Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-03 / 79. szám

1984. Arams 3., kedd Sokaknak életük műve, sokaknak boldog örökség van ránk. Naponta újra és újraélesztett igényszintjével, életnívójával, a világvárosok minden erejével befolyásolja e sok arcú, sok­színű közel egymillió lakosú megye népének I De bármilyenek is a bennünket ért I ue parmiiyeneft hatósok legyen az külső vagy belső; világpiaci, vagy más egyéb az említett sokszínű tényezőkből, szervezett rendben és fegyelmezetten dolgozva, minden adottságunk megvan ahhoz, hogy tovább gya- rapítsuk szőkébb pátriánkat. A megye ipari és mezőgazdasági üzemeinek kollektívái egy­re inkább érzik és értik a népgazdaságra vá­ró feladatokat. Alapvető céljaik és törekvé­seik ennek szolgálatában állanak. Településeink — a kényszerűen visszafo­gott fejlesztések ellenére is — épülnek és gazdagodnak, amelynek jelentős forrása a helyi munkáskollektívák, a lakosság aktivi­tása és áldozatvállalása. Különös öröm a számomra, hogy éppen itt, Budaörsön beszélhetek erről, ahol néhány évvel ezelőtt többek között példás összefogás­sal 67 nap alatt épült meg a lakótelepen egy százszemélyes óvoda, nem messze tőle kilenc hónap alatt a bölcsőde, határidőre a mellet­tünk lévő óvoda, két új iskola, benne ez a sportcsarnok és a közelmúltban — egy olyan időszakban, amikor a legszükségesebb fej­lesztésekre is alig van fedezet —, e városi jogú nagyközség lakóinak és üzemeinek ösz- szefogása minden állami támogatás nélkül létrehozta az új művelődési házat. Kifejezője ez- annak az aktív társadalmi cselekvésnek, ami a megyének más településein is tapasz­talható. Példaképe és jelképe is annak, hogy ha egy közösséget értelmes célok vezérelnek, az ereje is megsokszorozódik. Ilyen kollektív akarattal és erővel a városi cím elnyerése sem elérhetetlen e nagyrabecsült nagyközség számára. Tudjuk és valljuk, hogy további biztonsá­gos előrehaladásunk feltétele, a hatékony és gazdaságos termelés, ezért parancsoló szük­ségszerűség számunkra a szocialista országok gazdasági együttműködésének fokozása, a szocialista integráció erősítése. A mai világgazdasági környezetben nincs biztosabb nemzetközi bázisa gazdasági fejlő­désünknek, mint a KGST szervezettebb, ösz- szeíogöttabb ereje. Ezen belül is kiemelten fontos a számunkra, a magyar—szovjet gaz­dasági együttműködés további szélesítése és erősítése. Ez nemcsak az elmúlt néhány esz­tendő tanulsága. Megtanított bennünket erre az elmúlt 39 esztendő, és még valamire. Arra, hogy küszködni, dolgozni egy szebb, nemesebb emberi életért értelmesen csak bé­kében lehet. Ezt a szót, hogy BÉKE, az idősebb kor­osztály különösen megtanulta tisztelni. Ez a korosztály a fegyveres konfliktust hozó hí- rekre érzékenyebben reagál, mert az éhezés, a fázás, a rettegés, a lappangó halálfélelem viszontagságainak emléke ennyi év után is kísért. Ez a korosztály fényes nappal is ösz- ázerezzen a sziréna hangjára, ha az csak egy tűzoltó, mentő vagy rendőrségi autó riasztó jelzése is. Fáradt, terhes álmaikban még fel- idé|Ö4ik bennük a vagonok kerekeinek a csattogása, melyek mind közelebb vitték a fronthoz. Sokan még ma is gyászolják az elveszett apát/ a szeretett férjet, a testvért vagy má­sokat. A fiatalabb korosztály számára ismeretlen háború még napjainkban is kísért. Ismeretes, hogy néhány hete megyénkben, Dunaharasz- tin a második világháborúból visszamaradt pánoáledhárító gránát robbant. A legifjabb korosztály soraiból ragadta el áldozatát a há­ború, de magával vitte az unoka életéért ag­gódó nagyapát is. | Potsdam és Jalta “tón mindenki hit­.----------------------------- te, szentek a fogad­ko zások: Soha többé háborút! Békét a világ­nak! •Valamennyi korosztály, benne az ifjabbak tömeges demonstrációkon kinyilvánított bé­kevágya is azt hirdeti, hogy az ember alko­tásra és nem pusztításra született. Szophoklész óta annyiszor elhangzott már: „Nincs csodá­latosabb, mint az ember”! És ez így igaz. Az emberiség jó akarattal, haladó szellemű te­vékenységgel óriási dolgokra képes. Ezt tá­masztják alá a tudományos fejlődés eddigi összes eredményei. De hiába a közel negyven évvel ezelőtti szent esküvések; az alkotók tehetségét szá­mos helyen a pusztítás szolgálatába állították. Bármennyi ellentét is tördeli az imperialista hatalmak szövetségét, abban valamennyien egységesek, hogy gyűlöljék a kommunizmust, a társadalmi haladást, mert hatalmukat fél­tik az új rendtől. Ez számukra szente-bb, mint az emberiség biztonsága. Mi mégis optimisták lehetünk. Ma már a föld és a kozmosz egyetlen részén sem csele­kedhetnek kényük-kedvük szerint. Mindig és mindenütt számolniuk kell a Szovjetunió, a szocialista világrendszer, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom, a fejlődő or­szágok haladásra törekvő népeinek erejével. Ez az erő az emberiség jövőjének biztosítéka. E gondolatok szellemében hangsúlyozzuk, hogy április 4-e — amelynek hajnala a sza­badsággal együtt a további nemzeti felemel­kedéshez is utat nyitott —, a legjelentősebb nemzeti ünnepünk; fénye együtt nő a visz- szaemlékezésre biztató évtizedekkel. Legnagyobb nemzeti ünnepünk, felszaba­dulásunk 39. évfordulóján adózzunk tisztelet­tel a felszabadítók, a munkásosztály hatalmát kivívók és megvédők emléke előtt, önfelál­dozásukból és eredményeinkből gyújtsunk erőt további feladataink megoldásához. Az ÉGSZÖV képviselői átveszik az kikötői díjai ■rdőel Agáét felvételei Krasznai Lajosnak, M MSZMP Pest megyei Bizottsága* első titkárának Budaörsön elhangzott beszéde. haladó erőkkel szembeni bizalmat igazolta az is, hogy a Magyar Függetlenségi Frontba tö­mörült pártok jelöltjei az 1949-es választáso­kon megkapták a szavazatok döntő többségét. Ezek után 1949. augusztus 20-án joggal ik­tathatták törvénybe a Magyar Népköztársa­ság alkotmányát, amely kimondta. „A Ma­gyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé!” A magyar néphatalom abban a harcban született meg és győzedelmeskedett, amelyet hazánkban a munkásosztály, az ország hala­dó erői folytattak társadalmunk alapvető, a nép számára létkérdést jelentő problémáinak megoldásáért. Ebben a lendületes korszakban nemcsak nagyszerű eredmények születtek, hanem vol­tak súlyos politikai hibák is, amelyekért drá­gán fizettünk. De azt is tudnunk kell, hogy az ötvenes évek negatív jelenségeinek az egyoldalú hangsúlyozása, az napjaink hibá­ja lenne. Nem kétséges, hogy az eredménye­ket, a sikerekért vívott harcot nehezebb sab­lonok nélkül, „művészi” erővel ábrázolni, megfogalmazni. Az elkövetett hibák pellen- gérezese pedig egyszerűbb és könnyebb sike­reket ígér. Ám a tényeket nem lehet meg­másítani. Az első hároméves terv ugyanis határidő_ előtt teljesült. Megszűnt a munka­nélküliség, az infláció, az újjáépülő ország­ban megkezdődött és e sokat vitatott kor­szakban folytatódott' a szocialista iparosítás, jelentősen emelkedett a dolgozók életszínvo­nala. Ebben a nehéz időszakban teremtődtek meg annak az alapjai, hogy az egykor elma­radott Magyarország, ma fejlett szocialista iparral és szocialista nagyüzemi mezőgazda­sággal rendelkezik. Ne engedjük ennek a korszaknak az érté­keit lebecsülni. Akik ezt egyoldalúan jelení­tik meg, azok elfelejtik, hogy amit ebben az időben a párt akkori vezetésével lelkes né­pünk megalkotott, az egy új élet, egy haladó társadalom kibontakozásának a jele volt. A társadalmi törvények sem mondanak el­lent annak, hogy az „új” keservben szüle­tik. Az ^ötvenes évek első felének vajúdásai, tévelygései nem azt bizonyították, hogy a történelem kereke visszafelé forgatható, ha­nem éppen azt, hogy egy elnyomás alól fel­szabadult nép — élén a leghaladóbb erőkkel — a legnagyobb nehézségek közepette is ké­pes újra egységbe tömörülni a külső és belső reakcióval szemben, tettrekészen küzdeni szo­cialista jövőjéért, vezető ereje képes szembe­nézni és leszámolni az elkövetett hibákkal és e közben újra erőt nyer. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az ellen- forradalom leverése után nem sokkal újabb történelmi tetteket vittünk végbe; a magyar Inezőgazdaság szocialista átszervezését. Ez a )szocialista átalakulás szilárdabb gazdasági alapokat, országunk dolgozó parasztságának ^virágzóbb életet s jövőt biztosított. ,, Az MSZMP lelkesítő programja alapján a 'szocialista építés újabb lendületet kapott, amelynek forradalmi alapja és forrása a tör­ténelmi tanulságokat magába foglaló, követ­kezetes szövetségi politika. | Gazdag, kiegyensiíiyozott bizakodó ké­---------------------------------í-------- pet mutat a 39 , évét ünneplő szocialista Magyarország társadalmi portréja. Hátterében sok-sok küz­delemmel, munkával, verítékkel; harccal és áldozatokkal is, de távlataiban megalapozott optimizmussal. Ezt a társadalmi portrét né­pünk, megyénk lakosságának döntő többsége szívesen vallja magáénak. Azok is, akik a bölcsőjénél jelen voltak és azok is, akik már e bölcsőben nevelkedtek. Ami ez idő alatt született, az sokaknak az életük művét jelenti és sokaknak örökségként jutott. Pest megye lakosságának több, minta fele már nem emlékezhet a saját tapasztala­taiból a felszabadulásra; még kevésbé az azt megelőző időkre. A fiatalabbak számára pe­dig a munkáshatalom megvédésének a kor­szaka is történelem. Tisztelettel és nagyrabecsüléssel adózunk azoknak, akik harcoltak a jelenért, és közel négy évtizeden át építették e hazát. Az örö­kösök előtt nem kisebb és nem könnyebb feladatok állnak; kötelességük tovább vinni és meghaladni az elődök művét. I Felszabadulásunk éy/°,rduk5ját.. ün­■--------------------------— népeljük. Az ünnep emlékeket idéz, mely emberi érzéseket és gondolatokat ébreszt mindannyiunkban. Élmények és emlékek fényében próbáljuk újra és újra megfogalmazni, mit jelentett ez a nap népünk sorsának alakulásában. Hiszen ez nem csupán egy fényes dátum történelmi ünnepeink sorában, hanem közülük is ki­emelkedő, mert a magyar nép legnagyobb sorsfordulója, létének gyökeresen új korsza­kának kezdete. Jelentőségét meghatározza az a tény, hogy történelmünk folyamán pa­rasztfelkelések, függetlenségi és szabadság- harcok, forradalmak estek áldozatul a hazai és a nemzetközi reakció túlerejének. Népünk­ből azonban sohasem tudták kiölni a szabad­ság reményét így volt ez akkor Is, amikor Horthy ellen- forradalmi rendszere a második világháború végső pusztulással fenyegető katasztrófájába sodorta a nemzetet. Népünk legki.válóbbjai, ha elszigetelten is, szembe szálltak a hitleri fasizmussal és hazai kiszolgálóival, önfelál­dozó küzdelmük az antifasiszta harcban egyesült nemzetek világtörténelmi győzelmé­ben teljesedett be. Az új haza honfoglalói­nak, azoknak a hősi munkáját, akik 1945-ben hozzáfogtak annak felépítéséhez, ami a ma­gyar munkások, parasztok és a haladásért küzdő értelmiségiek évszázados vágya és ál­ma volt, nem felejti ei az utókor. Tisztelettel számon tartja a nyomukba lépő ifjabb nem­zedék, amely gyarapodó tudással, növekvő felelősségérzettel és tettekben kifejeződő al­kotó kedvvel folytatja az apák nagy álmai­nak beteljesedését, munkásosztályunk forra­dalmi céljainak valóraváltását. A ma élő nemzedékek tisztában vannak ázzál is, hogy abban a világméretű küzde­lemben, amelyben az ember legyőzte az em­bertelenséget, a humanizmus a barbárságot, a békevágy a háborút, a Szovjetunióé volt a döntő szerep. A világ első szocialista államá­nak népei, hős katonái hozták a legtöbb ál­dozatot a mi szabadságunkért is. Felszaba­dult hazánk tájain; városaiban, és falvaiban sok tízezer szovjet katonasír domborodik. Emlékművek hirdetik hősiességüket. Hány hozzátartozó keresi ma is e földön hősi halált halt, életét a szabadságért, értünk áldozó nyughelyét. Mellettük ott pihennek a testvéri népek fiai és azok' a magyar hősök is; partizánok, katonák, akik fegyverrel harcoltak a náci megszállók ellen. Emléküket tisztelettel ápoljuk és örökre megőrizzük. Nemcsak a tisztelet virágaival. Sokkal inkább azzal a történelmi „emlékmű­vel”, amely a szocialista Magyarország építé­sében ölt testet. A felszabadulás — történelmi jelentősége mellett — az akkor élő nemzedéknek sok-‘~ színű, egyéni élményt is jelentett., Nyilván másképp emlékeznek erre Battonyán, másképp a Pest megyében elsőként felszaba­dult településeken: Jászkarajenön, Cegléden, Kocséron és másutt. Mást jelentett az abo- nyi kubikosoknak vagy a váci üzemek mun­kásainak, mást az egyszerű túlélőknek, és az illegalitásban harcolóknál^ | Mást és mégis egyet, a rettegés n-i l______________ü ___ül----- get, egy uj re­mé nysugarat, hatalmat a népnek, megélhe-;,; test, tanulást; egy szebb, nemesebb emberi ^ életet. A haladó nemzeti hagyományok mellett a szocializmust építő Szovjetunió történelmi példája lelkesített, katonai és gazdasági ere­je támogatást nyújtott, internacionalista kül­politikája kedvező külső feltételeket terem­tett a népi demokrácia létrejöttéhez, a prole­tárdiktatúra győzelméhez. Harminckilenc esztendő távlatából vissza­tekintve is, gigászi feladatnak tűnik, a ro­mokban heverő ország felemelése. Felrobban­tott hidak, lebombázott gyárak, szétlőtt épü­letek, megbénult közlekedés, az utcákon el­hullott lovaik tetemei fogadták a pincéből sá­padtan előbújó felnőtteket és gyermekeket. Ügy tűnt, mintha egyszer s mindenkorra min­den értékét vesztette volna; az ember, és az általa létrehozott alkotás egyaránt. Az Idősebb nemzedéknek mindez kitöröl­hetetlenül él az emlékezetében. Méginkább él azonban az ország újjáépítésének az em­léke. A Magyar Kommunista Pánt már 1944 novemberében meghirdette Magyarország de­mokratikus újjáépítésének és felemelkedésé­nek programját. Még dúltak a harcok az or­szágban, amikor 1945. március 15-én az Ideiglenes Kormány rendkívüli ülésén elfo­gadta az MKP földreform tervezetét. A lassan feledésbe vesző lelkesítő jelmon­datok; mint „Tiéd az ország, magadnak épí­ted!” „Arccal a vasút felé!” „Földet vissza nem adunk!”... új korszakot nyitottak ha­zánk történelmében. Ez a Duna—Tisza táján élő, sokat szenve­dett nép sorra nyerte a béke csatáit. Taka­rította a romokat, újjáépítette a vasutat, a gyárakat; birtokba vette a földet, a legalap­vetőbb termelési eszközöket; éhesen, de egy emberként lelkesen temette a háborút, fo­kozatosan teremtette meg fényesnek ígérke­ző életének alapjait. Az MKP által vezetett baloldali blokk és az általa teremtett politikai és cselekvési egy­ség eredményeként 1947. augusztusában a reakció minden mesterkedése ellenére az or­szággyűlési választásokon a demokratikus erők győzelmet arattak, s a legtöbb szavaza­tot a nép számára felemelő és világos prog­ramot adó MKP kapta. A földreform, az ál­lamosítások megvalósítása, a dolgozók érde­keit szolgáló vívmányok megvédése bizonyí­totta a kommunisták vezető erejét. I A két munkáspárt egyesülése követ­I H nei munkáspárt keztében 1948-ban a forradalmi fejlődés kiszélesedett, társadal­mi bázisa megerősödött. Ez az egyesülés meg­felelő biztosítéka lett a szocialista állam, ■ a proletárdiktatúra megszilárdulásának. A munkásosztály egységes pártjával ét • Manapság a társadalmi élet középpontjá­ban a gazdasági' kérdések állnak. Valameny- nyien tudjuk', hogy a külső körülmények és számos más tényező kedvezőtlen alakulása az elmúlt években nehéz gazdasági helyzetet teremtett számunkra. Ez reflektorfénybe ál­lította fogyatéko&ágqinkat, az elavult ter­meié#! módszereket és berendezéseket, és nem egy esetben gondolkodásunk korszerűt­len vonásain U, Látnunk kell, hogy a gazda­sági munka feltételei egyre szigorúbbak. A népgazdaság egyensúlyának javítását szol­gáló termelés, a tartalékok mozgósítása, a ru­galmas alkalmazkodás ... ezek ném puszta frázisok, hanem a jövőnket alapvetően meg­határozó követelmények. Meg kell érteni a gazdasági és a társadalmi élet különböző szférájában dolgozóknak, hogy céljainkat csupán a tennivalók alapos is­meretének a birtokában, korszerű szemlélet­tel, jó érzékkel, következetes politikai és cselekvési egységben lehet teljesíteni A feladatok ismeretének a hiánya, a lehe­tőségek elhalasztása, a lelkiismeretlen munka nem lehet bocsánatos bűh. A felismerés, a tudás, a hit és az akarat egysége adja napjaink forradalmiságának igazi tartalmát. Mai összetett feladataink megoldása, az ország előrehaladásának a biz­tosítása nem jelént sokkal kisebb megpróbál­tatást, mint valaha az ország újjáépítése, a termelés beindítása, a normális emberi élet feltételeinek a .megteremtése. S ez legalább akkora hitet és egységet is kíván, mint ak­kor a népben volt. | Mi ami táplálhatja tosnak tartott egységet megalapozó hitet? Mindenekelőtt az, hogy több mint negyed­századon át kipróbált hazafias és inter nacio­nalista párt vezeti népünket. Erőfeszítései nyomán egyre szélesebben bontakozik ki a szocialista demokrácia. Tömegek tulajdonsá­gává válik a közügyek és benne az egyéni sorsok intézésének a szándéka, amihez társa­dalmi rendünk az érdemi döntés jogát és le­hetőségét egyaránt biztosítja. Tovább bővül és .új garanciákkal gyarap­szik a munkások, a dolgozók beleszólási joga az üzemek, a munkahelyek életébe. A valóságos lehetőséggé vált szocialista társadalomért végzett gazdaságii, politikai, társadalmi, kulturális munka, és ennek nyo­mán a szocialista közgondolkodás kialakítása magasabb rendű célokat, új értelmet ad az ember élétének. Többek között ez az, amire hitünket és lel­kesedésünket alapozhatjuk. Ma is olyan idő­ket élünk, amikor naponta vizsgázhatunk helytállásból és hazaszeretetből. A tömegek hűségére és ragaszkodására a negyvenedik születésnaphoz közeledő szocialista- hazánk­nak * ma is nagy szüksége van, mert a nehéz­ségek is nagyok, amelyeket le kell küzde­lmünk. Sok minden akad e hazában, ami ki­válthatja a jogos bírálatot, de nincs közötte egyetlen olyan gond sem, amit ne a szocia­lista vívmányok további erősítésével, elmé­lyítésével lehetne megoldani. Volt és van tehát értelme és eredménye népünk minden eddigi erőfeszítésének; min­den lépés ezen az úton gazdagíthatja, értel­mesebbé teheti életünket. Pest megye népének léte és közérzete la ettől függ. Ez a sajátos táj, egy rendkívül erőteljesen fejlődő településgyűrűt, önmagá­ban is virágzó ipart és korszerű mezőgazda­ságot tud felmutatni. Az elmúlt 39 év alatt a társadalmi fejlődésnek valóságosan egyik ko­hója lett, amelyben munkásosztályunk egy jelentős hányada formálódik, ötvöződik, s amelyben egy új típusú parasztság találja meg számításait. Az itt élő nemzetiségi lakosság úgy fejlesz­ti saját kultúráját, hogy az új színekkel gaz­dagítja a kialakuló szocialista nemzeti egy­séget. Ez a megye igazi és méltó otthona lett azoknak is, akik igényeiknek és adottságaik­nak a legjobban megfelelő munkahelyeket keresve és találva, az ország különböző tá­jairól idetelepültek. Itt a főváros közelében életünket, mun­kánkat sajátos ritmus hatja át. Az ország szívének, Budapestnek a lüktetése hatással

Next

/
Oldalképek
Tartalom