Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-11 / 109. szám

ásíziksz a fifér mellől Ml ellen legyeik küzdeni ezután? Víkendezni mennek a gyerekek Nagyon szerettem azt a szí­nes képeslapot, amely egy ideig arra volt hivatott, hogy a Monorról mindenféle tájak felé küldött üdvözletekkel rep­rezentálja, hogy a nagyközség megtekintésre érdemes. Ez a képeslap a tanácsház alsó sar­kában albérletben működő ci­pőboltot ábrázolta, kirakatá­ban a női és férfilábbelikkel. Küldtem is belőle egyet Oros­házára, hadd lássák, hogy Mo- noron ilyen is van. Nem tu­dom, hogyan fogadták. A ci­pőboltos képeslap mindeneset­re — magával a régi cipő­bolttal együtt — letűnt a szín­ről, azóta csak a gimnázium reprezentál a képeslapokon, mint egyetlen jellemző szín­foltja Monornak. Pedig ... No, de egy effajta, cipőbol­tos nézőpontú válogatás ké­szülhet írásban is. Anziksz — Monorról. A főtérről és kör­nyékéről. Első kép A tejbolt, amely kicsi és szűk. és először úgy volt, hogy hamarosan költözik, mert népszerű és méltán tart jogot tágasabb helyre, még mindig a régi üzlethelyiségben üze­mel. Előtte áll egy lengén öl­tözött kismama, karján egy icipici, ülni még alig tudó babával. Mellette, a, téglakerí­tést támogatva egy négyéves forma kisfiú, arcán sebhelyek­kel. A gyerek fáradt, legug­gol. A mama felrántja a föld­ről. A gyerek megint legug­gol. Ez így megy egy dara­big, mígnem a kisfiú alig hall­hatóan, de szívszorító kisku­tyanyüszítéssel sírni kezd. A lenge anyuka szabad fél ke­zével nyakon ragadja, odata­szítja egy parkoló autó oldalá­hoz, s a kis fejet módszere­sen ütögeti a járműhöz, hogy csak úgy koppan. Közben rázza, olykor belerúg, és torka szakadtából üvölt: — Idegesíted anyádat, te mocsok? Idegesíted az anyá­dat? Közben félkaréjban meg­állnak a járókelők. Nézik. Hallgatják. Valaki nem bírja szó nélkül, ennek a párbeszéd­nek azonban teljesen szokvá­nyos a végeredménye: — A magáé ez a gyerek? Az enyém! Ügyhogy maga törőd­jön a sajátjával! A kisfiú összezárt szájjal tovább nyüszít. A kép áttűnik egy másikba: a virágboltok üresek, egy szál kókadt gyöngyvirág sem maradt, anyák napját ünnepeltük. Második kép visszafelé jövet hamarabb hozzájuthat — és ebben van is valami. Érzésem szerint itt egy titkos harc dúl: valakik át akarják nevelni a közönséget, hogy járjon körbe, és a bicik­livel is ott parkoljon, ahol azt kijelölték — a közönség vi szont azért is ragaszkodik ah­hoz, ami ésszerűbb és kényel­mesebb. A végkifejlet pedig az lesz, hogy tönkremennek a virágtartók, leverődik a fal. De hát minden harcnak vannak áldozatai. Harmadik kép Monor a kerékpárosok nagyközsége. Ne essék most szó arról, hogy a biciklilopás evégből külön üzletággá vált, sorra tűnnek el a járművek — még a lezártak is — bizo­nyos források útján viszont négyszáz forintért vadonatúj-i hoz lehet hozzájutni. Ez csak egy közbevetés. Maga a kép a Forrás Áruház környéke. A be­ton virágládasor előtt nemré­giben még voltak kerékpártar­tók és soha nem üresen. Aki az élelmiszerosztályra, a ruha­osztályra igyekezett, oda tette a biciklijét, mindaddig, míg a tartókat át. nem helyezték az épület mögé, az autóparko­lóba. így aztán támasztékul maradt a betonszegély, a sza­bad falfelületek, a villanyosz­lopok. Egymás hegyén-hátán hevernek a kerékpárok, mert mindenki úgy tartja logikus­nak, hogy ott tegye le, ahol Hajtogatják a borítékokat Egyedi megrendelésre, 5—100 ezres darabszámban készül­nek az úgynevezett ablakos borítékok a Papírárukészítő Ipari Szövetkezet gyömrői telepén. A sima és nyomott kivitelben gyártott borítékokat Petrovics Lászlóné és Rófeld Károlyné állítja össze. Hancsovszki János felvétele A Vigadó, a patinás' étte­rem, mely annyi mindent meg­ért már, zsúfolt táncos esté­ket, jó hangulatú előadásokat, nagy verekedéseket és éven­ként többszöri vezetőcserét, halódni látszik. Kívülről ezt nem venni észre, ám bent napközben éá este is síri csend. A szép, napsugaras va­sárnapon pár üveg üdítőért tér be a vendég, s bár udva riasan kiszolgálják, a pult mö­gött álló hölgyön látszik, hogy dúl-fúl magában. A vendég most az egyetlen élő ember a helyiségben rajta kívül, neki önti ki a szívét. — Látta azt a férfit, aki az előbb kiment?! Megüt a guta miatta. Bejön és azt kérdezi, hogy miért nincs itt senki, mi­től ilyen üres ez a Vigadó? Mondom neki: drága uram, az emberek manapság nem érnek rá arra, hogy itt töltsék a drá­ga idejüket, dolgoznak hét vé­gén is, vagy kipróbálják az új kocsit, esetleg víkendezni mennek a gyerekekkel. Nem isszák el a pénzt. Az én fiam is öt évig hajtott, még megve- hette a kocsit, tízéves házasok, de már kompletten berende­zett lakása van. Ha itt ülne, ez mind nem lenne. És mit mond erre az a férfi?! Hogy neki ne beszéljek, akinek fia­talon ennyi mindene van, az azt csak így szerezhette! — és félreérthetetlen mozdulattal, mely a lopás nemzetközi jel­zése, mutatja, hogyan. Ezért ideges a felszolgálónő. Én’meg arra gondolok, mi lesz veled, vendéglátóipar? Ha mindenki jó útra tér, nem jár inni, ellenben víkendezni viszi a gyereket, hová lesz a nagy téma, mi ellen fogunk küzde­ni?... Koblencz Zsuzsa ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM 1984. MÁJUS 11., PÉNTEK Megéri, ha nem is ©1c$ó Szabnak, varrnak, haladnak A 70-es évek elején ko­moly munkaerőgondokkal küzdött a HELIOS Gyömrői Ruhaipari Szövetkezet. 1972-ben felavatták az új üzemházat, amely hosszú ^ távra látszott megoldani ^ a gondokat, javultak a mun- ^ kahelyi körülmények. A ^ szövetkezet vezetőinek lép- f ni kellett, ezért keresték a ^ kooperációs lehetőségeket, ^ s külső üzemek telepítésé- t, be fogtak. Az első ilyen a kávai rész­leg megindítása volt 1974-ben. Az indulásnál harm.inchatan dolgoztak, s hamar belejöttek a lányok, asszonyok a munká­ba. Pedig a központi üzem dolgozói eleinte ellenezték a kávai — később a tóalmást és sülysápi — részleg működését. Amikor megérkeztek az első ott készült darabok a gyömrői központban elcsodálkoztak a varrónők: olyan jó minőségűek voltak, mintha ők készítették volna. Konkisrrenrfsksrc • — Szerencsére ma már nincs torzsalkodás a külső üzemek miatt — mondja Bata János, a szövetkezet elnöke. — Ügy osztjuk szét a munkát, hogy mindenki azt csinálj?, amihez a legjobban ért. A műszaki színvonal természe­tesen itt a központban a leg­magasabb, de már a kávai, tó­almása és sülysápi részlegek­ben is megfelelő nívójú. A nagyobb gondo.t inkább a munkaerőhiány okozza. Ami­kor létrehoztuk a kávai rész­leget, még alig-alig volt a kör­nyéken helyi munkaalkalom, azóta már egy sereg mellék­üzemet létesítettek a termelő- szövetkezetek. Részben ennek is „köszönhetjük”, hogy ma már csak huszonketten dol­goznak Káván. Vízkcrlátozás Vecsésen Szigorúan büntetnek is A múlt hét végétől — visz- szavonásig érvényes — rész­leges vízkorlátozást rendeltek el Vecsésen. Ennek értelmében naponta 7.30 és 21 óra között tilos a közműhálózatról kapott vízzel a lakóházak kertjének, utcai Egy a régiek komi Ment és mégis a helyén maradt A nyugdíjba vonulás — a tavasz ellenére — valamiféle őszi hangulatot kölcsönöz az embernek. Hiszen az ember akaratlanul is számvetésre gondol. Visszajár Ám, ha megvan az erő és az egészség, ekkor az ember úgy megy, hogy máris jön. Mint például Itakita Sándor, a Rákosmeze je Tsz dolgozója, aki április 16-án betöltötte a hatvanadik életévét. tehát nyugdíjba ment, de mégis ma­radt. Csaknem fél évszázadot töl­tött munkában. Ugyanis 12 éves kora óta dolgozik, elő­ször mint félkommenciós kis- cseléd, s aztán úgy, mint a lobbi földművesproletár. Az • :i társadalmi rend neki is ■ -í Hozást hozott az életébe, ' oöo májusa óta van a szövet­kezőiben, világéin!ében becsü­lete volt a munkájának, s ez­által pedig a személyének. Két lánya már férjhez ment, a harmadik pedig most ötödik osztályos. Jólesik neki, hogy nyugdí­jasként is számítanak rá. S nincs is ellenére a dolog, hi­szen, úgymond munka nélkül nem élet az élet... Figyelemre méltó az a mon­data is, amelyben a mezőgaz­dasági munkát jellemzi: — Attól szebb nem kell, mint amikor kint dolgozik az einher a határban, szép a táj, jó a levegő! Hssszú út Régen, amikor az ember le­törölte orcája verejtékét, csak akkor, amikor kissé felemel­kedett a munkából, akkor né­zett körül, nemigen volt sok ideje gyönyörködni a szép táj­ban. Ma már a korszerű gépek ezt is lehetővé teszik. Hosszú az it á bolgár kapá­tól a kis traktorig, vagy a ro­tációs kapáig. De az a lényeg, hogy megtettük! S a másik, hogy egy nyugdíjas korú em­ber még egészséges és tud dolgozni, nem úgy, mint régen, amikor a föld kiszívta az em­berek erejét, s negyvenéves korukra olyanná lettek, mint saját öregapjuk. Tempósan Rakita Sándort, akárcsak a többi dolgozót, busz hozza munkába és viszi haza. Ké­nyelmesen utazik, a munka csak odafigyelést igényei és nem testi erőt. Tempósan és nyugodtan dolgozhat, úgy, mint eddig, ezután is. Régi barátjával és munkatársával, Tabányi Istvánnal forgatja, szárítja a paradicsommagot, hogy lepecsételt zsákokban el­vigye a világ minden tájára — Argentínától Ausztráliáig — a magyar szövetkezeti dolgozó hírét, munkájának tisztességét és becsületét. H. B. és udvari járdáinak, útjainak locsolása. Ugyanez vonatkozik bármiféle gépjármű mosására. Szintén tilos az ólak, istállók hálózati vízzel való tisztítása, az udvari zuhanyozók, meden­cék üzemeltetése. A tilalom közterületre, intézményekre és a lakosságra egyformán vonat­kozik, felmentést csal? a MAVAD helyi telepe és a ke­nyérgyár kapott. A részleges vízkorlátozás be­tartását a Pest megyei Viz­es Csatornamű Vállalat, vala­mint a helyi tanács munka­társai ellenőrzik. A tilalom megszegőivel szemben szigo­rúan és következetesen Járnak el: a kiszabható pénzbüntetés összege 3 ezer forint. A korlátozás célja, hogy a település minden részén hoz­zájussanak a lakók a háztar­tásban szükséges vízhez. Ezért kérik az illetékesek az intéz­kedés betartását a vecsésiek- től. Bélfalé keidet A Monori Állami Gazdaság gesztorságával nyolc vállalat; illetve termelőszövetkezet ta­valy október !-én megalakítot­ta az AGROCORP élelmiszer­ipari gazdasági társaságot. Az eltelt hét és fél hónap­ban eredményes volt a tevé­kenysége. A társaság üzletei­ben egyébként vegyes élelmi­szert, hús- és hentesárut, zöld­ség-gyümölcsöt, terményeket és tápokat forgalmaznak nagy-, illetve kiskereskedelmi értékesítéssel. Papp József szakoktató az elsőéves tanulóknak mutatja és ma­gyarázza a helyes fogásokat. Hancsovszki János felvételei — A konkurrenciaharc azóta is fennáll? — Természetesen, de igyek­szünk mi is. Tíz termelőszö­vetkezetek (köztük Borsod- Abaúj-Zemplén) és Nógrád megyeiek is vannak) varrodái­val tartunk fel kooperációs kapcsolatot. Hasznosak, és ami nem lényegtelen, mindkét fél számára előnyösek ezek az együttműködések. A piaccal igyekszünk lépést tartani, bár ez nem olyan könnyű dolog mostanában. A monori Kos­suth Tsz varróüzemét is mi üzemeltetjük néhány hét óta. Két tanműhely — Melyek az üzem fő ter­mékei? — Fő profilunk továbbra is a felsőruházati cikkek. A fér­fikabátokból mostanában ke­vesebbet készítünk, .előretört viszont a sportruházáÜ cikkek gyártása, továbbá a különféle dzsekik a bébitől a férfimé­retig, a szövetkabátok a leány­kamérettől a férfiig. Szélese­dett tehát azok köre, akiket mi öltöztetünk. Minket . már kevésbé zavar a szezonjelleg, egész évben folyamatos a ter­melés. — Az exportkötelezeftség- nek is eleget tudnak tenni? — Az idén tíz éve annak, hogy kapcsolatba léptünk a hamburgi ERLE-céggel. Je­lenleg női kabátokat és kosz­tümöket varrunk nekik bér­munkában. A nyugatnémet céggel is jó a kapcsolatunk, nincs minőségi kifogásuk a termékek ellen, pedig mon­dani sem kell, milyen magas a követelmény. —Az elmúlt évet jól zárták, mit terveznek az idén? — Száztizenöt millió forin­tos árbevételre számitunk eb­ben az esztendőben. Ennek el­érése sok munkát és hatalmas energiát feltételez. De úgy érezzük, megbirkózunk a fel­adatokkal. — A helyi Építőipari Szövet­kezeti Közös Vállalatot meg­bíztuk azzal, hogy emeletrá­építéssel két tanműhelyt, szo­ciális helyiségeket építsen a központi üzemben. Ehhez adot­tak a feltételeink, a felsőbb szervektől is kapunk pénzügyi támogatást a várhatóan 10 mil­lió forintba kerülő beruhá­záshoz. Jelenleg 73, szakmun­kástanulónk van, ősztők újabb harmincat tudunk fogadni. Természetesen az építkezés a termelést nem zavarhatja egy pillanatig sem. — Az lenne a jó, ha a szak­munkásvizsga után is marad­nának,. — Valóban így van, de ez nagyon nehéz dolog. A legtöb­ben Monorról és környékéről járnak hozzánk, viszont kevés a helyből és a szomszédos köz­ségekből bejáró tanulók szá­ma. Márpedig a szakmunkás­tanuló-oktatás nem olcsó do­log. így azt szeretnénk elérn;, hogy az utóbbiak száma nö­vekedjen. Megtakarított milliók — Hogyan tudnak a divat­tal lépést tartani? — Saját modellezőcsopor­tunk dolgozza ki az ötleteket, mintákat. Segítségükre van az a néhány márkás külföldi di­vatlap is. amiket rendszeresen járatunk.. Sok millió forintot tudunk ily módon megtakarí­tani, mert a Magyar Divat In­tézet és az OKISZ Labor mo­delljei nem éppen olcsóak. Mindig figyeljük a divatvál­tozásokat, s talán ennek is köszönhetjük, hogy termékein­ket szívesen vásárolják Zala­egerszegtől Nyíregyházáig és Szegedtől Győrig. Gér József Úttörő-kézilabda Sülysápi és üllői siker Monor és Vecsés adott ott­hont a körzet legjobb általá­nos iskolás kézilabdázóinak, hogy eldöntsék, 1984-ben me­lyik csapat felkészülése sike­rült a legjobban. Monoron a lányok versenyeztek. Impo­náló magabiztossággal és egy kiemelkedő egyéni teljesít­ménnyel Sülysáp 1. sz. iskola csapata győzött a vecsési Pe­tőfi téri iskola versenyzői előtt, 3. Monori-erdő és Pilis. 5. Monor Munkásőr úti iskola és Monor Ady úti iskola. A fiúk versenyének a na­gyon szép vecsési Petőfi téri iskola volt a házigazdája. A kitűnő ‘állapotban levő pályán remek játékvezetés mellett. — Stmhmayer és Szijjártó vol­tak a bírók — nagyon jó mér­kőzéseket láthattunk. A győ­zelmet és így a továbbjutást is teljesen megérdemelten az üllői iskolások harcolták kit akik a döntőben 13-10-re nyertek a vecsési Martinovics téri iskola csapata ellen. Har­madik Vecsés Petőfi téri és Pilis 1. sz. iskola, 5. Monor Munkásőr úti és Monor Ady úti iskola. így tehát a sülysápi lányok és az üllői fiúk képviselik körzetüket május 12-én, Do­báson, a megyei területi dön­tőn. Sz. A.------—-r (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom