Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-19 / 92. szám

1984. ÄPTHT TS T9, CSÜTÖRTÖK Visszavonultuk Pástom osztagai A sandinisták sikeres ellentámadása 1 J! A nicaraguai ellenforra- g dalmárok fegyveres cso- \: portjait a sandinista csapa­tok' ellentámadása kiszorí- £ tolta San Juan del Norte kikötő térségéből. A mana- guai nemzetvédelmi minisz- ^ térium közleménye szerint ^ Eden Pastora zsoldos oszta- í gai továbbra fcy a Costa Ri- ^ ca-i határövezetben íevé- í kénykedrtek. i klcgf.jgyeink emlékeztetnek arbá, hogy Pastöra, aki 1981-ig a nicaraguai forradalmi moz­galom •egyik vezetője volt, s annak hátatfordftva állt a zsoldoscsapatok élére, nem mondott le éllenkormány-ala- kítási szándékáról. Korábbi fegyveres támadásai során 65 kiloniétér mélyen .hatolt be Nicaragua területére. A nicaraguai kikötők elak- násítása' távolról sem a CIA első terrorcselekménye a kö­zép-amerikai ország ellen — ez derül ki az AP hírügynök­ség amerikai hírszerző forrá­sokra hivatkozó jelentéséből. Eszerint a CIA ügynökei már tavaly októberben banditatá­madásokat szerveztek Puerto Sandino és Cortino ellen. Az akciók során több embert megöltek, olajtárolókat és olajvezetékeket robbantottak fel. - . - .............. A R eagan-körmányzat a Ni. caragua ellenf hadüzenet, nél­küli háború további kiterjesz. tését tervezi — írja a TASZSZ. — Az ezzel kapcsolatos akció­kat — a CIA-val együtt — Adolfo Partocarrero, a „Nica­raguai Demokratikus Front” nevű terrorcsoport vezetője koordinálja. A Nicaragua te­rülete ellen intézett bandita­támadásokat hondurasi tábo­rokból kiindulva hajtják vég­re az ellenforradalmárok. Az Egyesült Államok eluta­sítja a közép-amerikai válság békés rendezését s a jelek sze­rint újabb agressziót készít elő a térségben — jelentette ki kedden Havannában Isidoro Malmierca Peoli kubai kül­ügyminiszter. Közép-Amerikában jelenleg Líbia az ENSZ-hez fordult Blokád alatt a nagykövetség Líbia londoni nagykövetsé­ge (népi irodája) Széédán te­lefoninterjúban cáfolta, 'hogy bármi köze lenne az épület előtt kedden lezajlott lövöldö­zéshez, amelynek során egy fiatal rendőrnő életét vesztet­te. A londoni rendőrség szerint a lövéseket;- amelyek a rend­őrnő életét kioltották és több embert ' megsebesítettek, a nagykövetség ablakából adta le valaki. A rendőrség ettől függetle­nül blokád alatt tartja a népi irodát és. lezárta a helyszínt, a St. James tér felé vezető ut­cákat is. Azt reméli, hogy a líbiaiak önként elhagyják az épületet és engedélyt adnak a helyiségek átkutatására. Líbia ENSZ-képviseletének ügyvivője, Avad Burvin szer­dán levélben kérte föl Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtit- kárt: járjon közben annak ér­dekében, hogy oldják föl a vesztegzár alól Líbia londoni nagykövetségét. ____ A csapatszétválasztási terv esélyei Asszad-Dzsemajet találkozó Bejrutban hivatalosan beje­lentették, hogy Amin Dzsema- jel libanoni elnök ma Damasz­kusz ban találkozik Hafez Asz-' szad ' sziriai államfővel. A lá­togatás időpontját Abdel Ha­lim Haddam sziriai alélnök és' Dzsemajel .kedd esti telefon- beszélgetésekor rögzítették. A csütörtöki találkozó célja a libanoni polgárháborús vál­ság rendezésének előmozdítá­sa, az ingatag tűzszünet meg­szilárdítása, a szemben álló felek képviselőiből álló nem­zeti egységkormány megalakí­tása. Bejrutban kedvező elő­jelnek tartják, hogy Dzsemajel damaszkuszi útja előtt a bej­rúti zöld vonal két oldalán el­foglalták állandó posztjukat az első francia és libanoni tűzszüneti megfigyelők. Egy­behangzó értesülések szerint küszöbön áll a régóta vajúdó csapatszétválasztási terv meg­valósítása. A szerdára virradó éjszakán kiújult bejrúti tüzérségi ösz- szecsapások ugyanakkor vilá­gossá tették, hogy- mint már annyiszor, a rendezési menet­rend ezúttal is felborítható. A katonai, eszkaláció fenyegető hangvételű jobboldali nyilat­kozatokkal párosul. Pierre Dzsemajel és Camille Samun szembehelyezkedett a libanoni rendszer felekezeti jellegének felszámolásával. a legfontosabb kérdés az ame­rikai intervenció megakadá­lyozása — hangsúlyozza a. ku­bai külügyminiszter. Az Egye. sült Államok a tengerészgya­logosok bevetésével sem tud­ná megsemmisíteni a nicara­guai forradalmat, de az ag­resszió annyi véráldozattal és olyan súlyos következmények­kel járna, hogy mindent pieg kell tenni elkerülésére. Kuba éppen ezért támogatja a Contadora-csoport békekez­deményezéseit. Készen áll ar­ra is, hogy nemzetközi akció keretében segítséget nyújtson az elaknásított nicaraguai ki­kötők megtisztításához. Csernyenko fogadta Flórian Siwkkit Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa el­nökségének elnöke szerdán Moszkvában fogadta Florian Siwicki vezérezredest, a LEMP KB PB póttagját, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterét és átnyújtotta ne­ki a Lenin-rendet. A legmagasabb szovjet ki­tüntetést a Legfelsőbb Tanács, elnöksége adományozta Si- wickinek azokért az érdemei­ért, amelyeket a II. világhá­ború idején a fasizpius elleni közös harcban, majd azt kö­vetően a Szovjetunió fegyveres erői és a lengyel hadsereg kö­zötti fegyverbarátság megerő­sítéséhez való személyes hoz­zájárulásával szerzett. Az első negyedév gazdasági eredményei A szovjet kormány iiléso Moszkvában szerdán ülést tartott a Szovjetunió Minisz­tertanácsa, s ezen áttekintet­te az idei év első három hó­napjának gazdasági eredmé­nyeit. A résztvevők jóváhagyták az SZKP KB áprilisi plénumá­nak határozatait, azokat a megállapításokat, amiket Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára tett a plé- numon elmondott beszédében. Hangsúlyozták: aktívan meg "kell kezdeni azoknak a fel­adatoknak a megvalósítását, amiket Nyikolaj Tyihonov, a pninisztertanács elnöke vázolt a kormány programjáról szóló beszédében. A negyedévi terv és költség­vetés teljesítésről szóló jelen­tésből kitűnik', a Szovjetunió ipara az első negyedévben 4,9 'százalékkal növelte termelését á tavalyi év hasonló idősza­kához képest, a munka ter­melékenysége 4,6 százalékkal emelkedett. Marchais a koalíció fenntartása mellett Francia bizalm A francia kormány szerdai ülésén elhatározta, hogy csü­törtökön a. nemzetgyűlésben felveti a bizalmi kérdést. Max Gallo államtitkár; • a kormány szóvivője. kijelentet­te; Mauroy miniszterelnök azt. óhajtja, hogy a jelenlegi kor­mánytöbbség egysége továbbra is fennmaradjon, de kívána­tosnak tartja, hogy * a kor­mánytöbbséget alkotó ténye­zők világosan kifejezésre jut­tassák: fenn akarják-e tartani a kormányzati szövetséget. Vegyi fegyverek Egyoldalú USA-javaslat George Bush amerikai alel- nök szerdán előterjesztette az Egyesült Államok javasla­tait a vegyi fegyverek betiltá­sáról és a felhalmozott kész­letek megsemmisítéséről. A teljes amerikai dokumen­tumot még nem tették hozzá­férhetővé a sajtó számára. A genfi leszerelési konferencián csak nagy vonalakban ismer­tetett javaslat — a várako­zásnak megfelelően — a konk­rét, lényeges elemeket a többi fél biztonsági és gazdasági ér­dekeit sértő feltételekhez kap­csolja, s indokolatlan mérték­ben szorgalmazza a helyszíni ellenőrzés kérdését. Megfigyelők ezzel kapcso­latban hangsúlyozzák, hogy az amerikai javaslat nem teszi lehetővé a magánkézben lévő vegyi üzemek termelésének, il­letve a vegyi fegyverek gyár­tásának ellenőrzését. Csak rövi GIULIO ANDREOTTI olasz külügyjniniszter a szovjet, kor­mány meghívására, április má­sodik felében a ^Szovjetunióba látogat — jelentette tegnap a TASZSZ. pályájára Állt a tíz nappal ezelőtt felbocsátott, el­ső kínai kísérleti távközlési mesterséges hold — jelentette szerdán az Oj-Kína hírügy­nökség. Hangsúlyozva, hogy ez „a kínai.tudomány kiemelkedő sikere, a szocialista korszerűsí­tési program megvalósításának útján elért hatalmas vívmány”. KÉT ÓRÁN BELÜL kilenc pokolgép robbant, szerdára virradó éjszaka a korzikai Ajaceióban. A plasztikbombák súlyosan . megrongáltak több üzletet, hivátali épületet és bankot, valamint egy rendőr­autót. Személyi sérülés nem -történt 80 ÉVVEL EZELŐTT, 1904. április 18-án jelent meg a Óaures által alapított L’Huma- nlté első száma. A lap közli az évforduló alkalmából külföld­ről érkezett üzeneteket. -Ma­gyarországról Köpeczi Béla művelődési miniszter üzenetét közli, aki hangsúlyozza, hogy Magyarországon nagy érdeklő­déssel figyelik a francia kom­munisták harcát, amelyet a L’Humanité híven tükröz és sok sikert kívánnak ehhez a küzdelemhez. Bush maga is elismerte, hogy az amerikai javaslat nem talált egyértelmű támogatásra a szövetségesek részéről az elő­zetes konzultációk során. A bizalmi kérdés felvetésé­nek hátterében az áll, hogy az ipari átszervezés kérdésében nézeteltérések mutatkoztak a kormánytöbbségen belül. Georges Marchais,- az FKP főtitkára szerdán délután tar­tott sajtóértekezletén hangsú­lyozta, hogy az FKP a kor­mánytöbbségen belül kíván küzdeni a baloldal által vál­lalt kötelezettségek megvaló­sításáért, de a kormánytöbb­ségben való részvétele nem je­lenti minden döntés feltétel nélküli helyeslését. Arra a kérdésre, milyen magatartást tanúsítanak a kommunista képviselők a nem­zetgyűlésben tartandó bizalmi szavazás során, Marchais azt válászolta, hogy a kommunis­ta képviselők meghallgatják majd Mauroy miniszterelnök­nek a parlamentben elhangzó nyilatkozatát, s ezt követően döntenek állásfoglalásukról. Bsfsjeződíek a magyar—szo/je? tárgyalások KÖZLEMÍNYALÁTŐ6A TÁSRÓL Mint lapunk első oldalán hí­rül adjuk, tegnap befejeződ­tek a magyar—szovjet tárgya­lások. A találkozók és a meg­beszélések a két ország kap­csolataira jellemző, testvéri barátság, a kölcsönös bizalom légkörében folytak. Andrej Gromiko budapesti látogatá­sáról közleményt adtak ki, amelyet az alábbiakban ismer­tetünk: A felek a Kádár János ve­zette magyar párt- és kor­mányküldöttség 1983 júliusi szovjetunióbeli látogatása ide­jén kötött megállapodások szel­lemében áttekintették a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió kétoldalú kapcso­latainak alakulását. Nagy meg­elégedéssel állapították meg, hogy a két ország együttműkö­désének elmélyítésére irányu­ló széles körű program min­den területén eredményesen valósul meg. A felek ismétel­ten hangsúlyozták, hogy az MSZMP és az SZKP, a Ma­gyar Népköztársaság és * a Szovjetunió testvéri szövet­ségének további erősítése az 1987-ben aláírt barátsá­gi, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződés­sel összhangba^ megfelel • a magyar és a szovjet nép alap­vető érdekeinek, hozzájárul a két ország szocialista és kom­munista építőmunkája felada­tainak eredményes megoldá­sához. Magyarország és a Szovjet­unió politikájában kiemelke­dő helyet foglal el a szocia­lista országok barátságának, együttműködésének, a szocia­lista közösség egységének és összeforrottságának sokoldalú elmélyítése. A felek hangsú­lyozták a Varsói Szerződés nagy jelentőségét, azt, hogy e szervezet megbízhatóan ga­rantálja a tagállamok bizton­ságát, hatékony eszközül szol­gál békeszerető külpolitikai irányvonaluk- - meg valósi tásá- h-öz, "áktív rtényézőjé'.: a béke megőrzésének Európában és az egész világon. Magyarország és a Szovjet­unió a jövőben is kész erőfe­szítéseket tenni annak érdeké­ben, hogy a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa -kereté­ben tökéletesedjen a szocialis­ta országok ^gazdasági együtt- rúűködése, mélyüljön a gazda­sági integráció minden egyes tagország és a szocialista kö­zösségérdekeinek megfelelően. A nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecsere tükrözte a felek nézetazonosságát az agresszív imperialista erők te­vékenységének következtében kiéleződött világhelyzet érté­kelésében. A magyar fél nagyra érté­kelte azokat az új szovjet bá­kekezdeményezáseket, ame­lyeket Konsztantyin Csernyen- ko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke ter­jesztett elő. Külön kiemelte annak jelentőségét, hogy a Szovjetunió kész a többi nuk­leáris hatalommal bármikor olyan megállapodás megköté­sére, amely kötelező normatí­vák formájában szabályozza viszonyukat. Ezzel összefüggésben ismét felhívták a figyelmet az ame­rikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat­európai telepítése megkezdésé­nek Rendkívüli veszélyeire. A Szovjetunió és a többi szo­cialista ország a kialakult ka­tonai erőegyensúly megbontá­sának megakadályozása érde­kében védelmi jellegű válasz­intézkedéseket kénytelen ten­ni. Ezekre nem lenne szükség, ha az USA és a NATO más országai visszatérnének az új rakéták európai telepítése előt­ti helyzethez.. Ez megnyitná az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság elvén alapuló igazsá­gos tárgyalásokhoz vezető utat. Magyarország és a Szovjet­unió úgy véli, hogy a jelenlegi körülmények között is lehet­séges az áttérés a konfrontá­ció politikájáról az enyhülés és az együttműködés politiká­jára. Ezt elősegítené az álla­mok közötti komoly és becsü­letes párbeszéd a béke megőr­zésének és megszilárdításának kérdéseiről. Az érdemi tárgya­lásokhoz és a megállapodások­hoz reális alapot nyújt a Var­sói Szerződés számos kezde­ményezése. Magyarország és a Szovjet­unió síkraszáll a.közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folyó bécsi tár­gyalások sikeréért. Ehhez az szükséges, hogy a tárgyaláso­kon részt vevő nyugati álla­mok érdemben■ foglalkozzanak a szocialista-országok, , konst­ruktív javaslataival. A,felek kifejezték határo­zott szándékukat: továbbra is erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az európai bizalom és biztonságerősítő in­tézkedésekkel és a leszerelés­sel foglalkozó stockholmi kon­ferencián olyan megállapodá­sok szülessenek, amelyek csök­kentenék a. katonai szemben­állást. erősítenék a kölcsönös bizalmat A felek eredményesnek ér­tékelték a megbeszéléseket és kifejezték meggyőződésüket, hogy azok hozzájárulnak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió együttműködésé­nek elmélyítéséhez, a két or­szág népei barátságának erő­sítéséhez. Vnrsói Szerződés [URÓPAI ÉRDíK: A BÍKí AMINT AZT MÁR a hónap elején hivatalosan bejelen­tették, Budapesten, tartja soros ülését a Varsói Szerződés tag­államainak külügyminiszteri bizottsága. Feladata az lesz, hogy a testület múlt év októ­beri szófiai eszmecseréje után ismét áttekintse a nemzetközi helyzetet. Azóta, hogy a külügyminisz­terek utoljára találkoztak, két, egymással szorosan összefüg­gő nyugtalanító esemény tör­tént. Az egyik: Európában né­hány NATO-tagállam terüle­tén megkezdték a kontinentá­lis és globális katonai erővi­szonyok megbontását célzó új amerikai rakéta-nukleáris fegyverek telepítését. A má­sik: az Egyesült Államok hi­bájából 1983. végén — és ép­pen az előbbi negatív lépés megtétele miatt — Genfben megszakadtak a szovjet—ame­rikai tárgyalások az európai közepes-hatótávolságú ■ atom- harceszközök korlátozásáról. Igaz, közben — ez év január 17-én — összeült a bizalom- és biztonságerősítő intézkedé­seket és a leszerelés témakörét napirendre tűző stockholmi konferencia, ettől azonban a földrészünk lényegesen módo­sult politikai-katonai, feltéte­lei egyelőre nem lettek ked­vezőbbek. A szocialista közös­ség külügyminisztereinek mindezt nyilván figyelembe kell venniük és a jelenlegi helyzetet gondosan mérlegelve, vonják majd le a további cse­lekvést meghatározó következ- . tetőseket. Ma is helytállónak fogad­hatjuk el a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácsko­zó testületének 1983. január­jában megfogalmazott megál­lapítását: „...bármilyen bo­nyolult is a világhelyzet, meg­van a lehetőség arra, hogy túl­jussunk a nemzetközi kapcso­latok e veszélyes szakaszán. Az események mostani menetét meg kell és meg is lehet állí­tani .. ehhez a még mindig érvényes szocialista javaslatok jó kiindulási alapot szolgáltató hatnának. Csak hát a közös megegyezések kimunkálásához a másik, a nyugati tárgyaló fél politikai elhatározására is szükség van. HADD EMLÉKEZTESSÜNK a fontosabb békekezdeménye­zésekre. Nagy jelentősége len­ne annak, ha a nukleáris ha­talmak — mindenekelőtt a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok — egyik első lépésként befagyasztanák nukleáris fegy­verkészletüket. Aligha becsül­hetnénk túl annak rendkívüli horderejét, ha a tömegpusztító eszközökkel rendelkező álla­mok kötelezettséget vállalná­nak arra — amint, ezt a Szov­jetunió már megtette —, hogy sem egymás, sem mások ellen elsőként nem alkalmaznak atomfegyvereket. A szocialista országok azt a többször megis­mételt indítványukat is idő­szerűnek tartják, hogy a Var­sói Szerződés és a NATO tag­államai kölcsönösen mondja­nak le a katonai erőszak bár­milyen formájáról. Ez gyakor­latilag egyet jelentene egy meg­nemtámadási szerződés köté­sével. Változatlanul érvénye­sek a következő javaslatok is: kezdjenek tárgyalásokat a ka­tonai kiadások kölcsönös befa­gyasztásáról, majd csökkenté­séről, létesítsenek Európában atomfegyvermentes övezeteket, szabadítsák meg kontinensün­ket a vegyi harceszközöktől, tiltják meg a világűr milita- rizálását. s az érdekelt orszá­gok együttesen kutassák-fel a közép-európai fegyveres, erők és feavverzetek csökkentésé­nek útíait-módjait. Csupán néhány szocialista kezdeményezést ragadtunk ki a sok közül. Sajnálatost, hogy a NATO-országok egyikre sem reagáltak pozitív módon, mindeddig többnvire az tör­tént, hogv „vizsgálat, tárgyá­vá” tették, majd válaszként mindannyiszor elutasították azokat. Ők viszont egyetlen ésszerű, építő jellegű javasla­tot sem terjesztettek elő. A Varsói Szerződés tagállamai­nak azt a felhívását is elen­gedték a .fülük mellett, hogy térjenek vissza a nyugat­európai rakétatelepítés előtti helyzethez és akkor szó lehet a tárgyalások folytatásáról. Pe­dig csak ez a fajta megközelí­tési mód lehet alkalmas a ka­tonai enyhülés minimumának eléréséhez. A külügyminiszte­rek múlt év őszi szófiai ülé­séről kiadott közleményben ol­vasható: .....tárgyalások út­já n még a bonyolult, kiélezett helyzetben is megoldást lehet találni az államok közötti kap­csolatokban felmerülő minden problémára, ha politikai aka­ratról, megfontolt, konstruktív szemléletről és együttműködé­si készségről tesznek tanúbi­zonyságot, s ha figyelembe ve­szik a népek létérdekeit, a bé­kében és a biztonságban való érdekeltségét...” A NYUGATRÓL mestersé­gesen is szított feszültség megszüntetésében, a nukleáris hábórú fenyegetésének felszá­molásában az európaiak közös érdekeltségét aligha lehet vi­tatni, Mindenki tudja, a két szembenálló szövetségi rend­szer fegyveres összecsapásának katasztrofális következményeit kontinensünk nemigen élné túl. A Varsói Szerződés or­szágai — következetes béke­politikái ükhöz híven — min­den erőfeszítésüket latba vetik azért, hogy földrészünk ne lé­pvén. és ne is lehessen újabb esztelen pusztulás színtere. Serfőző László

Next

/
Oldalképek
Tartalom