Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-11 / 85. szám

Akikről keveset beszélünk Ma is gyakran visszalátogat A szaksad idő még nagyobb lehetőség Sülysápon az ÉMÁSZ he­lyi kirendeltségében Soltész János kirendeltségvezetőt ke­resem. Januárban ment nyug­díjba, hangzik a válasz. Beszélgetésünket a jó egy kilométernyire lévő, kelleme­sen fűtött, szépen berende­zett Malom utcai lakásán kezdtük. Nem lepte meg láto­gatásunk, hiszen hosszú ideje tagja a nagyközségi közös ta­nácsnak, így gyakran keresik fel körzete lakói, segítséget kérve gondjaik megoldásában. Összeráncolta homlokát né­hány pillanatra. Érthető, hi­szen néhány évtized esemé­nyeit rövid beszélgetésbe sű­rítve felidézni nem könnyű feladat. — Sajószentpéteren munkás- család gyermekeként szület­tem, öten voltunk testvérek — mondta. — Még jóval a felszabadulás előtt, egészen fiatalon sajószentpáteri üveg­gyárba kerültem, üvegfúvók- mellett dolgoztam. Később az elektromosság kezdett érde­kelni, s így a villanyszerelők­höz kértem magam. 1946-ban sikerült megszereznem a se­gédlevet, majd a salgótarjáni Áramszolgáltató Vállalatnál helyezkedtem el, akkor már, mint villanyszerelő. 1948-ban innen vezetett az út Sülysáp­ra az akkori Tápiósülybe. Azóta élek itt, 20 éven át sze­relőként, illetve vezető szere­lőként. 1968-ban neveztek ki a kirendeltség vezetőjének. Ahogy mondta, a 60. élet­évében, pontosan a születés­Amikor még dolgozott. napján fejezte be aktív mun­káját, azt a munkát, amelyet többszörös Kiváló dolgozó oklevél és jelvény is elismer. A kirendeltség kollektívája, szocialista brigádja, bennsősé- ges összejövetelt tartott, hogy elismerje több évtizedes mun­káját. Az összejövetelre a he­lyi vezetőkön túl a gyöngyö­si üzemigazgatóság vezetői is eljöttek, hogy jó pihenést kí­vánjanak. A helyi szervek ré­széről Dinnyés Sándor, a nagyközségi pártbizottság tit­kára fejezte ki elismerését. Volt is miért, hiszen Sol­tész János a kényelmes, kita­posott út helyett mindig a göröngyöset választva, nem kímélte önmagát. Több mint 25 éve tanácstag, hosszú ide­Labdarúgó-bajnokságok Már két pont az előnyük MEGYEI II. OSZTÁLY, A- CSOPORT: Gyömrő—Tápió­szecső 2-1 (1-0), Gyömrő, 400 néző, vezette: Veres A. (tár­gyilagosan). A 14. percben Deiner remek indításával Greznár kilépett a védők gyűrűjéből, amikor a vendégportás elkaszálta őt a 16-oson belül. 11-es! A sértett fél büntetett, bicegős lábbal nekifutva is értékesítette a le­hetőséget. Kétszer vélt les- helyzetet fújt a bíró, pedig a partjelző nem intett. Mindkét eset gyömrői gólhelyzet volt... Szünet után tovább élese, dett a küzdelem: úgy tűnt, a vendégek jobb erőben vannak, szinte a kapujukhoz szegezték (!?) a hazaiakat. A 67. perc­ben egyik csatáruk bombagólt ragasztott a bal felső pipába, ezzel egalizált. A gyömrőiek több góllal is növelhették vol­na előnyüket, de a csatárok mindig hibáztak. A 76. perc­ben ismét Leiner adott parádés labdát Greznárnak, aki egészen a kapuig vitte, s az elmozduló kapus mellett helyezett a há­ló közepébe. Bár a Gyömrőnek több hely­zete volt, a szecsőiek a dön­tetlenre rászolgáltak volna. JÓ: Bakos, Bekő, Deiner, Greznár. IFI: Gyömrő—Tápiószecső 2-1. G. J. KÖRZETI I. OSZTÁLY: Ceglédbercel—Monor 0-1 (0-1), Ceglédbercel, 100 néző, vezet­te: Szuda. Jó iramú mérkőzé­sen az első félidőben a mono- riak támadtak többet. A 24. percben Gáspár Gy. óriási kapufát lőtt, de öt perccel később bombaszabadrúgása már a kapuba talált, 1-0. Szü­net után feljvultak a hazaiak, sokat támadtak, de a vendég­védelem jól hárított. Jó: Fé­nyes, Dászló, Ohát. Mende—Maglód 1-1 (1-0), Mende, 500 néző, vezette: Det- kó. A váratlanul feljavult ha­zaiak alaposan megkeserítet­ték a bajnokesélyes maglódiak dolgát. A döntetlen igazságos. Péteri—Dánszetmil-.lós 0-0. Péteri, 200 néző: vezette: Ágoston. Kiegyenlített erők nagy küzdelme. A hajrában mindkét oldalon kimaradt egy-egy naey helyzet. A péte- ri csapat megérdemelte az egyik pontot. Jó: Mravik, Föl­di, Veszteg, Kalocsa. Albertirsa—Nyáregyháza 4-0 (1-0), Dánszentmiklós, 350 néző, vezette: Szalontai A. A mérkőzés nagy részében a nyáregyháziak támadtak töb­bet, mégis egy öngóllal az ir- saiak szereztek vezetést. Ki­hagyott nyáregyházi helyze­tek és kapufa után a II. fél­idő derekán egy; újabb potya­gól megpecsételte a jól játszó vendégek sorsat. A győzelem aránya túlzott. Góllövők: Bu- kovszki (2), Petró és egy öngól. Űri—Kocsér 1-2, Ecser— Törtei 1-2, Abony—Vecsés II. 3-0 (játék nélkül). AZ ÁLLAS: 1. Monor 16 11 2. Dános 16 10 3. Abony 16 10 4. Maglód 15 9 5. Péteri 16 8 6. Albertirsa 16 7 7. Törtei 15 7 8. Mende 16 4 9. Ceglédbercel 16 6 10. Nyáregyh. 15 4 11. Ecser 16 2 12. Vecsés II. 16 3 13. Kocsér* 15 3 (*=kettő büntetőpont levonva. Egyenlő pontszám esetén az ifi­csapat jobb helyezése dönti el a sorrendet. Űri csapatának tavaszi eredményei nem számítanak be a sorrendbe.) IFIEREDMÉNYEK: Péte­ri—Dános 2-1, Ceglédberce!— Monor 0-4, Mende—Maglód 0-2, Albertirsa—Nyáregyhá. za 2-2. Az élcsoport állása: 1. Abony, 24 pont, 2. Monor (22), 3. Magiód (22), 4. Albertirsa (2). SERDÜLŐ EREDMÉ­NYEK: Péteri—Monor 1-3, Dános—Maglód 3-3, Vecsés— Pilis 4-0, Gyömrő—Nagykőrös 3-1, Üllő—Abony 8-1 (!), CVSE—Albertirsa 18-0 (!). Ma 16 órakor Monoron Mo­nor—Szigetújfalu barátságos mérkőzés lesz. Sz. A. 1 39-14 26 2 37-16 24 2 33-10 22 3 29- 8 21 6 36-20 18 6 28-25 17 6 26-20 16 6 23-24 14 8 16-14 14 1 10 16-39 9 3 11 13-40 7 1 12 16-52 7 1 11 8-38 5 je tagja az MSZMP községi pártalapszervezet vezetőségé­nek. A 60-a-s évek közepétől mintegy tíz éven át tagja volt a tanács vb-nek is, megfele­lően segítve a helyes dönté­sek meghozatalát. Megtisztelő feladatot látott el akkor is, igaz nem hosszú ideig, ami­kor társadalmi elnökhelyette­se volt a nagyközségi közös tanácsnak. A nemrégiben megtartott tanácsülésen Benkó István, a nagyközségi közös tanács el­nöke a testület nevében elis­merését fejezte ki Soltész Já­nosnak. Hogy miért a köszö­net? — Mint kirendeltségvezető és tanácstag, mindig is igye­keztem megfelelni a követel­ményeknek. Fontosnak tartot­tam például a lakosságtól ér­kező kérések minél gyorsabb kielégítését, melyek általában hálózatbővítéssel voltak kap­csolatosak. Hálózatkimaradás és elektromos zavarok esetén gyors intézkedést téve a hi­ba megszüntetésén fáradoz­tam. pH — Hogy mivel töltöm sza­bad időmet? A ház körül mindig akad munka, melyet el kell végezni. A távolabb élő idős apósomék ugyancsak segítségre szorulnak. A fél­árván maradt második és ne­gyedik osztályos unokáimmal, gyakran teszem meg az utat az iskola és a lányom sző­lőstelepi lakása között. Gyak­ran látogatok vissza a kiren­deltségbe is. A megnöveke­dett szabad idő még nagyobb lehetőség a közéleti munka végzéséhez, amit a jövőben még aktívabban szeretnék vé­gezni. Faller Gyula ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM 1984. ÁPRILIS II., SZERDA Éj területek felé A kockázatot vállalni kell Néhány évvel ezelőtt így tavasz elején már hiába zör­gettek a megrendelők a Víz­ügyi Építő Vállalat Földmun­kagép Javító és Gyártó üze­ménél, Vecsésen. A szerencsé­sebbektől is legfeljebb a ne­gyedik negyedévre vállaltak munkát. Most azonban szíve­sen fogadják a megrendelő­ket, sőt, ha azok nem jönnek, maguk járnak megbízás után. — Tavaly csak 98 százalék­ra tudtuk teljesíteni az üzemi tervet — mondja Szász Imre üzemvezetőheiyettes. Csökkenő kereslet — Sajnos éppen a. leggaz­daságosabb termékünk, a szi­getelt csövek iránt csökkent a kereslet. Dunaújvárosból ér­keztek hozzánk az acélcsövek, s szigetelés után víz, gáz, szennyvíz vezetésére váltak alkalmassá. A beruházások csökkenésével azonban meg­csappant a kereslet a közmű- vezetékek iránt is, pedig a szigetelés igen szépen jöve­delmezett, az egy főre jutó termelési érték kétmillió fo­rint volt. — A csőszigetelés területén a tizenöt százalékos lemara­dásunkat nehéz volt pótolni, mert a többi tevékenységünk közel sem ilyen gazdaságos. Igyekeztünk növelni az acél- szerkezetek gyártásának mennyiségét, de itt' csak hat­százezer forintos éves terme­lési értéket érhet el egy dol­gozónk, így nem tudtuk teljes mértékben pótolni a vesztesé­get. — Milyen kilátásokkal in­dultak ebben az esztendőben? — Idén a külső megrende­léseinkből 105, a vállalat szá­mára végzett belső munkák­ból pedig 31 millió forintos árbevételre számítunk. Kapa­citásunknak azonban mindez ideig csak az ötven százaléka van lekötve. Gépjavítással ugyan bőven el vagyunk lát­Levelesládánkból A példa gyorsan terjed Ha valaki a nagykátai vasút­vonalon utazik és Gyömrő és Mende közt a facsemetekert közelében az ablakon kitekint, a vasúti töltés mellett lévő házaktól mintegy 20-30 lé­pésnyire egymás mellett lévő két jól megtermett, elterült házőrzőt pillanthat meg. Mi először azt hittük: ezek az ebek napfürdőt tartanak. Később meggyőződtünk róla: élettelenül hevernek. És a pél­da, úgy tűnik, gyorsan terjed, újabban Mende és Puszta- szentistván között, szintén la­kott településen, egy másik elhullott eb is van. Az utóbbi időben igen sok intézkedés született a környe­zetvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtására. Nem lehet vitás, ezek a tetemek előbb vagy utóbb bomlásnak erednek, beszennyezik a kör­nyék levegőjét, fertőzésve­szélyt is jelentve. Kíváncsiak lennénk rá, az is­meretlenség homályába rejtő­zött pusztítók gondoltak-e er­re? F. Gy. Sülysáp A nap kulturális programja Gyomron, 17 órától: német nyelv- és autóvezetői tanfo­lyam, az úttörőházban, 15-től: tornász- és kézilabda-szakkör; Cyömrő Motorosok klubja alakul Korábban már működött motorosklub Gyomron a Pe­tőfi Sándor Művelődési Ház­ban, de néhány éve megszűnt. Most újból szervezés alatt van a kismotoros-klub, amely­hez megteremtődtek a felté­telek. A leendő klub szervezésével Trepák Sándor nyugdíjast bíz­ták meg. Jelentkezni lehet ná­la (Ady Endre utca),, vagy a művelődési ház irodájában, a nyitvatartási időben. 16-tól: az ügyes kezek szakkör foglalkozása, 17-től: úttörő né­pi tánc, 16-tól: a KISZ-bi- zottság ülése, 17.30-tól: a Vá­ci Mihály területi KlSZ-alap- szervezet taggyűlése. Monoron, 14.30-tól: Nemzet­közi erőviszonyok címmel dr. Benkó Péter előadása a gim­náziumban. Pilisen, 10-től és 14-től: a furulya-szakkör foglalkozása, 18-tól: az ifjúsági klub össze­jövetele és aerobik tanfolyam az ifjúsági klubházban Vecsésen, 10-től 18-ig: ama­tőr képzőművészeti kiállítás Bullanda Ildikó grafikus, Fe- renczy Hanna festő és Vadászi Pál szobrász munkáiból. va, acélszerkezetek gyártásá­ra is van megrendelés, de cső­gyártó és szigetelő részlegünk csupán két hónapig számíthat biztos munkára. Kísérleti bérezés — Biztosítottnak látja ilyen körülmények között a terv teljesítését? — Mindent megteszünk an­nak érdekében, hogy eleget tegyünk kötelezettségünknek. Most kísérletezünk egy új szi­getelési technológia bevezeté­sével, mely a Fővárosi Gáz­művek szabadalma. Ez az el­járás olcsóbb és nem igényel import alapanyagot, bízhatunk piaci sikerében. De más terü­leteken is próbálkozunk. For­gácsolást például eddig csak vállalati, belső megrendelésre végeztünk, most külső megbí­zóknak is dolgozunk. Tárgyalunk a Kőrös Kazán­gyártó Szövetkezettel egy kooperáció ügyében. A gázfű­tés elterjedésével egyre na­gyobb igény jelentkezik a gáz­kazánok iránt, s mi vállal­nánk a kazántestek elkészíté­sét. A kísérleti darabokat már legyártottuk, s megfelel­tek a minőségi követelmé­nyeknek. — Reméljük; sikerül az ár­ban is megegyeznünk, s ak­kor ráállhatunk az, ú.i. termék előállítására. Némi belső át­csoportosítással arra is lehető­ség nyílik, hogy a csőgyártó részlegünk acélszerkezetek készítésére térjen át, ha úgy alakul, hogy ezen a területen több lesz a megrendelés. A vecsési üzem számára te­hát kockázatos év lesz még az idei. Vállakozó szellemük azonban töretlen, örömmel csatlakoztak a vállalat kísérle­ti bérezési rendszerének beve­zetéséhez is, melyet a haté­konyság növelése érdekében alakítottak ki. — Döntenünk kellett, hogy a hatékonyság növelésének melyik módját választjuk. Vagy az árbevételünk emelé­sére kellett volna töreked,- nünk — melyet a jelenlegi piaci helyzetben nem garan­tálhattunk volna —, vagy a létszám csökkentése mellett a már megállapított terv telje­sítését kellett vállalnunk. Az utóbbi egyszerűbbnek tűnt, már csak azért is, mert a re­pülőtér egyébként is jelentős számban csábítja el dolgo­zóinkat, már tavaly is szak­munkáshiánnyal küszködtünk. Szabad kapacitás — Ha a jelenlegi létszá­munkkal teljesítjük az éves tervet, a már kiosztott négy­százalékos bérfejlesztésen túl még 6,5 százalékkal gazdál­kodhatunk. Az üzem haté­konyságát, termelékenységét a negyedéves eredmények alap­ján mérik, először a második negyedév végén. — Igyekeznünk, kell tehát, hogy minél előbb lekössük a még szabad kapacitásainkat, év végére se maradjon munka- nélkül az üzem. Az anyagi- ösztönzés különösen fontossá teszi, hogy termékszerkezetün­ket átalakítsuk, s a piac igé­nyeinek megfelelő áru iránt bizonyára nő majd a kereslet is. Mr. Á. zsöt. Kerekebb, de wáltaatfan nekem, én kerestem vele a kapcsolatot, de ő nem törődött velem”. Az öregember mondataiban ma sincs lelkifurdalás, nem is vár semmiféle feloldozást — és tulajdonképpen segítsé­get sem kér, inkább kíván­ságai vannak: lakás a lakói­nak, használható rokkantkocsi —, hogy egyedül tudja ren­dezni további sorsát. Társadalmunk humánus. Különös gondot fordít azok megsegítésére, akik erre szo­rulnak. Fizikai állapotát, kö­rülményeit tekintve történe­tünk főszereplője is ide tarto­zik — s nem lehet felülbírál­ni mindazt, amit tett, és en­nek függvényében megadni vagy nem megadni ezt a se­gítséget, Egyet lehet: elvisel­hetővé tenni egy megrokkant öregembernek azokat az éveit, amik hetvenen túl még vár­nak rá. Csakhogy Nagy Gás­pár nem ezt akarja. Jóvátételt pedig mindazokért, amiket megélt, nem adhatnak a vét­len családtagok. A társadalom pedig vég- ** képp nem — hiszen még a segítségnek is vannak hatá­rai, s még a segítő kéz is meg­áll, ha falba ütközik. K. Zs. IFotófaáüftás Tájépifészef Tájépítészet címmel fotóki­állítás nyílik Gyomron, a Pe­tőfi Sándor Művelődési Ház­ban holnap, április 12-én. A kiállítás május 3-ig te­kinthető meg a nyitvatartási időben. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) 71/f' egváltoztattam a nevét, egy-két adatot is, hiszen nem ezek voltak a fontosak, hanem maga a történet, amely ugyan nem jellemző — de nem is egyedi. Március 31 -i, szombati számunkban írtam Nagy Gáspár históriájáról, ön­magámnak és mindannyiunk­nak feltéve a kérdést, hiszen élete mindenkinek csak egyet­lenegy van: lehet-e tévedések és szerencsétlen véletlennek sorozatára fogni azt, ha va­laki úgy öregszik meg, mint a történet főszereplője? Rok­kantán, magányosan, gondo­zatlanul, bűz és piszok köze­pette tengetni az utolsó esz­tendőket — ez jutott Nagy Gáspárnak. Most már hadd nevezzem így, tár a megvál­toztatott név ellenére is min­denki ráismert: gyermekei, szomszédai, ismerősei. S felke­restek a szerkesztőségben, személyesen is, levélben is. Mindenki hozzátett valamit a történethez. így kerekebb, de lényegében változatlan: az öregemberrel nem a sors, de nem is a véletlenek vagy sor­ra ártó kezek művelték, ami mind ez ideig történt. Ö ár­tott — magamagának Ám ez­zel együtt azoknak is, akik társul szegődtek mellé, s a leg- vétlenebbeknek, a gyerekek­nek is. Azoknak, akik most felnőttként is torkot szorító keserűséggel emlékeznek a verésekre, az átkínlódott na­pokra. J z egyik levél itt előttem, ** különösen keserű, ezt is egy felnőtt qyc-ek írta: „Hét­nyolc évesen éltem egy ször­nyű időszakot, a szüleim vá­lását, előtte apám iszakossá- gát, csavargását, majd anyám tragédiáját... Sajnálom az apámat, mint embert, de sze- retetet nem tudok érezni irán­ta. Túl sok bánatot okozott

Next

/
Oldalképek
Tartalom