Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-22 / 95. szám

1984. ÁPRILIS 22., VASÁRNAP xXvrlÚ£)ßr jm kiírtán A segítségnyújtás szép példája Közelebb hozták a világot Az embernek van szeme, keze, lába. Ez ugye termé­szetes? Ne lepődjön meg sen­ki, hiszen e feltevés csak ne­künk, az úgynevezett egész­ségeseknek ilyen természetes. Az emberiség néhány ezrélé- ke valamilyen fogyatékosság­gal születik, illetve később, betegség vagy baleset folytán éri valami. Ki ne találkozott volna éle­te során fogyatékos ember­rel? S bizony szomorú látvány az, amikor az erősek közöm­bösen fordulnak el azoktól, akiket sorsuk sokkal nehezebb életvitelre kárhoztatott. Sze­rencsére azonban egyre töb­ben vannak azok, akik nem elfordulnak, hanem igyekez­nek mind jobban felkarolni a rokkantnak nevezett ember- társulcat, azokat, akik' joggal szeretnének teljes életet élni. A Csepel Autógyár 1-es gyárának több brigádja a se­gítségnyújtás szép példáját mutatta akkor, amikor a szi- getszentmiklósi mozgáskorlá­tozottak szervezete felkérésé­re vállalták negyven darab rokkantkocsi társadalmi mun­kában történő elkészítését. Bizony rendkívül sok feladat­tal, s valljuk be őszintén, anyagi áldozattal is járt e bri- gádoKnak, amíg a negyven kocsi kigördülhetett a gyár­ból. A 27 brigád, amely a kivitelezésben részt vett, csak­nem 1500 órát tölötött el a 40 utcai rokkantkocsi készresze- relésével. Valamennyien fel­nőttek, többségük férfi, s en­nek ellenére bizony majd­nem elérzékenyültek a leírha­tatlan boldogság láttán, ami­kor a járműveket gazdáiknak átadták. Hiszen elmondhatat­lan az az öröm, amelyet a négy fal fogságára ítélt ember érez, ha a világ egy kicsit ki^ tágul, megnövekszik, elérhe­tővé válik számára. S talán mondani sem kell, hogy azóta a kollektívák újabb és újabb kéréseknek tesznek eleget. Hol iskolás kisgyermek, hol balesetet szenvedett em­berek segítségkérő levelére válaszolva látnak hozzá az is­mételt járműkészítéshez. E maroknyi kis csoport is azok közé tartozik, akik em­berségből kitűnőre vizsgáz­tak. EiBesik a természet titkait Fiatal fák az autópálya mentén Nem véletlen, hogy ép­pen Törökbálint volt a kö­zelmúltban házigazdája a HNF környezetvédelmi ta­nácskozásának, amelynek résztvevői a fásítás por- és zajcsökkentő hatásával fog­lalkoztak. A jó levegőjű, szép fekvésű nagyközség — területét átszeli az M7-es és érinti az Ml-es autópá­lya — az utóbbi esztendő­ben sok ezer csemetével és csaknem annyi, már terebé­lyesedő fiatal fával gazda­godott. A település vezetői időben felismerték, hogy ha a nö­vekvő forgalom ellenére meg akarják őrizni a táj értékeit, olyan növényzet­ről kell gondoskodniuk, amely véd a portól és a zaj­tól. Felírta a rendszámát Leiszt József, a nagyközségi tanács vb-titkára, amikor a környezetvédelemről kérde­zem, először mégis a gondokat Versenytárgyalás nélkül önállóan, de nem magára hagyva Csak a szívós, kitartó munka hoz eredményt Az éttermek, vendéglők és presszók szerződésbe adá­sának lehetősége annak idején sokakat felbuzdított, vállalatokat és vállalkozni vágyókat egyaránt. A hirte­len fellángolások, az árakat egekig verő versenytárgya­lások után, sok fájdalmas bukás következett. Azóta ki­derült, ez a módszer is csak szívós, kemény és kitartó munkával hozhat eredményt. sokat, s azt is, hogy a létszám szinte mindenütt csökkenni fog, ami leszorítja. a közter­hek nagyságát , ~ Mindent' egybevetve, olyan feltételeket igyekeztek terem­teni, ami reális alapot nyújt­hat mindkét fél számára. Bevált az új módi A Taksony- és vidéke Aj ész 1981-ben próbálkozásképpen három vendeglátóhelyet adott át szerződéses üzemeltetésre; ma 31 egységükből 23 már eb­ben a formában működik és további hármat szándékoznak meghirdetni. E számok azt jelzik, itt bevált az új módi. A szövetkezet üzletei kivétel nélkül versenytárgyalás nélkül, alapáron találtak gazdára. S ez korántsem az érdeklődés hiányára mutat. A szövetkezet ugyanis nem a korábbi forga­lom, alapján kalkulálta a ki­kiáltási árat, hanem egy el­várható eredménnyel számolt. Természetesen, figyelembe vet­ték a szükséges évi ráfordítá­Fizetési haladék — kamatra Ezt mi sem támasztja alá meggyőzőbben, mint az- hogy mindössze egyetlen vállalkozó nem teljesítette fizetési köte­lezettségeit. A sikerhez hozzá­járult még, hogy a szövetkezet nem hagyja magára szerződött partnereit és, akik szintén igénylik a segítséget. Előnyös beszerzési feltételeket terem­tenek például, segítik a nyári szezonra való fölkészülést. Ilyenkor — ha a vállalkozó igényli —, egy-két havi fizeté­si haladékot adnak, természe­tesen kamatra. Vásárolhatnak az üzletvezetők fogyóeszközö­ket az áfész számlájára, nagy­kereskedelmi áron. A tapasztalatoknak a számok s-em mondanak ellent: tavaly az áfész,72 millió forint for­galom után, 6,5; milliós nyere­séget könyvelhetett' el. Ez ép­pen duplája az előző évinek. S nem szabad elfeledkezni a vendég hasznáról sem. Az utóbbi időben minimálisra csökkent a panaszok száma, évente kettő-három ha akad. Mindez figyelmesebb kiszol­gálásról, minőségi javulásról árulkodik. A vendég látja hasznát VASARNAPI GONDPLATÓK EMBEREK VAGYUNK T'úl gyorsan szól a vezető, s már csukja az ajtókat.-* Indul a HÉV Szentendréről. Egy nő még felugrik, de beszorul a karja. Két markos kéz nagy nehezen ki­szabadítja a műszaki zárból, de még Békásmegyernél is megviseltnek látszik az asszony. Igaz, megúszta, de le­hetett volna nagyobb baj is. Tény, hogy 6 is a hangjel­zés után ugrott fel, de a vezető szintén felületes volt. Egyáltalán, nem tökéletesen megoldott az indítás. A hang is halk — elvégre vannak gyengén hallók, s nincs külön indító forgalmista. Már a Batthyány téren vagyunk. Áramlik a tömeg a metróhoz. A nő — ápolt és különösen jól hat mogyoró­színű kabátjában — a vezetőfülke felé siet. Éppen akkor száll le a szemüveges, viszonylag alacsony férfi, szerel­vényünk „vezére”. Párbeszéd kerekedik: — Uram, legyen máskor figyelmesebb, majdnem baj történt. — Szabályosan jeleztem, nem várhatok estig. — Ér­des volt a válasz, nem igazságot tartalmazott, hanem tá­madva védekezett. Akaratlanul is tanúja voltam a jele­netnek, s arra számítottam, hamarosan elfajul a vita. Nem így történt. A nő nagyon halkan csak ennyit mon­dott: — Ne értsen félre, nem akarom felelősségre vonni, csak figyelmeztetni, hogy a jövőben jobban vigyázzon. Hiszen emberek vagyunk. Mindez váratlanul érte a bajuszos férfit, nem erre számított. Meglepte ez a szelídség. — Köszönöm. Köszö­nöm, hogy szólt — s érződött a hangján, hogy tényleg köszönte. A kedvesség lefegyverezte. Most valóban át- érezte — baleset történhetett volna figyelmetlensége miatt, a jövőben jobban vigyáz, hiszen emberek va­gyunk mindannyian. Különösen akkor, ha mindent elkövetünk, hogy azok legyünk. Losonci Miklós E szép eredmények ellenére sem látják túl rózsásnak a jö­vőt a szövetkezet vezetői. Egy­re több és több magánétterem, presszó, kocsma nyílik, s az áfésznél úgy ítélik meg, hogy ezek tulajdonosai előnyösebb feltételekkel indulnak a ver­senyben. Ez igaz lehet, de talán ebből ismét a vendégnek lesz hasz­na. S ez a legfontosabb ebben a szakmában. M. Nagy Péter Tárnoki koríyolgafók Kevesen tudják, hogy Tár­nokon es Sóskúton évszázados hagyományai vannak a szőlő- termesztésnek. Pedig tekinté­lyes irodalom is tanúskodik a fenti állítás igaza mellett. S ezt bizonyítja az is, hogy év­ről évre megrendezik a tárno­ki borversenyt. Ebben az esztendőben 26 gazda 45 saját termelésű iste­ni nektárral állt a szigorú zsűri elé. Nemcsak az öttagú zsűri- hanem a közel 150 részt­vevő is minősíthette a boro­kat. Aranyérmet kapott dr. Ger­gely István, Szabó László és Nyerges Mihály. Ezüstéremre tartották méltónak Eszéki Ta­más, dr. Gergely István, Sza­bó László és Márki Gyula bo­rát. A harmadik díjat hét ter­melőnek ítélte oda a zsűri. Ezután a szőlőtermesztésről dr. Esznagy László, a Kerté­szeti Egyetem tanára, a borá­szat fortélyairól Győri Ferenc, a Hungarovin exportvállalat osztályvezetője tartott elő­adást. említi. Néhány napja írt felje­lentést egy gépkocsi-tulajdo­nos ellen, aki vasárnap dél­előtt nagy halom szemetet pa­kolt az út mellé. — Éppen arra jártam, vélet­lenül figyeltem fel a látvány­ra, amelyhez hasonlót, sajnos gyakran lehet tapasztalni. Fel­írtam a kocsi rendszámát, amelynek alapján meg lehet tenni a szabálysértési felje­lentést. Már azért is teljesen érthetetlen ez a dolog, mert van könnyen megközelíthető, kijelölt szemétlerakóhely a te­lepülésen. A továbbiakban kiderült, hogy ha a helybeliek nem is tökéletesen elégedettek a je­lenlegi állapotokkal, tenni- akarasuk a táj védelmét ille­tően nagyobb az átlagosnál. Mutatkozik ez egyebek között abban is, hogy már évek óta együttműködnek e témában az időközben körzetközponttá előlépett Budaörs nagyközség­gel. Közösen építik a szenny­víz-csatornát, amelynek már két főága van Törökbálinton, és idén júliustól a lakók meg­kezdhetik a bekötéseket. Rend­kívül sokat jelent ez a válto­zás, amely azt a célt szolgálja, hogy megóvja az altalajt a fertőzésektől. A legújabb kö­zös terv pedig: a két nagy­község együttesen szervezi és bonyolítja a szemét elszállítá­sát. Mint Leiszt József hangsú­lyozza, ezek a dolgok az alap- vetőek. Csak utána következik a növényültetés, -ápolás látvá­nyos. szép feladata. Amiben részt vesz a nagyközség apra- ja-nagyja. Kevesebb a zaj, a por Egyébként is bevonják a gyerekeket olyan munkába, amelyek a tisztaság, a rend megteremtésével kapcsolato­sak. Tíz úttörő őrs fő felada­ta, de a fásításban minden ál­talános iskolás részt vesz. Per­sze csak meghatározott helye­ken, mert például az autópálya környékén kizárólag felnőt­tek dolgozhatnak. A kutatási eredmények alap­ján legideálisabb az lenne, ha 30—50 méteres erdősávok vá­lasztanák el az autóutakat, -pályákat a lakóházaktól. Ám ez a helyigényes megoldás csak elvetve alkalmazható. Külföldön járt honpolgá­raink már láttak úgynevezett vegetatív falakat is, ezeknél hálóba telepített földlabdába ültetik a növényeket. Egy má­sik érdekesség az. építőele­mekből kialakított zajárnyé­koló fal, amelyet ugyancsak növények közbeiktatásával il­lesztenek a tájba. A hazai környezetvédők szá­mára ezek egyelőre csak táv­lati elképzelésekbe tartozó öt­letek, de mindennapi valóság az, hogy lehet és kell is a cél­nak legjobban megfelelő cser­jéket, fákat választani. így például jó tudni, hogy a leg­nagyobb zaj- és porcsökkentő hatása a fenyőnek van, amely egyúttal — autóutak mellett — a gépkocsizással elkerülhe­tetlenül együttjáró ólomszeny- nyezést is felfogja. A nyírfa kitűnő porfogó, ezzel szemben a rezgőnyárfa — bár nagyon szép —, környezetvédelmi szempontból nem sokat ér. A helyesen kiválasztott nö­vényzet a közlekedés biztonsá­gát is szolgálja azáltal, hogy optikai vezetést ad az autósok­nak, jelzi az irányváltoztatást. Ám a szakszerűtlen munka — mint mindenütt — itt is bajt okozhat. így például ügyelni kell arra, hogy a növényzet'ne csökkentse az autósok látótá­volságát. Helytelenek egyes műkedvelő kertészek próbál­kozásai, akik annak jegyében, hogy ne maradjon kihasználat­lan terület, az autópályák környékét konyhakertnek nyilvánítják. Ez pedig azon túl, hogy esztétikailag sem il­lik oda, káros, mert a gépjár­művek kipufogógáza erősen szennyezi az útmenti növénye­ket. Törökbálinton Balázs Mik­lós kertész, a GAMESZ dol­gozója gondoskodik arról, hogy ne legyen szakszerűtlen a munka, és a gyerekek — azon túl, hogy hasznot hoz a segít­ségük — némi ismeretet is szerezzenek. Csemeték az iskolakertben Idén teremtik meg a nagy­községben az első iskolakertet, háromszáz négyszögöles terü­leten, ahol különböző fajtájú egyedekből álló faiskolát ala­kítanak ki. Az itt nevelt cse­metéket azután idővel kiülte­tik végleges helyükre, de ad­dig is a kisdiákok kertészked­nek, ellesik az élővilág tit­kait. A környezetvédelmi témák ma sokkal fontosabbak, mint öt, vagy tíz évvel ezelőtt, de településenként változó, hogy hol mennyi időt, energiát for­dítanak erre. Törökbálint, ez a 13 ezres lélekszámú nagyköz­ség — ami a fásítást, növény- ápolást illeti — az elsők kö­zött szerepel Pest megyében. Gál Judit Ezerszáz az átlag Összefogtak a ráckeveiek Az a nagyarányú társadalmi munka, amelyet a lakosok Ráckevén és a társközségek­ben az elmúlt időszakban vál­laltak és teljesítettek, lehetővé tett egy sor fejlesztést. Tavaly minden egyes polgárra csak­nem ezerszáz forint értékű közhasznú tevékenység jutott. Többek között ennek eredmé­nyeképpen készülhetett el két lakás nagy családoknak, meg­született Ráckeve déli részé­nek és Szigetbecsének az ivó­vízhálózati terve. Makádon megkezdődtek egy négy tantermes iskola alapo­zási munkálatai és a körzet- központban egy tornacsarnok építése. A tanácstagi körze­tekben szervezett társadalmi munka nyomán 110 ezer forin­tos anyagköltséggel több száz méter járda készült el kalá­kában. Ugyancsak a lakosság, illet­ve az üdülőtulajdonosok tett- rekészségének köszönhetően villanyhálózat épült Somlyó- szigeten és Szigetbecsén, Ló­révén pedig napközis terem­mel gazdagodott az iskola. Házalapozás közben Barlangra bukkantak Februárban Budapesten, a rózsadombi Józsefhegyi úton egy ház alapozásánál a mély­ben üreget feltételeztek. Ennek megállapításával a gyakorlott barlangkutatókból alakult Al- batech Gazdasági Munkaközös­ség tagjait bízták meg, afrik a szűk járatok kibontása után most elérték a Józsefhegyi bar­lang (ezt a nevet kapta) kb. 75 méter hosszú nagytermét. A felszíntől hatvan méterre hú­zódó üreg másfél millió évvel ezelőtt alakult ki a mélyből feltörő egykori hévizek hatásá­ra. Az így képződött üregek gazdagok a feloldott ásványi anyagokból kikristályosodott képződményekben. A Józsefhe­gyi barlang a saját válfajában a legnagyobbak között van a világon. Különös értéke, hogy a szebbnél szebb képződmé­nyeknek páratlan gazdagságát és együttes sokféleségét őrzi. Mivel a lejutás rendkívül kö­rülményes, csak hivatásos ku­tatók látogathatják... A barlang bejárata A hetvenöt méter hosszú nagyteremben Gipszből kikristályosodott lapok a barlang fenekén i

Next

/
Oldalképek
Tartalom