Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-13 / 111. szám

1084 MÁJUS 13., VASÁRNAP MÉMsm k fiatalok a politika részesei (Folytatás az 1. oldalról.) ban saját KISZ-szervezeteik életéről, gondjairól és eredmé­nyeiről beszéltek. Az igazi érdemi vita a szekcióüléseken bontakozott ki. A résztvevők külön-külön csoportokban vi­tatták meg a gazdasági építő­munkával, az eszmei-politikai neveléssel, a közművelődéssel, a sporttal es honvédelemmel és a szervezeti élettel kapcso­latos kérdéseket. A szervezeti életről tárgyaló szekcióban például élénk esz­mecsere bontakozott ki arról, betöltik-e szerepüket az egyéni vállalások, van-e értelme a személyre szólóan kiosztott feladatoknak és azok értékelé­sének? A vélemények erről éppen úgy megoszlottak, mint arról, kellően politikus-e a KISZ, vagy éppen ellenkező­leg, túlságosan nagy súlyt fek­tet erre a kérdésre a vonzó, szórakoztató programok rová­sára. Sok vélemény, ötlet hangzott el azzal kapcsolatban, hogy lehetne, kellene a fiatalo­kat a jelenleginél aktívabb cselekvésre késztetni. Göndics Zoltán a nemzetkö­zi és a hazai helyzetet elemez­ve rámutatott, hogy a nehe­zebb gazdasági körülmények között megváltoznak a mozgal­mi munka feltételei is. Végül megválasztották a KISZ városi jogú nagyközségi bizottságának tizenöt tagját és a tizenkilenc megyei kül­döttet. A KISZ Budaörs városi jogú nagyközsége bizottságá­nak titkára Szemeri Károly lett. M. N. P. Valóra váltott törekvések Hatvankilenc fiatal tanács­kozott tegnap Százhalombat­tán mintegy 1200 ifjúkommu- nista képviseletében. A KISZ városi küldöttgyűlésén — me­lyet a Ságvári Endre Általá­nos Iskola aulájában rendez­tek meg — jelen volt dr. Tóth Albert, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának osztályve­zetője, Balázs Gézáné, a váro­si pártbizottság első titkára, valamint Szekeres József vá­rosi tanácselnök, továbbá részt vett és felszólalt Kondorosi Ferenc, a KISZ KB osztályve­zető-helyettese, Halasi Már­ton. a KISZ Pest megyei Bi­zottságának első titkára. Az elmúlt három esztendő­ről, a mozgalom helyi ered­ményeiről, törekvéseiről Sin- ka László, a KISZ városi bi­zottságának titkára számolt be a küldöttgyűlésnek. Ki­sebb hiányosságoktól eltekint­ve sikeres időszakot zárhattak s modern iparváros ifjúkoim- munistái: a mozgalom hétköz­napi feladatai mellett látvá­nyosabb célkitűzéseket és tö­rekvéseket is valóra váltottak. Ezek közül az egyik legkiemel­kedőbb az a védnökség volt, melyet a Dunai Kőolajipari Vállalatnál épülő katalitikus krakküzem fölött vállaltak. derekasan eleget is téve ön­kéntes felajánlásuknak. Ezenkívül még igen sok ak­ció dicsérte tettrekészségüket: társadalmi munkaórák ezrei; kulturális és sportrendezvé­nyek százai, köztük az a leg­utóbbi békedemonstráció, mely szinte fél Százhalombat­tát megmozgatta. A beszámolót követő vitá­ban a küldöttek a mozgalopi- ban mutatkozó hiányosságok feltárása mellett aktuális teen­dőiket is megfogalmazták, majd újjáválasztották vezető testületüket. A tizenhárom ta­gú városi KISZ-bizottság élé­re titkárnak ismét Sinka Lász­lót választották meg, a me­gyei küldöttgyűlésre pedig hat­tagú delegációt. T. I. Konkrét feladatokat Szigetszentmiklóson a ta­nács nagytermében rendezték meg tegnap cfSlelott a körzet KISZ-fiataljainak küldöttgyű­lését, amelyen egyebek között ott volt Nagy Imre, az MSZMP Pest megyei Bizottságának munkatársa, Nagy József né, a heiyi pártbizottság első titká­ra, Szitner Károly, a KISZ KB munkatársa, valamint Nemoda István, megyei úttö­rőelnök. Pap Péter, a KlSZ-bizott­ság titkára, az írásbeli beszá­molóhoz fűzött szóbeli kiegé­szítésében hangsúlyozta, hogy szinte valamennyi területen erősödött az ifjúsági szervezet tevékenysége, színesedett a mozgalmi élet. Jó a kapcso­lat a különböző intézmények­kel, szervezetekkel, ám az alapszervezetek több megha­tározott feladatot várnak a helyi pártbizottságoktól. Szólt arról is, hogy az utóbbi évek társadalmi változásainak ha­tására növekedett a tagság po­litikai érzékenysége, de ez nem mindig párosult az elmé­lyült ismeretekkel, a tudatos cselekvéssel. Számosán küzde­nek egzisztenciális gondokkal, ezért lazábban kapcsolódnak á mozgalomhoz, ugyanakkor a környező üzemek, vállalatok sokat tesznek a munkába lé­pés, a beilleszkedés elősegíté­séért. A vita során többen foglal­koztak a lakóterületi munka, az ingázás kérdéseivel, a mun­kahelyi gondokkal. Nemoda István arról szólt, hogy az ál­talános iskolás gyerekek lelke­sedését át kell menteni a KISZ-alapszervezetekbe. Nagy Józsefné elmondotta, hogy közösek a párt és a KISZ fel­adatai és felhívta az ifjúsági szervezetet, hogy vegyen részt a felszabadulás 40. évforduló­ja tiszteletére, a település fej­lesztéséért hamarosan meg­hirdetendő Negyven év — negyven óra társadalmi mun- kaakciöban. Végezetül megválasztották a megyei gyűlés küldötteit, vala­mint az immár városi jogú nagyközségi KlSZ-bizottságot, amelynek Pap Péter lett a tit­kára. K. L. Megragadják a lehetőségei Már nyereséges A Pest megyei Csomagoló­és Szolgáltató Vállalat árbevé­telének a fele származik a vegytisztításból, mintegy 40 százaléka a csomagolásból. S a többi? Például jól szigetelő műgyanta gyártásából vagy a tisztítóiparban zsíroldáshoz felhasznált vegyi anyagok visz- szanyeréséből. A vállalat szakemberei ugyanis minden lehetőséget megragadnak tevékenységi kö­rük bővítéséhez. S mivel a fő szempont; a gazdaságosság, olykor a vállalat nevétől lát­szólag távoleső feladatokat is elvállalnak és mint a fenti példák jelzik, meg is oldják azokat. Míg a korábbi években a vállalat számára a textiltisz­títás — ezen belül elsősorban a mosás — veszteséges volt, az idén, egy sikeresen végre­hajtott átszervezés és kilenc vegytisztító szalon kisvállalko­zásba adása után, már nyere­séges. Évek óta nem zárták olyan sikeresen az első negyedévet a csomagolok, mint ebben az évben. NDK-beli és csehszlo­vák import cipőket csomagol­nak páronként, és kiszállít­ják a belföldi kereskedelmi vállalatokhoz. Ez a munka egymillió forinttal több árbe­vételt hozott, mint tavaly, A siker ellenére továbbra is számol a vállalat azzal, hogy a csomagolás — bizony­talan kenyér. Ha nő partnereik külkereskedelmi forgalma, a csomagoló vállalat is több megrendelést kap, ha csök­ken. hát azt is megérzik. A Pest megyei Csomagoló és Szolgáltató Vállalat az Egyesült Vegyiművekkel kö­zösen tavaly kezdte meg a fe­nol alapú kittragasztó mű­gyanta gyártását. A gyár­egység kapacitása évente 200 tonna műgyanta gyártását teszi lehetővé, eddig 140 ton­nányi megrendelés érkezett. El. É. A HÉT HÍRE Határjárás a Rákosmezeje Tsz-ben Összeforrott, munkaszeretö gárda Bolondos az Idő. A hét végén még forróságot ját­szott, a hét közepén a hi­deghez támadt ismét kedve. Az ég aljából ítélve még az is előfordulhat, elmossa egy kiadós eső — az aszály kellős közepén! — határjáró riportunkat? — latolgatom az esélyeket az induláskor. Aztán mégis másképp dönt a természet, nem csavar a felhőkből vi­zet, csupán a szelet és a hű­vöset marasztalja az ccse- ri Rákosmezeje Tsz-ben tett délelőtti kőrútunk ide­jére. A közös gazdaság központi irodájában, ahol Elekes Imre ágazatvezetőre, kísérőmre vá­rok, még van annyi időm, hogy tanulmányozzam a falon függő üzemi térkép sárga, zöld, piros és lila foltjait, ame­lyek a X., a XII. kerület, Ecser, Maglód és Gyömrő köz­ségek földjeit jelzik a map­pán. Éjszaka a legnehezebb — Megkezdődött-e a silóku­korica vetése a Páskomban? — kérdezi már az autóban a gépek üzemeltetőjétől CB-rá- dión Elekes Imre, akivel a lucernabetakarítókhoz igyek­szünk Széles föld dűlőbe. — Egy félóra múlva indul­nak — hangzik a válasz az éteren át. Az egymást érő uta­sításokból, kérdésekből, a kü­lönböző hibák bejelentéséből nem nehéz kideríteni, az effé­le információáramlás mennyi energiát, pénzt takarít meg a nagy határú szövetkezetnek. Közben az ágazatvezető egy buján fejlődő takarmányfélé­vel elvetett táblára hívja fel figyelmemet. — Kell a friss zöld a szarvasmarhának, pótoljuk a konzervet, a szenázst, vele. Különösen most van rá nagy szükség, hogy bérben is hizla­lunk marhát, több mint két­száz lábasjószágot vállaltunk. A dűlőúton megtett kilomé­terek, hosszas kanyargás után egy lucernásban landolunk autónkkal. A Hesston kaszáló­gép éppen kényszerpihenőt tart. Gazdája, Godány József, reparálja a masinát. — Kaszapengét cseréltem — világosít fel olajos kezét egy rongydarabbal törölgetve a szerelés után. — Három műszakban dolgo­zunk váltótársaimmal. Tizen­két óra munka, 24 pihenő — magyarázza a 43 esztendős traktoros. — Jobb így? — Igen. Kevésbé fáradok el, mintha egyhuzamban ka­szálnék, s odahaza is ellátha­tom a jószágot. — Mikor a legnehezebb? — Éjszaka, de nem az ál­mosság miatt. Nézze, a teher­autó alig 20-30 centiméterre halad mellettem folyamato­san. A sötétben nagyon kell ügyelnem, hogy össze ne koc­canjunk. — Hogy fizet a lucerna? — Ha szárazabb lenne, job­ban haladnék. így Vizesen ne­hezen győzi a szárító, ahová a terményt hordják. De csak essen, hogy legyen mit beta­karítani a legközelebbi nyáron is — mondja a gépész s nye­regbe száll. Nézem a munká­ját: takarosán, szépen dolgo­zik, jó barátságban vannak, ő és sárga színű gépe. Estére már liszt lesz, aztán táppá válto­zik a levágott zöld, a forróle­vegős toronyban. Felveszik a versenyt — ötmillió palántát nevel­tünk az idén — dicsekszik Prekler Péter kertész, egy fa­luval arrébb a Kastély nevű dűlőben. Az imént futott be újabb szaporítóanyag-szállít­mánnyal. S míg a berzsenyes színű puha földön gyaloglunk, a palántázógép irányába, meg­szakítás nélkül sorolja az ága­zat tudnivalóit. Feltétlenül fontosnak tartja megemlíteni, hogy a paradicsom magját ex­portálják, hogy társulásokat igyekeznek megnyerni a ko- rállpiros héjú növény ter­mesztésének, hogy aztán tőlük vásárolják vissza léüzemük számára ezt a termést. A Kas­tély dűlő azonban még tarto­gat számunkra meglepetést. A gép ülésein helyet foglaló hat asszony közül öt nyugdíjas. Nem titkolják, tisztes fizetést kapnak: a szezonban 3800 fo­rintra is felmegy a bérük. Eb­ben persze Majorosi András traktorosnak döntő szava van, aki erős tempót diktál, ö a megmondhatója, a fiatalokkal is felveszik a versenyt ezek az idős asszonyok. Nem kivétel a 71 esztendős Nagy Pálné sem, aki állítólag munkabírás­ban, s jókedv dolgában mind- annyiukon túltesz. — Ahogy sürgetésükre meg­indul a behemót járgány, s el­tűnik a távolban, hirtelen eszembe jut, kellett volna még egy-két jó szót szólnom hoz­zájuk. Így csak képzeletbeli kalapomat emelem meg előt­tük. Rutin és monitor Goór Tibor traktorost, akit a silókukorica-Vetés közben zavarunk meg, a gazdaság legjobb szakemberei között tartják számon. Több mint másfél évtizednyi gyakorlata sem elegendő azonban ahhoz, hogy egyedül rutinjára ala­pozva, megfeleljen a legkor­szerűbb gabonatermesztési kö­vetelményeknek. A szemek pontos adagolását monitorján hat lámpa vigyázza, s ha va­lamelyik vetőelem felmondja a szolgálatot, az izzó kialvásá­val egyidőben sípoló hang fi­gyelmezteti a hibára ... Be­szélgetésre csak egy-két perc marad. — Szombaton, vasárnap is dolgoztam. Hiába, amit az idő elrontott — a hideg miatt tíz napot késtünk —, az ember­nek kell helyrehozni — mond­ja, s már indul. Szép a határ a Rákosmezeje Tsz-ban. A szárazság ugyan náluk sem múlt el nyomtala­nul, de az emberek bizakod­nak. A tavalyinál mindenkép­pen jobbnak kell lennie a ku­koricának, búzának — mon­dogatják. Szívesen hiszek en­nek az összeforrott; munka­szerető gárdának. Valkó Béla KICSIKÉINK & Balatonfüred adott otthont az országos árszak­értői akadémiának. 0 Magyar—csehszlovák taneszköz kiállítás nyílt a fővárosban. ^ A Magyar Kémikusok Egyesületében vita ülés témája volt a kőolajipar fel­adata a levegőtisztaság védelmében. Q A hét híre az is, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa telepü­léspolitikai munkabizottsága a kistelepüléseknek a VII. ötéves tervben várható helyzetét elemezte. LiStfl sokféle készíthető — van is forgalomban — arról, a települések ilyen, olyan, amolyan jellemzőik alapján miként követik egymást, hi­szen más és más sorrendet ad, ha a lakosság, az épített laká­sok száma, az egy lélekre jutó kereskedelmi forgalom alapján csoportosítunk, amint át meg átírják a sorrendet az oktatás, a közüzemi ellátás, az iparban foglalkoztatottak adatai. Nem létezik tehát olyan ranglista, amelyen egy-egy város, község minden jellemzőjével előre vagy éppen hátra kerülne, s amint a lehetséges mérlegek sokfélék a megyén belül, még inkább azok a megyék között, hiszen ami nálunk kistelepü­lésnek vehető, az másutt a kö­zepes nagyságú községek cso­portjában szilárdan tartaná a helyét. Ezzel lényegében ki­mondtuk a legfontosabbat, a térségi, körzeti szemlélet és a térségi, körzeti jellemzők szo­ros összekapcsolásának szük­ségességét, azt, hogy nincs ál­talában, az adott területtől el­vonatkoztatva érvényesíthető mérce; a * sémáktól óvakodni kell. Vannak persze a lakosság száma alapján Pest megyében is kistelepülések, ám igazán kicsik — az országosan így kezeitekkel rokonok — keve­sen, ha ezt a jelzőt-.száz, két­száz, háromszáz lélekre értjük, amint értik más megyékben. Háromszáznál kevesebb lakója egyedül Tésának van, három­száz és ötszáz fő közötti a né­pesség Váckisújfalun, Lóréven, Ipolytölgyesen és Ipolydamás- don. Csak azt ne higgyük, ez­zel vége is a kistelepülések listájának! Mert a megyei vi­szonyok, arányok, jellemzők lényegesen eltérnek ^ orszá­gostól, ezért azután meglepően hathat, de így igaz, a megye településhálózatából a kicsik részesedése hatvanhat közsé­get foglal magába. Egy évti­zed alatt ennek a hatvanhat falunak a Lakossága hét és fél ezer lélekkel csökkent, azaz érzékelhető a népesség mozgá­sának az az iránya, amelynek végcélja a város, az agglome­rációs övezet. Egyrészt. A se­matikus gondolatmenet sze­rint. Van ugyanis egy másrészt is, amiről alig szokás szót ej­teni. Ez pedig az, hogy a kis­településeken — a megyében, mert országosan más a hely­zet! — elsősorban azért fo­gyatkozik a lakosság, mert csökken a születések és emel­kedik a halálozások száma, ám ez sem olyan séma, amit álta­lános érvénnyel kiterjeszthet­nénk valamennyi kistelepü­lésre, azok mindenkori hely­zetére. Éppen a különbözőség az, ami fő jellemzője a kicsik­nek, s kétségtelen, a hetedik ötéves tervben ezeknek az el­téréseknek sokkal nagyobb fi­gyelmet kell szentelnünk, mint eddig bármikor, éppen a ki­egyenlítődés, a közeledés ér­dekében. Mert csak akkor me­het végbe ez a kiegyenlítődés, közeledés az egyes települések, a különböző településcsoportok között, ha valamennyi város, község objektív mérlegre ke­rül, a fejlesztésről nem mes­terségesen kialakított kategó­riák döntenek, hanem az adottságok és a lehetőségek. Az élet ugyanis bebizonyítot­ta, nehezen engedelmeskedik az ilyen, olyan, de mindenkor hivatalból eldöntött szerepkö­röknek, azaz — a lapunkban is sokszor kárhoztatott — fából vaskarika a szerepkör nélkü­li, majd az alsófokú település megjelölés, mert nincs olyan emberi lakott hely, amelynek ne lenne szerepe! Végletek váltakozásának te­repe volt jó időn át a telepü­léshálózat megítélése és fej­lesztése, s e végletesség tart­hatatlansága most már egyre jobban bebizonyosodik. Van­nak menthetetlen települések — fokozatosan elnéptelened­nek majd, nem azért, mert ma még létező kategóriájuk erre jelölte volna ki őket, ha­nem mert szerepkörük így változott —, de olyanok szin­tén, amelyek hirtelen fejlő­désnek indulnak, amint akad­nak újonnan kialakuló, a to­vábbi gyarapodás során akár önálló községgé is válható te­lepülések ... Sokszínűség? Igen, örvendetes sokszínűség. A megye kistelepülésein, ke­rekítve százezer ember él, az­az ki vehetné a bátorságot, hogy azt mondja, kicsire nem nézünk?! Sokkal jobban kell néznünk, mint eddig. Azért is, mert e kicsik kicsikéink; a mieink. S azért is, mert ezt kívánja az igazságosság. Mészáros Ottó Albert Mihály, a gödi Duna- menti Tsz általános elnökhe­lyettese elmondta, saját neve­lésük a kitűnő pilóta, alti húsz éve járja az országot, szállítva a Tsz nyersanyagait és a kész­termékeket. Másik beszélgetőpartnerünk, Pintér László pedig milliomos. Zakója hajtókáján díszeleg a büszke jelvény, tanúsítja, hogy túl van az egymilliomo- dik balesetmentes kilométe­ren. Sőt, már az 1 200 000-t i* túlteljesítette, mondja, és le­kopogja. Mert szerencse is kell az ilyen teljesítményhez. Ám csak azokhoz kopog be Fortu­na istenasszony, akik felké­szültek fogadására. Ezt már csapatvezetője, Szűcsné Gye­pes Erika, a Volán 20-as vál­lalat szentendrei üzemigazga­tóságának forgalmi osztályve­zetője mondta. S azt is, hogy az ötvennégy esztendős csuk­lós vezetőt szinte minden ál­landó utasa Lacikámnak szó­lítja, szereti. Végezetül gratulálunk a győzteseknek — neveik a teg­napi lapszámunk Együtt az utakon rovatában külön is megjelentek — és sok sikert kí­vánunk mi is az idei verseny- sorozat résztvevőinek. Roóz Péter Tavalyi eredmények nyomán idér.i Milliomosok akarnak lenni Háromszázötven millió kilométert vezettek az elmúlt évben azok, akik közül tegnap a legkiválóbbak a Pest megyei Rendőr-főkapitányság művelődési házában átvehették jutalmaikat a Vezess baleset nélkül mozgalom díjkiosztó ünnepségén. előző évben. Azoknál a vállala­toknál, amelyek részt vettek, a balesetek száma jelentősen csökkent, míg a megyében a baleseti helyzet romlott. Ez természetes is, hiszen a verseny nemcsak abból áll, hogy be­neveznek, hanem állandóan ja­vítják a vezetők szakmai szín­vonalát, rendszeresen tartanak továbbképzéseket. Az eredmé­nyek bizonyítják, hogy a moz­galom elérte célját. A díjak átadása következett. Balogh József gratulált a győz­teseknek, sok sikert kívánt az idei, újabb versenysorozathoz és további balesetmentes köz­lekedést. Két díjnyertessel külön is elbeszélgettünk, hogyan is si­került így a tavalyi esztendő­jük. Ifjabb Arany Tóth Mihály 5 tonnás IFA-val és pótkocsi­val 81 000 kilométert autózott tavaly, ám már több mint nyolcszázezret ment bal-eset nélkül. Csapatvezetője Kiss Mudrony József, a Pest me­gyei Közlekedésbiztonsági Ta­nács titkárságának vezetője üdvözölte a gépkocsivezetőket és a csapatok vezetőit, dr. li­es ik Sándor, a PmKBT elnöke nevében, majd Balogh József, ügyvezető elnök megnyitotta az ünnepélyes díjkiosztót. Elmondta, hogy a mozga­lomban résztvevő több mint nyolezezer gépkocsivezető je­lentősen hozzájárult a Pest megyei utakon a kulturáltabb közlekedés megteremtéséhez, s a versenyzők körében az egy évvel korábbival szemben ta­valy kevesebb, mint feleannyi — huszonhat — sérüléses bal­eset fordult elő. Ezután Egry Levente, a PmKBT verseny szakbizottsá­gának vezetője értékelte a ta­valyi versenyévet. A harmin­cadik éves jubileumához érkezett mozgalomban tizenöt százalékkal több csapat — 172 — nevezett, mint az azt meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom