Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-12 / 110. szám

I'ES T MEÍiYEi ►AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM. 110. SZÁM Ára l.fiO forint 1981. MÁJUS 12., SZOMBAT BefejezcátBi ez Akdémiii isiéi kezg/Cüése k tudás, a goitdoSkdás minősége Pénteken befejeződött a Magyar Tudományos Akadé­mia idei közgyűlése. A záró­napon az elnök és, a főtitkár beszámolóját hallgatták, majd vitatták meg a testület tagjai az MTA várbeli kongresszusi termében tartott tanácskozá­son. Szentágothai János elnöki beszámolójában gondolatait három fő téma köré csoporto­sította. Szólt az Akadémiának mint tudományos testületnek szerepéről a társadalmi-gaz­dasági döntések előkészítésé­ben; vázlatosan áttekintette a jövő szempontjából kulcsfon­tosságúnak ítélt kutatások eredményeit, és végül- ele­mezte a tudományos köz­élet egyes je'enságeit. Pál Lénárd, az Akadémia főtitkára vitaindítójában első­ként a tudomány lehetőségei­ről, korlátáiról és a kutatás fontosságáról beszélt. Hangsú­lyozta: az utóbbi években a kutatási eredmények hasznos­ságának megítélésében ha­zánkban is mindinkább a jó­zan realizmus érvényesül; mind a tudomány művelői, mind a tudományos eredmé­TINTÁK L ehetséges, kiszínezett a történet, de kell, hogy legyen valamilyen va­lóságos magva, hiszen az osztály tagjainak döntő többsége harmadévesek, végzősök — messze az is­kolaátlag fölé emelkedik helyesírási készségével, ké­pességével. A történet sze­rint még az első évben el­csípett egy óra alatt továb­bított szer elme slev elet az osztályfőnök. Lévén kora szerint nem túlzottan tá­vol a tanítványaitól, a do­logból nem csinált ügyet, csupán piros tintával kija­vította a vallomásos sorok­ban megbúvó — megbúvó? hivalkodó! — helyesírási hibákat, ezt követően adta oda a fülig vörös szerző­nek ... Állítólag ezzel és így kezdődött az osztály ér­deklődése a nyelv, a „he- jes” írásmódok sok-sok föl­fedezést kínáló világa iránt. Ami nemcsak azért szokatlan és említésre mél­tó, mert szakmunkásképző intézetről van szó, hanem mert a jó érzékű nevelő olvasással kötötte össze a gyerekek számára a helyes­írási gyakorlatokat, azaz, ha szabad így fogalmazni, két legyet ütött egy csapás­ra. Ennek a légynek a le- üthetősége nem egyedi eset, nem szabályt erősítő kivé­tel, hanem olyan lehetőség, mellyel élni lehet, mert — ha okosan teszik — a fia­talokban fölkelthető az ér­deklődés. Amit az említett osztályon kívül az is bi­zonyít, hogy Cegléden, Nagykőrösön és körzetük­ben nem várt sikert aratott a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat előadásso­rozata, amelynek tárgya a fiatalokra szabottan a he­lyesírási készség javítható- sága, fejlesztése volt. Ez az előadássorozat nemcsak o szakmunkásképző intéze­tekbe jutott el, hanem ál­talános iskolák népes cso­portjába is, holott próbál­kozásról volt szó, olyan új­donságról, amelynek nem lelhetünk fel előzményeit, azaz a kockázat is benne rejlett a lépésben, hátha megszöknek a gyerekek ... Nem tették. Ami dicséri a kezdeményezőket, nem ke­vésbé az előadókat — mert bizony a tudományos is­meretterjesztés olykor nél­külözi a színesen, élvezete­sen beszélő, a mindig a hallgatóság összetételéhez igazodó előadókat —, de fényt vet arra is, mennyi­ben jogosak és mennyiben alaptalanok az előítéletek, vélekedések, am'k szerint a fiatalokat nem érdeklő do­log a nyelv, az irodalom, ami meg a helyesírást, a nyelvtant illeti, az nekik egyenesen elborzasztó ... Ha ez így lenne, ha min­denkor és mindenhol igaz lenne, akkor aligha fedez­hetnénk fel szembeszökő eltéréseket a szakmunkás- képző intézeteken belül és azok között a fiatalok ilyen készségeit, képessé­geit tekintve, holott ezek a szembeszökő eltérések lé­teznek, szakfelügyelői je­lentések éppúgy tanúskod­nak róla, mint tantestületi rendes és osztályozó érte­kezhetek, megbeszélések. Az eltérések, a különbségek egy bizonyos része a gye­rekekhez kötődik, a na­gyobb, a döntő része azon­ban elsősorban a szaktár­gyat oktató pedagógushoz, de általában a nevelőkhöz, ahhoz, hogy ők milyen lég­kört, milyen igényrendszert tudnak kialakítani az anya­nyelv minél teljesebb bir­toklásának vágyát, azaz a megismerés akaratát ille­tően. Az ugyanis tagadha­tatlan tény, nagyon saj­nálatos jellemző: otthon­ról a gyerekek a legritkább esetben hozzák magukkal ezt az érdeklődést, igényt, mintha a család fekete tin­tával húzná át mindazt, ami az írott szó világához, ennek a világnak a rende­zettségéhez kapcsolódik. Aminek érzékletes jele a szülői értekezletek vissza­térő kérdése: miért nyúz­zák ilyesmivel a gyereke­ket, miért nem elég, ha a szaktantárgyakat megtanul­ják...?! V eszedelmes ez a fe­kete tinta, mert az ifjú ösztönösen át­örökíti a magáéba a szülei magatartás-mintáját, ter­mészetesnek ítélve mind­azt, ami ezzel ellenkezik. Rá­adásul úgy ellenkezik, hogy reá többletterheket ró, mert. kétségtelen, a helyesírás gyakorlása — és ami ehhez elengedhetetlen, a nyelvtan­ban való eligazodás — ta­nulást, gyakorlást követel, olykor magolást is. Minek? Hiszen hol van olyan mun­kahely, ahol firtatnák, a jelentkező, szakmai isme­retei mellett mi mást tud még, s milyen fokon?! Ezért azután nem megle­pő, hogy szolgáltató vállala­tok emberei megdöbbentő hibákkal töltik ki a munka­lapokat, számlákat, hogy a • művezetőnek, az üzemve­zetőnek ^ gyakran nagyobb fejtörést" okoz egy-egy rö­vid írásos jelentés, mint az egész heti munka elvezérlé- se ... Ezért, hogy erő's kü­lönbséget teszünk a valódi piros és a képletes fekete tinta között, merj mindket­tő elindítója lehet valami­nek, csak éppen a vég­eredmény nagyon-nagyon különböző. Mészáros Ottó nyék fe’használói tudomásul vették: a gyakorlat által fel­vetett kérdésekre a tudomá­nyos kutatás eredményei alap­ján gyakran csak alternatív vagy hozzávetőleges, illetve bizonytalan válaszokat lehet adni. A tudományos eredmények hatásának megítélésében egy­re inkább érvényesül az a fel­ismerés — fejtette ki a to­vábbiakban a főtitkár —, hogy társadalmi, gazdasági, kulturális előrehaladásunkban a tudás és a gondolkodás mi­nősége, eredetisége kiemelke­dő fontosságú tényező, hogy a hasznos új meglátására és eredményes felhasználására sarkalló erkölcsi, anyagi húzó­erők nélkülözhetetlenek azal­(Folytatás a 3. oldalon.) ( KISZ Ki-Ülés Pénteken ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője. A testület tagjait Fejti György, a KISZ KB első tit­kára tájékoztatta az MSZMP KB április 17-i üléséről. Ez­után Ernőd Péter, a KISZ KB titkára terjesztett elő javasla­tot a XII. Világifjúsági és Di­áktalálkozó magyar nemzeti előkészítő bizottságának létre­hozására. A központi bizott­ság üdvözölte a. XII. VIT nem­zetközi előkészítő bizottságá­nak azt a döntését, amely sze­rint a fesztivált; — a Lenini Komszomol kezdeményezésére — 1985. július 27. és augusz­tus 3. között, Moszkvában rendezik meg. A központi bizottság vége­zetül személyi kérdésekben döntött. Kis Imrénét, Széles Sándort és Veres Andrást ér­demeik elismerése mellett fel­mentette központi bizottsági és intéző bizottsági tagságuk alól. Bajsz Józsefet és Hágenthurn Józsefet, a központi bizottság tagjait, valamint Tomsits Eri­kát — akit kooptált tagjai kö­zé a testület — megválasztot­ta az intéző bizottság tagjává. á Pest megyei pártbizottság ülése Településfejlesztés kétezerig Tegnap a megyei pártszék­házban kibővített ülést tartott a Pest megyei pártbizottság. A tanácskozáson a testület tagjain kívül ott voltak a fegyelmi bi­zottság tagjaiba városi és vá-, rosi jogú nagyközségek párt- bizottságainak első titkárai, a megyéi pártbizottságok osz­tályvezetői, a Pest megyei Ta­nács tisztségviselői. Az ülésen Balogh László, a megyei párt- bizottság titkára elnökölt. A napirend szerint először Krasznai Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának el­ső titkára tartott nagy érdek­lődéssel kísért tájékoztatót a Központi Bizottság legutóbbi, április 17-i üléséről. A testü­let a hallottakat tudomásul vette. Ezt követően Vágvölgyi Jó­zsef, a Pest megyei Tanács ál­talános elnökhelyettese ter­jesztett elő jelentést a megye terület- és településfejlesztésé­nek eredményeiről a tovább­fejlesztés fő irányairól. A vitában felszólalt dr. Ola­jos Mihály, a váci városi párt­bizottság első titkára, Födi Sándorné, a gödöllői Ganz Árammérőgyár szakmunkása, Babcsán József, a nagykátai városi jogú nagyközségi párt- bizottság első titkára, Rónai Árpád, a Dunakeszi városi pártbizottság első titkára, Jámbor Miklós, az SZMT ve­zető titkára, Szekeres József, a százhalombattai városi ta­nács elnöke, és Herczenik Gyula, a gödöllői városi párt- bizottság első titkára. A vitát Vágvölgyi József fog’alta ösz- sze. Az üléís Balogh László zárszavával fejeződött be. Amint tegnap a megyei pártbizottság ülésén a naoi- rend előadója Vágvölgyi Jó­zsef is hangsúlyozna, az előter­jesztés-arra vállalkozott, hogv a településfejlesztés elveit, fő irányait jelölje ki, s ezzel ala­pot nyújtson egy terjedelme­sebb, részletesebb koncepció kidolgozásához az ezredfordu­lóig. Nem elfogadott ugyanis még az országos elkénzelés, melytől a megyei sem sza­kadhat el, nem végleges még Kiválók Pest megyében Eredménnyel vállalkoztak Kiváló eredményeket elért ipari és mezőgazdasági egységek kitüntetésére került sor tegnap Pest megyében. Munkatársaink a Kerepestarcsai Általános Építőipari Szövetkezeti Közös Vál­lalat, valamint az ÉGSZÖV és a Benta-völgye Termelőszövetkezet ünnepségéről tudósítottak. A Kerepestarcsai Általános Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat dolgozói hetedszer gyűlhettek össze abból az alka­lomból, hogy munkájukkal kiérdemelték a Kiváló társulás címet. Budapesten, a Mező- gazdasági Szövetkezetek Házá­ban tegnap rendezett ünnepsé­gen a vendégek között volt Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tit­kára is. Miután Pém István igazgató ismertette a közös vállalat eredményeit, Drecin József, a Művelődési Miniszté­rium államtitkára átadta a Ki­váló társulás címet tanúsító oklevelet. Nem véletlen, hogy éppen a művelődési tárca képviselője nyújtotta át az elismerést egy építőipari vállalat dogozói szá­mára. Annak idején — mint­egy tizenöt esztendővel erelőtt — nem tolongtak még a jelent­kezők a felújítási munkákra, különösen nem az olyan bo­nyolult és munkaigényes fel­adatokra, mint a műemlék épületek rekontsrukciója. A kerepestarcsaiak vállalkoztak, s nevüket egy csapásra ismert­té tette a Károlyi-palota, a Nemzeti Múzeum épületének felújítása és más hasonló jel­legű munkák. Több iskola épí­téséből és bővítéséből is kivet­ték részüket, mind Kerepes- tárcsán és környékén, mind a fővárosban. Fennállásuk óta Kukeriístsrmesztők Kiskunlacházán Több és olcsóbb gabonát A megalakulás évében hek­táronként 7 mázsa kukoricát termelt a kiskunlacházi Kis­kun Tsz. Hogy azóta milyen színvonalat . ért el, azt jól szemlélteti tavalyi eredmé­nyük is. Az aszály ellenére több mint 60 mázsa tengerit takarítottak be egy hektárról. A sikerben fontos szerep ju­tott a Szekszárdi Kukorica­termelési Rendszernek, közis­mertebb nevén a KSZE-nek, mely 1979 óta számítja tagjai közé a Kiskun Tsz-t. A fej­lődés azonban nem állhat meg, szükség van újabb el­járásokra, fajtákra és techni­kai eszközökre, azok elterjesz­tésére, a több és olcsóbb ga­bona érdekében. A tapasztala­tok átadása volt a célja an­nak a tanácskozásnak, ame­lyet a KSZE és a Kiskun Tsz rendezett tegnap délelőtt Kis- knnlacházán. Sipos Dezső, a szövefkezet főmezőgazdásza el­mondta. üzemükben az ameri­kai eredetű Pioneer fajták kö­zül a 3937. számú adta a ta­valyi száraz viszonyok között a legnagyobb termést. A KSZE főosztályvezetője, dr. Rózsás Attila arról tájé­koztatta a térség jelenlevő szakembereit, hogy az eddigi kísérletek alapján a vetőmag elektromos sokkolásával akár 10 százalékkal is fokozhatok a hozamok. Adatokkal bizonyí­totta, hogy a kukoricából szár­mazó jövedelem és annak biz­tonsága 7 év átlagában na­gyobb a búzáénál. Utalt ar­ra is, hogy a divatos Pioneer fajták mellett érdemes a ha­zai nemesítés eredményeire is figyelmet fprdítani. A. tanács­kozáson, amelyet vita követett, részt vett Klamó József, az MSZMP ráckevei városi jogú nagyközségi bizottságának tit­kára is. V. B. a hetedik ötéves terv kidolgo­zása, nem ismerhető bizton­sággal a gazdasági szabályozók változásának valamennyi ha­tása. A távlatok mérlegelése, körvonalazása ugyanakkor in­dokolt, mert hozzájárul a konkrét tervezőmunkára tör­ténő széles körű felkészülés­hez. Az elképzelések reális ki­alakítását az is elősegítette, hogy a párttestület előtt az anyagot már megvitatta a Ha­zafias Népfront Pest megyei Bizottsága, a Szakszervezetek megyei Tanácsának Elnöksége és a megyei párt-végrehajtó- bizottzág is. Ezeken a fóru­mokon elhangzott javaslatokat, véleményeket a most előter­jesztett jelentés már igyeke­zett szintetizálni. A megyei tanács álta'ános elnökhelyettese az ülésen el­mondott szóbeli kiegészítőjé­ben ö'szefog’alta a megye fej­lődését. visszatekintve több mint egy évtizedre. Szólt töb­bi között a népesség alakulá­sáról, megállapítva. hogy ■mind a lakosság számának gvarapodá'a, mind a beköltö­zés a korábbitól eltérően csökkenő tendenciát mutat. Elemezte az ipar szerkezeté­ben nyomon követhető válto­zásokat, a mezőgazdaság di­namikus fejlődésének muta­tóit. Kitért a közlekedés, az úthálózat és a hírközlés hely­zetére, nem titkolva az infra­struktúrában tapasztalható je­lentős lemaradásokat. Beszélt a kereskedelmi ellátás javulá­sáról. megemlítve, hogy a kis­településeken még az alapve­tő cikkekből sem kielégítő minden esetben a választék. Szó esett a szolgáltatási gon­(Folytatás a 3. oldalon.) több mint 12 ezer négyzetmé­terrel gyarapították az okta­tást szolgáló intézményeket. Mindezeken ■ kívül dolgozóik másfél évtizede vesznek részt az ország vasútvonalainak vil­lamosításában. Rendszeres megrendelőjük a Dunai Kő­olajipari Vállalat is, jelenleg a krakküzem mielőbbi befeje­zéséhez járulnak hozzá munká­jukkal. Az évről évre folyamatosan fejlődő, a termelési értéket és a nyereséget fokozatosan növe­lő közös vállalat 1983-ban is jó eredményekkel zárta az évet. Termelési értékük 266 millió forint volt, és mintegy 60 millió forint nyereséget könyvelhettek el. A tegnapi ünnepségen a vál­lalattól 11-en Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést, vala­(Folytatás a 2. oldalon.) Konsztantyin Csernyenko köszönő távirata Konsztantyin Csernyenko, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, táviratban fejezte ki köszönetét Kádár Jánosnak és Losonczi Pálnak, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nöksége elnökévé történt meg­választása alkalmából küldött jókívánságokért. Aczél György adta át az oklevelet Elismerés Nádudvarnak Kiváló címet nyert 1983. évi eredményeivel a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövet­kezet. Az erről szóló okleyelet pénteken a község új művelő­dési központjában rendezett ünnepségen Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára adta át a kiváló közös gazdaság tagságának, il­letve Szabó Istvánnak, a tsz elnökének. Az oiklevélátadó ünnepség egyben a 85 millió forintos költséggel épült művelődési központ avatása is volt. Létre­hozásához a most kitüntetett Vörös Csillag Termelőszövet­kezet több mint 40 millió fo­rinttal járult hozzá. Németh Károly tegnap fogadta Octavio Patát Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, pénteken délelőtt a KB szék­házában fogadta a Portugál Kommunista Párt küldöttsé­gét, amely Octavio Patának, a politikai bizottság és az állan­A Kiskun Tsz Becker-típusú vetőgépe nemcsak a pontos mélységet, tő­számot garantálja, hanem alkalmas az inaító tápanyag és a gyomirtó szerek egyidejű kijuttatására is. Valkó Bélá felvétele dó politikai titkárság tagjának vezetésével tartózkodik ha­zánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón tájékoztatták egy­mást országaik helyzetéről, pártjaik tevékenységéről és időszerű feladatairól. Kölcsö­nösen kifejezték készségüket a két párt hagyományosan jó kapcsolatainak további fejlesz­tésére. A megbeszélésen részt vett Kovács László, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. ■ KöTeletb Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke pénteken a Par­lamentben fogadta a Stig Maim elnök vezetésével ha­zánkban tartózkodó Svéd Szakszervezeti Szövetség (LO) küldöttségét. Az őszinte, szívélyes légikörű megbeszélésen részt vett Gás­pár Sándor, a SZOT elnöke. Jelen volt Kari Vidar Hell- ners, Svédország budapesti nagykövete. UK t

Next

/
Oldalképek
Tartalom