Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-08 / 57. szám

\ Éjszaka is a gépek mellett Lányok, asszonyok műszakban Mi lesz ezzel a szakmával? vAa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM 1984. MÁRCIUS 8., CSÜTÖRTÖK Virág, köszöntőlap e • ünnepségek városszerte A nyereségrészesedést is kifizetik A divatbemutató egyik modellje. Polk Nándor felvétele Délelőtt, délután, éjszaka. Hetente változnak így a mű­szakok a textilgyárakban. Látszólag nincs semmi külö­nös. Ám ha valaki végig dol­gozik egy éjszakát, napok kellenek, hogy szervezete új­ra átálljon. És ha valaki hó­napokat, éveket dolgozik, há­rom műszakban? Meg lehet ezt szokni? A felgyülemlő, a csontokba hatoló fáradtságot kárpótolja a magasabb fize­tés és a kiegészítő pótlék? A fonalra változatlanul nagy szüksége van a kereske­delemnek. Tavaly a Hazai Fé­sűsfonó és Szövőgyár váci üzemében hatszázhatvanhat tonnát készítettek. A kis üzem 241 dolgozója közül, 200 a nő. ötvennégy a fonónő. há­rom műszakban készíti évek óta a színes szálakat. Megszokták Az óramutató a délelőttös műszak végének közeledtét jelzi. A fonoda zörgő, csatto­gó kártolóigépein, széles csík­ban kúszik a barna, a fehér gyapotréteg. Majd az előfo­nó hengereire kerül a még durvának számító alapanyag, és ebből készül a fonógépe­ken a kívánt szálvastagság. Furák Jánosné. a szakszer­vezeti bizottság titkára segít megismerni az első látásra is lenyűgöző, bonyolult techno­lógiai sorrendet. — Általában miért vállal­ják a fonónők a három mű­szakot? — Az asszonyok legtöbbje más-más megfontolásból dönt emellett — mondja kísérőm. — Tapasztalataink szerint, vannak olyanok, akik jól fel­fogott anyagi érdekből. Mert délután húszszázalékos pót1-’' jár, éjjel pedig negyven. K- •- ismert, hogy a textiliparban a fizetések nem verdesik a csillagos eget. Van olyan is. aki húsz-huszonöt éve ezt csinálja, és talán már képte­len lenne- változtatni.-- » ...... Bo tlik Tiborné alacsony, víg kedélyű asszony. Huszon­öt éve dolgozik három mű­szakban. Egyetlen szóval sem panaszkodik, saját gondjai he­lyett a műszakvezetőkét em­líti. — Sokszor a főnökök hord­ják a csévéket. Ha meghibá­sodik a gép, gyakran a javí­tás is rájuk hárul. Közben adminisztrálnak, meg ideges­kednek, mert kevesen va­gyunk. Én jól bírom a több műszakot, erről nincs mit be­szélni. Belém rögződött már, meg aztán jól jön a pénz is. De nem tudom, mi lesz ezzel a szakmával. A mai fiatalok nem olyan kitartóak. Sokszor még a próbaidő leteltét sem várják meg. Ha én fiatalabb volnék? Akkor talán az én agyamban is megfordulna a dolog. Most már az a bajom, hogy nagyon szeretek ezeken a gépeken dolgozni. Pedig már azt is kiszámoltuk, hogy a huszon­négy méter hosszú masina mellett, annyit gyalogolunk naponta, mintha Vác és Bu­dapest között tennénk meg ezt az utat. Furák Jánosné hallotta, amit Botlikné mondott, és kiegészítette azzal, amit az asszony elhallgatott. Helye­sebben, amivel nem dicse­kedett. Mert dicsekedhetett volna többek között, hogy minden gépen tud dolgozni, és ez is nagy segítség a gyárnak. Jó munkája elisme­réseként többször kapott Ki­váló dolgozó kitüntetést. Bri­gádvezető, szakszervezeti bi­zalmi. A Rádi úti gyáregység egyébként nem tartozik a tex­tilipar korszerűbb üzemei kö­zé. Még évszázados Szelfaktor típusú fonógépek is találha­tók az üzemben, melyek jó állapotban működnek. Za­katolásukból arra lehet követ­keztetni, hogy ezek a nagyon hangos gépek közé tartoznak. — A fonodában füldugót kellene használnunk — mond­ja Cimmer Mihály né, a gép kezelője —, mert a zajszint erősebb a megengedettnél. Ha bedugom a fülemet, a fejem­ben érzem a zakatolást. Mű­szakonként, közel százhúsz kilogramm készül el méa ezen az öreg gépen. 1957-től naponta járok be Pencről. — Hogyan viseli el a csa­lád ezt a munkaidő-beosz­tást? Közösség — Már nagymama vagyok — újságolja boldogan —, van egy öthonapos unokám. De még akkor is bejártam, ami­kor a lányom kicsi volt. In­kább fizettünk a nénikénk- nek azért, hogy vigye, hozza az óvodából. Később meg azért, hogy a tanulásban se­gítsen neki. — Mikor voltak utoljára nyaralni? — Eddig még sehol sem voltunk. A párom is bejárt Vácra dolgozni. — A hangja elcsuklik, szemeiben könnyek jelennek meg. ő sajnos, a közelmúltban egy baleset ál­dozata lett. Annak idején, ha kivettük a szabadságunkat, akkor otthon dolgoztunk: ál­latokat tartottunk, málnát szedtünk. Tudja. szeretem nagyon ezt a közösséget. Min­denkit ismerek, csak Cim- merkének becéznek itt a kol­légáim. Nagyon sokat segítet­tek nekem, még a bánatomat A deákvári Radnóti Miklós Általános Iskola szülői mun­kaközössége és úttörőcsapata ismét megrendezte — most már hagyományossá vált — farsangi mulatságát. A tágas, szépen feldíszített aula benépesedett a felső ta­gozatos tanulókkal. A diák­mulatság elején jelmezes sze­A férfi asztaliteniszezők kissé rapszodikusan szerepeltek. A megyebajnokság mellett azzal is dicsekedhetnek, hogy Har- mos Béla és Kárpáti Imre pá­rosa 1975-ben országos peda- gógusbajnokságot nyert, sőt Harmos Úcsai Jánosnéval az oldalán a 3. helyet is megsze­rezte vegyes párosban. Szere­pelt a csapatban még Markó­céi Lajos és Cserny Péter is. Az utóbbi tájfutásban nyert országos pedagógusbajnoksá­got. A nők gyakran összeállí­tási gondokkal küszködnek. Ennek ellenére egyszer álltak a dobogó legmagasabb fokán. A Herczeg nővérek, Anna és Zsuzsanna kis szerencsével sok­kal több sikert tudhatnának magukénak. A KÉZILABDÁZÓK közül a lányok értek el több első he­lyet, de túlságosan ingadozott teljesítményük. Itt találkozha­tunk Pajor Ferencné nevével, aki a TF csapatával MNK-t nyert és az OB I-ben harmadi­kok voltak. Harmos Béláné az első osztályú Váci Vörös Lobo­gó és a Bp. Vörös Lobogó kapu­ját védte annak idején. Nagy Márta a másodosztályú Egri Dohánygyár kézilabdázója volt. Tóthné Barna Éva 169 centi- méteres magasugrásával me­gyei ifjúsági csúcstartó. Ka­posvári Sándorné a Budapesti Honvéd és a TF távolugró, il­letve magasugró csapatával országos 3. helyezést szerzett. Is megoszthattam velük. Las­san már nyugdíjba mehetek a korkedvezménnyel. Eddig már hét év kedvezményem van. Talán akkor majd job­ban lesz idő a pihenésre. — Nagyon sok a bejáró dolgozónk — veszi át a szót Furákné —, náluk a napi fá­radságot az utazás is tetézi. — Milyen a szakember- utánpótlás? — Jelenleg harminckét ta­nulónk van. Közülük is töb­ben bejárnak. Mint például a gyűrűsfonón dolgozó Kovács Mónika, Alsópetényből. De tizenkilencen laknak az üzem területén kialakított szállón is. A tanulók Megnézzük. Otthonosan be­rendezett hálók, klubsz&bák, rend és tisztaság fogad ben­nünket. A lakók közül Bódi Éva (bszaberceli) és Győri Krisztina (legéndi) másodéves tanulók, szinte egyszerre mondják: — Nagyon jól érezzük ma­gunkat és biztos, hogy fonó­nők leszünk. replők mutattak be részlete­ket, Varga Györgyné tanár be­tanításában — Csokonai Do­rottya című vígjátékából. Volt büfé és tombola. A bevételt az úttörők nyári táborozására fordítják. A sikeres rendezés elsősorban Kocsis Györgyné úttörővezető-csapatvezető ér­deme. Játszott még a csapatban Pa- jorné Battha Györgyi kiváló góllövő, valamint Czmarkó Katalin és Csomó Józsefné. A férfiak egyenletesebb teljesít­ményt nyújtottak, mindig a dobogón állhatták, de soha­sem a legmagasabb fokán. Itt egy sor OB II-es csapat játé­kosa található. Boczkó Ti­bor, Pusztai Gábor, Soós Ist­ván, Molnár Tibor, Tóth Ist­ván és Tudja Béla. A sportfe­lelőst. Buchnitz Zoltánt is lát­hattuk többször a kézilabdá­zók között, Kárpáti Pált pedig életveszélyes betöréseiről is­merhettük meg. Volt a váci pedagógusoknak is egy „aranycsapata” A 70-es években háromszor nyertek bajnokságot. Monoron úgy. hogy gólt sem kaptak. Azóta az jellemző rájuk, hogy a ké­sőbbi bajnokot a kapuhoz szö­gezik és egy góllal kikapnak tőlük. Ezért rendszerint csak gyengébb helyezéssel kell meg­elégedniük a focistáknak. Az „aranycsapat” összeállítása: Czmarkó — Újhelyi, Bella — Lábai — Tóth. Buchnitz. Igen jól egészítették ki az együt­test: Bíró, Búzás, Erőss, Haj­Megjelent A műsorfüze! Asszonyi Tamás Színház című munkája díszíti a három­ezer példányban megjelent, márciusi Váci Műsorfüzet bo­rítóját. A kulturális intézmé­nyek havi programján kívül közli Székelyhídi Ferenc hat­oldalas tanulmányát a Pikéthy centenáriumról. Megismerjük a fotószakbizottság 1984. évi munkatervét, Jung Zseni fotó­művészt és Asszonyi Tamás szobrászművészt. Papp László fényképfelvételei, esemény- naptár és színdarabismertető egészíti ki a Valentin Magdol­na szerkesztésében megjelent, új műsorfüzetet. Látogjaiák A váci Árpád úti Általános Iskola 6. osztályának úttörő­gárdája szerdán, 7-én meglá­togatta a helybeli MHSZ Sztá­ron Sándor utcai székházát, Tóth Béla tanár vezetésével. Ismerkedtek a szövetség mun­kájával és tájékoztatást kap­tak, hogy később hogyan je­lentkezhetnek majd a külön­böző klubokba, szakosztályok­ba. A Vác városi Állami Köz­egészségügyi-Járványügyi Fel­ügyelőség munkatársait még — előreláthatólag három-négy hónapig — a megszűnt járási hivatal Zrínyi utcai épületé­ben találjuk. Itt érdeklődünk dr. Kőhalmi Margittól, a fel­ügyelőség vezetőjétől: érinti-e Észak-Pest megyét a televí­zióban jelzett tél végi influen­zajárvány? — A korábbi években elő­fordult, hogy az ország északi részében észleltek először ilyen megbetegedéseket. Most Bé­késből, s más délkeleti helyek­ről jelezték a náthaláz töme­ges jelentkezését. Természete­sen mi is figyeljük a kórház­ból, orvosi körzetekből kapott tájékoztatást, de március első napjaiban nem beszélhetünk Vácott, s a város vonzáskör­zetében járványveszélyről. du, Hirling, Pinke és Vicsotka is. Közülük Buchnitz jól is­mert Vácott az 50-es évekből, népszerű balszélsője volt a Vá­ci VSE-nek és az NB II-es Bu­dapest Pedagógusoknak. Lábai és Újhelyi az, Országos közép- iskolás bajnokságon a Sztáron csapatával a legjobb 8 közé ju­tott. Busás és Tóth Bag csa­patának voltak erősségei. KOSÁRLABDÁBAN a höl­gyek voltak a jobbak. Ezt a csapatot lényegileg a kézilab- dások alkotják. Lövészeink: Abrahám László. Nyagrán Iván és a többiek — rapszodikusan szerepeltek. Né­hány kiugró teljesítmény mel­lett többször helyezést sem ér­tek el. Ábrahám László ered­ménye mindenképpen Ide kí­vánkozik, 1975-ben országos pedagógusbajnokságot nyert. Az asszonyok szerényebb ered­ményeket produkáltak, de kis­sé kiegyensúlyozottabban sze­repeltek. Kétszer volt dobogós helyezésük. Az országoson a Buchnitz Zoltánné és Lábai Lászlóné alkotta csapat a 6. helyen végzett. Meg kell je­gyezni azt. hogy csak ebben az A váci üzemekben, az intéz­ményeknél, az iskolákban megemlékeznek március nyol- cadikáról, a nemzetközi nő­— Mit tanácsot a 'takosság~- nak? — A korábban kapott vé­dőoltás védettséget nyújt. A televízióból is értesülhettünk, hogy főként óvodás és iskolás korúaknái jelentkezett cso­portos megbetegedés. Az egészséges életmód — helyes öltözködés, táplálkozás — amit mindenkinek ajánlhatok. Fogyasszák a piacon már meg­jelenő zöldfőzeléknek valókat, fogyasszanak rendszeresen vi­tamint. Aki beteg, ne menjen iskolába, vagy munkahelyre — jelentkezzék a körzeti orvo­sánál. Szellőztessük a lakáso­kat, tartsuk be a lakosságnak, vagy az egyének szóló orvosi tanácsokat. Hatósági intézke­désekről (például a kórházi lá­togatások szüneteltetéséről) időben értesítjük a lakosságot. évben rendeztek országos baj­nokságot is hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulója tisz­teletére. FIATAL SPORTÁG a röp­labda is a pedagógus-sportta­lálkozókon. A férfiak mindig ezüstérmesek voltak eddig. A csapat tagja az egykori kiváló atléta. Csernok Gyula, aki 1500 méteres síkfutásban ifjúsági és utánpótlás-válogatott volt és a felnőttek között háromezer mé­teres akadályfutásban bronz­érmet szerzett országos baj­nokságon. Egyedül teniszben nincs ered­ményük a váciaknak. Igaz. csaik kétszer rendeztek ver- senvt ebből a sportágból. Május 20-án a 20. pedagógus : sporttalálkozó tavaszi fordu­lója lesz Cegléden. Némi re­mény van arra is. hogy a ta­valyi második helyet megőriz­zék a mieink. De ehhez na­gyon jól kell szerepelniük a focistáknak, úszóknak, kézi­labdázóknak. teniszezőknek és röDlabdázóknak. . Vagy talán nem is csak a győzelem a fontos? A jelszó: „Mens sana in corpore sanol” Czmarkó Gyula napról. Mindenütt hangsúlyt kap, hogy az idei nemzetközi nőnapot a békeakarat gondo­latának a jegyében köszönti a haladó világ. A város legnagyobb tex­tilüzemében, a Váci Kö­töttárugyárban több száz asszonyt köszöntött már a múlt hét végén az MTESZ székhazában rendezett program, melynek egyik szereplője a 100 Folk Celsius együttes volt. Pénteken üzemrészenként a gazdasági vezető, vagy helyet­tese üdvözölte az asszonyokat, lányokat, s Kalevala-kelyhe- ket nyújt át az ünnepeitek­nek. A kórház szakszervezeti bi­zottsága virággal díszített üd­vözlőkártyákkal köszönti az egészségügy nődolgozóit. Az 1-es cukrászdában a faliújsá­gon is helyet kapott március 8. méltatása. A nyomda ösz- szeköti az ünnepséget a nye~ reségrészesedés kifizetésével. A Hazafias Népfront nő­klubjában kedden este hang­zott el az ünnepi köszöntő, a pedagógusklub szerdai össze­jövetelén közösen tekintették meg délután fél ötkor a róluk szóló tv-műsort, majd a nép­frontbizottság egyik tagja mond beszédet. A szakmaközi bizottság ma ünnepli és meg­ajándékozza nőaktíváit. A Madách Imre Művelő­dési Központban holnap este Nőnapi vidámságok címmel mutatnak be há­romórás műsort a színház- teremben. Közreműködik: Dékány Sa­rolta, Koós János, Sass József, és Verebes István. Bemutatót tart: a Magyar Divatintézet. A Kommunális Költségveté­si Üzem Szabadság téri virág­boltjában elmondták, hogy a hét elejétől naponta érkezik a szegfű, kála és a gerbera. Tíz­féle cserepes virágból válo­gathatnak a férfivevők. Több iskola, üzem megkereste őkel nőnapi rendeléssel. P. R. • • ........ ........ Ügy elet A Váci DCM SE horgász­szakosztálya — a tagság kéré­sére — áprilistól minden hó­nap első hétfőjén 14-től 17 óráig fogadóórát tart a deák­vári DCkl-klub termében. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap* Surányi János Műszakonként a típusától függően 120—400 kilogramm fona­lat készít egy dolgozó. Major Gabriella felvétele Mens sana m ccrpere sano 2. Győzni sem árt, ha lebet ló lanétsok ki iefenza útvonala I Benépesítették az aulát Ä Dorottya Deákváron

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom