Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-19 / 116. szám

Í*EST MEGYEI M £ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK: »AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ..xxyin. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM Arft • 1,80 forint 7 t .............i"l,J'^P" 19 84. MÁJUS 19., SZOMBAT Szocialista országok kulturális miniszterei Aczél György és Sarlós István fogadta a küldöttségek vezetőit KGST-ülés Vegyipari környezetvédelem A jegyzőkönyv aláírásával pénteken befejeződött a KGST vegyipari állandó bizottsága környezetvédelmi műszaki-tu­dományos tanácsának 10. ülé­se. A négynapos tanácskozá­son a küldöttségek tagjai be­számoltak a korábbi üléseken elhatározott és befejezett ku­tatásokról és fejlesztésekről, összesen 11 ilyen sikeres mű­szaki fejlesztési, kutatási ered­mény szerepelt napirenden. Az 1984—85-re vonatkozó munkaterv szerint több or­szág foglalkozik a nitro- és aminovegyületek gyártásakor keletkező szennyvizek tisztítá­sával, s továbbra is kiemelt feladat a vegyes profilú vál­lalatok szennyvizeinek tisztí­tása, valamint a levegő kén­dioxid-szennyezésének csök­kentése. Az ülésen elfogadták az 1986—90-es évekre szóló előzetes programot is. Ebben az időszakban a szennyvíztisz­títás mellett kiemelten foglal­koznak a légszennyezés csök­kentésének módszereivel. TOJÁSOK N apjainkban tizenkét, tizenhárom százalék­kal részesedik a me­gye mezőgazdasága az or­szág tojástermeléséből, ami egyrészt jelzi, milyen ará­nyokat alakított ki az in­tenzív baromfitenyésztés, másrészt viszont azt is ér­zékelteti, ez a piacra, köz­vetlen fogyasztásra szánt áru — mert a megyében nyolcvanöt százalék körül van az étkezési, tizenöt szá­zalék a tenyésztojás aránya — érzékenyen reagál a kereslet és a kínálat alaku­lására, azaz van, amikor „olcsó”, máskor viszont „drága”. Azért a macska­körmök, mert beláthatjuk, a termelés költséget — rá­fordításai — nem ingadoz­nak úgy, miként az ár, sem a nagyüzemben, sem a ház­táji és kisegítő gazdaságok­ban, tehát bizonyos esetek­ben az eladó, máskor a ve­vő érzi úgy, jói járt, il­letve — ennek logikus meg­fordításaként — joggal érzi úgy, hogy nem kötött vala­mi nagy üzletet. A tojás azon ritka áruk közé tarto­zott, amelynek forgalmazá­sát szinte soha nem kötötte meg a hatósági fix ár, azaz néhány tojótyúk tartása még nem, nagyobb állomá­nyé azonban már hordott magában kockázatot. Ez a kockázat — éppen a leg­utóbbi esztendők bizonyí­tották — nem elhanyagol­ható, hiszen a megye nagy tenyésztőinek baromfitar­tásból származó bevételei­ben harmincöt, negyven százalékkal van jelen a .to­jás. Ez akkor is tekintélyes arány, ha tudjuk, hogy a megyében — a nagyüze­mek jelentős integrációs te­vékenysége segítségével — minden megtermelt száz tojásból hatvanegyet, hat­vankettőt a háztáji és kise­gítő gazdaságok tojói szol­gáltatnak. Ez a megoszlás azért ! érdemel megkülön­böztetett figyelmet, mert — mondják a háztáji terme­léssel foglalkozó szakembe­rek a nagyüzemekben — je­lei mutatkoznak a termelési kedv csökkenésének, keve­sebb a vállalkozó a nagyobb létszámú tojóállomány tar­tására, ami oda vezethető vissza, ahol ráfordítás és hozam viszonya áll. A rá­fordítások ugyanis — első­sorban a tápok árának fo­lyamatos emelkedése miatt — erőteljesen növekedtek, amit a háztáji és kisegítő gazdaság tulajdonosa nem tud úgy ellensúlyozni, mint teszi azt jó esetben a nagyüzem, más ágazatok jövedelméből vagy éopen — mert erre is van példa — tenyésztojás kiviteléből. A másik olda’on viszont ott áll az a roppant fontos Ma: 3. oldal: Nagyobbnak látszott a holnap Éjjel-nappal ügyeletet tartanak 4. oldal: Bálanyák vagyunk? Tudatosan választottuk egymást 6. oldal: Nevelő munka a börtönökben 11. oldal: Asztalitenisztől — teniszig 12. oldal: Teendők a kiskertekben A bűnözés megelőzése Felborult az úttesten Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken, a KB székházában fogadta a szocialista országok kulturális minisztereinek ha­zánkban megrendezett XII. konferenciáján részt vett kül­döttségek vezetőit. A küldöttségvezetők nevé­ben Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió kul­turális minisztere méltatta a tanácskozás jelentőségét, ered­ményeit. A szívélyes, baráti légkörű találkozón Aczél György tá­jékoztatást adott az MSZMP nemzetközi tevékenységéről, a szocialista építőmunka soron lévő feladatairól. Kiemelte a Magyar Népköztársaság érde­keltségét a szocialista orszá­gokhoz fűződő internacionalis­ta együttműködés elmélyítésé­ben, a kulturális kapcsolatok továbbfejlesztésében. A találkozón jelen volt Té­tényi Pál, a Központi Bizott­ság tagja, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osz­tályának vezetője és Köpeczi Béla művelődési miniszter. Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese pénteken a Parlament Vadász­termében fogadást adott a szocialista országok kulturá­lis miniszterei XII. konfe­renciájának befejezése alkal­mából. Az eseményen megje­lentek a tanácskozáson részt Kiváló szövetkezet A Galga mentén 35 éve Tegnap a túrái Galgavölgye étteremben ünnepi küldött­gyűlést tartott a Galgamenti Magyar—Kubai Barátság Ter­melőszövetkezet. A Túra és Galgahévíz területén gazdál­kodó szövetkezet immár ötöd­ször nyerte el a MÉM és a TOT által adományozott Kivá­ló Szövetkezet elismerő okle­velet. Az ünnepi küldöttgyűlést Köncöl Ferenc elnökhelyettes nyitotta meg, s köszöntötte a vendégeket. Az elnökségben foglalt helyet dr. Soós Gábor nyugalmazott államtitkár, Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, Beke András, az MSZMP Pest me­gyei Bizottsága alosztályveze­tője, Ihászt József, a Pest me­gyei Teszöv titkára, Herczenik Gyula, az MSZMP gödöllői vá­rosi Bizottságának első titkára és Papp István, Gödöllő ta­nácselnöke. Lévai Ferenc, a termelőszö­vetkezet elnöke megemlítette, hogy idén ünnepük a közös gazdaság megalapításának 35. évfordulóját. Három évvel ez­előtt, amikor hasonló alkalom­ból gyűltek össze, nem sejtet­ték, milyen nehézségekkel kell majd szembenézniük a továb­biakban, s mégis 1983, a szél­sőségek éve után, újból el­nyerték az ezúttal jóval kisebb számban kiosztott oklevelek egyikét. Túrán tavaly 5820 liter tejet adott egy tehén, 37 százalékkal nőtt a vágómarha-termelés. Jók voltak a növénytermesztés eredményei is. Csaknem fél- milliárdos termelési értékük­höz 13 százalékos nyereség­szint tartozik, azaz 46 millió forint volt a nyereségük. A kiváló termelőszövetkezet oklevelet dr. Soós Gábor adta át a gazdaság elnökének. A nyugalmazott államtitkár el­mondta, ezelőtt kilenc évvel szintén ebből az alkalomból lá­togatott ide, s akkor is tapasz­talta, jó alapjai vánnak itt a hatékony gazdálkodásnak. vett delegációk vezetői és tagjai. A fogadáson ott volt Tété­nyi Pál, Nagy János külügyi államtitkár, valamint számos szocialista ország budapesti diplomáciai képviseletének ve­zetője, illetve tagja. Távoli utcák üzenete cím­mel nemzetközi plakátkiállítás nyílt pénteken a Magyar Nem­zeti Galériában. A szocialista országok kulturális miniszte­reinek hazánkban tartott ta­nácskozása alkalmából rende­zett tárlaton a konferencián képviselt 11 ország politikai és kulturális témájú, az utóbbi tíz év termését reprezentáló plakátjai láthatók. Belga delegáció Losonczi Pálnál Parlamenti tárgyalások A belga parlament küldött­sége — amely a magyar or­szággyűlés meghívására, Josef Edward Leemansnak, a szená­tus elnökének és Jean De- fraigne, a képviselőház elnö­kének vezetésével tartózkodik hazánkban — pénteken Buda­pesten megkoszorúzta a ma­gyar hősök emlékművét. Ezt követően a Parlamentben megkezdődtek a magyar—bel­ga tárgyalások a két ország törvényhozásának képviselői között. A tárgyalócsoportokat Apró Antal, az országgyűlés elnö­ke, illetve Josef Edward Lee- mans és Jean Defraigne vezet­te. Jelen volt Willy L. E. Tile­mans, a Belga Királyság buda­pesti rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete. A tárgyaló felek tájékoztatták egymást országaik törvényhozó testüle­tének munkájáról, a kapcso­latok továbbfejlesztésének le­hetőségeiről, és véleményt cseréltek az időszerű nemzet­közi kérdésekről. A megbeszélés után Losonczi Pál, -az Elnöki Tanács elnöke hivatalában fogadta a belga parlament delegációját. A ta­lálkozón jelen volt Péter Já­nos, az országgyűlés alelnö- ke is. Tizenhárom árucsoport Nyitás előtt a BNV Huszonnyolc ország és Nyu- gat-Berlin kiállítói mutatják be termékeiket a május 23-án megnyíló 79. Budapesti Nem­zetközi Vásáron, a beruházá­si javak seregszemléjén — je­lentették be a Hungexpo kép­viselői pénteki sajtótájékozta­tójukon. A vásáron 1839 cég ajánlja kínálatát, lényegesen több, mint az elmúlt esztendőben. A bemutató iránt a hazai és külföldi érdeklődés egyaránt növekedett. Az utóbbi évek legnagyobb beruházási sereg­szemléjét rendezik meg az idén, annak ellenére, hogy a korábbi Construma nemzet­közi építőipari szakkiállítás miatt ezúttal az építőipar ha­gyományos bemutatójára nem kerül sor. Az előző évekhez képest viszont jelentősen bő­vült az elektronikai ipar, az energetika, az erősáramú ipar, a vegyipar és a műanyagipar részvétele. A kiállítók 13 árucsoportban mutatják be termékeiket. A szervezők a korábbi energeti­kai részlegből kiemelték és önállósították az elektronikát és az erősáramú ipart, s a vegyipar mellett önállóan mu­tathatják be újdonságaikat a műanyagipar képviselői. A korábbiakhoz hasonlóan a legnagyobb területen a jármű­ipari vállalatok állítanak M. Méreteiben is jelentős a fém- megmunkáló berendezéseket gyártók vásári részvétele. A szocialista országok közül jelentős mértékben növelte részvételét a Szovjetunió, a szovjet kiállítás mellett az idén Belorusszia önálló be­mutatót is rendez. A korábbi­nál nagyobb területet foglal­tak le a román kiállítók Is. Először jön el a beruházási javak vásárára Kuba. A nyu­gati kiállítók közül legnagyobb létszámban az NSZK és Auszt­ria cégei vesznek részt a BNV-n, de lényegesen többen jönnek el Dániából, Belgium­ból, Franciaországból, Spa­nyolországból és Svédországból is. Az európai vásárok közül itt működik először helyi televí­ziós stúdió, amely informá­ciókat, napi híreket, helyszíni fotókat és tudósításokat közöl. A rendszerhez illeszkedik a Datorg és a Hungexpo által közösen üzemeltetett vásári számítógépes információs szol­gálat. Segítségével a látogatók választ kaphatnak a kiállítás­sal, a termékekkel és a gyár­tókkal kapcsolatos kérdéseik­re. A vásár forgalmasabb pontjain monitorokat helyez­tek el, hogy az érdeklődők mi­nél szélesebb körben hozzájut­hassanak az információkhoz. gf KÖZ ÉLET r így fest egy pásztor! Pásztorbot helyett hálózati adapter, pulikutya he­lyett drótszál..., nos, így néz ki ma egy pátsztor. A ráckevei Aranykalász Mgtsz fémmegmunkáló főágazatának terméke a saját fejlesztésű masina, amely jelentősen megkönnyíti a szabadtéri ál­lattartást. Az idényjellegű szerkezetből főleg ezekben a hónapokban gyártanak sokat. Trencsényi Zoltán felvétele Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken fogadta a Bolgár Kommunista Ifjúsági Szövet­ség, a dimitrovi Komszomol küldöttségét, amely Sztanka Sopova első titkár vezetésével a KISZ Központi Bizottságá­nak vendégeként tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elv­társi légkörű megbeszélésen részt vett Fejti György, az MSZMP KB tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és Georgi Pangelov, a budapesti bolgár nagykövetség ideiglenes ügyvivője. Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­pont; Bizottságának titkára pénteken a KB székházában megbeszélést folytatott Roger Dafflonnal, a Svájci Munka­párt Politikai Bizottságának tagjával, Genf város polgár- mesterével. szempont, hogy a tojás a hús helyettesítésének leg­jobb lehetőségét kínálja fel, ráadásul úgy, hogy a leg­olcsóbb állati fehérjék közé tartozik. Ami a táplálkozási szokások kívánatos átalakí­tása szemszögéből nézve sem mellékes tényező. Már csak azért sem, mert a hús — nemcsak a baromfié, ha­nem és elsősorban a marha- és a sertéshús — sokkal inkább exportálható, mint a tojás, ez utóbbiból ugyanis az étkezési cólúakénak a ki­vitele elfogadható gazdasá­gossággal a mai feltételek között szinte megoldhatat­lan. Marad tehát o belföl­di fogyasztás célszerű bőví­tése, a hús helyett a tojás­nak az étrendbe iktatása, ami azért — a tapasztala­tok szerint — meglehetősen lassú folyamat, mert — mondják a szakemberek — a családok java szinte csak egyetlen formáját ismeri a tojás elkészítésének, a sü­tést, azaz a rántottát... Bi­zonyságot ad erre egyéb­ként a vendéglátóipar is — tessék róla meggyőződni a megye legforgalmasabb ét­termeiben —, amikor szinte alig, vagy egyáltalán nem kínál tojásételeket, holott az étlapokon szereplő árak vendégriasztó voltát talán ezzel is mérsékelni lehetne. S okféle feltörendő, fel­törhető tojásról van szó tehát tojás ügy­ben, mert jelenleg ugyan az egy lakosra számított fo­gyasztást nézve a világ- ranglista előkelő helyén ál­lunk — olyan országokat előzünk meg, mint az Egyesült Államok, Kanada, Svédország, a Német Szö­vetségi Köztársaság —, de a termelés jövedelmezősé­gének csökkenése, a terme­lési kedv apadása, még csak mint kezdeti jel, ma­gában hordja a veszélyt, hátrább szorulunk. Ami­nek persze nem statisztikai a jelentősége, hanem fo­gyasztási, táplálkozási ha­tásai lehetnek kedvezőtle­nek. A megoldás természe­tesen nem abban az irány­ban van, ahol ma a ki­ürült ólak, tojóházak áll­nak, mert ez senkinek sem megoldás, főként nem a hosszú távú feladatokat te­kintve. Sokkal inkább meg­oldást kínál a tartástechno­lógia korszerűsítése, a faj­lagos ráfordítások mérsék­lése —. amire, a szakembe­rek szerint mód van —, a tojóhibridek potenciális ter­melőképességének mainál jobb hasznosítása, mert ma ez a megyében a legjobban gazdálkodóknál is csupán hatvan, hatvanöt százalék között ingadozik, s ami a bökkenő, immár évek őta nem mozdul feljebb. M. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom