ingatlant használt B. P.- vel, fele-fele arányban. P. K. használt a természet­beni megosztás alapján más­fél szobát és mellékhelyisége­ket. Most építettek hozzá to­vábbi két szobát. Kérni akar­ja a tulajdoni arány növeke­désével járó terület megvál­toztatását. , Kérheti, természetesen. Azt viszont már nem kérheti, hogy tűrjék a szomszédok a terüle­tük elkerítését. Ha hozzájárul­nak, akkor nincs semmi baj, de ha nem járulnak hozzá, ahhoz a törvény már nem ad jogsegélyt. Hogy miért? Mert eszmeileg közös minden, így a kerítéssel elkerített rész is az lenne. A hányadarány-növekedést az ingatlan-nyilvántartásban kell bejegyeztetni, és azt ott kell külön kérni, hogy beje­gyezzék. A ráépítéssel elfoglalt rész ellenértékének megfizetését B. P.-ék azonban nem köve­telhetik, a már előbb említett közös eszmei tulajdon okából. • A közös tulajdon megszün- tetésének egyik szóba jöhető módja az ingatlan értékesítése szabad kézből vagy árverés út­ján. A felek nem tudnak meg­egyezni, hogy az ingatlant ki váltsa magához. Mindenesetre a célszerűbb az lenne, ha az váltaná magához, aki benne lakik. Ha még sincs egyezség, akkor adják el az ingatlant. A bíróság nem szabhatja meg, hogy ennyiért vagy any- nyiért kell az ingatlant eladni, mert az függ a mindenkori forgalmi ártól, és egyébként is erre nincs is hatásköre. Más kérdés, ha árverés útján történik az értékesítés. Az ár­verési feltételeket már a bí­róság állapítja meg. Ezzel kapcsolatban elmond­juk, hogy a Ptk. szerint a kö­zös tulajdon tárgyait elsősor­ban természetben kell meg­osztani. Erre azonban a felek elmondása és a műszaki véle­mény szerint nincs lehetőség. Ugyanígy kizárt az ingatlan­nak az egyik tulajdonostárs tulajdonába adása már csak azért is, mert az adatok sze­rint a megváltásra nem képes az elvált asszony, de a magá­hoz váltást nem is kérte. A közös tulajdon megszüntetésé­nek szóba jöhető módja ezért az -ingatlan értékesítése. Ez azonban a kialakult gyakorlat szerint nem történhet oly mó­don, hogy a bíróság a fulajdo- nostársakat adásvételi szerző­dés megkötésére kötelezi, s úgy rendelkezik, hogy valame­lyik tulajdonostárs szerződési nyilatkozatát ítéletével pótol­ja; szerződéskötési kötelezett­ség ugyanis a jogalanyokat — ide nem tartozó kivételektől eltekintve — nem terheli. Az ilyen ítéleti rendelkezés egyébként végrehajthatatlan lenne. A SZÜLÉSI szabadság nem új intézkedés, változtatásokat sem találunk pillanatnyilag a megjelent jogszabályok között. Az elsőgyermekes anyákat azonban bizonyára érdekli. Akkor jogosult erre a szülő nő, ha a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napi úgynevezett előzetes biztosítá­si idővel rendelkezik. A jogo­sultak például: a munkavi­szonyban állók, az ipari szö­vetkezetek tagjai, a mezőgaz­dasági és halászati téeszek, valamint szövetkezetek tagjai és a bedolgozók. Ha a szülést megelőzően csak 180 nap biztosításban el­töltött ideje van a jogosult­nak, csak csökkentett terhessé­gi-gyermekágyi segélyt kap. Ha a szülést megelőző két éven belül legalább 270 napja van, akkor a napi átlagkere­set teljes összegét kapja. (180 nap esetén ennek csak a 65 százalékát.) Annak is jár a terhességi-gyermekágyi se­gély. akinek a biztosítása meg­szűnt ugyan, de az ezt követő 42 napon belül szül, illetve negyvenkét nap is eltelik, de a nő táppénzt vagy baleseti táppénzt kap. Ha ennek folyó­sítását meg is szüntették, de 28 nap nem telt el, még akkor is jogosult lesz a segélyre. A 180, illetőleg 270 napi elő­zetes biztosítási időbe be kell számítani egyes olyan időket is, amelyek nem minősülnek biztosítási, illetve a társada­lombiztosítás valamennyi ellá­tásra jogosító időnek. Ezek az idők a következők: a biztosí­tás megszűnését követő táp­pénz, baleseti táppénz, terhes­ségi-gyermekágyi segély (az előzőleg született gyermek után), a gyes folyósításának ideje, az oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott ta­nulmányok ideje. # A felszabaduló munkaerő­ket hogyan kell elhelyezni? Kérdezi P. Z. és K. N.-né ol­vasónk. Az egyes munkálta­tóknál felszabaduló munka­erők elhelyezkedését a mun­kaerő-közvetítő szerveknek elő kell segíteniük. Ha a fel­szabaduló munkaerő létszáma meghaladja a 10 főt, annak véglegesen vagy ideiglenesen történő szervezett elhelyezése elsősorban a munkáltatók, szükség esetén a felügyeleti, illetőleg irányító szervek által, a területileg illetékes munka­erő-közvetítő szervvel együtt­működve történhet. Az előbbiekben meghatáro­zott esetben a munkáltató az illetékes munkaerő-közvetítő szervet — a munkaviszony megszüntetését legalább 3 hó­nappal megelőzően — az érin­tett munkavállalók elhelyezé­séhez szükséges fontosabb ada­tokról (név, kor, szakképzett­ség, lakhely stb.) tájékoztatni tartozik. A munkáltató 10 főnél ke­vesebb munkavállaló felsza­badítása esetén is kérheti a munkaerő-közvetítő közre­működését azok elhelyezésé­hez. A munkáltató, amennyiben a munkaerő-szükségletét a helybeli munkára jelentke­zőkből és a hozzá közvetítet­tekből nem tudja kielégíteni, telephelyén kívüli más terüle­ten munkaviszonyban (tagsá­gi viszonyban) nem álló, vagy várhatóan egyes munkáltatók­nál feleslegessé váló munka- vállalók körében, a telephelye szerint illetékes megyei (fővá­rosi) tanács végrehajtó bizott­sága munkaügyi szakigazgatá­si szervének előzetes tájékoz­tatása mellett a toborzás he­lye szerint illetékes megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága munkaügyi szak- igazgatási szervának engedé­lyével munkaerőt toborozhat. Dr. M. J. A szülési szabadság ideje 20 hét. Ez rendellenes szülés ese­tén négy héttel meghosszab­bítható. (Rendellenes a szülés akkor, ha a gyerek 2500 grammnál kisebb súllyal, vagy ikerként született.) A szülési szabadság időtartama azonban rendellenes szülés esetében sem terjedhet a szülést köve­tő 20. héten túli időre. Hát akkor hol itt a kedvezmény? — kérdezhetik. Ott, hogy a szülési szabadságból négy he­tet a szülés előtt kell kiadni. Ezzel a négy héttel együtt 20 hét a szülési szabadság. Rend­ellenes szülés esetén ezt a négy hetet a szülés után nem vonják le. Az említett négy hét szülés előtti kiadása köte­lező ugyan, de ha a szülés előtt álló nem kéri, és szak­orvossal igazolja, hogy mun­kája nem ártalmas az egész­ségére, akkor ezt a négy hetet megtakarítja magának a szü­lés utáni időre. Ha a gyerek halva születik, vagy a szülési szabadság ideje alatt meghal, a szülési szabad­ság a halál napját követő nyolcadik nappal megszűnik. A szülési szabadság azonban hat hétnél rövidebb ebben az esetben sem lehet. MOST NÉZZÜK, milyen összegű lehet a terhességi­gyermekágyi segély? Minek alapján állapítják meg? A szülés napját megelőző nap­tári év első napjától az év utolsó napjáig kimutatott ke­reset alapián. Előfordul, hogy a terhességi-gyermekágyi se­gélyre jogosult abban az év­ben nem dolgozott. (Mert pél­dául a nagyobbik gyerekkel éppen gyesen volt.) Ebben az esetben az irányadó időszak a szülés bekövetkeztének éve: az első naptól a szülést köz­vetlenül megelőző hónap utol­só napjáig terjedő időszak. Dr. Kertész Éva Döntött a Legfelsőbb Bíróság Hamis bélyegzővel Per az abortuszbizottság ellen lyegzőn szereplő céggel. Köz­tudott ugyanis, hogy közületi bélyegzőkkel gyakran vissza­élnek, és így a népgazdaság­nak jelentős kárt okoznak. Egyébként az eset óta ezt a tsz el is rendelte. Ha ellen­őriznek, az alkalmazott bűn­társai, akik nem tartoztak a vállalathoz, a bélyegző jogta­lan felhasználásával nem tud­tak volna vásárolni. Ez tehát kihatott a kár nagyságára. A tsz azonban addig, amíg a visszaélésekről a vállalat nem értesítette, joggal volt abban a hiszemben, hogy a vásárlá­sok szabályosak. Ellenőrzési mulasztása miatt azonban ká­rának tíz százalékát viselni tartozik. Mindezek alapján a Legfel­sőbb Bíróság a vállalatot a tsz kárának tíz százalékkal csökkentett összegének megfi­zetésére kötelezte. de idegen anyagot nem talál­tak benne. A kárnak azon­ban számos oka lehetett, amft a tudomány ma még nem tud megállapítani. Ilyenek például a korábbi években a szóban forgó területen felhasznált vegyszerek utóhatása, illetve azoknak egymásra hatása, to­vábbá a hőmérsékleti viszo­nyok, a csapadék érkezésének időpontja és minősége, a nö­vények érzékenysége stb. Hogy ezek a tényezők valóban reálisak, de még feltáratla­nok, a Legfelsőbb Bíróság ál­tal meghallgatott szakértők, továbbá a megyei növényvé­delmi és agrokémiai állomás .tapasztalata is megerősítik, 'mert hasonló tüneteket már a szóban 1 forgó esetet megelő­zően, több évvel korábban is észleltek. ellen, amelyhez az abortusz­bizottság tartozik, százezer fo­rint kártérítés fizetéséért pert indított. Azzal érvelt, hogy már két gyermeke van,- férjé­vel együtt nem akartak töb­bet. A bizottság a kórház té­ves eredménnyel járó vizsgá­lata alapján utasította el. Az újszülött fölnevelésével pedig ennyi költségtöbbletük lesz. A Legfelsőbb Bíróság a ke­resetet elutasította, és az asz- szonyt ezer forint másodfokú eljárási költség fizetésére kö­telezte. Az ítélet indoklása rá­mutat arra, hogy a kórház tel­jes pontossággal állapította meg a terhesség idejét, miután pedig az a tizenkét hetet meg­haladta, és az asszony nem szenvedett olyan betegségben, ami az abortuszt indokolttá tette volna, a bizottság jogo­san utasította el. Jó ha tudja! Gyermekágyi segély Tallózás • • Üzemi lapokban olvastuk A megye üzemeinek, termelőszövetkezeteinek lapjaiban tallózva saj­nálattal kell megállapítanunk, hogy e kiadványokban — akad persze kivétel — még mindig túlteng a protokoll, s a testületi ülések napiren­di pontjainak kivonatos jegyzőkönyveivel is gyakran találkozhatunk. Ami viszont kevés: a vállalatok kollektíváit, a szövetkezetek tagságát érdeklő, foglalkoztató téma. Lapszemlénkben ezért most azokra az írá­sokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek több-kevesebb sikerrel, de igye­keznek megtörni ezt a hagyományt. !6V«IMŰ.MVAOI»*aiVjlll*lATOOieO;Ó>MAK l J 1 Aki becsalogatja az embe­reket a könyvtárba címet ad­ta a szerző a Pest megyei Mű- anyagipari Vállalat híradójá­ban az olvasással, Fehérváry Adorjánná könyvtáros munká­jával foglalkozó cikkének. Mint az írásból kiderül, öt esztendeje még csak 169-en jártak a vállalati bibliotéká­ba, mára 340 tagot tartanak számon. Többségük, szám sze­rint 280, szocialista brigádtag. Fehérváry Adorjánná, aki magyar-történelem szakos ta­nárként kerek harminc eszten­deig tanított általános iskolá­ban. nyugdíjasként vállalta a PEMÜ könyvtáros teendőit. Sikerült élő kapcsolatot kiala­kítani a szocialista brigádok­kal, s a velük kötött szerző­dés alapján látogatások kere­tében olyanokat is becsalogat­ni a könyvek világába, akik ezt korábban különböző okok miatt nem tették. Ezekről az okokról is beszél­nek azok a munkások, akiket az újságíró megszólaltat. — Kevés az időm, nincs türel­mem az olvasáshoz — mond­ja az egyik fiatal sorjázó, munkatársa viszont — ő jobb időbeosztással él — éppen az ellenkezőjére ad példát. Az olvasómozgalom gyárkapun belüli erősödésének titka min­den bizonnyal a könyvtáros személyében is rejlik, s per­sze néhány életre való ötleté­ben. A cikkben erről is szó esik. Megtudjuk, hogy az üze­mi könyvterjesztővel évente 3—4 alkalommal rendeznek könyvvásárt, s az iskolai és községi könyvtárral együtt­működve lehetőségük nyílik a szépirodalmi alkotások, a szak-, barkács. és hobby- könyvek cseréjére is. Ifflpapftl — Harmincnyolc éve dol­gozom, mindig arra vágytam, hogy legalább valamennyire előre ismerjem, mi vár rám az esztendőben munka szem­pontjából. Most először va­gyok olyan helyzetben, hogy tiszta kép áll előttem, még­sem lehetek nyugodt. El tud­juk-e végezni a vállaltakat? Lesz-e elég emberünk? Mire lesz elég az energiánk? Gyö­tör a gondolat, hogy itt van­nak a lehetőségek és nem lép­hetünk, tehetünk szándékaink szerint... — vall őszinte, szenvedélyes hangon Hanák Dezső üzemvezető, a fóti Vö­rösmarty Tsz híradójában. A közös gazdaság vasszer­kezeti üzeme tavaly megren­delések hiányában szinte az egyik napról a másikra élt. Megkezdődött az emberek tö­meges elvándorlása. A részleg vezetői éjt nappallá téve ke­resték, kutatták a megoldást.' Nos, a fáradozás meghozta gyümölcsét, idén év elejére már biztos piaci hátteret tud­hattak maguk mögött. Igen ám, csakhogy most a létszám­mal van baj. A munkáskezek hiánya veszélyezteti a terv teljesítését. Ráadásul meglévő embereik egy része is éppen csak belekóstolt az itteni dol­gokba, még .alig ismeri az üzemet, a gyártási folyamato­kat. Nyilvánvaló, az ő teljesít­ményük elmarad a régiekétől, a tapasztaltabbakétól. Van tehát min törnie a fe­jét Hanák Dezső üzemvezető­nek és munkatársainak. Hogy mégis kilábal a bajból, abban viszont már csupán azért is bízhatunk, mert problémáit igyekszik megosztani az üzem kollektívájával, a gazdaság nagyobb közösségével, akár a szövetkezet lapjának hasáb­jain is. Ezért is figyelemre méltó a fótiak híradójában Gondok és kilátások címmel megjelent írás, s annak végső megállapítása: a vereségbe nem szabad belenyugodni, s a hit, hogy a bajok elmúlnak, önmagában nagyon kevés ... A RaviEl Kereskedelmi Vállalat az Elektron szaküzleteibe felvesz szakképzett és szakképzetlen eladókat Jövedelem: 3000 Ft-tól 6000 Ft-lg. A vidékieknek utazási költséghozzájárulás. Szálláslehetőség megoldható. — Jelentkezni lehet J J.inll az Elektron szaküzielek vezetőinél, ^TÍíiVUL+ valamint a munkaügyi osztályon, cím: Budapest IX., CHői út 47-49., telefon: 140-278. » SZIGETCSEP1 LENIN MGTS7 ÜZEMI LAPJA W Megnőtt a szigetcsépi Lenin Tsz baromfitelepének szakmai respektje. Az ok; a telep dol­gozói közül huszonketten szervezett keretek között ta­nulták a baromfitenyésztés csínját-bínját. Olyan asszo­nyok, lányok ültek iskolapa­dokba, akiknek bizony a szö­vetkezeti munkán kívül oda­haza is bőven akadt tenniva­lója. Az oktatás tavaly no­vemberben kezdődött és hi­vatalosan 250—300 órát tett ki. A péceli mezőgazdasági szakmunkásképző iskola ná­luk vendégeskedő tanárai a megmondhatói, milyen nehéz­ségekkel kellett megküzdeniük tanítványaiknak. Az iskolai bizonyítvány lényegi értelme, mint a Szigetcsépi Híradó ír­ja: mennyivel tudok többet, ennek fejében mennyivel te­szek többet, és ezeket nézve, mennyivel érek el nagyobb teljesítményt. Arról nem is szólva, hogy a nagyobb tudás nagyobb rangot, eminens mi­nősítést adhat az embernek önmaga és mások előtt is. V. B.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom