Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-25 / 96. szám

XXVIII. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM 1984 ÁPRILIS 25., SZERDA Tervszerű képzéssel Erejük haláráig vállaltak A látogatónak nem szüksé­ges különösebb szakértelem­mel rendelkeznie, hogy megál­lapítsa: az Információtechni­kai Vállalat körösi üzeme a maga nemében korszerűnek mondható. Mindemellett a legnagyobb egység, a vállalat éves termelésének legalább 10 százalékát kitevő kapacitás­sal rendelkezik. Létszáma is tekintélyes, s ami megint csak kiemeli a hasonló üzemek sorából az a tény, hogy a 180 ember közül majdnem mindannyian szak­munkások, de jócskán akad­nak középfokú végzettséggel rendelkező dolgozók is. A gé­pesítettség színvonalának nö­vekedését a tervszerű képzés­sel követték, a dolgozóknak legalább fele itt szerzett bi­zonyítványt, de állítólag nem mindannyian veszik hasznát. Miért? Kooperálva — Mi tagadás, némileg át­estünk a ló túlsó oldalára, vagyis a szakterületek véges száma korlátot szabott annak, hogy mindenkit képzettsége szerint foglalkoztathassunk. Főleg a nők esetében van így, soknak sájnos változatlanul betanított színvonalú munkát tudunk biztosítani. Emiatt ér-i telmetlennek tűnik a képzés. Természetes, hogy ellenérzése­ket vált ki, ezért ma már csak a legindokoltabb eset­ben vonjuk be dolgozóinkat a továbbképzésbe — mondja Matuska István művezető. — Így is 10-14 ipari ta­nulónk van évente, a 70-80 százalék ittmaradottakrá ala­pozva elegendőnek látjuk az utánpótlást. Amint végigmegyünk a mű­helyeken az is feltűnik, hogy jórészt nődolgozókból áll a gárda, a szerviz emeleti javí­tó részlegében pedig mind­annyian a gyengébb nemet képviselik. Mondhatnánk, az aprólékos, sok figyelmet igény­lő munka végtére is a női ke­zekbe illik legjobban, ha nem tudnánk, hogy a Rákóczi úti műhely számoló-, könyvelő- és pénztárgépeinek javítását meg éppen férfiak végzik többségben. Ideát pedig főként a postai utalványbélyegzőket készítik. A földszinten találjuk a leg­fiatalabb szakgárdát, írógép­alkatrészeket, valamint az IGV kecskeméti gyárával kooperálva a Hermes táska­írógépek kocsijait szerelik. Gmk-megoldás? Vázlatosan tehát ilyenforma képet kaphatunk az ITV be­rendezéséről, ahol a hely bi­zony nagy kinccsé lett. Alig- alig férnek, pedig minden talpalatnyi részét okosan ki­használják a mindig tiszta környezetnek. A főépület kör­nyéke az utóbbi években ren­geteget változott, a fentebb említett semmiből indulás itt szó szerint értendő. Készáru- és alapanyagraktár, nehéz­gépműhely meg sportpálya épült, mindegyik tetemes tár­sadalmi munkával, jelezvén, hogy az ITV dolgozói szív­ügyüknek tekintik munkahe­lyük boldogulását. Az írógépgyártás rohamos fejlődése az utóbbi időben a körösi szerviz munkabírását túlhaladta. Amire már nem futja a munkaidőből, azt kát gazdasági munkaközösség vál­lalta magára. Két éve dolgoz­nak eredményesen és kettős haszonnal, mivel olyan gépek javítására specializálódtak, melyeket a vállalat már nem szervizel, az ebből eredő egyé­ni kereset pedig számottevő kiegészítője a havi fizetésnek. E munkaformát illetően fel­színre kerültek más tanulsá­gok is. — Nagyfokú vállalkozói hal­iam szükséges ehhez, meg kell hagyni az ilyesmire kevés em­ber kapható. Közöttük is kell lennie egy-kettőnek, akik vi­szik a szervezést, sok türel­met, jogi jártasságot igényel az efféle munkavitel, melyet a munkatársi viszony sajátos — mondjuk így — önnön törvé­nyei szabályoznak. A közösség fokozott kényszerítő erővel hat mindenkire, magyarán a rosz- szul dolgozókat kizárják ma­guk közül, a határidők betar­tása, a minőségi munka rá­juk is érvényes. — A felmérések alapján tá­mogatjuk egy harmadik gmk létrejöttét is, ami elvileg már megalakult, csupán a beindí­tásával várunk még. Jónak, szükségesnek tartjuk létüket, az elmúlt évben is maximáli­san kihasználták az adódó munkalehetőségeket, erejük határáig vállaltak. Tudjuk, nagy megterhelést jelent, ezért erőltetnünk sem szabad, mert nem kívánható el senkitől, hogy a pihenőidőt a magán­élet rovására áldozzák. Van minden — A szociális ellátottságra mi a jellemző? — Tulajdonképpen megvan mindenünk, az üzemorvosi rendelőtől a kultúrált ebéd­lőig. Az ételt a Kalamáris étterem küldi, dolgozóink aránylag olcsón 10,10 forintos áron kapják, a legfontosabb, hogy ízletes és többé-kevésbé kielégítőek az adagok. Tavaly­előtt az eredményes brigád­mozgalom elismeréseként üze­münk 80 ezer forint támoga­tásban részesült, ezt sok ön­kéntes segítséggel együttesen, a környezet kialakítására, a sportolási lehetőségek megte­remtésére fordítottuk. Miklay Jenő Jogi tanácsadás Ma, szerdán délután 4 órától, a Hazafias Népfront Dalmadi Győző utca 3. szám alatti iro­dájában, ingyenes jogi tanács­adás lesz. Ma is nyitott, bizalmat áraszt Hegedűs Károlyné tanítónőt, a Petőfi Sándor Általános Is­kola igazgatóhelyettesét, egyik órája után vártam meg. Míg körbejárjuk az új iskola kor­szerű helyiségeit, pályakezdé­séről tudok meg részleteket. Téli esték — Iparos családból szárma­zom, szüleim közös elhatáro­zása az volt, hogy minden gyermeküket megélhetésüket biztosító foglalkozáshoz juttas­sák. Mivel öten voltunk test­vérek, ez komoly erőfeszítést kívánt a családtól. 1949-ben érettségiztem, nekem már nem nyílott lehetőségem, hogy még egy évi tanulással oklevelet szerezzek, mivel ez a képzé­si forma a tanítóképzőben az előttem végzett évfolyammal sajnos megszűnt. — A konzervgyárban bérel­számolóként dolgoztam há­rom évet. Váratlanul Viszontay Lászlóné művelődési osztály- vezető keresett meg, s hívott képesítés nélküli nevelőnek. A lehetőség, hogy pedagógus le­hessek, igen csábított és egye­zett is korábbi elképzeléseim­mel, bár akkor már osztály­vezető-helyettesként dolgoz­tam. Mégis vállaltam a mun­ka melletti tanulást és a sze­rényebb anyagi lehetősé­geket, mert ez a hivatás von­zott — A Csongrádi úti iskolában tanyán kezdtem tanítani. Vi­szontay László tanító szigorú, magas követelményeket állító tanítómesterem volt, amiért most is hálás vagyok neki. Szívesen emlékszem ezekre az időkre, a tanyák közössége ha­mar elfogadott és befogadott. — Tisztelet és megbecsülés számtalan jele áramlott felém, több voltam ott mint pedagó­gus. Nemcsak a tanítás volt a feladatom, a szülők ügyes­bajos dolgait is én intéztem. Az általuk szervezett Szabad Föld Téli esték rendezvényeit szívesen és szép számmal lá­togatták. Miniszteri elismerés — A sikeres képesítő vizs­ga után a Kossuth iskolába kerültem tanítani. Ott módom volt hivatásukat magas szin­ten végző kollégákkal együtt dolgozni. — A konzervgyár iskolanap­közijébe Kovács Sándor igaz­gató hívott. Ebbe a munkába is bele kellett tanulni, örö­meim és sikereim itt is voltak, de a tanítás hiányzott na­gyon A Petőfi iskolába ke­rültem, ahol végre lehetősé­gem nyílott hosszú távon al­sóban tanítani. — Az akkori szakfelügyelet felfigyelt pedagógiai munkám­ra. Igen fiatalon, területi be­mutatók megtartására kértek fel, mely komoly ösztönzést és elismerést jelentett. Szívesen támogatok minden olyan tö­rekvést, mely munkánk jobbí­tását, hatékonyságát segíti elő oly módon, hogy a magas kö­vetelmények megvalósítása ki­vitelezhető legyen a gyerme­kek túlterhelése nélkül. — Munkánk egyik ma is aktuális problémája ez. Ügy érzem az adott körülmények között színes, tartalmas mun­kát végeztünk. A kiváló út­törővezető kitüntetés váratla­nul ért és nagy örömet oko­zott, nem különben az 1978- ban kapott kiváló munkáért megtisztelő miniszteri elisme­rés is. — Már néhány éve az is­kola alsó tagozatos kollektívá­jának igazgatóhelyettese. Je­lentett-e nehézséget az új megbízatása? Belső indíttatásból — A megtisztelő felkérés váratlanul ért, bevallom gon­dolkodási időt kértem. Szük­séges volt, hogy átgondoljam, vállalni tudom-e a gazdasági munka mellett felelősséggel egy alsós közösség szakmai vezetését. Sokat jelentett szá­momra a vezetőség bizalma és az, hogy a tantestifi et egy emberként állt mellettem. — Ma is nyitott vagyok fe­A szivárvány minden színe A Szolnoki út elején kötődét találunk. Ketten dolgoznak benne és szép, divatos mun­káiról nemcsak a nagykőrö­siek, hanem a közeli Kecske­mét, Cegléd, Kocsér, Törtei, Tiszakécske és Nyársapát lakói is jól ismerik. — Hogy és mikor került Nagykőrösre? — kérdeztük La­jos Pétertől. — 1963-ban ide nősültem, Kiss károly szíjgyártó mester lányát vettem feleségül, aki a Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezetnél volt főkönyvelő. Saját újítással — Hol ringott a bölcsője? — Szegeden születtem, ott jártam iskolába és mezőgaz­dasági mérnöki oklevelet sze­reztem. Később Kecskemétre kerültem a Bács megyei Állat- tenyésztési Felügyelőséghez, ahonnan betegszabadságra ke­rültem Nagykőrösre. Ekkor történt, hogy a feleségem sza­bad idei munkára egy kézi kötőgépet vásárolt, amely nem sokára elromlott, és én meg­próbáltam kijavítani, sikerrel. Közben megtanultam rajta kötni és villanyerőre való mű­ködésre alakítottam át. ügyelünk a tartós, jó minőség­re. Ha kell, átalakítást is vál­lalunk. A kötődében sok szép kö­töttáru sorakozik, mely a körö­si jó ízlést, munkát és szorgal­mat dicséri. Kopa László Hyársapáton Mesestúdió Április 27-én az óvodások és általános iskolások szórakoz­hatnak a nyársapáti művelő­dési otthonban. A Mesestúdió 14.30-kor kezdődik és Mátyás aranyszőrű báránya című me­sejátékot mutatják be. Ekkorákat telepítettek — Megszerettem ezt a megél­hetést is nyújtó munkát és el­határoztam, hogy kötődét nyi­tok. Vettem egy nagy használt kötőgépet is, melyet szintén rendbe hoztam és villamosítot­tam. Azután iparengedélyt kértem, és elkezdtem rajta dol­gozni. Kötöttem sapkákat, pu­lóvereket, gyermekholmikat és divatos női ruhákat. Igyekez­tem a rendelők egyéni ízlését kielégíteni, és így a helyi és a környékbeli 'lakosság kezdte munkáimat vásárolni. — Mikor kapott segítséget? — Amikor a feleségem 1980- ban nyugdíjba ment. Közben egy korszerű svájci és egy NDK-kötőgépet és fonalcsévélő és beosztógépet állítottam üzembe, melyeket saját újítá­Mint arról beszámoltunk, a Kinizsi Horgászegyesület április 18-án halasítást végzett a Tuzeges tavon. Ez alkalommal a meg­rendelt mennyiség felét helyezték a tóba, az új lakók csaknem kétszáz kilométeres utazás után kerültek újra éltető elemükbe. Eddig az örömhír. Ugyanezen nap éjszakáján három — máskü­lönben jól szituált fiatalember — úgy gondolta, sok a hal a tó­ban. Merítőhálóval nagyobb mennyiségű halat fogtak ki a víz­ből. Cselekedetüket azonban az éber halőrök s más tisztességes emberek észrevették. A hatalmas felháborodást kiváltó ese­ményt vizsgálják, eredményéről beszámolunk olvasóinknak. Pallai József felvétele Sporthíreki Nem volt góllövőnk sokkal tökéletesítettem. — • Kötött holmit. mikor vásárolnak legtöbben? — Karácsonyra és névna­pokra ajándéknak. Tavasszal és ősszel a pulóverek mellett keresett az egybeszabott kö­tött női ruha, és mindig ve­szik a kötött gyermekholimit. Átalakítást is — Lépést tartanak a divat­tal? — Állandóan figyeljük a legújabb magyar, francia, né­met és olasz divatlapokat. A fehértől a feketéig a szivár­vány minden színében, muta­tós anyagokból kötünk. Min­denki egyéni ízlése szerint vá­laszthat. Sokan, főleg pulóver­nél a melírozott színeket ked­velik, de most nagy divat a csíkos is. Az idény kívánal­mai szerint, vékonyabb és vas­tagabb anyagból kötünk, s léjük, hozzám nemcsak szak­mai kérdésekkel fordulhatnak, közöttünk az emberi viszonyok nem változtak. Részemről nemcsak a szakmai színvonal megtartását tartom fontosnak, hanem azt is, hogy egy egysé­ges, feszültségmentes tantes­tületi közösség legyünk, ahol az eredményeket elismerik, az esetleges problémákat tisztáz­zák. — Nem pusztán kötelesség­ből, de belső indíttatásból, kü­lönösen szívesen segítem a pályakezdőket. Azt szeretném, ha sok pozitív élményük len­ne már az indulásnál, s vá­lasztott pályájukon szívesen maradnának. A szakszervezeti munkáért kitüntetést 1980-ban kaptam meg. Igazán nem pa­naszkodhatott), a jó munkámat felettes vezetőim elismerték. Még nem... — Nincs már túl messze a nyugdíj ideje. Megválik-e az iskolától, vagy dolgozik még néhány évet? — Csak akkor maradok, ha az eddigi lelkesedéssel, inten­zitással és színvonalon tudok dolgozni. Jövőre indul nálunk az ének-zene tagozat, mely iránt igen nagy az érdeklő­dés. Az újabb és újabb fel­adatok a napi aktuális problé­mák még nem terhesek szá­momra. A tanítástól és a gye­rekek szeretetétől, az ismert kollektívától nem könnyű megválni. Szendrődi Judit Hernád—Nagykőrösi Kinizsi 1-0 (1-0) Kinizsi: Molnár — Benkó, Cseh, Szőke, Csikós, Zöldi (Petrezselyem 75. .j),), Szabó B., Szabó T,, Kovács Z., Far­kas (Kovács L. a szünetben), Lővei. A remekül előkészített her­nádi pályán, a kiesési zónából már elkerült hazai csapat nagy lendülettel kezdett, de a ve­szélyes támadásokat a takti­kusan, fegyelmezetten játszó körösi védelem, Csehvel az élen, aki fejjel és lábbal is egyaránt uralta a kapu előte­rét, biztosan hárította. A terv, hogy az első félidő döntetlen legyen, nem sikerült. A 44. percben hazai támadásnál a 16-osról jól eltalált lövés a kapuba jutott. 1-0. A gólról nem tehetett senki. A második félidőben a gyors Kovács L. beállításával és a taktika szerint is sokat javult a körösi csapat támadó játé­ka, a második félidő a körösi csapaté volt, de a gólhelyzetek rendre kimaradtak. A hazaiak­nak egy gólhelyzetük volt. de azt Molnár remek védéssel hárította. A hazai pályán elvesztett pontok helyett nagyon kellett volna idegenből legalább egy pont, ennek megszerzése, a nagyon javuló taktikai játék­stílus és fegyelmezett, jó küz­dőszellemű játék ellenére sem sikerült. Még egy kis plusz kell, akkor elkerülhető lesz a kiesés. Gál József játékvezető egy partjelzővel, jól össze­működve, kifogástalanul ve­zette a nagyon sportszerű, színvonalas mérkőzést. Hernádi ifi—Nk. Kinizsi ifi 3-3 (3-1) Kinizsi ifi: Demeter — Fer- csi, Kecskés, Boros. Mihályi, Szívós (Barabás), Csapó, Pa- velkó, Kiséri (Kiss), Koncz, Pálfi. A Kinizsi ifi volt a támadó és mégis a 12. percben szög­letrúgás után. hárítható gólt kapott. 1-0. A 20. percben Pavelkó jól beívelt szögletéből Pálfi szép gólt fejelt. 1-1. Kö­rösi nagy kimaradt gólhelyze­tek következtek, de ismét rö­vidzárlat a Kinizsi ifi védel- rnében, és egy perc alatt két gólt kapott. 3-1. Fordulás után nagyon igyekezett a körösi csapat, de Kiséri és Barabás góljaival csak az egyenlítés si­került. Ez is dicséretes, de a bajnokság megnyeréséért a to­vábbi mérkőzéseken az edzői utasításoknak megfelelően a tudásuk szerint és még na­gyobb akarással kell játszani a csapatnak. Kiss Tibor játék­vezető (partjelző nem volt) di­cséretes biztonsággal, jól ve­zette a küzdelmes, változatos mérkőzést. Nk. Kinizsi serd.—Albcrtlrsa serd. 3-0 (2-0) Kinizsi serd.: Barabás — Kiss, Vikár, Bertalan. Pálfi, Kurgyis, Kecskés (Pöíge), Ke- reki, Hagymási, Czinkus, Var­ga. Nagyobb arányú győzelmet vártunk a körösi csapattól. Góllövő: Kurgyis, Varga, Hagymási. P. S. Tekézők A Mészáros János Termelő- szövetkezet tekepályája volt az idei FIN-napok versenyso­rozatának utolsó állomása. So­kak számára kissé ismeretlen volt a tekepálya, de senki sem jött zavarba, a résztvevőknek most is emlékezetes és élveze­tes mérkőzésben volt részük. Huszonnyolc alapszervezet in­dult, s közülük a legjobb teké- zőknek a Vági István Ipari Szakmunkásképző Intézet 3. a. osztályának versenyzői bizo­nyultak, második helyre a TRAKIS fiataljai kerültek, harmadik helyezett pedig a nyársapáti Mészáros János KISZ-alapszervezet tagjai let­tek. My. J. Szerdai sportműsor Kézilabda Petőfi-pálya. 14.30: Arany isk.—Petőfi isk. leány, 15.05: Rákóczi isk.—Kossuth isk. leány, 15.40: Rákóczi isk.— Arany isk. fiú, városi úttörő­olimpiai mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi- és Ifjúsági-pálya, 16 óra: a városi kispályás baj­nokság 1. fordulója. Színház éü A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor. Tíz kicsi néger. Bérletszünet. A Kelemen László Kamara- színházban este 7 órakor, Fagy­repedés. Bérletszünet. Gyertek el a névnapomra. Színes, magyar film. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Kisapák és nagyapák. Színes, szinkronizált szovjet filmvíg­játék, fél 6-kor. ISSN 0133—2708 (Nagyköröst Hírlap) 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom