Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-18 / 91. szám

■ Jogi tanácsok ■ Birtokháborítás ellen tulajdonközösség megosztása Lehetséges-e a végrehajtás felfüggesztése? $ A tulajdonjog ugyanazon dolgon több személyt Is meg­illethet. Házassági vagyonközösség­ben épített házunkon megosz­tozni nem tudunk. Válópe­rünk már régen megvolt, ter­mészetben meg is osztották az ingatlant, amire egyezséget kötöttünk a bíróságon. Most a volt házastársam felrúgja az egész megállapodást, gátol­ni törekszik a részemre kije­lölt terület használatában, ami nagymértékben zavarja a la­kóházba való be- és kijáráso­mat— írja péceli olvasónk, Sz. F.-né. A bíróság által jóváhagyott egyezségen alapuló használa­tot aki megsérti, birtokháborí­tást követ el, és a másik fél jogosult a tanácstól birtokvé­delmet igényelni. Olvasónk azt is sérelmezi, hogy a volt házastársa egy bejárás biztosítása helyett most már kettőt követel. Egy­re jobban elfajult közöttük a vita, és a volt férj — mivel az új feleséget is a házába vitte már — a régi asszonyt ki akarja üldözni a lakásból. Kérdezi olvasónk — mit te­gyen? Ebben a helyzetben, ha már emberségre nem lehet számí­tani, legjobb megoldás lenne a tulajdonközösség megosztá­sa. Ebben az ügyben tanácsol­juk, hogy az illetékes városi bírósághoz nyújtsanak be ke­resetet, kérjék a tulajdonkö­zösség megszüntetését, vagy úgy, hogy a volt férj váltsa magához az eszmei fele részt, vagy ha ez így nem lehetsé­ges, árverés útján értékesítsék az ingatlant. • Mikor telftt a bírósági vég­rehajtást felfüggeszteni? K. P.-né gödöllői olvasónk ellen fizetési meghagyás jog. erőre emelkedése után a jo­gosult végrehajtási eljárást tett folyamatba. Ennek során olvasónk szekrénysorát lefog­lalták. Olvasónk a helyszíni eljárásnál hiába hivatkozott arra, hogy a lefoglalt ingóság hozzátartozójáé, mivel ezt nem tudta kellőén igazolni, a vég­rehajtási jegyzőkönyvbe mégis csak felvették egy becsült ér­téken. Rendkívül sérelmezi az eljárást, tekintettel arra, hogy ő is és férje is rokkant nyug­díjasok, három éve vásárolták leányuknak, mert férjhezme- nés előtt áll. Mit lehet tenni az ügyben — kérdezi olvasónk, lehetséges-e végrehajtás felfüggesztése? A végrehajtási lapot kiállí­tó bíróság, illetőleg a bíróság, amelynél a végrehajtási la­pot kiállító közjegyző műkö­dik, egyéb esetben pedig az adós lakóhelye szerint illeté­kes járásbíróság végzéssel felfüggesztheti a végrehajtást, ha a végrehajtás megszün­tetése vagy korlátozása iránt pert indítottak. Az előbbi bekezdésben em­lített bíróság a végrehajtás felfüggesztését az adós kérel­mére — a felek meghallgatása után — kivételesen abban az esetben is elrendelheti, ha ezt az ügy körülményei nyomaté­kosan indokolttá teszik. A bíróság köteles felfüggesz­teni a végrehajtást, ha ezt a végrehajtást kérő kívánja, fel­téve, hogy a felfüggesztés má­sok jogait vagy törvényes ér­dekeit nem sérti. A bíróság a végrehajtást felfüggesztheti akkor is, ha igénypert indítottak, vagy ha a végrehajtó intézkedése ellen az ügyész óvással, illetőleg va­lamely érdekelt felülvizsgála­ti kérelemmel élt. • Az elbirtoklást megakadá­lyozza, ha a tulajdonos ment­hető okból nem tudott rendel­kezni ingatlanával. Egy Pest környéki zártker­tet használt olvasónk két év­tizeden át. Korábban a tulaj­donossal haszonbérleti szerző­dést kötött, de a használatba­vételi szerződést immár 9 éve nem hosszabbították meg, a tulajdonos nem jelentkezett, egy ízben volt kint a telken, amikor leszedte a gyümölcsöt, ennek is már van vagy hat éve. Olvasónk azt kérdezi, meg­szerezte-e a tulajdonjogot az elbirtoklással? Másik olvasónk hasonló kér­dése arra irányult, hogy a tulajdonos több, mint tíz év után jelentkezett csak, mond­ván, hogy külföldön tartózko­dott, és emiatt nem tudta rendelkezési jogát gyakorolni. Első olvasónk esetében az elbirtoklás még nem fejeződött be. Ahhoz, hogy valaki elbir­toklás útján tulajdonjogot sze­rezzen, valamely ingatalant tíz éven át szakadatlanul és sajátjaként kell birtokolnia. A bírói gyakorlat szerint, megszakad az elbirtoklás, ha a tulajdonos közben netán tel­kéről gyümölcsöt szed, de min­denképpen akkor is, ha érvé­nyes haszonbérleti szerződés van a felek között. A második esetben a tulaj­donosnak kell bizonyítania, hogy menthető okból nem ér­vényesíthette tulajdonosi jo­gait. Ebben az esetben a tíz­éves elévülési idő meghosszab­bodik, mégpedig attól az idő­től számított egy évvel, ami­kor a tulajdonos rendelkezési jogait már gyakorolhatta vol­A saját szerszám használa­táról és a használati költségek térítéséről szóló 5/1973. (II. 17.) ÉV.M. számú rendelet mó­dosításáról az 5/1984. (III. 27.) SVM. rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 12. száma.) A termelést közvetlenül irá­nyító építőipari műszaki dol­gozók munkahelyi pótlékáról szóló 17/1976. (VII. 23.) SVM. Adományozás a Nemzeti Színház javára Pénzügyi szabályozás A pénzügyminiszter a műve­lődési miniszterrel együtt adott ki rendeletet az új Nemzeti Színház felépítését szolgáló adományozás egyes pénzügyi kérdéseiről. A jog­szabály szerint magánszemé­lyek egyénenként, vagy cso­portosan is hozzájárulhatnak adomány formájában az új Nemzeti felépítéséhez. Az ado­mányozók nevük nyilvános­ságra hozatalát kizárhatják. Az adományok elfogadásáról a védnökség dönt, de gazdálko­dó szervezetek és költségvetési Szervek adományai nem fo­gadhatók el. Az új Nemzeti Színház javára elhelyezett összegek után, a felhasználá­sig, a közérdekű célra jutta­tott adományokról vezetett csekkszámlabetétek minden­kori kamatánál egy százalék­kal magasabb kamat jár, s ez az adományok összegét növeli. A védnökséget teljes adó- és illetékmentesség illeti meg, a külföldi adományok elfogadá­sához devizahatósági engedély nem szükséges. Örökségből tör­ténő adományozás esetén az örökösödési illeték alapjába az adomány összege nem számít be. Az új Nemzeti Színház javára rendezett sorsjátékok esetén a rendező szerv men­tes a nyereményiileték fizetése alól. számú rendelet módosításáról a 6/1984. (III. 27.) ÉVM. ren­delet intézkedik. (Magyar Köz­löny 12. száma.) Az építési adóról ugyanitt találják meg az érdekeltek a 14/1984. (III. 27.) PM. rende­letet, valamint a gazdasági tár­sulások munkaügyi kérdéseiről kiadott 8/1984. (III. 24.) ABMH. sz. rendelkezéseket. SBTíZ NAP RENDELETÉIBŐL — Döntött a Legfelsőbb Bíróság Alapos eljárás — helyes ítélet Egy mezőgazdasági terme­lőszövetkezet és egy pincegaz­daság a szőlőtermelés és a bo­rászat fejlesztése, a feldolgo­zás és a forgalmazás egyesíté­se céljából szerződést kötött. Eszerint a tsz szőlőtermését a pincegazdaságban feldolgozzák és a bort a gazdaság saját há­lózatán keresztül értékesíti. Előny és hátrány A szövetkezet az első évi termést elküldte és ellenérté­két a gazdaság kifizette. A tsz azonban arra hivatkozva, hogy gépi szüretelés folytán csak­nem kilencszázezer forint ko- csány-veszteség érte, ennek megtérítését követelte. A Leg­felsőbb Bíróság a keresetet el­utasította. Az ítélet indokolása szerint á beszerzett szakvélemény alapján megállapítható: a ha­zai gépi szüretelés még csak kísérleti szakaszban van, ezért megfelelő tapasztalatok nin­csenek. Gazdaságossága meg­ítélésénél sok bizonytalansági tényezővel kell számolni. Elő­nye, illetve hátránya függ a szőlő fajtájától, a növény sor­távolságától, a gép sebességé­től, a szőlő oxigénmentes kör­nyezetben történő szállításá­tól stb. Viszont az amúgyis hiányzó munkaerőt pótolja és a szőlő rövidebb idő alatt ta­karítható be. A Kertészeti Egyetem a gépi szüreteléssel együttjáró előnyöket és hátrá­nyokat tételesen vizsgálta, és az volt a véleménye, hogy az mind a tsz. mind a pincegaz­daság számára előnyös. Sőt, huzamosabb távon szükséges is. Kétségtelen, vannak hátrá­nyai, ezek azonban a tsz-nél, és a gazdaságnál is éreztetik hatásukat, tehát kiegyenlítőd­nek. De, hogy a hátrányok túl­nyomórészt a termelőnél, vagyis a szövetkezetnél mutat­koznának, nem lehet megálla­pítani. Mindezekből követke­zik: a kereset alaptalan. Végül a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra: az exportcé­lokat is szolgáló több éves szerződés alapján mindkettő­jüknek törekedniük kell á köl­csönös és érdeküket szolgáló szempontok egyeztetésére, a termelés terheinek igazságos megosztására. Ki a felelős? Egy nyugdíjas tehenet vásá­rolt. Alig egy hónappal később az állat betegeskedni kezdett, majd elhullott. A boncolásnál a recésgyomorban tizenöt cen­timéter hosszú drótot találtak, ami a májat átfúrta. Ennek következtében hashártyagyul- ladás lépett fel, gennyes tá­lyogok keletkeztek és az állat vérmérgezésben elpusztult. A nyugdíjas az eladó ellen pert indított és a vételárat visszakövetelte. Keresetét arra alapította, hogy az állatorvos feltételezése szerint a drót még az eladás előtt került a tehén gyomrába. A járásbíróság el­utasító, a megyei bíróság el­marasztaló ítéletet hozott. Az utóbbi ellen emelt törvényes­ségi óvásra a Legfelsőbb Bí­róság a járásbíróság döntését hagyta jóvá. A határozat indokolása sze­rint adás-vétel esetén a vevő­nek kell bizonyítania, hogy az eladó hibásan teljesített, az nem felelt meg a törvényes, vagy a szerződésben meghatá­rozott követelményeknek. Az egyik állatorvos szakértő sze­rint gyakran fordul elő, hogy szarvasmarha szúró tárgyat nyel és azt hosszabb ideig ma­gában hordja. Ha ez bekerül a recésgyomorba, ott sérülést okoz, ami elhulláshoz vezet. Ebben az esetben nem lehet határozottan megállapítani, hogy a betegség mikor kelet­kezett, de feltételezhető, hogy a szarvasmarha még az eladás előtt nyelte le a drótot^ és az átfúródás a vásárlás utáni el­szállítása közben keletkezett. A másik állatorvos-szakértő véleménye az volt, nem lehet megállapítani, a drót mikor került a tehén gyomrába, de valószínűleg a vétel után. — A két szakértő között te­hát az alapvető kérdésben: vagyis hogy határozottan nem lehet megállapítani, a tehén a drótot mikor nyelte le, nincs ellentét — mondta ki a Leg­felsőbb Bíróság. Viszont fel- tételezésekre ítéletet alapíta­ni nem lehet. Tehát a vevő a hibás teljesítést nem tudta bi­zonyítani, ezért keresete alap­talan és el kellett utasítani. Rokkantság! járadék Egy segédmunkást autó ütött el, és oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy jelentős moz­gáskorlátozottság maradt fenn. Emiatt ötvenszázalékos rok­kantnak nyilvánították. Azóta az Állami Biztosítótól havi 1500 forint járadékot kap. A rokkant időközben lakásán vé­gezhető szakmát tanult, és iparengedéllyel dolgozik. Nem­rég a biztosító értesítette: te­kintve. hogy jövedelme a bal­eset előtti átlagkeresetét eléri, a járadék fizetését megszünte­ti. Ezek után az illető az Álla­mi Biztosító megyei igazgató­sága ellen a járadék további folyósításáért pert indított. A városi, majd fellebbezésre a megyei bíróság a biztosítót havi ezer forint járadék fize­tésére kötelezte. Döntésüket azzal indokolták, hogy a pénz­ügyi hatóság a rokkant jöve­delmét havi 2100 forintra be­csülte. A baleset előtti jöve­delme havi 3100 forintot tett ki, tehát havonta ezer forint jövedelemtől esik el. Törvényességi óvásra a leg­felsőbb Bíróság a következő­ket mondta ki: — Akinek munkaképessége baleset folytán csökkent, csak akkor követelhet járadékot, ha a baleset utáni keresetét — neki fel nem róható okból — nem éri el. A járadék megál­lapításánál a balesetért fele­lős személy javára nem ve­hető figyelembe az a jövede­lem, amit a sérült jelentős testi fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítmény­nyel ér el. A rokkant pénztár- könyvére hivatkozva azt állí­totta, havi átlagkeresete 1500 forintot sem tes2 ki. Ezt az eljárt bíróságok figyelmen kí­vül hagyták, holott vizsgál­niuk kellett volna, vajon a pénzügyi hatóság milyen ada­tok alapján becsülte a jöve­delmet havi 2100 forintra, az valójában mennyire tehető., és milyen- munkateljesítménnyel érhető el. A kihallgatott or- vósszakértő szerint ugyanis a rokkant ötvenszázalékos mun- kakéoesség-csökkenése új munkáidban is fennáll. Teljes nani elfovlaltság esetén csak ereje megfeszítésével tud, dol­gozni. de ígv sem érhett él a hozzá hasonló korú. egészsé­ges. azonos irmokét végzők tel­jesítményét. Tekintettél kei] lenni arra is. hogv szakmájá­ban kezdő, viszont, a biztosító javára nem szolgálhat, bo<?v jövedelmét ereje megfeszítésé­vel éri el. A Legfelsőbb Bíróság mind­két alsófokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a megyei bíróságot új eljárásra, vala­mint új határozat hozatalára kötelezte. K. S. Tallózás Üzemi lapokban olvastuk Nem új keletű felfedezés, hogy azt a bizonyos versenyké­pességet csak korszerű, minőségileg és árban is megfelelő ter­mékekkel érhetjük el. Űj termékek bevezetésére — a vállalat profiljától függően — tehát akár mindennap vagy minden hé­ten sor kerülhet. Ezért kerestünk ez alkalommal az üzemi la­pokban újdonságokról szóló tudósításokat, s bár a példák azt bizonyítják, akadnak ilyenek, sajnos hozzá kell tennünk: nem annyi, hogy gondot okozott volna a közülük való válogatás. BOSCOOP fórum A Boscoop Agráripari Közös Vállalat új terméke a BBS M —16 tejpótló borjútápszer. Ez a termék, olcsóbb, mint a már kapható tejpótló takarmányok. A tejpótlóban legnagyobb mennyiségben például a so­vány tejpor szerepel, ám az meglehetősen drága. Vizsgála­tok és elemzések hosszú sorá­val kerestek a szakemberek helyette jól emészthető, ha­sonló biológiai tulajdonságok­kal rendelkező anyagot. Több mint 200 borjún kísérleteztek az új tápszerrel, és eredmé­nyeik alátámasztották, hogy a Boscoop borjúnevelési techno­lógia szerint felhasználható az új tejpótló. A technológia be­tartása esetén mintegy 70—80 ezer forinttal kerül kevesebbe így egy borjú felnevelése, mint más tápszerrel.- - - ­__ _ «« »>u*jnsk! . ■B affin A Gördülőcsapágy Gyár üze­mi lapja a diósdi gyárfejlesz­tés helyzetét mérlegeli. A gyár­tásfejlesztési osztály 1983-ban 12 új csapágytípus műszaki előkészítését, technologizálását végezte el. Ebből nyolc típus­nál kísérték figyelemmel a nullszéria gyártását, és párhu­zamosam 16 újabb ajánlatról döntötték el. hogy gyártható-e. További eredményeik a mű­szaki fejlesztésben: kidolgoz­ták a nagyobb sebességű kö­szörülés .technológiáját. Az esztergaüzem kapacitásának feldolgozására új, nagy terme­lékenységű módszert találtak, melynek hatására 40, illetve 100 százalékkal megnőtt a gé­pek átbocsátóképessége. Az is figyelemre méltó, hogy ki­dolgozták az alkatrészmosás hatékonyságát növelő techno­lógiát, és különleges hőkezelé­si eljárásolcat találtak a bér­munkában végzett hőkezelés gazdaságosabbá tételéhez. Az osztályra 1984-ben 15 műszaki- fejlesztési feladat megoldása vár. Űj konstrukció -— régi meg­bízhatóság. Ez a címe a Tele­fongyár BK—12—E2 típusú be­rendezését ismertető írásnak. E tizenkét csatornás szimmet­rikus kábeles rendszer egy ré­gebbit váltott fel. A berende­zés távbeszélő összeköttetést biztosít a postai körzethálóza­tokban, ipari hálózatokhoz.­Az új konstrukció előnye, hogy míg a régi öt darab 2Ó00 milliméter magas keretet igé­nyelt, addig az új 943 milli­méter magas keretében két rendszert helyeztek el, tehát huszonnégy csatorna áll a táv­beszélők rendelkezésére. To­vábbá rendkívül esztétikus, az egyes vonalakon önműködő erősítő-szabályozó van és az állomások jól áttekinthető riasztórendszerrel rendelkez­nek. Ha meghibásodik egy vo­nalszakasz. a hibás szakasz be­határolását egy távfelügyeleti rendszer segíti. A berendezést a Telefongyár már sorozatban gyártja, fel­használói a posta, a vasút és mások. fiit« »«o.BTtxj»!. a*v«aokJCTsai MECHANIKA^®­A Mechanikai Művek dolgo­zóinak lapja hosszabb léleg­zetű cikkben foglalkozik új gyártmányaik helyzetével. Há­rom új terméket ismertetnek: a NiCd-akkumulátor prototí­pusait 1982-ben kapták meg (tehát nem saját fejlesztés), és a gyártmány honosítása után még az év végén szállítottak belőle a Videotonnak. Ta­valy — az első tapasztalatok alapján — pontosították a technológiát, és előkészítették a sorozatgyártást. Ebből a ter­mékből a Videoton 10 ezer da­rabot rendelt volna, ám anyag- beszerzési gondok miatt a Me­chanikai Művek 2500 darab gyártására vállalkozhatott csu­pán. Űj telefonkészülékek kiala­kításával bízta meg 1980-ban a Mechanikai Művek a forma­tervezőket. A végleges konst­rukció 1982 májusában készült él, s a próbagyártás után az idén megindulhat a sorozat- gyártás. A CB 812-es típusból ebben az évben . 5Q00 darab gyártását és értékesítését ter­vezik, a CB 811-ből jövőre 60 ezer készüléket rendelt a pos­ta. A Budapesti Nemzetközi Vá­sáron nagy sikert aratott az új típusú légtisztító. Fantáziane­ve BNV Termik, már 1982 őszén a készülék iránt a ke­reskedelem is érdeklődött. A vállalat tehát 1983-ban befe­jezte a termék fejlesztését, és tavaly ősszel elkészültek a konstrukciós rajzokkal, jelen­leg folyik a gyártáshoz szük­séges szerszámok tervezése és készítése. A KERMI-vizsgála­tok után 1984 második félévé­ben a légtisztító sorozatgyár­tása is megkezdődhet. VB.AO MOUTÄRMI. BOVÉttUflAo-$mww Az ikladi Ipari Műszergyár lapja Kozecz János és őszi Dezső szakdolgozatát ismerte­ti. Az említett szerzőpáros ugyanis az, IMI-ben kifejlesz­tett, illetve nullszéria-gyártás alatt álló új motorsorral fog­lalkozik. Az új motorsorral kapcsolatos Célkitűzésük a rét gi motorsor műszaki paramé­tereinek megtartása, illetve le­hetőség szerinti javítása mel­lett korszerű,' termelékenyebb gyártástechnológiával az ön­költség csökkentése. Az üzemi lap Csobán Pál és Maczkó László, tanulmányából a következőt emeli ki: Az Ipa­ri Műszergyár által kifejlesz­tett és gyártott, hőcserélő be­rendezés egy hőcserélőből és egy hőmérséklet-érzékelőből áll. A hőcserélő tartalmazza az üvegcsőbetétet, két egyszerre működtethető befúvóven.til!á- to.rt és két merülőszivattyúbői álló mosóberendezést, illetve egy vízleeresztő szivattyút. A hőcserélő 380 voltos elekt­romos hálózatról üzemeltethe­tő, automatikusan vagy kézi irányítással. Az Óbuda Termelőszövetke­zet üzemi lapja ugyan nem is­mertet kiváló új termákét, ám a műszaki fejlesztésről figye­lemre méltó gondolatokat igen. Ebből idézünk: „Azt, hogy egy adott műszaki megoldás meny­nyiben mondható korszerűnek és mennyiben jobb, fejlettebb a korábbinál, sok összetevő dönti el. Egy önmagában kor­szerűnek tűnő megoldás nem mindig a legjobb — még ha technikailag annak is számít —. mert nem jár feltétlenül a legmegfelelőbb gazdasági ha­tékonysággal ... Ez a megha­tározó és ez szab határt az egyes műszaki megoldások al­kalmazásának is." El. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom