Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-15 / 89. szám
1984. Április is., vasärnap Befejezés előtt Galga-híd ■m Püspökhatvanban heteken belül elkészül a Galga-híd. A *aknem egy esztendeig tartó munka azért vált szükségessé, mert a régi híd már nagyon rossz állapotban volt. Az egri Közúti Építő Vállalat már az utolsó simításoknál tart. Trencsényi Zoltán felvétele Kisvállalat Alapító a kamara Vállalkozói tanácsadó vállalat névvel szolgáltató kisvállalatot alapított a Magyar Kereskedem! Kamara. Komáromi Péter, a kamara főosztályvezető-helyettese elmondotta: az új kisvállalat elsősorban a hazai és külföldi vállalkozások előkészítéséhez, megszervezéséhez ad gyakorlati tanácsokat. A jogi segítség mellett vállalkoznak gazdasági számítások, prognózisok készítésére is. Elsősorban export fővállalkozások szervezésénél, illetve itthon vagy külföldön létesítendő vegyesvállalatok alapításánál vehetik igénybe a megrendelők szolgáltatásaikat. A kisvállalat jaf vaslatot tesz a működési forma megválasztására, szakértők bevonásával elkészíti a szerződéstervezetet, és tanácsokkal segíti a vállalatalapításhoz szükséges engedélyezési eljárás lebonyolítását is. Folytatódtak a KESZ-küldöffértekezlefek A helyi politika részesei A hét végén folytatódtak a városi KISZ-küIdöttgyűlések. Ezúttal Vác, Gödöllő és Érd ifjúkommunistái beszélték meg az Írásos előterjesztések alapján lakóhelyük és környékük ifjúságának tevékenységét, feladatait. A pezsgő viták arról győzhettek meg, hogy erősödik a KISZ-tag- ság aktivitása. Nemcsak a lakóhely irányításából kérik ki részüket, hanem tevékenyek a mezőgazdasági és az ipari munkában is. A küldöttgyűlések a környezetvédelemtől a szocialista brigádokig, az úttörőmozgalomtól a védnökségekig számos témával foglalkoztak. A tettek tükrében Számvetést tartottak tehát Vác és vonzáskörzetének ifjúkommunistái. Csaknem hét és fél ezer KISZ-tag képviseletében kettőszáz küldött tanácskozott a gépipari szakközépiskola dísztermében. A vendégek között volt Komáromi János, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztály- vezetője, ár. Olajos Mihály, a városi pártbizottság első titkára, Halasi Márton, a KISZ Pest megyei Bizottságának'első titkára és Weisz György, a városi tanács elnöke. Az írásos anyaghoz Iványi Károly, a KISZ városi bizottságának titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Többek között szólt arról, hogy a KISZ legfőbb feladata napjainkban a gazdasági építőmunka segítése. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ifjúság termelést segítő mozgalmai hasznosak. Gondként szólt a fiatalok önálló otthonteremtésének lehetőségéről. Elmondta, hogy a KISZ városi bizottságának lakásépítő akciója országos hírnevet szerzett. Évente mintegy harmincán jutnak így lakáshoz. A községek közül hasonló akció van még Foton és Verőcemaroson. Ellentétesnek tartják a fiatalok, hogy a központi irányelvek segítik a magánerős építkezést, viszont épitőaTtyagho3''a*lágtöbb esetben csak csúszópénz ellenében lehet hozzájutni. A beszámolót vita követte. A hozzászólók jobbító szándékról, őszint« önvizsgálatró! tettek tanúbiiöií$6ságot. Nemcsak a vitábaft, Minern a vélemények hangoztatásában is aktívak voltak a küldöttek. A közigazgatási változásokból adódóan a küldöttgyűléssel megszűnt a KISZ járási bizottsága is, feladatkörét a városi bizottság vette át. A résztvevők megválasztották a megyei küldöttgyűlés területi küldötteit és a KISZ Vác városi Bizottságának tizenöt tagját. A titkár ismét Iványi Károly lett. S. J. Testre szabott feladatok Az Agrártudományi Egyetemen új formában rendezték meg Gödöllőn a KISZ városi küldöttértekezletét. A hatékonyabb munkára lehetőséget’ adó kereteket — a teljes ülést rétegtanácskozások követték, majd az ott hozott határozatokat plenáris ülés elé vitték — a KISZ-bizottság alakította ki. A tartalom tehát a küldötteken múlott. Az ülés elnökségében helyet foglalt Simon János, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője, Her- czenik Gyula, a városi pártbizottság első titkára, Solymosi Sándor, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára és Pap István, Gödöllő tanácselnöke. Hentz Károly, a KISZ városi bizottságának titkára egészítette ki az írásos beszámolót, amely többek között megállapította, hogy az ifjúsági szövetség részesévé vált a helyi politika alakításának, javult az érdekképviseleti feladatok teljesítése. Az irányítás összevonása — a közigazgatás átszervezése után — a szervezet nagyságát megkétszerezi; mintegy hatezer KlSZ-tagról ván szó, de a feladatok növekedését az egyszerű összegzés nem szemlélteti. A lakóterületi alapszervezetektől az üzemi, intézményi, tanintézeti szervezetekig, számos szerveződési forma jellemző az új irányításra. A változatos programadás az egyik fő feladat. A mintegy kétszáz küldött hét szekcióban, rétegtanácskozáson folytatta ezután a munkát. A küldöttgyűlés résztvevői végezetül megválasztották képviselőiket a megyei tanácskozásra, valamint a városi KISZ- bizottság 17 tagját. A KISZ gödöllői Bizottságának titkára ismét Hentz Károly lett. B. G. Erősödő mozgalmi élet Tegnap Érden a Bentavöl- gye Termelőszövetkezet kultúrtermében tartották a város KISZ-fiataljai küldöttgyűlésüket. 1 Az elnökségben foglalt helyet L őrincz András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezető helyettese, Antal Imre, a 19. választó- kerület országgyűlési képviselője, a Mezőgép érdi gyáregységének igazgatója, Méray Tibor, az MSZMP Érd városi Bizottságának első titkára, Miklós László, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára és Mógor Béla, a városi tanács elnöke. A KISZ városi bizottságának jelentéséhez a szóbeli kiegészítést Málnási Gábor, a városi KISZ-bizottság titkára terjesztette be. Utalt az 1981-es küldöttértekezlet legfentosabb határozatára, mely elérendő célnak jelölte, hogy a városban mindenütt jöjjön létre alap szervezet, ahol fiatalok dolgoznak. Érden az elmúlt három esztendőben évente húsz százalékkal emelkedett a szervezett ifjúkommunisták száma. A jövőbeli feladatok közül a legfontosabbnak a veszélyeztetett fiatalokkal való foglalkozást, s a KISZ érdekvédelmi és képviseleti tevékenységének erősítését jelölte meg A vitában a fiatalok szorgalmazták az érdi Duna-part rendezését, a cigány lakosság fo- kozoftab bevonását a KISZ tevékenységébe, a várospolitikai feladatok megoldásának további segítését. A küldöttgyűlés résztvevői megválasztották a tizenhárom tagú várost KISZ-bizottság tagjáit, majd arról döntöttek, hogy kik képviseljék az érdi fiatalokat a megyei küldött- értekezleten. A résztvevők egyhangúan voksoltak Málnási Gábor mellett, aki ismét a városi KISZ-bizottság titkára lett. V. M. A HÉT HÍRE A világon az első gépet — sok ezer évvel korábban — az építőipar alkalmazta: a kétkarú emelő volt ez az eszköz. Az építés később sem nélkülözhette az egyszerű, kezdetleges gépeket, éppen mert roppant nagy terhek mozgatásáról és emeléséről kellett gondoskodniuk a valamikori mestereknek. Napjainkban természetesen már nem csupán a gépek jelzik az iparosítást az építésben, hanem technológiák, szervezési módszerek, anyagelőkészítő, gyártóműhelyek sokasága igazolja, nem tehető egyenlőségjel a múlt és a jelen közé ezen a területen, bár vannak, akik hajlanak a rosszmájúságra, mondván, minél iparosodottabb lett az építés, annál lassabban készült, készül el egy-egy alkotása. Amiben látszatra van igazság, a valóságban azonban a mai építményeket nem lehet a korábbiakkal azonosaknak tekinteni, hiszen az ún. épületgépészet például seregnyi olyan követelményt támaszt, ami annak idején ismeretlen volt. Ezt elismerve is persze helyeseljük az igényt, legyenek gyorsabbak az építők. Gyakran lennének is, óm rögtön felelni kell rá, kit értsünk építők alatt? A szerelőcégnek azokat az embereit, akik az új gyártócsarnokban felállítják a gépeket, a friss burkolatú vezérlőteremben, ahogy a szaknyelv jelöli, élesztik a műszereket, a vezérlő automatikákat? Tekintsük építőknek az új lakótelep tömbfűtőműve kazánjainak szállítóit? Mert ha ők késnek, akkor' is az építőkről szól a közvélemény", mint kárhoztatandó csapatról. Igaz, e csapatnak léteznek a saját késedelmei is... Folytatva kérdések, kétségek sorolását: vajon indokoltan szólhatunk akkor az iparosítás — egyébként jogos — követelményéről, amikor esztendő végén a megyében négyszáz felett van a kiviteleÉrdekes. olvasmányos Marjai József válogatott beszédeinek és cikkeinek gyűjteménye, amely a Kossuth Könyvkiadó gondozásában a napokban jelent meg, s amely az utóbbi nyolc esztendő hazai gazdaságpolitikai eseményeit foglalja ösz- szc. Erre az időszakra esik ugyanis a nemzetközi életben az enyhülés megtorpanása, az árrobbanás, a kapitalista világ gazdasági válsága. S# tegyük hozzá, ezek hatása alól a szocialista országok sem vonhatták ki magukat, hiszen a mai világgazdaság egy és oszthatatlan, annak sorsában osztozik a nemzetközi munkamegosztás valamennyi tagja, így hazánk is. Az ország egyik miniszterelnök- helyettesének, a kormány gazdasági bizottsága elnökének az írásai, gondolatai olyan időszakot fognak át, amely minden bizonnyal újkori történetünk egyik legbonyolultabb, nehézségekkel tetézett szakasza. Ebben egyszerre, egy időben hárult-hárul a társadalomra, a gazdaságra, a folyamatos megújítás, a korszerűsítés, a fejlődés hosszú távú, valamint a talpon maradás kérlelhetetlen .napi .feladványa. A gyűjteményes kötet olvasása közben részesei lehetünk annak, hogy miként látja hazáját, a magyar gazdaság helyzetét ebben a bonyolult világban, s miként helyezi el saját országát a világgazdaság és a világpolitika színterén. Egyik írásában nagyon frappánsan fogalmazta meg lehetséges viszonyunkat a világhoz. Egy ilyen Magyarországra — olvashatjuk könyvében —, mint amilyenek mi vagyunk, illetve amilyenek lettünk, különösen az utolsó 25 évben, szüksége van a szocializmusnak, a szocialista közösségnek, szüksége van Európának, de szüksége van az SZEMBEN A VALÓSÁGGAL üarfai ióisef: Egyensúly, realitás, reform egész világnak, mert ez a Magyar- ország — és egy ilyen Magyarország —, stabilizáló tényező a nemzetközi helyzetben, a világpolitikában, a világgazdaságban, a keleti-nyugati kapcsolatokban is. Marjai József ezt a gondolatot célszerűen fejti ki, hiszen mindaz, amit az utóbbi negyedszázadban elértünk, kedvezően hat az enyhülésre, a béke vívmányainak megőrzésére. Tehát, őriznünk kell eredményeinket, fejleszteni vívmányainkat, hogy a stabilitással* nemzeti egységünkkel, azzal, hogy gazdaságunkat egyensúlyban tudjuk tartani, használunk nemcsak magunknak, hanem a világnak is. A kormány egyik felelős személyisége kendőzetlenül tárja elénk a valóságot. Pártunk politikáját, véleményét tolmácsolja közvetlen stílusban, világos mondatszsrkesztássel, érthetően, s közel tudja hozni az emberhez még a legnehezebb dolgokat is, a gazdaságpolitika nagwn sók kérdését. A kötet olvasása közben pontosan látjuk a sikerek rugóit, s azok valódi értekeit csakúgy, mint a sikertelenségeket, a gondok forrását. Nem marad titok előttünk egyetlen kényszerhelyzet, kényszerpálya, egy-egy folyamat eredménytelen mozzanata sem. A gazdasági egyensúly megőrzésének, a fizetési kötelezettségek teljesítésének elsődlegességét hangsúlyozza, mert csakis így tudunk lépést tartani a világgal. Szüntelenül nehezedő versenyben kell helyünket megállnunk, új, igényesebb feltételek között kell élnünk és fejlődnünk. Ha a felszabadulást követő évek forradalmi feladata a gazda- ságápítés területén az elmaradottság közegéből való kiszakadás volt, a mai — nem kevésbé forradalmi —, feladat a magasan fejlett gazdaság építése, a múltból örökölt gazdasági elmaradottság utolsó maradványainak felszámolása. E pálya bejárása még kedvező külgazdasági közegben is a megoldandó nehéz feladatok légióit szülné: a mostani körülmények között — teszi hozzá —, azonban olyan helytállást követel mindenkitől, és olyan célirányos következetes tevékenységet a gazdasági vezetéstől, amelynek sikeres megvalósítása minden szellemi erőforrásunkat, alkotó lehetőségünket, energiánkat igénybe veszi. Ugyanilyen határozottan fogalmaz, amikor a lehetőségeket tárja eiénk az országgyűlésen elhangzott egyik beszédében, miközben reálisan feltárja a nehézségeket, ismerteti a valóságos helyzetet, pontosan megmutatja a kivezető utat is. Miután külső forrásokra alapvetően nem számíthatunk, azzal kell gazdálkodnunk, amink van. azokat a tartalékokat kell mozgósítanunk, amelyekkel rendelkezünk- Ezeket viszont céltudatosan, ésszerűen, a gondos gazda módjára kell hasznosítanunk — ismerteti az egyetlen lehetséges utat. s megmutatja, hogy mi a tennivaló. Másképpen kell élnünk és dolgoznunk, mint eddig — szögezi le beszédében. A reformról szólva is világosan fejti ki véleményét. A fokozatos reform híve. A forradalom győzelme után a szocializmus építése, a kommunizmus felé vezető út a reformok sorozata, mégpedig a folyamatos reformoké. Amiben megérett a helyzet a változtatásra, abban lépni kell. Ahogy tegnap dolgoztunk, az ma már nem jó. Ez még nem azt jelenti, hogy rossz volt, hanem azt, hogy ma már nem egyszerűen jobban, hanem másképpen kell dolgozni, hogy nagyobb eredményeket érjünk el... Mindehhez hozzáteszi: nem térhetünk vissza semmiféle direkt irányítási elemhez, de nem mehetünk valamilyen elvont, ideális, nem létező, csak elképzelt feltételek között működtethető megoldás irányába sem. Továbbra is menteseknek kell maradnunk mindenfajta gazdasági dogmától és divattól. Ami ilyen megközelítésben viszont megérett, azt késedelem nélkül meg kell lépnünk, úgy, hogy az a követelményrendszerünk szerint a társadalmi teljesítmény fokozását segítse elő. Szemlélete, felfogása embercentrikus. Szinte mindegyik írásában, beszédében kiemeli az ember szerepét, jelentőségét. A magyar gazdaság — nyugodtan állíthatom —. többre képes, mint amit nyújt — írja. Fokozatosan előtérbe kerül az ember: annak szorgalma, . tudása, szervezettsége, fegyelme. Ügy gondolom. egyetérthetünk abban, hogy a népgazdaság termelőerői közül a legalapvetőbbről van szó, arról, amely minden érték ősforrása — az emberről. Igen, az ember. Ezért íródott ez a könyv is, amelyet érdemes elolvasni, mert hozzásegít korunk nagyon összetett problémáinak megértéséhez. Gáli Sándor zés alatt álló, jelentősebb értéket képviselő építkezések száma? Ennyi helyen, ennyi féle munkán lehet-e kamatoztatni a korszerű technikák, technológiák fölkínálta előnyöket? S azt a forró kását sem lehet megkerülni, hogy jó ideje a megyében tevékenykedő építőipari cégek döntő része -«• lényegében 1978 óta — nern tudott jelentősebb összegeket fordítani állóeszközeinek, azon belül gépeinek, berendezéseinek korszerűsítésére, némelyik vállalat, szövetkezet ölyany- nyira nem tudta ezt megtenni, hogy bár forma szerint vannak gépei, a valóságban mégis ott állnak géptelenül, mert ezek az eszközök teljesen elöregedtek, többségük javíthatatlan, mivel nemhogy alkatrész nincsen, hanem valamikori gyártóik is réges-régen megszűntek ... S a géptelenség, meg az iparosítás hiányának sok más jele még inkább fölfedezhető a megyében azoknál a termelőhelyeknél, amelyeknek nem fő feladata az építés, de — legtöbbször kényszerűen — ezzel is foglalkoznak, ilyenek a többi között a termelőszövetkezetek részlegei. Az ilyen tevékenység — a hivatalos szóhasználat szerint a nem építőipari szervezetek építőipari tevékenysége — a megyében, érték alapján számítva, különösen a fenntartási munkáknál, rendkívül jelentős, ennek híján —• például -az erdőgazdaságban, a mezőgazdasági üzemeltben — megbénulna a mindennapos munka. Az ezen a .terepen működő szervezetek azután igazán gép- telenek, jellemzőjük az élőmunka nagy aránya a termelésben, ennek következtében eszközarányos nyereségük Szokatlanul nagy. Irány tehát ez a forma, a géptelenséggel társított bevétel? Természetesen népi erről van szó, hiszen a feladatok jellege egyben arról is vall, hogy ezek a szervezetek bonyolultabb építményekhez nem tudnának felvonulni kivitelezőnek, mert nincsenek meg a feltételek ehhez. A megyében megközelíti a háromezret a kivitelező építőiparban a nagyobb értékű gépek, berendezések száma, azaz az iparosítás egyik jellemzője jelén van, hat. A célszerűség, az ésszerűség kell, hogy megszabja, milyen munkát milyen szervezetek lássanak el, milyen iparosítási fokon, s a megbízások csökkenése ehhez az átrendeződéshez ma kényszerű, de hasznos indíték. Mészáros Oltó Hazánk az élvonalban Világkongresszus A nyúltenyésztők most zárult római világkongresszusán magyar szakemberek is részt vettek, akik ismertették a hazai nagyüzemi és a háztáji nyúl- tenyésztés eredményeit. A magyar nyúltenyésztés a világ- ranglistán az elsők között áll, nagyüzemi módszereink világszínvonalúak. A háztájikban évente 2—3 millió nyulat nevelnek. A kongresszuson kiemelték, hogy az egészséges emberi táplálkozáshoz nélkülözhetetlen fehérjéket a nyúlhús nagy mennyiségben tartalmazza, tenyésztésük széles .körű elterjesztése egyszerű tartásuk, és szaporaságuk miatt gyors javulást eredményezhetne a fejlődő országok élelmiszerellátásában. A következő, 1988. évi világ- kongresszus házigazdája Magyarország lesz. KÉPTELENÜL 0 A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége a munkavédelem helyzetét tekintette át. £ A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége és a Műszaki Könyvkiadó együttműködési szerződést írt alá. @ Országos tanácskozás témája volt a hordozható automatikus meteorológiai állomások alkalmazásának lehetősége. ® A hét híre az is, hogy Budapest adott otthont a nemzetközi építésiparosítási szemináriumnak.
