Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-08 / 83. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM 1984. ÁPRILIS 8., VASÁRNAP Munkahelyi és orvosi A rehabilitáció és értelmezése Heti két clkaSomntr! végeznek vizsgálatot Egészség, betegség. Első meggondolásra ellentétes fogalmak, valójában is azok, ám ha emberhez kötjük: ahogy mondani szokták értekezleteken, felszólalásokban, már összetettebb a viszonyuk. így van, mert az utóbbinak, a betegségnek fokozatai lehetnek, s vannak is. Ráadásul az egészségében részben károsodott ember épsége a javulás útjára léphet, s akár részben, akár teljes egészében elmúlhat a baj, a hiba szervezetében. Ezért dolgozik az orvos, ebben, s a gyógyítást végzőkben bízik a javulni vágyó. Mindenütt keil Persze az is előadódik gyakran hogy — sajnos — a betegségen, szervezete túlterheltségén átesett ember fizikailag nem lesz már teljesen harcképes; munkaképessége csökken. Hogyan, milyen mértékben bírja akkor a terheket? Köny- nyíthet-e helyzetén a társadalom, mi, többiek? Ezt valahol, valakinek el kell bírálni, dönteni szükséges felőle. De hol is kezdődhet ez az úgynevezett rehabilitációs tevékenység? Az egészségügyben? Sokan, tévesen, úgy gondolják, hogy csak ott, pedig a dolog kezdete nem mindig itt van. — Kétféle rehabilitáció létezik: a munkahelyi és az orvosi — mondja dr. Geiger József, a gödöllői rendelőintézet igazgatóhelyettes főorvosa, a városi és a vonzáskörzeti orvosi rehabilitációs bizottság elnöke. Körzetünkben az elsők között alakult meg a társadalmi rehabilitációs bizottság, amelynek huszonegy tagja van. Ma már minden gazdasági egységben, vállalatoknál, szövetkezetekben kell lennie rehabilitációs felelősnek, ahol pedig üzemorvos, vagy éppen üzemorvosi rendelőintézet működik, ott rehabilitációs bizottságot is működtetni kell. — Ki kezdeményezhet rehabilitációt egy-egy ember esetében? — Egyrészt maga a beteg, másrészt a vállalata, szövetkezete vagy éppen az orvos. 1983-ban jelent meg az Egészségügyi és a Pénzügyminisztérium együttes rendelete és annak végrehajtási utasítása, amely a keresőképtelenség állapotában, tehát a táppénzben levők rendszeres vizsgálatával foglalkozik. Ez előírja, hogy akik tartósan keresőképtelenek, azaz táppénzes állományuk harmadik hónapját letöl- tötték, meg kell vizsgálni foglalkoztathatóságuk feltételeit. A táppénzes állomány 3—6. hónapja között kell figyelni munkaképességük mértékének változására, illetve rokkantságuk előzetes elbírálását is szükséges lehet megkezdeni. — Ez nem tévesztendő össze a munkahelyi rehabilitációval. — Nem bizony, pedig sokan hajlamosak így gondolni. A különbség pedig lényeges. Az iméntiek felől ugyanis első fokon a helybeli főorvosi bizottság gondoskodik, amely nálunk heti két alkalommal végzi a vizsgálatokat. A bizottság természetesen meghallgatja a beteg panaszait, a vizsgálat végzésekor megtekinti, áttanulmányozza a körzeti és a szakorvosi dokumentációkat, majd szakvéleményt állít össze. Az eredetibe nem — Háromféle döntés születhet. Szólhat arról, hogy emberünk várhatóan mikor válik keresőképessé. Ha viszont úgy látja a főorvosi bizottság, hogy valaki egy év, azaz táppénzjo- osultsága alatt eredeti munkakörébe nem juthat vissza, de a munkaképessége csökkenésének foka nem éri el a 6? százalékot, amely rokkantnyugdíjazásához elég lenne, akkor rehabilitációs javaslatot küld a vállalatához. Valódi képesség — Tulajdonképpen erről az utóbbiról gondolják úgy a vállalatok, üzemek, intézmények illetékesei, hogy vele ki is merül a rehabilitációs kezdeményezés? Vagyis mintha csupán az orvosok javasolhatnák a foglalkoztatás megváltoztatását? — Ha nem is pontosan így van, hadd mondjam el, hogy a munkahelyi rehabilitációval sok mindent meg lehet előzni. Ha ugyanis az egészségükben még csupán kisebb mértékben károsodott dolgozókat sikerülne olyan munkakörben foglalkoztatni, amelyet egészségük további romlása nélkül elláthatnak, akkor beszélhetnénk valóban jó munkahelyi rehabilitációról. — Tudom, hogy ez igen ösz- szetett feladat, de úgy vélem: érdemes hosszabb távon gondolkodni az üzem és az emberek érdekében egyaránt. Ebben persze az egyénnek, a betegnek is szerepe van, hiszen mi, orvosok szintén tudjuk: sokszor a kereset kiesése is gondot okoz a munkahelyi rehabilitáció megindításában, a más munkakörbe jutással. — Nemrégiben a helyi és a környező cégek vezetőit is meghíva kibővített ülést tartott a rehabilitációs társadalmi bizottság. Miről adhattak számot? — Sajnos arról is, hogy az új rendelkezés megjelenése óta sem változott az üzemekben, szövetkezetekben o szemlélet. Fővárosi bizottságunk például az elmúlt félévben kilenc javaslatot juttatott el vállalatokhoz, választ eddig egyre sem kapott. Két 'személy esetében tud csupán bizottságunk olyanról, hogy az illetőt más, könnyebb munkakörbe helyezték. Mi az értekezleten is felhívtuk a figyelmet rá, hogy eddig is, a jövőben is alapos, korrekt javaslatot adunk, amely ténylegesen figyelembe veszi dolgozóik valódi munkaképességét. Fehér István Áramlásmérő Evek óta gyártják az olajiparban használatos áramlásmérő műszert az isaszegi Lig- nifer Ipari Szövetkezetben. Ebben az évben körülbelül kétezer darabot készítenek belőle. Képünkön: Kovács Istvánná és Balogh Istvánná a műszer szekrényét szerelik. Hancsovszki János felvétele A nap programja Április 8-án. Gödöllő, művelődési központ: Bari Károly költő kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Április 9-én. Gödöllő, művelődési központ: Vitaest Gödöllő általános városrendezési tervéről, 17 órakor. Ki jön velünk valaholba? Bábműsor óvodásoknak, a pécsi Nemzeti Színház Bóbita bábszínházának vendégjátéka, 9,30 és 11 órakor. Nagy Olga, Kovács Ildikó Füttyös és a robotok, bábjáték két részben, 15 órakor. Életfakészítés, 5. osztályosoknak, renghagyó óra, 14 órakor. Harcok a török ellen, 6. osztályosoknak, 14 órakor. Nattson Egy nyáron át táncolt, archív filmklub, 19 órakor. Bari Károly költő kiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. Megosztott örömök Balázs János szép szavai B ari Károly gödöllői kiállításának megnyitóján beszélgetést tartottak a költővel. Ezen a Rádió jelen volt munkatársa egy hatperces kazettát adott ajándékba Bari Károlynak. A kazettát le is forgatták. A szalag Balázs János hangját őrzi. Balázs János gyönyörűséges szavait. Ezeknek a szavaknak íze, zamata van. Ezek a szavak jól vannak megválasztva. Ügy illeszkednek egymáshoz, hogy szép lejtésű mondatok kerekedhessenek ki belőlük. A mondatok mondanivalót hordoznak, mondanivalót közvetítenek. Balázs János szépen beszél magyarul. Ennél egyszerűbben nem fejezhetjük ki Balázs János nagyszerűségét. Azt az elemi tényt, hogy jól hangsúlyozza a szavakat, a mondatrészeket, a mondatokat, azok lényegét, tartalmát. Szívmelengető és megnyugtató hat perc volt. Még fülünkben recsegtek az aznapi kusza, formátlan mondatok, szétmorzsolt, elharapott, a végén megemelt, rosszul hangsúlyozott szavak, a szemernyi mondanivalót sem hordozó frázisok, amelyekkel a szószékekről öntöttek nyakon. Inkább csöndre vágytunk, mint szózagyvalékra. Ha már nem tudunk, legalább ne is beszéljünk. Balázs János első szavával magára vonta figyelmünket. Beszédének szépsé- sége, zenéje, harmóniája, mondatainak lüktetése, ritmusa jótékonyan hatott hallókészülékünkre. Képessé váltunk arra, hogy az értelemre figyeljünk, a mondanivalót fogjuk fel, amit a jól, helyesen formált hangok, szavak közvetítettek. A szépen zengő szavak, fülünknek kellemes mondatok megnyitják értelmünket, olyannyira, hogy fogékonyságunk teljessége fordul a közlendő, a tartalom, a gondolatok felé. A szép mondatok szabaddá teszik és kitágítják a befogadás útját. A másik ember ilyeténképpen képességeink legjavának kibontására tesz alkalmassá. Ki volt ez a Balázs János? Kitől tanulta a szép beszédet? Balázs János városszéli telepen, düledező kunyhóban, erdőkben, hegyekben élte le életét. Iskolába összesen vagy két évig járt, retorikára, beszédtanra, szónoklatra senki sem okította. Félénk, a virtuskodástól visszahúzódó gyerek volt, írja életrajzában. Elkülönült a hasonló korúaktól, az öregekhez csapódott, azokkal járta az erdőt, gombáért, szederért, vadkörtéért, a Zagyvaróna földjeire krumplit bengész- ni. Talán tőlük, az öregektől tanult meg szépen, értelmesen beszélni. A legfontosabb azonban mégsem ez. Ügy sejtjük, Balázs János titka a gondolkozás. Balázs János egész életében gondolkodott. Járta az erdőt, a hegyet, szemlélte a természetet, ami naponta tengernyi élményt adott, mit az agynak végig kellett gondolni, amit fel kellett dolgozni. S amerre járt, összeszedte a szétdobált újságokat, könyveket. Szobájuk falára fel voltak aggatva a híres magyar emberek portréi: Széchenyi Istváné, Kossuth Lajosé, Deák Ferencé, Jókai Móré, Gárdonyi Gézáé, Petőfi Sándoré, Arany Jánosé, Munkácsy Mihályé, Benczúr Gyuláé, Fadrusz Jánosé. T őlük beszélni nem tanulhatott. Nemes gondolatokat azonban meríthetett belőlük. S mivel maga is nemes lélek volt, gondolatait, közlendőit sem bízhatta rosszul formált szavakra. Kör Pál Döntő a rendszeresség A sporttal kapcsolatos vizsgálódásaik során a lakosság testedzésére is kíváncsiak volKáz a Felszabadulás féresi Hivatás a második otthonban A gödöllői Volán-pályaudvar mögötti Felszabadulás tiér házai közül kiemelkedik egy négyemeletes, modern vonalú épület. Ez a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat munkásszállója. Nagy Ivánnal, a PÁÉV gödöllői építkezéseinek vezetőjével és Serföző István szállógondnokkal belülről is megnéztük. Ragyogó tisztaság A csak hetente hazajárók második otthonának sokat kell pótolnia. A földszinten tágas, 120 férőhelyes ebédlő, egyben televíziós szoba. A készülék színes vételre is alkalmas. Van egy ezerkétszáz kötetes kiskönyvtár — gazdája a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. Minden szinten található hűtőgép, ételmelegítő konyha, beépített élelmiszertárolóval. A mosdók, zuhanyozók és a vécé ragyog a tisztaságtól. Már tizenkét év telt el sz- < . óta, hogy átadták rendelteié- Dohányozni tliOS si céljának a házat. 192 fő elhelyezésére épült, ma 171 lakója van. Az építőipari tárcához tartozó nyolc alvállalkozó vállalat munkásai töltik itt a munkahét szabad óráit, napszakait, a háromágyas szobákban. Beépített szekrények, a heverők előtt szőnyeg, asztalok. székek alkotják a berendezést. Minden lakrésznek van előtere, hideg-meleg vizes mosdója. Itt a takarítószemélyzet is a törzsgárdához tartozó. Tóth Istvánná Aszódról, Tenke Istvánná Bagról jár be 1972 óta. Kiváló dolgozók. Társuk. Tóth Lászlóné — Valkóról utazik — látogatásunk idején rezsót tisztított. Betekintettünk a szobákba. A 204-ben egy idős ember pihent, Lakatos László, a Gödöllői Gépgyár éjjeliőre. Sárrétudvariba való, korábban a megyei kórháznál teljesített éjszakai szolgálatot Kerepes- tárcsán. Elnézést kértünk tőle, hogy megzavartuk, semmi baj, hárította el, a legcsendesebb lépésekre is odafigyelek, mondta. Másutt hamutartót pillantottam meg, kísérőm látta, hogy észrevettem, meg is jegyezte, hogy ez szabálytalan, mert a szobákban nem szabad dohányozni. A folyosókon tűzoltó készülékek és a házirend van kifüggesztve. Egyidősek az épülettel Néhány percre letelepedtünk a klubszoba kényelmes foteljeibe. Itt kártyázhatnak, olvashatnak, beszélgethetnek az emberek. Nem kis feladat az ország számos szegletéből érkező, eltérő képzettségű, beosztású szállólaikókból közösséget teremteni. Analfabétától egyetemi végzettségűig, segédmunkástól mérnökig mindenféle rendű, rangú dolgozók kívánkoznak ide. A nyilvántartás rögzíti: ki,, mikor jött, vagy ment el. Csak néhány nevet említünk. Pető Géza és Tóth Sándor szállópolgársága egyidős az épülettel. Állandó érdeklődők A negyedik emelet egyik ablakán kinéztünk. Alattunk a buszpályaudvar, kísérőm távolabbra mutatott. A vasútállomáson két italmérő, a szomszédban az ételbár, mellettük a Witz-féle falatozó. Szemben épül már egy új játékterem, egy nemrég nyílt az Állomás utcában. Ilyen körülölelt helyzetben különös gond a fegyelem betartatása. Kell a szigor, aki nem képes az együttélésre, azt eltanácsolják. A végszóra belép Serfőzőné és röviden így fogalmazott- 1972 óta vagyunk itt a férjemmel, s egyfajta hivatásnak tartjuk munkánkat. Jó a kapcsolatunk a vállalatokkal, munkásellátási felelőseik rendszeresen érdeklődnek alkalmazottjaik körülményeiről. Csiba József tak a népi ellenőrök. Közkeletű szóval a tömegsport érdekelte őket. Legfontosabb megállapításuk, hogy az egyesületek a rendszeres testedzés szervezése helyett beérik az évente néhányszor megrendezendő akciókkal. Ilyenek a szövetkezeti napokon a focimeccsek, amelyeken az Igazolt játékosokon kívül bárki részt vehet, az utcabajnokságok, a városi kocogóverseny. Egyetlen kivétel a Kartali Medosz Sportegyesület, amely az iskolával és a lakossággal közösen rendszeresen szervez tömegsportrendezvényt. A tömegek megmozgatásában általában a munkahelyek a kezdeményezők, az úgynevezett bázisszervek, a sportkör a létesítményeit és a felszerelését bocsátja rendelkezésre a mozogni vágyóknak. Az egyesületekben tevékenykednek tömegsportbizottságok, tömegsportfelelősök. Nekik kellene a lakosság rendszeres testedzését megszervezni. A népi ellenőrök úgy találták, a bizottságok és felelősök nem működnek elég hatékonyan. A rendezvények szervezését, illetve az ezzel kapcsolatos propagandát nem tekintik feladatuknak. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) PEST MEG Y E I I N N OVÁC I hordozható oldószerségről táplált, automatikus méréshatárváltóval felszerelt készülék. Két számjegyes kijelzőn olvasható le a koncentráció értéke. Előjelzésnél sárga fényjelzést (sárga LED) és folyamatos hangjelzést, riasztásnál piros fényjelzést (piros LED) és szirénaszerű hangjelzést ad. telepített oldószerelőjelzés 20 ARH%, automatikusan megszűnő, riasztás 40 ARH" „, reteszelődő. A riasztási állapot a „törlés” gombbal szüntethető meg, de csak abban az esetben, ha a gázkoncentráció 40 ARH% alá csökken önhibára is riasztási állapot áll be (például kábel- szakadás, hálózatkimaradás stb.). A készüléket gyártja: a Műszerautomatika Kisszövetkezet, Érd. Telefon: (26) 45-152. O K
