Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-29 / 100. szám

CEQLEDI vtíiía A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 100. SZÁM 1984. ÁPRILIS 29., VASÁRNAP Jé helyre kcfiíl az alap Közös célokat szolgáló summák KöSíenek üdülésre, segítésre Ünnepség lesz, mozgalmi. Szép koszorút kell készíttetni annak rendje s módja szerint. Az óvodában siralmasan néz ki a szőnyegpadló, az évek'So­rán szétcsoszogtáik már a gye­rekek, egy kis anyagi támo­gatás kellene. Szeptemberi tanévkezdet, a kisgyermeke­seknek jól jön az a néhány száz forint a tanszerek beszer­zéséhez. A KISZ-esek rendez­vénye. Társadalmi esküvő, névadó. A könyvtárra, egy ki­rándulásra — és így tovább, és így tovább. Hosszasan le­het sorolni, mi mindenre hasz­nálják fel általában a munka­helyek a jóléti és kulturális alap céljaira meghatározott összegeket. A lehetőség határa Legutóbb Cegléden a Népi Ellenőrzési Bizottság tárgyalt erről, egy témavizsgálatot summázva. Azt mérték fel, hogy a mezőgazdasági és az ipari szövetkezeteknél a vá­rosban és vonzáskörzetéhez tartozó településeken megfele­lően törődnek-e az alap kép­zésével, felhasználásával. Tíz helyen tartottak szemlét, az utóbbi három esztendő akta- serege került elő. Harminckét népi ellenőr és nyolc KISZ- aktíva szorgoskodott, hogy tiszta képet adhasson a jelen­tés mindarról, amit tapasztal­tak. Megái lapíthatták, hogy a vizsgált helyek élnek a rende­letek adta lehe-fcőséggel. kiegé­szítik a jóléti és kulturális alap összegét adózott nyeresé­gükből, részesedési alapjukból is. hogy a tagok számára mi­nél nagyobb összegű, béren kívüli juttatásokat adhassa­nak, természetesen a lehető­ség határait betartva. Az ala­pok képzése, felhasználása az utóbbi három évben több mint negyvenöt százalékkal nőtt. Ez — mint a népi ellenőrök megfogalmazták — azt bizo­nyítja, hogy a tagokkal, alkal­mazottakkal törődés a vezetés érdeklődésének, figyelmének középpontjában áll. A szociális és kulturális alapok képzése általánosság­ban évenként nőtt, bár időn­ként kimutatható, hogy né­mely rendelet vagy értelme­zés befolyásolta azokat. A ter­melőszövetkezeteknél a szo­ciális és kulturális bizottsá­gok a szakszervezettel és a KISZ-szervezettel közösen ké­szítettek éves tervet, amit a vezetőség, illetve a közgyűlés jóváhagyása után váltottak valóra. A tervezésen meglát­szott az elővigyázatosság, ám kimutatták azt is, hogy a fel használást év közben jobban figyelemmel kéne kísérni, hogy csak addig nyújtózzunk, ameddig a takaró ér valóban, ne adódjon 18—27 százalékos túllépés. A bizottság tudtával Az alapok felhasználásának jelentős része segélyként jut a tagsághoz. A vizsgált helyek közül az abonyi Üj Világ Tsz- nél a gyermekgondozási se­gélyt gyermekenként száz fo­rinttal egészítik ki. Szép sum­ma a nyár végi, beiskolázási segély, amely gyermekenként ettől az évtől már 400 forin­tot jelent, eddig 300 volt. Tá- piószőlősön az Uj Barázda Tsz tavaly harmincöt személynek fizetett rendszeres segélyt, a csemői November 7. Tsz-ben házassági, szülési, illetve te­metési segély minden tagnak, alkalmazottnak jár, a kére­lem alapján, a szövetkezeti bizottság jóváhagyásával. Üdültetésre szinte minden, vizsgált munkáhety szép sum­mát fordított, a termelőszö­vetkezetek az ország különbö­ző vidékén bérelnek üdülőt, az IBUSZ vagy a Siótour segítsé­gével. A kihasználtság száz- százalékos. Az üdültetésben részt vevők elbírálása szövet­kezetenként változik. A ceg- lédberceli Egyetértés és a ceg­lédi Kossuth tsz-ben az igé­nyeket a munkahelyi vezetők írják össze és javaslattal el­látva az ügyben a szociális, a nőbizottság, a KISZ-szervezet és a szakszervezet dönt együt­tesen. Van. ahol az igényeket jelentkezési sorrendben veszik figyelembe. A csemői No­vember 7. Tsz-ben például az elő- és utószezon jut a fő és a középvezetők üdülésére. Friss terv kell A vizsgált tíz ipari és me­zőgazdasági munkahely jelen­tős összeget fordít a kulturá­lis célok támogatására, könyv­tár. művelődési ház, sportélet, ifjúsági tábor segítésére, ifjú­ságpolitikai célokra. Fcdsíker Jsvslá Játék, győzelem A megyei ifjúsági labdarú­gó-bajnokságban javuló játékot nyújtott az élmezőnyben álló Ceglédi VSE, s biztos győzel­met aratott. Ceglédi VSE—Főt 6-1 (4-1) CVSE: Kenyó (Szőke) — Vígh, Hegedűs, Nyári, Török — Karai, Darázs, Dankó (Fo­dor) — Gyulai (Nagy), Hamar (Keresztúri), Pálfalvi. 1-0-ra a vendégek vezettek, kezdetben tehát egyáltalán nem úgy tűnt, hogy a ceglé­diek végre kilábalnak a hul­lámvölgyből. A mérkőzés to­vábbi r^sze kedvező fordula­tot hozott, az egy gólra fél­tucattal válaszoltak, szép és korszerű akciók végén a ha­zaiak s végül — megérdemel­ten — nagy különbséggel nyer­tek. Góllövők: Darázs, Pálfalvi, Karai, Nyári (11-esből), Ha­mar, Gyulai. Jók: Darázs, Hegedűs, Török, Gyulai. ★ Birkózás: a Ceglédi VSF utánpótlás korú birkózói há­rom viadalon képviseltették magukat. Legnagyobb tétje a serdülő, szabadfogású kelet­területi bajnokságnak volt, ahol az országos döntőbe ju­tás volt a cél. A bajnokságot Törökszentmiklóson tartották, s a súlycsoportok első három helyezettje léphetett tovább. Ez három ceglédi fiatalnak sikerült: 45 kg-ban: 2. Farkas Richárd, 49 kg-ban: 2. Bóbis Tibor, 62 kg-ban: 1. Papp At­tila jutott tovább. A CVSE sportolóinak jól ment Nagykátán, az úttörők szabadfogású versenyén is. A szakosztály legfiatalabbjai négy első helyezést szereztek. „A” korcsoportban: 41 kg- ban: 1. Mezei Károly, 45 kg- ban: 1. Pásti Zoltán, „B” kor­csoportban: 38 kg-ban: 1. Czi- gony Tamás, 53 kg-ban: 1. Tóth Ferenc. A Vasutas három versenyzőt indított a Budapesti Vasas or­szágos ifjúsági viadalán. A dobogóra egyiküknek sem si­került felkerülni. U. L. A népi ellenőrök a -vizsgá­lat eredményét összefoglalva javasolták: készítsenek min­denütt friss, megfelelő tervet a jóléti és a kulturális alapok képzésével, felhasználásával kapcsolatban, támogassák anyagiakkal is a munkahelyi, ifjúságpolitikai határozatok valóraválását. JÖ, ha a belső ellenőrzés is rendszeresen tö­rődik, legalább 2 évenként vizsgálja az alapok képzését, felhasználását, a jogszabályok betartását. Eszes Katalin Diákból tanár Diploma­hangverseny Cegléden, az Erkel Ferenc Állami Zeneiskola hangver­senytermében május 3-án, csütörtökön 18 órakor kezdő­dik az iskola volt növedéké- nek, a tanárjelölt Kiss Gab­riellának és a szintén végzős Magyar Gábornak a diploma- hangversenye. Kiss Gabriella zongora-, Magyar Gábor gor­donkaszakos, Hambelkó Edit, valamint Mező Márta főisko­lai művésztanárok tanítvá­nyai. A fiatalok diplomahang­versenyén a közönség klasz- szikus és modern szerzők al­kotásait hallhatja. Zongorán közreműködik Lugossi Bálint- né főiskolai tanár. A hangversenyre minden érdeklődőt szeretettel várnak. Természeti kiacsiiak Ikrát visz tollán a madár Háborítatlan a láp világa A Kis-Gerje vonulata Ceg­léd szélén a szemet elvezeti a Mikebudai út közelében levő tőzegbányáig, amint a patak mellett középzöld színű fűz­fák életjelet adnak idei vege­tációjuk kezdetéről. A fűz és az éger jellegzetes lápi fafaj, van is belőlük. Mint a pisztráng Évekkel ezelőtt jelent meg a Magvető Kiadó gondozásá­ban Szűcs Sándor míves könyve a régi vízivilágról. Va­lami ahhoz hasonlót, sejtelme­set rejt, vagy éppen takar a zöldhalmi tőzegbánya is. Szerencsére nem sűrűn la­kott terület a környék, így a háborítatlan természet talán jóvátehetetlen pusztulást nem szenved el. De jobb azonban óvatosnak lenni, így az ér­tékmegőrzés első állomása kell hogy legyen, a felmérés, a jelenlegi állapotok rögzítése, és egybevetése, a múlttal. Ez annál is inkább indokolt, mert így van mód arra, hogy az egyensúly esetleges megbom­lását ellensúlyozni lehessen. A nagy csendben víz cso­bog, egy átereszen halad a víz az öreg Gerje irányába, a parányi zsilip melletti tavacs­kában vidáman ficánkolnak a lápi világ jellegzetes apró­halai. Érdekes módon, a lápi halak olyanok, mint a piszt­ráng; csak a tiszta vízben ké­pesek megélni. Békalencse itt nincs is, ez is az alacsony eut- rofizációs fokot jelenti, mert nincs vagy csak nyomokban akad a vízben foszfor szennye­zés. Megcsobban a víz, mert egy ijedt sikló, kígyózó moz­dulattal veti bele magát, hogy a túloldalon oltalmat találjon. Ha nem volna menekülése, akkor biztos, hogy szembe­fordulna, sziszegne. Nem kell tőle félni. Nem is szabad el­pusztítani, hiszen védett állat. Bíhiíc!: búvóhelye t A- nád és , káka csak mérsé­kelten fedi á bányatavak par­ti részeit, ám az a néhány mé­ternyi sáv elégséges arra, hogy búvóhelyet adjon a szárcsának, bíbicnek, vadka­csának. Mivel a kotuföldet is dús fű fedi, a szél nem képes Szárítóból a kemencébe Cegléden a tég­lagyárban több hó­napig tartó fel­újítás után, már­cius közepén kezd­ték meg a nyers­tégla gyártását. Az időjárás kedvezőt­len volt az iparág számára, hátrál­tatta a termelést. A kemence már ontja a meleget, égetik a téglákat tonnaszám. A felső képen: a nyerstéglával meg­rakott szerelvény a szárítószínbe in­dul. Lent: a kiszá­radt nyerstéglákat a Lenin szocialis­ta brigád tagjai kemence belseje ben égetéshez ké szítik elő. Apáti-Tóth Sándor felvételei mozgatni a tőzeget, csak a ki­termelési helyen. Viszont a ta­laj mindenütt süpped, a lép­tek rajta olyanok, mintha vas­tag, puha szőnyegen járna az ember. Változó vastagságú tő­zegréteg lassan termelődik ki, de azért annál gyorsabban, mint ahogy a nemes lápi nö­vényekből képződhetne a tő­zeg. Az eleven vízben újra megjelennek a zsúrlók, a ká­ka vagy éppen a gyékény. Mi­kor elhal a növényegyed, ki­újul tőből vagy új fejlődik he­lyette, s az idős példány el­enyészik. Ezekből a vízi teme­tőkből alakul ki évszázadok során a tőzeg, s része lesz ily- formán a vizivilágnak. A tiszta vizet nagyon ked­velik a vízimadarak. A lábuk a tollúk tavaviszi a halak ik­ráját, így a néhány hetes újonnan nyitott tárnákban nemcsak a növények jelennek meg gyorsan, hanem a halak is. Védelmet kap A kitermelő hely közelében major látható, mellette bodza­bokrok állnak katonás sor­rendben, őrzik a háborítatlan vizet. Csak néhány bátor pe- cás húzódik meg a sűrűben, remélve, a nagy fogást, pél­dául egy szép csukát. Növény- és állatfajokban igen gazdag terület, így ahol a gazdasági és természetvédelmi érdek kompromisszumra hozható, ott védett terület létesülhet, mi­vel hasonló megkülönböztető jelzést és besorolást kap majd a Kis-Gerje is. Surányi Dezső Búcsú az alma matertől Szalag, virággal, szóval Űj szín jelent meg itt-ott Cegléden, a gombamód sza­porodott kis bazárok kiraka­tában. Szalagokat lobogtat a szél, végükön virágmintás, festett díszítés, némelyiken viszontlátásra, sok sikert, em­lékül, ballagásod emlékére — és így tovább. Bizony közeledik a ballagás ideje. Középiskolások köszön­nek el az alma matertől, bú­csúznak az általános iskola nyolcadik Osztályát végzők és kis tarisznyájukat a vállukra akasztva egy idő óta az óvo­dások is. Kicsiben és nagy­ban, előttük az élet. Helyeseb­ben, egy életszakasz befejezé­se. Néhány este még, és fel­csendülnek a hangulatos sze­renádok. A városban eleven a hagyomány. Jegyzet Lángfogak harapása egész évben e helyen szo­kott dohányozni. Jómagam nem tudok tételt, mely er­re az esetre vonatkozna, hacsak nem a hétköznapok­ban gyakorta elvesző józan­ság és felelősség fogalmát« említhetném. Mert éppen erről van szó. Ugye, nem kell hozzá szabályzat! Egyébként X. megfizetett azért, mert saját könnyel­műségét előbbre valónak tartotta a munkahely és az ott dolgozók biztonságánál. Amint az a feljelentésből kiderült, súlyosan megszeg­te a 4/1980. BM. számú rendelet 15. paragrafusának 2. bekezdését, mely arról beszél, hogy miféle helye­ken nem szabad dohányoz­ni. Elképzelhető, hogy sze­gény X. nem is tudott e rendelet, paragrafus és be­kezdés létezéséről? Több mint valószínű. Ám olvas- ni még hajdanán megta­nult, s ennél nagyobb fá­radozásra senki sem kérte őt; a dohányzást tiltó táb­la összefoglalta számára a tudnivalókat. A szabálysér­tést 800 forintja bánja. Egy novemberi estén Y-ék lakóházának nagy ké­ményében meggyulladt a felhalmozódott korom és a lerakodott kátrány. A ke­letkezett füstgázok kimoz­dították a szoba füstnyílá­sába helyezett fémdugót, s így izzó koromdarabok, szikrák hullottak a szoba padlójára. Tűz kapott láb­ra , Y.-nak feltehetőleg nem kis kárral kellett számol­nia. S hogy bánata teljes legyen, _mág 500 forintos szabálysértési bírságot is leróhatott. Igaz, ő sem lát­ta soha az imént említett rendeletnek azt a szaka­szát, amely ellen vétett. Am arról, hogy a kéményt tisztíttatni kell, mégpedig rendszeresen, alighanem hallott már. Ez meg bőven elegendő. A két vödör kor­mot a kéményseprők hamar eltakarították volna, ha... meglehet, nem hálára, de ■ • szitokra görbül a kár­vallottak szája, midőn a szabálysértési bírságról szó­ló értesítést kézhez kapják. Még ez is! Ám a tanács korántsem azért bírságol, hogy tetézze a bajt. Csak figyelmeztet a figyelmet­lenségért. Varga Sándor M ondják: a baj nem jár egyedül. Mikor vég­képp nem hiányzik, jön csőstül. De legalábbis pá­rosával. Pláne meg, ha mi magunk is — no, nem akarattal —, besegítünk egy kicsit, avagy másként fo­galmazva: nem teszünk el­lene semmit. It; vannak például a tűzésetek. A tűz, minden idők legnagyobb találmá­nya, ami oly természetes­séggel épül be mihdennap- jainkba, könnyedén Válhat tetemes károk, olykor tra­gédiák okozójává. S bizony kétszeresen harapnak a láhgfogak, ha bebizonyoso­dik, hogy nem csupán szenvedő alanyai, hanem bár szándéktalanul, de okozói is vagyunk a perzse­lésnek. A tűz hasznos társ, míg megszabott terében munkát végez, s ellenséggé válik, mihelyt kilép onnan. Féken kell tehát tartanunk, Gyakran némi figyelem, gondosság, néhány megtett mozdulat elegendő is ehhez, ha nem sajnáljuk rá az energiát — önnön érde­künkben. Akadnak persze szép számmal szabályok és szabályzatok, melyek az intelmek mellett pontokba szedik a megelőzés és a vé­dekezés teendőit, lehetséges változatait. Nyilván mind­annyian emlékezünk még a munkahelyünkön megtar­tott soros tűzvédelmi okta­tásra. A tényre magára bi­zonnyal, a részletek pedig mára már valószínűleg köddé váltak. Ügy vélem, nem orréi­nak meg a tűzoltással fog­lalkozó szakemberek, ha azt állítom, nincs is szük­ség a paragrafusok biflázá- sára, szabályok folytonos böngészésére. Pontosabban: nem elsősorban erre van szükség. Mert ugyan melyik sza­bályzati pontról feledkezett meg X., a jó hírű ceglédi gyár dolgozója, aki vidá­man pöfékelt a dohányzási tilalmat jelölő tábla köz­vetlen közelében, még a tűzoltók megérkezésekor is, s azok határozott kérésére sem hagyta el a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes osztályba tartozó berende­zés környékét. Mi több, ma­kacsságát annak híresztelé­sével tetézte, miszerint ő ISSN 0133—2800 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom