Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-06 / 55. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM 1984. MÁRCIUS 6., KEDD Az ország legfőbbjei közölt Számvetés a Szobi Áfésznél A szakcsoportokat kedvezményekkel támogatták ismerkedtek a várossal t A kulisszatitkok természet­rajzához tartozik, hogy — ná­lunk legalábbis — hamar ki­szivárognak. Ezt tapasztaltuk Szabón a fogyasztási szövetke­zet küldöttgyűlése előtti na­pokban. A tanácskozásra a nagyközség művelődési házá­ban került sor szombaton. A kezdés előtt sokan megkérdez­ték Rasman István elnököt, hogy mi is volt tulajdonkép­pen a néhány nappal ezelőtt megtartott MÉSZÖV elnökségi ülésen? A szövetkezet tapasz­talt vezetője, aki maga is tag­ja ennek a testületnek, érthe­tően szívesen „szivárogtatta ki” a zártkörű tanácskozás „kulisszatitkait”. Így például azt: a szavazás alapján a Szobi Afész az első helyen került tovább azon a listán, amelyet az országos szövet­séghez továbbítottak, felter­jesztendő a kiváló címre java­soltak. ★ Érthető hát, jó hangu­latban kezdődött a küldött- gyűlés, annál is inkább, mert az már köztudott volt: az áfész háromnegyed éves mérle­ge sok jót ígért, esetleg egy újabb sikeres évzárást. De nézzük a számokat! Az összárbevétel! tervüket telje­sítették, hiszen 436 milliós forgalmat könyvelhettek el. A gazdasági haszon is túl­szárnyalta a 17 milliós forin­tot. A 3,90-es nyereségszint jóval a megyei átlag fölötti, országosan is kiemelkedőnek számít. Pedig kis szövetkezet­ről van szó, ahol ezt a szép eredményt az alaptevékeny­ségnek számító kiskereskede­lemmel, vendéglátással és fel­vásárlással produkálták. A szo­biak nem büszkélkedhetnek olyan hatékony iparral, mint például a ráckevei, monori vagy éppen a gödöllői szövet­kezet. így aztán nyereségük annál figyelemre méltóbb. Ami munkájuk hatékonyságát dicséri. ★ Rasman István elnök mielőtt megtartotta volna szóbeli ki­egészítését a tavaly végzett munkával kapcsolatban, kö­szöntötte a vendégeket, töb­bek között Pálmai Lászlót, az MSZMP Vác városi Bizottsá­gának titkárát, dr. Hosszú Pált, a SZÖVOSZ főosztályve­zetőjét, Nagy Gábort, a MÉ­SZÖV elnökhelyettesét, Kris­tóf ek Istvánnál, Szob nagyköz­ség pártbizottságának titkárát, Ritzl Ferencet, Szob tanácsel­nökét. Az áfész vezetője meg­állapította: az élelmiszerkeres­kedelemben a kereslet az ol­csóbb áruk felé tolódott el, ami a munkabérek lassúbb ütemű növekedésével és az árváltozásokkal kapcsolatos. Erre a tendenciára minden jel szerint a jövőben is számítani kell. Ezért úgy szeretnék to­vább javítani árubeszerzői munkájukat, hogy ellátási kör­zetükben még olcsó árut kí­náljanak a lakosságnak. An­nál is inkább, mivel az áfész területén sok a kisközség, s itt jóval alacsonyabb a fizető­képes kereslet, mint ott, ahol sok gyár, üzem található. Ter­mészetesen a nagyközségekben és az üdülőkörzetekben már differenciáltabb az árukészlet ★ Az áfész vendéglátását több­ször volt alkalmunk dicsérni ezeken a hasábokon az elmúlt években. Tavaly annak elle­nére, hogy csökkent a nem­zetközi türistaforgalom, több mint 50 milliós árbevételt könyvelhettek el. Különösen örvendetesen nőtt az ételek és üdítő italok iránti kereslet. Ezt az igényt széles válasz­tékkal ki tudták elégíteni. A forgalomban és a nyereségben az élen jár a vámosmikolai Ipoly vendéglő, amelynek szakavatott vezetője a kiváló szakember, Vámos Miklós. Ne­ki és közvetlen munkatársai­nak döntő része van abban, bogy évek óta sikerrel rende­zik meg Vámosmikolán a szlovák vendéglátó napokat. Javította a vendéglátás szín­vonalás a bevált szerződéses üzemeltetési forma. Ezzel nemcsak az ellátás, hanem a jövedelmezőség is javult. ★ Hogy a fogyasztási szövet­kezeteknél a megyében, az országban akad a gazdálko­dásban tartalék, azt bizonyít­ja, a szobiak ugrásszerű javu­lása a felvásárlás-termelte­tésben. A kistermelést a ko­rábbinál eredményesebben szervezték, ezzel javították a termelési kedvet. A szakcso­portokat kedvezményekkel tá­mogatták. Egy fontos adat: a kisállattartóknaik 3,5 millió fo­rint értékű napos- és előne­velt baromfit, 380 tonna tá­pot és 145 tonna szemester­ményt szereztek be. Igaz, ez utóbbiból többre lett volna szükség, de — ennyit kaptak. Pedig ezt a mennyiséget sem volt könnyű „felhajtani”, sok utánajárást, fáradságot köve­telt az áfész dolgozóitól. Je­lentősen javította a szövetke­zet gazdálkodásának mérle­gét, hogy a termeltetés árbe­vétele egy év leforgása alatt megduplázódott, túlszárnyalta a 30 millió forintot. Ebből 27 milliós érték volt az export­áru! ★ Tulajdonképpen amolyan munkaértekezlet volt ez a küldöttgyűlés, ahol az ered­mények mellett sok szó esett a megoldásra váró gondokról is. Erről nemcsak a szövetkezet elnöke beszélt tárgyilagosan, önkritikusan. Sokan kértek szót a tanácskozáson, sokan dicsértek, de azt is megemlí­tették, amin javítani kellene. Koczó József, Vámosmikola párttitkára, a község ellátásá­ról beszélt elismerő szavakkal,-' megemlítve a műszaki boltot, a vendéglőt, az ABC-t. Amit minél hamarabb orvosolni kell, az a tüzelő- és építő­anyag-ellátás. Marosi Mihály, Szokolya küldötte a gyakran sületlen, ízetlen és későn ér­kező kenyérre panaszkodott. Néder Ferenc (Verőcemaros) a jobb áruterítésre hívta fel a figyelmet. Berkes Orsolya diák elmondta: iskolaszövet­kezeti csoport alakult Vámos­mikolán. Ehhez segítséget kaptak a 15. számú ABC szo­cialista brigádiától. Az isko­lában megnyíló üzletben na- oicikkeket árulnak a tanu­lók, a kertben megtermelt zöldárut a szövetkezeten ke­resztül értékesítik. Azt szeret­nék elérni, hogy valamennyi felső tagozatos tanuló tagja legyen az iskolaszövetkezeti csoportnak. ★ Pálmai László azt emelte ki hozzászólásában, hogy a szö­vetkezet nagy felelősséggel végzi az alapellátással kapcso­latos feladatait. Munkája or­szágos mércével is eredmé­nyes. És bár a legfontosabb tennivaló az alapellátás szín­vonalának megőrzése, mégis ahol lehetőség van rá. ott to­vább kell lépni. A falugyűlé­sek tapasztalata: a kenyér- ellátással kapcsolatos pana­szok. az építőanvag-ellátásl gondok befolyásolják a lakos­ság közérzetét, politikai han­gulatát Remény van rá: ja­vulni fog az éoftőanvag-ellá tás. Mert az mégiscsak ab­szurdum, hogy a Váci Ce­mentgyár termékei éppen Vác környékén nem kaphatók ... Hasonló gondolatokat pen­dített meg Nagy Gábor, me­gyei szövetség elnökhelyette­se. A Szobi Afész az utóbbi időben nehezedő feltételek ellenére évről évre hatéko­nyabban dolgozik, jó a költ­séggazdálkodásuk. A takaré­kos létszámgazdálkodással ja­vult a bérhatékonyság. Míg 1981-ben 100 forint munka­bérre csaknem 120 forint nyereség jutott, addig tavaly már 130 forint. Tovább javí­tották jövedelmezőségi muta­tóikat is. Ha a szövetkezet úgy folytatja, ahogyan eddig tette, akkor minden remény megvan arra, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszakban a Szobi Áfész lesz a megye legeredménye­sebb fogyasztási szövetkezete. Ami az idei terveket illeti: 462 milliós árbevétel mellett 18 milliós nyereséggel szá­molnak. Ha ezt sikerülne, olyan nagyszerű lenne a mér­legük, mint amilyen a tavalyi volt. Elképzeléseik reálisak. Annál is inkább, mivel meg­valósításukhoz jó alapot ad az a munka, amit eddig végeztek a szobiak. Szabó Pálnak ezek a gondo­latai fogalmazódtak meg újra és újra bennem, amikor Ta­mási János festőművész deák­vári műtermében felidéztük gyermekkorát, pályáját, festé­szetének indítékait, állomásait. A Tolna megyei Bátaszék községben született művész Vácott telepedett le — ma már vácinak vallva magát —, mesél gyermekkoráról, ifjúsá­gáról. — Apám 1919-ben a Tanács- köztársaság alatt a Vörös Had­seregben kommisszárként szol­gált. Ez meghatározta csalá­dunk sorsát, hiszen a Horthy- rendszerben pusztáról pusztá­ra, tanyáról tanyára vándorol­tunk. Szüleim sokszor marad­tak fedél és élelem nélkül a két gyerekkel. Sorsfordulót 1944. november 28. jelentett számunkra, amikor a szovjet hadsereg felszabadította Bá- taszéket és másnap, november 29-én tizenhat évesen apám­mal együtt beléptünk a kom­munista párt helyi szervezeté­be. — Hogyan alakult további élete? — További pályámat meg­határozta a párt. Jelentkez­tem az akkor újjászerveződő magyar néphadseregbe, ahol katonai akadémiát végeztem és végigjártam a politikai képzés minden iskoláját. A Tanítóképző Intézetbe is be­iratkoztam, ahol népművelés és könyvtár szakon végeztem A hadseregben főtanárként dolgoztam és tanítottam a fia­talokat. — Mikor határozta el, hogy végleg a festészetnek szenteli életét? — A festészet szinte végig­kísérte egész életemet. 1964- től élek Vácott, a fegyveres erők klubjában képzőművésze­ti szakkört vezettem. Közben én magam Is tanultam. Kap­csolatba kerültem Somogyi István festőművésszel, akit 1 A budapesti Radnóti Műve­lődési Központ vendégeként csehszlovák és német ver­senytáncosok jártak hazánk­ban. A fiatalok egy része NDK-beli, a másik része cseh­szlovákiai. A magyarországi program­juk utolsó napját Vácott töl­tötték. Megtekintették a Hincz- múzeumot, a váci könyvköté­— Van még jegy Szűcs Ju­dit koncertjére? — Névjegykészítést is vállal­nak? — Mikor lesz a szuperkon­cert? \ — Mennyi idő alatt készül el az esküvői meghívó? Percenként cseng a telefon a Március 15. téri közönségszol­gálat helyiségébeh. A fenti kér­dések így egymás után talán értelmetlenek. A valóság: egyik asztalnál Policsányi Ma­rika tárgyal a Éest megyei Nyomda Vállalat megrendelői­vel, a másiknál Angyal Zol­tánná, a Madách Imre Műve­lődési Központ közönségszer­vezője foglalkozik az ügyfe­lekkel. Két hónapja került a nagy­méretű táblás felirat a bejá­rathoz. A kezdeti bizonytalan­mesteremnek vallók. Sokat tanultam Badai Ákos erdélyi származású festőművésztől is, aki bevezetett a képszerkesz­tés fortélyaiba. 1974-ben egészségem megromlott és 46 évesen leszázalékoltak. Azóta több mint tizennégy kiállítást tudhatok magam mögött, & csak a festészetnek élek. — Képeinek témáját ho­gy on választja meg? — Ezeket gyermekkori em­lékeim motiválják. A félkutas paraszti udvarok, a behava­zott falu, az oszlopos, gazdag parasztházak vissza-visszatér- nek képeimen. Bátaszék több­nemzetiségű község volt, gaz­dag népszokásokban; és a betlehemesek. a busójárás szintén képeim témái. Az arany és az ezüst csillogását is gyermekkoromból hoztam, hiszen a szerb templomok arany ikonjainak csillogása mindig lenyűgözött. Célomnak és feladatomnak tekintem a falusi életet, a népi játékokat, népszokásokat, hagyományo­kat átmenteni a festészet for­manyelvén. Hiszek a fehér színben, melynek több mint háromszáz variációját isme­rem, de ez egyben jelkép is nálam, a tisztaság, az alázat jelképe, melyek emberi mél­tóságunk gyökerei. Tamási János képei ebben a hitben és emberi méltóság­ban gyökereznek. Ez ad ké­peinek hitelt, gyermeki tisz­taságot, hiszen mögötte ott áll fedezetül tehetsége, embe­ri értéke Műtermét. amely eey lakótelep alagsorában lett kialakítva, sokan felkeresik: barátok, szocialista brigádok Kiállítási naptára ez évben is zsúfolt, hiszen több vidéki és budapesti meghívása van Ez évben nem kevesebbre vál­lalkozott, mint szülőfaluiénak Bátaszéknek a felszabadulása 40. évfordulóján munkásságá­ból egy életmű-bemutatóra. Papp László szetet, a város Duna-partját, műemlékeit, templomait. A programot a Kőkapu étterem­ben fejezték be, ahol magya­ros vendéglátásban volt ré­szük. A képen: a vendégek a Hincz-múzeumban. Kép és szöveg: Papp László kodás után mind többen jön­nek a megrendelők a nyomda megbízottjához. Februárban — apró tételekből — tizennégy­ezer forint volt a forgalom, s ez várhatóan emelkedik a kö­vetkező időszakban. A bélyegző országos gond. Budapesti, szegedi üzemek négy-hat hónapra vállalnak ilyen megrendelést. Vác — a megyei tanács félmilliós támo­gatásával — megszervezte a közönségszolgálatot. Űj profil­ként vállalják a bélyegzőgyár­tást. Ugyanakkor tovább bőví­tették a választékot nyomtat­ványokból — esküvői meghívó, névjegy, gyászlap — a mo­dem. ötletes megoldásokat szí­vesen elfogadják a megrende­lők. Jó ötlet volt a színházjegy­iroda ide telepítése. Központi helyen van, s megoszlanak a költségek. Nyolc-tíz fővárosi színház műsorának a megte­kintését segítik a helyi jegyel­adással, s fokozzák a helyi rendezvények látogatottságát. A közönség érdeklődése ki­számíthatatlan. A váci búcsú­ban telt ház tapsolt Psota Irén önálló műsorának, a múlt hó­napban viszont érdeklődés hiá­nya miatt nem tudták megtar­tani a művelődési központba tervezett Psota—Baker estet. Szűcs Judit táncdalénekes sze­replésekor viszont kétszer ak­kora nézőteret is megtöltené­nek, akkora az érdeklődés. P. R. Köszönetnyilvánítás. Köszöne­tét mondunk mindazaknak a roko­noknak, jó barátoknak, munkatár­saknak, szomszédoknak és isme­rősöknek, akik édesapánk, nagy­apánk dr. Mikes József temetésén részt vettek, sírjára a kegyelet vi­rágait helyezték, bánatunkban osztoztak és fájdalmunkat enyhí­teni igyekeztek. A gyászoló csa­lád. Köszönetnyilvánítás. Köszöne­tét mondunk azoknak a rokonok­nak és ismerősöknek, akik szere­tett, jó testvérünk Gecző Ferenc temetésén megjelentek, részvétet nyilvánítottak, sírjára virágot he­lyeztek. Gecző testvérek. Maturanda Szalagavató Ünnepélyesen öltözött ne­gyedikesek szoronganak. Arcukon alig leplezhető iz­galom, megilletödöttség, visszafogott mosoly. Az is­kolaigazgató felavatja a sza- iágokat, majd átnyújtja az osztályfőnöknek. A pillanat csendes és ün­nepélyes. A mozdulatok, mint valami lassított kép­sor, ismétlődnek ezekben a napokban a város szakkö­zépiskoláiban és a gimná­ziumban. A szalagavatók ünnepélyes percei után vi­dám hangulatokkal fűsze­rezett műsoros est hang­jait visszhangozzák az al­ma materek falai Szalagavató ... Milyen büszkén is viseltük annak idején a kis kék szalagot kabátunk, köpenyünk gal­lérján! Hogyan is mondták régen? „Maturanda”-éren- dök. Akkor ez a rövid szócska állt a szalagon. Most a végző negyedikesek nevének kezdőbetűi és az évszám. A múlt században a sárospataki diákok is vi­selték már, szimbolikus hangsúlyt adva életre ava- tottságuknak. A diákévek színei, emlé­kei talán a legerősebbek az emberi lélek mélyén. Évek múltán is szinte pillanatról pillanatra új hangok, új emlékek bukkannak fel a diákévekből. Az igazi/ próbatétel azon­ban még csak ezután követ­kezik. Érettségi után az élet, a maga boldoggá tevő, örömet osztó, de olykor ke­mény és fájó valóságával Amíg ott éltek ezek a fia­talok az iskolapadban, na­gyon nagyot léptek előre az értelem és tudás útján. A szalagavató egyben jel­képezi a nagykorúságot is. Hiszen ők most már nagy­korúak lettek szellemileg is és emberséget illetően is. Bár embernek lenni és ma­radni az emberek között nem kicsi és nem átmeneti feladat. Ehhez azonban az kell, hogy számukra az élet ne csak elmélet maradjon. Ezek a fiatalok mind a mában élnek, amely ma­gában hordozza a holnap magját. Főleg a jelent akar­ják látni, és legfeljebb a jövőt akarják egy kicsit nézni. De a fiatalság régen is ilyen volt. S amit így al­kotott, abból mindből „múlt” is lett. ök is, mi is, mindannyian egy hullám vagyunk a történésekben. Lehet, hullámunk hányko­lódó, de hát az idő is viha­ros körülöttünk. Érettségi után az élet minden területén elhelyez­kednek. Lesznek kiváló szakemberek, közgazdászok, tanítók és gyógyítók. Csak egyet nem szabad feled­niük: nem a foglalkozásuk neve az, ami értékessé te­het, ami számít, hanem éle­tük milyensége, belső ér­tékei, az emberségük. Szórád Ágnes Épületlakatos-ipari szerkezetek javítására, szervizmunkáira FELVESZÜNK JÓL KÉPZETT SZAKMUNKÁSOKAT, elsősorban hegesztőket, lakatosokat, festő-mázolókat forgácsolókat, és Üvegeseket Foglalkoztatós: megegyezés szerinti teljesítménybérben. Jelentkezni lehet: Épületszerviz Leányvállalat Budapest XIII., Mautner Sándor u. 11. Telefon: 290-850 490-507. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlapi Koval Iván Arany ikonok csillogása Hiszek a fehér színben 4 „Az ember elidőz egy-egy tárgynál, egy-egy emléke- f zésnél, s beh sokszor bejárja így egész életét. Mennyi $ esztendő, mennyi út, mennyi küszködés, mennyi öröm, $ mennyi szomorúság, de mindebből sem bent a lélek- $ ben, sem kint a világban semmi sem látszik. Ideje, ^ hogy megnézze saját magát, honnan jött, mit akart el- £ végezni, mit végzett el, mit. hagyott abba, miben nem érkezett el még csak a kezdethez sem”. Népszerű az új iroda

Next

/
Oldalképek
Tartalom