Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-18 / 91. szám

ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM 1984. Április is., szerda Egyre több helyi munkaalkalom Törekednek a gazdaságosságra Üzemi konyhát építenek a Gombai úti msie^ban A monori városi jogú nagy­községi közös tanács legutób­bi végrehajtó bizottsági ülésén dr. Farkas Sándor, a monori Kossuth Termelőszövetkezet elnöke tájékoztatta a vb-tago- kat a közös gazdaság gazdál­kodásáról, legfontosabb ter­veiről, a helyi lakosság foglal­koztatásáról. Kérdés ugyan ezúttal nem sok esett a tájé­koztató kapcsán, ám nem azért, mintha érdektelen len­ne a téma, sokkal inkább amiatt, mert a szövetkezet na­gyon is jelen van a nagyköz­ség életében, feladatai, ter­vei, gondjai ismertek a na­gyobb közösség előtt is. Háztól házig A tsz 553 dolgozót foglalkoz­tat Monoron lévő ágazataiban, zömük helybeli. Mintegy hat- vanan járnak át a környék­ről, akiket mikrobusszal szál­lítanak a munkahelyekre. Az idén újabb munkaalkalmakat teremtett a tsz, nőknek is, férfiaknak is. Korábban ingá­zók voltak a máris jól mű­ködő ipari szakcsoport tagjai, a nőket foglalkoztató édesipari üzem azonban jelentkezők hiányában egyelőre nem üze­mel teljes létszámmal, pedig tiszta, kényelmes a munka­hely, s háztól házig szállítják a dolgozókat. A szociális ellátás mindenütt megfelelőnek mondható — ki­véve a növénytermesztést, hi­szen a földeken szociális épü­leteket még Ideiglenesen sem lehet létesíteni. Terv volt — és a költségbecslés adatait tekintve egy ideig terv is ma­rad, megvalósítása ugyanis négy és fél millióba kerülne —, hogy háromszáz adagos konyhát létesít a tsz a Gom­bai úti majorban, s öt helyen biztosítja dolgozóinak az ét­keztetést. Egy gazdagabb esz­tendőben talán meg is tudják oldani, dehát egyelőre a gaz­dálkodásban kell előbbre lép­niük. Háromszázötven anya- kocás sertéstelepük csaknem minden részágában ráfizetéses — a hizlalást kivéve — a te­lep korszerűtlensége miatt. Foldozgatták, bővítgették, ko­rábban egy rekonstrukciós terv 66 milliós költséget mu­tatott, ezt el kellett vetniük, s nagyobb korszerűsítésre anyagiak hiányában most sem gondolhatnak. Azért igyekez­nek részt venni a község ellátásában, vágóhídjukra a telepről, s a háztájiból is egyre több sertés kerül, a tsz húsüzletek pedig egyre nép­szerűbbek. Ennek megállapí­tására elég csak egy pillantás a boltajtók előtti sorbanállók- ra... A leggyengébb év Nem titok — a zárszám­adáskor mi is írtunk erről —, hogy az 1983-as év a tsz el­múlt tíz esztendejének leg­gyengébb eredményét hozta. Maga az aszály nyolc és fél Körzeti labdarúgó-bajnokság Fölényes haza! győzelem Monor—Abony 5-1 (2-1). Mo­nor, 500 néző, vezette: Eperje­si. Az első percben meghűlt a hazai szurkolók ereiben a vér, az első abonyi támadás góllal végződött. A hazai játékosak nem estek pánikba: néhány perc múlva Kucsera egyenlí­tett. A memóriák irányították a játékot, de az abony iák is igen szépen játszottak a me­zőnyben. Jarábik gólja már az első félidőben vezetést jelen­tett. Szünet után ellenállhatatla­nul rohamozott a hazai gárda. Kécskei L., Tóth Gy., majd új­ból Kécskei talált a hálóba. A monori együttes a szezon legjobb teljesítményével meg­érdemelten nyert ilyen arány­ban is. Jó: Hortobágyi, Ohát, Kécs­kei, Varga. Maglód—Ecser 5-1. Maglód, 400 néző, vezette: Antal Gy. A hazaiak biztos győzelmet arattak, bár a második félidő­ben a lelkes ecseriek egyen­rangú ellenfelek voltak. A maglődiak góljait Szekeres (2), Uzseka, Sziklai és Lesti sze­rezték. Nyáregyháza—Péteri 0-1. Nyáregyháza, 200 néző, ve­zette: Letkó. Nagy küzdelemben egy sze­rencsés ■ góllal a vendégcsapat nyert. Góllövő: Babicz. A mérkőzés után egy hazai néző megütötte a játékveze­tőt. A fegyelmi bizottság a nyáregyházi pályát két mérkő­zésre betiltotta., Mende—Kőcser 3-1. Kocsér, 100 néző, vezette: Hörömpő János. Biztos vendéggyőze­lem. Góllövők: Krajczár, Szvi­tek. Bakó. Dánszentmiklós—Ceglédber­eel 1-0. Dánszentmiklós, 200 néző, vezette: Mészáros M. A helyzeteit kihagyó ven­dégcsapat ellen csak nehezen nyert a gyenge napot kifogó hazái együttes. Góllövő: Gu­lyás. A II. félidő 25. percében Peszeki U-t, az utolsó perc­ben Peszeki l-et, Macskát és Kreiszt (mind a négy cegléd- berceli!) a játékvezető kiállí­totta. Törtei—Albertirsa 2-1. Tör­tei, 200 néző, vezette: Schiller. Nagy küzdelem, megérdemelt hazai siker. AZ ÁLLAS: 1. Monor 2. Dános 3. Abony 4. Maglód 5. Péteri 6. Törtei 7. Albertirsa 8. Mende 9. Ceglédbercel 10. Nyáregyháza 11. Ecser 12. Vecsés IL 13. Kocsér+ 17 12 17 11 17 10 16 10 17 9 16 8 17 17 17 17 17 17 16 1 44-15 28 2 38-16 26 3 34-15 24 3 33- 9 23 6 37-20 20 6 28-21 18 7 29-27 17 6 26-24 16 9 16-15 14 1 12 16-40 9 3 12 13-33 7 3 13 16-52 5 1 11 9-38 5 15 12 1 15 1 2 16 11 2 15 11 1 (+: kettő büntetőpont levonva. Egyenlő pontszám esetén az ifi­csapatok jobb helyezése dönti el a sorrendet.) Ifiereámények: Maglód— Ecser 6-0, Monor—Abony 1-1, Dános—Ceglédbercel 1-2, Tör­tei—Albertirsa 1-3, Nyáregy­háza—Péteri 1-4, Kocsér— Mende 0-3. az Állás : 1. Abony 2. Maglód 3. Albertirsa 4. Monor 5. Péteri 6. Dános 7. Törtei 8. Mende 9. Ceglédbercel 10. Nyáregyháza 11. Ecser 12. Kocsér Serdülő eredmények: Nagy­kőrös—Üllő 1-8, Vecsés— Gyomrő 1-2, Monor—Pilis 3-2, Dános—Péteri 12-0, Abony— Albertirsa 7-1, CVSE—Maglód 6-1. Az élcsoport állása: 1. CVSE 28 pont, 2. Üllő 26 pont, 3. Monor 20 pont. 4. Abony 19 pont, 5. Gyomrő 18 pont. 6. Dános 16 pont. Szalontai Attila 2 62-17 25 2 45-10 24 3 43-15 24 3 44-14 23 7 30-22 18 6 28-20 18 8 36-24 13 8 29-49 13 5—10 15-46 19 2 2 11 16-52 6 3 — 12 15-54 6 2—13 10-49 4 9 — 9 — 6 1 5 3 millió kiesést jelentett. Hogy hasonló, száraz esztendőkben jobban támaszkodhassanak ipari és szolgáltató, kiegészítő tevékenységükre, ahhoz ezeket alaposan meg kell erősíteniük. Ezen igyekeznek: megszüntet­ték a gazdaságtalan tevékeny­ségeket, s még a tervidőszak elején újakat indítottak. K. Zs. Ifjú túrásék — kies tájakén Virág az emlékmű talapzatára hí elmélet szembesül? ss valósággal A fákra mázolt sárga-zöld jelzésen indult el az üllői ál­talános iskola Árpád fejede­lem úttörőcsapata gyalogtú­ra-szakkörének 7 tagja Szent­endréről a Vöröskő felé, ahol a felszabadulási emléktúra résztvevői ünnepélyes keretek között találkoztak. :::::: A sárga, a zöld, a piros és a fehér csíkokkal jelzett ös­vények nemzetközi jellegűek — szögezi le Incze Béla, a tú­ra vezetője. Az Amazonas vi­dékének őserdeiben is ilyenek a jelzések. Persze, ha egyálta­lán vannak túrautak. A fákra azonban nemcsak színes csíkok, vonalak vannak festve, az ott látható mértani ábrák is a tájékozódást szol­gálják. A kör néhány kilomé­teres sétautat jelez, a kereszt már útelágazásra figyelmez­tet, a háromszöges jelzés után pedig meredeken merész emelkedő következik, arra azonban a sárga jelzés vezet. Olvasóink kérdezték Számítógépektől s trafikig Milyen sors vár a monori Petőfi utcában lévő Homohi- féle házra? — kérdezi Olasz Józsefné monori levelezőnk. Mint írja, az utóbbi időben többször járt arra, s tapasz­talta, hogy az épületet nem­csak az enyészet teszi tönkre, de ismeretlen vandálok is. Először az ablaküvegeket tör­ték össze, majd a rolókat is leszaggatták. A hátsó front már balesetveszélyes is, tég­lák potyognak a gyanútlan járókelőre. Madari Gyula, a városi jo­gú nagyközségi tanács MÜn TEF osztályának vezetője vá­laszolt a kérdésre. Neih hagy­ják végleg tönkremenni a jobb sorsra érdemes épületet, úgynevezett üzemi hasznosí­tásra adta ki a tanács, számí­tógépeket üzemeltetnek majd benne. A költségvetési üzem még az idén hozzálát a fel­újításhoz. Ugyancsak a MÜTEF-osz- tály vezetője válaszolt a soka­kat érdeklő másik kérdésre is: mi lesz a Deák Ferenc utca sarkán álló tömbház garázsai­ban? Az átalakítás már zaj­lik, a garázsajtók helyére üz­letek portáljaira emlékeztető üveg került, s ezzel egy idő­ben elterjedt, hogy pecsenye­sütögető és borozó is helyet kap ott — ami nem lenne túl szerencsés megoldás. — Nem lesz borozó, és nem lesz pecsenyesütögető — tájé­koztatott bennünket Madari Gyula. — Lesz viszont az ál­lami gazdaságnak egy saját termékeit — egyebek között a Trudi-családot — árusító üzlete, egy dohány- és bazár­áru kiskereskedés, valamint ott kap helyet a TIGÁZ fel­vevő szolgáltatása. Ott pedig már csak a baráz­dált talpú bakkanes segít a haladásban. Húzták az orru­kat a gyerekek, magukban ta­lán dohogtak is. Kadenszky Ferenc, Haragos Attila, Oláh Imre, Incze Csaba, a fél vilá­got begyalogolt veterán túrá­zó Nagy Imre és a VII. osz­tályos Borsos Veronika bát­ran fordult a sárga ösvényre, az elégedetlenkedők kicsit dünnyögve követték. Mert húzza óm a vállat a hat-hét kilós kitömött hátizsák, amely­ből néhány szál virág kandi­kál ki. Hazai virág, talapzatára. az emlékmű Az egészséges testmozgás mellett ismereteket is gyűj­tő k-is csoport megfigyelte, hogy az ösvényeken százszám­ra gyalogolt, menetelt felfelé a hátizsákos had, a tizen­évesek és a hatvanon túliak voltaik túlsúlyban, középkorú mutatóban is alig akadt. Ér­dekes, hogy az arány a nők javára billent. Az idősebbek az unokákkal aprózzák a lé­pést s amikor fáradnak, a zöld hegyoldal kényelmes pi­henést nyújt. Persze, ilyenkor előkerül a jóízű hazai, a for­rások pedig friss vizet kínál­nak Visszafelé már „fékezni” is kellett, a Nyergeshegy enyhe lejtője szaporázta a lépést, a Pap-réten és a Dömös kapu­nál már némi pihenést is „en­gedélyezett” a könyörtelen tú­ravezető, ahol aztán a laposra vált hátizsákból előkerült a könyv is: Az erdők növényvi­lága. Az elmélet szembesült a valósággal, azonosították a bokrok alatt bimbózó növény­kéket. A jövő hónapban ez a kis csoport már messzebb útra készül, a Vértes túraútjait jár­ják be. Előzőleg előkerülnek a földrajzkönyvek, részletes tá­jékozódást nyújtó útikalauzok, a szakkörön belül ismerked­nek a tájjal, nevezetességei­vel, állat- és növényvilágával. Incze Béla már képzett út- törő-túravezető, és lépni sze­retne a felnőtt túravezetők közé. Csak hát a tanfolyamok egyre ritkábban indulnak. Kiss Sándor h nap kulturális programja Gyomron, 17 órától: német nyelvtanfolyam és a nyugdí­jasklub összejövetele, diave­títéses előadás. Az úttörőház­ban, 15-től: a tornász és a ké­zilabda, 16-tól: az ügyes ke­zek szakkör foglalkozása, 17- től: úttörő népi tánc. Monoron, 14.30-tól: az orosz levelező; 16-tól: az ifjúsági bélyeggyűjtő szakkör foglalko­zása, 18-tól: Találkozás az.or­vossal, beszélgetés dr. Zsédely Ferenc körzeti orvossal. Pilisen, 18-tól: ifjúsági klub- foglalkozás és aerobik tanfo­lyam az ifjúsági klubházban, délelőtt 10-től és 14-től: a fu­rulyaszakkör foglalkozása. Üllőn, 17-től: művészi torna. Vecsésen, a bábcsoport ösz- szejövetele tanítás szerint, 18- tól: aerobik. Vecsésen e hónapban három amatőr művész bemutatójá­nak adott helyet a művelődési ház. Bullanda Ildikó grafikus, Vadászi Pál szobrász és Fe- renczy Hanna festő vitték a nagyobb közönség elé munkái­kat. Szép kezdeményezése volt a kiállítás a vecsési művelő­dési háznak, Doró Tiborné könyvtáros, segítőtársa Magó Lászlóné, a monori tanács munkatársa dr. Csernus J. Alánná, a honismereti kör, s a nyugdíjasokat tömörítő klub Sok borítékot ragasztanak A Papírárukészítő Ipari Szövetkezet üllői részlegében előre kiszabott anyagból éven­te több millió borítékot hajto­gatnak, ragasztanak az ügyes­kezű lányok, asszonyok. ötvenen dolgoznak jelenleg a műhelyben, a legtöbben már hosszú évek óta, így érthető, hogy jól elsajátították a borí­tékkészítés tudományát. Jobb oldali képünkön Kis­korén Jánosné számolja a C— 4-es méretű borítékokat. Alsó képünkön Koszíándi Pálné és Bernula Jánosné a C—5-iis borítékokat hajtogatja. Hancsovszki János felvételei vezetői jeleskedtek a szerve­zésben. I A kiállítás közben megszó­laltattuk a három helybéli amatőr művészt is, ők így val­lottak magukról, munkájukról: — édesanyámmal élek, aki beteges, ápolásra szorul, s így otthonomhoz köt a magánéle­tem — mondta Bullanda Il­dikó. — Nagyon kezdő grafi­kus vagyok, egy élelmiszer- és vegyiáru vállalatnál a fővá­rosban. Reklámgrafikákat, il­lusztrációkat készítek, kiraka­tot rendezek... Gyermekkorából hozta ma­gával a rajzkészséget, s talán azt a sajátos naturalista ábrá­zolásmódot is, amelybe egy kis vonzódás is vegyül az absztrakt iránt. A mesevilág sem idegen tőle. Úgy érzi, nagy alázattal kell közelednie a mű­vészethez. Képeinek nem ad címet, pontosan azért, hogy a néző el merje hinni: amit lát, az csak annyiról szól, ameny- nyit az első pillantásra kifejez. Vadászi Pál amatőr szob­rászművész Vecsésen végezte el az általános iskolát, aztán kőszobrász szakmát tanult. Je­lenleg a 11-es Építőipari Válla­latnál dolgozik, azokkal, akik az Országház időmarta homok­kő díszítőelemeit restaurálják. — Már egészen korán kezd­tem szobrászattal foglalkozni, annak ellenére, hogy csalá­dom szemlélete szerint ez ki­rívó dolog. Már az iskolában nagyon szerettem rajzolni, de különösebben senki sem törő­dött velem. Később szabadisko­lákat kerestem, sokáig az Er- zsébet-városi művelődési ház­ba jártam rajzolni. Abonyi Gartner Jenő műhelyében hét évig voltam, afféle szob­rászinas. S különböző munka­helyeken dolgoztam, persze mindenütt csak segédmunkás­ként, de igyekeztem minél többet elsajátítani a bronzön­tés, a festés, a grafika műhely­titkaiból. Végül a kőfaragás­nál maradtam. Csak magam­nak dolgozom, szeretem a kö­vet, különösen a márványt. Ferenczy Hanna lidérces gyermekkoráról beszélt, majd küzdelmes felnőtt éveiről. Ver­seket írt, s miközben munka­helyén, a vecsési tanácsnál hivatalosan is elismerték szor­galmát, művészeti próbálkozá­sai abbamaradtak. A filléres gondok, édesanyja halála nem tették lehetővé, hogy lehetősé­geket keressen egy sikere­sebb életúthoz. S bár azt mondja, írásaival nem töreke­dett külön babérokra, megelé­gedett egy-egy talpalatnyi hellyel is, amit egy-egy sajtó- orgánumban kapott — mégis abbahagyta az írást. Nyugdíj­ba vonulásakor kezdett feste­ni, először elhunyt édesanyja portréjával próbálkozott. Az­tán jött a többi kép, s Fe­renczy Hanna most Párizsba készül, hogy végignézze a nagy képtárakat. Szijj Béla művészettörténész mondja: Ferenczy Hannát az élet kényszerítette rá, hogy az önkifejezés számára legjobb módját megtalálja, s művésze­te segíti mindennapi gondjai elviselésében. A. L. A. Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, ismerősök­nek, akik szeretett férjem, édes­apánk, nagyapánk. Fejes János temetésén. Monoron részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyez­tek. részvétükkel fájdalmunkat enyhítették. Fejes család. Hálás szívvel mondok köszöne­tét rokonoknak, barátoknak, jó szomszédoknak, a lüonori Állami Gazdaság szárazhegyi üzemegy­ség vezetőinek, dolgozóinak, a 136-os élelmiszerbolt dolgozóinak, akik drága jó férjemet, édes­apánkat és nagyapát. Lesti Ist­ván utolsó útjára elkísérték, sír­jára elhelyezték a megemlékezés virágait, részvétüket táviratban kifejezték. ezzel is enyhítve nagy fájdalmunkat, özv. Lesti Istvánné és családja. Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, ismerősöknek, volt volt munkatársaknak, ak''- szereteít férjem Kárpáti László temetésén. Monoron részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyez­tek, részvétükkel fájut "nttnkat enyhítették. Kárpáti Lászlóné és gyermekei. (ISSkvT 0133—2651 (Monori HtrSAZ Márvány és mesevilág > • •• -'iV.. .fi ' Hárem amatőr - bárom szép siker

Next

/
Oldalképek
Tartalom