Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-03 / 79. szám

VILÁS PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST «»A j/r\ megyei v:mJJr W xSHxna AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A XXVIII ÉVFOLYAM, 79. SZÁM Ára; 1,40 forint 1984. Április 3., kedd Legjelentősebb nemzeti ünnepünk Folytassák örököseink az elődök művét Budaörsön emlékezett a megye ★ Kitüntetések a felszabadulás évfordulóján a Parlamentben ★ Koszorúzások a hősök sírjánál Hazánk felszabadulásának 39. évfor­dulója alkalmából hétfőn a Parlament Vadásztermében átadták az idei Ki­váló és Érdemes művész kitüntetéseket. Az eseményen megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára és Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai. A megjelenteket Köpeczi Béla műve­lődési miniszter üdvözölte, majd átad­ta a kitüntetéseket. Köpeczi Béla művelődési miniszter ugyancsak tegnap, a Vigadóban átadta az idei művészeti díjakat. Az esemé­nyen megjelent Aczél György, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára és Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai. Az évforduló alkalmából újságírókat tüntettek ki hétfőn a Parlament Va­dásztermében. Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivata­lának elnöke adta át a Rózsa Ferenc- díjakat, a Munka Érdemrend különböző fokozatait, valamint a Kiváló munkáért kitüntetéseket. (A kiváló és érdemes művészek, a művészeti díjasok és a Rózsa Ferenc-díjas újságírók névsorát a 4. oldalon ismertetjük.) Az ünnepsé­gen jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára, Sarlós István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a Politikai Bi­zottság tagjai, valamint Lakatos Ernő, a Központi Bizottság osztályvezetője. Ünnepséget rendeztek a Magyar— Szovjet Baráti Társaság székházában is. Tasnádi Emil, az MSZBT alelnöke mél­tatta az évforduló, jelentőségét. Ezután Apró Antal, az MSZBT elnöke szovjet diplomatáknak, újságíróknak, szakem­bereknek, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport több tábornokának és főtisztjének a társaság aranykoszorús jelvényét adta át. Április 4. alkalmából a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kiemelkedő ipari, mezőgazdasági alkotó, irányító és szervező tevékenységért Eötvös Loránd- díjat adományozott többek között Czer. ván Mártonnak, a péceli Rákosvölgye Tsz elnökének; Újhelyi Imre-emlék- éremmel tüntette ki többek között Nyúj­tó Ferencet, a Gyümölcs- és Dísznö- vénytermesztési Fejlesztő Vállalat ceg­lédi állomása igazgatóját. Hazánk felszabadulásának 39. évfor­dulója alkalmából hétfőn megkoszorúz­ták azoknak a hősöknek, katonáknak a sírjait, emlékműveit, akik a hitleri fa­sizmus elleni harcban életüket áldozták a magyar nép szabadságáért. A katonai díszpompával megrendezett kegyeletes megemlékezések színhelyén díszalegysé­gek sorakoztak fel csapatzászlóikkal. A solymári katonai temetőben a II. világháború magyarországi felszabadító harcai sorn elesett ausztrál, francia, ka­nadai, lengyel, angol, és új-zélandi ka­tonák emléke előtt tisztelegtek. A Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Biró Imre és Dési Zoltánná, az Elnöki Tanács tagjai, a Minisztertanács képviseletében Schultheisz Emil egész­ségügyi, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint Esz­tergályos Ferenc külügyminiszter-he­lyettes koszorúzott. Ezután a nagykövet­ségek képviselői helyezték el a megem­lékezés virágait az emlékmű talapzatán. Végül a magyar néphadsereg és a Pest megyei Tanács képviselői helyezték el koszorúikat. Koszorúzási ünnepséget tartottak a bolgár hősök harkányi, a jugoszláv hő­sök beremendi emlékművénél, a rákos­ligeti temetőben a román hősök síremlé­kénél és Budapesten, a Budaörsi úton az amerikai hősi halottak emlékművé­nél is. lőtt férje, Nyikola) Poddubnij sírjánál, akinek személyazo­nosságát most, 39 esztendő után sikerült azonosítani. A kegyeletes megemlékezés so­rán a magyar néphadsereg egyik alakulata, a községi pártszervezet és a KISZ-bi- zottság is elhelyezte a kegyelet és hála koszorúit a magyar szabadságért elesett szovjet hős sírjára. Hétmifliárdos beruházás Havasi Ferenc a Székesfehérvári Könnyűfémműben Munkásgyűlés keretében avatták fel hétfőn Székes- fehérváron a ,Künnyűfémmű új létesítményét. Az avató­ünnepségen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is, aki hétfőn Fejér megyében tartózkodott, a megye po­litikai, társadalmi, gazdasági életével ismerkedett. A gyűlésen Dózsa Lajos, a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezérigazgatója jelentette be az állami nagyberuházás elké­szültét, majd Kapolyi László ipari miniszter méltatta alu­míniumiparunk legújabb léte­sítménycsoportjának jelentő­ségét. Elmondta, hogy az alu­míniumipar központi fejlesz­tési programja keretében öt év alatt csaknem kétmilliárd forintos költséggel megvaló­sult nagyberuházás eredmé­nyeként hatvanöt százalékkal nőtt a Könnyűfémmű fél­gyártmány-előállító kapacitása. Lehetővé vált, hogy a székes- fehérvári' nagyüzem a koráb­binál jobb minőségű, nagyobb kikészítettségű, magasabb mű­szaki követelményeket kielégí­tő termékeket — alumínium szalagokat, lemezeket, profilo­kat — gyártson, olyan félgyárt­mányokat állítson elő, amelyek exportképesek, s versenyez­hetnek a nagy világcégek ha­sonló készítményeivel. A hazai alumíniumipar fej­lődését méltatva a miniszter hangsúlyozta: a felszabadulás előtt évi egymillió tonna bau- xitból 21 ezer tonna timföldet, tízezer tonna fémalumíniumot és 6500 tonna félgyártmányt állított elő, jelenleg viszont hárommillió tonna bauxitból 880 000 tonna timföldet, 74 000 tonna kohófémet termel. S 200 ezer tonna félgyártmányt ké­szít. Az új bauxitvagyon-feltá- rások azzal biztatnak, hogy a timföldtermelés rövidesen meghaladja az 1 millió tonnát. Az alumíniumiparunk fejlődé­sét elősegítő magyar—szovjet timföld-alumínium egyezmény keretében a szovjet fél jelen­leg a magyar timföldből elő­állított 165 ezer tonna alumí­niumtömböt és -tuskot s-uuit részünkre. Ez a mennyiség 1968-tól évi 250 ezer tonnára emelkedik, biztosítva, hogy az alumíniumipar továbbra is meghatározó jelentőségű, fej­lődő iparág maradjon. A miniszter beszéde után Tóth Géza, a Könnyűfémmű igazgatója vette át az elkészült létesítményt. A nők világkonferenciájára készülve Egyenlőség, fejlődés, béke Hétfőn a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának székházá- ban megalakult a nők évtize­dét 1985-ben záró világkonfe­rencia nemzeti előkészítő bi­zottsága. A Minisztertanács határozata értelmében létre­hozott 15 tagú bizottság elnö­ke Duschek Lajosné, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak elnöke, tagjai közéletünk tevékeny képviselői. Ök azok, akik a következő hónapokban számba veszik a magyar nők gazdasági, társadalmi helyze­tét, nő- és családpolitikánk eredményeit és tájékoztatják az Egyesült Nemzetek Szer­vezetét, majd kormánykül­döttségünk révén a Nairobi­ban megrendezendő világkon­ferenciát. Az ENSZ más tagországai­nak kormányai is áttekintik majd a következő időszakban az „Egyenlőség, fejlődés és béke” jelmondatával 1975-ben meghirdetett nők évtizedében elért eredményeket, tenniva­lókat, s azokat ismertetik a nők világkonferenciáján, a következő évben július 15— 26-a között Kenya fővárosá­ban. A világkonferencia résztve­vői elemzik majd a nők hely­zetét, szerepét a gazdasági, politikai életben, a tudomány és a technika fejlesztésében, ugyanakkor újabb tennivaló­kat ajánlanak a kormányok­nak is: a továbbiakban is ja­vítsák a nők élet- és munka­körülményeit. A nairobi kon­ferenciát megelőzően a világ minden kontinensén, regioná­lis találkozókat tartanak. Az európai találkozón — ez év októberében Bécsben —, a nők gazdasági szerepéről, te­vékenységéről tanácskoznak. A regionális találkozókon csak úgy, mint a világkonferen­cián, központi kérdésként vi­tatják meg azt is, hogy a nők miként segíthetnék elő még hatékonyabban a leszerelésért, a békáért folytatott harcot. Kenyérgyárat avattak Szentendrén Begyújtották már a kemencéket Krasznai Lajos ünnepi beszédét mondja a budaörsi ünnepségen Szép, emlékezetes, forró han­gulatú ünnepségnek adott ott- 'hont tegnap Budaörs sport- csarnoka, ahol hazánk felsza­badulásának 39. évfordulójá­ra emlékezett a megye. A me­gyei központi ünnepséget az MSZMP Pest megyei és Buda­örsi városi jogú Bizottsága, valamint a Pest megyei Ta­nács és a budaörsi városi jo­gú tanács rendezte. Megjelent az ünnepségen Krasznai Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának el­ső titkára, dr. Arató András és Balogh László, a megyei pártbizottság titkárai, Vágvöl­gyi József, a Pest megyei Ta­nács általános elnökhelyette­se, dr. Ilcsik Sándor, rendőr ezredes, a Pest megyei Rend­őr-főkapitányság vezetője, Ko­vács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­ságának titkára, Jámbor Mik­lós, a Szakszervezetek megyei Tanácsának vezető titkára, Halasi Márton, a KISZ Pest megyei Bizottságának első tit­kára, Fehérváry János, a vá­rosi jogú nagyközség tanácsá­nak elnöke. Megjelent és az elnökségben helyet foglalt Kovács Péter, az MSZMP Központi Bizott­ságának alosztályvezetője, Bá­náti Gézáné, Pest megye Bu­daörs 21. választókerületének országgyűlési képviselője. Együtt ünnepelt a megye dolgozóival Anatolij Tricajen- ko alezredes, valamint Vlagyi­mir Danilovics százados, az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet hadseregcso­port tisztjei. A megemlékezésen Csapó Sándor, a városi jogú nagy­község pártbizottságának első titkára elnökölt. A magyar és a szovjet him­nusz dallamai után Szabó Gyula színművész Leonyid Mártonon Euráziai ballada című versét szavalta el, Weö­res Sándor fordításában. Ünnepi köszöntőt Krasznai Lajos mondott. (Beszédét lá­punk 3. oldalán ismertetjük.) Vágvölgyi József ezután át­adta a Pest megyei Tanács által alapított alkotói díjakat, valamint a budaörsi tanács emlékplakettjeit. A Pest megyéért emlékér­met a kiskunlacházi Építő- és Gépipari Szövetkezet Közös Vállalat (ÉGSZÖV) kollektívá­ja; Kovács Antalné, a Haza­fias Népfront Pest megyei Bi­zottságának titkára, valamint dr. Lenyó László, a váci* Forte gyár igazgatója kapta. (A ki­tüntetetteket április 4-i la­punkban mutatjuk be.) A Budaörsért emlékplaket­tet, amelyet 1983-ban osztot­tak ki első ízben, idén a ME- ZÉPSZER Vállalat kollektívá­jának és Hauser József nyugal­mazott iskolai igazgatónak nyújtották át. Az ünnepség az Internacio- nálé hangjaival ért véget. Ezt követően a Szovjet Déli Had­seregcsoport Művészegyüttese: ének- és tánckara, valamint szólistái léptek fel, fergeteges sikert aratva. Ünnepség volt tegnap dél­előtt a Pest megyei Tanács nagytermében is, ahol Vágvöl­gyi József általános elnökhe­lyettes méltatta az évforduló jelentőségét. Az eseményen részt vett dr. Arató András, a megyei pártbizottság titkára is. A megyei tanács elnökének megbízásából Vágvölgyi József kitüntetéseket adott át. ★ A táborfalvi, majd az Örké­nyi szovjet katonai sírok, a hősök előtti kegyelet lerová­sa után tegnap délután négy órakor az Örkényi művelődési központban felszabadulási em­lékünnepséget rendeztek. Be­szédet Hernádi Lászlóné, a dabasi városi jogú nagyközsé­gi pártbizottság titkára mon­dott. Az eseményen részt vett Göndics Zoltán, az MSZMP Pest megyei Bizottsága Okta­tási Igazgatóságának igazga­tója. ★ Dunabogdányban ugyancsak április 2-án ünnepelte a köz­ség lakossága hazánk felsza­badulásának 39. évfordulóját. Németh Lajosné, az MSZMP Szentendre városi Bizottságá­nak vb-tagia a Pest megyei Tanács személyzeti és oktatá­si osztályának helyettes veze­tője ünnepi beszédében mél­tatta a történelmi eseményt. ★ Tegnap, egy sok ezer kilo­méter távolságból érkezett asszony helyezte el a kegye­let koszorúját a pilisszentke- reszti temető egyik sírjára. Maria Ivanovna állt hősi ha­Lassan két hete már, hogy először indították el a gépeket, gyújtották be a kemencéket. A szentendrei kenyérgyárban megkezdődött a próbaüzem. Természetesen még nem dol­goznak teljes kapacitással. Ember és gép egyelőre ismer­kednek egymással. A három korszerű alagútke- mence begyújtását természete­sen képletesen kell érteni: a földgázzal működő berendezé­sek gombnyomásra indulnak ugyanis. Egyik végükön be­megy a tészta, a másikon ki­jön a friss, ropogós, illatos ke­nyér. A tésztát már a sütést megelőző műveletek során is alig-alig érinti emberi kéz. A fő feladat: a gépek szakszerű kezelése,, beállítása. Szentendre cs a környék életében — és természetesen az Észak-Pest megyei Sütőipa­ri Vállalat történetében — nagy jelentőségű a tegnapi gyáravatás. Ennek fontosságát az ünnepi eseményre össze­gyűltek előtt — akik között ott volt Balogh László, a me­gyei pártbizottság titkára és a megye, a város párt- és állami vezetői — Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhe­lyettese méltatta avatóbeszédé­ben. A Dunakanyarban koráb­ban, különösen a nyári hétvé­geken nem volt ismeretlen a kenyérhiány. Panaszkodtak néha a minőségre is, mivel a régi, kis üzemben viszonylag nagy mennyiséget kellett előre lesütni. Ezek a gondok a 80 millió forintos beruházás befe­jezésével — várhatóan — egy csapásra megoldódnak. A va­lóban korszerű, s a szó szoros értelmében inkább gyárra, mint pékségre emlékeztető üzemben naponta két műszak­ban 120—130 mázsa kenyeret sütnek majd. Ha viszont az igények megkövetelik, készen állnak a harmadik műszak bevezetésére is. A négyféle ke­nyéren — fehér, burgonyás, vázsonyi és kerepesi kcmlós — kívül péksütemények és finom pékáruk is készülnek majd az új gyárban. Ahhoz, hogy a kenyérgyárat tegnap hazánk felszabadulá­sának évfordulója alkalmából felavathassák, mintegy har­minc kivitelező több éves munkájára volt szükség. Dol­gozóik közül többen, a sü­tőipari vállalat erre érdemes szakembereivel együtt jutal­makat vehettek át Oláh And­rás igazgatótól. A földgázzal működő korszerű alagútkemencéből gyönyörű, illatos ke­nyerek kerülnek ki. Barcza Zsolt felvétele Mi, meghívottak is szem­tanúi lehettünk, az „okos” gé­pek segítségével hogyan áll össze a tészta, kerül a kemen­cébe, hogy barnára sülve egye­nesen az árukiadóba érkez­zen. De legyenek ezek a gé­pek bármilyen modernek is, minden a szakmájukat értő embereken, a pékeken múlik. Nekik elég egy pillantás, egy tapintás, *és tudják, hibátlanul dolgoznak-e a műszerek, a be­rendezések: azok a gépek, amelyek lehetővé teszik, hogy ezentúl háromszor annyi ke­nyér jusson Szentendre és a környék lakóinak, mint koráb­ban. M. N. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom