Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-13 / 111. szám
1084 MÁJUS 13., VASÁRNAP MÉMsm k fiatalok a politika részesei (Folytatás az 1. oldalról.) ban saját KISZ-szervezeteik életéről, gondjairól és eredményeiről beszéltek. Az igazi érdemi vita a szekcióüléseken bontakozott ki. A résztvevők külön-külön csoportokban vitatták meg a gazdasági építőmunkával, az eszmei-politikai neveléssel, a közművelődéssel, a sporttal es honvédelemmel és a szervezeti élettel kapcsolatos kérdéseket. A szervezeti életről tárgyaló szekcióban például élénk eszmecsere bontakozott ki arról, betöltik-e szerepüket az egyéni vállalások, van-e értelme a személyre szólóan kiosztott feladatoknak és azok értékelésének? A vélemények erről éppen úgy megoszlottak, mint arról, kellően politikus-e a KISZ, vagy éppen ellenkezőleg, túlságosan nagy súlyt fektet erre a kérdésre a vonzó, szórakoztató programok rovására. Sok vélemény, ötlet hangzott el azzal kapcsolatban, hogy lehetne, kellene a fiatalokat a jelenleginél aktívabb cselekvésre késztetni. Göndics Zoltán a nemzetközi és a hazai helyzetet elemezve rámutatott, hogy a nehezebb gazdasági körülmények között megváltoznak a mozgalmi munka feltételei is. Végül megválasztották a KISZ városi jogú nagyközségi bizottságának tizenöt tagját és a tizenkilenc megyei küldöttet. A KISZ Budaörs városi jogú nagyközsége bizottságának titkára Szemeri Károly lett. M. N. P. Valóra váltott törekvések Hatvankilenc fiatal tanácskozott tegnap Százhalombattán mintegy 1200 ifjúkommu- nista képviseletében. A KISZ városi küldöttgyűlésén — melyet a Ságvári Endre Általános Iskola aulájában rendeztek meg — jelen volt dr. Tóth Albert, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője, Balázs Gézáné, a városi pártbizottság első titkára, valamint Szekeres József városi tanácselnök, továbbá részt vett és felszólalt Kondorosi Ferenc, a KISZ KB osztályvezető-helyettese, Halasi Márton. a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára. Az elmúlt három esztendőről, a mozgalom helyi eredményeiről, törekvéseiről Sin- ka László, a KISZ városi bizottságának titkára számolt be a küldöttgyűlésnek. Kisebb hiányosságoktól eltekintve sikeres időszakot zárhattak s modern iparváros ifjúkoim- munistái: a mozgalom hétköznapi feladatai mellett látványosabb célkitűzéseket és törekvéseket is valóra váltottak. Ezek közül az egyik legkiemelkedőbb az a védnökség volt, melyet a Dunai Kőolajipari Vállalatnál épülő katalitikus krakküzem fölött vállaltak. derekasan eleget is téve önkéntes felajánlásuknak. Ezenkívül még igen sok akció dicsérte tettrekészségüket: társadalmi munkaórák ezrei; kulturális és sportrendezvények százai, köztük az a legutóbbi békedemonstráció, mely szinte fél Százhalombattát megmozgatta. A beszámolót követő vitában a küldöttek a mozgalopi- ban mutatkozó hiányosságok feltárása mellett aktuális teendőiket is megfogalmazták, majd újjáválasztották vezető testületüket. A tizenhárom tagú városi KISZ-bizottság élére titkárnak ismét Sinka Lászlót választották meg, a megyei küldöttgyűlésre pedig hattagú delegációt. T. I. Konkrét feladatokat Szigetszentmiklóson a tanács nagytermében rendezték meg tegnap cfSlelott a körzet KISZ-fiataljainak küldöttgyűlését, amelyen egyebek között ott volt Nagy Imre, az MSZMP Pest megyei Bizottságának munkatársa, Nagy József né, a heiyi pártbizottság első titkára, Szitner Károly, a KISZ KB munkatársa, valamint Nemoda István, megyei úttörőelnök. Pap Péter, a KlSZ-bizottság titkára, az írásbeli beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében hangsúlyozta, hogy szinte valamennyi területen erősödött az ifjúsági szervezet tevékenysége, színesedett a mozgalmi élet. Jó a kapcsolat a különböző intézményekkel, szervezetekkel, ám az alapszervezetek több meghatározott feladatot várnak a helyi pártbizottságoktól. Szólt arról is, hogy az utóbbi évek társadalmi változásainak hatására növekedett a tagság politikai érzékenysége, de ez nem mindig párosult az elmélyült ismeretekkel, a tudatos cselekvéssel. Számosán küzdenek egzisztenciális gondokkal, ezért lazábban kapcsolódnak á mozgalomhoz, ugyanakkor a környező üzemek, vállalatok sokat tesznek a munkába lépés, a beilleszkedés elősegítéséért. A vita során többen foglalkoztak a lakóterületi munka, az ingázás kérdéseivel, a munkahelyi gondokkal. Nemoda István arról szólt, hogy az általános iskolás gyerekek lelkesedését át kell menteni a KISZ-alapszervezetekbe. Nagy Józsefné elmondotta, hogy közösek a párt és a KISZ feladatai és felhívta az ifjúsági szervezetet, hogy vegyen részt a felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére, a település fejlesztéséért hamarosan meghirdetendő Negyven év — negyven óra társadalmi mun- kaakciöban. Végezetül megválasztották a megyei gyűlés küldötteit, valamint az immár városi jogú nagyközségi KlSZ-bizottságot, amelynek Pap Péter lett a titkára. K. L. Megragadják a lehetőségei Már nyereséges A Pest megyei Csomagolóés Szolgáltató Vállalat árbevételének a fele származik a vegytisztításból, mintegy 40 százaléka a csomagolásból. S a többi? Például jól szigetelő műgyanta gyártásából vagy a tisztítóiparban zsíroldáshoz felhasznált vegyi anyagok visz- szanyeréséből. A vállalat szakemberei ugyanis minden lehetőséget megragadnak tevékenységi körük bővítéséhez. S mivel a fő szempont; a gazdaságosság, olykor a vállalat nevétől látszólag távoleső feladatokat is elvállalnak és mint a fenti példák jelzik, meg is oldják azokat. Míg a korábbi években a vállalat számára a textiltisztítás — ezen belül elsősorban a mosás — veszteséges volt, az idén, egy sikeresen végrehajtott átszervezés és kilenc vegytisztító szalon kisvállalkozásba adása után, már nyereséges. Évek óta nem zárták olyan sikeresen az első negyedévet a csomagolok, mint ebben az évben. NDK-beli és csehszlovák import cipőket csomagolnak páronként, és kiszállítják a belföldi kereskedelmi vállalatokhoz. Ez a munka egymillió forinttal több árbevételt hozott, mint tavaly, A siker ellenére továbbra is számol a vállalat azzal, hogy a csomagolás — bizonytalan kenyér. Ha nő partnereik külkereskedelmi forgalma, a csomagoló vállalat is több megrendelést kap, ha csökken. hát azt is megérzik. A Pest megyei Csomagoló és Szolgáltató Vállalat az Egyesült Vegyiművekkel közösen tavaly kezdte meg a fenol alapú kittragasztó műgyanta gyártását. A gyáregység kapacitása évente 200 tonna műgyanta gyártását teszi lehetővé, eddig 140 tonnányi megrendelés érkezett. El. É. A HÉT HÍRE Határjárás a Rákosmezeje Tsz-ben Összeforrott, munkaszeretö gárda Bolondos az Idő. A hét végén még forróságot játszott, a hét közepén a hideghez támadt ismét kedve. Az ég aljából ítélve még az is előfordulhat, elmossa egy kiadós eső — az aszály kellős közepén! — határjáró riportunkat? — latolgatom az esélyeket az induláskor. Aztán mégis másképp dönt a természet, nem csavar a felhőkből vizet, csupán a szelet és a hűvöset marasztalja az ccse- ri Rákosmezeje Tsz-ben tett délelőtti kőrútunk idejére. A közös gazdaság központi irodájában, ahol Elekes Imre ágazatvezetőre, kísérőmre várok, még van annyi időm, hogy tanulmányozzam a falon függő üzemi térkép sárga, zöld, piros és lila foltjait, amelyek a X., a XII. kerület, Ecser, Maglód és Gyömrő községek földjeit jelzik a mappán. Éjszaka a legnehezebb — Megkezdődött-e a silókukorica vetése a Páskomban? — kérdezi már az autóban a gépek üzemeltetőjétől CB-rá- dión Elekes Imre, akivel a lucernabetakarítókhoz igyekszünk Széles föld dűlőbe. — Egy félóra múlva indulnak — hangzik a válasz az éteren át. Az egymást érő utasításokból, kérdésekből, a különböző hibák bejelentéséből nem nehéz kideríteni, az efféle információáramlás mennyi energiát, pénzt takarít meg a nagy határú szövetkezetnek. Közben az ágazatvezető egy buján fejlődő takarmányfélével elvetett táblára hívja fel figyelmemet. — Kell a friss zöld a szarvasmarhának, pótoljuk a konzervet, a szenázst, vele. Különösen most van rá nagy szükség, hogy bérben is hizlalunk marhát, több mint kétszáz lábasjószágot vállaltunk. A dűlőúton megtett kilométerek, hosszas kanyargás után egy lucernásban landolunk autónkkal. A Hesston kaszálógép éppen kényszerpihenőt tart. Gazdája, Godány József, reparálja a masinát. — Kaszapengét cseréltem — világosít fel olajos kezét egy rongydarabbal törölgetve a szerelés után. — Három műszakban dolgozunk váltótársaimmal. Tizenkét óra munka, 24 pihenő — magyarázza a 43 esztendős traktoros. — Jobb így? — Igen. Kevésbé fáradok el, mintha egyhuzamban kaszálnék, s odahaza is elláthatom a jószágot. — Mikor a legnehezebb? — Éjszaka, de nem az álmosság miatt. Nézze, a teherautó alig 20-30 centiméterre halad mellettem folyamatosan. A sötétben nagyon kell ügyelnem, hogy össze ne koccanjunk. — Hogy fizet a lucerna? — Ha szárazabb lenne, jobban haladnék. így Vizesen nehezen győzi a szárító, ahová a terményt hordják. De csak essen, hogy legyen mit betakarítani a legközelebbi nyáron is — mondja a gépész s nyeregbe száll. Nézem a munkáját: takarosán, szépen dolgozik, jó barátságban vannak, ő és sárga színű gépe. Estére már liszt lesz, aztán táppá változik a levágott zöld, a forrólevegős toronyban. Felveszik a versenyt — ötmillió palántát neveltünk az idén — dicsekszik Prekler Péter kertész, egy faluval arrébb a Kastély nevű dűlőben. Az imént futott be újabb szaporítóanyag-szállítmánnyal. S míg a berzsenyes színű puha földön gyaloglunk, a palántázógép irányába, megszakítás nélkül sorolja az ágazat tudnivalóit. Feltétlenül fontosnak tartja megemlíteni, hogy a paradicsom magját exportálják, hogy társulásokat igyekeznek megnyerni a ko- rállpiros héjú növény termesztésének, hogy aztán tőlük vásárolják vissza léüzemük számára ezt a termést. A Kastély dűlő azonban még tartogat számunkra meglepetést. A gép ülésein helyet foglaló hat asszony közül öt nyugdíjas. Nem titkolják, tisztes fizetést kapnak: a szezonban 3800 forintra is felmegy a bérük. Ebben persze Majorosi András traktorosnak döntő szava van, aki erős tempót diktál, ö a megmondhatója, a fiatalokkal is felveszik a versenyt ezek az idős asszonyok. Nem kivétel a 71 esztendős Nagy Pálné sem, aki állítólag munkabírásban, s jókedv dolgában mind- annyiukon túltesz. — Ahogy sürgetésükre megindul a behemót járgány, s eltűnik a távolban, hirtelen eszembe jut, kellett volna még egy-két jó szót szólnom hozzájuk. Így csak képzeletbeli kalapomat emelem meg előttük. Rutin és monitor Goór Tibor traktorost, akit a silókukorica-Vetés közben zavarunk meg, a gazdaság legjobb szakemberei között tartják számon. Több mint másfél évtizednyi gyakorlata sem elegendő azonban ahhoz, hogy egyedül rutinjára alapozva, megfeleljen a legkorszerűbb gabonatermesztési követelményeknek. A szemek pontos adagolását monitorján hat lámpa vigyázza, s ha valamelyik vetőelem felmondja a szolgálatot, az izzó kialvásával egyidőben sípoló hang figyelmezteti a hibára ... Beszélgetésre csak egy-két perc marad. — Szombaton, vasárnap is dolgoztam. Hiába, amit az idő elrontott — a hideg miatt tíz napot késtünk —, az embernek kell helyrehozni — mondja, s már indul. Szép a határ a Rákosmezeje Tsz-ban. A szárazság ugyan náluk sem múlt el nyomtalanul, de az emberek bizakodnak. A tavalyinál mindenképpen jobbnak kell lennie a kukoricának, búzának — mondogatják. Szívesen hiszek ennek az összeforrott; munkaszerető gárdának. Valkó Béla KICSIKÉINK & Balatonfüred adott otthont az országos árszakértői akadémiának. 0 Magyar—csehszlovák taneszköz kiállítás nyílt a fővárosban. ^ A Magyar Kémikusok Egyesületében vita ülés témája volt a kőolajipar feladata a levegőtisztaság védelmében. Q A hét híre az is, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa településpolitikai munkabizottsága a kistelepüléseknek a VII. ötéves tervben várható helyzetét elemezte. LiStfl sokféle készíthető — van is forgalomban — arról, a települések ilyen, olyan, amolyan jellemzőik alapján miként követik egymást, hiszen más és más sorrendet ad, ha a lakosság, az épített lakások száma, az egy lélekre jutó kereskedelmi forgalom alapján csoportosítunk, amint át meg átírják a sorrendet az oktatás, a közüzemi ellátás, az iparban foglalkoztatottak adatai. Nem létezik tehát olyan ranglista, amelyen egy-egy város, község minden jellemzőjével előre vagy éppen hátra kerülne, s amint a lehetséges mérlegek sokfélék a megyén belül, még inkább azok a megyék között, hiszen ami nálunk kistelepülésnek vehető, az másutt a közepes nagyságú községek csoportjában szilárdan tartaná a helyét. Ezzel lényegében kimondtuk a legfontosabbat, a térségi, körzeti szemlélet és a térségi, körzeti jellemzők szoros összekapcsolásának szükségességét, azt, hogy nincs általában, az adott területtől elvonatkoztatva érvényesíthető mérce; a * sémáktól óvakodni kell. Vannak persze a lakosság száma alapján Pest megyében is kistelepülések, ám igazán kicsik — az országosan így kezeitekkel rokonok — kevesen, ha ezt a jelzőt-.száz, kétszáz, háromszáz lélekre értjük, amint értik más megyékben. Háromszáznál kevesebb lakója egyedül Tésának van, háromszáz és ötszáz fő közötti a népesség Váckisújfalun, Lóréven, Ipolytölgyesen és Ipolydamás- don. Csak azt ne higgyük, ezzel vége is a kistelepülések listájának! Mert a megyei viszonyok, arányok, jellemzők lényegesen eltérnek ^ országostól, ezért azután meglepően hathat, de így igaz, a megye településhálózatából a kicsik részesedése hatvanhat községet foglal magába. Egy évtized alatt ennek a hatvanhat falunak a Lakossága hét és fél ezer lélekkel csökkent, azaz érzékelhető a népesség mozgásának az az iránya, amelynek végcélja a város, az agglomerációs övezet. Egyrészt. A sematikus gondolatmenet szerint. Van ugyanis egy másrészt is, amiről alig szokás szót ejteni. Ez pedig az, hogy a kistelepüléseken — a megyében, mert országosan más a helyzet! — elsősorban azért fogyatkozik a lakosság, mert csökken a születések és emelkedik a halálozások száma, ám ez sem olyan séma, amit általános érvénnyel kiterjeszthetnénk valamennyi kistelepülésre, azok mindenkori helyzetére. Éppen a különbözőség az, ami fő jellemzője a kicsiknek, s kétségtelen, a hetedik ötéves tervben ezeknek az eltéréseknek sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnünk, mint eddig bármikor, éppen a kiegyenlítődés, a közeledés érdekében. Mert csak akkor mehet végbe ez a kiegyenlítődés, közeledés az egyes települések, a különböző településcsoportok között, ha valamennyi város, község objektív mérlegre kerül, a fejlesztésről nem mesterségesen kialakított kategóriák döntenek, hanem az adottságok és a lehetőségek. Az élet ugyanis bebizonyította, nehezen engedelmeskedik az ilyen, olyan, de mindenkor hivatalból eldöntött szerepköröknek, azaz — a lapunkban is sokszor kárhoztatott — fából vaskarika a szerepkör nélküli, majd az alsófokú település megjelölés, mert nincs olyan emberi lakott hely, amelynek ne lenne szerepe! Végletek váltakozásának terepe volt jó időn át a településhálózat megítélése és fejlesztése, s e végletesség tarthatatlansága most már egyre jobban bebizonyosodik. Vannak menthetetlen települések — fokozatosan elnéptelenednek majd, nem azért, mert ma még létező kategóriájuk erre jelölte volna ki őket, hanem mert szerepkörük így változott —, de olyanok szintén, amelyek hirtelen fejlődésnek indulnak, amint akadnak újonnan kialakuló, a további gyarapodás során akár önálló községgé is válható települések ... Sokszínűség? Igen, örvendetes sokszínűség. A megye kistelepülésein, kerekítve százezer ember él, azaz ki vehetné a bátorságot, hogy azt mondja, kicsire nem nézünk?! Sokkal jobban kell néznünk, mint eddig. Azért is, mert e kicsik kicsikéink; a mieink. S azért is, mert ezt kívánja az igazságosság. Mészáros Ottó Albert Mihály, a gödi Duna- menti Tsz általános elnökhelyettese elmondta, saját nevelésük a kitűnő pilóta, alti húsz éve járja az országot, szállítva a Tsz nyersanyagait és a késztermékeket. Másik beszélgetőpartnerünk, Pintér László pedig milliomos. Zakója hajtókáján díszeleg a büszke jelvény, tanúsítja, hogy túl van az egymilliomo- dik balesetmentes kilométeren. Sőt, már az 1 200 000-t i* túlteljesítette, mondja, és lekopogja. Mert szerencse is kell az ilyen teljesítményhez. Ám csak azokhoz kopog be Fortuna istenasszony, akik felkészültek fogadására. Ezt már csapatvezetője, Szűcsné Gyepes Erika, a Volán 20-as vállalat szentendrei üzemigazgatóságának forgalmi osztályvezetője mondta. S azt is, hogy az ötvennégy esztendős csuklós vezetőt szinte minden állandó utasa Lacikámnak szólítja, szereti. Végezetül gratulálunk a győzteseknek — neveik a tegnapi lapszámunk Együtt az utakon rovatában külön is megjelentek — és sok sikert kívánunk mi is az idei verseny- sorozat résztvevőinek. Roóz Péter Tavalyi eredmények nyomán idér.i Milliomosok akarnak lenni Háromszázötven millió kilométert vezettek az elmúlt évben azok, akik közül tegnap a legkiválóbbak a Pest megyei Rendőr-főkapitányság művelődési házában átvehették jutalmaikat a Vezess baleset nélkül mozgalom díjkiosztó ünnepségén. előző évben. Azoknál a vállalatoknál, amelyek részt vettek, a balesetek száma jelentősen csökkent, míg a megyében a baleseti helyzet romlott. Ez természetes is, hiszen a verseny nemcsak abból áll, hogy beneveznek, hanem állandóan javítják a vezetők szakmai színvonalát, rendszeresen tartanak továbbképzéseket. Az eredmények bizonyítják, hogy a mozgalom elérte célját. A díjak átadása következett. Balogh József gratulált a győzteseknek, sok sikert kívánt az idei, újabb versenysorozathoz és további balesetmentes közlekedést. Két díjnyertessel külön is elbeszélgettünk, hogyan is sikerült így a tavalyi esztendőjük. Ifjabb Arany Tóth Mihály 5 tonnás IFA-val és pótkocsival 81 000 kilométert autózott tavaly, ám már több mint nyolcszázezret ment bal-eset nélkül. Csapatvezetője Kiss Mudrony József, a Pest megyei Közlekedésbiztonsági Tanács titkárságának vezetője üdvözölte a gépkocsivezetőket és a csapatok vezetőit, dr. lies ik Sándor, a PmKBT elnöke nevében, majd Balogh József, ügyvezető elnök megnyitotta az ünnepélyes díjkiosztót. Elmondta, hogy a mozgalomban résztvevő több mint nyolezezer gépkocsivezető jelentősen hozzájárult a Pest megyei utakon a kulturáltabb közlekedés megteremtéséhez, s a versenyzők körében az egy évvel korábbival szemben tavaly kevesebb, mint feleannyi — huszonhat — sérüléses baleset fordult elő. Ezután Egry Levente, a PmKBT verseny szakbizottságának vezetője értékelte a tavalyi versenyévet. A harmincadik éves jubileumához érkezett mozgalomban tizenöt százalékkal több csapat — 172 — nevezett, mint az azt meg-