Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-17 / 114. szám
1984. MÁJUS 17., CSÜTÖRTÖK Hasznát a vendég látja így maradhatnak a porondon Szentendrén és környékén, egyre-másra nyílnak meg a magánüzcmeltetésű vendéglők, büfék, falatozók és eszpresszók. Szó, ami szó, mind szépek, gusztusosak, ötletes, hangulatos a belső berendezésük. Étlapjuk különleges, ■ ami a legfontosabb: áraik is elfogadhatók! Mindez versenyt jelent a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalatnak, amely ugyancsak bőven érdekelt a Dunakanyar — beleértve Szentendrét is — vendéglátóipari ellátásában. Ma már tehát meg kell fogni a fogyasztót, ami természetesen nem baj, hiszen ennek hasznát a vendég látja. Jó példák sora A vállalatnak ezen a területen negyven üzlete van,, amelyből huszonkilenc szerződéses, kettő jövedelemérdekeltségű, hét szoros-, és kettő szabad- kasszás elszámolásban dolgozik. Az üzletek zöme a hazai és külföldi idegenforgalom kedvelt területein van. S ez pedig arra kényszeríti a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalatot, hogy az üzletek külső és belső képét, a szolgáltatás színvonalát állandóan szinten tartsa. Jó példa erre a közelmúltban — az átépítés után — újra megnyitott Kék Duna eszpresszó, amely mai formájában már valóban minden igényt kielégít, s szép színfoltja lett a Duna-parti korzónak. Ám nemcsak a konkurenciával, hanem az 1982. január 1 óta érvényben levő osztály- basorolási rendelet szigorú előírásaival is meg kellett küzdeniük. Az ellenőrzések során több egységnél kifogásolták, hogy nincsenek meg az osztályba- sorolási feltételek. A Határcsárdát például, a múlt esztendőben a II. osztályból a III. osztályba kellett visszasorolni, ami igaz, csak átmeneti jellegű volt, mert a hiányosságokat a szerződéses üzletvezető felszámolta, s így ma már a csárda ismét a II. kategóriában üzemel. Hasonló volt a helyzet a Görög kancsó étteremnél is. Az ottani gondok megszüntetésére — részben átépítéssel, részben eszközcserével — a vállalat a szükséges intézkedéseket megtette még a szerződésbe adás előtt. Ma már ez az üzlet is jól működik. Növekszik vagy csökken Eddig, beszámolónkban már többször leírtuk a szót: szerződéses. Az ilyen üzemeltetés jó a vállalatnak, hiszen a vendéglátó egység vezetése, s természetesen az azzal járó kockázat is a szerződőt terheli, de jó a vendégnek is, hiszen az ő pénzéért versenyeznek. Vagyis úgy, s olyan áron akarják kiszolgálni, hogy abban az üzletben jól érezze magát, oda máskor is visszatérjen. Egyszóval, a szerződéses üzletvezetőt valóban érdekeltté teszik, hia parton Akár egy kinyíló kagyló, olyan lesz, ha elkészül a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság szakemberei által épített leendő büfé a Szentendrei-szigeten, a váci rév állomásán. szén munkája és rátermettsége eredmenyekent növekszik, vagy csökken a jövedelme. Természetesen, ez a forma sem csodaszer, hiszen a Villasor és a Bükkös bisztróban a szerződés sem hozott eddig pozitív eredményeket. Igaz, mindkét egység működését meghatározza a vendégkör, mert bár üzletkörük bisztró, mégis italboltként funkcionálnak. A Villasor bisztróban két esetben is szabálysértési eljárás lefolytatására került sor o vásárlók megkárosítása és árdrágítás miatt. A vállalat, az ilyen eseteket csak úgy tudja megakadályozni, ha nagyon megválogatja szerződéses partnereit, s megállapodásukban szem előtt tartja a vendég érdekeit. Fő a gazdaságosság Ami viszont az üzletek másik körét illeti, ott folyamatos a tennivaló, és ami a legfontosabb: jó ötletekre ott is szükség van! Leányfalun, a Gyöngyszem éttermet a múlt esztendőben teljesen felújították, s ma bárki betérhet oda, az üzlet miatt már nem kell szégyenkeznie a vállalatnak. Budakalászon éppen most újítják fel a Pálma presszót, s ugyancsak itt, a Sarok büfét sörözővé alakítják át, még ebben az esztendőben. Szentendrén a volt süteményes bolt a renoválás óta Mignon cukrászdaként üzemel. A Teátrum étterem népszerűsége a gasztrofol konyha kialakítása után fellendült. Ügy látszott, hogy az egység megfelelő forgalmat tud lebonyolítani, de különböző üzemelteté si hiányosságok miatt forgalma erősen visszaesett. Valószínűleg hatással volt erre az egyre erősödő konkurrericián kívül az is, hogy az étterem kiesik a városközpontból. Az autósmozi — mint újszerű szolgáltatás — hamar népszerűvé lett, de jelentősen mégsem növelte az étterem forgalmát. A vállalatnak, s ezt jól tudják ma már ott is, a gazdaságos üzemeltetés biztosítása érdekében folyamatosan színvonalas, kulturált és választékos vendéglátást kell biztosítania. Csak így maradhat a porondon! SZENTENDREI tJtmgp A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A lakáselosztás idei tervei Előnyben a mienkások és a fiatal házasok A lakáshoz jutás — társadalmunk égető gondja! Országos jelenség. Sajnos, még mindig több az igénylő, mint a kiutalható, vagy megvásárolható lakás. Mi a helyzet a városban? Szentendrén tavaly év végén négyszázkét lakásigénylőt tartottak nyilván, közülük kilencvenegyen tanácsi bérlakást szeretnének kapni, tanácsi értékesítésül kilencvennégyen várnak, s kétszáztizenheten OTP-lakást óhajtanak vásárolni. Számosán, azaz ötvenkilencen, mint csereigénylők jelentkeztek. Tizenegyen tanácsi bérlakást, öten tanácsi értékesítésül és negyvenhármán OTP-lakást ajánlanának fel cserealapként. Ha azt vizsgáljuk, hogyan oszlanak meg az igénylők, akkor a következő a kép: fizikai és a termelést közvetlenül irányító dolgozók aránya 56 százalékos, a fiatal házasoké 36 százalék. Ha a család jellege szerint szemléljük, akikor az igénylők 3 és fél százaléka nagycsaládos, 21 kétgyermekes, 26 egygyermekes, 22 és fél százaléka két vagy több fős, de gyermektelen család, 27 százalék az egyedülálló. A kérdés az, mit várhatnak a lakásigénylők ebben az esztendőben? A városi tanács ebben az esztendőben hét űj tanácsi bérlakást utal ki, és hatvannégy OTP-lakást adnak majd át. Az előbbiek a Rákóczi utca 7-es számú épületben lesznek, az utóbbiak pedig a K 4— 5 épületben, ahol tizenhat, az A 3—6 épületben huszonnégy, a K 11—12—13 épületben pedig szintén huszonnégy lakás. Közülük harminc tanácsi kijelölésű lesz. Természetesen nem lenne teljes a kép, ha nem írnánk arról, hogy mi a helyzet a jövő évre áthúzódó építkezésekkel Nos, jövőre negyvennyolc OTP-lakás épül fel, s ebből Szigeti történelem HAT VOLT, S EGY LETT BELŐLE között, 3 és fél kilométer. Északibb része Tótfaluig meglehetősen egyenletesen széles. A jobb ág fejt ki nagyobb geológiai munkát. A váci Duna-ág átlagos szélessége 620, a szentendreié 280 méter. Területe 58 négyzetkilométer. A hajóforgalom java a váci ágban bonyolódik, ugyanis míg a szentendrei Kis- Duna gázlója egy hajó szélességű, addig a váci Nagy-Duna gázlójában négy hajó haladhat egymás mellett. A Szentendrei-szigetet nem vonták úgy be az ország gazdasági vérkeringésébe, mint a Csepel-szigetet, amely szintén mederképződés, s valószínűleg fiatalabb a Szentendrei-szigetnél. A Csepel-sziget ipari, a Szentendrei-sziget pedig elsősorban mezőgazdasági szempontból jelentős. A közép- és újkorban, a XIX. századig különösen jelentős volt Visegrád, mint dunai őrhely. A váci ágban való szállítást tartották innen szemmel. Jelenleg négy község van a szigeten, mindegyik a nyugati oldalon, a termőföldek vidékén helyezkedik el. Keleten, a futóhomokon települést nem találunk. 1914-ben készült el a vashíd Tahi és Tótfalu között. (Ma modern betonhíd van a helyén.) A sziget falvai nagyon sokat szenvedtek a dunai árvizektől, különösen a múlt században: 1838-ban, 1876-ban és 1897-ben. Az 1876-os három'lábbal még' az 1838-ast is felülmúlta. Az egyes falvak lélekszáma 1949. január 1-én: Kisoroszi, 970, Pócsmegyer 748,. Tahitótfalu 2434 és Szigetmonostor 1373. Kisoroszi a sziget északi csúcsán foglal helyet. Egykor Nógrád vármegyéhez tartozott. A Dunával párhuzamosan egyutcás, erre merőlegesen több keresztutcás település. Lakói egykoron rutének voltak, akik a hagyomány szerint Kálmán király uralkodása idején költöztek oda. Pócsmegyer középkori település, a Rosd-nemzetség birtoka volt. Fő utcája a Dunával párhuzamos, ezt a déli részen a Duna-partra lefutó kis keresztutcák szelik. Tahitótfalu a sziget fő útvonalainak kereszteződésénél létrejött halmazos település. A sziget legjelenősebb helysége. Fejlődését a dunai vashíd és a Váccal való összeköttetést biztosította. Szőlőit a városhoz hasonlóan a filoxera pusztította el. Gazdasági jelentőségét ma elsősorban gyümölcs-zöldség kultúrája biztosítja. Szigetmonostor nevét minden bizonnyal az ottani középkori bencés kolostorról kapta, amely S. Salvator titulust viselt, s alapítója valószínűleg Tiburc ispán volt. A sziget falvai a török hódoltság idején aránylag előnyös helyzetben voltak, mivel a sziget kincstári birtok volt, s nem kellett osztozniuk a Budát övező helységeknek Szentendréhez hasonló szomorú sorsában. Tótfalu a XVII. században Pest vármegyének egyik legnépesebb területe volt. A Buda felszabadulását követő időből, 1691- ből fennmaradt adóösszeírás szerint csaknem annyi lakosa volt, mint Vác- nak, a püspöki városnak. A Szentendrei-szigeten hajdan jó fehér bor termett. A szőlők nagy része itt is a múlt század utolsó negyedében pusztult el. Mai gazdasági életünkben a sziget gyümölcskultúrája ismét jelentős fejlődést mutat, s remélhetőleg rövid időn belül kulcshelyzete nemcsak a főváros ellátása, hanem növekvő exportunk szempontjából is csak erősödni fog. a tanács huszonnégy fölött rendelkezik majd. Sajnos, tanácsi értékesítésű lakás 1985- ben nem épül. És még egy jó hír: a tanácsi rendeletnek megfelelően az elosztható lakások zömét, vagyis 70 százalékát fizikai és a termelést közvetlenül irányító dolgozóknak, a maradékot pedig a fiatal házasoknak fogják majd adni. Pánfolégép A legjobb termék sem sokat ér, hogyha sérülten, törötten kerül a vevőhöz. Az Óbuda Tsz ipari üzeme hiánypótlásra vállalkozott, olyan fémszalagos kézi pántológép gyártását kezdte meg, amellyel a legkülönfélébb árukat, például ládákat, téglát lehet biztonságosan rögzíteni. Felvételünkön Horicsányi Tivadar lakatost látjuk munka közben. I _2_!L 1» Archívfilmklub. Május 18-án, pénteken este, 19 órakor vetítik a klubtagsági igazolvánnyal, vagy bérlettel rendelkező tagoknak a Lady Chatterley szeretője című, 1981- ben készült francia filmet. Nosztalgia dlscó-t rendez május 18-án, pénteken este 18 órától a PMKK Tini-klubja a városi ifjúság gi klub tagjainak. A tavaszi és nyári divatból ad zenés ízelítőt a Magyar Divat Intézet május 19-én, szombaton, 17 és 20 órakor. A műsorban többek között közreműködik Koós János és Verebes István. Kísér: a Mikroszkóp trió. Konferál: Csató Mária. Játszóház lesz a Felszabadulás lakótelepi klubban május 21-én, hétfőn 15 órától. Virág- és állatfigurák készítése. Vezeti: Szendéi Márta. Szabás-varrás tanfolyam ugyanitt, május 22-én, kedden, 16—19 óráig. Vezeti: Bar- thalos Ildikó. Varázshegedű, a Népszínház gyermekelőadása felső tagozatosok számára, május 21-én, hétfőn, a színházteremben. Belépődíj: 15,— forint. Kiállítások. Pethő Valéria festőművész kiállítása a PMKK-ban május 28-ig; Kunkovács László fotóművész Élő agrártörténelem című leállítása ugyan^» ésák a PMKK- ban, május 31-ig és Magyar Gábor festőművész tárlata a Vajda Stúdióban június 3-ig tekinthető meg. Party-hír a csónaktárolásról Helybelieknek kedvezmény Öltözőt, zuhanyozót is bérelhetnek A városi tanács megállapodott a Hotel Partyt üzemeltető Budapest Touristtal a szálloda alatt levő csónaktároló helyeik üzemeltetési rendjéről. A megállapodás szerint a szentendrei csónaktulajdonosok tárolási igényűiket a városi tanácsnál (Hajdú Gábor sportfelügyelőnél, telefon: 10— 394) jelenthetik be személyesen. vagy telefonon. A helyiség felére a városi tanács jelöli ki a helybéli bérlőket. Kedvezményesen kaphatnak csónakgarázst. Sporthajók évi tárolási díja; 1200 forint. Kisebb hajók: 1000 forint. A csónaktároló helyet bérlők öltözőszekrényt, valamint zuhanyozási lehetőséget is kapnak. A bérleti szerződések — a tanács kijelölése után — a Party Hotelban, Fekete Jár nos szállodavezetőnél (telefon: 12—491) köthetők meg. B A tárgyalóteremből! Amikor az anya a vétkes Nem mindennapi ügyet tárgyalt a Szentendrei Városi Bíróság: tartás elmulasztásának vétségét. Mi ebben a különös, kérdezheti az olvasó. Ez mindennapi ügy. Igen, ha az apa a vétkes. Ez valóban az esetek zöme, de ha az anya?... Papp Zoltánné, pomázi lakos az utóbbi időben — noha egészséges és munkaképes — nem dolgozott. Házasságából 1975. március 6-án fiúgyermek született, aki a házasság felbomlása után a vádlott sógornőjéhez került. Az anya egyezségben arra kötelezte magát, hogy gyermeke után sógornőjének havi 480 forint tartásdíjat fizet. Persze az adott szó, amit pedig írásban is rögzítettek — mégis elszállt. Ezért a bíróság a múlt esztendő őszén tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt Papp Zol- tánnet jogerősen elítélte hathónapi szabadságvesztésre, de ugyanakkor — lehetőséget adva a megjavulásra — az ítélet végrehajtását kétévi próbaidőre felfüggesztette. Csakhogy a vádlott nem élt a felkínált lehetőséggel, s továbbra sem fizette a tartásdíjat, a vállalt 480 forintot. Ennyi előzmény után Papp Zoltánné ismét a bíróság elé került, ahol őt bűnösnek találták tartás elmulasztásának vétségében, s ezért a bíróság öthónapi szabadságvesztésre ítélte. Egyben elrendelte, a korábban kiszabott, de akkor próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés végrehajtását is. Az oldalt írta: Karácsonyi István Fotó: Erdősi Ágnes C sepel-sziget után a magyarországi Duna-szakasz legnagyobb szigete a szentendrei. Elnevezése újabb keletű, a törökök kiűzését követő időben az egyre jelentősebb gazdasági szerephez jutó Szentendre szolgál jelölésére, jóllehet a sziget államigazgatásilag csak most került a város fennhatósága alá. A magyar középkorban Rosd-szigetnek nevezték, annak leggazdagabb birtokos családjáról. A Duna Visegrádnál kétfelé ágazik, s Békásmegyernél újra egyesül a két ág. A folyó ezen része erősen alsó szakasz jellegű, és a szigetalkotásra elegendő hajlandóságot mutat. Ez a terület a harmadkorban jelentős változások színhelye volt. Az oligocén kor tengere elöntötte, de a miocén hatalmas vulkáni tevékenység létrehozta a Szentendre—Visegrád—Esztergomi, továbbá a Börzsöny-hegységet. Az óholocén időben a Duna alsó szakasz jellegű szét- ágazásával a mai Szentendrei-sziget helyén hat kisebb sziget keletkezett. A hajdani partok mindenütt felismerhetők. A szigetek közötti fattyúágak lassanként kiszáradtak, feltöltődtek és a hat sziget egyetlen hatalmas szigetté egyesült. A Duna hordta össze; a sziget falvaiban levő 10—13 méter mélységű kutak is ezt bizonyítják, faluk ugyanis kavics. A Szentendrei-sziget hossza 31 kilométer Északi és déli végpontja között a légvonaltávolság 24,8 kilométer, szélesr sége változó, átlagosan 2,3 kilométer. Legszélesebb Tótjalu és a váci csárda