Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-27 / 98. szám

ELŐRE A XIE KONGRESSZUS HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSÁÉRT! Átadták Országgyűlési bizottság előtt Kistermelők és a nagyüzem q SZOT-díjakra! Csütörtökön a SZOT szék­házéban ünnepélyesen kiosz- tdtták az 1984. évi SZOT-díja­két. Az ünnepségen' részt vett Gáspár Sándor, a SZOT elnö­ke, Méhes Lajos, a SZOT fő­titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai,- Tétényi Pál, az MSZMP KB osztály- vezetője; ott voltak a Művelő­dési Minisztérium, az írószö­vetség, valamint a Képző- és Iparművészek Szövetségének képviselői. ;Virizlay Gyula, a SZOT tit­kára üdvözlő beszédében a dolgozók művelődésének je­lentőségéről szólt, s rámuta­tott, hogy a gyors műszaki- technikai- fejlődés, az emberi kapcsolatok átalakulása jól képzett, műveit emberek so­kaságát kívánja meg. . Ezután Méhes Lajos átadta a kitüntetéseket. SZOT-díjat kapott: Andor Éva magánéne­kes, Ferge Zsuzsa szociológus, Gaál Gabriella — Madarász Katalin előadóművészek, Gál- völgyi János színművész, Gé­mes ;József rajzfilmrendező, Háumann Péter színművész, a Jogi esetek című televízió- műsor alkotógárdája, Kiss Im­re, a Magyar Rádió főmunka­társa. Kiss Roóz Ilona ipar­művész,, Kricskovics Antal koreográfus, Müller János, az ajkai timföldgyár művelődési házának igazgatója, dr. Nagy János, a TIT Hajdú-Bihar me­gyei titkára, Ruttkai Éva szín­művész. Szabó Tibot karnagy, Szilágyi Tibor színművész, Ta­mási Lajos költő, Tóth István fotóművész és Varga Imre szobrászművész. A- díjak átadása után a SZOT elnöksége fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. A háztáji és kistermelés' anyagi, technikai ellátottsá­gáról, szabályozásáról és fej­lesztésének távlatairól ta­nácskozott csütörtökön a Par­lamentben az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Cse- lőtei László akadémikus el­nökletével. Az ülésen részt vett és felszólalt Cservenka Ferencné, az országgyűlés al- elnöke. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium jelentéséhez Szabó Ferenc mi­niszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést. A jelentés többek között megállapítja: a háztáji és kisegítő gazdaságok hasz­nosan egészítik ki a nagyüze­mek termelését, bővítik a vá­lasztékot. A nagyüzemi hát­térre alapozott kistermelés, döntően kézimunka-igényes termékeket állít elő, amelyek munkafolyamatai nagyüzemi méretekben még alig gépe­síthetek. A háztáji és kisegítő gazda­ságok tevékenysége igen sok­színű. Előállított, termékeik skálája is széles. A hazai pia­ci igények mellett a közvet­len exportalapot is növelik (nyúl, galamb, májasliba, toll, méz, gyógynövények stb.), s ez éves szinten mintegy 150 mil­lió dollár bevételt jelent. A kistermelők által előállí­tott termékekre népgazdasá­gunknak hosszú távon is nagy szüksége lesz, így jelentős gaz­dasági érdek fűződik a terme­lés fenntartásához, a népgaz­dasági igényekkel összehan­golt fejlődéshez. Ez azonban csak az anyagi érdekeltség fenntartásával valósítható meg. Az állandóan fejlődő mun­kamegosztásban a mezőgazda- sági nagyüzemek és a kister­melők szerves egységet alkot­nak. A közös gazdaságok, az áfészek és az érdekelt válla­latok — különösen 1976 óta — fokozzák a kölcsönös érdekelt­ségen nyugvó integráló tevé­kenységüket. A társadalmi, gazdasági cél­kitűzések hosszú távon is — mint egyedüli alternatívát — a kistermelés szinten tartását, egyes ágazatokban pedig to­vábbfejlesztését jelölik meg. Az ezredfordulóig készült prognózis szerint a mezőgaz­dasági kistermeléssel foglal­kozók száma mérsékelten to­vább csökken. Folytatódik e gazdaságok differenciálódása, erősödik az árutermelés. Ez még szorosabbá teszi kapcso­latukat a mezőgazdasági nagy­üzemekkel. Szükséges a szabályozó rendszer olyan rugalmas to­vábbfejlesztése, amely időben tájékoztatást ad a népgazda­ság igényeiről, és fenntartja a termelői érdekeltséget. Erősí­teni kell a szerződéses fegyel­met, tovább javítani az ellá­tást- választékban és minőség­ben, s meg kell oldani azt is, hogy a kistermelők eszköz- és gépellátása megfeleljen az igé­nyeknek — hangoztatja az előterjesztés. A vitában Kovács Imre, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezető-helyettese megerősítette: a kistermelés a mezőgazdasági termelésnek természetes része, ezért fej­leszteni kell. Cselőtei László elnöki zár­szavában utalt arra, hogy a vita is igazolja, milyen széles körű az érdeklődés a háztáji és a kistermelés iránt. Érthető ez, mert olyan tevékenységről van szó, amely fontos, egyér­telműen reális társadalmi igé­nyeket elégít ki. Eredményhirdetés Vátszofiászlöii Tej-, hús- és taksrtuánytermelés A tavaly mgghird&^U jjt.ej* és hústermelés!, valamint takarmányter­mesiztési véráony Pest mtegy'ci értékelő és díjkiosztó ünnepségére teg­nap délelőtt Vacszentlászlón, a művelődési házban került sor. A me­gye termelőszövetkezeteiben, állami gazdaságaiban dolgozó szakem­berek, a kistermelők szép számmal képviseltették Jrtjágukat az ese­ményen, mélyet Furulyás János, a Pest megyei pái^-wgrehajtóbizott- ság tagja, a vácszentlászlói Zöldmező Tsz elnöke, meg. Majd dr. Polgár Mihály, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője ismertette a tavalyi verseny eredményeit^ a teljesítmények­hez kapcsolódó tapasztalatokat. Ismert.. tény,- hogy immár nyolcadszor hirdették meg ezt a versenyt. Ám hogy mégis különbözik a korábbiaktól, azt az jelzi: kiegészült a húster­melési versennyel, s így az egész ágazatot felöleli már. Egy nappal korábban — ápri­lis 25-én — adták át az or­szágos díjakat. Nem érdekte­len megjegyezni, hogy a Pest megyei gazdaságok a negyven­két díjból tízet hoztak el. Ugyanakkor a kisgazdálkodók által megszerezhető tíz elis­merés közül kettő ugyancsak Pest megyében élőt-dolgozót illetett. S arra is érdemes odafigyelni, hogy a kocséri Petőfi, az érdi Bentavölgye, a vácszentlászlói Zöldmező tsz mindig a kiemelkedő teljesít­ményt nyújtók között, a he­lyezést elérők, azt megszerzők sorában szerepelt minden év­ben. Mindig a helyezettek között Érdekesek az összehasonlí­tásra alkalmas adatok is. 1972-ben Pest megye gazdasá­gai 97 -millió Uten tejet ad­tak, tavaly pedig mér 200 millió litert. Ez a többlet nem a tehénállomány létszá­mának gyarapodásából adó­dott, hanem a fajlagos hoza­mok ugrásszerű növekedésé­ből. Ugyanakkor a tejterme­lés minősége is számottevően javult. Hiszen az átvételnél a minőség a döntő. A megyében féíszáz szakosított telep, húsz korszerű fejőház van, s há­rom-négy rekonstrukciója is sorra került. Ez is belejátszik az eredményekbe, mint ahogy a? is: a gazdaságók a költsé­gek növekedése miatt töreked­tek, törekednek az olcsóbb megoldásokra, a férőhelyek számának növelésére. Ugyan­akkor ma már az állomány kétharmada keresztezett vagy tlázta vérű Holstein-fríz. Ám a jövedelmezőség okkal jelent gondot, hiszen a reprezentatív felmérések szerint tavaly a megye huszonegy gazdaságá­ban volt veszteséges a szarvasmarhatartás, az ágazat. A hústermelés 1971-ben 19 ezer tonna volt vágómarhából, tavaly pedig 21 ezer. Ami vi­szont korántsem könyvelhető el. a kedvező tendenciák so­rában: a nagyüzemek az idén csak 19 ezer tonna vágómar­ha. értékesítését tervezik. A takarmánytermesztés, a gyep- gazdálkodás — korántsem az igazi. Hiszen a hozamok nö­velésében számottevő előre­lépés nincs. Rontja az össz­képet, hogy az utóbbi évek­ben ,,a lucerna termesztése Díjazottak és elsők A megyei tej- és hústermelési verseny helyezettjeinek a díjakat Lehel Lászlóné, a TE3ZÖV titkár- helyettese adta át. Az ötszáz dara­bos tehénállomány alatti nagyüze­mek közül az egy tehénre jutó át­lagos laluációs tejmennyiség kate­góriában: a pátyi Zsámbéki Me­dence Tsz, a farmosi Tápiómente, s a szigetszentmiklósi Duna tsz vitte el az első, a második, illetve a harmadik díjat. Külön díjazták a jászkarajenői Árpád Tsz-t. Az ötszáz darabos tehénállomány felet­ti kategóriában az alsónémedi Kö­zös Üt Szakszó vetk ezet lett az el- gö, míg a törteli Dózsa Tsz a má­sodik. Az egy tehénre jutó átlag lakiációs tejzsírtermelésért az első díjat a kiskunlacházi Kiskun, a má­sodikat a Kertészeti Egyetem Tan­gazdasága, a harmadikat a Herceg­halmi Kísérleti Tangazdaság és az abonyi József Attila tsz megosztva kapta. Különdíjas az Örkényi Béke Tsz. A hústermelési verseny helye­zettjei: első a kocséri Petőfi, má­sodik az abonyi József Attila, kü- londíjat a nyársapáti Haladás tsz kapott. A kistermelők tej termelési versenyében az elsők között van (tejmennyiség, illetve az egy tehén­re jutó átlag alapján) Nagy Ist­ván, Tárnok; Adamecz Mihály. Szentmártonkáta; a második Deli Miklós, Alsónémedi, id. Határ Fe­renc, Töríel; harmadik Kiss József, Érd, Farkas István, Nagykáta. Kü­löndíjasok Siket Imre, Dömsöd, Kasza János, Nagykáta. visszaesett. Kisebb területen nagyobb hozamot kevés gaz­daság tud felmutatni... Ezt követően ismertették az országos versenyben elért eredményeket. Az országos tej- és hústermelési verseny különdíját kapta az érdi Ben­tavölgye, a dömsödi Dózsa, a ráckevei Aranykalász és a vácszentlászlói Zöldmező tsz, valamint az Alagi Állami Tangazdaság. Az úgynevezett laktációs tejtermelési kategó­riában első díjat nyert a ko­cséri Petőfi Tsz. A laktációs tejzsírtermelési kategóriában az országos mezőnyben har­madik helyet szerezte meg a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz s a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tan­gazdasága. A hústermelési versenyben második helyet szerezte meg a nagykőrösi Arany János, s az ugyancsak nagykőrösi Mészáros János tsz. A kistermelők vetélkedőjében a második helyet a szentmár- tonkátai Fehér Istvánné s a tinnyei Balázs László szerezte meg. A takarmánytermesztési verseny helyezettjei: (silókukorica 306 hek­tár alatti kategória) első a duna- bogdányi Úttörő, második a tá- pióbicskei Április 4., harmadik a kiskunlacházi Kiskun tsz. Silóku­korica 300 hektár feletti kategóriá­ban első a Herceghalml Kísérleti Gazdaság, második a budaörsi Sa­sad Tsz, harmadik a GATE Tan­gazdasága. A lucernatermesztés 300 hektár alatti kategóriájában első a kiskunlacházi Pereg Tsz, második a szigetcsépi Lenin, harmadik az abonyi Ságvári tsz. A lucematermcsztés 300 hektár feletti kategóriájában első lett a túrái Magyar—Kubai Barátság Tsz, második a Kertészeti Egyetem Tan­gazdasága, harmadik a dabasi Fe­hér Akác Tsz, A gyepgazdálkodás 300 hektár alatti kategóriájában el­ső a vácszentlászlói Zöldmező Tsz és a ceglédberceli Egyetértés, má­sodik az alsónémedi Közös Üt Szak sző vetkezet. A gyepgazdálko­dásért első dijat kapott a nyárs­apáti Haladás Tsz. A TAUKUn.o különdí ját kapta a vácszentlászlói Zöldmező Tsz (a tej- és takarmány­termelésért), a nyársapáti Haladás Tsz (a marhahús előállításáért és a gyepgazdálkodásért). Délután a résztvevők a vácszentlászlói Zöldmező Tsz szarvasmarhatelepét tekintet­ték meg. Varga Edit Bt. Kapolyi László látogatása a Csepel Autógyárban Exportképesek minden piacon Zajtalanul, pontosan jcnaít a korszerű gépek A gyári múzeumban, Böss Gyuíá a korszerű marógépet dicséri, A Csepel Autógyárba láto­gatott tegnap reggel dr. Kapolyi Lástló ipari miniszter. Útjára elkísérte Krasznai Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának első titkára. A vendé­geket dr. Novák Béla vezér- igazgató és Halász József, a gyári pártbizottság titkára kö­szöntötte. A fejlődést dokumentáló házi múzeum megtekintése után a vezérigazgató bemutat­ta a mintegy tízezer embert foglalkoztató gyáróriást. A tá­jékoztatón részt vett és a mi­niszter kérdéseire válaszolt Lukácsi Gábor termelési, Bruzsa Mihály kereskedelmi, dr. Várnai Tibor műszaki és Geiger Márton gazdasági igaz­gató is. Dr. Novák Béla elmondta, hogy a gyár termelési értéke tavaly 11 milliárd forint volt, a nyereség pedig meghaladta a 900 milliót. Ismertette a leg­fontosabb termékeket,' beszélt a Rába gyárral és az Ikarus­szal való együttműködésről, a fejlesztési lehetőségekről. Dr. Kapolyi László élsősorban .az iránt érdeklődött,- hogy mi­lyenek a Csepel Autó export- lehetőségei, hogyan lehetne a piacokat bővíteni. A vezér- igazgátó tájékoztatta a minisz­tert a licenc, illetve saját fej­lesztés alapján gyártott ter­mékek iránti érdeklődésről. A sebességváltók, a hamarosan szériában készülő legkorsze­rűbb szervokormányok és a tengelykapcsolók iránt egyre növekvő érdeklődés mutatko­zik mind a szocialista, mind a tőkés piacokon. A jól eladható termékek közé tartoznak a kis sorozatban készülő speciális tehergépkocsik is. A beszélgetés során fölme­rült még, hogyan tudna a Cse­pel Autó közreműködni egy olyan programban, amelynek célja lenne műszaki bázist te­remteni a sűrített földgáz üzemanyagként való felhasz­nálásához. Ezután a vendégek üzemlá­togatásra indultak. ★ Dr. Kapolyi László ipari mi­niszter a Csepel Autó veze­tőivel folytatott közvetlen hangú, a gondokat sem meg­kerülő beszélgetés után első­ként a gyárban folyó munkát reprezentáló járműveket tekin­tette meg. Többek között azt a tűzoltóautót, amelyt a gyár és a tűzoltóság szakemberei közö­sen fejlesztettek ki. A mintegy hatmillió forint értékű gépko­csit a legkorszerűbb berende­zésekkel szerelték fel, amelyek alkalmassá teszik a legkülön­bözőbb baleseteknél való be­vetésre. A Csepel 752 billenő- platós teherautó első példányai pedig éppen Kínában futják próbaútjaikat. Az üzemek közül elsőként a járműgyárat keresték föl a vendégek, ahol Fekete Miklós gyáregység-igazgató jelentette a miniszternek, hogy az első mű­szak rendben kezdődött. El­mondta, hogy feladatuk az alkatrészgyártás, az alvázgyár­tás és összeszerelés. A csarnok­ban dr. Kapolyi László meg­megszakította útját egy-egy munkahelynél. Arról érdeklő­dött a dolgozóktól, hogy mi­lyenek a munkakörülmények, a kereseti lehetőségek. Több kérdést tett föl a gazdasági munkaközösségek működésével kapcsolatban is. Plezár János hegesztő például elmondta, hogy amióta gmk-ban is dol­Titke Pál csoportvezetőt a kereset­ről kérdezi a miniszter. Trencsényi Zoltán foivéielel gozik, húsz-harmiflc száza­lékkal emelkedett a jövedel­me. , sg Hosszasabban időztek a vendégek a Fürst Sándor szo­cialista brigád munkahelyénél. A brigád eddig öt alkalommal nyerte el a vállalat kiváló bri­gádja címet, tegnap délután pedig az ágazat kiváló brigád­ja címet tanúsító oklevelet ve­hették át. A következő állomás az 5. számú gyár volt. Fazekas Ist­ván igazgató a gyár büszkesé­Nö az importőrök igénye A Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság tegnap Császár Ferenc elnök irányításával megtartott értekezletén két témakör szerepelt: a megye építőanyag-ellátásának hely­zetéről szóló előterjesztés és az exportra készült termékek csomagolásáról szóló vizsgá­lati jelentés. A Pest megyei Tanács vb-üléséről tegnapi lapszámunkban megjelent tu­dósítás már ismertette az épí­tőanyag-ellátással kapcsolatos gondokat, ezért most csak a második napirendi pontra té­rünk ki. A népi ellenőrök a Csepel Autógyárban, a Nagykőrösi és a Dunakeszi Konzervgyárban, valamint az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban folytatták vizsgálódásaikat. Fontos megállapításaik kö­zé tartozik, hogy az export­ra kiszállított termékekkel kapcsolatban az említett vál­lalatokhoz érkezett reklamá­ciók nem számottevőek, az el­adott áruknak még az egyti- zed százalékára sem terjed­nek ki. A Csepel Autógyárhoz négy, a Nagykőrösi Konzerv­gyárba tizenegy, a Dunakeszi Konzervgyárba egy országból érkezett kifogás. gébé, abba az üzembe vezette a vendégeket, ahol a Bendi- berica-licenc alapján készülő, világszínvonalú szervokor­mányokat fogják gyártani. Az Imponálóan tágas, tiszta csar­nokban szinte zajtalanul jár­nak a korszerű gépek. Jelen­leg a nullszéria fődarabjai, ké­szülnek, hogy júliusban a ter­vek szerint elindulhasson a sorozatgyártás és az összesze­relés is. A legmagasabb tech­nikai színvonalon álló gépek működését dr. Várnai Tibor magyarázta el a miniszternek. Boss Gyula szakmunkás pedig arról beszélt, milyen jó ezek­kel a korszerű berendezések­kel dolgozni. Az ő francia gyártmányú automata maró­gépe 6—7 perc alatt készít el egy dugattyút, s a pontút lan­ság szinte kizárt. Dr. Kapolyi László nagy ér­deklődéssel tanulmányozta azt. az elektronsugárral hegesztő berendezést is, amellyel hagyo­mányos eljárással összehs- geszthetetlen acélból készülő alkatrészeket is megmunkál­hatnak. Ilyen géppel még ke­vés üzem büszkélkedhet ha­zánkban, A látogatás utolsó állomása a sportcsarnok és a munkás­szálló volt, ahol Temesvári László, a létesítmény vezetője kalauzolta a vendégeket. A verseny- és tömegsportra egyaránt alkalmas sportcsar­nok a vállalat saját kivitelezé­sében tizenegy hónap alatt épült föl, s tavaly november­ben adták át. A szomszédos munkásszállóban arról tájé­koztatták a minisztert, hogy az épületben 140 dolgozót tudnak kulturált körülmények között elszállásolni. A több mint kétórás gyár­látogatás a tapasztalatok ér­tékelésével zárult. A külpiaci pozíció!: meg­tartásához azonban a jelenle­ginél korszerűbb csomagolás- technikára lenne szükség. Hogy csak egy példát említ­sünk: formatervezett (négy- szögletes, ovális) üvegekben kelendőbb lenne a konzerv­gyárainak küldeménye, viszont az ilyen üvegek töltése, zárá­sa, címkézése a jelenleg meg­levő berendezésekkel nem megoldható. Űj berendezések beszerzésére azonban most nincs pénz. Az igényes importőrök ma már azt is előírják, hogy egy- egy üvegben hány szem és milyen színárnyalatú gyü­mölcs legyen. Ezt a követel­ményt konzervgyáraink telje­sítik is. A külcsínre vonatkozó kí­vánalmak teljesítésére viszont nem mindig tudnak vállalkoz­ni. Ezért aztán a külföldi üz­letekben olykor a polcok al­jára kerülnek azok a magyar készítmények, amelyek egyéb­ként nagyobb élvezeti értéket képviselnek, mint tetszetősebb külsővel megjelenő verseny­társaik. Cs. S. M. N. P. A népi ellenőrök vizsgálták Ha tetszetősebb, kelendőbb

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom