Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-11 / 85. szám

6 1984. ÁPRILIS 11., SZERDA E&nítm Elmarasztaló ítélet Mindkét vállalat viseli a költséget Nagy volt az öröm a köz­ségben, amikor a megyei be­ruházási vállalat a strandot megépítette. Alig telt el azon­ban egy év, máris súlyos hi­bák mutatkoztak. Az öltözők beáztak, a betonszerkezetben repedések keletkeztek. A ter­vező és a kivitelező vállalatok közös helyszíni szemlét tar­tottak, a hibákat elismerték, de díjtalan kijavításukat nem vállalták. Ezért a beruházási vállalat pert indított ellenük. Az ügy a Legfelsőbb Bírósá­gon dőlt el, amely elmarasz­taló ítéletet hozott mindkét vállalatra. Mint a döntés indoklásából kiderült, a hibák okainak tisz­tázására szakértői bizonyítást rendeltek el. Ennek során megállapították: mind a ter­vező, mind pedig a kivitelező mulasztásokat követett el. Ezért a tervező vállalatot kötelezték, hogy harminc nap alatt javítási tervet adjon, a kivitelező építőipari vállalat pedig a munkát hat hét alatt végezze el. Az ezzel felmerült költségeket egyenlő arányban nekik kell viselniük. I Tíz NAP | Rendeletéiből! Jogi tanácsok Az elsőfokú lakásügyi hatóság illetékes csereügyben A beteg dolgozót útiköltség-térítés illeti meg A használati-kezelési útmu­tatóról és a minőség tanúsítá­sáról a belkereskedelmi mi­niszter és az ipari miniszter 2/1984. (III. 10.) Bk. M.—Ip. M. sz. alatt együttes rendeletet adott ki. (Magyar Közlöny 10. szám.) A közterület felügyeletéről 16/1984. (III. 18.) MT. sz. ren­delet, és a központi gazdaság- fejlesztési programokról ki­adott 1008/1984. (III. 18.) Mt.h. sz. határozatot a Magyar Köz­löny 11. száma tette közzé. A munkabér-kiegészítésnek a bérrendszerbe való beépíté­séről szóló 42/1983. (XI. 12.) MT. számú rendelet végrehaj­tásával kapcsolatban, fontos állásfoglalás jelent meg a Munkaügyi Közlöny 2. számá­ban. • Hol kell kérni engedélyt a lakáscserére? A. B-né budaörsi olvasónk tanácsi bérlakását kisebbre, szintén tanácsi bérlakásra sze­retné cserélni. Kérdezi: kell-e ehhez tanácsi engedély, továb­bá a lakások nagyságbeli kü­lönbözeiére való tekintettel kérhet-e pénzbeli térítést? Tanácsi bérlakás cseréjéhez a lakásügyi hatóság hozzájá­rulása is szükséges. A tanácsi bérlakásokra vo­natkozó lakáscsere-szerződést — a hozzájárulás megadása és a lakások kiutalása végett — ahhoz az elsőfokú lakásügyi hatósághoz kell benyújtani, amelynek területén a lakások vannak. Ha az elcserélenüő tanácsi bérlakások különböző hatósá­gok területén vannak, a lakás­csere-szerződés bármelyik ér­dekelt lakásügyi hatósághoz beadható. A lakásügyi ható­ság nyilatkozatát arról, hogy a cseréhez hozzájárul vagy azt megtagadja, rávezeti az ira­tokra. Ezután az iratokat to­vábbítja a másik érdekelt la­kásügyi hatósághoz. A hozzá­járulás megadásáról és az el­cserélt tanácsi bérlakások ki­utalásáról az a lakásügyi ha­tóság dönt, amelyhez az ira­tok utóbb érkeztek. Tanácsi bérlakások eseté­ben a lakáscsere-szerződést nyomtatvány alkalmazásával kötik meg. A szerződésnyom­tatvány a helyi lakásügyi ha­tóságnál (ügyfélszolgálati iro­dákban) szerezhető be. Az a cserélő fél, aki kisebb értékű lakáshoz jut vagy egyéb­ként hátrányosabb körülmé­nyek közé kerül, a lakáscsere­szerződésben pénzbeli térítést köthet ki. A térítés mértékét a felek megállapodása hatá­rozza meg. 0 Mikor téríthető meg a be­teg'.-delgozó útiköltsége? Ócsárol és Dabasról kérde­zik olvasóink, hogy a főváros­ban végzendő szakorvosi keze­lésre való fel- és leutazás költségét megtéríti-e az SZTK. Olvasóink kérdésére kedve­ző választ adhatunk. Az ál­lampolgárnak az állami egész­ségügyi - ellátás igénybevétele céljából, szükséges utazási költ­sége cí-ipén — ha az orvos mást nem javasol — o legol­csóbb közforgalmú közlekedé­si eszköz (kocsiosztály) igény- bevételével kapcsolatban fel­merült útiköltségének 2,50 fo­rint, oda-vissza utazás esetén 5,— forinton felüli összegét kell megtéríteni. Az utazási költség teljes összegét kell megtéríteni üze­mi baleset vagy foglalkozási betegség miatt szükséges egészségügyi ellátás igénybe­vétele alkalmából, ha annak összege az 1,50 forintot, illetve oda-vissza utazásnál a 3,— fo­rintot meghaladja. Az utazási költség teljes összegét kell megtéríteni az egészségügyi miniszter által utasításban meghatározott esetekben is. A bérkocsin, bérautón meg­tett út költségét abban az eset­ben kell megtéríteni, ha nincs vasút, vagy autóbuszjárat, és az oda-vissza utazásnál meg­tett út 4 kilométernél hosz- szabb. Az orvos által keresőképes­nek minősített dolgozónak az általa kért felülvizsgálaton tör­tént megjelenésével felmerült utazási költsége csak akkor té­ríthető meg, ha a felülvizsgá­lat keresőképtelenséget állapít meg. Ugyanez vonatkozik a döntőbizottsági eljárásra is. A költségtérítésnél figyelem­be kell venni az állampolgárt egyébként megillető utazási díjkedvezményeket. Nem jár utazási költségtérítés a helyi közlekedésben annak, akinek az igénybe vett közforgalmú közlekedési eszközre bérlete van. Az utazási költségeket az illetékes társadalombiztosítási szerv téríti meg. 0 Szerződésszegés esetén a tanfolyam költsége visszakö­vetelhető. N. L. nagykőrösi olvasónk hivatkozik két korábbi cik­künkre, amelyben részben a helyettesítési díjról, részben pedig a tanulmányi szerződés­ről írtunk. Olvasónk segédfűtői munka­körben dolgozik, a monori Ke­fe- és Játékgyár nagykőrösi telepén. Olvasónk kérésére a munkáltató javasolta őt ka­zánfűtői tanfolyamra, amely hat hónapig tartott és jó ered­ménnyel végezte. A vállalat­tal tanulmányi szerződést kö­tött. Ebbe a vállalat gondo­san beleszövegezte; a dolgozó kötelezi magát, hogy a tanfo lyam elvégzése után jelenlegi munkaviszonyát két évig fenn­tartja”. Azt is kikötötték, amennyiben a dolgozó munka- viszonya két éven belül a dol­gozó hibájából megszűnne, ak­kor a költségeknek a le nem dolgozott időre járó arányos részét vissza kell fizetnie. Úgy történt, hogy a dolgozó kényte­len volt felmondással megszün­tetni munkaviszonyát, mert továbbra is segédfűtői munka­körben foglalkoztatták és ese­tenként kapott csak helyette­sítési pénzt, amikor a fűtőket helyettesítette. Megjegyzi ol­vasónk, az itt dolgozó fűtők­nek csak a középfokú vizsgá­juk van meg és hiányzik az itt szükséges magasnyomású kazánfűtői vizsga... Ezt vi­szont most olvasónk megsze­rezte, ő mégis segédfűtői beso­rolásban maradt és bére is jó­val elmaradt a többiekétől. Sérelmezi, hogy 6 hónapi ta­nulmányi idő ellenére kétévi helybenmaradást kötött ki a vállalat, és mivel kérelme és képesítése ellenére nem kapott újabb munkaköri besorolást és béremelést, nem saját hibá­jából volt kénytelen munkavi­szonyát megszüntetni. A vál­lalat inkább elfogadta a fel­mondást és 6047 forint megfi­zetésére kötelezte olvasónkat. Olvasónk ezt sérelmezi, ta­nácsunkat kéri. Véleményünk szerint a 6 hónapos tanfolyami idő miatt kétévi helybenmaradást nem köthetett volna ki a vállalat, továbbá, minthogy a magas- nyomású kazánfűtői tanfo­lyamra való felvételét java­solta — hiszen náluk ilyen ka­zánok vannak —, a dolgozó joggal számíthatott arra, hogy a megszerzett végzettségének, illetőleg képesítésének megfe­lelő, munkakörben fogják fog­lalkoztatni. Ezt egyébként a tanulmányi szerződésbe bele kellett volna foglalni. Javasoljuk, olvasónk for­duljon panasszal a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. Mivel munkaviszonya közben már megszűnt, csupán az ösz- szeg nagyságát sérelmezheti, ezért kérelmét is erre csök­kentse. Dr. M. J. ■ Vizek partján _ H O R GÁSZBOTTAL Az ügyész szemszögéből az ifjúkori alkoholizmusról Mit lehet, illetve kell tenni? A GYERMEKEK, SERDÜ­LÖK, fiatal felnőttek felvilá­gosítása rendkívüli fontosságú, hiszen a kóros szenvedélyek problémáját csak az ifjúság­gal egyetértésben, vele együtt lehet megoldani. A korai meg­előzés érdekében megfelelő jelzőrendszert kell felépíte­nünk, hogy az ifjúságvédel­mi szervek — köztük a gyám­hatóság — időben tudomást szerezzenek az alkoholizáló és „kábítós” gyerekekről, és azonnal megtehessék a célra­vezető intézkedést. Mégpedig az iskolák, a pedagógusok és szülők, az egészségügyi intéz­mények, a gyámhatóság, va­lamint a társada’mi szerveze­tek (köztük a Vöröskereszt) összehangolt, jó együttműkö­désével. Gyálon a Vöröskereszt ve­zetése alatt működő csa­ládvédelmi szolgálat a peda­gógusok részvételével, a köz­ség általános iskoláiban (a felsőtagozatosok körében) fel­mérte hogy a káros szen­vedélyek mennyire terjedtek el az ifjúság körében. Ennek során találtak nikotin, alko­hol és szipózás miatt veszé­lyeztetett gyerekeket is. Fel­méréseik megállapításait a megelőzés érdekében haszno­sították. Említésre méTó. hogy Gyál. valamint a vele szom­szédos XVIII. kerület taná­csi és rendőri szervei, vala­mint a Hazafas Népfront és a Vöröskereszt helyi szerveze­tei együttműködési szerződést kötöttek a kiskorúak veszé­lyeztetettsége, illetve az ifjú­kori bűnözés megelőzésére. Előfordult ugyanis, hogy a gyá- liak a fővárosban, és a buda­pestiek a községben közösen követtek el jogsértő cselekmé­nyeket. Az ifjúságvédelmi megbí­zottak, a pedagógusok, az osz­tályfőnökök, a szülői munka- közösségek tevékenységének eredményeképpen az általá­nos iskolás korú gyermekek között mind kisebb az elkalló- dás veszélye. Többnyire arra is mód nyílik, hogy a hat- tizennégy éveseket visszatart­sák a közösségellenes visel­kedéstől. Nem ilyen egyértel­mű a helyzet azonban az ál­talános iskolát végzett fiata­lok további sorsát tekintve. Ezekben az években sem a szülői környezet, sem a mun­kahelyi közösség nem hat rá­juk. Megfigyelhető, hogy az alkoholizmus kialakulása az esetek zömében épp a 14-18 éves életkorra esik. E korosz­tály az általános iskolából ki­kerülve kimarad a preventív gyermekvédelem látószögéből; a gyámügyi szervek is csak akkor foglalkoznak velük, amikor magatartásukban már deviáns jelenségek mutatkoz­nak vagy éppen bűncselek- ménvt követnek el. AZ IMÉNTIEKRE PÉLDA­KÉNT említhető a 16 éves F. Sándor üllői lakos esete, aki az általános iskola elvégzése után gépszerelő szakmunkás- tanuló lett. Több esetben itta­san jelent meg az iskolában, tanulni nem szeretett és év végén négy tárgyból bukott, majd kimaradt és segédmun­kásként helyezkedett el. Ta­valy márciustól rendszeresen italozott, esetenként tíz korsó sört is megivott; havonta 700 forintot költött italra. Otthon­ról kimaradozott, részegen éj­fél körül járt haza, szülei — mert hiába kérlelték — a rendőrséghez fordultak segít­ségért. Ott figyelmeztették a fiatalkorút, egy ideig nem ivott, de aztán... Egyik esti italozás után a fiatalkorú a lakására tartott, amikor egy ház előtt parkoló személygép­kocsi ajtaját saját kulcsával kinyitotta. A járműből azon­ban semmit nem tudott elvin­ni, mivel a sértett felébredt és tetten érte őt. Lopás vétségé­nek kísérlete miatt felel a bí­róság előtt. Ügyészi intézke­désre a fiatalkorút, a gondozó intézet, — mint alkoholista be­teget — gondozásba vette, a gyámhatóság pedig hivatásos pártfogót rendelt ki mellé és előírta, hogy köteles az italfo­gyasztástól tartózkodni, a szü­leinek szót fogadni és este ki­lenc óra után otthonában tar­tózkodni. Azok a vendéglátóipari dol­gozók is, hozzájárulnak az ilyen esetekhez, akik nem tartják be az ittas személy, valamint a fiatalkorúak sze­szes itallal való kiszolgálását tiltó rendelkezéseket. Egyik ügyben múlt év októberében este hat fiatalkorú Dömsödön az úgynevezett „sarki” ital­boltban sört, konyakot és ba­rackpálinkát ivott majd az egyik férfi sérelmére rablást követtek el és a tőle elvett nagyobb összegű pénzből azon az estén még pálinkát vettek és megitták. A rendőrhatóság az italbolt felszolgálóját, sza­bálysértés miatt 2 ezer forint pénzbírsággal sújtotta. BŰNÜGYEK TAPASZTA­LATAI alapján elmondható, hogy az alkoholfogyasztás el- válaszhatatlanul a szabad idő­höz tapad, holott sokféle le­hetőség kínálkozik a fiatalok szabad idejének hasznos eltöl­tésére. Ócsán négy évvel ez­előtt a helyi állami, társadal­mi szervek és gazdasági egysé­gek együttműködése eredmé­nyeként egy alkoholellenes klubot alakítottak. A tagok­nak több, mint fele a 15-28 év közötti korosztályból kerül ki. önként ismerték fel, hogy alkohol nélkül is lehet kikap­csolódni. Magatartásukkal egymásra hatnak. Többen társra találtak, baráti kapcso­latok alakultak. Tíz tag közül négynél eredményes volt az elvonó kezelés, hatan pedig a klub hatására szoktak le az italozásról. Ezenkívül tizenhe­ten lényegesen csökkentették alkoholfogyasztásukat, tizenki­lencen pedig egyáltalán nem isznak. Az eredményes klubtevé­kenységhez is sok tapintat, türelem és hozzáértés szüksé­ges. Csak kitartó, szívós fe­lelősségteljes munka hozhatja meg a legkisebb eredménye­ket is. A társadalmi együtt­működésre pedig akkor van szükség, amikor még nem ké­ső. Dr. Orcll Ferenc János főügyészségi ügyész, Országos Alkoholellenes Klubbizottság tagja Küldöttgyűlés Mint a tájékoztatóból kide­rül, az elmúlt esztendőkben eredményes volt az az erőfe­szítés, amely végül is sikerhez vezetett, s valamennyi közös­ségben a jogszabályoknak megfelelően tartották meg a közgyűléseket. Ez azért is lé­nyeges, mert korábban elő­fordult, hogy néhány helyen nem vették komolyan ennek az egyesületi fórumnak a megszervezését, s az összehí­vott közgyűlés munkája így formális volt. Az idén min­denütt megfelelő volt az elő­készítés is. Mint az IB jelentése meg­állapítja, előrelépésnek te­kinthető, hogy a közösségek éves tanácskozásán a MO- HOSZ képviselőin kívül részt vettek a helyi tanácsi és poli­tikai vezetők is, több helyen képviseltették magukat az érintett termelőszövetkeze­tek, valamint a vízi rendőrség. Hiányként említették az írá­sos anyag készítői, hogy az if. júsági és gyermekhorgászok magas aránya ellenére az út­törő- és az ifjúsági szervezet nem vett részt a közgyűlések munkájában. Az elmúlt esztendőkben gyakran kavart vihart a tár­sadalmi munka kérdése. Akadtak közösségek, ahol mindenkinek le kellett dol­goznia a megállapított időt, máshol pénzben is meg lehe­tett váltani. Ám joggal vető­dött fel a kérdés: ha a több­ség inkább fizet, mintsem la­pátot ragad, hogy csinosítsa a vizek partjait, irtsa a gyomot, rendezze a stégek környékét, ki fogja m§g végül a szerszám boldogabbik végét? A választ a legtöbb egyesületben most már egyértelműen megadták: a munka a fontosabb, s aki mégsem vállalja, fizessen ma­gas térítési díjat. iua Szabályok Csaknem valamennyi köz­gyűlésen hangsúlyosan szere­pelt a természetvédelem. Több helyen máig lg-vitatott kérdé­sekben kértek azonnali dön­tést. Van, ahol a vízi túrázók­kal, máshol a szörfözőkkel vagy éppen a halászokkal van baj. Az intéző bizottság ter­mészetesen segítséget nyújt az ilyen helyzetek rendezéséhez. Elhangzott olyan javaslat is, hogy a vízparti szemetelőket fegyelmileg vonják felelősség­re, ám erre csak akkor kerül­het sor, ha valamennyi hor­gász felelősséget vállal az ál­tala elfoglalt hely tisztasá­gáért. Szóba került az ifjúsági horgászok helyzete is. A gya­korlat egyesületenként eltérő. Van, ahol hetente egy nemes halat foghatnak a fiatalabb korosztályba tartozók, míg máshol csak fehérhalra hor­gászhatnak. Az intéző bizott­ság jelentése jó példaként a Dolgozók Szigetszentmiklósi Horgászegyesületének gya­korlatát említi, ahol az ifi­ket megismertetik jogaikkal és kötelességeikkel is. Visszatérő témaként jelent­kezett a gyakran tapasztalha­tó botelhagyás és a behordás. A vitát azonban eldönti az or­szágos horgászrend, amely egyértelműen leszögezi: a bo­tot nem szabad őrizetlenül hagyni, s a behordás is tilos. Többen sürgették az új fe­gyelmi szabályzat megjelenő, sét, amely hatékony szankció­kat tartalmaz majd az alap­talanul vádaskodók, a közös­ségi szellem bomlasztói ellen is. Szóba került a társadalmi és a hivatásos halőrök kap­csolata is. Tevékenységüket valamennyi közösségben fon­tosnak és jónak értékelték, bár még további tennivalóik is vannak. Erre figyelmeztet­nek a szaporodó fegyelmi el­járások. Vetélkedő Az idén is megrendezik az ifjúsági horgászoknak a ve­télkedőt és a nyári táboro­zást. Mint Kutz Györgytől, az intéző bizottság ifjúsági fele­lősétől megtudtuk, valameny- nyi egyesület megkapta már az útmutatót. A helyi verse­nyek után a megyei elődöntőt április 21~én tartják Sziget- szentmiklóson, 10 órakor, a helyi horgászegyesület tanyá­ján. A nevezések beküldési határideje április 10-én, ked­den lejárt, késve érkező je­lentkezéseket csak indokolt esetben fogadnak el. Egyesü­letenként és korcsoportonként 2—2 versenyzővel lehet ne­vezni, mellékelve a résztve­vők nevét, születési évét, pon­tos' lakcímét és az egyesület elnevezését. Az elődöntő prog­ramjában szellemi kérdések és gyakorlati vizsga is szere­pel. Korcsoportonként a leg­jobb tíz fiatal megyei döntőn vehet részt. Ezt május 12-én 9 órakor tartják majd, szintén ‘Szigetszentmiklóson. Ennek programja halfogásból, célba, dobásból és evezésből áll. Az ifjúsági tábort ebben az esztendőben július 29-től au­gusztus 7-ig rendezik meg Tas­son, a Rózsaszigeten. A je­lentkezéseket május 31-ig várják az intéző bizottságon (Szigetszentmiklós, Május 1. sétány 9.). Segélyek Az IB legutóbbi ülésén dön­töttek a halasítási segélyek ki­osztásáról is. Eszerint a kö­vetkező egyesületek kapnak különböző összegű támoga. tást: a toki Egyetértés Tsz HE 20 ezer, a szobi Haladás HE 20 ezer, a nagykőrösi Kinizsi HE 10 ezer, a Fóti HE 15 ezer, a Pest megyei Víz- és Csator­namű Vállalat HE első hala- sításra 40 ezer, a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgaz­dálkodási Vállalat fDunaha- raszti) HE 30 ezer, a Csepel Autó HE 25 ezer, a kiskun- lacházi Kiskun Dolgozók HE 25 ezer, az Aranyszarvas Tsz HE első halasításra 20 ezer, a Sződligeti HE pedig 25 ezer forintot vehet át. Az intéző bizottság ezenkívül még tar­talékolt 32 ezer 900 forintot a rendkívüli igények teljesítésé­re. A Monor és vidéke HE kö­zössége a MOHOSZ-tól 35 ezer forintnyi segélyt kért a kölcsönös támogatási alapból műtárgyak építésére. Furucz Zoltán Vereszki János A Pest megyei Iparcikk Kereskedelki Vállalat szerződéses vállalkozásba adja SP@!T»y*§ÄX&TS ÉS SPORTSZERBOLTJÁT SZENTENDRÉN, a Kossuth u. 26. sz. alatt. Részletes felvilágosítást ad a közgazdasági osztály, cím: Budapest V., Deák rerenc u. 23. 1052, telefon: 172-801. A pályázatok benyújtásának határideje: május 11-e. Nyári tábor Tasson «. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a MOHOSZ Pest f megyei Intéző Bizottsága március 31-én, szombaton tartotta 4 küldöttgyűlését. Most rovatunkban részletesebben is visszaté- ® rünk a témára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom