Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-01 / 78. szám

NAGYKŐRÖSI inan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM 1984. Április l, vasárnap Társadalmi szükségleteket elégítenek ki Műszaki tettekre mozgósítanak Megváltozott körülmények, növekvő feladatok. Tömören így foglalhatók össze az MTESZ tevékenységének jel­lemzői. Az idei évtől ugyanis az addigi országos egyesület társadalmi szervezetté ala­kult, ebből eredően működési rendszere megváltozott. Mind­ez azzal is jár, hogy munkájá­hoz maga kell, hogy előte­remtse a szükséges anyagiakat, ugyanis önálló költségvetéssel dolgozik. Technika Máza A városi szervezetben mi­lyen konkrét következményei lesznek? Erről kérdeztük Ma­rosai Györgyöt, az MTESZ városi intéző bizottságának titkárát. — Legfontosabb kiadásaink továbbra is a Technika Há­zának fenntartásához fűződ­nek, s miután ez teljes egé­szében ránk hárul, a tagdíjak mellett a továbbiakban más forrásokat is igénybe kell ven­nünk. Ezek adottak, mint pél­dául a szervezésünkben hosszú idő óta is sikerrel lebonyolí­tott tanfolyamok. Hegesztői, kazánfűtői, targoncavezetői képzés —, hogy csak a leggya­koribbakat említsem. — A városban jelentős tár­sadalmi szükségletet elégítünk ki, egyedül csak az MTESZ-en belül van lehetőség megvalósí­tásukra. Bár nálunk még nem terjedt el számottevően, de a jövőre nézve másik fontos jö­vedelemforrásként említhetem a tervezői munkákat. A szer­vezetben sok magas képzett­ségű ember vesz részt, akik megbízások alapján az MTESZ részére anyagi ellenszolgálta­tásért ezt vállalják munkaide­jükön túl. Ilyen munka lehet például iskolák elektromos fel- szerelési terve. — Az 1984-es évre tehát a gazdálkodásunkat ért kény- szerűségek nyomják rá a bé­lyeget, érezhetőbben mint ed­dig. A feladatokhoz való hozzáállásunkat azonban to­vábbra sem az anyagi szem­lélet jellemzi majd elsősorban, hiszen valamely intézmény­nél a problémák megoldása a fő célunk még akkor is, ha helyzetéből eredően az fizetés- képtelen, úgy a munkát in­gyenesen vállaljuk. Mellékes, csupán a teljesség kedvéért említem meg a terembérleti díjat az esetben, ha a Techni­ka Házát más szervezet vagy vállalat veszi igénybe rendez­vényeihez. — Röviden hogyan jellemez­hetjük a tavalyi esztendőt? — A legjelentősebb esemény másfél éve volt, amikor is bir­tokba vehettük a szervezet székházát. Célunk az, hogy a minden tekintetben kielégí­tő létesítményt maximálisan kihasználjuk. Nemcsak tag- egyesületeinknek, szakbizott­ságainknak áll rendelkezésére, igény szerint a városi társ­egyesületek rendezvényeinek lebonyolításához is segítséget szeretnénk vele adni. — Szélesedtek kapcsolataink, s a jó viszony úgyszólván a város minden intézményével, szervezetével megvalósult, összességében a megyei elnök­ség tavalyi munkánkat jónak értékelte, s ezt kitüntetéssel is kifejezte. Az intéző bizott­ság elnöke, dr. Bognár Gyula, a megyei emlékérem tulajdo­nosa lett, amit azért is érde­mes kiemelni, mivel a három ilyen elismerés egyike így Nagykőrösre jutott. — Idei terveik? Koordinálva — Az egyik fontos megyei szintű elképzelés, hogy együtt­működésünket a szomszéd megyékre is kiterjesszük. Ne­künk, helyieknek továbbra is legfontosabb feladatunk, hogy összefogjuk és koordináljuk a városi tagegyesületek tevé­kenységét, a műszaki és gaz­dasági feladatokra mozgósít­suk a város műszaki értelmi­ségét. Szakembercsere — Az egyesületek által tér vezett előadásokat, rendezvé­nyeket hosszú lenne felsorol­ni, csupán a legfontosabbakat említem. Nagy rendezvényeink között szerepel a konzervipari higiéniai napok, a II. Munka- szervezési nyári akadémia, az V. Nagykőrösi konzervgépfej lesztési konferencia, a megyei műszaki hetek szervezése, va­lamint a fiatal szakmunkások szakmai, politikai vetélkedőjé­nek megrendezése, a központi városi előadások keretében pe­dig három témával foglalko­zunk. — A GTE szervezésében idén ív- és lánghegesztői tan folyamot indítunk, sor kerül a lipcsei konzervgyárral szakem bercserére, de más tanulmány- utakra is lesz lehetőség. Miklay Jenő Találkozási pontot keresni A Szakszervezetek Szakma­közi Bizottsága a napokban kibővített ülést tartott az MTESZ-székházban. Fő téma a város táppénzes helyzete volt, dr. Nagy Mária, az egyesített egészségügyi intéz­mények igazgatója előadásá­ban. ;?í&i Az igazgató .főorvosnő meg­ragadta az alkalmat és elöljá­róban az egészségügyben be­következett változásokról szólt. Csak a betegek Dr. Nagy Mária ezután el­mondta, hogy a korábbi évek­hez viszonyítva örvendetes módon csökkent a táppénzes napok» száma. 1983-ban az előző évhez viszonyítva 5,3 százalékkal. Annak ellenére, hogy tavaly gyakori volt a légúti hurutos megbetegedés, gyomorbélhurut. A keresőkép­telen napok száma tehát csök­kent, de ez nem jelenti azt, hogy az orvosok indokolt esetben nem vették táppénzes állományba a betegeket. A csökkenés oka lehet, hogy a betegek jobban meggondolják, hogy táppénzre menjenek. Ebben az évben felvették a kapcsolatot a munkahelyekkel és közösen figyelik, ki megy túl gyakran pár napos táp­pénzre. Az ilyenek betegségi állapotát jobban megvizsgál­ják és így kiszűrik azokat, akik indokolatlanul kérik táp­pénzbe magukat. Sok esetben ez alatt nem otthon pihennek, hanem máshol munkát vé­geznék. Ily módon elérhető, hogy valóban csak a betegek maradjanak a munkahelyüktől távol. Az igazgató főorvosnő fel­hívta a figyelmet arra, hogy mennyire fontos az egészség megóvása, melynek egyik módja az egészségesebb élet­mód folytatása, mert a beteg­ségek és a krónikus panaszok jó része a túlzott alkoholfo­gyasztásból és a nem megfe­lelő táplálkozásból származik. Fontos feladatul jelölte meg a hatékonyabb egészségnevelést. Terítékre került A témával kapcsolatban többen felszólaltak. Jól össze­fogta a hozzászólók vélemé­nyét, javaslatát Gotzián Lászlóné dr., a városi pártbi­zottság titkára hozzászólása. Nevezetesen, jó, hogy e téma terítékre került. Az elhangzot­takat a jelenlevők vigyék munkahelyükre és beszéljenek róla őszintén. Öröm. hogy a felszólalók az egészségügy kapcsán inkább a találkozási pontokat keresték. K. K. Ha a veszélyeztető a környezet Az életbe visszatalálok sikerei Az úgynevezett pártfogói rendszer hazánkban már az 1860-as évektől nyomon követ­hető. Törekvések irányultak arra, hogy a fiatalkorú tör­vénysértők külső segítséggel bár, de visszataláljanak a he­lyes normákhoz. A Tanácsköz­társaság idején is gondoltak az illetékesek ilyen jellegű te­vékenység kiépítésére, az is­mert történelmi körülmények a kibontakozást nem tették le­hetővé. Városunkban öt köz­ség idekapcsolásával 1978-ban kezdődött el a hivatásos párt­fogói munka. Jelenleg ezt a sokrétű feladatot Siska József tanár látja el. — Mi a pártfogói tevékeny­ség konkrét feladata? — A gyermek és fiatalkorú magatartását kell figyelemmel kísérni, segíteni helyes irányú erkölcsi magatartásuk fejlődé­sét, adott esetben a gondvise­lőt tanácsokkal ellátni problé­más nevelési helyzetekben. Munkámhoz komoly segítséget jelent a társadalmi pártfogói tevékenység, az elvi, gyakor­lati munkájukat én fogom ösz- sze helyileg. írásban — Milyen szakaszokra bont­ható ez a munka? — Megelőző-utógondozói, családgondozói, állami gondo­zott gyerekek érdekképviseleti feladatai. Egy gyermek hely­zetének nehézségeit igen ko­rán körzeti ápolónők vagy óvodák is jelezhetik, itt a preventív tevékenység a fon­tos. — Ha nem teremtődnek meg a feltételek az optimális fej­lődéséhez, ha veszélyeztető a környezet, állami gondozásra is sor kerülhet. Utógondozói feladat olyan esetben van, amikor ítélet után a fiatalko­rú próbára bocsátható, így egy évig pártfogói felügyelet alatt van. Ha közben társadalmi beilleszkedése megvalósul, ez idő alatt vele probléma nincs, botlásának nyoma nem ma­rad. — Ez komoly lehetőség i fiatalkorú számára. Családgon dozás a hatósági osztály csa­ládvédelmi csoportjával vala­mint a vöröskereszt bevonásá­val történik. Ez nehéz feladat, még most van kialakulóban Nyársapáton és Csemőben ko­moly eredményeket értek el ilyen vonatkozásban. — Különös figyelmet fordí­tunk az állami gondozottak beilleszkedésére, életkörülmé nyeik alakulására még akkor is, ha korábban nem magatar­tási okok miatt kerültek gon­dozásba. Ha szükségesnek lá­tom, a gyámhatóság felé ja­vaslatot tehetek felügyelet ki­rendelésére. Ilyen feladatot főleg társadalmi pártfogók lát­nak el. A segítségadás, a tö­rődés, a bizalom lehetősége csökkenti elkallódásukat, ta­pasztalataik pozitívak. — Hány gyermek felügyele­tét látja el itt a városban? — Ez állandóan változik, most 40-50 között mozog. Köz­vetlen felügyeletem alatt 10- 15 fiatal áll, ügyeiknek megfe­lelő rendezése után igyekszem mielőbb társadalmi pártfogó­hoz irányítani őket. Természe­tesen minden felügyelet alá kerülő fiatalkorú ügyével én találkozom először, a szüksé­ges lépéseket a felügyeletet kezdeményező hatóság egyez­tetésével kezdeményezem. A pártfogoltakkal kapcsolatos minden történésnek írásbeli nyomának kell lenni. Csökkenthető — Hogyan kerül egy fiatal pártfogói felügyelet alá? — Az esetek többségében gyámhatósági kirendelésre, de ez történhet rendőrségi jelzés­re, főügyészi vádiratra, stb. Ha nekem jut tudomásomra bűn­elkövető fiatal, akkor én is kezdeményezhetem. Munkám az általános tájékozódás után környezettanulmánnyal kezdő­dik, sok esetben a családi környezet az antiszociális ma­gatartás melegágya. Kiegészí­tő adatokat kapok még egész­ségügyi, oktatási intézmények­től, munkahelyektől is. — Milyen bűncselekmények elkövetése a jellemző? — Vagyon elleniek, erősza­kos cselekmények, garázdaság, testi sértések, szökés, csavar­gás, iskolakerülés. Ezek a cse­lekmények jóval kisebb mér­tékűek és mélységűek, mint másutt. — Hogyan fogadják az érin­tettek a felügyeletet? — Zömmel nem ellensége­sen. különösen akkor, ha meg­értik, hogy segítő szándékom a fontosabb. Egy-két kivétellel többségük nem notórius bűn­elkövető, helytelen életvezeté­sük közvetlen környezetükből következhet. Az odafigyelés, elhelyezkedés segítése, érdek- képviselet, megértő szó, de sokszor még a meghallgatás is eredményhez vezet — Jelenleg hány társadalmi pártfogó működik a terüle­ten? — Most tizenegy aktivistám van, az ifjúságvédelmi akadé­miát mind elvégezték. Elég nehezen találok vállalkozókat. Legtöbbjük aktív vagy nyug­díjas pedagógus. Ez a munka sokrétű és időigényes feladat- vállalás — lényegesen több ak­tivistára lenne szükség —, munka mellett kevesen vál­lalják. Összefogással — Milyen emberi alapállás­ból lehet ezt a munkát ered­ményesen végezni? — Az előforduló kudarc megvisel, sokszor úgy érzem minden törekvésem hiábavaló volt. Ezeken a nehéz pillana­tokon az életbe visszatalálók sikerei, helytállása segít hinni abban, hogy érdemes változat­lan lendülettel dolgozni to­vább, ők vannak többen, ők akiknek sikerült. — Minden hivatalos társ- szervezetre számíthatok, sok ember felelős összefogására van szükség, hogy a látszólag „könnyű” életből a tartalma­sabb emberhez méltó életveze­téshez fordítsuk vissza a reni­tens fiatalokat. Szendrődi Judit ládák a gyümölcsszedéshez A hét végén jó, közepes piac volt. Már harmadszor hoztak Desiré vetőburgonyát a szabolcsi termelők. Az ed­digi 8—9 forintos árak he­lyett most már 10 forintért adták kilóját. A kocsis pia­con csak takarmányrépát árultak. Mázsája 130—160 fo­rint volt. A szemesterménypiacon a búza és az árpa literje 6, a morzsolt kukorica 7, a nap­raforgómag 12, a köles 16 fo­rintért. kelt. A helyi terme­lők csírás vetőburgonyát kiló­ra 9 forintért adtak. A gyümölcs- és zöldségpia­con az alma kilója 6—16, a héjas dió 24—30, a köleskása 40, a máik 100. a dióbél 120, a kelkáposzta 14—24. a fehérká­poszta 12—14, a vöröshagyma 12, a fokhagyma 50. á zeller 30, a karalábé 15, a petrezse­lyemgyökér 18—20, a sárgaré­pa 10—12. az újdonságok so­rában az uborka 70—90, a spenót és sóska 40, a saláta feje 10, az új karalábé darab­ja 11, a zöldpaprika darabja 4,50—10, a retek csomója 6, a zöldhagyma szintén 6 forin­tért kelt. A baromfipiacon sok volt a vágócsirke és az ára emelke­dett. A tyúk párja 170—300. a vágócsirke 110—180, kilóra 50, egyhónapos csirke darabja 28—30, a kacsa párja 200— 280, egy pulyka 360 forint volt. A tyúktojás ismét olcsóbb lett. 1,50 forintért adták. Nagy volt az ipari konfek- ciós és használtcikkpiac. K. L. Tűzőgép segítségével készülnek a 6 kilogrammos export gyü­mölcsösládák a Göngyöleggyártó és Forgalmazó Szövetke­zeti Vállalat nagykőrösi telepén. A gyümölcsszedés megkez­déséig 200 ezer ilyen típusú láda készül el a telepen. A képen: Győr Balázsné a tűzőgépen a ládák összeállítását végzi. Hancsovszki János felvétele Sporthírek Iskolás tornászbajnokság Két nap Nagykőrös adott helyet az 1983/84-es tanévi te­rületi középiskolás tornász- bajnokságnak, amelyen öt me­gye 26 intézményének (köztük voltak a három körösi iskola tanulói is) diákjai mutatták be tudásukat. A nagyszabású sportvetélkedő két színhelyen zajlott le és zökkenőmentes volt, igen jól sikerült. A 6 ka­tegóriából négyben szerepeltek helyiek, s az erős mezőnyök­ben a következő eredményeket érték el. A férfiak a Petőfi-torna­csarnokban vetélkedtek, a nők pedig a Toldi-tornacsarnok- ban. Férfi A-kategóriás csapat- versenyben: 4. Nk. 224-es Szakmunkásképző (Márton István, Nagy Tibor, Karsay Lajos, Kiss István, Sinkó Zol­tán, Sinkó János) 237,3 pont­tal. A körösiek közül gyűrűn ketten is rontottak, s ez erő­sen befolyásolta a végső he­lyezésüket. Férfi B-kategória egyéni összetettben (10 induló közül): 4. Sinkó János 108,05; 8. Sinkó Zoltán 106,95; 9. Kiss István 104,65 pont (mind; Nk. 224-es) A szoros versenyt a szabadon- választott gyakorlatok dön­tötték el. Sinkó János teljesít­ményének értékét növeli, hogy a 6 számból ő az egyetlen Pest megyei továbbjutó. Férfi C-kategóriás csapat­ban (9): 7. Nk. Élelmiszeripari Szakközépiskola (Tóth Ferenc, Nagy József, Sági Gábor, Ma­gyar István, Kecskeméti Fe­renc) 256,65 ponttal. Női C-kategóriás csapatban (10): 3. Nk. Élelmiszeripari Szakközépiskola (Szemerédi Ildikó, Mocsáry Katalin, Ku­cher Éva, Jakabfi Ágnes, Csó­kás Ágnes, Szénási Gyöngyi) 174,3; 6. Nk. Gimnázium (Var­ga Györgyi, Szabó Zsuzsanna, Szabó Erzsébet, Klinkó Zsu­zsanna, Huszár Ildikó, Papp Éva) 171,4 ponttal. A toldisok- nál Csókás sérülten verseny­zett, gimnazistáink nem vol­tak eléggé magabiztosak. Labdarúgó diákok Az 1983/84-es tanévi körzeti diák labdarúgó-bajnokság ta­vaszi idénye is megkezdődött. Ceglédi Szakmunkásképző— Nk. Toldi DSK 0-0, félbesza­kadt: gépjárműkésés és pálya­elfoglaltság miatt a szomszéd városban csak egy félidőt tud­tak lejátszani, de kölcsönös megegyezéssel újra sor kerül a találkozóra. Az Ifjúsági-sporttelepen: Nk. Gimnázium—Nk. Toldi 3-2 (1-1). A csoportelsőséget dön­tően befolyásoló találkozó na­gyon kiegyenlített küzdelmet hozott. Három perccel a Be­fejezés előtt még az élelmi- szeripariak vezették 2-1-re. Góllövők: Farkas T., Nemes, Sebestyén, illetve Farkas L. és öngól. Úttörő sakkozók Az 1983/84-es tanévi úttörő sakkolimpia megyei döntőjét Szentendrén rendezték. A 4 kategóriás viadalon három pajtás képviselte városunkat az ötfordulós, svájci rendsze­rű viadalon. Közülük Boros Ágnes (Nk. Rákóczi isk.) sze­repelt a legjobban, aki az út­törő leányok 17 fős mezőnyé­ben 4 ponttal a harmadik he­lyen végzett. Az úttörő fiúk­nál (18-an voltak): Cselóczki Gábor (Nk. Petőfi isk.) 3 ponttal kilencedik. Deák Fe­renc (Nk. Arany isk.) pedig 1 ponttal tizenegyedik lett. Az utóbbi kategória igen erős volt. a múlt évi helyezettek is csak a középmezőnyben végeztek. S. Z. Mozi A tagrifti csata. Színes, szinkronizált, líbiai történelmi film. Előadás 3, 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Patak fia meg a Nap. Szí­nes, csehszlovák mesefilm, fél 4-kor. Titkos birodalmi ügyek. NSZK-dokumentumfilm, fél 6- kor. Hétfői műsor Kincs, ami nincs. Színes, szinkronizált, olasz filmvígjá­ték. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Vámhivatal. Színes, szinkro­nizált szovjet krimi, fél 6-kor. Színház A kecskeméti Katona József Színházban este 6 órakor, Tíz kicsi néger. Petőfi-bérlet. A Kelemen László Kamara­színházban este 7 órakor, Egyedül. Béletszünet. Hétfői műsor A Katona József Színház­ban este 7 órakor, Tíz kicsi néger. Bérletszünet. ISSN 013$—2708 (Nagykörös! Hftiar

Next

/
Oldalképek
Tartalom