Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-14 / 88. szám
1984. Április ii., szombat S Szeizmológiai kutatások Magyarországon Előre jelezhető a földrengés? Az újságok hasábjain szinte naponta értesülünk azokról a hírekről, amelyek a világ távolabbi vagy közelebbi pontjain végbement katasztrófákról, többek között a földrengésekről számolnak be. A távoli természeti csapások hazai katasztrófák lehetőségére hívják fel a figyelmet, így a szeizmológia a társadalmi érdeklődés központjába került szerte a világon. A szeizmológiai kutatás fontosságáról, a magyarországi földrengésjelző hálózat korszerűsítéséről a Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet szeizmológiai obszervatóriumában, dr. Bisztricsány Ede tudományos osztályvezetővel beszélgettünk. Gyors fejlődés • A szeizmológia fejlődése a 7Ores években igen nagy mértekben felgyorsult. Mivel magyarázható ez? — Valóban, a földrengéstan nagymértékű fejlődésének lehetünk tanúi. E fejlődésnek több magyarázata van. Ezek közül elsőnek — bár ez nem fontossági sorrend — a tömegtájékoztatást tekinthetjük. Hiszen az emberek a világ távoli pontján történt katasztrófákról a lehető legrövidebb időn belül értesülnek. Ugyancsak erőteljesen foglalkoztatják az embereket e természeti csapások hazai lehetőségei. A fejlődésnek egy másik ága közvetlen kapcsolatban van a nukleáris bombakísérletekkel és az atomháború fenyegetésével is, valamint az elektronika korszerűsödésével. A hazai szeizmológia fejlődéséről szólva, nem hanyagolható el az a tény, hogy a katasztrófák következményeinek elkerülésére a Honvédelmi Minisztérium fejlett Polgári Védelmi alakulatokat hozott létre, amelynek országos parancsnoksága többek között a szeizmológiai kutatásokat is mind erkölcsileg, mind a gyakorlatban hatékonyan támogatja. Pillantás a múltba — A földrengés kérdésével hazánkban csaknem 170 évvel ezelőtt foglalkoztak, hiszen az 1810-ben lezajlott móri rengésről Kitaibal és Tomtsányi már 1814-ben készítettek olyan tanulmányt,amelyben., körülhatárolták a kárt szenvedett területet, azaz bevezették — a világon az elsők között — az izoszeizta fogalmát. Ettől kezdve több tanulmány is született a századfordulóig lezajlott földrengésekről. A szervezett kutatás kezdetének azonban 1905-öt tekintjük. A földrengéskutatás kiemelkedő alakja, Kövesligethy Radó ebben az évben az MTA támogatásával megalapította Budapesten a földrengési obszervatóriumot és a Nemzetközi Földrengési Számoló Intézetet. A központi obszervatórium helyéül a Magyar Nemzeti Múzeum pincéjét jelölték ki. Ettől kezdve vált lehetővé a rendszeres műszeres megfigyelés, és ennek folyamánya- ként az észlelésen alapuló elméleti munka. Távászlelő-liálózat — Az obszervatóriumban dolgozó tudományos dolgozók vizsgálatának eredményét felhasználják az egész világon. Az első nemzetközi sikert a felületi hullámok időtartamán alapuló földrengés magnitúdó számítási módszer hozta, amelyet 1957-ben mutattunk be először a torontói nemzetközi konferencián. Uj szeizmikus várhatósági térkép készült, számos izoszeizta térképet szerkesztettünk, s mindezek elősegítik hazánk területén a lakótelepek, ipari létesítmények gazdaságos és földrengésbiztos tervezését. A szeiz- micitás térképek további részévé váltak a szocialista országok együttműködése keretében megszerkesztett Közép- Európa földrengés-veszélyez- tetettségi térképének. A mik- roterületbeosztási térképek gyors elkészítésére módszert dolgoztunk ki, és az ez irányú kutatásainkat tovább kívánjuk folytatni. Bányabiztonsági vizsgálatokat néhány év óta végzünk, és javaslatot készítettünk az Ipari Minisztérium részére, mi módon lehetne a bányakatasztrófák bekövetkezésére előrejelző tudományos vizsgálatokat végezni. A távészlelő-hálózat létrehozása igen bonyolult feladat. Néhány egység kivételével hazai erőből fejlesztjük ki az automatikus észlelő, jelfelismerő és helymeghatározó rendszert. Az ennek kifejlesztésénél kapott eredmények felhasználhatók a bányabiztonsági vizsgálatokhoz szükséges műszerek kidolgozásánál is. Remélhetőleg a megindult munka hamarosan egy korszerű földrengésjelző-hálózathoz vezet, melyet állandóan továbbfejlesztünk. Az atomcsendért Mint már megállapítottuk, a szeizmológia fejlődésének másik oka közvetlen kapcsolatban van a nukleáris bombakísérletekkel és az atomháború fenyegetésével. Miután az első nukleáris robbantást 1945- ben végrehajtották, a nukleáris háború veszélye Damoklész kardjaként lebeg az emberiség feje fölött. Az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Anglia légköri kísérletei után rövidesen megkezdődtek azok a tárgyalások, amelyekkel meg akarták akadályozni a nukleáris fegyvergyártás elterjedését. Tudjuk azt is, hogy ez csak részleges eredményt. Jiozott, hiszen a tárgyalásokban részt nem vevő több ország is végrehajtott hasonló kísérleteket. A leszerelési tárgyalások azonban tovább folytatódtak, és a három említett hatalom a légkörben, világűrben és tengereken kísérleti tilalomban, a föld alatti robbantásokra mennyiségi felső korlátban egyezett meg. O A teljes tilalom megszületését előkészítő tárgyalások jelenleg is folynak. Felvetődili a kérdés: mi a szeizmológia szerepe a teljes atomcsend megteremtésében? — Röviden: a tilalom ellenőrzésének leghatékonyabb eszköze a szeizmológiai világhálózat. Bővebben: a teíjes atomcsend létrehozásával kapcsolatos problémák közül a legtöbb vitát a megkötendő szerződésben vállalt kötelezettség megtartásának ellenőrzése okozta. Ugyanis a szocialista országok és az államok döntő többsége azt az álláspontot képviseli, hogy a tudomány és a technika, mindenekelőtt a szeizmológia mai fejlettségi szintjén, minden érintett állam a saját ellenőrzési eszközeivel megbízhatóan ellenőrizheti a szerződéses kötelezettségek megtartását: a föld alatti nukleáris robbantásokat képes megfelelően észlelni, és a természetes eredetű szeizmikus jelenségektől megkülönböztetni. Az Egyesült Államok és néhány szövetségese azonban ezt az ellenőrzési módszert nem tartja kielégítőnek, és ragaszkodik ahhoz, hogy az ellenőrzési rendszerben helyet kapjon valamilyen formában a helyszíni ellenőrzés lehetősége is. A különböző fórumokon folyó tárgyalások 1976Úszó laboratórium Útnak indult a vízvizsgáló Elindult Siófokra az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság hajójavító műhelyéből egy — mint megírtuk — ott készült és felszerelt speciális hajó. A Balaton vizének kémiai és biológiai vizsgálata, ellenőrzése lesz a feladata. Az ennek megfelelően vízvizsgálónak nevezett 30 méter hosszú és 6 méter széles úszó laboratórium végighajózik a Tiszán, Titeltől pedig a Dunán és a Sió-csatornán hajózik siófoki állomáshelyére. A hajóban — a Balaton-ku- tatók részére — 6 kabint és 8 munkahelyes korszerű műszerekkel felszerelt laboratóriumot alakítottak ki. ban olyan szakaszba jutottak, hogy az eltérő nézetek áthidalása kompromisszum alapján reális lehetőséggé vált. Nemzetközi rendszer — A genfi leszerelési bizottság ezért úgy határozott, hogy a tárgyalásokba bevonja a szeizmológia tudományának szakértőit is. A csoportnak az a feladata, hogy a nemzetközi együttműködés olyan módszerét alakítsa ki, amely lehetővé teszi a szeizmológiai jelenségek kielégítő észlelését és azonosítását. A csoport tevékenységének néhány szakasza lezárult, jelentéseit átadta a leszerelési bizottságnak. A tudományos szakértőknek a csaknem nyolcéves munkája jelentős elvi alapul szolgál a teljes atomcsendről megkötendő szerződés köteTezettsé- geinek megtartását ellenőrző nemzetközi rendszer kialakításához. Ez a feladat azonban már nem egyedül a szakértőkre vár. A politikai döntésektől függ, hogy a nemzetközi együttműködés mikor és milyen mértékben valósítható meg. A teljes atomcsend megteremtésére jelenleg is intenzív tárgyalások folynak. Analóg jelküldés — A mostani ötéves terv kezdetén módot kaptunk arra, hogy a jelenleginél korszerűbb szeizmológiai hálózatot építsünk ki. A fejlesztés a műszerépítéshez szükséges anyagiakat biztosította. A tér vek szerint a jeleket rádió- láncon keresztül juttatjuk a budapesti: központba, ahol automatikus jelfeldolgozást tervezünk. Analóg jelk'ildés a mátrai állomásról már évek óta, Újkígyósról pedig 1983-tól folyik. A végleges digitális adatközlés és automatikus jel- feldolgozás jövőre várható három állomás felhasználásával. A megindult munka remélhetőleg hamarosan egy korszerű földrengésjelző-hálózathoz vezet. Dr. Mérő Éva Tápióbicskei divat Gyermekruhák Világos, könnyű kelmék halmozódnak mostanában a Háziipari Export Szövetkezet tápióbicskei részlegének raktáraiban, s a varrógépeken. Fodros szoknyácskák, szalagos térdnadrágok készülnek, a legújabb divat szerint. Minden bizonnyal örömmel fogadja majd megjelenésüket a válogatós bakfis közönség az üzletekben. Negyvenhét tápióbicskei asszony varrja a gusztusos gyermekruhákat a szövetkezetben, s ötvenhárom bedolgozó díszíti azokat kézi hímzésű mintákkal. A részleg csak 500—2000 darabos kis szériákat készít a belföldi piac megrendelésére, de havonta nyolc-tíz különböző fazon kerül ki a szorgos asszonyok keze alól. A tavaszi, nyári idényre készülő termékek a Centrum áruházak, a budapesti új Metró-áruház választékát bővítik majd, de szállítanak az ország sok más nagyvárosába, Pécsre, Kaposvárra, Szolnokra és Nyíregyházára is. Hamarosan hozzálátnak majd a varroda épületének bővítéséhez. Az építkezés befejeztével kényelmesebben, kulturáltabb körülmények között, még nagyobb kapacitással dolgozhatnak a tápióbicskei asszonyok. Két diplomával a zsebben Nem a leckét kérik Vállfa csipeszekkel Az áruházakban ezekre az ügyes, ötletes vállfákra akaszthatják legpraktikusabban az eladásra váró férfi- és női ingeket, illetve blúzokat, a konzolokra. A speciális, csipeszes vállfák nem fából, hanem műanyag bevonattal ellátott fémből készülnek a bugyi Tessedik Sámuel Tsz műanyagüzemében. Trencsényi Zoltán felvétele Amikor először végigjártam Gabival az üzemeket, irigykedve néztem, milyen szeretettel, elismeréssel köszöntik őt az emberek. Kis Péterné 1976-ban került a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat solymári gyáregységébe. Ez a második munkahelye. Az egyetem után — faipari mérnök — Óbudán dolgozott, de mert időközben megszületett kislányát ott nem tudta a bölcsődében elhelyezni, lakásukhoz közelebb keresett munkahelyet. magam előtt, és végül is a fizetésem sem kevés. — Bár nem maradtam otthon 3 évig gyesen, az az egyéves kiesés is sokat jelentett. Nem hiszem, hogy elsősorban anyagi okokból jöttem vissza dolgozni, inkább azért, mert féltem, hogy szakmailag lemaradok. Amikor egy NSZK kisszá- mítógépet vásárolt a vállalat 1981 decemberében, a solymári gyáregységnek, Kis Péterné a számítógépcsoport vezetője lett. Munkájuk nemcsak a gép kezeléséből áll, a birtokukban levő információk alapján (a megrendelés beérkezésétől a kiszállításig minden adat átmegy a kezükön), kicsit kereskedők, anyagbeszerzők, értékesítők is ők. — Jelenlegi beosztásomból átlátom a gyáregység egész termelési folyamatát, úgy a részletkérdésekben, mint a nagyobb dolgokban is kikéri az igazgatónőnk a véleményemet. S azt az előbb említett perspektívát éppen a számítógép alkalmazásában látom. Egyelőre önálló programokat még nem készítek, de arra már kaptam lehetőséget, hogy a meglevőket továbbfejlesszem. A műanyag ajtó, ablak pedig ugyanazt a funkciót tölti be. mint a fából készült. Ezzel azt akarom mondani, hogy egyáltalán nem kerültem messze szakképzettségemtől, mert elsősorban mérnöknek érzem magam, s csak másodlagos az, hogy éppen faipari szakon végeztem. Hasznos egyeztetés | _ — Pillanatnyi szervező, bonyolító, javaslat-előkészítő munkámban pedig hasznát tudom venni az egyetemen tanultaknak, még akkor is, ha tételszerűen senki nem kéri tőlem számon a leckét. A gazdálkodói szemléletmódra, amit mindig össze kell egyeztetnem mérnökként a gyáregység műszaki-technológiai lehetőségeivel, itt szükség van. Ezért tanultam hát tovább. Eller Erzsébet Munka és család — A műszaki csoportba vettek fel, mint gyártmány- fejlesztőt. Csupa férfi közé kerültem. Bár nem szívesen mesél erről: gyakran húzták őt a fiúk azért, mert a munka, a család mellett — hiszen közben megszületett második gyermeke is — újra egyetemre járt. Második diplomáját építőipari gazdasági mérnökként szerezte. S azt is jó eredménnyel. — A szakmám faipari mérnök, mikor idekerültem Solymárra, ez is faipari üzem volt. Ajtót, ablakot, bútort gyártottunk. Majd ahogy ez gazdaságtalanná vált, 1978-ban megindult a műanyag ajtók és később a műanyag ablakok készítése. Ma már csak ilyen termékekkel foglalkozunk. Mégis miért maradtam itt? Időközben sikerült beilleszkednem, perspektívát látok Vásámap — Ráckevén Az üzletek a földön köttetnek Vásár Ráckevén, A minap fázós, esőbe hajló időben, szekéren, utánfutón, furgonokon, Ladán, meg rozoga mikrobuszon érkezett a portéka már jókor reggel. Ki csak a közeli Makádról, ki Adonyból, megint más Kecskemét környékéről vette útját Ráckevére. És jöttek Pestről is, az üzlet reményében. No, nem malacot vagy lovat, de mondjuk léggömböt eladni. Volt is keletjük, a kapuban árult kukac- és nyuszilufiknak, mert gyerekek is elkísértek cgy-egy szülőt, nagyszülőt. Aki pedig otthon maradt, vásárfiának kapta. A jóslat bevált A kerítésen belül már jóval bonyolultabb ügyletek folytak, a kereskedés sokszáz éve kialakult rítusa szerint. Az eladó kínál, dicsér, a vevő mustrál, fontolgat, kritizál és persze sokallja az árat. Ha nem így történik, az érdeklődő vagy balek, vagy... — Mennyiért adja a malacokat? — kérdi egy fiatal fér. fi a foltos, kétségtelenül formás kis állatokra mutatva. — Ezerkettő darabja, de nagyon jó fajta, mindent megeszik. — Szépek, — mondja párjának a férfi, s láthatóan még az árral sincs baja. — Hányat tetszik? — Köszönöm, csak nézegetünk. — Ja úgy! — az asszonyság már fordul is másfelé. Odébb, kisebb turcsiorrúak- ból bújik össze fázósan egy tucatnyi. — Adja kilencért, viszem az egészet! — Ezer! — Ugyan már! Hisz még miskároltatni is kell, az is egy százas... — Megmondtam, ezer! — Akkor viszi haza! Ebben maradnak, s mint később kiderül, a jóslat bevált. Háta jelzi Megyünk odébb: kapható itt bekecs és pulóver, butikáru, szerte az országban olyan, mintha egy kéz csinálta volna. Vannak azután kalapok, vájt teknők, szárnycsattogtató színes fa pillangók, fából készült jókora laskaszűrők, kisipari bútorok. Babák és játékok, soha el nem hervadó művirágok és egyéb műanyag csodák tucatjával. Kosarak és gyékényszőnyegek, béklyó a borjú lábára, cifra ostor és ki győzné felsorolni, még mi. Itt vannak persze az elmaradhatatlan lacikonyhá- sok: a korral haladók lakókocsiból kínálják a hamburgert. Többségük azonban hagyomá. nyosan sátor alól buzdít evésre, de a dolog úgy áll, hogy több a dermedező sülthal és sültkolbász, mint az éhes ember ... Nem ilyen langyos az üzletmenet a sörösöknél, hideg ide vagy oda, gurgulázik lefelé jócskán a folyékony kenyér. A piac hátsó frontja a borjaké, de leginkább a lovaké. Bábeli a hangzavar, férfiak cserélnek eszmét nagy hangon, tarka kendős asszonyaik kont- rázása mellett. — Mennyi? — kérdi egy kupec a csikóját áruló paraszt- embertől. — A Csilla? Tizennyolc. Emberünk az időközben odaérkezett főnökre sandít, nyomban megérti annak szeme villanását. — Mutassa a lábait! Megtörténik. Az alkusz hátrább lép, nézi innen, nézi on. nan a jószágot, s közli a szentenciát. — Elöl rövidebb, mint hátúi! Tízezer. Csere lenne A gazda méregbe gurul, még mit nem! Háta jelzi, hogy részéről a tárgyalás befejeződött. A páros már másutt kereskedik, de a bácsi még mindig dohog. Ilyen sértést — rövidebb az eleje —, s vigasztalón paskolja Csilla tomporát. Ám nem csupán Csillát éri méltatlanság, egy másik érettkorú lovat is, amely csere tárgyát képezhetné, ha gazdája is úgy akarná. De nem akarja, pedig a helyette felkínált Sanyi igazi főnyeremény. Ne lássam a családom, ha a Sanyi nem többet ér, Bírja az ekét, a munkát. Ezt a szekeret, itt ni, leláncolom, és akkor is elhúzzál — Ez meg hogy’ kapkodja a levegőt. Gyenge a tüdeje — kapcsolódik be az alkudozó fejkendős felesége. Hogy a2 áldott jó Sanyit miért akarnák mégis elcserélni, az titok marad, mert közben arra húz valaki egy bőgő borjút. — Hát ez a boci mibe kerül? — érdeklődöm. — Tízezer forint — így a tulaj. Az imént még hévvel ócsár. ló asszony elneveti magát. Reggel még kilenc volt. Na, ez se alszik ma új helyen ... A gazda a bajusza alatt morog — ha nem hát, nem. De legalább tízezerért nem kelt el — gondolhatja. Majd legközelebb Köttettek azért sikeres űzte. tek is, amiről üresen billegő, vagy éppen megrakott utánfutók tanúskodtak, esetleg luftballon. Délben, mintegy vezényszóra, pakolni kezdtek az árusok. Akinek ezúttal nem sikerült boltot csinálnia, annak majd sikerül legközelebb, a követ, kező vásárok valamelyikén ... Szigetin Teréz
