Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-25 / 96. szám

Ptísr . NMlil 1984 Április 25., szerda SZMT*elnökség előtt Pest megye fejlesztése Tegnap rendkívüli ülést tar­tott a Szakszervizetek Pest megyei Tanácsának elnöksége, Pataki Mártonnak, az SZMT elnökének vezetésével. A ta­nácskozáson részt vett Cselé- nyi Dezső, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztály- vezetője. Az ülésen Vágvölgyi József­nek, a Pest megyei Tanács ál­talános elnökhelyettesének elő­terjesztésében megvitatták a magye tarület- és településfej­lesztésének eredményeiről szó­ló beszámolót, s a továbblé­pés ' főbb irányaira vonatkozó javaslatot. KGST Reboiprogram Az Egyesült Izzó az elmúlt években tovább bővítette ki­terjedt kapcsolatait szovjet partnereivel. A szovjet válla­latok a mintegy négy évtize­des múltra visszatekintő együttműködés legfiatalabb, s egyben legperspektivikusabb területe a robotprogram. A magyar vállalat kezdetben pneumatikus vezérlésű mani­pulátorokat szállított, a közel­múltban pedig szovjet igények alapján sínen mozgó elektroni­kus robotokat fejlesztettek ki, amelyek 256 művelet végre­hajtására alkalmasak. Takarékoskodó gépek Irányítástechnikai rendszerek készülnek a gázszolgáltatáshoz, vízgazdálkodáshoz, valamint távfűtő-rendszerekhez a MIKI Méréstechnikai Fejlesztő Vállalatnál az idén. A mikroprocesz- szoros „távfelügyeleti” rendszerek beállításával takarékoskod­ni tudnak az energiahordozókkal és az ivóvízzel. Nyújtott műszakban is Postahivatal a gyárkapuit belül A posta szolgáltatásai ma már mindennapi életünk fontos részét képezik. Egyetlen intézmény irodáiban sem számolgatják, naponta hányszor nyúlnak a tele­fonhoz, s a reggeli postabontás a főnök elmaradhatat­lan feladata’ közé tartozik. Természetesnek tartjük, hogy eleget tesznek elvárásainknak, s csak akkor fi­gyelünk fel létükre, ha elmarad a megszokott szolgál­tatás, későn vagy egyáltalán nem érkezik meg az újság, nem ad vonalat a telefon. Ha beteg az újságkihordó Ilyenkor mindenki vérmér­séklete szerint emlegeti a ha­nyag tisztviselőt, s ha nem elégszik meg ennyivel, írásos vagy szóbeli dörgedelemmel fordul feletteseihez, ^melyben a mulasztó felelősségrevonását, elbocsátását kéri. Pedig az észrevétlen, szá­munkra már természetes szol­gáltatások mögött komoly, jól szervezett gépezet működik, Amelynek egyetlen hiányossá­ga. hogy alkatrészei — embe­rek. Nézzük mindjárt az első, sű­rűn emlegetett szolgáltatásu­kat, a hírlapterjesztést. Pest megyében, tavaly mintegy negyvenmillió napilapot juttat­tak el a kézbesítők az előfize­tőkhöz, s majd tízmillió pél­dány az utcai pavilonokból került forgalomba. Pedig ki­lenc napilapunk csak elenyé­sző százaléka a posta által terjesztett 270-féle kiadvány­nak. Csoda-e hát, ha néha-né­ha a monori mutáció helyett Ottani előfizetőink csak az anyalapot olvashatják, vagy Tá- piógyörgyén Teri néni a Für­ge Ujjak helyett a Népsportot találja a postaládájában? — Tavaly tizenhat esetben érkezett konkrét panasz Pest megyéből igazgatóságunkhoz — mondja Nagy Péter forgal­mi igazgatóhelyettes. — Hat bizonyult jogosnak, ezekben az esetekben igyekeztünk is pó­tolni mulasztásunkat. Időn­ként azonban előfordul olyan eset — s ez főként a kisebb települések hírlapkézbesítésé- nál okoz fennakadásokat —, hogy hirtelen megbetegszik az újságkihordó, s egy-két napot Igénybe vesz, amíg helyettest találunk. Az alkalmi kézbesí­tőnek viszont idő kell, amíg megfelelő helyismeretre tesz szert, megjegyzi, hova, mit kell vinnie. Csak a helyiségen múlhat A lakosság jelentős része ut­cai árusoknál, pavilonokban szerzi be a friss reggeli lapo­kat. Am itt is gyakran éri csa­lódás a vásárlókat, ha ked- vénc lapjuk már elfogyott. Ügy látszik, lapunk terjesz­téséért az átlagosnál Is többet tesznek Budaörsön. Tóth Lász­ló például gondoskodik róla, hogy napközben — amikor pavilonja zárva van —, se maradjanak Pest megyei Hír­lap nélkül az olUfcsók: néhány példányt mindig hagy a szom­szédos pattogatottkukorica- árusnál, aki saij|I')terrnékei kö­zött szívélyesen ' ínálgatja az újságot is a járókelőknek. — Idén sajnos, egyetlen pa­vilonnal som ‘tudjuk bővíteni hálózatunkat — folytatja Nagy Péter. — Szűkös anyagi hely­zetünk miatt új beruházásokra nem kerülhet sor. Igyekszünk azonban a meglévő helyiségek szolgáltatási körének bővítésé­vel javítani az ellátást. így minden egységünk árusít már apróbb postai értékcikkeket, s idén tervezzük, hogy néhány pavilont nyilvános távbeszélő- állomással is ellátunk. — Üj kezdeményezésünkhöz, az üzemi postahivatalok lét­rehozásához most keresünk partnereket a megyében. Ed­dig még csak a Csepel Autó­gyárral tárgyaltunk, de bár­melyik másik üzem dolgozói számára is nyithatunk posta- hivatalt, ha a gyár biztosítja számunkra a helyiséget. A nyitva tartást a műszakváltá­soknak. a dolgozók igényeinek megfelelően alakítjuk ki. • csomagfelvéte’en kívül minden postai szolgáltatást helvben vehetnek igénybe a munkások. Utólag keli fizetni Űjabb, állandó panaszforrás a nyitva tartás. Ügy látszik, a postaforgalommal szemben időnként hajlamosak vagyunk kissé maximalista követelmé­nyeket állítani. Akadt például, aki indokoltnak tartotta volna a hivatalok éjjel-nappali nyit­va tartását. Ám eltekintve a végletektől: sok településen ki­fogásolták már, hogy a korai pánztárzárás miatt feleslegesen bonyolult a küldemények fel­adása. — Pedig mindenütt a helyi tanácsokkal egyeztetve, az igényeknek megfelelően álla­pítjuk meg a nyitva tartási időt. Egyre több helyen vezet­tük már be a heti egyszeri, esetleg kétszeri nyújtott mű­szakot. Természetesen csak a lakosság egészére lehetünk te­kintettel, egyedi eseteket nem vehetünk figyelembe. Dolgo­zóink többsége nő, s nyújtott munkaidejükhöz így sem al­kalmazkodnak a gyermekintéz­mények ... A legtöbb panaszos mégis találhat megoldást prob­lémájára. Akinek a befizetés­hez végképp nem felel meg egyetlen hivatalunk nyitva tartási ideje sem, annak azt ajánljuk^ nyisson átutalási be­tétszámlát, így egyenesen a munkahelye továbbítja fizetá se egy részét a megfelelő in­tézményeknek. A segélykérő telefonok zárás után, éjszaka is rendelkezésre állnak, akár sürgős telefonbeszélgetésre, akár távirat feladására. Ilyen esetekben a szolgáltatási díjat utólag kall a hivatalnál befi­zetni. Nagy Péter véleményét ön­kéntelenül is alátámasztotta a törökbálinti hivatal vezetőjé­nek nyilatkozata: tavaly de­cembertől ugyan hétfőn hatig pénteken pedig öt óráig fogad­ják az ügyfeleket, de nagyon ritkán akad, aki ezekben a ké­ső délutáni órákban betéved hozzájuk. Márványi Agnes Nemcsak a részvétel a fontos! Nagyobb tét - több lehetőség A felszabadulás 40. évfordu­lójának méltó megünneplésére országos méretekoen kibonta­kozó verseny jó alkalmat je­lent arra, hogy ismételten át­gondoljuk a szocialista mun- káverseny-mozgalom helyze­tét; céljai és lehetőségei min­denkori körülmények által diktált változásait — fejlődé­sét. A feladatok egységes ér­telmezése nélkül a munkaver­seny csak hiányosan nyújthat­ja azt a semmi mással nem pótolható többletet, melyet nem nélkülözhetünk terveink sikeres végrehajtásához. A belső tartalékok feltárásá­ban, a munkahelyi és lakóte­rületi feladatok megoldásában, a múlt évben is kiemelkedő szerepük volt a szocialista munkaverseny gerincét képező brigádoknak. A nagyüzemi munkásság kezdeményezésére 26 éve működik a szocialista brigádmozgalom. Központi tö­rekvése a helytállás a munká­ban, a termelési eredmények fokozása, a kultúra értékeinek elsajátítása, és a közösségi magatartás fejlesztése. Bár a célok, módszerek és eszközök folyamatosan alkalmazkodtak a gazdálkodás mindenkori kö­rülményeihez, az alkalmazko­dás üteme nem volt minde­nütt egyforma. Helyenként fe­szültségek, ellentmondások ke­letkeztek és nem ritkán a moz­galom egyes elemei formális­sá merevedtek. Ma a gazdálkodás kibonta­kozó intenzív szakaszában a törekvések fő iránya mindin­kább a termelés hatékonysága, a minőség javítása és az ész­szerű takarékosság. Megnőtt a jelentőségük a versenyképessé­get — ahol lehet, az export árualapot — növelő kezdemé­nyezéseknek. Az elmúlt évek során fokozódott a szemlélet és a verseny keretei új köve­telményekhez való igazításá­nak' igényé, ami az utóbbi idő­ben sokszor hallott megújulási törekvésekben fogalmazódott meg. Ez volt a központi gondolata a szocialista brigádvezetők múlt év tavaszán tartott VI. országos tanácskozásának is. A tanácskozás megállapítot­ta, hogy tágítani kell a helyi kezdeményezések mozgásterét, konkrétabban kell megfogal­mazni a feladatokat és válla­lásokat, szükséges a teljesít­mények pontosabb mérése. Fontosnak ítélte meg az anya­gi érdekeltség elvének követ­kezetes alkalmazását, mely tár­sadalmi fejlettségünk jelenlegi fokán a szocializmus építésé­nek pótolhatatlan hajtóereje. . A termékszerkezet-váltás, a modernebb technológia alkal­mazásának sürgető feltétele az a felfelé irányuló társadalmi mozgás, melynek a továbbta­nulás az alapja. A szakképzett és szakképzetlen munka kö­zött helyenként szorosra záruló bérolló, az anyagi és erkölcsi ösztönzés hiányosságai nem kedveznek ennek a folyamat­nak. Állást foglalt a tanácskozás a többletteljesítmények azon­nali értékelése mellett. A ki­tüntetések elnyeréséhez konk­rét követelmények meghatá­rozását javasolta. Ezáltal vál­nának elkerülhetővé azok a kesernyés megállapítások, me­lyeket a dolgozók legjobbjai időnként így fogalmaznak meg: Azért nem kaptam most kiválót, mert tavaly is én kap­tam meg. Az országos tanácskozást kö­vetően a Minisztertanács, a SZOT és a KISZ KB intéző bizottsága áttekintette, és a múlt év decemberében módo­sította a brigádmozgalomról szóló korábbi határozatot. Az új határozat tágabb teret biz­tosít a helyi kezdeményezé­seknek, lehetővé teszi a ko­rábban sok vitát kiváltó túl­szabályozottság megszünteté­sét, ösztönöz a teljesítmények­hez jobban kapcsolódó anya­gi és erkölcsi elismerésre. Súlyt helyez a kétoldalú köte­lezettségvállalásra; a gazdasá­gi vezetők részéről a feltéte­lek biztosítására; a brigádok­tól pedig a vállalások és pót­vállalások maradéktalan telje­sítésére. Az eredmények elis­meréséről a határozat így fo­galmaz : A teljesített gazdasági válla­lásokat az eredményekkel ará­nyosan. közvetlenül az értéke­lést követően az anyagi ösz­tönzést (bérezést) szolgáló for­rásokból kell elismerni. A határozat hangsúlyozza a munkaversenyben élen járók megkülönböztetett anyagi el­ismerésének szükségességét. Továbbgondolkodva a határo­zat szellemében; időszerű meg szüntetni az értékelésnél a munka és a versenyvkögött he­lyenként még fellelhet kü­lönbségtevést. Igen ^fontos az elismerés optimális - .mértéké­nek meghatározása. Az ala­csony tét csökkenti ajverseny- szellemet, hiszen elveszítése nem jár különösebb kockázat­tal. Erősíti az olyan gondola tokát, melyek szerint csak a részvétel a fontos, nem a he­lyezés. A dunakeszi pártbizottság folvamatosan figyelemmel kí­séri a szocialista munkaver- seny-mozgalom alakulását vá­rosunk termelőegységeiben. A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése Hitelek a kiemelt programokra KEDDEN TARTOTTA 1984. évi rendes közgyűlését a Ma­gyar Nemzeti Bank. Megjelent Hetényi István pénzügyminisz­ter, jelén voltak továbbá az állam, mint részvénytulajdo­nos képviselői, az igazgatóság és az elnökség tágjai, vala­mint a számvizsgálók. Timár Mátyás, a bank elnöke nyúj­totta be áz 1983. december 31-i mérlegét, az 1983. évi eréd- ménykimutatást és az elmúlt üzletévről készített jelentést. A mérleg aktívái közül az arany-, valuta- és devizakész­letek és látraszóló követelések állománya 39,6 milliárd fo­rinttal, 78,5 milliárd forintra nőtt. A közép- és hosszú lejáratú kihelyezések állománya 1983 végén 389,6 milliárd forint, volt; 1,6 milliárd forinttal több az egy évvel azelőttinél. A rö­vid lejáratú kihelyezések záró- állománya 155,1 milliárd fo­rint, ami 2,5 milliárd forinttal haladta meg az előző év végit. E hitelállományok kialakulá­sára ható hitelpolitika alap­ján a bank az export miatt felmerülő forgóeszköz hitel- nyújtást kedvezőbbé tette. Elő kívánta mozdítani a termelő­eszközkereskedelmi vállalatok­nak azt a tevékenységét, amelynek keretében felvásá­rolják és újra forgalomba hoz­zák az egyes vállalatoknál el­fekvő, más vállalatoknál vi­szont még felhasználható kész­leteket. Ezért e vállalatok a múlt év közepe óta hároméves lejárattal, árbevételből visz- szafizeíhető középlejáratú hi­telt kaphatnak. A bank egysé­gesítette az addig eltérő ka­matlábakat. A kedvező folya­matok támogatása mellett — áz egyensúly javítását célzó — szigorítások is jellemezték a hitelpolitikát. A bank az év elején felülvizsgálta a már ki­helyezett beruházási hitelek felhasználását, és ahol kitűnt, hogy az ígért mutatókat nem teljesítik — ott a vállalatok­kal megállapodva — módosí­totta, sőt fel is bontotta a hi­telszerződést. Ahol lehetett, több vállalati forrást vontak be a finanszírozásba. A bank a korábban engedélyezett for­góeszközhiteleket is felülvizs­gálta, indokolt esetekben rövi­dítette a hitelléjáratot. A be­ruházási hitelek elsősorban a népgazdasági terv kiemelt programjait segítették. A világbanki programokban szereplő beruházások belföldi hitelellátása folyamatosan tör­tént. Megmutatkozik a mérlegben a kül- és belföldi árak kap­csolatát és az export ösztönzé­sét szolgáló árfolyampolitika keretében a forintnak — a konvertibilis valutákhoz ké­pest — többszöri, összesen 8,2 százalékos leértékelése is. 1983. december 31-én 97,9 milliárd forint értékű bank­jegy és érme volt forgalom­ban. A DEVIZAGAZDALKO­DAST 1983-ban a nemzetközi fizetőképesség javítására tett erőfeszítések jellemezték. Ezek mindenekelőtt a folyó fizetési mérleg aktívumát elősegítő, az előző évit meghaladó külke reskedelmi kiviteli többlet ré­vén vezettek sikerre, igen ne­héz körülményék között. Ugyanis a külpiaci értékesítési lehetőségek nem -javultak. A külső okokon kívül a hazai termékek versenyképességének elégtelensége is gátolta a na­gyobb aktívum elérését. Emel­lett — a feszült nemzetközi hitelpiaci viszonyok között — külföldi források bevonásával is sikerült növelni devizatar­talékainkat. A bank hitelvisz- szafizetési kötelezettségeinek folyamatosan és időben eleget tett. A BENYÚJTOTT SZÁM­ADÁSOKAT és javaslatokat a közgyűlés megvitatta és szava­zással egyhangúlag elfogadta. Testületéi rendszeresen beszá­moltatták a munkahe.yek ve­zetőit a területükön folyó munkaversenyről is. A végre­hajtó bizottság átfogóan is elemezte a párt- és tömegszer­vezetek szerepét a verseny segítésében. Megállapította, hogy a pártszervezetek többsé­ge a tömegszervezetek bevoná­sával jól látta el irányító­ellenőrző munkáját. A szak- szervezetek éltek jogaikkal, a legtöbb helyen megfelelő part­nerei a gazdasági vezetésnek. A központi és helyi gazda­ságpolitikai feladatok megis­mertetésében növekvő szere­pük van a pártnapoknak, a munkásgyűléseknek és a szo­cialista brigádértekezleteknek. A szocialista brigádvezetők évenkénti városi tanácskozásai mellett, tervszerűek és rend­szeresek az üzemi, szövetke­zeti m-unkaverseny-felelősök városi szintű eszmecseréi. A tapasztalatcsere, a tájékoztatás és mozgósítás kialakult rend­szerének megfelelő szervezeti keretet biztosít a szakmaközi bizottság. A vb által megfogalmazott feladatokban jól tükröződnek az elmúlt évek vizsgálatainak, elemzéseinek eredményei. Kü­lönösen fontos feladat a mun­kaverseny ösztönzésének szer­ves összekapcsolása a vállala­ti. szövetkezeti ösztönzési és érdekeltségi rendszerrel. Az üzemi demokrácia fórumain növelni kell a dolgozók infor­máltságát,. a kezdeményező kedv, az alkotókészség kibon­takozását. Nagyobb figyelmet kell fordítani a várospolitikai feladatok megoldást elősegítő társadalmi munkák tervszerű­ségére és szervezettségére is. A Város több mint 3000 dol­gozót tömörítő 280 szociálist« brigádja munkájával nagyban hozzájárult az elmúlt év ter­melési eredményeihez. A 'fel­ajánlások és pótvállalások összhangban álltak a főbb gaz­daságpolitikai célokkal és « helyi feladatokkal. A szocia­lista munkaverseny hagyomá­nyos területe a társadalmi munka. A dolgozó kollektíváknak nagy részük volt abban, hogy a városban a társadalmi mun­kák értéke már a múlt év el­ső^ felében megközelítette az előző év hasonló időszakának kétszeresét, és év végére elér­ts a 24 millió forintot. Külön elismerés illet! szo­kat, akik a hívó szóra Időben jöttek — ha kellett esőben is — a Szobon épülő úttörőtábor­ban szervezett munkákra. A múlt évben 20 alkalommal, 4000 ember részvételével ren­dezett kommunista műszakok bevételének legnagyobb részét várospolitikai és szociálpoliti­kai célokra fordították. Kibontakozóban vannak a nem termelőterületek sajátos versenyformái is. Az állam­igazgatásban, a kereskedelem­ben és az egészségügyben dol­gozó kollektívák versenyzés­sel is törekednek munkájuk javítására. Továbbra is bátorítást érde­melnék azok a kísérletek, ame­lyek az elmúlt években a mun- kaverseny hatékonyabb for­máinak kialakítására Irányul­tak. Kedvező tapasztalatokat szerzett a házgyár a korábbi­nál rugalmasabb versenyfor­mák alkalmazása terén. Folya­matosabb értékelésré töreked­nek a konzervgyárban és az építőipari kisszövetkezetnél. Az újítómozgalom élénkítésére a Mechanikai Laboratórium­ban és a hűtöházban ötletna­pokat. a MÁV Járműjavító Üzemben újítási ankétokat szerveztek. A szocialista brigádmozga­lom hármas jelszavában meg­fogalmazott törekvések to­vábbra is érvényesek. A gaz­dasági feladatok megoldására irányuló fokozott törekvések­nek sem szabad elhomályosíta­nia az eredeti célt. Nem sza­bad lebecsülni a közösségek nevelő, tudatformáló, a szak­mai és általános ismeretek gyarapítására ösztönző hatását. Mayer László, az MSZMP Dunakeszi Bizottsága munkatársa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom