Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-07 / 82. szám

XI. ÉVFOLYAM,’ 82. SZÁM 1984. ÁPRILIS 7., SZOMBAT “£££** ■«**ü,tetés Kicserélik a kavicságyat A nagyforgalmú budapest—miskolci vasúti fővonalat rendsze­resen karbantartják. Képünk a bagi megállóhelyen készült, ahol a MÄV jászkiséri főnökségének gépláncával a felépítmény kavicságyát cserélik ki. Kérdés, hogy ezt a munkát követi-e végre peronépítés. Máriabesnyőn, Hévizgyörkön, Galgahévizen a hetvenes évek második felében a vágánycserét követően már elkészültek azzal. Miért balesetveszélyes továbbra is a fel- és leszállás Bagón? Balázs Gusztáv felvétele A megye körül Futnak az egészségükért Jövőre még tovább terjeszkednek Csapadéknyom. Ez a meteo­rológusok szerint annyit je­lent, hogy körülbelül fél mil­liméteres eső esett. Hartyányi, semmiség, a port nem veri el, mérni alig lehet ennyit. Már­pedig semmivel sem lehetett több aznap, amikor a Gö­döllői Tangazdaság helyi ke­rületében Barna Tamás nö­vénytermesztési ágazatvezető­vel találkoztam, aki éppen a borsóvetőktől jött: — Még néhány óra és száz­hetvenhét hektáron vége a ke­rületünk egyi legfontosabb növénye vetésének — magya­rázza a fiatal mezőgazdász. — Szakaszosan vetettünk, de persze a fajták tenyészideje is különböző, vagy tízféle, hogy győzzük a betakarítást, hogy ne egyszerre érjen mindegyik. Fejtrágya Idejekorán megkezdték a kerületben a zöldborsófejtő gépek reparálását is. Hagyo­mány, hogy egy mátraszőlősi javítóbrigádra bízzák ezt. Ezek szerint elégedettek velük évről évre. Most már tehát csak a jó termésre kell várni, ami legutóbb bizony nem ké­nyeztette el őket. Természetesen befejezték már a tavaszi fogasolást is, a lucernásban mintegy más­Született: Geizler László és Király Teréz: Gabriella; Ko­vács András és Horinka Má­ria: Mária; Tóth Gábor és Ra­fael Erzsébet: Gábor László; Hicska János és Jónás Klára: Anita; Ábrahám László' és Braun Zsuzsanna: Péter; Ecker János és Podlaviczki Zsu­zsanna: Nikolett nevű gyerme­ke. Elhunyt: Mezei Mihály, Aszód, Falujárók útja 5/13.; Badin Pál, Aszód, Csendes út 5.; Bobály Erzsébet, Aszód, Hunyadi út 32.; Rajta Pálné Évekkel ezelőtt a kartali ál­talános iskola hatodik osztá­lyos tanulóinak tettem fel a kérdést. — Ki töltötte együtt a hét végét szüleivel? A hu­szonhat tanuló közül csak né­gyen felelték, hogy közös programjuk volt. Árra gon­doltam akkor, hogy a közös­ség minden tagjánál egybe­eső pihenőnap a közösség sza­badon választott közös élmé­nyeinek is napja, s lám ko­runkban még azt a szokást is felrúgtuk, amit a családok év­századok alatt kialakítottak, s amelyek segítették erősíteni az összetartozás érzését. Alaplehetőség Illyés Gyulát idéztem a ta­nulóknak, aki a Puszták népe című munkájában megrendítő szemléletességgel írja le a cse­lédek vasárnapját, noha a kö­zös időtöltés nem lehetett más, mint öregeknél a mesé- lés, fiataloknál a közös ének, tánc, gyerekeknél a ház végé­ben egész napon át tartó já­ték, mégis a vasárnap volt az a nap, melyekért érdemes volt kihúzni a hetet, az életet. Ma az általánossá lett heti két pihenőnap a családi kö­zösségek erősítésének a tár­sadalmi, baráti kapcsolatok fenntartásának egvik fontos alaplehetőségét nyújthatná, de sajnos, ennek éppen az ellen­félszáz hektáron, s a fejtrá­gyát is kiszórták e fontos ta­karmánynövényükre. Egyes táblákon a vegyszeres gyom- irást is el kellett végezniük. Nagyobb, csaknem négyszáz hektáron van a gödöllői kerü­letben őszi árpa — a GBBR egyik rendszernövénye —, amelynek állományát gyűrűs- hengerezték. Tskarmánycirok — Mi lesz a következő mun­ka? — Az őszi árpa gyomirtása, majd a napraforgó vetése, és az illetményburgonya elül­tetése. A vetés tekintetében még hátralévő növények tala­ját is előkészítettük már. Jó néhány kilométerrel a gödöllőiek tanyájától, vetemé­nyeseitől, a nagytarcsai ha­tárban is jól haladnak a munkákkal. Itt ugyan egy kis eső áztatta ki néhány órára a gépeket, de ez is inkább csak por verő volt. — Tavalyról még százhet­ven milliméter csapadékhiá­nyunk van, de az ideivel sem dicsekedhetünk — mondja Üjvári Miklós, a kerepes- tarcsai Szilasmenti Termelő- szövetkezet növénytermeszté­si ágazatvezetője. — Hogy mit végeztünk el a tavaszi mun­Bartók, Mária, Aszód, Széche­nyi út 27.; Szvitan Mária, Aszód, Kossuth Lajos út 1,; Bakó Istvánná Matkovics Má­ria, Aszód, Bethlen Gábor út 21.; Márta Mihály, Aszód, Vörösmarty út 11.; Sütő Im­re, Aszód, Jónásfalva 4.; Bol- dis Jánosné Benkó Mária, Aszód, Kender út 5.; Palik Kálmán, Aszód, Hunyadi u. 13.; Csabai Jánosné Zsembe- rovszki Erzsébet, Aszód, Széchenyi út 15.; Fercsik Szil­veszter, Hévizgyörk, Kossuth Lajos út 4. kezőjét látjuk. A feleségek, anyáik keresővé válásával a munkanapokon egyre keve­sebb idő jut arra, hogy a csa­lád összekerüljön. Megváltozott a hagyomá­nyos anya—gyermek kapcso­lat: a gyerekek hétközben rit­kábban és rövidebb időre ta­lálkoznak anyjukkal és így mindkét fél számára egyre fontosabb volna a szombati, vagy vasárnapi együttlét. Ténylegesen Sok családanyával beszél­gettem a szombati napjáról. Beszélgetőtársaim között egy­aránt voltak termelőszövetke­zeti tagok, üzemi munkásnak és értelmiségiek. Nem csinál­tam ugyan időmérleget, de idézni tudom Bankó Istvánné szavait. — A szombat alig vá­lik el a hétköznapoktól vagy talán nehezebb is azoknál, mert leginkább arra haszná­lom fel, hogy előre dolgozzak vasárnapra, ezért ez a nap hétköznapibb a hétköznapok­nál. Suka Zoltánné tanárnő sze­rint, ha minden kötelezettsé­get figyelembe veszünk — há­zimunkát, gyerekek ellátását —, akkor kitűnik, hogy a szombat, vasárnap csak a férfiaknak teljes szabadnap. A dolgozó háziasszonyoknál szombaton nyolc, tíz órát tesz kákból eddig? Hát például 250 hektáron kihordtuk, alá­szántottunk szerves trágyát, 200 hektáron pedig az új lu­cerna telepítése is megtör­tént. A gazdaságban a jövő hé­ten szeretnék megkezdeni a napraforgó, a silókukorica ve­tését, majd a burgonya ülte­tését. Silókukoricát viszony­lag nagy területen, 550 hek­táron termesztenek, de van­nak kisebb területen vetendő növényeik is. Paprikát öt, pa­radicsomot negyvenhárom hektáron termelnek, míg a takarmánycirok magját ötven hektáron vetik el. Érdekesség az is, hogy maguk akarják megtermelni azt a tököt, ami­nek magját élelmiszerfeldoT- gozójuk pirítja és csomagolja a csemegézőknek. Műszaki vizsga Milyen volt a növények át- telelése? Erre már 'Szendrői Zoltán mezőgazdasági főága- zatvezetőtől kaptunk tájékoz­tatást, aki a szövetkezet ve­zetőségében is beszámolt a ta­vaszi munkák helyzetéről. Sze­rinte ahol a kalászos gabo­nákban a négyzetméterenkén­ti ötszáz tőszám felénél is kevesebb van, a kifagyott táb­lákba más árunövényt kell vetni, például napraforgót. A búza területének mintegy a tizenöt százalékát érinti ez ná­lunk. Ehhez a főágazathoz tarto­zik a gépjavítóstáb is. A gé­pek felújítását befejezték, ki­véve azét a Rába-traktorét, amelynek sebességváltócseré­jét gazdaságossági okok miatt nem tudták megejteni, mert az aránylag sokba, mintegy négyszázezer forintba került volna. Az így kieső traktor­kapacitást két MTZ-vel pótol­ják. összesen harmincnégy traktort javítottak ki, közü­lük tizenöt az esedékes mű­szaki vizsgáztatáson is átment. F. I. ki a bevásárlás, a mosás, ta­karítás ideje, a gyerekek el­látása, de vasárnap is három, négy órára zsugorodik az az idő, amit ténylegesen szabad­nak nevezhetünk. Ha megnézem falum kert­jeit és az azokban felépített fóliasátra,kát, akkor nyugod­tan leírhatom: a második gaz­daságban is dolgozó falusi emberek — férfiak, nők egy­aránt — kora tavasztól késő őszig a szabad idő szempont­jából hátrányos helyzetben vannak, mert március köze­pétől október végéig nincs szombat, sem vasárnap, sem igazi megállás. Jeliemet formáló A felsoroltaik mellett ront­ja a szabadidő-mérleget a még mindig élő családi munka- megosztás, amelyben az asz- szonvok jelentős része maga is elképzelhetetlennek tartja, hogy bizonyos munkákban a férj is részt vegyen, mert ezek — főzés, mosogatás, portörlés — ellentétesek a családfő ha­gyományos szerepével. A háztartás és a család el­látása ma a kereső háziasz- szonyoktól a heti átlagos negyvenórás munkaidő, illet­ve körülbelül hetvenórányi összes kereső tevékenységgel lekötött idő mellett még ti­zenöt-húsz óra munkát és a A megyénk körül megyünk körül Pest megyei futóhét harmadik kiadásának utolsó előtti napján az aszfaltedzett sportolók alaposan megtréfál­ták a dányiakiat. A tervezett­nél korábban értek be a nagy­községbe, így sokan lekéstek a csatlakozásról. Nem úgy Ivicsi Erzsébet hetedikes tanuló, aki olyan., szerencsés volt, . hogy ő lehetett a tömegsportakció tíz­ezredik résztvevője! Mire este fél hatra Aszódra értek, újabb négyszáz fiatalt mozgattak meg a Galga men­tén. A Petőfi Sándor Gimná­zium és Gépészeti Szakközép- iskola kollégiumában elmond­ták, hogy azért szaladtak gyor­sabban, mert napközben esett az eső. Kedden reggel másodpercre pontosan kilenc órakor rajtolt a karaván az utolsó távra. Két érdekesség: már az aszódi in­dulásnál eldöntötték, hogy ki hol fut a váci célegyenesben. Ez is jelzi, nem s,z úgynevezett szombat, valamint a vasárnap jelentős részének feláldozását követeli. A számok ismereté­ben feltehető a kérdés: mikor és mivel lehetne növelni az ’örömet adó és emberi jelle­met formáló közös együttlé- tek óráinak számát? Harmonikus élet A jelenlegi gazdasági körül­mények között aligha találha­tó milliók számára olyan jár­ható út, amely a szabad per­ceket növelné, de azt hiszem, a közös munka is segíthetne a családi közösség erősítésében, a gyermekek nevelésében. Mert a valamikori paraszti gazdaságokban a munkára nevelés pedagógiájának isme­rete nélkül adtak erkölcsi, emberi magatartásra vonatko­zó, egész életen át ható és tartó tanácsokat, élményeket a gyereknek. Hány földműves csinálta­tott kiskocsit a fiának, s ki­csi kapát, gereblyét a lányá­nak, akik így az apjukkal, anyjukkal közösen szorgos­kodva ismerték meg a gaz­dálkodás fortélyait, a minden­napi kenyér megszerzését je­lentő tevékenységek gazdag sorát, a munka örömét. A ritkuló együttlátek elle­nére is meg kellene néha fogni a gyerekek kezét. Ak­kor, amikor éppen időnk van Márpedig, ha valamire, erre időt kell szakítani és szánni Egyéni érdekek miatt, meg azért, mert a családok har­monikus élete fontos társa­dalmi érdek. Fercsik Mihály minőségi, vagy versenysportra törekednek. Az egészségükért futnak! Azt szeretnék elérni, hogy minél több futóközösség alakuljon Pest megyében: A másik: megállapodtak abban, hogy ötpercenként futják le az egyes kilométereket. Aszódról egy óra alatt beér­tek Gödöllőre, pedig nem kis emelkedőkkel kellett megküz­deniük. Az utolsó napon az el­ső csatlakozó a Pest megyei Testnevelési és Sporthivatal gépkocsivezetőjének fia, Dolá- nyi Péter volt. Ö a kisbagi völgyhídnál szállt ki az autó­ból. Gödöllő várostáblájánál vár­ták a futókat a Török Ignác Gimnázium diákjai és staféta- futás kezdődött a városon át, az általános iskolások részvé­telével. A zuhogó eső nem za­vartatta ezeket a nagyszerű sportembereket. Jövőre ismét változik a Pest megyei futóhét útiránya. Idén Túrától Bagig kapcsolták be a Galga völgyét a körútba. 1985-ben Galgamácsán, Ácsán, Pencen, Rádon is átszaladnak a maratonisták. Kábelcsere Aszódon a Kossuth Lajos úton az ÉMÁSZ megkezdte a közvilágítási kábelek cseréjét. Ezzel a korszerűsítéssel üzem- biztosabb lesz a hálózat. Az árkok befedése után pedig még időben elkezdődhet a járda és az úttest közötti sáv csinosítása. Kispályások Az Április 4. Kupa kispá­lyás labdarúgótornán tizenhat csapat mérkőzött. A metsző, hideg szélben lejátszott csatá­kon a turaiak bizonyultak a legjobbnak. A döntőben két­szer zörgették meg a dányiak hálóját, s azok egy találattal sem tudtak válaszolni. A har­madik helyen a GÖVISZ együttese végzett. A rop programija Gödöllő, művelődési köz­pont. Na És klub: Surányi András Ütőn című filmjének vetítése a Családi tükörkép című program keretében. Bari Károly költő kiállítá­sa, megtekinthető 10-18 óráig. Égj MozTiggg Kincs, ami nincs. Színes, szinkronizált olasz filmvígjá­ték. 4, 6 és 8 órakor. u Szombati jegyzetb Zab Adhatjuk a vérünket és az életünket, de ne feled­kezzünk meg a zabról sem — figyelmeztetett az egyik hozzászóló, a városszépítök korenek egyik első össze­jövetelen, Remélhetően idejekorán hangzottak el szavat. Lényegbevágó sza­mhh uL,79yÍk ^fonto­sabb kerdesre irányulnak: mi a teendője a körnek mivegre hívták életre. Mint annyiszor, ez eset- oen is könnyebb körülha- £™lnl’, nem tartozik a K0jr feladatkörébe. Nyíl- vanvalóan nem ennek a társaságnak a feladata dön­teni varosfejlesztési kér- desekben. hogy mi hová épüljön, mit bontsanak le, mit hagyjanak meg. A dön- tobiro tiszte sem az övék. Vitas esetekben nem a kör akarata szerint kell csele- kedm. Az apró lépés taktikáját ajánlatos követni, hangzott mar az első összejöve- nu ,azúta is többször. Olyan feladatokat vállal­jon a városszépítök közössé­ge amelyeket meg is tud oldani, igen ám, de mik azok? Akadtak, akik azon­suk la K^k V°u™' mcmd- juk a Kálváriához, hogy osszegyűjtsék és biztos te‘yre.. mentsék a lehullott, letaszított elemeket. Am nyomban akadt közbeszóló, figyelmeztetve, a szaksze­rűtlen mentés több kárt okozhat, mint hasznot. Kevéssé valószínű, hogy °áva?S°9 ket keze munká­jával is reszese lehet va­lamely műemlék helyreal- litasanak, restaurálásának hiszen hiányzik hozzá a fertelme, új házakat f°grmk emelni ezek az miattreMU9Vanilyen okok miatt. Mi marad hát ne- Ez a }ogas kérdés mjn_ den összejövetelen, érezhe­tő volt ha nem is mondta hl senki. Csalódottság ült az arcokra, amikor az cselekvésre hívó, buzdító szavak után mini­dig akadt valaki, aki ei veftn Z°rak0ZtaUa fel ér- veit. Mi marad hát a kör tagjainak? A sz*,°9 főttel kbÖ1 i°ly SOk han0- z°tt el az elmúlt eszten­dőkben. igen csekély ered­ménnyel. y a sabbVnVélÍnk\ a legf°nto­«vvai amely tényező mindenné TülTTV- Forintból ké­szülhetnek tervek, épüle­\ek’ parkok, forintból res- If ralhatnajc, felújíthatok rßgi es becses házakat flrintTO’ emlékműveket, fontból parkok késztil'- varosnegyedek vál­t7h lZe7é' csinosabba. Tudjuk, akinek forintiai 2Tk’ raZ lehet okos 7. Kern reális tehát az az aa- 3„7al°m’ h09y a kör tagjai i-jlak ?sa,c a Pénzt, s pala­ck azt majd elköltik. Ko­vMtT- ikí íizet’ 1**0­valtja a beleszólás jogát. szeget SZUrk°l. hizony°s ősz- “ annak betekintési döntési, ellenőrzési joga lesz Természetesen nern mint egyénnek, elsősorban 7ZuSse9 tagjaként. stimTe) Üt Valami *** -summe! mondhatja a yben lakó. Beleszólhatok en anélkül is, hogy nzet nek, pusztán azért itt lakom. Gödöllő’én va­Ä”“ “S VtS’ hogíy7TJ, *75. Untunk, aogy a beleszólás mértéket ja Z ™eP.nyisége szab­ja meg. a kor csak mint nTiSía jÖhet simítás™ amelyben mindenkinek azonosak a jogai, ha te™e­züett u 7Z,abályban rög­viszL7Vetelményeket- Azt viszont mondjuk, hoau mlnn erősebb a kör anya­2Z& ZZ)fttbb ,.Talá,n riem életünket és é7T\hanem ebünket. jainka’, ,at', Va9yis ^ra­jainkat adjuk a városért. Kör Pál ISSN ílíS-lfat ÍOOdöHöl Hírlao) Aszódi anyakönyvi hírek ‘’TísTbadna, kevesebb 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom