Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-30 / 101. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP 1984. ÁPRILIS 30., HÉTFŐ Az összkép teljes, így a hiteles Forgatják g Századueik-sofozat új filmjeit A filmműterem környékén elegáns, régi vágású urak vára­koznak az ügyelő hívására. Az az admirális, aki éppen fekete­kávéval erősíti magát — régi Ismerősünk: Horthy Miklós kor­mányzó, pontosabban Tyli Attila színművész, aki a tv Száza- dunk-sorozatának már jó néhány filmjében személyesítette meg Horthyt. A többiek — ki civilben, ki tábornoki öltözetben — az 1944-beli Sztójay-kormány miniszterei. A sürgölődés arra utal, hogy a Századunk-sorozat újabb részeinek forgatása fo­lyik. A sorozat írója-rendezője: Bokor Péter. Érdeklődésünkre szívesen válaszol, bár — láthatóan — most elsősorban a műter­mi munkára kell összpontosítania. Munkát, békét! Csaknem harmincmillió em­ber! Szinte elképzelni is nehéz ezt a hatalmas tömeget, hát még azt, hogy valamennyien munka nélkül vannak. A tőkés országokból szinte naponta érkeznek hírek — s mind na­gyobb számban arról, hogy miként alakul az állást kere­sők száma és hányán vannak azok, akik talán már holnap, holnapután nem mehetnek dolgozni, mert elbocsátották őket. Látszólag majdnem egy­formák ezek a hírek, ezek a képek — mégis megrendítőek. Nagy-Brltanniában március elején a bányászok többsége beszüntette a munkát A képen: az egyik til­takozó bányászt hurcolják el a rendőrök Sheffieldben. — Sorozatunk öt új filmjé­nek egyes jeleneteit forgatjuk. Ügy dolgozunk, mintha játék­filmet készítenénk, pedig a Századunk-sorozat lényege egyértelműen dokumentálás. Amit mi itt a műteremben színészekkel rekonstruálunk, az távolról sem valóságos játék. Vannak ugyanis a történelem­nek olyan eseményei, amelyek­ről kizárólag írásos anyagok léteznek, azok is bizony ter­jedelmesek, terjengősek, a lé­nyeg csak itt-ott, egynémelyik mondatban, bekezdésben buk­kan elő. Egyetlen filmes lehe­tőségünk, hogy az írásbeli anyagokban, jegyzőkönyvek­ben, feljegyzésekben, levelek­ben, vagy a történelmi szemé­lyiségek visszaemlékezéseiben megörökített valóság alapján — bizonyos valóságos esemé­nyeket megelevenítünk. Sokoldalúan _— Végül is mit tekinthetünk tényleg hitelesnek? — Az egészet! Azt az össz­képet, ameiyet a sorozatban felvázolni igyekszünk. A most készülő filmjeink forgató- könyveit tíz olyan kiemelkedő történésszel vitattuk meg- akik mind ennek az időszaknak el­ismert specialistái. Másodszor pedig: sosem érjük be egyetlen tanúvallomással, egyetlen bi­zonyítékkal. Alapvető törekvé­sünk az, hogy sokoldalúak le­gyünk, hogy sokféle szemszög­ből figyeljük és ábrázoljuk a történelem eseményeit. Azt hi­szem, egyedül ily módon köze­líthetjük meg azt a célkitű­zést, hogy minél több nézőnk legyen együtt gondolkodó, nemegyszer pedig vitatkozó partnerünk. Mindent lehetetlen — 1944. március 19-től az év jószerint minden egyes napjára esett/valami különö­sen fontos és' rendszerint kü­lönösen végzetes esemény. Máskor egész esztendők teltek el negyedannyi történéssel, mint amennyi akkor egy-egy napon megtörtént. Mindent természetesen nem lehet fel­idézni. Nem is kell. De a dön­tő fordulópontokat meg kell ismerni ahhoz, hogy az újabb generációk valamelyest meg­érthessék apáikat, nagyszü- leiket, hogy szembenézhesse­nek azzal a nemzeti múlttal, amelynek következményeit (jó és rossz értelemben egyaránt) ők is viselik. Ezért — meg azért is, mert részletekben fogható meg legérzékleteseb­ben a történelmi valóság — az 1944-es esztendő történetét igen részletesen dolgozzuk fel. Há­rom filmünk szólt magáról a német megszállásról és annak közvetlen hatásairól, különösen a honvédség szinte totális mozgósításáról és (ágyútölte­lékként való) bevetéséről. A negyedik film a félmilliós vi­déki zsidóság deportálását mu­tatja be — azokkal a politikai célzatokkal, amelyek a „zsidó­kérdés végleges megoldása” hátterében meghúzódtak. Ezt a négy filmet már régebben be­mutatta a tv és éppen mos­tanában (1984. márciusában- áprilisában), másodszor is mű­soron szerepelt. A most készü­lő filmek 1944 nyarával és ko­ra őszével foglalkoznak. A nyár eseményei között különö­sen jelentős az ún. csendör- puccs kudarcra jutott kísérlete, aztán Románia kiugrása, majd hadbalépése a szövetséges ha­talmak oldalán és a romániai események hatása a magyar- országi helyzetre, a Sztójay- kormány lemondatása és a La­katos-kormány kinevezése; a fegyverszünet kérés körüli hu­zavona; a németek és nyilasok készülődése, az esetleges fegy­verszünet, a „kiugrás” elhárí­tására; a Mussolini szabadító SS-kalandor; Otto Skorzeny Budapestre érkezése. Ezek az események mind szerepelnek filmjeinkben. Aztán itt van a fegyverszünetkérő delegációk útja: Náday vezérezredes re­pülése Dél-Olaszországba; egy „amatőr” delegáció tapogatózá­sa a Vörös Hadseregnél, vé­gül pedig a hivatalos fegyver­szüneti delegáció, a Faragho Gábor-féle küldöttség kalandos útja a felkelt Szlovákián át — Moszkváig. Azon a napon Feldolgozzuk a delegáció tárgyalásait, kapcsolattartá­sait a budai Várral, a de­legáció után küldött Nemess őrnagy útját és kiérkezését Moszkvába — október 15-én. Azon a napon, amikor a fegy­verszünet feltételei már tisz­tázottak, már csak a végrehaj­tás van hátra, és — a moszk­vai magyar delegációnak tudo­mására jut, hogy Budapesten Horthy helyébe Szálast ke­rült... K. S. ÁLARC NÉLKÜL Fejezetek a német fasiszta titkosszolgálatok történetéből MINDAZOK EMLÉKÉNEK, AKIK A NÁCIZMUS ÁLDOZATAIKÉNT HALTAK MEG, S TISZTEL­GÉSKÉNT MINDAZOK ELŐTT, AKIK SZERTE A VILÁGON HARCOLTAK A FASIZMUS ELLEN. 2« HeydricEi kontra Canaris JOHN GUNTHER amerikai újságíró és publicista, aki 1934-ben Németországban anyagot gyűjtött „Európa — amilyen’’ című könyvéhez, már akkor éleslátóan felfi­gyelt arra a titokzatos, a hát­térben meghúzódó emberre, a náci párt titkosszolgálatának parancsnokára, aki éppen ak­kor tette meg szédületes kar­rierjének első lépéseit. „Himm­ler mögött még sötétebb alak húzódik meg — írja Gunther —, Heydrich, a volt tengerész­tiszt, SS gruppenführer”. Lebilincselő egyóniségű férfi volt az az ember, aki az RSHA (Reichssicherheitshaupt­amt — Birodalmi Biztonsági Főhivatal) főnökeként a Prinz- Albrecht strassei irodából fá­radhatatlanul szőtte azt az óriási pókhálót, amely nem­csak Németországot, de egész Európát rövidesen behálózta. Személyisége, szerepének fon­tossága, bűneinek nagy szá­ma és' szörnyűséges volta át­lagon felüli emberré avatták. A jó családból származó fia­talember, kitűnő családi ne­velés után, tengerésztiszti pá­lyára lépett, karrierjét azon­ban egy erkölcsi botrány ket­tétörte. Pénz és munka nélkül volt, amikor belépett az SS- be, ahol Himmler felfigyelt rendkívüli képességeire. Ez a fiatalember, akitől nemsokára egész Németország rettegett, határozottan világfi benyomá­sát keltette. Közismert gaval­lér, kitűnő sportember, aki a művészetek iránt is nagy von­zalmat árult el. Tehetséges hegedűjátékos, aki otthonában színvonalas kamaraesteket adott. Szenvedélye volt még a repülés; a háború alatt Hitler és Himmler kifejezett tiltó parancsa ellenére inkognitó­ban harci bevetéseken vett részt, hogy megszerezze Gö- ringtől a légierő arany jelvé­nyét. Természetesen Heydrich nem ezekkel a tulajdonságok­kal lett azzá, amivé vált. A vad farkasok csordájában ő volt a legféktelenebb, a leg- erőszakosabb. Céljait csalással, árulással, erőszakkal érte el. Lelkiismeretfurdalá'soktól tel­jesen mentesen jéghideg intel­lektusának segítségével az igazságtalanságot egészen a végső kegyetlenségig tudta vinni. Munkatársaival, a ma­gasabb vezetőkkel, mint Go­ring, Rudolf Hess, Ribbentrop, Göbbels, vagy Martin Bor- mannal kapcsolatban a „divi­de et impera” elvét használta, és ezt az elvet alkalmazta még Hitlerhez és Himmlerhez való viszonyában. Heydrich a Har­madik Birodalom bábjátéká­nak mestere volt. Hitlert le­kötelezte azzal, hogy legőrül­tebb terveit is végrehajtotta, Himmlernek nagyszerű ötlete­ket adott, hogy jeleskedhessen Hitler előtt. A Röhmmel való leszámolás, a Reichstag felgyújtása, a Tuhacsevszkij és társai elleni koholmányok összeállítása és célba juttatása, a háború ki­robbantását szolgáló gleiwitzi ürügy, mind-mind Heydrich ördögi agyának szüleménye volt. Kompromittálta a Wehr­macht vezetését, de egyik fő célját, az egyesített német tit­kosszolgálat létrehozását nem tudta elérni. Útjába egy halk szavú, jelentákteleh küllemű tengerésztiszt, Canaris admirá­lis állott. KI VOLT EZ AZ EMBER? Nagyon nehéz erre a kérdés­re válaszolni. Egyet biztosan tudunk. Ö volt az, akire Hit­ler 1935-ben rábízta a hadse­reg hírszerző és elhárító szol­gálatát, amely az Abwehr né­ven vált hírhedtté. A Canaris- rejtély a kémirodalom valósá­gos központi témája. Nézzünk néhány véleményt: William Shirer:. „Annyira kifürkész­hetetlen volt, hogy ma sem tudjuk, ki volt ez az ember, és hitt-e egyáltalán valamiben”. Allen W. Dulles: „Ez a külö­nös és titokzatos ember még ma is izgalomban tartja a szö­vetséges titkosszolgálatok tisztjeit”. W. Höttl SD-tiszt: „Ki volt Canaris admirális? Ritkán ítéltek meg ennyire el­lentmondásosan történelmi sze­mélyiséget. Életét mindig rej­télyek fogják takarni”. Dönitz nagyadmirális a nürnbergi perben: „Egészen más volt, mint mi, azt mondtuk rá, hogy hét lelke van.” Egykori beosz­tottai szerint zseniális kémfő­nök, ugyanakkor más véle­mény is akad. Westphall tá­bornok, Rommel egyik tisztje szerint: „Canaris rossz titkos- , szolgálati főnök volt, soha nem tudta előre jelezni a szö­vetségesek támadási körzeteit. Így ért bennünket meglepetés Anziónál is ...” H. R. Trevor- Roper angol történész a Har­madik Birodalom Hamletiének nevezi Canarist és felrója ne­ki a titkosszolgálat hanyag irányítását. Ian Colvin szerint Canaris az angolok ügynöke volt, a hétpróbás fasiszta Kari Barz pedig Németország vereségét Canaris és az Abwehr árulásának tudja be... Vajon, mi az igazság? A levantei származású tiszt múltja is csupa homály. Ta­lálgatások voltak első világhá­borús titkos küldetéseiről, ar­ról, hogy ő pénzelte Mata Há­rít, hogy olaszországi börtöné­ből úgy menekült meg, hogy megfojtotta a börtön káplán­ját, s annak ruháiban szökött. 1919-ben viszont ő szöktette meg Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg forradalmárok gyilkosait. Részt vett a Kapp- puccsban s a versailles-i szer­ződés utáni években ő irányí­totta Japánban a német ten­geralattjárók titkos gyártását. Amikor Canaris elfoglalta hivatalát, az Abwehr még meglehetősen kicsi szervezet volt. Az Abwehr szó pontos jelentése: védelem. Ez a szűk körű tevékenység azonban egyáltalán nem felelt meg Ca­naris nézeteinek. Kinevezése után a szervezet gyorsan nőtt fel kísérteties nagyságra. Cél­ja volt, hogy tevékenységét kiterjeszti az egész világra. Létrehozta a titkos felderítő, szabotázs- és terrorszervezete­ket, az elhárítást, amely félté­kenyen igyekezett pozícióit megőrizni a Gestapóval szem­ben. Az Abwehrnek külön ér­tékelő, dezinformáló részlegei, titkos tábori rendőrsége és kommandó alakulatai voltak. Mindez Canaris műve volt, csakúgy, mint a mikropont, vagy a „Funkspiel”, a rádiós­játszma. TERMÉSZETESEN nem igaz az, amit ma Nyugaton sokan állítanak, hogy az Abwehr tu­lajdonképpen egy Hitler- és náciellenes központ volt. Ha egyes tagjai konspiráltak is, ügynökeik a horogkeresztes eszme szolgálatában dolgoztak Japántól Észak-Amerikáig, Norvégiától Afrikáig. Az köz­ismert, hogy az Abwehr presz­tízsharcot folytatott a Gesta­póval, majd az RSHA Schel­lenberg vezette hírszerző szol­gálatával. És ha végül is alul­maradt ezekkel a szervekkel szemben, felelőssége és bűnei hasonlóak. Az Abwehr annyi­ra Canaris alkotása volt, hogy amikor 1944-ben leváltották, a szervezet szinte gyakorlatilag is megszűnt létezni. Az RSHA- val vívott presztízsharc Ca­naris leváltásával elveszett. Az Abwehr vezetői — köz­tük Canaris admirális is — a koncentrációs táborokban, sa­ját bőrükön vonhatták le az „aki szelet vet, vihart arat” mondás igazságát. (Következik; Spanyol közjá­ték.) EGYÜTT mIlii AZ ÚTSNFORM JELENTI Asztalos Zoltán: — Üjabb hosszú hét vége áll előttünk, s ha ez a tavaszi tél is elmúlt, nagy forgalom várható az utakon. Az autópályákon nem lesz jelentősebb forgalomkorlátozás, a hét­közi pálya- és sávlezárásokat mindenütt feloldották. A Dunakanyar főútjai közül a 2-esen nincs akadály, de a csúcsidőkben (délelőtt és ké­ső délután) torlódások alakulhatnak ki Pest és Göd között. A folyó túlsó partján a 11-es úton sincs jelentős változás, Visegrá- don, a hajóállomásnál hét végén szünetel a munka, nem lesz forga­lomkorlátozás. Az 51-es főúton Dunaharasztinál még tart a HÉV-átjáró felújítása — sőt hétfőn is dolgoznak —, így a szokottnál is nagyobb zsúfoltságra, torlódásra számíthatnak. Akik jól ismerik a környéket, Szigethalom felől könnyűszerrel el­kerülhetik ezt a helyet, persze a kerülésről már a fővárosban dönteni kell, legkésőbb a Gubacsi-hídnál. Két új jelzőlámpát helyeztek üzembe a legutóbbi napokban. Vácott, a 2-es főúton, a Szentek-liídjánál, valamint Kerepestarcsán gyalogosok által vezéreit lámpa teszi biztonságosabbá az átkelést. Május elsején több városban, községben megváltozik a közlekedés rendje, utakat zárnak le, forgalomterelésre számíthatnak. Két hely­színt külön is kiemelünk: Budakeszin és Budaörsön a délelőtti órákban lezárják a településeken átvezető forgalmas utat. EGY BALESET ANATÓMIÁJA Piliscsabán történt április 18-án. V. I. fuvarozó ittasan to­latás közben elütötte rakodóját, aki olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt. A történethez tartozik, hogy V. I. nem először ült gépjár­mű volánjához részegen. Korábban már bevonták személyautó­ra érvényes jogosítványát, s csak méltányosságból hagyták meg a tehergépkocsira érvényest, hogy gyakorolhassa hivatá­sát. Mint a mostani esetből is látszik V. I. méltatlan volt a bi­zalomra. 3 Ez a baleset sincs tanulság nélkül. S bár nem ez az első, aminek kapcsán az alkohol veszélyeire felhívjuk a figyelmet, sajnos nem is az utolsó, mégis érdemes elgondolkozni, megéri-e ittasan a volánhoz ülni. Azt senki nem gondolja, hogy V. 1. szándékosan gázolta el a sze­rencsétlenül járt embert, tettét gondatlanság okozta, mert nem kellő óvatossággal vezette kocsiját, ennek azonban minden kétséget kizá­róan az alkohol az oka, illetve az, hogy részegsége ellenére a volán­hoz ült. V. I. vezetői engedélyét bevonták, s őt magát őrizetbe vette a rendőrség. Az ügy ezzel természetesen nincs lezárva, ám V. I.-nek sem most kellett volna gondolkoznia, hanem akkor, amikor még úgy dönt­hetett volna, hogy nem ül be kocsijába. BUBÄLZGET — KEREKSIE6Y Érd ősi Agnes tel vétele Budaligetet a solymári Kerekheggyel összekötő mintegy másfél kilométernyi erdőn át vezető földútból ezekben a hetek­ben varázsol kétsávos szilárd burkolatú utat a budapesti Föld­mű gazdasági munkaközösség. Úgy tűnik, egyedül az időjárás kégyességén múlik, hogy a nagy teljesítményű, modern gépek­kel dolgozó szakemberek időre befejezzék az utat, amely sokunk közlekedését könnyíti majd. IDÉN IS KERESIK A LEGJOBBAT Idén is megrendezi — mint megírtuk — az Országos Köz­lekedésbiztonsági Tanács, a KISZ Központi Bizottságának If­júmunkás Tanácsa, á SZOT Munkavédelmi Tudományos Kuta­tóintézet, a megyei Volán-vállalat és az Autó Motor, valamint negyven további vállalat és intézmény a Keressük a legjobb gépjárművezetőt — gyalogost című, immár hagyományos közlekedésbiztonsági vetélkedőt. Az ötfordulós eseménysorozat résztvevőit félmillió forint értékű jutalom várja, a legeredményesebb gépkocsivezető díja pedig egy személyautó lesz. A vetélkedő idei megrendezését különösen indokolttá teszi, hogy ebben az évben módosításra és kiegészítésre kerül a KRESZ, és a jelentkezők lemérhetik, hogy milyen mértékben sajátították el a változásokat, amelyekről egyébként soroza­tunkban külön ismertetés jelenik majd meg. ÜZEMANYAGKÖLTSÉG FORINTBAN Akik külföldön fogják tölteni autós vakációjukat, azok már gyűj­tögetik a forintokat, hogy könnyebben számolhassanak közreadjuk; mennyi forintért vásárolhatnak valutát úticéljuktól függően. Célország Személygépkocsi­tulajdonos részére (Ft) Személygépkocsival utasként utazó részére (Ft) Anglia 12 200,— 3200,— Ausztria 2 700,— 1000,— Belgium 6 400,— 1700,— Dánia 6 400,— 1700,— Finnország 8 600,— 2200,— Franciaország 19 600,— 2800,— Görögország 7 800.— 2000,— Hollandia 6 400,— 1700,— Jugoszlávia 6 100.— 1800,— NSZK 6 000,— 1500,— Norvégia 7 ;oo,— 1GÖ0,— Olaszország 6 800,— 1800,— Portugália 13 200.— 1600,— Spanyolország IS 200,— 3600,— Svájc 4 900,— 1400,— Svédország 7 800,— 200«,— Törökország 5 500,— 1500,— A Jugoszlávián át rubelelszámolású országokba kiutazók részére kiutalható dinár forintértéke személygépkocsival utazóknak gépjármü­venként: 3400,—, motorkerékpárral utazóknak, motorkerékpár tulajdo­nosa részére: 2600,—, társasgépkocsival utazóknak s/emélvenként 260,—. A valuta kiváltásánál |ó figyelembe venni, hogy a kiviteli engedély csak 30 napig érvényes. Balesetmentes közlekedést és kellemes hétvégei kíván gya­logosoknak és járművezetőknek egyaránt: Roóz Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom