Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-29 / 100. szám

ÉLJEN A MAGYAR ÉS A SZOVJET NÉP MEGBONTHATATLAN BARÁTSÁGA! \A HÉT VILACPOLITIKAI KÉR A kétszínű politika lelepleződik Ellentétes vegyifegyveMervezetek Washingtonban és Genfben A Pentagon fokozza a nyomást a nicaraguai népi kormányra A NATO-országok kormá­nyai a múlt heti VSZ kül­ügyminiszteri bizottsági ülés után igyekeztek olyan látsza­tot kelteni, mintha a szocia­lista országok „hallgatólago­san tudomásul vették volna” az eddigi nyugat-európai ame­rikai rakétatelepítéseket. Egyes sajtóorgánumok — amelyek a NATO-kormány- korökhöz közel állnak — olyan benyomást próbáltak kelteni a közvélemény előtt, mintha a Varsói Szerződés or­szágainak budapesti külügy­miniszteri üléséről kiadott közlemény már nem követel­né, hogy a genfi tárgyalások felújításának előfeltételeként térjenek vissza a rakétatele­pítés előtti helyzethez. Esze­rint egyes NATO-országokban azt szerették volna kiolvasni a budapesti megnyilatkozás­ból, hogy nem kell az Észak­atlanti Szerződés Szervezeté­nek eltávolodnia a múlt év vége óta Nyugat-Európában elhelyezett Persching—2 raké­tákat és manővereztethető ro­botrepülőgépeket, csupán a te­lepítési program folytatását kell félbeszakítania. Ezt a reagani választási korteshad­járatban azonnal úgy reklá­mozták, mint első kézzelfog­ható jelét annak, hogy a „ke­mény vonal” a Szovjetunióval szemben, meghozza gyümöl­cseit, vagyis ha további en­gedményeket akarnak, akkor a fegyverkezési verseny újabb növelésére van szükség. A nyugati megtévesztő had­járat azonban gyorsan össze­omlott. Andreotti olasz kül­ügyminiszter moszkvai látoga- tása-során elhangzott szovjet beszédek csakúgy, mint a Var­sói Szerződés más államainak megnyilatkozásai tanúsítot­ták: a szocialista országok ál­lásvontja természetesen válto­zatlan. A genfi tárgyalásokat a hadászati támadófegyverek és a közép-hatótávolságú ra­kéta-nukleáris eszközök csök­kentése ügyében csakis akkor lehet felújítani, ha előzetesen helyreállítják a NATO által megbontott egyensúlyt, s eltá­volítják földrészünkről a Per­shing—2 rakétákat és a manő­vereztethető robotrepülőgépe­ket. A Nyugat ezek után a szokásos magatartásához fo­lyamodott. Mintha bizony nem is az új rakétatelepítések miatt vált volna lehetetlenné a további genfi tárgyalás, a budapesti közlemény egyértel­mű magyarázata nyomán egy­szerre „csalódását” hangoztat­ta. Ez azonban bizonyára jog­gal gondolkoztál el sok egy­szerű NATO-országban élő embert is kormányai őszinte­ségéről, mint azt egyébként a hatalmas tömegeket megmoz­gató húsvéti békemenetek is ékesszólóan bizonyították, j Az őszinteség hiánya Wa­shingtonban két másik prob­lémakörben is látványosan lepleződött le a héten: a vegyi fegyverek .ügyében és a közép­amerikai manőverezésben. MIT TÁR FEL REAGAN ELNÖK TÖRVÉNYTERVEZE­TE? Egy nappal azután, hogy befejezte tavaszi ülésszakát az ENSZ genfi leszerelési érte­kezlete, Reagan törvényterve­zetet terjesztett az amerikai kongresszus elé. Az időzítés azért figyelemreméltó, mert a javaslat a vegyi fegyverek gyártásának felújításához kért a washingtoni törvényhozás­tól megfelelő pénzügyi fedeze­tet. Reagan terve 1,1 milliárd dollár rendelkezésre bocsátá­sát irányozza elő a Pentagon­nak. Ebből az Összegből az el­nök szerint 105 millió dollárt 1985-ben a vegyifegyver-gyár- tás ..előkészítésére” használ­nának fel. A Fehér Ház a megajánlást sürgető javasla­tában azt állítja, hogy Nixon akkori elnpk 1969-ben meg­szüntette a kémiai fegyverek gyártását, s emiatt az Egye­sült Államok valamiféle „hát­rányos helyzetbe került”, mert nincs ebből a pusztító ‘fegyverfajtából megfelelő ar­zenálja. Mindez ténybelíleg is sántít egyes amerikai hírmagyarázók szerint. Mint megírták, a Rea- gan-kormányzat a 80-as évek­től kezdve újrakezdte a vegyi fegyverek gyártását és fejlesz­tését. Jelenleg is — bár nincs erre törvényhozási felhatalma­zása legalábbis a költségvetés nyilvánosságra hozott tételei között — 23,5 millió dolláros költséggel új vegyifegyver- gyárat létesít. Az sem felel meg a tényeknek, hogy a wa­shingtoni hadvezetés nem ren­delkezne korszerű fegyverek­kel. Hitelt érdemlő adatok sze­rint az Egyesült Államoknak ez idő szerint nem kevesebb, mint 55 ezer tonna háborús vegyianyag-készlete van, s en­nek egy része Nyugat-Európá­ban van felhalmozva. Az egész ügynek azonban van még egy tanulsága. Le­leplezni számos nyugati kom­mentátor szerint az Egyesült Államok mindennek, csak őszintének nem nevezhető po­litikáját e tömegpusztító fegy­verek ügyében. Emlékezetes ugyanis, hogy a Reagan-kor- mányzat április közepén mily látványos lépéshez folyamo­dott éppen a vegyi fegyverek megsemmisítése ügyében. An­nak ellenére, hogy a szocialis­ta országok az élmúlt időszak­ban a legkülönbözőbb javas­latokat tették e veszélyes fegyverfajta-arzenál csökken­tésére vagy teljes megsem­misítésére, a Fehér Ház úgy tett, mintha erre vonatkozóan ő tenné meg az igazi radiká­lis javaslatot. Reagan alelnö- két, Bukfrtr küldte nagy rek­lámhadjárat közepette Géni­be, hogy előterjessze a 40 tagú ENSZ-testület előtt az új amerikai indítványt. Az ame­rikai kezdeményezésnek azt kellett. vglna bizonyítania az Egyesült Államok leendő vá­lasztópolgárai előtt — akik novemB,érben voksolnak majd —, hogy a Iteagan-kormányzat mindent megtesz a tömeg- pusztító. fegyverek csökkenté­sére. Pedig akkor már nyil­vánvalóan ott feküdt az elnö­ki asztalon az a kongresszus elé terjesztendő tervezet, amely az ebben a fegyverfaj­tában való újabb verseny fordu­lóit indítványozza. Csak éppen a benyújtásával vártak eddig, amíg a genfi konferencia el­napolja ülését. A gyártás nyil­vános fokozott megindításával lehetetlenné akarják tenni, hogy ebben a tárgykörben bármiféle eredményes tárgya­lások folytatódhassanak. S a washingtoni forgatókönyv is kész erre: a felelősséget ter­mészetesen a „másik oldalra” kívánják majd hárítani. Kér­dés azonban, hogy a közvéle­mény nagy részét meddig le­het megtéveszteni effajta ma­nőverezéssel? MI TÖRTÉNT GUA ÜGYÉBEN? NICARA­Egész sor olyan esemény zajlott le, amely azt bizonyí­totta: az Egyesült Államok kormányzata fokozza a nyo­mását Nicaraguára, hogy di­vatos washingtoni szóval él­ve „destabilizálja’’ a managuai forradalmi rendszert. Ez any- nyit jelent, hogy az Egyesült Államok hivatalos körei a fel­forgatás minden eszközét legá­lisnak tartják e közép-ameri­kai ország ellen, csakhogy ki­vívják a nicaraguai népi kor­mány megdöntését. Korábban már nagy vihart kavart az Egyesült Államok egyes NATO-szövetségesei körében is, hogy az amerikai kor­mányzat hivatalos szerve, a Központi Hírszerző Ügynök­ség (CIA) irányításával he­lyeztek el 600 aknát Nicara­gua part menti vizeinél, s emiatt tucatnyi külföldi hajó rongálódott meg. Az ügy most a hágai nemzetközi bíróság előtt van, de a managuai kor­mány legfeljebb erkölcsi győ­zelmet arathat, mivel Wa­shington nem fogadja el e szerv illetékességét az ügyben. Közben folytatódik a szom­szédos Hondurasban a három teljes hónapra meghirdetett, az Egyesült Államok katonai erejével közösen tartandó had­gyakorlat. A Eonseca-öbolt, amelyen át a Nicaragua leg­fontosabb kikötőihez bevezető hajóutak haladnak, amerikai hadihajók ellenőrzik e had­gyakorlat során. A manőver feltételezése szerint a térség­ben „háborús viszonyok ke­letkeznek” és ezeknek a hadi­hajóknak kell „átkutatniuk”, illetve feltartóztatniuk min­den olyan vízi járművet, amely a partvidék felé igyek­szik. Vagyis tulajdonképpen egy Nicaragua elleni tengeri blokád gyakorlatának lehet tanúja most a világ. Egy Washingtonból szárma­zó hír szerint a nicaraguai határtól húsz kilométernyire, Hondurasban az Egyesült Ál­lamok olyan légitámaszpontot épít, amely szállító óriásgépek befogadására lesz alkalmas. A nyugati sajtó is felveti a kérdést: az eddigi sok ameri­kai légi támaszpont mellett mely Hondurasban kiépült, miért van arra szükség, hogy a nicaraguai határ közvetlen közelében létesítsenek ilyen hatalmas légi bázist? Ugyan­csak nagy port vert fel az a híradás, mely feltárta: az amerikai légierő Hondurasból és a még meglevő panamai légi támaszpontokról felszálló gépei rendszeresen berepülnek Nicaragua fölé. E provokációk élezik természetesen a helyze­tet, és közép-amerikai lapok kommentárjai szerint azt jel­zik előre, hogy Washington kalandorterveket fontolgat Ni­caragua ellen. Ezt a gyanút fokozza az a törvényjavaslat is, amelyet a Reagan-kor- mányzat csütörtökön terjesz­tett a washingtoni törvényho* zás elé az úgynevezett „nem­zetközi terrorizmus” ügyében. Ez — ha elfogadnák — arra hatalmazná fel a kormányza­tot, hogy valamely cselek­ményt a „nemzetközi terro­rizmus támadásának” minő­sítsen, és ne csak csoportok, hanem független államok el­len is katonai fellépést kezde­ményezzen. Annak eldöntését, hogy „támad-e valahol a nemzetközi terrorizmus”, a külügyminisztérium hatáskö­rébe utalnák, s ez katonai fel­lépésre javaslatot tenne az el­nöknek ... Eközben magából Nicara­guából érkeznek olyan hírek is, amelyek a népi kormány erejéről tanúskodnak. Az el­lenforradalmárok támadása a jelek szerint ez idő szerint összeomlott, s kénytelenek voltak elszenvedett nagy vere­ségeik után visszavonulni. A harc azonban tovább folyik a számos helyen körülzárt ellen­forradalmár csapatok felszá­molására. Árkus István Szó vjet—amerikai konzultációk Moszkvában április 27-én és 28-án szovjet—amerikai kon­zultáció volt az európai biza­lom- és biztonságerősítő in­tézkedésekkel, valamint a le­szereléssel foglalkozó konfe­renciával kapcsolatos kérdé­sekről. A tanácskozáson Oleg Grinyevszkij nagykövet, a konferencián részt vevő szov­jet delegáció vezetője, vala­mint James Goodby nagykö­vet, az amerikai küldöttség vezetője volt jelen. A békés rendezés mellett Csemyenko fogadta Konsztantyin Csemyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke tegnap Moszkvában fogadta Harilaosz Fíorakiszt, a Görög Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának főtitkárát. A találkozón szovjet és gö­rög részről is megállapították, hogy az úgynevezett ciprusi török állam kikiáltása szepa­A megszállók dél-libanoni terrorintézkedései) Újabb tűzpárbej Bejrútban Tegnap odáig fajult a tűz­szünet megsértése Bejrút köz­pontjában, hogy átmenetileg a keleti és a nyugati városrészt összekötő egyetlen átkelőhelyet is lezárták. Tüzérségi párbaj kereszttüzébe került a libano­ni parlament épülete is, ahol Rasid Karami kijelölt minisz­terelnök kormányalakítási tár­gyalásokat folytatott a külön­böző képviselőcsoportokkal. Karami a kiterjedt konzultá­ciókat befejezve tájékoztatta Amin Dzsemajel elnököt a kormányalakítási erőfeszítések eredményeiről. Pierre Dzsema­jel, az államfő apja, a Falan- gista Párt elnöke közölte, hogy közvetlenül nem kíván részt venni a nemzeti egységkor­mányban, mert úgy véli, hogy kívülről hatékonyabb támoga­tást nyújthat az új kabinet­nek. Nabih Berri. a síita Amal- mozgalom elnöke felszólította a világ közvéleményét és az Arab Ligát, hogy emeljék fel szavukat az izraeli megszállók dél-libanoni elnyomó politiká­ja ellen. Minden eddiginél sú­lyosabb a helyzet a megszállt országrészben — mondotta, majd magyarázatul hozzáfűz­te: nyilvánvaló, hogy Izrael és helyi ügynöke, Antoine Lahd tábornok, a dél-libanoni zsol­doshadsereg parancsnoka az utóbbi napokban azért sokszo­rozta meg az elnyomó, ter­rorista intézkedéseket, mert az alakulóban lévő nemzeti egy­ségkormány Dél-Libanon fel­szabadítását tekinti legfőbb feladatának. Az elnyomás és a megfélemlítés célja a felsza­badítást szolgáló tényezők ki­iktatása. Az izraeli megszálló hadse­reg valóságos terrorhadjáratot indított a dél-libanoni fegyve­res ellenállás felszámolására. Tömeges letartóztatások, ház­kutatások, falvak, városok blokádja, útvonalak lezárása, Dél-Libanon elszigetelése teszi teljessé a rémuralmat. ratista lépés, amely ellentétes az ENSZ közgyűlésének és az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozatával, aláássa a ciprusi probléma igazságos rendezésének politika/ alapjait. Népének akaratával összhang­ban Ciprus független, szuve­rén, területileg egységes, min­den külföldi katonai jelenlét­től mentesen el nem kötelezett politikát folytató állam kell, hogy legyen. Konsztantyin Csemyenko és Harilaosz Flo- rakisz megerősítette azt is, hogy pártjaik véleménye sze­rint a Görögország és Török­ország közötti vitás kérdéseket békés úton kell rendezni. A találkozón hangsúlyoz­ták, hogy az SZKP és a Gö­rög Kommunista Párt köteles­ségének tekinti a nemzetközi kommunista mozgalom egysé­gének erősítését, tekintélyének és befolyásának növelését. A nemzetközi kommunista moz­galom előtt álló feladatok megoldásának záloga a mar­xizmus—leninizmushoz való hűség, a marxizmus—leniniz- mus elveinek védelme. Craxi—Mitterrand csúcstalálkozó Francois Mitterrand francia államfő pénteken este Rómába érkezett és kétórás kötetlen tárgyalást folytatott Bettina Craxi miniszterelnökkel a Közös Piac problémáiról és a kelet—nyugati kapcsolatok helyzetéről. Az olasz kormány szóvivője a tanácskozásról nyilatkozva kijelentette: „a lényegre törő, nyílt és építő szellemű meg­beszélésen” a felek egyetértet­tek abban, hogy a brüsszeli csúcstalálkozó kudarca után a Közös Piac „az újjáéledés je­gyeit mutatja”. A kelet—nyu~- gatl kapcsolatokat illetően a tárgyalópartnerek kiemelték Francois 'Mitterrand tervezett moszkvai és Bettino Craxi NDK-beli látogatásának fon­tosságát és hangsúlyozták, hogy mindkét ország érde­keli az enyhülés légkörének helyreállításában. Mitterrand tegnap reggel visszatért Párizsba. A kínai fővárosban Rengem megbeszélései Tenggel Pekingben Teng Hsziao- ping, a KKP Központi Ta­nácsadói Bizottságának elnöke tegnap tárgyalást folytatott Reagan amerikai elnökkel. A találkozóról adott kínai szóvi­vői tájékoztatás a Tajvan-kér­DomMkai zavargások A kerhetedem brutális fellépése Katonai egységek szállták meg pénteken este a Domini­kai Köztársaság nagyobb vá­rosaiban a szakszervezetek székházait. Mint hivatalos for­A Radé Piává fammentáim Veszélyes hstrírpr Az Egyesült Államok nem­csak légi incidenst provokált, hanem abból még politikai tő­két is próbál kovácsolni Cseh­szlovákia ellen — állapította meg a Rudé Právo tegnapi kommentárja. Mint ismert, egy amerikai helikopter április 20-án az NSZK felől megsér­tette Csehszlovákia légterét és emiatt a csehszlovák kormány tiltakozott. Michael Burch, a Pentagon szóvivője azt állította, hogy a csehszlovák határon két va­dászgép '.llítólag figyelmezte­tés nélkül támadta meg az amerikai katonai helikoptert. Ennek ellentmond a nyugatné­met határőrség megállapítása is, miszerint a helikopterre nem tüzeltek, csupán visszaté­résre kényszerítették. Az ame­rikai szóvivő egyébként még olyan nevetséges állításokkal is megpróbálta kisebbíteni az ügy jelentőségét, hogy a helikop­ter a pilóta figyelmetlensége, tévedése következtében hatolt be Csehszlovákia légterébe, és úgy próbálta magyarázni az ügyet, hogy tapasztalatlan kezdőnek tüntette fel a heli­kopter vezetőjét. A Rudé Právo hangoztatja, hogy a jelenlegi helyzetben veszélyes játék hasonló inci­denseket megkockáztatni. Az NDK és a Koreai NDK légteré­nek az elmúlt hónapban tör­tént ugyanilyen megsértésére utalva arra a következtetésre jut, hogy fokozódnak az ame­rikai határprovokációk a szo­cialista országok ellen. rásból közölték, a fővárosban, Santo Domingóban a katona­ság nemcsak a szakszerveze­tek, hanem a baloldali pártok székházait is elfoglalták. A dolgozók nagy része pén­teken sem jelent meg munka­helyén, zárva maradtak az üz­letek, az iskolákban szünetelt az oktatás. Jorge Blanco államfő pén­tek esti nyilatkozatában azt mondotta, hogy a katonaság és a rendőrség „ura a helyzet­nek”. Védelmébe vette a véd­telen tüntetőkre tüzet nyiló karhatalmi alakulatokat és ki­jelentette, hogy „kötelességük volt a közbelépés". Ismét meg­ígérte. hogy a kormány intéz­kedéseket dolgoz ki a dolgo­zók követeléseinek figyelem- bevételével és hogy a legsze­gényebbek között ingyenesen élelmet fognak szétosztani. Hivatalos bejelentések szerint a hétfőn kezdődött tüntetések, zavargások és lázongások so­rán 5000 embert vettek őri­zetbe, ötvenötén vesztették éle­tüket. s a sebesültek száma meghaladja a négyszázat. Hi­telt érdemlő források azonban a halálos áldozatok számát több százra becsülik. dést emelte ki, megállapítván egyúttal:. Kína és az Egyesült Államok számos nemzetközi kérdésben azonos nézeteket vall, de vannak közöttük né­zeteltérések is. Amerikai részről közölték, hogy a kínai fél szabott határ­időt, amikorra az Egyesült Ál­lamoknak be kellene szüntet­nie tajvani fegyverszállításait. A tegnapi napon a Fehér Ház hivatalosan is sajnálkozá­sát fejezte ki, amiért a kínai televízióban péntek este köz­vetített Reagan-beszédből — továbbá a Zsenmin Zsipaóból — kihagyták a szovjetellenes megjegyzéseket, továbbá az amerikai társadalmi rendet di­csőítő részeket. A Teng—Reagan találkozó mellett tegnap a két ország külügyminisztere is tárgyalt, Reagan feleségével együtt ki­rándult a Pekingtől közel száz kilométerre levő kínai nagy falhoz, este Reagan adott ban­kettet a kínai házigazdáknak. WC saTWvi den. .. ■ GEORGE BUSH amenkw alelnök a két ország közötti gazdasági-kererkeöelmi ellen­tétek megvitatása, valójában további japán engedmények kieszközlése érdekében május második hetében Tokióba lá­togat. HAT számottevő politikai párt péntek esti barcelonai tömeggvűléseivel befejeződött a 21 napos választási kam- pánv Katalóniában. A Spa- nvolország ipari centrumának számító tartományban vasár­nap több mint négymillió sza­vazásra jogosult állampolgár újjáválasztja a tartományi parlamentet. I bik között aláírt egyezmények óta a hét végén először tarta­nak csúcstalálkozót az Afrika déli részén kialakult helyzet­ről a hat „fcoKtállam” — An­gola, Botswana, Mozambik, Tanzánia, Zambia és Zimbab­we — kormányfői a tanzániai Arushában. Az angolai népi felszabadí­tó fegyveres erők (FAPLA) egységei nagyszabású hadmű­veleteket kezdtek az UNITA ellenforradalmi szervezet. te­vékenységének megfékezésére — jelentette az ANGOP hiva­talos angolai hírügynökség. A közlemény szerint az utóbbi napokban a FAPLA mintegy SO ellenforradalmárt tett harc- képtelenné az ország különbö­ző tartományaiban. A hadmű­veletek során számos, déUaf- rikai és a nyugati gyártmányú fegyvert zsákmányoltak, s kö­zel 150, az ellenforradalmi bandák által fogva tartott an­golai állampolgárt szabadítot­tak ki. ★ A Dél-afrikai Köztársaság és Angola, valamint Mozam­Ai angaläi fegyveres erők sikerei nagyszabású hadműveletek

Next

/
Oldalképek
Tartalom