Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-17 / 90. szám

Gazdészá fanásskozása Az Agrártudományi Egye­tem mezőgazdaságtudományi karának végzős hallgatói ápri­lis 17-én, kedden szakmai nyílt napot tartanak. Programjuk 14 órakor a rektori tanácskozó termében kezdődik, ahol dr. Burján Ambrus, a kar dékán­ja megnyitója után dr. Soós Gábor nyugalmazott mezőgaz­dasági és élelmezésügyi állam­titkár, a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület elnöke a me­zőgazdasági termelés holnap­járól. valamint a mezőgazda­ságban dolgozó fiatalok szere­péről, míg dr. Bácskai Tamás, a Magyar Nemzeti Bank el­nökhelyettese a pénzügyi és gazdasági egyensúly fenntar­tásáról tart vitaindító elő­adást. A szakmai nyílt nap zá­róeseménye, a köcsögavató es­te hét órakor kezdődik. Újítások zz Lssfi-ksan Űjítási feladattervet készí­tettek erre az esztendőre a gödöllői Lati Közös Vállalat­nál. A laboratóriumi kisálla­tokat tenyésztő intézményben tíz pontban foglalták össze azokat a tennivalókat, ame­lyek megvalósítása révén elő­mozdítható a gazdaságosabb, s még higiénikusabb munka. A takarmányok minőségének javítására már tavaly kidol­goztak egy olyan módszert, amelynek révén a kisadagok hűtését tökéletesítették. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: A művelődési központ tár­sadalmi vezetőségének ülése, 14 órakor. Szabadidős foglalkozás is­kolaotthonos gyerekeknek (Petőfi iskola), 10 órakor. Oktatófilmek vetítése (kör­nyezetismeret), Karikás iskola, 11 órakor. Fagy lakozó gyerekek t A sor elejéről a végére LL.ÖS A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 90. SZÄM 1984. ÁPRILIS 17., KEDD SsÜosEiget és Mogyoród kezolt Lassan kezd átalal kulin a 1 sáfár Szórják a műtrágyát, lemossák a szelőt Az útról is, a HÉV-ről is jól látszik már, hogyan alakul át a vidék Szilasliget és Mo­gyoród között. A régebben ko­pár domboldalra tekintve fel­tűnik a friss ültetésű nagy­üzemi szőlők sora. Igaz, a vesszők még nem nagyon me- redeznek, távolabbról inkább csak a karók sora jelzi: nem­sokára itt nagy termés lehet. Zavartalanul A péceli Rákosvölgye Ter­melőszövetkezet mogyoródi üzemegységének táblájáról ké­szülhetne mostanában ilyen felvétel, s a kép a napokban Bari Károly költő kiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. Nagy tarosa, Szilasmenti Tsz: Rekviem egy temetőért, Kresz Albert fotókiállítása, megtekinthető 9—16 óráig. ’ Zsámbok, művelődési ház: Iskolamozi: A Noszty fiú esete Tóth Marival, 14.30 óra­kor. Ä barátság Jegyében levicárél Jett gyerekek A jó bornak nem kell cé­gér, tartja a közismert szó­lás, de azért nem árt. Ezt nemcsak azok tudják, akik piackutatással, piacszervezés­sel foglalkoznak. A hírnév mellé nem árt a reklám, a hírnevet azonban őrizni kell, különben a cégér hatása el­marad. Persze, akadnak olyan dolgok, amelyek nem kíván­nak népszerűsítést. Ezek közé sorolható a fagylalt is. Kevés gyerek nem szereti, s mindenütt nagy a keletje, különösen akkor, ha még nincs is szezonja, s a kifüg­gesztett ízjegyzék ritkaságok vagy újdonságok raegkóstolá- sára invitál. A gödöllői művelődési köz­pontban is csábító a válasz­ték, s a fagylaltosnak jócskán akad dolga egy-egy gyerme­keknek szóló előadás szüneté­ben, végén, amikor is hatal­mas gyermektömeg tolong a pult közelében, annak remé­nyében, hogy az előadásra visszahívó jelzés előtt, vagy a távozásra való felszólítás előtt sorra jutnak. Ilyenkor bizonyára fürgéb­ben jár a fagylaltos keze, hi­szen érdeke, hogy a kelendő portékából minél többet mér­jen ki. A zsivajban dolgozni viszont nem túlságosan kelle­mes, talán idegesítő is. Hétfő délután is ez történ­hetett A Füttyös és a robotok című bábelőadást követően. A pécsi Bóbita nevű együttes nemcsak helyi, hanem vidéki iskolákból is vonzott látogató­kat, Természetesen minden jegy elkelt, s az előadás után ugyancsak megrohamozták a fiatal látogatók a büfét. Mind­egyikük fagylaltért áhítozott. Áz egyik fiú két adag fa­gyit kért, de csak egyet ka- oott. Hogy a másikat is meg­kapja, az árus felszólítására a sor végére kellett volna áll­nia. A közelben egy tanárnő is állt, aki szem- és fültanúja volt a jelenetnek, s a balsze­rencsés fiú védelmére kelt. Hiábavalóan. A fiúcska eloldalgott, per­sze nem a sor végére. A fel­szólítás fölösleges volt, mert ha nem is mindenütt, itt tud­ják a rendet, s a sorban ál­lók maguk vigyáznak rá a legjobban, hogy ügyeskedő társaik ne furakodhassanak előre. Mellesleg ott álltak a közelükben a tanárnőik is. Mi sem természetesebb: ha két csomag paprikát vásáro­lunk az üzletben, azért csak egyszer állunk sorba, s így szokott lenni a fagyisnál is, még ha hat tölcsérrel kér is valaki. S hogy ebben az eset­ben mégsem így volt, sajnála­tos, mert emlegetésekor a tör­ténet úgy kezdődik: a gödöl­lői művelődési központban ... B. M. Minden festőművész müve búvópatak: hol eltűnik, hol előbukkan. Mégis az a csoda a művészetben, hogy a festő el­múlhat, de életműve, eleven művészeié itt marad nekünk. D. Fehér Zsuzsa dr. művé­szettörténész szavait idéztem, aki megnyitotta Feleky Fetter Frigyes festőművész kiállítá­sát az isaszegi falumúzeum­ban. Katona,Jogász A művész 1977-ben mon­dott végső búcsút a festészet­nek és a földi létnek. Művei­nek, művészetének búvópa­takja e kiállítás előtt 1947-ben került utoljára felszínre, a Népköztársaság úti Műcsar­nokban rendezett kiállítása­kor. A művészről, munkássá­gáról eddig igen keveset vagy éppen semmit sem tudtunk. Ki volt hát Feleky Fetter Fri­gyes? Kolozsváron született 1899- ben. Családja úgynevezett ka­tonacsalád volt, maga is kato­natisztként kezdte pályafutá­sát. Bal karját Verdunnél el­vesztette, el kellett búcsúznia a katonai pályától. Szegedre került, ahol joghallgató lett. Itt kezdett festegetni. Első ih­még kiegészülhetett volna két műtrágyaszórós traktor­ral is, hiszen amint a gabo­naföldekről levonultak, átirá­nyították őket a szőlő mű­trágyázására. — Valóban nem volt külö­nösebb gondunk ezen a tava­szon sem a fej trágyázással — mondta találkozásunkkor a mogyoródi üzemegységben Petz Albert, a növénytermesztési üzemág helyettes vezetője. — Jó volt a műtrágyaellátás. így az 1300 hektár őszi gabona termése rajtunk nem múlik, a szórógépekkel zavartalanul dolgozhattunk. Búza hatszáz, őszi árpa kétszáz, míg a ho­moktalajokon jobban növő rozs mintegy ötszáz hektáron van itt a szadai, mogyoródi határunkban. Nemrég befejez­tük az árpa hengerezését is, erre a laza szerkezetű talajo­kon szükség volt, nehogy a fagy után nagyobb kár kelet­kezzen. Zöld növény Ottjártunkkor fejezték be az ötven hektáros új lucerna telepítését, s már százötven hektáron földbe juttatták a zab vetőmagját is. Az itteni határrészben huszonöt hektár álló, azaz régebbi, négyéves lucernájuk is van, ezt azonban nem maguknak termelik, ha­nem a két községben műkö­dő egyéni gazdák, a kisállat- tenyésztő-szakcsoportok tag­jai, tsz-tagok, és más állattar­tók veszik meg tőlük. Már­mint a termést. Egy-egy ér­deklődőnek kétszáz vagy ép­pen tízezer négyzetméter (azaz egy hektár) terület termését adják el. A mezőgazdaságban mindig azért vetnek, hogy arathassa­nak. Még akkor is így van ez, ha . a látszat néha mást mutat. Komolyra fordítva a szót: Petz Albert elmondotta azt is. hogy ezen a tavaszon százhúsz hektáron kerül a földbe fővetésű zöldtrágyanö­letője a Tisza hangulatos part­vidéke Szegeden, az alföldi művészek kiállításán kaptak képei először nyilvánosságot. Scsem kilincselt E tárlaton figyelt fel mű­vészetére Koszta József. Az ő javaslatára utazott négyéves tanulmányútra Párizsba. Pá­rizsból visszatérve több vidé­ki városban, elsősorban Szege­den és Hódmezővásárhelyen volt kiállítása. Művészetére Pesten is felfigyeltek. A Nem­zeti Szalonban és az Ernst Múzeumban rendezett kiállí­tásai voltak életének jelentő­sebb állomásai. A felszabadu­lás után már csak kisebb ki­állításokat rendezett, bár ön­álló műtermében az alkotások sokasága született. A magánéletben kedves, bo­hém, jó társaságbeli ember, művészetében, a művészet megítélésében különc volt. Jellemző rá, hogy például azért nem nézett meg külföldi festők által rendezett tárlato­kat, nehogy befolyásolják az ő sajátos látásmódját. Csak Koszta Józsefet tekintette partnerének, senki mást nem viselt el. Képei kiállításáért sohasem kilincselt. Részére a vény magja. A terület igen kis hányadába somkórót ve­tettek el márciusban, a töb­bibe nemsokára sűrű vetésű napraforgó kerül. Tárcsázás Amit az útról nem lehetett látni a mogyoródi határban: tart a széles sortávolságú sző­lők idei első talajmunkája, a tárcsázás is, ha az idő enge­di, tehát minden talajra rá­mehetnek, ezt hamarosan be is fejezik. Mint ahogy a termő ültetvények úgynevezett lemosópermetezésével is igen jól haladtak. Mint arról lapunkban is hírt adtunk: a Gödöllő és Vidéke Áfész áruházában nagyszabású Corso-vásárt tartottak e cipő­kereskedelmi vállalat által forgalmazott cipőféleségekből, mindenekelőtt a nyári lábbe­likből. — Milyen volt az érdeklő­dés, a kereslet, s milyen ta­pasztalatot hozott a húsvét előtt néhány héttel megtar­tott akció? — ezt kérdeztük az áruházban. — Részünkről föltétien meg­érte, hogjy részt vettünk az akcióban — mondta Szóládi Imre, a cipőosztály vezetője. — Egyrészt azért, mivel olyan forgalmat bonyolítottunk le, mint például tavaly a húsvét előtti napokon. Ez az első negyedévi teljesítésünket is jól elősegítette. Gondolom, vásárlóinknak is örömet sze­reztünk a nyári lábbelik ko­rai ajánlatával. — Az sem közömbös a szá­munkra, hogy az akcióra ér­kezett mintegy kétmillió fo­rint értékű cipőből maradt annyi, hogy a nyár kezdetéig megfelelő kínálatot nyújtha­tunk. Azt is elmondhatom: si­kere volt a Corso-napok alatt nyilvánosság nem sokat jelen­tett. Talán ez az oka annak, hogy a művész és művei las­san feledésbe merültek. Feleky Fetter Frigyes mű­vei talán soha többé nem ke­rültek volna nyilvánosság elé, ha Vasica Ferenc, az isaszegi múzeumbarátok körének társ­elnöke, a véletlen szeszélye folytán, fel nem fedezi a fest­ményeket a művész özvegyé­nek lakásán. Párizs hatása D. Fehér Zsuzsa, a művé­szetek elismert kritikusa, nagyra értékelte Feleky Fetter Frigyes munkásságát: — Témái egyszerűek, szinte hétköznapiak, mégis az egyéni stílus eszközeivel, a modern látásmóddal, a felfokozott színerővel, ezeket a közismert jelenségekei ünnepivé tudta varázsolni. Sajátos, egyéni ka­rakterű művei a jelenségeket sajátos törvényei szerint írja át. erőteljes formákkal, vilá­gító színekkel. Párizs egy életre meghatá­rozta a művész stílusát. Olaj- festményei expresszívek, sű- rűek, temperái és pasztelljei világosabbak, színesebbek, raj­Pénteken érkeztek, vasárnap este már mentek, de bizonyára így is sok élménnyel gazda­godtak azok a gyerekek, no meg a kísérő felnőttek, akik egy busznyian Gödöllőn töltöt­ték ezt az időt, a zeneiskola és a növendékek családjainak vendégeiként. Jó kezdeménye­zés volt ez néhány évvel ez­előtt, hogy a mi zeneiskolánk és a csehszlovákiai Revuca Művészek Népi Iskolája léte­sítsen kapcsolatot egymással. Azóta hol évente kétszer, hol egyszer ismétlődnek a lá­togatások. folyamatos a köl­csönös ismerkedés, barátkozás. S mivel ott is, itt is olyasmit tanulnak a gyerekek, amihez nem szükséges tolmács, a szo­kásosnál minden bizonnyal könnyebb a megértés. A látogatásnak része termé­szetesen a bemutatkozás, ami­lyen volt a megérkezés napjá­nak késő délutánján. A műve­Fontos felhívással fordult Aszód nevelőihez a helyi pe­dagógusszervezet. Klubot sze­retnének alakítani. Mint No­vak Lászlóné művelődési fő­előadó elmondta, céljuk a szabad idő hasznosabb eltöl­tése, egymás jobb megismeré­se. A gimnázium híres pro­fesszorának, Koren István emlékének tisztelegnek azzal, hogy őt választják névadó­nak. annak, hogy cégeink — a ci­pőkereskedelmi vállalat és fo­gyasztási szövetkezetünk — kockázatának alapja terhére néhány cipőféleséget akkor is olcsóbban adhattunk. Nézze ezeket a blokk-kötegeket, ezek mind a kedvezményesen el­adott cipők vételekor készül­tek. — Hogyan alakult hát a ci­pőosztály első negyedévi for­galma? — Januártól március végéig 3 millió 800 ezer forint bevé­telünk volt, ez hét és fél szá­zalékkal több,, mint tavaly ilyen időszakban. Felújították a GSC Erzsé- bet-parki labdarúgópályáját. Az avatás idején, április 21— 22-én nemzetközi gyep labda­tornát rendez itt az egyesület Matuz Sándor, a gyephokizók szakosztályvezetője tájékozta­tott erről. zosabbak, művészibb kompo­zíciók. Képkivágásai meghök­kentően merészek. Dobos Olga rajztanár és festőművész, D. Fehér Zsuzsá­val egyetértve a kiállítás ok­tató-nevelő munkában való hasznosítását emelte ki. A műalkotások elemzése során, az eredeti művel való talál­kozást semmi sem pótolhatja — állította! Nagyobb nyilvánosság Az isaszegi falumúzeum ve­zetőjének, ifjabb Pásztor Bé­lának és munkatársainak, el­sősorban Vasica Ferencnek és Szmolica Józsefnek merész vállalkozását csak dicséret il­letheti. Tudom: ma még a tárgyi feltételek nem segítik az ilyen jellegű kiállítások kellő szintű megvalósítását, de az első lépések biztatóak, a megkezdett út nehéz, de járható. Végül: Nem tudom, mi lesz a sorsa Feleky Fetter Frigyes alkotásainak?! — Talán — re­mélem — más községek, vá­rosok múzeumai, helytörténeti gyűjteményei, művelődési központjai, művelődési házai is vállalkoznak a művész al­kotásainak bemutatására. Mes vagyok győződve arról, hogy Feleky Fetter Frigyes képei az eddiginél nagyobb nyilvá­nosságot, elismerést és meg­becsülést érdemelnének. Fejéregyházi László lődési ház zsúfolásig megtelt Galga-termében adtak ízelítőt a szlovákiai gyerekek abból, amit tudnak. Hangszeresek és énekesek, szólisták és csopor­tok ragadtatták tapsra a néző­ket. Egészen kicsik, akik alig bír­ják még el a. hangszert, s to- vábbképzősök szólaltatták meg a népdalokat, a zeneirodalom nagyjainak muzsikáját. Ki-ki azon a fokon, ahová eddigi tanulmányai során eljutott, de lelkesedéssel, odaadással, nagy-nagy akarással. Vendégeink hazatértek, bi­zonyára sokat mesélnek a lá­tottakról, hallottakról, miköz­ben a mieink tervezgetnek. várják azt a napot, amikor ők kelnek útra. viszontlátni a megismert kis barátokat és azt a vidéket, tájat, iskolát, ahol élnek, tanulnak, hódolnak an­nak a szenvedélynek, aminek ők is. A zenének. A klub programjait az ér­deklődő pedagógusok igényei­hez igazítják. Lesznek általá­nos, mindenkit, illetve egy- egy réteget érintő foglalkozá­sok. Érdekesnek ígérkezik pél­dául a mai magyar művelő­désügyről szóló előadássorozat, ez mindenkit izgathat. Sajátos program lesz az, amelyik a képmagnó oktatási folyama­tokban történő felhasználásá­ról közöl ismereteket. A nagyközségi Vöröskereszt­szervezet munkájához kapcso­lódva segítséget szeretnének nyújtani a családgondozói há­lózat kiépítéséhez is. Az el­képzeléseket ismertető be­szélgetés után Hagyó Ernőné tanítónő javasolta, hogy legye­nek közös kirándulások is. Kovács Andrásné tanárnő ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy jól lehetne hasznosítani a Petőfi Múzeum kiállításait az oktatásban. Kérte, hogy a klub foglalkozzon ezzel. A beszélgetés után meglepe­tésre nem ért véget a gvűlés. A gimnazisták a kollégium dísztermét indiai teázóruüc rendezték be, s odahívták a pedagógusokat. A teázás köz­ben Joshi Bharat indiai báb­művész szórakoztatta a kö­zönséget. Az előkészületek a GSC és a Kőbányai Sörgyár SC közös szervezésében zajlanak. A töb­bi részvevő csapat: a zágrábi Tresnjevka, a nyugatnémet Bad Hamburg HC, a holland Eindhoven és a budapesti Auras lesz. A gödöllőiek a hol­landokat látják vendégül, hol másutt, mint az ATE kollégiu­mában. Ha netán túlzottan esős lesz az időjárás, akkor fővárosi sa­lakos játéktéren mérkőznek a gyeplabdacsapatok. Egyébként 2l-én, 9 órára várják a néző­ket a GSC-sportközpontban. Az első három helyezettet és a legjobb kapust, mezőnyjáté­kost díjazzák. A Ramovill és a holland Philips cég régi kap­csolatban áll egymással, nem véletlen, hogy a hazai vállalat igazgatója kiilöndíjat ajánlott fel a németalföldieknek. Egy hétig István, cs király A nagy sikerre való tekin­tettel az István, a király című filmet egy hétig, április 19- től 25-ig vetítik a gödöllői mo­ziban, délután 4 és 6, vala­mint este 8 órakor. A műve­lődési központban is tarta­nak előadást, 21-én, 17 és 19 órakor. Jegyek elővételben már kaphatók. ma JVloziaHK Délibábok országa. Színes magyar film. Csak 4 órakor! Bizonyítási eljárás. Színes, szinkv-'n'zált japán krimi. 6 és 8 ói ’ or. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap) Kiállítás m isaszegi faliisnázeumkan Egy elfeledett festő ébresztése F. I. Maradt a nyárra is Kink a pedagógusoknak F. I. K. I. Cs. Gyeplabda Nemzetközi téma Gödöllőn

Next

/
Oldalképek
Tartalom