Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-11 / 109. szám
ásíziksz a fifér mellől Ml ellen legyeik küzdeni ezután? Víkendezni mennek a gyerekek Nagyon szerettem azt a színes képeslapot, amely egy ideig arra volt hivatott, hogy a Monorról mindenféle tájak felé küldött üdvözletekkel reprezentálja, hogy a nagyközség megtekintésre érdemes. Ez a képeslap a tanácsház alsó sarkában albérletben működő cipőboltot ábrázolta, kirakatában a női és férfilábbelikkel. Küldtem is belőle egyet Orosházára, hadd lássák, hogy Mo- noron ilyen is van. Nem tudom, hogyan fogadták. A cipőboltos képeslap mindenesetre — magával a régi cipőbolttal együtt — letűnt a színről, azóta csak a gimnázium reprezentál a képeslapokon, mint egyetlen jellemző színfoltja Monornak. Pedig ... No, de egy effajta, cipőboltos nézőpontú válogatás készülhet írásban is. Anziksz — Monorról. A főtérről és környékéről. Első kép A tejbolt, amely kicsi és szűk. és először úgy volt, hogy hamarosan költözik, mert népszerű és méltán tart jogot tágasabb helyre, még mindig a régi üzlethelyiségben üzemel. Előtte áll egy lengén öltözött kismama, karján egy icipici, ülni még alig tudó babával. Mellette, a, téglakerítést támogatva egy négyéves forma kisfiú, arcán sebhelyekkel. A gyerek fáradt, leguggol. A mama felrántja a földről. A gyerek megint leguggol. Ez így megy egy darabig, mígnem a kisfiú alig hallhatóan, de szívszorító kiskutyanyüszítéssel sírni kezd. A lenge anyuka szabad fél kezével nyakon ragadja, odataszítja egy parkoló autó oldalához, s a kis fejet módszeresen ütögeti a járműhöz, hogy csak úgy koppan. Közben rázza, olykor belerúg, és torka szakadtából üvölt: — Idegesíted anyádat, te mocsok? Idegesíted az anyádat? Közben félkaréjban megállnak a járókelők. Nézik. Hallgatják. Valaki nem bírja szó nélkül, ennek a párbeszédnek azonban teljesen szokványos a végeredménye: — A magáé ez a gyerek? Az enyém! Ügyhogy maga törődjön a sajátjával! A kisfiú összezárt szájjal tovább nyüszít. A kép áttűnik egy másikba: a virágboltok üresek, egy szál kókadt gyöngyvirág sem maradt, anyák napját ünnepeltük. Második kép visszafelé jövet hamarabb hozzájuthat — és ebben van is valami. Érzésem szerint itt egy titkos harc dúl: valakik át akarják nevelni a közönséget, hogy járjon körbe, és a biciklivel is ott parkoljon, ahol azt kijelölték — a közönség vi szont azért is ragaszkodik ahhoz, ami ésszerűbb és kényelmesebb. A végkifejlet pedig az lesz, hogy tönkremennek a virágtartók, leverődik a fal. De hát minden harcnak vannak áldozatai. Harmadik kép Monor a kerékpárosok nagyközsége. Ne essék most szó arról, hogy a biciklilopás evégből külön üzletággá vált, sorra tűnnek el a járművek — még a lezártak is — bizonyos források útján viszont négyszáz forintért vadonatúj-i hoz lehet hozzájutni. Ez csak egy közbevetés. Maga a kép a Forrás Áruház környéke. A beton virágládasor előtt nemrégiben még voltak kerékpártartók és soha nem üresen. Aki az élelmiszerosztályra, a ruhaosztályra igyekezett, oda tette a biciklijét, mindaddig, míg a tartókat át. nem helyezték az épület mögé, az autóparkolóba. így aztán támasztékul maradt a betonszegély, a szabad falfelületek, a villanyoszlopok. Egymás hegyén-hátán hevernek a kerékpárok, mert mindenki úgy tartja logikusnak, hogy ott tegye le, ahol Hajtogatják a borítékokat Egyedi megrendelésre, 5—100 ezres darabszámban készülnek az úgynevezett ablakos borítékok a Papírárukészítő Ipari Szövetkezet gyömrői telepén. A sima és nyomott kivitelben gyártott borítékokat Petrovics Lászlóné és Rófeld Károlyné állítja össze. Hancsovszki János felvétele A Vigadó, a patinás' étterem, mely annyi mindent megért már, zsúfolt táncos estéket, jó hangulatú előadásokat, nagy verekedéseket és évenként többszöri vezetőcserét, halódni látszik. Kívülről ezt nem venni észre, ám bent napközben éá este is síri csend. A szép, napsugaras vasárnapon pár üveg üdítőért tér be a vendég, s bár udva riasan kiszolgálják, a pult mögött álló hölgyön látszik, hogy dúl-fúl magában. A vendég most az egyetlen élő ember a helyiségben rajta kívül, neki önti ki a szívét. — Látta azt a férfit, aki az előbb kiment?! Megüt a guta miatta. Bejön és azt kérdezi, hogy miért nincs itt senki, mitől ilyen üres ez a Vigadó? Mondom neki: drága uram, az emberek manapság nem érnek rá arra, hogy itt töltsék a drága idejüket, dolgoznak hét végén is, vagy kipróbálják az új kocsit, esetleg víkendezni mennek a gyerekekkel. Nem isszák el a pénzt. Az én fiam is öt évig hajtott, még megve- hette a kocsit, tízéves házasok, de már kompletten berendezett lakása van. Ha itt ülne, ez mind nem lenne. És mit mond erre az a férfi?! Hogy neki ne beszéljek, akinek fiatalon ennyi mindene van, az azt csak így szerezhette! — és félreérthetetlen mozdulattal, mely a lopás nemzetközi jelzése, mutatja, hogyan. Ezért ideges a felszolgálónő. Én’meg arra gondolok, mi lesz veled, vendéglátóipar? Ha mindenki jó útra tér, nem jár inni, ellenben víkendezni viszi a gyereket, hová lesz a nagy téma, mi ellen fogunk küzdeni?... Koblencz Zsuzsa ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM 1984. MÁJUS 11., PÉNTEK Megéri, ha nem is ©1c$ó Szabnak, varrnak, haladnak A 70-es évek elején komoly munkaerőgondokkal küzdött a HELIOS Gyömrői Ruhaipari Szövetkezet. 1972-ben felavatták az új üzemházat, amely hosszú ^ távra látszott megoldani ^ a gondokat, javultak a mun- ^ kahelyi körülmények. A ^ szövetkezet vezetőinek lép- f ni kellett, ezért keresték a ^ kooperációs lehetőségeket, ^ s külső üzemek telepítésé- t, be fogtak. Az első ilyen a kávai részleg megindítása volt 1974-ben. Az indulásnál harm.inchatan dolgoztak, s hamar belejöttek a lányok, asszonyok a munkába. Pedig a központi üzem dolgozói eleinte ellenezték a kávai — később a tóalmást és sülysápi — részleg működését. Amikor megérkeztek az első ott készült darabok a gyömrői központban elcsodálkoztak a varrónők: olyan jó minőségűek voltak, mintha ők készítették volna. Konkisrrenrfsksrc • — Szerencsére ma már nincs torzsalkodás a külső üzemek miatt — mondja Bata János, a szövetkezet elnöke. — Ügy osztjuk szét a munkát, hogy mindenki azt csinálj?, amihez a legjobban ért. A műszaki színvonal természetesen itt a központban a legmagasabb, de már a kávai, tóalmása és sülysápi részlegekben is megfelelő nívójú. A nagyobb gondo.t inkább a munkaerőhiány okozza. Amikor létrehoztuk a kávai részleget, még alig-alig volt a környéken helyi munkaalkalom, azóta már egy sereg melléküzemet létesítettek a termelő- szövetkezetek. Részben ennek is „köszönhetjük”, hogy ma már csak huszonketten dolgoznak Káván. Vízkcrlátozás Vecsésen Szigorúan büntetnek is A múlt hét végétől — visz- szavonásig érvényes — részleges vízkorlátozást rendeltek el Vecsésen. Ennek értelmében naponta 7.30 és 21 óra között tilos a közműhálózatról kapott vízzel a lakóházak kertjének, utcai Egy a régiek komi Ment és mégis a helyén maradt A nyugdíjba vonulás — a tavasz ellenére — valamiféle őszi hangulatot kölcsönöz az embernek. Hiszen az ember akaratlanul is számvetésre gondol. Visszajár Ám, ha megvan az erő és az egészség, ekkor az ember úgy megy, hogy máris jön. Mint például Itakita Sándor, a Rákosmeze je Tsz dolgozója, aki április 16-án betöltötte a hatvanadik életévét. tehát nyugdíjba ment, de mégis maradt. Csaknem fél évszázadot töltött munkában. Ugyanis 12 éves kora óta dolgozik, először mint félkommenciós kis- cseléd, s aztán úgy, mint a lobbi földművesproletár. Az • :i társadalmi rend neki is ■ -í Hozást hozott az életébe, ' oöo májusa óta van a szövetkezőiben, világéin!ében becsülete volt a munkájának, s ezáltal pedig a személyének. Két lánya már férjhez ment, a harmadik pedig most ötödik osztályos. Jólesik neki, hogy nyugdíjasként is számítanak rá. S nincs is ellenére a dolog, hiszen, úgymond munka nélkül nem élet az élet... Figyelemre méltó az a mondata is, amelyben a mezőgazdasági munkát jellemzi: — Attól szebb nem kell, mint amikor kint dolgozik az einher a határban, szép a táj, jó a levegő! Hssszú út Régen, amikor az ember letörölte orcája verejtékét, csak akkor, amikor kissé felemelkedett a munkából, akkor nézett körül, nemigen volt sok ideje gyönyörködni a szép tájban. Ma már a korszerű gépek ezt is lehetővé teszik. Hosszú az it á bolgár kapától a kis traktorig, vagy a rotációs kapáig. De az a lényeg, hogy megtettük! S a másik, hogy egy nyugdíjas korú ember még egészséges és tud dolgozni, nem úgy, mint régen, amikor a föld kiszívta az emberek erejét, s negyvenéves korukra olyanná lettek, mint saját öregapjuk. Tempósan Rakita Sándort, akárcsak a többi dolgozót, busz hozza munkába és viszi haza. Kényelmesen utazik, a munka csak odafigyelést igényei és nem testi erőt. Tempósan és nyugodtan dolgozhat, úgy, mint eddig, ezután is. Régi barátjával és munkatársával, Tabányi Istvánnal forgatja, szárítja a paradicsommagot, hogy lepecsételt zsákokban elvigye a világ minden tájára — Argentínától Ausztráliáig — a magyar szövetkezeti dolgozó hírét, munkájának tisztességét és becsületét. H. B. és udvari járdáinak, útjainak locsolása. Ugyanez vonatkozik bármiféle gépjármű mosására. Szintén tilos az ólak, istállók hálózati vízzel való tisztítása, az udvari zuhanyozók, medencék üzemeltetése. A tilalom közterületre, intézményekre és a lakosságra egyformán vonatkozik, felmentést csal? a MAVAD helyi telepe és a kenyérgyár kapott. A részleges vízkorlátozás betartását a Pest megyei Vizes Csatornamű Vállalat, valamint a helyi tanács munkatársai ellenőrzik. A tilalom megszegőivel szemben szigorúan és következetesen Járnak el: a kiszabható pénzbüntetés összege 3 ezer forint. A korlátozás célja, hogy a település minden részén hozzájussanak a lakók a háztartásban szükséges vízhez. Ezért kérik az illetékesek az intézkedés betartását a vecsésiek- től. Bélfalé keidet A Monori Állami Gazdaság gesztorságával nyolc vállalat; illetve termelőszövetkezet tavaly október !-én megalakította az AGROCORP élelmiszeripari gazdasági társaságot. Az eltelt hét és fél hónapban eredményes volt a tevékenysége. A társaság üzleteiben egyébként vegyes élelmiszert, hús- és hentesárut, zöldség-gyümölcsöt, terményeket és tápokat forgalmaznak nagy-, illetve kiskereskedelmi értékesítéssel. Papp József szakoktató az elsőéves tanulóknak mutatja és magyarázza a helyes fogásokat. Hancsovszki János felvételei — A konkurrenciaharc azóta is fennáll? — Természetesen, de igyekszünk mi is. Tíz termelőszövetkezetek (köztük Borsod- Abaúj-Zemplén) és Nógrád megyeiek is vannak) varrodáival tartunk fel kooperációs kapcsolatot. Hasznosak, és ami nem lényegtelen, mindkét fél számára előnyösek ezek az együttműködések. A piaccal igyekszünk lépést tartani, bár ez nem olyan könnyű dolog mostanában. A monori Kossuth Tsz varróüzemét is mi üzemeltetjük néhány hét óta. Két tanműhely — Melyek az üzem fő termékei? — Fő profilunk továbbra is a felsőruházati cikkek. A férfikabátokból mostanában kevesebbet készítünk, .előretört viszont a sportruházáÜ cikkek gyártása, továbbá a különféle dzsekik a bébitől a férfiméretig, a szövetkabátok a leánykamérettől a férfiig. Szélesedett tehát azok köre, akiket mi öltöztetünk. Minket . már kevésbé zavar a szezonjelleg, egész évben folyamatos a termelés. — Az exportkötelezeftség- nek is eleget tudnak tenni? — Az idén tíz éve annak, hogy kapcsolatba léptünk a hamburgi ERLE-céggel. Jelenleg női kabátokat és kosztümöket varrunk nekik bérmunkában. A nyugatnémet céggel is jó a kapcsolatunk, nincs minőségi kifogásuk a termékek ellen, pedig mondani sem kell, milyen magas a követelmény. —Az elmúlt évet jól zárták, mit terveznek az idén? — Száztizenöt millió forintos árbevételre számitunk ebben az esztendőben. Ennek elérése sok munkát és hatalmas energiát feltételez. De úgy érezzük, megbirkózunk a feladatokkal. — A helyi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalatot megbíztuk azzal, hogy emeletráépítéssel két tanműhelyt, szociális helyiségeket építsen a központi üzemben. Ehhez adottak a feltételeink, a felsőbb szervektől is kapunk pénzügyi támogatást a várhatóan 10 millió forintba kerülő beruházáshoz. Jelenleg 73, szakmunkástanulónk van, ősztők újabb harmincat tudunk fogadni. Természetesen az építkezés a termelést nem zavarhatja egy pillanatig sem. — Az lenne a jó, ha a szakmunkásvizsga után is maradnának,. — Valóban így van, de ez nagyon nehéz dolog. A legtöbben Monorról és környékéről járnak hozzánk, viszont kevés a helyből és a szomszédos községekből bejáró tanulók száma. Márpedig a szakmunkástanuló-oktatás nem olcsó dolog. így azt szeretnénk elérn;, hogy az utóbbiak száma növekedjen. Megtakarított milliók — Hogyan tudnak a divattal lépést tartani? — Saját modellezőcsoportunk dolgozza ki az ötleteket, mintákat. Segítségükre van az a néhány márkás külföldi divatlap is. amiket rendszeresen járatunk.. Sok millió forintot tudunk ily módon megtakarítani, mert a Magyar Divat Intézet és az OKISZ Labor modelljei nem éppen olcsóak. Mindig figyeljük a divatváltozásokat, s talán ennek is köszönhetjük, hogy termékeinket szívesen vásárolják Zalaegerszegtől Nyíregyházáig és Szegedtől Győrig. Gér József Úttörő-kézilabda Sülysápi és üllői siker Monor és Vecsés adott otthont a körzet legjobb általános iskolás kézilabdázóinak, hogy eldöntsék, 1984-ben melyik csapat felkészülése sikerült a legjobban. Monoron a lányok versenyeztek. Imponáló magabiztossággal és egy kiemelkedő egyéni teljesítménnyel Sülysáp 1. sz. iskola csapata győzött a vecsési Petőfi téri iskola versenyzői előtt, 3. Monori-erdő és Pilis. 5. Monor Munkásőr úti iskola és Monor Ady úti iskola. A fiúk versenyének a nagyon szép vecsési Petőfi téri iskola volt a házigazdája. A kitűnő ‘állapotban levő pályán remek játékvezetés mellett. — Stmhmayer és Szijjártó voltak a bírók — nagyon jó mérkőzéseket láthattunk. A győzelmet és így a továbbjutást is teljesen megérdemelten az üllői iskolások harcolták kit akik a döntőben 13-10-re nyertek a vecsési Martinovics téri iskola csapata ellen. Harmadik Vecsés Petőfi téri és Pilis 1. sz. iskola, 5. Monor Munkásőr úti és Monor Ady úti iskola. így tehát a sülysápi lányok és az üllői fiúk képviselik körzetüket május 12-én, Dobáson, a megyei területi döntőn. Sz. A.------—-r (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
