Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-15 / 89. szám
Pavilon és honosság Czámos összejövetelen, tanácskozáson vettünk részt az utóbbi hetekben, amelyeken városvédelemről, a lakókörnyezet szépítéséről, a követendő településfejlesztési elvekről, a műemlékek sorsáról volt szó. Ahogy szaporodott a vélemények, javaslatok száma, úgy erősödött meg bennünk egy érzés. Kellemetlen érzés. Jó néhány javas- lattevő, protestáló mintha nem is a földön járna, valami teljesen elvont, eszményi állapotot festett le, kért számon. Mintha bizony ez a föld, a város, annak utcái, terei, az üzletek, középületek, sőt még a műemlékek nem értünk lennének. Hogy használjuk őket, szolgáljanak bennünket. Már-már meseszerű településre gondoltunk, illetve ilyen sejlett fel a véleményt nyilvánítók mondatai nyomán. Érintetlen táj, egyforma zöld fűvel, mindig virágzó bokrokkal, portalan, sártalan utcák, ahol nincs fákról lehulló levél, épületek, hibátlan vakolattal, soha nem fakuló szép színekkel, a tájba harmonikusan illő objektumok, hangtalan buszok, autók, vonatok. Minden szabályod, ép és tökéletes. Nem tűrhető meg az utcai árusítás, hiszen az szeméttel is jár, ládákat állítanak a fal mellé, micsoda látvány. Higgadtan hallgattuk a mondatokat, amelyek más és más helyszíneken, más és más szájból hangzottak el. Noha nem szűntünk meg csodálkozni. Hogyan gondolják ezt? Nem lenne ez is egyfajta kísértetváros, amelyben az ember még lépni, lélegezni sem merne, nehogy véletlenül beszennyezze. Olyan város képe rémlett fel, mint némely lakás, ahol a háziasszony mániákus tisztogató, s a vendég még fel sem állt, máris igazgatja a karszék huzatának ráncait. Az élet azonban erősebb. És nyersebb. Legutóbb éppen a pavilonokat ostorozták. A gödöllőieket, menynyire rontják a városképet, nem illenek a központba, nem illenek máshova sem, az árnyasbüfé, meg a másik, meg a hármadik. Akkor szót kért az utolsó sorból valaki. Arról beszélt, hogy az Örs vezér téren is voltak ilyenek, aztán felépült a Sugár, lebontották őket, s lett szép rend körülötte. Minek a bódé, mondták és hitték akkor, a nagy házban minden kapható. A szép rend azonban nem tartott soká. Ma ismét ott állnak, ha nem is pavilonok, hanem az eladópultok, fölöttük a napernyő, alattuk a ládák, almával, zöldséggel, mikor minek van az ideje. Nem szépek a pavilonok, folytatta az illető, de ha éppen egy zsömlére támad kedve, s arra gondol, hogy be kell mennie a nagy élelmiszerboltba, végigtolni a kocsit, kivárni a sort a pénztárnál, akkor ... Akkor nagyon jó volna egy kis pavilon valahol kinn, ahol gyorsan kaphatna, tesszük hozzá mi. Amilyen van is a túlsó oldalonÉs még annyit teszünk hozzá, hogy szerény véleményünk szerint nem a pavilonban van a hiba. Ha csinos az a pavilon, rendet, tisztaságot tartanak benne és körülötte, ott a helye, különösen, ha gyorsan juthatunk hozzá egy kis harapnivalóhoz, szomjat oltó italhoz. Ez a vélekedés realizmusról tanúskodott. Néhány másik kevésbé. Arról volt szó, hogy milyen fákat telepítsenek Gödöllőn. A honosság dönti el — mondták. Említettek fafajtát, amiből korábban nem volt a városban, tehát nem is illik ide. Szabad ilyen merevnek lenni? Laikusként úgy vél-' jük, hogy mi honos, mi nem, az nagyrészt attól függ, mi terem meg, mi érzi itt jól magát. No meg attól, hogy régen mivel ültették be a parkokat, kerteket, erdőket. Azt is mondta valaki, hogy az Erzsébet- parkban a Magyarországon , honos valamennyi fafajta megtalálható. Ebből arra következtethetünk, hogy mindegyik megél. Ez persze nem jelent; azt, hogy mindegyiket ültessük a .városba. Azt azonban igen, hogy lehet válogatni. Elkötelezhetjük magunkat bizonyos fajták mellett, figyelembevé- ve a múltat, sajátos arculatra törekedve. Csak ne tekintsük dogmának a honosságát, vagy akármilyen más szempontot. Kör Pál L.LOI ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM 1984. ÁPRILIS 15., VASÁRNAP Brigádok az intézetekben Versenyben a szeli» munkások Két mérkőzés, egy pont A gödöllői hölgyek rajtja sem sikerült igazán az idei kézilabda-bajnokságban. A hosz- szú szünet után ismét a megyei első osztályban szereplő lányok a két mérkőzésen egy pontot gyűjtöttek. GSC—TÓALMÁS 27-28 (10-16) GSC: Dékányné — Kugler, Urbánné (7). Szlifkáné (4), Né- methné, Botszki (5), Adámné (2). Csere: Seres — Tóth, Ser- fözö (3), Forgács (5), Urban (1). Két ellentétes félidő. Az első a vendégek, a második a hazaiak javára Jjillent. Csak sajnos nem egyensúlyozódott ki. Az első percekben a GSC szerzett gólokat, de nem késlekedtek a válasszal a tóalmásiak é= elhúztak. Védelmünk sokat hibázott. A kapuscsere sem segített. A szünet után átszervezett csapatunk játéka javult így is felváltva találtak a hálóba a gárdák. Hét perccel a befejezés előtt hat góllal vezettek a vendégek. Ekkor következett be az igazi fordulat lányaink játékában. Az utolsó percek mérlege; hét hazai gól és egy kihagyott hétméteres a mi oldalunkon, egy találat és egy elhibázott büntető a másikon. Ha a hajrá lelkesedése az egész mérkőzést jellemezte volna! Jó: Urbánné és Botszki. GSC ifi—Tóalmás ifi 11-11 (5-6) A cserejátékosokat nélkülö ző ifik az első percek bizonytalanságát levetkőzve belelendültek a játékba. Sajnos, a végére elfáradtak, s nem tudták megőrizni előnyüket. Cse. J. Négy évvel ezelőtt még sokan kérdőjelezték meg azt:le- het-e olyan szocialista brigádokat versenyeztetni, amelyek tagjai nem teljesítménybérben dolgoznak. A brigádmozgalom lényegét, jelszavát értők nem sokat töprengtek a jó válaszon. A szocialista módon élni, dolgozni, tanulni elv miért ne lenne érvényesíthető ott, ahol a teljesítményeket nem méterben, darabban, tömegben mérik. Csak a lehetetlenség, a tehetetlenség miatt mondtak nemet rá többen. Azok, akikben a szellemi munka becsülése nem volt olyan, mint a fizikaié. Kétszer a mieink Végül, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz tartózó kutató-fejlesztő intézetekben megkezdődött a szocialista brigádok szervezése. 1980-ra pedig a kutatóintézeti brigádok országos versenyét is meghirdették. A Debreceni Agrártudományi Egyetem karcagi kutatóintézetének Marx Károly brigádja hívta versenyre a többieket, amelyben az értékelési alap azóta is a brigádok éves produktuma. Mindehhez azért van közünk, mert a városunkban működő kutató-fejlesztő intézetek egy része idejekorán bekapcsolódott a versenybe. Az egy-egy évre szóló felhívást már két alkalommal is' a mieink szövegezték meg, adták ki. A karcagiaktól a MÉM Műszaki Intézet Rázsó-brigád- ja, tőlük pedig az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont Apiflóra brigádja vette át a stafétabotot. A tavalyi versenyt, első alkalommal a budapesti székhelyű intézmény, a Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet Alexander Fleming szocialista brigádja irányította, szervezte meg. A gödöllői, illetve megyénkben brigádok most is jól helvtálltak. Ez derült ki a napokban tartott értékelésen. 1983-ban 31 intézmény 68 brigádja 98 vállalással nevezett a versenybe, amelynek értékelési alapját a tavaly realizálódott eredmény adta, s ugyancsak számon tartották a szak- irodalmi és az előadói tevékenységet is, amely adott esetben sokszorozhatja a kidolgozott módszerek terjesztését, segíti gyakorlati bevezetésüket.. Becsült milliók Az értékelő bizottság összegzése szerint a brigáuoK ailal élért tuooietereümeny tavaly megnaladta a másiel milliard forintot. Ezt 12ö6 brigáalag érte el, akik negyvenkilenc újítást, 22 találmányt és negyven szaoaáalmat jelentettek be. Érdekes az az összegzés is, miszerint munka- és lakóhelyükön '844 ezer forint értékű társadalmi munkát teljesítettek. A brigádok teljesítményét szakmák szerint értékelték a minap Budapesten, a II. kerületi, Marcibányi téri Ifjúsági Házban megtartott tanácskozáson, ahol az Agroin- form rendezésében kiállításon is bemutatták eredményeiket. Az eredményhirdetéskor az állattenyésztés-kutatási , kategóriában megosztott első díjat kapott az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont herceghalmi intézetében dolgozó Tangl Harald és Dobi István brigád, amelyek a szarvasmarhák takarmányozásának számítógépes módszereinek kidolgozását valósította meg. A dunavarsányi Petőfi Tsz taksonyi embrióátültetési központjában dolgozik a Walter Heape brigád, amely a szarvasmarha embrióátültetés nagyüzemi módszerével foglalkozott eredményesen, ennek népgazdasági haszna a becslések szerint hétmillió forint volt egy év alatt. Említettük már, hogy a MÉM Műszaki Intézet dr. Rá- zsó Imre szocialista brigádja a kezdetektől részt vesz az országos versenyben. A gépesítési szekcióban most a második helyet szerezték meg. ök az energiagazdálkodás és a környezetvédelem témáival pályáztak. Munkájuk ennél szélesebb körű. A Rázsó brigádot dr. Boór Ferenc irányítja. Terveik alapján épült meg egyebek közt a Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinátban a diagnosztikai műhely, ahol a traktorok teljesítményének mérése, a hajtóanyag-fogyasztásuk és a motorok gazdaságos működésének feltételei üzemi körülmények között folyamatosan, pontosan mérhető. Megtervezték a brigádtagok a mezőgazdasági géptelepek szennyvíz- tisztító rendszerét is. Népgazdasági szintű eredményét nyolcmillió forintra becsülték. Különdíjak A MÉMMI-ből még egy brigád, a Hajnal Irén vezette Nagyváthy János nevét viselő közösség érdemelt ki különdí- jat. Ez a brigád az intézet műszaki továbbképző irodájában dolgozik. Tavaly huszonhét témakörben negyvennyolc tanfolyamot tartottak, mintegy 1500 mezőgazdasági nagyüzemi szakembernek. Az oktatás szervezése mellett huszonháromféle diasorozatot készítettek el. Különdíjat kapott az ÁTK Apiflóra brigádja is, amely kisállattenyésztési kutatásokkal foglalkozik. F. I. íhmkl fogadónap Fogadónapot tart a városi tanács elnöke, Papp István, április 16-án, hétfőn délután 1 órától, a hivatali szobájában. A Tri-Ton H5Z sikerei Bemutatták — gyártják A termékszerkezet jelentős változása ment végbe az elmúlt években a péceli Tri- Ton Háziipari Szövetkezetben. Konfekeiós részlegükben huszonkilenc, a játékrészlegben három, míg az elektronikus készülékeket gyártó üzemrészükben két termékféleség készült el tavaly. A műszaki fejlesztők, a piackutatók eredményes tevékenységét dicsérheti, hogy a legutóbbi tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron a megyei szövetkezetek közös pavilonjában bemutatott valamennyi Tri-Ton-ter- mék az idén már gyártmányaik között szerepel. Az innovációs munka tehát — amelyre egy év alatt valamivel több mint négyszázezer forintot költöttek — gyümölcsözik, termékben realizálódik. Újítók klubja Mezei András író, az Ilyen gazdagok vagyunk? című könyv szerzője lesz a vendége a gödöllői művelődési központban működő újítók és feltalálók klubjának. Az összejövetelt április 17-én, kedden tartják, kezdési idő 17 óra. A klub minden érdeklődőt vár. Kerepestarcsa lomtalanítás Kerepestarcsán, ahol az utóbbi időben sok utat, járdát építettek és újítottak fel társadalmi összefogással, rövidesen lomtalanítási akciót kezdenek, a nagyközség még rendezettebbé, csinosabbá tételére. Az akció április 19-től 27-ig tart. Bővebb tájékoztatást a hirdetőtáblákon és a tanáes-ta- goknál kaphatnak az érdeklődők. A nap programja Április 15-én Gödöllő, művelődési központ: Húsipari termékbemutató és vásár, 10 órától. Népművészeti várás, 10 órától. Hímző, citerakészítő, do rombkészítő, tojásfestő, szövő, bőrműves, mézeskalácsos, fa Bégi szokás ébresztése Műkedvelő színjátszók falun Az elmúlt héten megállított az utcán a nyolcvanesztendős Pauló Andrásné. — Elmúlt az ősz, a hosszú tél és egy jó színdarabot nem láttunk Hévizgyörkön — mondta. — Amikor mi fiatalok voltunk, havonként rendeztünk egy-egy műkedvelő előadást, jártuk a körnvező községeket, onnan pedig jöttek hozzánk a szereplők. Gondoskodtunk a magunk, meg a falu szórakozásáról és szórakoztatásáról. Tudatslakítók Amiről Paulóné beszélt, annak már hatvan éve is van. Igaz, tőlük a mai negyven-, ötvenévesek generációja át- vette ennek a szép társadalmi művészeti cselekvésnek a sze- retetét, s azt a szándékot is. hogy a háborúban, majd az azt követő években valami derűt hozzanak az emberek ételébe, hogy nevettessenek, szórakoztassanak ott, ahol nem működött mozi ahol rádió Is csak elvétve akadt. De vállalkoztak arra is hogv segítsék felépíteni az ú: rendet és az új rend tudató' az emberekben. Csaknem negyven évvel ezelőtt példán Hévizgyörkön is volt műked velő színjátszócsoportja ;> MAD!SZ-nak, a KALOT-nak az Evangélikus Ifjúsági Szervezetnek, az iparosfiataloknak. Szakági bemutató Egy télen, vagyis egy szezonban mutatták be Zilahy Lajos Süt a nap című sikerdarabját. aztán Márkus Éva Vetés című drámáját. Ugyanezen a télen láthatták a hé- vizgyörkiek A piros bugyellá- rist, A betyár kendőjét, A falu rosszát és a Visszahív a tanyát. Az iskolás műkedvelők A tékozló fiút vitték színpadra. így volt ez a többi községben is. Lanczinger Ferenc és Katona Vince a bagi eseményekről! órákat tudna beszélni, amint Deák István is szívesen emlegeti a kartaliak sikereit. Ma viszont — ismeretem szerint — talán nincs a környékünkön egyetlen olyan település, ahol felnőttek színjátszócsoportja vagy irodalmi színpada működne. 1980 Dan a Galga menti népművészeti találkozó eseményeinek sorában rendezték meg a mesemondók, színjátszók szakági bemutatóját Ügy emlékszem, hogy csak nagy erőfeszítéssel lehetett összehozni a rendezvényt amelyen a qnlgnhéviziek, tsn- szeqiek 18—20 éves fiatalokból álló csoportjai, valamint a vérségiek vettek részt. A szakembereket elázomorította a találkozó szegényessége. A bemutatót követő vitában sok szó esett a színjátszás nehézségeiről. Legtöbbünket a kiútkeresés lehetőségei foglalkoztattak. Miről volt szó? Arról, hogy az amatőr színjátszó együttes vezetéséhez, megszervezéséhez, a művek szín- reviteléhez mindig kell valaki, aki célt, távlatot tud adni a kollektívának, akiknek van olyan varázsa, hogy képes gyakran a semmiből maradandót teremteni. Mást is A műkedvelő színjátszásnak megvoltak a nagy alakjai. A múlt század második felében Justh Zsiqmond Békés megyei birtokán létrehozta parasztszínházát. A negyvenes évek elején a Nobel-díjas Szent- Györgyi Albert abból a meggyőződéséből fakadóan, hogy a megélt irodalom többet ér a megtanultnál, óriási segítséget nyújtott az egyetemi színpadnak. Németh László tanári évei alatt úgy tanította az irodalmat. hogy a tananyagban szereplő drámákat bemutattat- ta diákjaival. Fóton Muharay Elemér hozta létre a faluszín- . házat. De nem szaporítom a példákat, mert a felsoroltak is elegendők annak bizonyítására, hogy a színjátszás vezéralakjai hiányoznak elsősorban, akik ezt a munkát önként vállalnák. Mert ma is van, aki valami fészekmeleg közösséget keres szétesett családja helyett. Van, aki a munkahelyén nem tudja megvalósítani önmagát. Olyan is akad, aki bugyuta ahhoz, hogy megismerkedjen egy lánnyal, s aki nem akar mást, csak a színpadi reflektort kezelni, mert érzi, hogy lötyögé- sen kívül valami mást is kellene, lehetne csinálni. Korhatár nincs A próbák hosszú során kialakul az előadás, s kialakul az egymásra utalt közösség. Akik egyszer megpróbálják, soha nem tudják elfelejteni. A kartali Deák István még a közelmúltban is foglalkozott a gondolattal: össze kellene hozni a régieket. Megpróbálni ismét! Nem a színpadért, nem a dobogóért, hanem elsősorban önmagunkért, a próbák meghitt hangulatáért, egymás formálásáért. Hányán lehetnek, vannak, akik az első hívó szóra benyitnák a művelődési házak ajtaját, ha volna, aki szólítaná őket, azokat, akik ismét játszanának, mesélnének. Talán vállalnák a semmit nem akarók legyintését, gúnyolódását: gyerekes szórakozás a játék' Pedig a művészet nem ismer korhatárt, a színpadi játék át segít az éveken. Fercsik Mihály zekas, babakészítő, bábkészítő, kékfestő. Premier előtt. Nepp József Hófehér, rajzfilm felnőtteknek, 16 órakor. Bari Károly költő kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Április 16-án Gödöllő, művelődési központ: Iskolai művelődési program: Egészségügyi filmek vetítése, az Erkel Ferenc iskolában, 15 órakor. Videomozi, 18.30 órakor Bari Károly költő kiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. Vcresgyliáz, művelődési központ: Üttörőtáboroztatási módszertani nap pedagógusoknak, 9 órakor. Kerepestarcsa, Szilasmentl Tsz: Rekviem egy temetőért, Kresz Albert festőművész kiállítása 9—16 óráig. Domony, művelődési ház: Magnósklub. Bag, művelődési ház: Tavaszi hangversenysorozat, 18 órakor. Mozi Vasárnap: A kétéltű ember. Színes, szovjet tudományos-fantasztikus film. Csak 4 órakor! A nyolcadik utas: a halál. Színes, angol tudományos-fantasztikus film. 6 és 8 órakor. Csak 18 éven felülieknek! Hétfő: Délibábok országa. Színes magyar film. Csak 4 órakor! Bizonyítási eljárás. Színes, szinkronizált japán krimi, 6 és 18 órakor 14 éven aluliaknak nem ajánlott! ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírlap)
