Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-14 / 88. szám

1994. Annus 14., SZOMBAT 3 BEFEJEZŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA « (Folytatás az 1. oldalról.) szerető új nemzedéket nevel­jen. Ebben a íolyamatoan minden iskolatípusnak onaiio, de a többiéhez is kapcsoioao feladatai, sajátos funkciói van­nak: és lesznek. A gimnáziumi oktatás súlyát olyan intézkedések bevezeté­sével növeljük, amelyek lene- tővé teszik, hogy az érettségi birtokában azonnal, vagy más esetekben rövid iaeju átkép­zés útján önálló munkakör be­töltésere is alkalmasak legye­nek a fiatalok. Fontos lépes a technikumi oktatás visszaho- zatala intézményrendszerünk­be: Jelentős az a törekvés, amelyik a szakközépiskola és a technikum első két évfolya­mának képzését egyesíti, mert így jó színvonalú közismereti oktatást kap minden tanuló, ugyanakkor a szakmai-elméle­ti képzés a továbbtanulást ala­pozza meg. Nagyobb gondot akarunk fordítani a szakmun­kástanulók képzésére. Itt az lesz az alapvető változás, hogy a nagyobb tudást igénylő szak­mákban az érettségizetteké­hez közelálló szintű közisme­reti oktatásban részesülnek a fiatalok. Szorosabb lesz a munkahelyek és a szakmun­kásképzők közötti kapcsolat. A felsőfokú oktatás meg­újulására is szükség van. Fő­ként arra törekszünk, hogy a tanárok és a diákok önálló cselekvési, döntési lehetősége növekedjék. Bővül az intéz­mények belső demokráciája. Szigorítjuk a nyelvtanítással és -tanulással kapcsolatos kö­vetelményeket, s bővítjük az intézmények kutatási lehetősé­geit. A felső fokon tanulók be­illeszkedését kívánjuk meg­könnyíteni azzal, hogy időle­gesen megszakíthatják tanul­mányaikat, illetve — azokkal párhuzamosan — részt vehet­nek nemcsak az egyetemi-főis­VÁLASZ A FELSZÓLALÁSOKRA Pest megyei képviselők az ülésteremben kólái, hanem a helyi, sőt az országos közéletben is. Szigo-1 rítjuk az előmenetel elbírálá­sát. Azt akarjuk elérni, hogy kemény munkával jussanak az arra érdemesek a diploma bir­tokába. Az iskolaügyben minden fo­kon meghatározó szerepe van a pedagógusoknak. Az ő fel­adatuk, hogy utódainkat — családdal közösen — gondol­kodó, tanult, haza- és mun­kaszerető emberré neveljék. Ha a társadalom tisztelettel és megbecsüléssel veszi körül a pedagógust, akkor megte­remti annak a lehetőségét, hogy igaz szocialista ember legyen. A kormány ismeri a pedagógustársadalom gondjait, szándékában van, hogy ezek feloldásához fokozatosan meg­tegye a szükséges lépéseket. Sarlós István befejezésül új­ra megerősítette: a kormány — a párt politikájának meg­felelően i- a magyar oktatási rendszer fejlődésére, a tan­anyag korszerűsítésére, a pe­dagógiai módszerek finomítá­sára a jövőben is jelentős esz­A tanácskozás szünetében (balról jobbra) Sarlós István, Gáspár Sándor, Méhes Lajos, Cservenka Ferencné és Huszár István leményt, sértik a közerkölcsöt szocialista társadalmunkban. Vegyük sorra. Állami és tár­sadalmi tulajdon gondatlan kezelése, jogtalan előnyök, munkával alá nem támasztott jövedelmek szerzése, csúszó­pénz, megvesztegetés, hata­lommal való visszaélés stb. Kimond va-kimondatlanul: a létező szocializmus még nem hatott annyit minden egyes tudatra, hogy az emberek ön­ként tartózkodnának a fen­tebb felsoroltaktól. Az embe­rek — ha nem is feltétlenül vétkességre hajlamosak. — esendők. Hová jutnánk ellen­őrzés, számonkérés, felelősség­re vonás nélkül? A közérdekű hétköznapi jelenségek vizsgá­latát jól oldotta meg a népi ellenőrzés, amelynek tagjai vállalták a legritkábban nép­szerűnek ítélt feladatot: se­gítséget nyújtanak az állam törvényeinek megtartásához, a társadalmi tulajdon védelmé­hez, a visszaélések leleplezé­séhez. A népi ellenőrzésről szóló törvény jónak bizonyult. Üjat fölösleges lett volna al­kotni. Az országgyűlés tavaszi ülésszakán törvényerőre emelt módosítások a társadalom, a gazdasági élet változásait kö­vetik, az új körülményeket szolgálják. AZ ELLENŐRZÉS azonban önmagában nem jelent min­dent. Ha az ellenőrben ellen­séget látunk, magunk is meg­próbáljuk kijátszani, ha a kü­lönböző jogtalan előnyök meg­szerzését, a közösség vagyo­nának károsítását bocsánatos bűnnek tartjuk, az ellenőrök szélmalmok ellen fognak har­colni — s mi látjuk kárát — valamennyien. Az ellenőrzés mindannyiunk érdekeit védi. Igen fontos tehát abban akár személyesen, akár a szocia­lista demokrácia valamely fó­rumának közreműködésével részt vennünk, Amennyiben ezt tesszük, akkor egyre rit­kábban fordul elő, hogy fehér foltokra bukkanunk az ellen­őrzésben, s mindinkább az lesz az ellenőrzés, aminek szü­letett: népi. Mert csakis így tölti be nemes hivatását: föl­fedi a törvények végrehajtá­sa során észlelt hibákat, hogy azokból a vezetés a szükséges következtetéseket levonva megfelelő intézkedéseket te­hessen. B. I. Bata János (Pest m. 12. vk.), a Gyömrői Ruházati Ktsz el­nöke megelégedéssel fogadta a közoktatás fejlesztési prog­ramjának azokat a téziseit, amelyek hangoztatják: erősí­teni kell az együttműködést a felnövekvő nemzedék nevelé­sében részt vevő intézmények­kel, különösen a családdal, a gyermek- és ifjúsági szerveze­tekkel, valamint a fiatalok képzésében közreműködő munkahelyekkel. A képviselő a család szerepét különösen a becsületes munkára nevelés­ben, a pályaválasztás segíté­sében, a gyermek képességei, egyéni adottságai és reális le­hetőségei mérlegelésében tar­totta fontosnak. Felszólalásá­ban emlékeztetett arra, hogy a szakképzett munkaerő hiá­nya Pest megyében is több mint tíz éve gondot jelent. A most felnövekvő fiatalok so­raiból úgy pótolhatók a ma hiányzó szakemberek, ha a szakmunkásképzés feltételeit javítani lehet. Ma még a Pest megyei szakmunkásképző iskolák közül hat intézmény­ben részben vagy teljesen két műszakos oktatás folyik. A nagy létszámú csoportokból kikerülő szakmunkástanulók közül sokaknak nehézséget okoznak az alapvető számtani műveletek, a helyesírási, a fo­galmazásbeli tudnivalók. Ezeknek a gondoknak a meg­szüntetésére az elismerést ér­demlő pedagógusi törekvések ellenére sincsenek meg a kel­lő feltételek — hangsúlyozta. Nyomatékkai szólt arról: a mind korszerűbb, minden piacon értékesíthető termékek előállítása széles körű szaktu­A köz- és felsőoktatási fej­lesztési programmal foglalko­zó előterjesztés vitájában el­hangzottakra Köpeczi Béla művelődési miniszter vála­szolt. Megköszönte az elhang­zott észrevételeket, javaslato­kat, majd így folytatta: a szakmai és társadalmi viták után különösen jó volt azt ta­pasztalni, hogy az országgyű­lésben a társadalom különböző rétegeinek képviselői szólaltak meg és fejezték ki egyetérté­süket programunkkal. Ez a társadalmi konszenzus szüksé­ges ahhoz, hogy ne csak a dúst igényel. A felszólaló úgy vélte: fontos lenne, hogy a nagyüzemi szakmunkásképzés mellett a kisebb szervezetek, sőt a kisiparosok is jobban érdekeltek legyenek a kihaló, illetve hiányszakmákra is ki­terjedő képzésben. tervek véglegesítésére kerül­jön sor, hanem arra is, hogy elkezdjük, vagy inkább foly­tassuk annak az akciótervnek a végrehajtását, amelyet a Mi­nisztertanács az 1983. decem­beri ülésén jóváhagyott. Befejezésül szólt arról, hogy oktatási fövény készül és a jövő év első felében a tör­vényjavaslat az országgyűlés elé kerül. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés a közok­tatás és a felsőoktatás fejlesz­tési programját egyhangúlag elfogadta. AZ ALKOTMÁNYJOGI TANÁCS egyetemi tanára a tézissorozat realizmusát és pedagógus­központúságát méltatta, mond­ván: azzal, hogy a program a pedagógus alakját, élet- és munkakörülményeit állítja kö­zéppontba, távlatot ad az ok­tatásnak. Gyuricza László (Veszprém m. 2. vk.), a Veszprém megyei Tanács el­nöke felszólalásában kifogá­solta, hogy a körzetesített is­kolák számára a megnöveke­dett terheikhez nem biztosí­tották a tárgyi feltételeket. Dr. Végh György (Zala m. 5. vk.), a Keszthelyi Agrártu­dományi Egyetem tanszékve­zető tanára kiemelte, hogy a fejlesztési irányokat helyesen foglalja össze a program. Pásztóhy András (Somogy m. 4. vk.), a szentgáloskéri Béke Tsz elnöke szóvá tette: bár a mezőgazdasági termelés bruttó értékének több mint 50 százalékát az állattenyésztés adja, az ágazat számára nem képeznek egyetemi szintű szakembereket. Sztrapák Fe­renc (Bács-Kiskun m. 6. vk.) újságíró, a Petőfi Népe fő- szerkesztője hangsúlyozta, hogy mind több szakmában elengedhetetlenné válik az automatizálás tanítása, s válik nélkülözhetetlenné a nyelvi, kommunikációs kifejezőképes­ség növelése. Dr. Bognár Rezső Ezután a napirendnek meg­felelően megválasztották az Alkotmányjogi Tanács tagjait. Apró Antal bejelentette, hogy a Hazafias Népfront Országos Elnöksége javaslatot terjesz­tett elő az Alkotmányjogi Ta­nács tisztségviselőinek és tag­jainak megválasztására, ezt a javaslatot egyébként a képvi­selők között már korábban szétosztották. Az országgyűlés űr. Bognár Re- rső akadémikust (Hajdú-Bihar m.. e. vk.), a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanszékvezető tanárát az Alkotmányjogi Tanács elnökének, dr. Röder Editet (Buda­pest, SÍ. vk.), az Országos Ügyvé­di Tanács elnökhelyettesét az Al­kotmányjogi Tanács titkárának. Avar Istvánt (Budapest, 67. vk.). a Katona József Színház színművé­szét, dr. Csendes Bélánét (Buda­pest, 60. vk.). a XX. kerületi Ady Endre úti általános iskola igazga­tóját, dr. Eleki Jánost (Békés m„ 7. vk.), a TOT főtitkárát, Fock Je­nőt (Győr-Sopron m., 5. vk.). az MTESZ elnökét, Herczeg Károlyt (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 11. vk.), a Vas-, Fém- és Villamos­energiaipari Dolgozók szakszerve­zetének főtitkárát. Huszár Istvánt (Borsod-Abaúj-Zemplén m.. 19. vk.), az MSZMP KB Társadalom- tudományi Intézetének főigazgató­ját, Medvetzky Antalnét (Baranya' m.. 4. vk.), a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola docensét, Szépvölgyi Zoltánt (Budaoest, 57. vk.), Buda­pest Főváros Tanácsának elnökét, dr. Gellért Györgyöt, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott elnökhelyet­tesét, dr. Kilényi Gézát, az Állam­igazgatási Szervezési Intézet igaz­gatóhelyettesét, dr. Kovács István akadémikust, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének igazga­tóját, dr. Nagy Lászlót, a Magyar Jogász Szövetség főtitkárát, dr. Takács Imrét, az ELTE egyetemi tanárát az Alkotmányjogi Tanács tagjaivá egyhangúlag megválasz­totta. KÉPVISELŐK INTERPELLÁCIÓJA BATA JANOS: KÖZÖSEN A MUNKAHELLYEL Dr. Tóth Dankó István (Bor­sod m. 16 vk.) encsi körzeti or­vos, a közlekedési miniszter­hez interpellált az Encsen át­haladó nemzetközi gyorsvonat megállításának ügyében. Vá­laszában a közlekedési minisz­ter közölte, június 3-tól, az új vasúti menetrend életbelépésé­től az encsi lakosok kérésének eleget tudnak tenni. Az inter­pelláló képviselő és az ország- gyűlés a közlekedési minisz­ter válaszát tudomásul vette. Ketten ellenszavazattal éltek, s három képviselő tartózkodott a szavazástól. Mag Pál (Csongrád m. 11. vk.), a Szentesi Baromfifeldol­gozó Vállalat igazgatója, az igazságügyminiszterhez inter­pellált a lakásügyekben rend­kívül nehezen végrehajtható jogerős bírói ítéletek tárgyá­ban. Válaszában dr. Markója Im­re igazságügyminiszter megál­lapította, hogy a képviselő in­terpellációja valós problémát vet fel. Átfogóan felülvizsgál­ták 1982-ben a lakásügyekre vonatkozó jogszabályokat, en­nek ellenére a családjogi tör­vény soronlevő felülvizsgálata keretében foglalkoznak azzal a kérdéssel is: a házasság fel­bontása esetén hogyan lehetne mindkét felet érdekeltté tenni abban, hogy nem kívánt együttlakásukat megszüntes­sék. A rendelkezések gyakorla­ti végrehajtása már több ne­Szünetben — tudósításokat böngészve Kovács Istvánné interpellál hézséggel jár. A kép akkor kezd kedvezőtlenné válni, ami­kor a tanácsoknak kell lakást biztosítaniuk ahhoz, hogy a végrehajtás megtörténhessen A miniszter ennek ellenére ígéretet tett az intézkedésekre. A miniszteri választ az in­terpelláló képviselő elfogadta, az országgyűlés 19 ellenszava­zattal, 26 tartózkodással tudo­másul vette. Kovács Istvánné (Pest m. 1 vk.), a Hazai Fésűsfonó és Szö­vőgyár kerepestarcsai gyár­egységének munkásellátási fe­lelőse Tóth Illés államtitkár­hoz, a Magyar Posta elnöké­hez interpellált: választókerü­letében, a 20 ezer lakosú Ke- repestarcsán mikor számíthat­nak a telefonhálózat bővítésé­re, korszerűsítésére? Az államtitkár elmondta, hogy a kormány népgazdasági érdeknek, össztársadalmi ügy­nek tekinti a telefonhelyzet jelentős javítását. A szegedi jó tapasztalatok nyomán — el­vileg a kerepestarcsai telefon- hálózat bővítése is lehetséges á lakosság és a közületek ösz- szefogásával. A Magyar Posta elnöke ígéretet tett, hogy a közeljövőben megvizsgálják a fejlesztés lehetőségeit. Az interpelláló képviselő a választ elfogadta, az ország- gyűlés — 5 ellenszavazattal, 3 tartózkodással — tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés tava­szi ülésszaka — amelynek má­sodik napján Apró Antal és Péter János felváltva elnökölt — befejezte munkáját. Palásti Józsefné (Borsod m. 15. vk.), a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola tanára a gimnáziumok gond­jairól szólt. Dr. Mórocz Lajos (Fejér m. 6. vk.) altábornagy, seregtestparancsnok rámuta­tott: az oktatás és a felsőok­tatás fejlesztési programja lo­gikus rendbe szedi a célokat, a követelményeket és a felté­teleket, lényeges viszont, hogy a követelményrendszer tartson lépést az élet követelményei­vel. Kapinya Miklósné (Tolna m. 2. vk.), a Magyar Selyem­ipari Vállalat tolnai fonógyá­rának üzemtechnikusa hang­súlyozta: speciális képzés, szakmaváltás feltételeinek megteremtése nemcsak az ok­tatási intézmények, hanem a. termelőegységek, vállalatok feladata is. Tőzsér Gáspár (Nógrád m. 4. vk.), a Nógrádi Szénbányák Vállalat bánya- biztonsági ^--megbízottja szóvá tette a bányász szakemberek utánpótlásának nehézségeit. Mészáros István (Békés m. 11. vk.). a Szarvasi Állami Tan­gazdaság igazgatója Békés megye közoktatási fejlesztésé­nek sajátos gondjairól szólt. Dr. Király István (Budapest. 31. vk.), az Eötvös Loránd Tudománveevetem maayar irodalomtörténeti tanszékének FOLYTATÓDOTT A VITA értek, s azokat a Központi Bizottság és a kormány neve- ben elfogadásra ajánlom. közöket használ fel. Bejelen­tette: a miniszteri expozéban kifejtett elgondolásokkal egyet-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom