Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-01 / 51. szám

1ÄB0NYI KRÓNIKAB Nőttön nő az érdeklődés Döntés előtt tanácskozás Közrend, egészségügy, ellátás Abonyban az idén hat he­lyen rendeztek falugyűlést, és miután a tanácskozások so­rozata lezárult, az első meg­jegyzés, amit a szervezők te­hetnek: a szocialista demok­rácia fejlesztésének egyik ha­tásos módja lett a részfalu­gyűlés, ugyanis az érdeklődés, a véleménycsere és a felszó­lalók száma minden eddigit felülmúlt. Szemetelők Az előadók beszédeikben részletesen beszámoltak a tanács munkájáról, a kör­nyezetvédelemről, a tanács tavalyi költségvetési és fej­lesztési alapjából történt be­ruházásokról. Átfogó képet ka­pott a hallgatóság a település mezőgazdasági és ipari üze­meinek gazdálkodásáról, ter­veikről; a kereskedelemről, a szolgáltatások minőségéről, va­lamint a nagyközség kulturá­lis életéről, s végezetül pedig az 1984. évi községpolitikai célkitűzésekről. Hogy a fórumokon hallottak alapján mi foglalkoztatja nap­jainkban leginkább az abo- nyiakat? Elsősorban a közbiz­tonság helyzete. Valamennyi tanácskozáson aggodalmukat fejezték ki a garázdaságok nö­vekedése miatt, kérték a rend­őrőrs újbóli működtetését, vagy legalábbis a helyi rend­őri létszám gyarapítását. Ha­sonlóképp, sokan nyilvánítot­tak véleményt a környezetvé­delemről és az egészségügyi ellátásról. Az előbbivel kap­csolatban egyrészt az üzletek környékének rendjét tették szóvá, másrészt kritizálták az utca emberét, aki fittyet hányva a rend és tisztaság írott és Íratlan szabályaira közömbösen szemetel az ut­cán, valamint a közterülete­ken. Elítélték az alkalmi sze­métlerakó-helyek létesítőit, és javasolták, hogy kilétük fel­derítése esetén az eddiginél ■magasabb összegű pénz bünte­tést kapjanak. A lakosság fontosnak tartja a háztáji sertéstenyésztést, de azzal sokan nem értenek egyet, ha olyanok is belefog­nak, akik nem teremtették meg feltételeit. Például a trá­gyát huzamosabb ideig a por­tákon, szabadon tárolják és nem szállítják el. Ezzel nem­csak a környékbelieknek, a szomszédoknak kellemetlen­kednek, hanem lehetőséget adnak a különféle kórokozók elszaporodásának is. Változatlanul erősen zavar­ja az embereket, hogy a nagy­községnek még mindig nincs olyan laboratóriuma, amely el tudna végezni egyes vizsgála­tokat. Egy vérvételért például Ceglédre kell utazni. Ezért lenne szükség egy ilyen egész­ségügyi intézményre. Több he­lyen kifogásolták, hogy a he­lyi körzeti orvosoknak korlá­tozott hatáskörük van, sok tekintetben a főorvos magá­hoz vonta a döntési jogot. Fénytelen utcák Nem általánosak, de egye­dinek sem tekinthetők az utak, járdák és a közvilágítással kapcsolatos észrevételek. Még mindig nagyon sok a sáros, nem portalanított utca, ezek számának csökkentését kér­ték. Kifogásolták, hogy azok, akik a különféle építkezések során az ingatlanuk előtt a járdát megrongálták, hely­reállításáról nem gondoskod­tak, pedig ez mindenkinek kö­telező. A közvilágítást tekint­ve egyrészt arra hívták fel a figyelmet, hogy este és éjsza­ka több helyen, huzamosabb ideje nem égnek az utcai lám­pák, másrészt pedig a zavarel­hárítást lassúnak tartják. A falugyűlés tanácskozó, vé­leményező és nem ügyeket el­döntő fórum. Ám ennek elle­nére meghatározó jelentőségű, mert a tanács döntéseinél természetesen figyelembe ve­szi az ott kialakult álláspon­tokat“ " Gy. F. CEGLÉDI tJífiMa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 1984. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK öramfalas, csonkakontyos Kunyhók, présházuk védelmében Megőrzik a táj évszázados arculatát Kora tavasztól késő őszig viszik s ontják az autóbuszok a turistákat Szentendrére a szabadtéri néprajzi múzeumhoz. Szombathely szélén, az oladi dombok meg a csónakázó tó sze­líd ölelésében sorakozó műemlékegyüttes ugyancsak sokak kedvelt kirándulóhelye. Hazánk egy-egy tájegységének szépsé­ges öreg épületei, tanyák, malmok, műhelyek, templomok tele­pültek át egy-egy skanzenbe. Ezek — legalább mutatóban — megmaradnak az utókornak, ha természetes közegükből ki is kellett szakítani őket. Az intézményes védelem nemcsak a népi építészet fi­gyelemre méltó alkotásait il­leti meg, hanem egy-egy táj flóráját és fau.iáját vagy csu­pán a természet által kialakí­tott esztétikai szépségét. Szőlők, gyümölcsösök A városbeliek közül kevesen tudják, amit szakemberek ál­lapítottak meg. hogy az öreg­szőlő eredeti arculatát mind­eddig sikerült úgy megőrizni, amilyenre csak a történelmi borvidékeken találni példát. Ez a 250 hektárnyi terület mindeddig megtartotta azokat a sajátos vonásait, amelyek az alföldi szőlőtermő vidékre va­laha jellemzőek voltak. Ez részben a földterület felhasz­nálásának módjából adódik, hiszen mind a mai napig sző­lő terem 45, gyümölcs 15, szántóföldi növény 40 száza­lékán. Fellelhetők továbbá az öreg kunyhók, apró présházak, am élvek közül nem egy mű­emléki védelmet érdemelhet. Harmadszor kiválóak A tehenészek értik a dolgukat iféuyük a rend és a tisztaság Két évtizeddel ezelőtt az abonyi Ságvári Endre Tsz te­henészetének néhány dolgozó­ja elhatározta, hogy brigádot alakít. Egy munkásmozgalmi mártír: Sallai Imre nevét vet­ték fel. Azóta hússzor el­nyerték a szocialista címet, sőt tavalyi eredményeik alap­ján harmadszor lettek a válla­lat kiváló brigádja. Kelemen József né, aki ta­valy még brigádvezető volt, ezekben a napokban nyug­díjba megy. Amikor talál­koztunk, igen szorgalmasan mérte meg a vásárlóknak az e célra kijelölt házikóban a friss tejet. Vándcrzászló — Évente 36—37 ezer litert értékesítünk a tagoknak és kí­vülállóknak egyaránt — mond­ta. — Ezt most hozták a telep­ről, még szinte meleg. Nagyon szeretik, mert ahogy monda­ni szoktuk, ez tiszta tej, zsír- tartalma 3,7—3,9 százalék kö­zött van, míg a boltié: 2,8 szá­zalékos. Kelemenné éppen tíz eszten­deje tagja ennek a közösség­nek. Hivatalosan csak pár éve lett brigádvezető, de az irányításban kezdettől fogva segítkezett, mert Vincze Gá­bor, majd Csernák Mihály igen elfoglalt ember volt, sok más feladatnak kellett eleget tenniük. A kiváló címet elő­ször 1977-ben nyerték el. Hogy mit tettek a harmadik, komoly elismerésért, Kelemen József né így összegezte: — Harminchárom százalék­ra teljesítettük a tejprémium feltételeket és 104 százalékra a termelési tervet. Egy tehéntől átlagosan a tervezett 4800 li­ter helyett 4864 litert fejtünk. Mi a sikerük titka? Az ösz­szetartás. Egyet akarnak min­dig, olyanok, mint egy csa­lád. Az összetartozások jelét tapasztalni náluk. A 640 férő­helyes szakosított telepen és környékén tapasztalható rend és tisztaság az igyekezetüket fémjelzi. Társadalmi munká­ban parkosítottak virágosí- tottak, mert rend és tisztaság nélkül nem lehet állatot te­nyészteni. Igyekezetük elisme­réseként elnyerték a Tiszta egység vándorzászlót. A legtöbb családban van­nak ünnepnapok, náluk szin­tén. Minden esztendőben leg­alább két alkalommal össze­jövetelt tartanak. Az elsőt rendszerint ilyenkor, zárszám­adás után, a másodikat, ha a munka engedi, nyáron. — Tavaly például a fő­városban jártunk — újságol­ta Kelemenné. — Megtekin­tettük az állatkertet, kellemes órákat töltöttünk a Vidám Parkban, este pedig megnéz­tük a Fővárosi Nagycirkusz műsorát. Mindenki nagyon jól érezte magát. Sajnálom a kol­lektívát itthagyni, elhatároz­tam, sűrűn eljövök közéjük. A fejőházban Az immár tizennyolc em­bert tömörítő brigád tagjai a szakosított tehenészeti telepen különböző munkakörben dol­goznak. Találni köztük fejőt, takarmányost, traktorost. Mi­vel a késő délutáni órákban érkeztünk, ilyenkor a fejőház a legmozgalmasabb. A jókora bejárati ajtó egyik oldalán fe­gyelmezetten ballagtak be a jó­szágok, a másik szárnyon pe­dig hasonló módon kifelé jöt­tek és szálláshelyük felé ha­ladtak. A két fejőállás egyikében találtuk Gulyás Pált, aki Ke­lemen Józsefnétól átvette a stafétabotot, őt választották meg brigádvezetőnek. — Miután nyilvánvaló lett, hogy a nyári aszály milyen veszteséget okozott, tervünk lényeges túlteljesítésére vállal­koztunk. Sikerült is a növény- termesztésben elvesztett forin­tokat pótolni — mondja a múlt évről. — Mit tudtak tenni? — A tejért annál többet fi­zetnek, minél tisztább, mikro- biológiailag minél kifogásta- lanabb. Ezért sokat tehetnek a fejők. Nem mindegy, hogy a tőgyet hogyan tisztítják meg, fertőtlenítik-e kellően, a tej­sugarakat kihúzzák-e rendsze­resen, hogy a baktériumokat eltávolítsák. Rendesen kell fej­ni, nehogy tej maradjon az ál­latban. Jobban kell figyelni Gulyás Pál sok tapasztalattal rendelkező ember. Ismeri a régi fejést, a mostani modern rendszert is elsajátította: 7—8 perc alatt 16 állatot fej meg, de társai sem dolgoznak las­sabban. Az új rendszerű fejésről a brigád vezetője elismerően be­szélt, bár megjegyezte, hogy itt jobban kell figyelni a munkára. — Ez éppen olyan, mint amikor az ember gépen dol­gozik. Nem szabad más irány­ba tekingetni — mondta, majd idei célkitűzéseikről szólt, mi­szerint nem lesz könnyű esz­tendő, hiszen a minőségi kö­vetelmények még fokozottab­ban előtérbe kerülnek. Sze­retné az egy tehénre eső tej­termelést 5000 literre növelni, mondván, hogy ha lesz jó és elég takarmány, rajtuk ez nem fog múlni. Gyuráki Ferenc Most, amikor elkészült az öregszőlő zártkerten kívüli területének részletes rendezési terve, a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat részben a történelmi tradíciókból indult ki. Programjavaslatuk alapján úgy alakítanak ki új földrészeket a Budai út és a belterület határa mentén, hogy azok ezer négyzetméter alap- területű portákat adjanak ki. A további területeken ezeröt­száz négyzetméteres parcellá­kat mérnek ki. Javaslatot tet­tek a műemléki védelmet ér­demlő épületekre, a szemét- szállítás és a növényvédő sze­rek elhelyezéséinek megoldá­sára. Gondoltak az állattartás szabályozására is. Azóta a ter­veket a városi tanács végre­hajtó bizottsága jóváhagyta. Jellege nem változik A terület mezőgazdasági jel­lege ezentúl sem változik meg, kertek, gyümölcsösök és sző­lők lesznek ott továbbra is., Intézkedtek arról is, hogy leg­feljebb hardline négyzetméter alapterületű, földszintes, tájba illő, ideiglenes tartózkodásra alkalmas gazdasági épületet emelhessenek a tulajdonosok, továbbá tizenöt négyzetméter­nél nem nagyobb ólat a jó­szágok számára. Egységesen szabályozták az épületeik elő-, oldal- és hátsó kertjének el­helyezését. A gazdasági épü­letek csak magas, oromfalas vagy csonkakontyos nyeregte­tővel készülhetnek. A tető haj­lásszöge 45 foknál nem lehet kevesebb. A meglevő, ezer négyzetmé­teresnél kisebb földrészek be­építési lehetőségéül kínálko­zik, hogy két szomszédos par­cellára egy közös épületet építenek, illetve tizenöt négy­zetméteres gazdasági épület helyezhető el a fentiekben le­írt módon. A gyűjtőutakat a meglevő nyomvonal felhasz­nálásával alakítják ki. Vízhez ásott vagy fúrott kutakból jut­hatnak. Átmentett hagyomány A műemléki védelmet élve­ző épületek nem építhetők át, nem bővíthetők. Ezekhez tol­dalékot sem szabad ragaszta­ni. Homlokzatát csak meszelni lehet, és a tetőfedésen sem változtathat a gazda. A terve­zők óvakodtak a terület túl­zott felszabdalásától. Ahol a megközelíthetőség megkívánta, zsákutcákat alakítottak ki. Szakemberek bevonásáv. 1 mérték fel a talaj minőségét, a termelési hagyományokat, a termelvények várható mennyiséget, minőségét, érté­kesítési lehetőségeit. A jelenlegi tulajdonosok túl­nyomó része idős ember, akik­re nagy terhet ró a telek meg­művelése. ennek ellenére nem akarják az egész ingatlanukat eladni. A nagy parcellákra azért nem akad vevő, mert mindenki csak főállása mel­lett óhajt kertészkedni, ennek a célnak megfelelő kisebb földdarabon. Az ingatlanfor­galom egységesítése érdekében célszerű lenne az említett ha­tárrészt zártkertté nyilvání­tani, mivel most is azok ve­ssük körül. Remélhetően e tervek alap­ján sikerül átmenteni a ha­gyományos ceglédi gazdálko­dási módot, megőrizni a régi mezőgazdasági kultúrát a vá­ros későbbi lakói számára is. Ez a megoldás jobb, mintha skanzenekbe vinnék innen a szőlősgazdák kunyhóit. A prés­háznak ott kell lennie, ahol az ezerjó és a kadar terem. Tamasi Tamás Szövetkezeti belső ellenőrök Az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezetben a belső ellenőrzés tavaly főként az ál­lattenyésztésre és a tsz va­gyonvédelmére fordított külö­nösen gondot. Tevékenységük hasznosnak bizonyult, elősegí­tette a közös gazdaság ered­ményességét. A népi ellenőrzés viszont a tsz belső ellenőri munkáját vizsgálta az esztendő folya­mán. Megállapították, hogy az javult, jobb a felkészült­ségük és több a gyakorlati tapasztalatuk, mindezt fel­adataik során gyümölcsözte- tik. Az idén ismét hangsúlyt kap az ellenőri munka. Terveik közt szerepel, hogy vizsgálják, figyelemmel kísérik az ener­giagazdálkodást, segítik a va­gyonvédelem javítását, a gaz­dálkodás eredményességét, foglalkoznak a háztáji gazda­ságokkal is. Kiállítás a szomszédban M. Szabó Mária Rózsa fes­tőművész képeiből nyílik ki­állítás március 3-án, szomba­ton délelőtt 11 órakor Nagy­kőrösön az Arany János Mú­zeumban. A festmények ápri­lis 8-ig tekinthetők meg. Kihúzták a számokat A fogyasztó is nyert A Hazafias Népfront ceg­lédi városi bizottsága keretén belül működő fogyasztók ta­nácsa meghirdette a versenyt a Fogyasztók díjáért, mely­re várományos a közvélemény alapján egy-egy bolt lehet azok közül, amelyek erre a nemes versenyre beneveznek. A javaslatot tevők egyúttal a leadott lapjaikhoz tartozó szel­vénnyel egy sorsolás részesei lehettek. A sorsolás a napok­ban megtörtént. A nyertes számok a követ­kezők lettek: 000628, 001187, 001687, 000951, 001788, 001001, 001331, 001115, 000982, 000993. 001079 és a 001763. A nyereményeket a városi tanács épületének földszintjén a népfrontirodán vehetik át, szombat kivételével naponta 8—11 óra 30 perc közti idő­ben. Iskolák és tagozatok Angolul tanul az osztály Tanterv szerint nyelvtanfolyam A ceglédi általános iskolák egyike-másika tagozatos isko­la, ami azt jelenti, hogy első­től nyolcadikig egy-egy osz­tályban megkülönböztetett óraszámban foglalkoznak egy- egy tantárggyal, így például a testneveléssel, a matematiká­val, a zenével, énekkel, vagy idegen nyelvvel. A Földváry Károly Általános Iskolában például angol nyelvi tagozat van, s mint jelezték, szep­temberben angolnyelv-szakos első osztály megint indul. Azok, akik ilyen tagozatú osztályba szeretnék gyerme­küket beíratni, jelentkezhet­nek az egész város területé­ről. A beíratás március S-ért és 6-án lesz, délután 14—18 óra között. A kicsinyek első és máso­dik osztályban szakköri fog­lalkozásokon ismerkednek az angol nyelv alapelemeivel, a tanterv szerinti nyelvtanulás harmadik osztályos koruktól kerül az órarendbe. Ebben az esztendőben, korlátozott szám­ban olyan gyerekek is jelent­kezhetnek, akik most ugyan másik iskolába járnak, de szeptembertől harmadik osz­tályosok lesznek és angol ta­gozatú osztályban szeretnék folytatni a tanulást. Tanácstagi beszámolók Cegléden március 5-től foly­tatódnak a tanácstagi beszá­molók. A hét folyamán a kö­vetkező helyeken kerül ilye­nekre sor: március 5-én, hét­főn 17 órai kezdettel a Rákó­czi úton a Vízkutató és Fúró Vállalat épületében a 25., a 26., valamint a 29. körzet la­kói számára, a konzervgyár ceglédi gyárának ebédlőjében a 47-es körzetbelieknek, az újvárosi iskolában a 41. és a 43-as körzetnek, a Béke térén az egészségügyi szakiskolai épületben a 32. körzetnek, a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyárában a 40-es körzetnek. Március 6-án, kedden 17 óra 30 perckor kezdődik a tanács­tagi beszámoló a Kinizsi úti iskolában a 33-as és a 34-es körzet lakói számára. Vízilabda Büntetődobások döntöttek Ceglédi VSE—Bp. Honvéd 10-10 (5-3, 2-3, 3-4, 0-0) Cegléd: Szőnyi, Beck, Szebe- nyi, Deák, Bóbis, Kelemen, Ungvári. Csere: Biki Z., Biki Sz., Németh, Péntek, Kiss, Zsí­ros. Góllövők: Kelemen (4), Bó­bis (2), Péntek (2), Ungvári, Deák. Edző: Czigány Károly. A harmadik hely sorsát el­döntő mérkőzésen jól kezdett a ceglédi csapat. Az első játék­részben ügyesen és látványo­san játszottak. Szebbnél szebb akciógólokat lőttek. A harma­dik negyedtől megtört a len­dület, és a Honvéd fokozato­san felzárkózott. Az utolsó já­tékrészben felváltva maradtak ki a gólhelyzetek, mindkét ol­dalon. Németh kapus bravúr­jai és a ceglédi együttes hi­bái miatt. A döntés végül is négyméte- res-dobásokra maradt, ahol a fővárosiak 3-2 arányban bi­zonyultak jobbnak. A CVSE így a negyedik helyet szerezte meg, a múlt évi ötödik helye­zés után. B. M, KSN 0133—2600 (Ceglédi Hfrilip r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom