Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-11 / 85. szám
Akikről keveset beszélünk Ma is gyakran visszalátogat A szaksad idő még nagyobb lehetőség Sülysápon az ÉMÁSZ helyi kirendeltségében Soltész János kirendeltségvezetőt keresem. Januárban ment nyugdíjba, hangzik a válasz. Beszélgetésünket a jó egy kilométernyire lévő, kellemesen fűtött, szépen berendezett Malom utcai lakásán kezdtük. Nem lepte meg látogatásunk, hiszen hosszú ideje tagja a nagyközségi közös tanácsnak, így gyakran keresik fel körzete lakói, segítséget kérve gondjaik megoldásában. Összeráncolta homlokát néhány pillanatra. Érthető, hiszen néhány évtized eseményeit rövid beszélgetésbe sűrítve felidézni nem könnyű feladat. — Sajószentpéteren munkás- család gyermekeként születtem, öten voltunk testvérek — mondta. — Még jóval a felszabadulás előtt, egészen fiatalon sajószentpáteri üveggyárba kerültem, üvegfúvók- mellett dolgoztam. Később az elektromosság kezdett érdekelni, s így a villanyszerelőkhöz kértem magam. 1946-ban sikerült megszereznem a segédlevet, majd a salgótarjáni Áramszolgáltató Vállalatnál helyezkedtem el, akkor már, mint villanyszerelő. 1948-ban innen vezetett az út Sülysápra az akkori Tápiósülybe. Azóta élek itt, 20 éven át szerelőként, illetve vezető szerelőként. 1968-ban neveztek ki a kirendeltség vezetőjének. Ahogy mondta, a 60. életévében, pontosan a születésAmikor még dolgozott. napján fejezte be aktív munkáját, azt a munkát, amelyet többszörös Kiváló dolgozó oklevél és jelvény is elismer. A kirendeltség kollektívája, szocialista brigádja, bennsősé- ges összejövetelt tartott, hogy elismerje több évtizedes munkáját. Az összejövetelre a helyi vezetőkön túl a gyöngyösi üzemigazgatóság vezetői is eljöttek, hogy jó pihenést kívánjanak. A helyi szervek részéről Dinnyés Sándor, a nagyközségi pártbizottság titkára fejezte ki elismerését. Volt is miért, hiszen Soltész János a kényelmes, kitaposott út helyett mindig a göröngyöset választva, nem kímélte önmagát. Több mint 25 éve tanácstag, hosszú ideLabdarúgó-bajnokságok Már két pont az előnyük MEGYEI II. OSZTÁLY, A- CSOPORT: Gyömrő—Tápiószecső 2-1 (1-0), Gyömrő, 400 néző, vezette: Veres A. (tárgyilagosan). A 14. percben Deiner remek indításával Greznár kilépett a védők gyűrűjéből, amikor a vendégportás elkaszálta őt a 16-oson belül. 11-es! A sértett fél büntetett, bicegős lábbal nekifutva is értékesítette a lehetőséget. Kétszer vélt les- helyzetet fújt a bíró, pedig a partjelző nem intett. Mindkét eset gyömrői gólhelyzet volt... Szünet után tovább élese, dett a küzdelem: úgy tűnt, a vendégek jobb erőben vannak, szinte a kapujukhoz szegezték (!?) a hazaiakat. A 67. percben egyik csatáruk bombagólt ragasztott a bal felső pipába, ezzel egalizált. A gyömrőiek több góllal is növelhették volna előnyüket, de a csatárok mindig hibáztak. A 76. percben ismét Leiner adott parádés labdát Greznárnak, aki egészen a kapuig vitte, s az elmozduló kapus mellett helyezett a háló közepébe. Bár a Gyömrőnek több helyzete volt, a szecsőiek a döntetlenre rászolgáltak volna. JÓ: Bakos, Bekő, Deiner, Greznár. IFI: Gyömrő—Tápiószecső 2-1. G. J. KÖRZETI I. OSZTÁLY: Ceglédbercel—Monor 0-1 (0-1), Ceglédbercel, 100 néző, vezette: Szuda. Jó iramú mérkőzésen az első félidőben a mono- riak támadtak többet. A 24. percben Gáspár Gy. óriási kapufát lőtt, de öt perccel később bombaszabadrúgása már a kapuba talált, 1-0. Szünet után feljvultak a hazaiak, sokat támadtak, de a vendégvédelem jól hárított. Jó: Fényes, Dászló, Ohát. Mende—Maglód 1-1 (1-0), Mende, 500 néző, vezette: Det- kó. A váratlanul feljavult hazaiak alaposan megkeserítették a bajnokesélyes maglódiak dolgát. A döntetlen igazságos. Péteri—Dánszetmil-.lós 0-0. Péteri, 200 néző: vezette: Ágoston. Kiegyenlített erők nagy küzdelme. A hajrában mindkét oldalon kimaradt egy-egy naey helyzet. A péte- ri csapat megérdemelte az egyik pontot. Jó: Mravik, Földi, Veszteg, Kalocsa. Albertirsa—Nyáregyháza 4-0 (1-0), Dánszentmiklós, 350 néző, vezette: Szalontai A. A mérkőzés nagy részében a nyáregyháziak támadtak többet, mégis egy öngóllal az ir- saiak szereztek vezetést. Kihagyott nyáregyházi helyzetek és kapufa után a II. félidő derekán egy; újabb potyagól megpecsételte a jól játszó vendégek sorsat. A győzelem aránya túlzott. Góllövők: Bu- kovszki (2), Petró és egy öngól. Űri—Kocsér 1-2, Ecser— Törtei 1-2, Abony—Vecsés II. 3-0 (játék nélkül). AZ ÁLLAS: 1. Monor 16 11 2. Dános 16 10 3. Abony 16 10 4. Maglód 15 9 5. Péteri 16 8 6. Albertirsa 16 7 7. Törtei 15 7 8. Mende 16 4 9. Ceglédbercel 16 6 10. Nyáregyh. 15 4 11. Ecser 16 2 12. Vecsés II. 16 3 13. Kocsér* 15 3 (*=kettő büntetőpont levonva. Egyenlő pontszám esetén az ificsapat jobb helyezése dönti el a sorrendet. Űri csapatának tavaszi eredményei nem számítanak be a sorrendbe.) IFIEREDMÉNYEK: Péteri—Dános 2-1, Ceglédberce!— Monor 0-4, Mende—Maglód 0-2, Albertirsa—Nyáregyhá. za 2-2. Az élcsoport állása: 1. Abony, 24 pont, 2. Monor (22), 3. Magiód (22), 4. Albertirsa (2). SERDÜLŐ EREDMÉNYEK: Péteri—Monor 1-3, Dános—Maglód 3-3, Vecsés— Pilis 4-0, Gyömrő—Nagykőrös 3-1, Üllő—Abony 8-1 (!), CVSE—Albertirsa 18-0 (!). Ma 16 órakor Monoron Monor—Szigetújfalu barátságos mérkőzés lesz. Sz. A. 1 39-14 26 2 37-16 24 2 33-10 22 3 29- 8 21 6 36-20 18 6 28-25 17 6 26-20 16 6 23-24 14 8 16-14 14 1 10 16-39 9 3 11 13-40 7 1 12 16-52 7 1 11 8-38 5 je tagja az MSZMP községi pártalapszervezet vezetőségének. A 60-a-s évek közepétől mintegy tíz éven át tagja volt a tanács vb-nek is, megfelelően segítve a helyes döntések meghozatalát. Megtisztelő feladatot látott el akkor is, igaz nem hosszú ideig, amikor társadalmi elnökhelyettese volt a nagyközségi közös tanácsnak. A nemrégiben megtartott tanácsülésen Benkó István, a nagyközségi közös tanács elnöke a testület nevében elismerését fejezte ki Soltész Jánosnak. Hogy miért a köszönet? — Mint kirendeltségvezető és tanácstag, mindig is igyekeztem megfelelni a követelményeknek. Fontosnak tartottam például a lakosságtól érkező kérések minél gyorsabb kielégítését, melyek általában hálózatbővítéssel voltak kapcsolatosak. Hálózatkimaradás és elektromos zavarok esetén gyors intézkedést téve a hiba megszüntetésén fáradoztam. pH — Hogy mivel töltöm szabad időmet? A ház körül mindig akad munka, melyet el kell végezni. A távolabb élő idős apósomék ugyancsak segítségre szorulnak. A félárván maradt második és negyedik osztályos unokáimmal, gyakran teszem meg az utat az iskola és a lányom szőlőstelepi lakása között. Gyakran látogatok vissza a kirendeltségbe is. A megnövekedett szabad idő még nagyobb lehetőség a közéleti munka végzéséhez, amit a jövőben még aktívabban szeretnék végezni. Faller Gyula ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM 1984. ÁPRILIS II., SZERDA Éj területek felé A kockázatot vállalni kell Néhány évvel ezelőtt így tavasz elején már hiába zörgettek a megrendelők a Vízügyi Építő Vállalat Földmunkagép Javító és Gyártó üzeménél, Vecsésen. A szerencsésebbektől is legfeljebb a negyedik negyedévre vállaltak munkát. Most azonban szívesen fogadják a megrendelőket, sőt, ha azok nem jönnek, maguk járnak megbízás után. — Tavaly csak 98 százalékra tudtuk teljesíteni az üzemi tervet — mondja Szász Imre üzemvezetőheiyettes. Csökkenő kereslet — Sajnos éppen a. leggazdaságosabb termékünk, a szigetelt csövek iránt csökkent a kereslet. Dunaújvárosból érkeztek hozzánk az acélcsövek, s szigetelés után víz, gáz, szennyvíz vezetésére váltak alkalmassá. A beruházások csökkenésével azonban megcsappant a kereslet a közmű- vezetékek iránt is, pedig a szigetelés igen szépen jövedelmezett, az egy főre jutó termelési érték kétmillió forint volt. — A csőszigetelés területén a tizenöt százalékos lemaradásunkat nehéz volt pótolni, mert a többi tevékenységünk közel sem ilyen gazdaságos. Igyekeztünk növelni az acél- szerkezetek gyártásának mennyiségét, de itt' csak hatszázezer forintos éves termelési értéket érhet el egy dolgozónk, így nem tudtuk teljes mértékben pótolni a veszteséget. — Milyen kilátásokkal indultak ebben az esztendőben? — Idén a külső megrendeléseinkből 105, a vállalat számára végzett belső munkákból pedig 31 millió forintos árbevételre számítunk. Kapacitásunknak azonban mindez ideig csak az ötven százaléka van lekötve. Gépjavítással ugyan bőven el vagyunk látLevelesládánkból A példa gyorsan terjed Ha valaki a nagykátai vasútvonalon utazik és Gyömrő és Mende közt a facsemetekert közelében az ablakon kitekint, a vasúti töltés mellett lévő házaktól mintegy 20-30 lépésnyire egymás mellett lévő két jól megtermett, elterült házőrzőt pillanthat meg. Mi először azt hittük: ezek az ebek napfürdőt tartanak. Később meggyőződtünk róla: élettelenül hevernek. És a példa, úgy tűnik, gyorsan terjed, újabban Mende és Puszta- szentistván között, szintén lakott településen, egy másik elhullott eb is van. Az utóbbi időben igen sok intézkedés született a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtására. Nem lehet vitás, ezek a tetemek előbb vagy utóbb bomlásnak erednek, beszennyezik a környék levegőjét, fertőzésveszélyt is jelentve. Kíváncsiak lennénk rá, az ismeretlenség homályába rejtőzött pusztítók gondoltak-e erre? F. Gy. Sülysáp A nap kulturális programja Gyomron, 17 órától: német nyelv- és autóvezetői tanfolyam, az úttörőházban, 15-től: tornász- és kézilabda-szakkör; Cyömrő Motorosok klubja alakul Korábban már működött motorosklub Gyomron a Petőfi Sándor Művelődési Házban, de néhány éve megszűnt. Most újból szervezés alatt van a kismotoros-klub, amelyhez megteremtődtek a feltételek. A leendő klub szervezésével Trepák Sándor nyugdíjast bízták meg. Jelentkezni lehet nála (Ady Endre utca),, vagy a művelődési ház irodájában, a nyitvatartási időben. 16-tól: az ügyes kezek szakkör foglalkozása, 17-től: úttörő népi tánc, 16-tól: a KISZ-bi- zottság ülése, 17.30-tól: a Váci Mihály területi KlSZ-alap- szervezet taggyűlése. Monoron, 14.30-tól: Nemzetközi erőviszonyok címmel dr. Benkó Péter előadása a gimnáziumban. Pilisen, 10-től és 14-től: a furulya-szakkör foglalkozása, 18-tól: az ifjúsági klub összejövetele és aerobik tanfolyam az ifjúsági klubházban Vecsésen, 10-től 18-ig: amatőr képzőművészeti kiállítás Bullanda Ildikó grafikus, Fe- renczy Hanna festő és Vadászi Pál szobrász munkáiból. va, acélszerkezetek gyártására is van megrendelés, de csőgyártó és szigetelő részlegünk csupán két hónapig számíthat biztos munkára. Kísérleti bérezés — Biztosítottnak látja ilyen körülmények között a terv teljesítését? — Mindent megteszünk annak érdekében, hogy eleget tegyünk kötelezettségünknek. Most kísérletezünk egy új szigetelési technológia bevezetésével, mely a Fővárosi Gázművek szabadalma. Ez az eljárás olcsóbb és nem igényel import alapanyagot, bízhatunk piaci sikerében. De más területeken is próbálkozunk. Forgácsolást például eddig csak vállalati, belső megrendelésre végeztünk, most külső megbízóknak is dolgozunk. Tárgyalunk a Kőrös Kazángyártó Szövetkezettel egy kooperáció ügyében. A gázfűtés elterjedésével egyre nagyobb igény jelentkezik a gázkazánok iránt, s mi vállalnánk a kazántestek elkészítését. A kísérleti darabokat már legyártottuk, s megfeleltek a minőségi követelményeknek. — Reméljük; sikerül az árban is megegyeznünk, s akkor ráállhatunk az, ú.i. termék előállítására. Némi belső átcsoportosítással arra is lehetőség nyílik, hogy a csőgyártó részlegünk acélszerkezetek készítésére térjen át, ha úgy alakul, hogy ezen a területen több lesz a megrendelés. A vecsési üzem számára tehát kockázatos év lesz még az idei. Vállakozó szellemük azonban töretlen, örömmel csatlakoztak a vállalat kísérleti bérezési rendszerének bevezetéséhez is, melyet a hatékonyság növelése érdekében alakítottak ki. — Döntenünk kellett, hogy a hatékonyság növelésének melyik módját választjuk. Vagy az árbevételünk emelésére kellett volna töreked,- nünk — melyet a jelenlegi piaci helyzetben nem garantálhattunk volna —, vagy a létszám csökkentése mellett a már megállapított terv teljesítését kellett vállalnunk. Az utóbbi egyszerűbbnek tűnt, már csak azért is, mert a repülőtér egyébként is jelentős számban csábítja el dolgozóinkat, már tavaly is szakmunkáshiánnyal küszködtünk. Szabad kapacitás — Ha a jelenlegi létszámunkkal teljesítjük az éves tervet, a már kiosztott négyszázalékos bérfejlesztésen túl még 6,5 százalékkal gazdálkodhatunk. Az üzem hatékonyságát, termelékenységét a negyedéves eredmények alapján mérik, először a második negyedév végén. — Igyekeznünk, kell tehát, hogy minél előbb lekössük a még szabad kapacitásainkat, év végére se maradjon munka- nélkül az üzem. Az anyagi- ösztönzés különösen fontossá teszi, hogy termékszerkezetünket átalakítsuk, s a piac igényeinek megfelelő áru iránt bizonyára nő majd a kereslet is. Mr. Á. zsöt. Kerekebb, de wáltaatfan nekem, én kerestem vele a kapcsolatot, de ő nem törődött velem”. Az öregember mondataiban ma sincs lelkifurdalás, nem is vár semmiféle feloldozást — és tulajdonképpen segítséget sem kér, inkább kívánságai vannak: lakás a lakóinak, használható rokkantkocsi —, hogy egyedül tudja rendezni további sorsát. Társadalmunk humánus. Különös gondot fordít azok megsegítésére, akik erre szorulnak. Fizikai állapotát, körülményeit tekintve történetünk főszereplője is ide tartozik — s nem lehet felülbírálni mindazt, amit tett, és ennek függvényében megadni vagy nem megadni ezt a segítséget, Egyet lehet: elviselhetővé tenni egy megrokkant öregembernek azokat az éveit, amik hetvenen túl még várnak rá. Csakhogy Nagy Gáspár nem ezt akarja. Jóvátételt pedig mindazokért, amiket megélt, nem adhatnak a vétlen családtagok. A társadalom pedig vég- ** képp nem — hiszen még a segítségnek is vannak határai, s még a segítő kéz is megáll, ha falba ütközik. K. Zs. IFotófaáüftás Tájépifészef Tájépítészet címmel fotókiállítás nyílik Gyomron, a Petőfi Sándor Művelődési Házban holnap, április 12-én. A kiállítás május 3-ig tekinthető meg a nyitvatartási időben. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) 71/f' egváltoztattam a nevét, egy-két adatot is, hiszen nem ezek voltak a fontosak, hanem maga a történet, amely ugyan nem jellemző — de nem is egyedi. Március 31 -i, szombati számunkban írtam Nagy Gáspár históriájáról, önmagámnak és mindannyiunknak feltéve a kérdést, hiszen élete mindenkinek csak egyetlenegy van: lehet-e tévedések és szerencsétlen véletlennek sorozatára fogni azt, ha valaki úgy öregszik meg, mint a történet főszereplője? Rokkantán, magányosan, gondozatlanul, bűz és piszok közepette tengetni az utolsó esztendőket — ez jutott Nagy Gáspárnak. Most már hadd nevezzem így, tár a megváltoztatott név ellenére is mindenki ráismert: gyermekei, szomszédai, ismerősei. S felkerestek a szerkesztőségben, személyesen is, levélben is. Mindenki hozzátett valamit a történethez. így kerekebb, de lényegében változatlan: az öregemberrel nem a sors, de nem is a véletlenek vagy sorra ártó kezek művelték, ami mind ez ideig történt. Ö ártott — magamagának Ám ezzel együtt azoknak is, akik társul szegődtek mellé, s a leg- vétlenebbeknek, a gyerekeknek is. Azoknak, akik most felnőttként is torkot szorító keserűséggel emlékeznek a verésekre, az átkínlódott napokra. J z egyik levél itt előttem, ** különösen keserű, ezt is egy felnőtt qyc-ek írta: „Hétnyolc évesen éltem egy szörnyű időszakot, a szüleim válását, előtte apám iszakossá- gát, csavargását, majd anyám tragédiáját... Sajnálom az apámat, mint embert, de sze- retetet nem tudok érezni iránta. Túl sok bánatot okozott