Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-18 / 115. szám

1984. MÁJUS 18.. PÉNTEK PEST W«. I Beruházás Százhalombattán Simuld kivitelező Néhány hónapja született meg a végső döntés, hogy a Dunai Kőolajipari Vállalatnál a 6 és fél milliárd forintba ke­rülő katalitikus kxakküzem beruházásának befejeződésé­vel párhuzamosan egy kisebb beruházás is megindul. Visz­kozitástörő üzemet építenek, pontosabban egy. már megle­vő desztilláló üzemet alaki ta­naik át. A kivitelezésre a DKV ver­senytárgyalást hirdetett, amit egy spanyol cég nyert meg. A kivitelező cégnek a százhalom- battaiak az adatokat már át­adták, és a tervek alapján el­készítették a kivitelezés üte­mezését is. Mindezek alapján az építé­szeti munkák várhatóan az idén a negyedik negyedévben kezdődhetnek meg a technoló­giai blokkban. Hasznos alkatrészek A Ligniíer Ipari Szövetkezet isaszegi forgácsolóüzemében ké­szítik többek között az ipari mosogatók egyes alkatrészeit is. A képen Tihon János az évi 16 ezer mosogatóláb egyikét eszter­gálja. Trencsényi Zoltán felvétele Harminc éves a váci áif&őSmx A múltban gyökerezik a jövő Csak a fényképek sárgultak el, az emlékek elevenek. Ügy tör­nek föl, mint a mesebéli szellem a palackból, amikor útjára engedte egy óvatlan mozdulat. Ma az ünnep szabadítja ki a feledett gondolatokat: harminc esztendős az egykori Váci Ct- törőtechnikai Állomás. ízig-vérig úttörő próbálko­zás volt, hiszen akkoriban csak Gyömrőnek és Vácnak volt úttörőháza a megyében. Iramodásnyira a Dunától, Herczeg Ferenc egykori nya­ralójában vertek tanyát a környékbeli általános iskolák diákjai, s a lelkes pedagógu­sok és segítőik közreműködé­sével életre hívták a szakkö­röket A közeli folyó felkínál­ta !a sportolási lehetőséget, hamarosan megalakult ha­zánk első víziúttörő-csapata. Az , idők során csónakjaikkal átszelték a hajózható honi vi­zeket, s kimerészkedtek az or­szághatáron túlra is. A kora­beli lapok, fénykéoek, a film­híradó dobozba zárt tekercsei őrzik az első túrák felejthetet­len emlékeit, s nagyban hoz­zájárultak ahhoz, hogy e moz­galom szélesebb körben is el- teriedjen. Ám nem ez volt az egyetlen újszerű kezdeményezés, ide tartozik a Glóbus Club meg­alakulása is. Filmvetítésekkel, irodalmi összeállításokkal, ve­télkedőkkel adott ismereteket öt földrész számos országáról, s a gyerekek levélben keres­ték jel a távolban élő, hason­ló korú társaikat. Hamar hí­re futott, érdeklődést keltett tevékenységük, külföldi diá­kok, sportolók, újságírók, dip­lomaták adták egymásnak a ki­lincset. Két ízben a CXMEA, az ENSZ gyermekszervezeté­nek küldöttsége,, r is ellátoga­tott Vácra. Ebből a. gazdag múltból táplálkozik, fejlődik tovább a mai Hajós Alfréd Üttörőház. Majd harminc szakkör, klub neveli, szórakoztatja a fiata­lokat. A legnépszerűbb most is a vízi túrázás,, azt követi a repülőmodellez^ , szakkör. A ház nemzetko|i^i tekintése to­vább erősödőig;,, a pokolszi­Formatervezői nívódíjas Margaréta a ventillátor Használati tárgyainknál az a legfontosabb, hogy vágjon, ha olló; hogy elférjen benne egy telefonkészülék és a tele­fonáló, ha telefonfülke; hogy pontosan és termelékenyen dolgozzon, ha eszterga; és hogy lehetőleg nagyobb zaj nélkül kavarja felénk a levegőt a hő­ségben, ha történetesen ven­tillátorról van szó. Az Ipari Minisztérium az idén 21 terméknek ítélte oda a formatervezési nívódíjat. Köztük az Ikladi Ipari Mű­szergyár Margaréta■ ventillá­torának. A közfelfogással ellentétben a formatervezésre . nemcsak azért van szükség, hogy szép legyen az a termék, hanem azért is, praktikus legyen. A Margaréta ventillátor például amellett, hogy igen esztétikus (akár szobadísznek is tekint­hetjük), kis helyen elfér, könnyen kézbe fogható. Az asztali ventillátor vezető ter­vezői (tehát akik a műszaki konstrukciót megalkották) Zimmer Ernő és Czifra Fe­renc, a gyártásáért felelős ve­zető technológus Páll Csaba. Nagy Tibor ipari formatervező megrendelésre készítette el munkáját (nem a gyár dolgo­zója), de mint ahogy az ered­mény is bizonyítja, együttmű­ködésben nem volt hiány. A Margaréta sorozatgyártá­sát tavaly kezdték meg Ikla- don, évente 40—50 ezer da­rab készül belőle, ám,'ha lesz igény, 100—150 ezret is képes a műszérgyár elkészíteni. A termék továbbfejlesztését, mó­dosítását egyelőre nem terve­zik (hiszen még csak most ad­ják ki igazán a piacra), de gondolkoznak azon, hogy egy kapcsolót is rászerelnek. Miért csak gondolkoznak, és miért nem teszik? Egyrészt mert megfelelő típusú kapcsolót kell találni hozzá, másrészt meg kell tudni a vevőktől, hogy egyáltalán igénylik-e. \ El. E. .. —*----------­geti táborban minden nyáron csehszlovák, bolgár és NDK- beli gyerekek vendégesked­nek, s a váci fiatalok is vis­szaadják a vizitet. Az úttörőház múltja, jelene és jövő'je azonos tőről fakad, szorosan összetartozik. Mutat­ja ezt az is, hogy akik ko­rábban kaptak, most adnak az intézménynek. A hajdani él­mények, emlékek nem múl­tak el nyomtalanul, össze­fogtak, akik részesei voltak. Az évforduló alkalmából meg­mozdult a város: társadalmi munkában aszfaltozzák, par­kosítják az úttörőház udvarát; bővítik a pokolszigeti tábor ebédlőjét, felújítják a faháza­kat, a sportpályákat. Az elmúlt harminc eszten­dő tekintélyt parancsol, de egyben kötelez is. Ennek a jegyében kezdődik ma a ju­bileumi rendezvénysorozat, amely már egy kicsit a jöven­dőnek szól. Programját a 7. oldalon közöljük. K. L. Parlamenti bizottságok tárgyalták A verseny legyen tisztességes Egyre többször esik szó napjainkban arról, hogy a gazdasági életben válamiféle verseny bontakozik ki, amely hozzájárul ahhoz, hogy visszataláljunk egyensúlyi helyzetünkbe, talpon maradjunk a piacokon s belső el­látásunk zökkenőit is kiküszöböljük. E kibontakozásnak még az elején vagyunk. Ám ahhoz, hogy a gazdasági élet útvesztőiben ez a verseny tisztességes maradjon, meg kell alkotni annak jogi kereteit. Tegnap a törvény­hozó testület arra leghivatottabb képviselői, zömmel gaz­dasági szakemberek — az országgyűlés terv- és költ­ségvetési bizottságának tagjai —, illetve ügyészek, bírók, ügyvédek, államigazgatási tisztségviselők — a jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottság tagjai — együttes ülésen vitatták meg azt az előterjesztést, amelyet az Igazságügyi Minisztérium készített a Minisztertanács számára a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmának szabá­lyozásáról. Az előterjesztés szerint ez törvényerejű rendeletként látna majd napvilágot. Szóbeli kiegészítőjében dr. Pétrik Ferenc igazságügymi- niszter-helyettes saját maga tette föl a mindenképpen vár­ható kérdést: miért szükséges ennek a jogszabálynak meg­alkotása? Elsősorban azért, mert a tisztességtelen ver­senyről egy hatvanesztendős — 1923. évi — törvény rendel­kezik, amely ma már korsze­rűtlen, hiszen például csak az egyik versenytársat védi a má­sik versenytárs üzleti tisztes­ségbe ütköző cselekménye el­len, a szabályozás tehát a fo­gyasztókra nem terjed ki. Az igaz, hogy léteznek már a fo­gyasztók érdekeit óvó jogsza­bályok, egyebek közt a belke­reskedelemről szóló törvény­ben, ám eléggé szétszórtan, s nem a népgazdaság egészére kiterjesztve. Kérdezhetné bár­ki azt is, hogy miért most kell létrehozni ezt a szabályo­zást, nem kellene-e előbb ma­gát a versenyt szorgalmazni? Mivel ebben a szabályozási javaslatban nem kizárólag a versenypartnerekről van szó, hanem mint említettük, átfo­góan a fogyasztókról is, min­denképpen meg kell lennie rö­vid időn belül a jogi keretnek. A fogyasztó ugyanis a ver­seny kialakulásának szakaszá­ban is védelemre szorul. Az igény jogalapja A korábbiakból ismert ren­delkezéseken túlmutató szaka­szokat is tartalmaz ez a javas­lat. Közülük egyet legalább érdemes kiemelni: „Aki a tisz­tességtelen gazdasági tevé­kenységgel a fogyasztók széles körét érintő és jelentős nagy­ságú hátrányt okoz, azzal szemben — feladatkörében — a Magyar Kereskedelmi Ka­mara vagy a Fogyasztók Or­szágos Tanácsa, illetve a szö­vetkezetek országos érdek­Ösztönzés és differenciálás Tanulságos véleménycsere a Pórtélét áj számában ELŐREHALADÁSUNK egyik kulcskérdése az ösztönzés és a differenciálás hatékonyabbá tétele, vagyis a teljesítmény­elv következetesebb érvényesí­tése. Ezért is tarthat nagy ér­deklődésre számot az a kerek- asztal-beszélgetés, amelyet a Pártélet szerkesztősége rende­zett, s tanulságait most a má­jusi számban adja közre. A résztvevők egyebek i között megállapították, hogy a telje­sítmények elmaradnak a ter­melőerők fejlettségi szintjéből adódó lehetőségektől. Pedig gazdasági helyzetünkön nem tudunk javítani, ha nem való­sul meg a teljesítményre való erőteljesebb orientáltság. Je­lenleg a teljesítmények növe­kedésének legnagyobb tartalé­ka a vállalati vezetők önálló­ságának a fokozása, ezen be­lül viszont egyik további lé­nyeges feltétel a gyáregységek és az üzemek önállóságának növelése. Az ezt követő és az egyik legnehezebben megold­ható feladat a művezetők fele­lősségünk és érdekeltségének a megteremtése. Mindezzel együtt a hatásosabb ösztönzés szervezeti feltételeit is meg kell teremteni. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői — vállalatvezetők, vállalati, gyári pártbizottságok titkárai — egyetértettek ab­ban, hogy figyelmet érdemel az a gyakorlat, ahol a kereset tekintetében viszonylag elma­radt, ugyanakkor a termelés­ben, meghatározó szerepet ját­szó csoportok bérét az átla­gosnál nagyobb mértékben növelik. Élénk vitá bontako­zott ki akörül, hogy ki lehet­ne-e szélesíteni azoknak a vállalatoknak a körét, amelyek a kísérleti bérgazdálkodási módszert alkalmazzák. A kí­sérleti bérgazdálkodási formá­kat általában povitívan ítél­ték meg. Gondot jelent ugyan­akkor, hogy a jelenleg érvény­ben levő bérezési rendszer ne­hezen érthető formái között az átlagdolgozó jóformán nem ismeri ki magát. Ezért is szor­galmazzák több helyen a tel­jesítmények egyszerűbb meg­ítélését, hiszen csak a közért­hető ösztönzési módszer képes kellő hatással lenni a dolgo­zókra. A rendkívül tanulságos ke­rekasztal-beszélgetés alapvető észrevétele az volt, hogy a meglevő hiányosságok ellené­re is a jelenlegi feltételek sokkal nagyobb lehetőséget biztosítanak az ösztönzésre, mint amennyire élnek azok­kal. E témakörhöz bizonyos mér­tékig kapcsolódik a Pártélet májusi számában a nagyvál­lalat és kisvállalat szerepét fejtegető ■ vitaírás, (Szentgyör- gyi Zsuzsa), valamint a párt- szervezeteknek a gazdaságban folytatott politikai munkájáról szóló jegyzet (Erdélyi Sándor). Mindezek ‘a gazdasági cikkek mintegy illusztrálnak : egy-egy részletet a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének feladatairól szóló MSZMP KB állásfoglalásból, amelyet közöl a folyóirat, Havasi Ferencnek, a Központi Bizottság április 17-i ülésén elmondott előadói beszédével együtt. A SZEMLE ROVATBAN a fiatal párttagokról olvasha­tunk (Nemes Péter), a párt- szervezetek életéből rovat ez­úttal négy cikkben is foglal­kozik a nyugdíjas párttagok­kal, s általánosítható jelensé­gek, megállapítások szerepel­nek a Szolnok megye közéleti kérdéseit bemutató három írásban, amelyekhez a . párt- politikai munka néhány Győr-Sopron megyei tapaszta­lata társul. Olvasórovat, két megemlékezés (Nógrádi Sán­dorról és Ajtai Miklósról), valamint cikkszemle egészíti ki a Pártélet legújabb számát. képviseleti szerve pert indít­hat a fogyasztók jogainak érvényesítése iránt még akkor is, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem álla­pítható meg.” A bíróság majd dönt az eljárás során az igény jogalapja tekintetében és meg­határozza annak kielégítési módját. Etikai normák is Fölvetette dr. Fekete Ká­roly, a Legfelsőbb Bíróság ál­talános elnökhelyettese, hogy e javaslat bevezetőjében cél­szerű volna a tisztességtelen magatartás általános tilalmán kívül megfogalmazni a tisz­tességes gazdálkodási tevé­kenység kritériumait is, hang­súlyozva, hogy többletnyereség csak akkor ismerhető el jogos­nak, ha amögött többletmun­ka van. A cél mindenképpen az, hogy előmozdítsuk az üz­leti tisztesség etikai normái­nak érvényesülését is. Szólt arról, hogy nem elé%-emleget­ni a szerződéses fegyelem megszegőit, hanem fel is kell lépni ellenük. A bíróságok eddig nem alkalmazták a gaz­dasági bírság büntetést olyan mértékben, amennyire ajánla­tos vagy indokolt lett volna. E. jogszabálytervezet;.’nagyobb teret enged a szankcióknak. A két bizottság tagjai s a meghívott képviselők, köztük dr. Fodor István (Pest m. 15. vk.) és Kovács Istvánná (Pest m. 1. vk.) élénk' figyelemmel kísérték az előterjesztéshez fűzőiteket is, miután a koráb­ban írásban megkapott terve­zetet alaposan áttanulmányoz­ták. Szurdi István (Bp. I. kér., 2. vk.) kért először szót, s már bevezetőül nagy érdeklő­dést kiváltó kérdést tett föl: miért törvényerejű rendelet s nem törvény tervezetét hozta ide az Igazságügyminiszté­rium? Az alkotmányban ugyanis az szerepel, hogy a társadalom nagy tömegeit érintő ügyekben törvénnyel kell intézkedni. Márpedig a tisztességtelen verseny tilalma ilyen ügy. Felsorolt egy sor szakaszt a tervezetből, ame­lyet — hosszú évek alatt szer­zett gyakorlati tapasztalataira építve — megfontolásra java­sol az előterjesztés készítői­nek. Például: helyes, hogy a jogszabály (a fogyasztók vé­delmében) tiltja az alacso­nyabb áron forgalomba kerü­lő termékeket drágábbakkal felváltani, alapos gazdasági indok nélkül. Kérdés — mon­dotta —, ki mit tart alapos gazdasági indoknak? Ponto­sabb körülhatárolást kért az órák megállapításának folya­matában is, nevezetesen: ha tilos, a gazdasági verseny kor­látozása céljából a forgalom­ban levő azonos vagy ha­sonló áruk árához képest aránytalanul alacsony árat al­kalmazni, mit értsen majd a jog az aránytalanon? S. Hegedűs László (Pest m. 24. vk.) messzemenően egyet­értett azzal, hogy a parla­ment elé kerüljön ez a téma, törvényjavaslatként. Ám ad­digra meg kell erősíteni né­hány ponton, a többi közt ott, ahol arról szól, hogy tilos az erőfölénnyel visszaélnie egyik vállalatnak a másik rovására. Ez ugyanis a mindennapi élet­ben sűrűn előfordul, s legjob­ban ki károsodik? A fogyasz­tó. A fogyasztó, akit nevezhe­tünk vevőnek, megrendelőnek, felhasználónak, bárminek. Az előterjesztett tervezetben sze­repel egy olyan szakasz, amely arra utal, hogy tilos a törvé­nyes követelményeknek nem megfelelő termékeket forga­lomba hozni. Kiemelte azon­ban a képviselő, hogy néha megtörténik: kénytelen ilyes­mire a gyártó, mert körülmé­nyei nem tesznek lehetővé más eljárást. Ez esetben azoh- ban kötelezni kellene arra, hogy világosan hozza a fogyasztó tudomására: átmenetileg más minőségű terméket kínál meg­vételre, alapos indokkal. Föl kell lépni erélyesen a tisztes­ségtelen gazdálkodási maga­tartást tanúsítókkal szemben. Ez a fellépés viszont nem re­kedhet meg a bíróság falai között, kapjon nagyobb nyil­vánosságot a tömegkommuni­kációban is — és ne minősül­jön az rögtön hitelrontásnak, amint szóba kerül. Dr. Nezvál Ferenc (Bp. V. kér., 14. vk.), dr. Szabó Kálmán (Bp. XII. kér., 36. vk.), dr. Mátay Pál (Fejér m. 3. vk.) felhívták minden illetékes figyelmét: számot kell vetnünk azzal is. mennyire leszünk képesek végrehajtani mindazt, árnál ebben a tervezetben megfo­galmazunk. Vagy csak azt ér­jük el vele, hogy lesz egy újabb jogszabályunk? Meg kell teremteni azokat a gazdasági, társadalmi, szemléletbeli kö­rülményeket, amelyek között e szabályok érvényre juthat­nak. Országgyűlés elé Kovács Istvánná (Pest m. i. vk.) az árukapcsolás jelenlegi gyakorlatát hozta példaként, amikor aláhúzta, mennyire je­lentős a most tárgyalt terve­zetnek erre yonatkozó szaka­sza. Dr. Röder Edit (Bp. XVI. kér., 51. vk.) arra a kérdésre vár választ, mi legyen akkor, amikor a gyártó eleve nem a szokásos követelményeknek megfelelő árut hoz forgalom­ba, s ezt nem is titkolja, ha­nem ráírja a termékre (pl. női csizmák, gyermekcipők kevés­sé vízálló volta)? Ez éppen úgy bosszúságot okoz a fo­gyasztóknak, mint az előző képviselő által említett TÜZÉP-eset: csak akkor kap a vevő 3 mázsa lengyel szenet, ha vesz 7 mázsa berenteit hozzá. Minek? A vita igazolta — az elnök­lő dr. Bognár József akadé­mikus szerint is —, hogy a témának országgyűlés elé kell kerülnie. Dr. Petrik Ferenc azt mondta, hogy támogatóan fogja továbbítani a két bizott­ság egybehangzó állásfoglalá­sát: a tisztességtelen gazdasá­gi tevékenység tilalmát szabá­lyozza majd tötvény. B. I. A vásárlók érdekében Gazdasági rendészet alakul A gazdasági bűncselekmé­nyek hatékonyabb megelőzése és felderítése érdekében a belügyminiszter gazdasági rendészet megszervezését ren­delte el a Budapesti Rendőr­főkapitányságon. A gazdasági rendészet alap­vető feladata lesz, hogy fellép­jen — elsősorban a főváros­ban, de szükség esetén vidé­ken is — a vásárlók megkáro­sítása, az árdrágítás, az üzér­kedés, a korrupció, a spekulá­ció, általában a gazdasági visszaélésekkel szemben. Mun­kája során együttműködik az ellenőrzésre hivatott állami és társadalmi szervekkel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom