Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-04 / 103. szám
2 ^£Man 1984. MÁJUS 4., PÉNTEK 'Jegyzet ELNÖK! UTAZÁS KÉRDŐJELEKKEL REAGAN AMERIKAI ELNÖK hatnapos kínai látogatását befejezve, sajtónyilatkozataiban igyekezett eredményesnek minősíteni távol-keleti útját. A washingtoni megfogalmazás szerint a „nagy show" azonban egyáltalán nem volt zökkenőmentes. Az amerikaiak által elképzelt „forgatókönyvből” a pekingi tájékoztatási eszközök kihagyták a szovjetellenes megnyilatkozásokat, s hasonló sorsra jutottak Rea- gannek azok a kijelentései is, amelyek az Egyesült Államokban levő életformát magasztalták. Ismert, hogy a kínai sajtó és televízió e szempontból megkurtítva közölte az elnök mindkét beszédét, s ez zavart okozott az amerikai fővárosban. Akadtak olyan vélemények is, hogy az elnöknek válaszul meg kellett volna rövidítenie kínai tartózkodását. Hogy erre mégsem került sor, azt több washingtoni érdek is magyarázza. Egyrészt az, hogy az Egyesült Államok sokat remél a hatalmas kínai piacon való műveletektől. Másrészt Reagan választási tőkét is igyekezett kovácsolni a kínai út elgondolt sikeréből. Így aztán maradt a „megbocsátó” elnöki mosoly, amely diplomatikusabb, s egyben hasznosabb megoldásnak bizonyult. A Pekingben aláírt jegyzőkönyvek és megállapodások is tükrözik — o műszaki-tudományos információk cseréje, atomenergetikai megállapodás, a kettős adózás megszüntetése —, hogy az amerikai tőke számára a Rea- gan-látogatással kedvező feltételeket igyekeztek teremteni Kínában. Ami a politikát illeti, az Egyesült Államokban, Reagan elutazása előtt olyan híreket bocsátottak szárnyra, hogy Pekingben szóba sem fog kerülni Tajvan, s nem szerepelnek a napirenden azok a kérdések sem, amelyekben a két ország ellentétes vagy eltérő nézeteket vall. Az előrejelzés azonban nem bizonyult helytállónak. A pekingi vezetőkkel folytatott megbeszéléseken Ugyanis szerepelt a Tajvanra irányuló amerikai fegyverszállítások ügye, a Koreai-félszigeten kialakult feszültség, Kambodzsa és Afganisztán problémája, a közel-keleti helyzet. MEGFIGYELŐK SZERINT Kína kifogásolta, hogy Dél- Koreában nagy létszámú amerikai csapatok állomásoznak, szót emelt az ellen is, hogy Washington a szükségesnél nagyobb támogatást nyújt Izraelnek, s ugyanakkor nem hajlandó a másik féllel, a palesztinokkal tárgyalásokat kezdeni. Kambodzsa és Afganisztán kérdésében ugyan egymáshoz hasonló álláspontra helyezkedtek a tárgyaló felek, míg a legsúlyosabb ellentétekre Tajvan problémája adott okot. Mind Reagan elnök, mind 'Csak rövidén... II. JÁNOS PÁL pápa csütörtökön reggel távol-keleti körútja első állomására, Szöulba. érkezett. Úton Dél-Korea felé, szerdán az alaszkai Fairbanks város repülőterén rövid megbeszélést folytatott Ronald Reagan amerikai elnökkel. Az egyházfő öt napot tölt Dél- Koreában, ahol vasárnap 103, túlnyomórészt koreai vértanút avat szentté. HU JAO-PANG, a KKP KB főtitkára csütörtökön különvo- naton hivatalos látogatásra a Koreai NDK-ba utazott. Hu Jao-pang, Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt KB főtitkára meghívásának tesz eleget. Phenjanban, ahova Hu Jao- pang pénteken érkezik meg, véleményt fognak cserélni a nemzetközi helyzetről, ázsiai problémákról, különös tekintettel a Koreai-félszigeten kialakult helyzetre. TÖRÖKORSZÁG szerdán megállapodást kötött az amerikai General Dynamics céggel F—16 típusú vadászgépek közös vállalkozásban történő előállításáról. pedig Shultz külügyminiszter a kínai követelésekre csak kitérő választ adott Tajvan kérdésében, s így semmiféle megegyezés sem született a két fél között. Ugyanakkor megfigyelők emlékeztettek arra, hogy Washington a „nemr zeti Kína” ügyét azzal igyekezett ellensúlyozni, hogy megpróbálta Pekinget bevonni szovjetellenes elképzeléseinek a megvalósításába. Ez azonban nem okozott osztatlan sikert a kínai fővárosban, mivel a pekingi vezetés az utóbbi időben a korábbinál reálisabb politikai irányvonalat igyekszik követni, s mint azt többször hangsúlyozták: Peking rendezni szeretné kapcsolatait a Szovjetunióval. Bár ez hosszú és igen lassú folyamat, de tény, hogy a kínai főváros hamarosan Arhipov szovjet miniszterelnök-helyettest fogadja hivatalos látogatásra. A TÉNYEK mindenesetre azt bizonyítják, hogy kínai részről az Egyesült Államokkal való nézeteltérések hangoztatása gyakoribb volt a Reagan-látogatás idején, mint azt Washingtonban tervezték. Az elnök tanácsadói ugyan minden bizonnyal számoltak azzal is, hogy semmiféle érdemi eredményt nem tud felmutatni az amerikai fél, de mégis a republikánus korteshadjáratban külpolitikai sikernek szerették volna reklámozni az elnöki utazást. Ismert ugyanis, hogy a jelenlegi amerikai vezetés sem a közel- keleti, sem pedig a középamerikai kérdésben nem tudott külpolitikai eredménnyel dicsekedni. Persze a nézeteltérések mellett a Fehér Ház kitart az eredeti forgatókönyv mellett. A magyarázat szerint az Egyesült Államok kész — az úgymond — „kommunista államokkal is párbeszédet folytatni a világban kialakult feszültség csökkentése érdekében”. Csakhogy a kínai látogatást megelőző washingtoni propagandakampány többet ígért. Kérdés, hogy több washingtoni kommentátor által is amolyan félsikernek jellemzett elnöki utazás mennyire lendíti fel Reagan választási hadjáratát. S főleg mi marad meg ebből november 6-ig, az elnökválasztás dátumáig... Csitári János Athén Szakértői értekezlet Athénben zárójelentés elfogadásával befejeződött az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevői szakértőinek hathetes tanácskozása a nemzetközi viták békés rendezéséről. A szakértők állást foglaltak amellett, hogy a minden résztvevő számára elfogadható módszer kidolgozására irányuló tárgyalásokat az európai biztonsági és együttműködési értekezlet kereted között folytatni szükséges. Aktív szíriai közvetítés Kormányalakítási erőfeszítések Abdel Halim Haddam szíriai alelnök kitartó erőfeszítéseket tesz a Rasid Karami miniszterelnök vezetésével megalakult libanoni nemzeti egységkormány megmentésére. Egyfelől több egymást követő megbeszélést folytatott Valid Dzsumblatt-tal a Haladó Szocialista Párt és Nabih Berri- vel, a síita AMAL-mozgalom elnökével, akik egyelőre nem Nem lesznek atomfegyverek az országban Ä dán parlament határozata A dán parlament csütörtökön 73 szavazattal 7 ellenében olyan határozatot fogadott el, amely szorgalmazza, hogy a kormány sem békeidőben, sem pedig háború esetén ne engedje meg nukleáris fegyverek elhelyezését az ország területén. A határozattervezetet az ellenzéki Szociáldemokrata Párt terjesztette elő. Ez volt az első eset, hogy Dániában, amely a NATO tagja, olyan indítványt hagytak jóvá, amelynek értelmében háborúban sem tarthatnak nukleáris fegyvereket az ország területén. Az észak-európai országban 1957 óta törvény tiltja, hogy az ország területén békeidőben atomfegyvert helyezzenek el. Így a NATO 1979-es kettős határozata értelmében Nyu- gat-Európába telepítendő nukleáris eszközökből — a tervek szerint —, egy sem kerül dán területre. A határozat a teljes tilalmat kimondó döntést az észak-európai atomfegyvermentes övezet megteremtését elősegítő lépésnek minősíti. A továbbiakban felszólítja a dán kormányt, hogy szorgalmazza a kelet—nyugati párbeszéd felújítását, a nukleáris arzenál befagyasztását, az atomfegyverekkel folytatott kísérletek betiltását, valamint azt, hogy a NATO is vállaljon kötelezettséget a nukleáris fegyver elsőként történő alkalmazásáról való lemondásra. Dánia lépjen fel bármiféle újabb rakéták telepítése, valamint nukleáris fegyvereknek a világűrbe való elhelyezése ellen, és tegyen meg mindent a vegyi fegyverek gyártásának, tárolásának és bevetésének megtiltása érdekében. foglalták el helyüket az új kabinetben, másfelől telefonon érintkezésbe lépett Amin Dzsemajel elnökkel és Karami kormányfővel. Minthogy Berri elégedetlen a neki felajánlott igazságügyi, vízügyi és energiaügyi tárcával, a kompromisszumos megoldás Valószínűleg a kormány kibővítése lesz. Karami hírek szerint kedvezően fogadta azt a Berritől származó javaslatot, hogy hozzanak létre két további minisztériumot, amelyek közül az egyik az izraeli megszállás alatt levő Dél-Libano- nért lenne felelős, a másik pedig az ország újjáépítését kapná feladatul. Izrael és a létrehozandó palesztin állam kölcsönös elismerését szorgalmazta Jaszi szer Arafat, a Le. Nouvel Ob- servateur című francia hetilapban megjelent interjújában. A PFSZ vezetője hangsúlyozta: a közel-keleti konfliktust Izrael és a PFSZ közötti közvetlen, az ENSZ égisze alatt tartandó tárgyalásokon kell rendezni. Olyan békére van szükség, amelyben nincs sem győztes, sem pedig legyőzött — tette hozzá. Arafat, aki jelenleg ammani látogatáson tartózkodik, csütörtökön találkozott Ahmed Obeidat jordániai miniszter- elnökkel. Arafat szerdán este Husszein jordániai uralkodóval folytatott megbeszéléseket. Jordániai források szerint további tárgyalási fordulókat ekkor nem tűztek ki. Nemzetközi sajtóértekezlet Hanoiban Km! határpro vokátiék Vietnam békét akar Kínával, de felkészült arra, hogy visszaverjen minden ellene irányuló kínai fegyveres akciót, amelyek az utóbbi napokban mind fenyegetőbb méreteket öltenek — mutattak rá a Hanoiban csütörtökön megtartott sajtóértekezleten. Az alkotmány napján Japán revíziós Csütörtökön tartották Japánban az alkotmány napját. Az 1947-ben törvényerőre emelkedett alaptörvény békealkotmányként került be a Parasztok tüntettek Rómában Agrérreformot követelnek Hatalmas méretű paraszttüntetés zajlott le csütörtökön az Oilasz fővárosban. Az ország mindem részéből érkezett, közel másfél százezer termelő a Közös Piac mezőgazdasági korlátozó intézkedései ellen tiltakozott és sürgős agrárreformot követelt a kormánytól. A tüntetők felszólították a mezőgazdasági kormányzatot, hogy ne ismerje el a Közös Piac márciusban hozott termelési korlátozásait, amelyek egyebek között az 1983-as szintem tartanák az olasz mezőgazdaságot. köztudatba, mivel Japán számára tiltja a hadviselés jogát. Az alkotmány életbe lépésének 37. évfordulója alkalmából Tokióban nagygyűléseket rendeztek az alaptörvény védelméért küzdő erők, valamint ellenfeleik, a revízió hívei is. Ez utóbbiak, a hatalmon lévő konzervatív LDP leg jobboldalibb körei — élükön a ma is befolyásos Kisi Noboszuke egykori miniszter- elnökkel — az alkotmány felülvizsgálatát követelték. Ez magában foglalja a békecikkely eltörlésének, a korlátlan fegyverkezésnek, nemkülönben az oktatás tartalmát meghatározó alapelvek megváltoztatásának a követelését. A nemzetközi sajtó, köztük a nagy nyugati lapok és tévé- társaságok képviselői előtt a vietnami nemzetvédelmi minisztérium szóvivője részletesen ismertette a két ország határán elkövetett kínai provokációkat. Eszerint 1979 februárja és 1981 májusa után immár harmadszor, ez év április 2-a óta Kína ismét jelentős mértékben fokozta a határ menti vietnami tartományok elleni fegyveres akcióit. A kínai tüzérség több mint tizenötezer lövedékkel bombázta e területek száznál több katonailag jelentős célpontját és polgári településeit. Az akciók következtében tizenöt vietnami polgári személy életét vesztette, több százan megsebesültek. Jelentősek a gazdasági károk: a kínai ágyúzás következtében jelentős területen megsemmisült a mezőgazdasági ültetvény, több öntöző- rendszer, nagy számú lakóház és egy vasútállomás. A szóvivő hangsúlyozta: Vietnam nem fenyegeti Kínát és nincs hőbb vágya, minthogy békében éljen szomszédjával. Azért, hogy ez nincs így, a felelősség a kínai vezető köröket terheli. A kommunista páiíck figyelmének középpontjában úll Átültetni a ma gyakorlatába Az MSZMP Pest megyei Oktatási Igazgatóságán — a propagandisták napján — elhangzott előadások közül lapunk hétfői számában már közöltük Zrinszky Lászlónak, az MSZMP Politikai Főiskola tanszékvezető egyetemi tanárának expozéját. Ez alkalommal Nagy Sándor, az SZKP Társadalomtudományi Akadémiája aspiránsának előadását közöljük — a politikai kultúra lenini elméletéről, azokról az útmutatásairól, amelyek ma is iránytűül szolgálnak a kommunista pártok gyakorlatában. Forradalmi szervező és propagandista tevékenységével Lenin a politikailag érett és tudatos, a kommunizmus eszméihez, ügyéhez hű, odaadó emberek nevelését szolgálta, s a néptömegek fejlett politikai tudatosságra épülő aktív részvételét a politikai életben, a társadalom irányításában a szocializmus gyors előrehaladásának egyik lényeges feltételének tekintette. írásaiban és gyakorlati tevékenységében a politikai oktatás és a politikai aktivitás kérdéseit összekapcsolta a politikai tudat és a politikai kultúra fogalmaival. Bebizonyította, hogy e fogalmak tartalma szoros összefüggésben van olyan nagy horderejű társadalmi problémákkal, mint például a szocialista demokrácia fejlesztése, a szocialista életmód kibontakoztatása, a tudatos, marxista meggyőződésű szocialista személyiség nevelése. A politikai kultúra fogalmának segítségével Lenin hangsúlyozta a dolgozók nevelése, képzése, felvilágosítása egész ügyének elszakíthatatlan kapcsolatát a politikával; a szocialista hatalom megvalósításában, a társadalom irányításában való személyes közreműködéssel. Rámutatott a kommunista párt nagy szerepére és felelősségére a dolgozó tömegek politikai kultúrájának, politikai tudatának formálásában, felkészítésükben a közéleti tevékenységben való eredményes részvételre. Ezt a párt egyik alapvető kötelezettségének tartotta, s a velük összefüggő feladatokat az ország konkrét gazdasági, politikai szükségleteinek figyelem- bevételével határozta meg. Sokoldalúan érvelt a dolgozók politikai oktatásának, nevelésének, felvilágosításának szükségessége mellett, és ezt, mint a fejlett politikai kultúra elérésének egyiic útját vizsgálta. Fontosabbnak tekintette azonban az osztályharcban, a po- ltikai tevékenységben való részvételt, bár jól tudta, hogy a tömegeknek a közvetlenrészvétel útján szerzett politikai tapasztalata önmagában kevés, mert csak a politikai kultúra alacsonyabb, empirikus, a köznapi elképzelésekre épülő fokát teszi elérhetővé. Lenin ezért vallotta, hogy a fejlett politikai kultúra eléréséhez szükség van különböző ismeretek elsajátítására, új készségek, szokások kifejlesztésére a magatartásban és a tevékenységben, de mindenekelőtt személyes, érdemi részvételre a politikai szervezetek tevékenységében. Rámutatott arra, hogy a tudatformáló munkának mindenekelőtt az ipari munkásokra kell irányulnia. Közülük pedig elsősorban a legtudatosabb munkások között kell terjeszteni a marxizmus eszméit, magyarázni a párt politikáját, mert ez növelni fogja az élenjáró munkások társadalmi aktivitását és serkenti az elmaradottabb munkásrétegek politikai tudatosságának fejlődését. Többek között a Mi a teendő? című munkájában jellemezte a munkások politikai tudatát és hangsúlyozta a társadalmi tudat e formájának különösen fontos szerepét a dolgozók nevelésében. Lenin nézeteinek továbbfejlesztése napjainkban a kommunista pártok figyelmének középpontjában áll. A mi pártunk is világosan látja a dolgozó tömegek politikai tudata és tudatossága, valamint politikai tevékénysége, aktivitása, egyszóval politikai kultúrája fejlesztésének szükségességét. A politikai kultúra fogalma napjainkban tartalmi és terjedelmi szempontból is gazdag területet fog át. Egyik lehetséges megközelítésében magába foglal politikai ismereteket, a politikai kérdésekben való tájékozottságot, a politikai tudatosságot és meggyőződést, a dolgozóknak a politikai kompetenciáját, tudatos, tehát pozitív tartalmú, aktív magatartásban és cselekvésben megnyilvánuló viszonyát a politikai kérdésekhez. Egy másik megközelítésben alája sorolják a sokoldalú — de mindenekelőtt politikai — képzettséget, a politikai érettséget, a megszerzett politikai műveltség és tájékozottság alkalmazásának, a politikai elvek és normák követelésének képességét; a tudatos, aktív, cselekvő részvételt a párt politikájának realizálásában és a kommunista eszmények megvalósításában. A korszerű politikai kultúra tehát nemcsak és nem elsősorban ismeretek elsajátítását követeli meg, hanem a megszerzett ismeretnek szocialista politikai meggyőződéssé, érzelmi-akarati beállítottsággá formálását, átalakulásukat a magatartás szilárd formáivá, a tudatos politikai tevékenységhez való hozzértéssé, jártassággá, s mindezek realizálását a gyakorlati politikai tevékenységben. A politikai kultúra (és ennek részeként a politikai tudat) fontos jellemzői a társadalmi viszonyok, a társadalmi tudat érettségének. Mai állapotuk megmutatja, hogy milyen szívonalon sajátították el a dolgozók a társadalmi fejlődés törvényeit, a politikai ’ harc, illetve a közéleti tevékenység tapasztalatait és normáit, a politikai vezetés alapelveit; továbbá megmutatja a dolgozóknak a társadalom politikai életében való részvétele, illetve a társadalomirányításba való bekapcsolódásuk mértékét, politikai tudatosságának, meggyőződésének és kompetenciájának jelenlegi szintjét. Milyen konkrét problémákra célszerű felfigyelnünk a politikai tudat és aktivitás formálásával kapcsolatban? Gyakran nem sikerül leküzdeni azt az ellentmondást, amely a dolgozók politikai műveltsége és azon képességük között feszül, hogy a társadalmi jelenségek értékelésében saját szemléletükben, tevékenységükben megvalósítsák a marxista—leninista osztályszemléletet. Az ideológiai és politikai nevelő munka nem a kellő, a szükséges mértékben törekszik konkrét politikai készségek ki- fejlesztésére a dolgozóknál. A társadalom életében, a politikai gyakorlatban jelen van a politikai közömbösség vagy a politikaellenes magatartás és szemlélet, de a politikai propaganda e kedvezőtlen tények megléte ellenére is helyenként tiszta felvilágosító, tájékoztató jellegű vagy sajátosan hivata- loskodó marad. Gyakran nem sikerül megvalósítani a megszerzett politikai műveltség, a kialakult meggyőződés és a cselekvés, az aktivitás összhangját, egységét. A társadalmi, politikai aktivitásnak nem mindig válik forrásává és eszközévé a politikai tudatosság. A politikai nevelőmunkában nem eléggé hasznosítjuk a gazdasági, szociális tényezőket. A párt-, a KISZ-, a szakszervezeti szervek nevelő tevékenysége koordinálásának problémái is gyakran okoznak gondot. Nem mindig sikerül ésszerű módon egyesíteni az agitációt és a propagandát a dolgozók tényleges részvételével a társadalom irányító tevékenységében. A szocializmusban a politikai kultúra és a politikai tudat egyik fontos sajátossága, mjgnyilvánulása a politikai tudatosság tömegméretű kialakulása és elterjedése. Ahogyan nem lehet azonosítani a tudat és a tudatosság fogalmát általában, ugyanúgy helytelen lenne a politikai tudat és a
