Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-01 / 78. szám

EST JEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xxviii. évfolyam. 78. szám Ara: 1,40 forint 1984. Április l, vasárnap Magyar-szovjet gazdasági tárgyalások Március 26. és 31. között hazánkban tartózkodott Nyi­kolaj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhe iyettese, az Állami Tervbizott- ság elnöke. A KGST tervezési együttműködési bizottságának elnökeként részt vett a bízott ság ülésén, majd tárgyalást folytatott Faluvégi Lajos mi­niszterelnök-helyettessel, az Országos Tervhivatal elnöké­vel. A kétoldalú megbeszélé­sen áttekintették az 1986— 1990. évekre szóló gazdasági együttműködés legfőbb kérdé­seit. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Havasi Fe­renc, a PB tagja, a KB titká­ra pénteken szívélyes, baráti légkörű megbeszélést folyta­tott Nyikolaj Bajbakovval. Nyikolaj Bajbakov találko­zott Kapolyi László ipari mi­niszterrel, és előadást tartott a Magyar Tudományos Akadé­mián a kőolaj- és földgázki­termelés és -felhasználás leg­újabb tudományos eredmé­nyeiről. A szovjet miniszterelnök­helyettes elutazása előtt meg­tekintette az országos teherel­osztót, ahol az ország villa- mosenergia-ellátásáról tájé­koztatták. Nyikolaj Bajbakov szomba­ton elutazott Budapestről. Méretre dolgoznak Divatos nyári modellek kerülnek ki a szigetszentmiklósi Ter­minál szolgáltatóházban működő női szabóság varrodájából. A mérték után dolgozó üzletet hamar megkedvelték a környék­beliek. A varrónők egyébként nemcsak csinos ruhákat készíte­nek, hanem nagy tételben függönyt is varrnak közületcknek. Erdősi Agnes felvétele Fejlődésnek indultak a növények További esőkre vár a határ Földbe került már a cukorrépa magja Az utóbbi napokban hullott csapadék valamelyest ja­vított az aszály sújtotta határ képén. A növények fejlődésnek indultak, de még további esőre lenne szükség, hogy a vetések valóban kiviruljanak. Van, ahol nem várnak csodára és hoz­zákezdtek az öntözéshez, mint például a dánszentmiklósi Mi­csurin Tsz-ben, ahol a gyümölcsösökben már működtetik a csepegtető-öntözőberendezést. Mesterséges csapadékot kapnak a gabonák és a takarmánynövények is. A megye mezőgazdasági nagyüzemeiben teljes erővel folytatódik a talajok simítása, lezárása, hogy ezzel is előse­gítsék a vízkészlet megőrzését. Erre mindenhol szükség van, mert az idei felkészülést saj­nos rendkívüli módon nehe zíti, hogy alig-alig enyhült < csapadékhiány. A megye gazdaságai befe­jezték az őszi kalászosok első fej trágyázását és a tavaszi ár­pa vetését. Vége felé tart a magborsó, a zab, a lucerna, és jó ütemben halad a zöldségfé­lék, valamint a cukorrépa ve­tése. Az újburgonya tervezett területének mintegy 5 százalé­kát ültették be eddig. A nagy­üzemek befejezték a szőlő metszését és a gyümölcsfák tavaszi ápolásából sincs már sok hátra, örvendetes hír, hogy a szolnoki cukorgyár rendkívül jó kapcsolatot alakí­tott kii Pest megye cukorrépa­Bővül a vízszolgáltatás Kútfúrástól a hálózat építéséig A Pest megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat a hatodik ötéves terv első három évében teljesítette feladatait. A válla­lat 1984-re 730 millió forint árbevételt tervezett. Miből adódik ez? Körűibe­KI A SZABADBA M elegebben Süt már a nap, hosszább árnyéka nőtt az orgonabdkornak. Ér­demes egy kicsit gereblyéz­ni, netán előkapni a me- szelőt, s új ruhába öltöztet­ni a régi ház megkopott falait. A kikelet ezernyi, megújulásra sürgető jelét követni kell. Mégha olykor nehéz, megerőltető is — a megújulásra mi is készek vagyunk. Kívül-belül, lett légyen szó a portánkról vagy önmagunkról. Mindig kicsit többet akarunk, an­nál, mint ahova elértünk, eljutottunk. S ez az akarat hozza magával, hogy estén­ként — persze főként hét­végeken — jóleső fáradt­sággal dőljünk az ágyba, miközben körülöttünk min­den csillog-ragyog. Csillog és ragyog a fris­sen fakadt rügyön a har­mat, a tegnap takarított ablak világra néző szeme, s a harmat cseppjeit ma­gába ivó föld minden rö­ge. Tavasz van. Igazi ta­vasz! Amikor e nagy csa­lád minden tagja •— amit Pest megye jelentett, s je­lent ma is! — takarításba, rendcsinálásba fog. Mert nemcsak kilépünk a ter­mészetbe, a tavaszba, ha­nem portánkon, s annak környékén — utcánkban és lakóhelyünkön — igyek­szünk rendet is csinálni. Olyan tőlünk megszokottat, amikor Váctól Dabasig minden ragyog ... Van is ebben némi túl­zás — nem is kicsi! —, de- hát ha úgy igazán, a ked­vünk szerint, a népfront felhívásának megfelelően igyekszünk rendet csinálni, akkor van mire figyelni. Hiszen ha portánk kapu­ját csak a megyehatárt jel­ző tábla jelenti, azért arra mi adunk, hogy a tisztaság, a rend valamiféle választó- vonal legyen — ha csak át­menetileg is! — a szomszé­dok portája és a magunké között. Különösen most. amikor rövidesen valamiféle nagy- nagy rendcsinálásba kez­dünk. A magunk örömére, a mások gyönyörűségére. Az utóbbi megá'lanítás persze csak fél igazság. Hi­szen a magunk teremtette rend sokszor mindennél többet ér. A magunk örö­mére, a magunk gyönyöré­re tettük mindazt, amit mások díjaznak, amit a szomszéd erényünként di­csér. Közös otthonunk minden talpalatnyi föld, ahol s amelyen rendet csinálunk, teremtünk. Tudjuk s érez­zük ezt mi régóta, ám mégis, ha szóba kerül csak arra helyezzük a hangsúlyt: ma, amikor minden csa­ládban kiadtuk — kiadták — a jelszót: ki a szabad­ba, az a döntő, a környe­zet a családok apraját- nagyját megfelelő ruhába öltözve fogadja. Az a rét, melyen a huszonkettes vagy negyvenhármas masírozik — mármint éveit tekintve — éppoly zöld legyen, mint a szomszédé. S ráadá­sul mégoly tiszta is!... Mi kell mindahhoz, hogy a mi rétünk éppoly tiszta, zöld legyen, mint a szom­szédé? Olyan igazi nagyta­karítás, melyre minden év­ben sort kerítünk Szobtól Nagykőrös legdélibb pont­jáig. Hiszen a kiránduló éppúgy, mint az ott lakó, közös otthonnak tekinti a megye legészakibb zugát csakúgy, mint a legdélib­bet. S ennek tisztaságát megőrizni, őrizni arra vi­gyázni egy emberként — a közös feladatok között tart­juk számon. S nemcsak ma, amikor minderről szót ej­tünk. Így volt ez tegnap s tegnapelőtt is. Az utóbbi szavak éveket jelentenek, azokat az éveket, amikor a népfront háromezernél több társadalmi őrének tevé­kenységét — lett légyen járdaépítésről, hulladék- gyűjtésről szó — segítettük. S ebben a segítségben, közös akaratban, szán­dékban ma is egyek va­gyunk: amikor azt mond­juk, ki a szabadba, a zöld mezőre, a tiszta környezet­be — nemcsak a szándékot, az elvárást fogalmazzuk meg, hanem a közös akara­tot is. Mely a mondat mö­gött mindig meghúzódott, meghúzódik. Varga Edit lül 10 százalékkal kívánják növelni a termelést, ezen belül 23 millió köbméter vizet jut­tatnak el a lakossághoz, 74 te­lepülésen — köztük Cegléden, Dunakeszin, Érden, Nagykörö­sön, Szigetszentmiklóson — biztosítják az egészséges ivó­vizet, Tizenegymillió köbméter szennyvizet vezetnek el és tisztítanak meg az idén, vala­mint 950 ezer köbméter úgy­nevezett folyékony hulladékot gyűjtenek be. A vállalat vízépítőipari ága­zata 150 kilométer hosszú víz­hálózat építését tervezi. A részleg kapacitása 250 millió forint értékű, amibe például 7 ezer lakossági bekötés, a gyáli térségben 40 millió fo­rint értékű vízmű, elosztó- hálózat, távvezeték építése tartozik, továbbá folytatják a tököli vízmű építését — 30 millió forint — és az érdi — 35 millió forint — távvezeték felújítását. Rekonstrukcióra az idén 130 millió forintot kívánnak fordí­tani. Űj létesítmény lesz Du­nakeszin a kétezer köbméteres víztároló medence, és ugyanott a két kilométer hosszú, 500 milliméter átmérőjű expressz távvezeték. A vízszolgáltatás bővítésére Dömsödön, Abonyban, Vecsé- sen és Ráckevén új kutakat fúrnak. Külföldről is érdeklődnek így van értelme, haszna A Dunakeszi Konzervgyár karbantartó üzemének műsza­ki szakembereiből alakult gaz­dasági munkaközösség im­port konzervipari gépek he­lyettesítésére magyar szaba­dalom alapján készít berende­zéseket. Két terméküket már hasz­nálják, a nagykőrösi gyárban az ALFAPANK elnevezésű vákuumzáró gépük működik, s a hazai szakembereken kí­vül külföldről — elsősorban a szocialista országokból — ér­deklődnek az ugyancsak szol­gálati szabadalom alapján ké­szülő vákuumlevező iránt. A huszonnyolc tagú közös­séget — Pribil György műsza­ki osztályvezető-helyettes sze­rint — a tmk legfelkészültebb dolgozói alkotják. — Elvállaltuk a gyár új üzemcsarnokának szerelését és berendezését, mégpedig egy- harmaddal olcsóbban, mint a feladat megoldására vállalkozó külső cégek. A gazdasági munkaközössé­gek tevékenységének minde­nekelőtt ott van értelme és haszna, ahol feleslegessé te­szik idegen cégek munkáját, vagy — mint e két gyár ese­tében is — lehetővé teszik az importból származó gépek és berendezések hazaival való felváltását. A dunakeszi gyár szakembe­rei ezt teszik. És jól. termesztő gazdaságaival. En­nek köszönhető, hogy szűkebb pátriánkban nem csökkent a cukorrépa vetésterülete. Az összefogás szép példája az is, hogy az abonyi Ságvári End­re Tsz és a Ceglédi Állami Tangazdaság segít a cukorré­pavetés mihamarabbi befeje­zésében a szomszédos üzemek­nek. Ennek köszönhető, hogy az abonyi József Attila Tsz- ben már földbe is került a cukorrépa magja. Az Örkényi Béke Tsz-ben kiszórták a műtrágyát a tava­szi vetések alá és hétszáz hek­tár rétre. Kijuttattak a földek­re ezeregyszáz tonna szerves trágyát és depóba hordtak 650 tonnát. Még 300 hektár tavaszi szántás van hátra. Tavaly egymillió köbméter vizet öntöztek ki az alsónéme- di Közös Üt Szakszövetkezet­ben. Az újabb szezont is kija­vítva várják már az esőztető- berendezések. A mesterséges csapadék pótlását április első napjaiban kezdik több mint 700 hektár területen. Bár az őszi búzát a legked­vezőbb időszakban, október 24- ig elvetették a szakszövetke­zetben, de csak a terület 61 százalékán mutat kedvező ké­pet a búza. A felfagyások miatt jelenleg hengerezéssel tömörítik az őszi vetésűeknél a talajt. A szakemberek a rendkívül aszályos időjárásra való tekintettel, nagyon fon­tosnak tartják, hogy a mag­ágykészítés és a vetés között minél kevesebb idő teljen el. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság gépe Zsámbék határában veti a cu­korrépát. A munka már a végéhez közeledik a !2í hektáros területen Trencsényi Zoltán felvétele A PEMÜ-ben július 1-től Rövidebb idő alatt többet Pest megye vállalatai közül több már január óta 40 órás munkarendben dolgozik. Másutt ezekben a hóna­pokban készítik elő az átállást, mint például a Pest me­gyei Műanyagipari Vállalatnál, ahol július elsején ve­zetik be a rövidebb munkaidőt. A 40 órás munkahétre való áttérés másfél ezer embert érint, zömmel, kétharmadrész­ben fizikai dolgozót. A rövi­debb munkaidő természetesen nem mehet a termelés ro­vására, éppen ezért az át­állás alapos előkészítést igényel, amit a PEMÜ vezetői, szak-, emberei már tavaly ősszel megkezdték. Kizárólag az év második félévében 80 ezer órával csökken a kötelező munkaidő, amit túlórákkal pó­tolni lehetetlen. Az egyetlen járható út a munkaidő haté­konyabb kihasználása. Az év első hónapjaiban módszeresen keresték a terme­lés, a szervezés gyenge pont­jait, a még fel nem tárt tar­talékokat. Intézkedési tervet készí­tettek a hiányosságok le­számolására, ez összesen 73 feladatot fogal­maz meg. Például olyan mű­szaki-szervezési intézkedése­ket, melyek végrehajtása után a 377 munkafajtára átlagosan öt százalékkal emelték a nor­mákat. Ez részben a teljesítmé­nyek növelésével, részben a szállítások ésszerűsítésével ér­hető el. Ha minden, az intézkedési tervben befektetett feladatot sikerül megvalósítani, akkor az így felszabadult idő öt százalékkal több, mint ami a csökkentett munkaidővel el­vész. A 40 órás munkahét beve­zetése nemcsak hatékonyabb termelést igényel, hanem a korábban kialakult munka­rend megváltoztatását is. Mi­vel a vállalat az egyes gyár­egységek között egységes mun­kakezdésre és befejezésre tö­rekszik, párhuzamosan vizsgálták a zsámbéki, a ceglédi, a bu­dapesti és a solymári gyá­rak munkarendjét. Ami korántsem jelenti azt, hogy a helyi sajátosságokat nem veszi!: figyelembe. Soly­máron például a PEMÜ mel­lett felépült már egy több ezer lelkes lakótelep is. Emiatt a munkakezdés időpontjait úgy kellett megállapítani, hogy ez lehetőleg ne borítsa föl az autóbuszok menetrendjét. Ha­sonló módon tekintettel vol­tak az üzletek, intézmények és az óvodák nyitvatartására, az iskolák tanítási rendjére is. Közélet Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke táviratban üd­vözölte Agatha Barbara asz- szonyt, a Máltai Köztársaság elnökét Málta nemzeti ünnepe alkalmából. M • rll,, t r\ Divatos kötöttárukat készítenek a Skála és a Nyugat-magyar­|ICC7g IC gl |t|álC országi Röviköt megrendelésére a Pilisszentiván és környé- w*#**,'# ke Háziipari Szövetkezetben. Többnyire bedolgozókat foglal­koztatnak. Képünkön Szendi Éva összeállítja a gyermek garbókat. Érd ősi Agnes felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom