Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-04 / 54. szám

ŐRI Reflektorffsnyken a tafíídyűműk © • Ürességtől kongott a nagyterem Ä művelődési házak vezetői nem lelkesedtek A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM 1984. MÁRCIUS 4., VASÁRNAP A fcvradalmi iffúsági napokra készülnek Nemzeti hagyományilikat ápolva Három dátum, három tava­szi évforduló. Csaknem évszá­zad, de sok-sok évtized vá­lasztja el őket egymástól. Az 1848-as szabadságharcra, a Tanácsköztársaságra és a fel- szabadulásra emlékező ünnep­ségek mégis, évről évre termé­szetes alkalmai a nemzeti ha­gyományok ápolásának, a ha­zaszeretet, az internacionaliz­mus és a szocialista humaniz­mus tudatos elmélyítésének. Koszorúzás, kitüntetések Elsősorban a fiatalok, a — márcsak korukból eredően is — forradalmárok ünnepe március 15-e, március 21-e, áp­rilis 4-e. Azoké, akik éppen egyidősek a testi-szellemi láz­tól fűtött Petőfivel, H gyerek- nyi vöröskatonákkal, a pelyhes állú frontharcosokkal. Azok­kal, akik már soha nem öre­gedhetnek, soha nem fiatalod­hatnak. És — joggal — maguknak vallják ezeket az ünnepeket a felnőttek, akik részesei — for­málói is — voltak a forradal­mi vívmányoknak ... Így hát a szervezésben együtt dolgoz­nak az úttörők, a KISZ-esek és a Hazafias Népfront akti­vistái. Monoron, illetve környékén a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozata március 14-én kezdődik. E nap dél­utánján 15 órakor a bíróság előtti Kossuth-szobornál ko­szorúzás jelenti majd a nyi­tányt. Utána a Csokonai Filmszín­házban folytatódik a megem­lékezés. Az ünnepi beszéd, a kitüntetések átadása után pol- beat műsor és filmvetítés szó­rakoztatja a nagygyűlés részt­vevőit. A községi rendezvényeket a helyi hagyományoknak megfe­lelően szervezik meg. Mendén például fáklyás felvonulás, Ve- csésen koszorúzás lesz. A már­cius 17-i megyei központi ün­nepségen Budaörsön százhúsz fiatal képviseli majd szűkebb pátriánkat. Ünnepi taggyűlések A Monori József Attila Gim­názium és Közgazdasági Szak- középiskola KISZ-esei március A hát vége sportja Nehéz idény elé nézünk Ma a már-már tavasszal ka­cérkodó télben útjára indul a pettyes a megyei első osztály­ban. Most már elmondhatjuk: izgatottan várjuk két csapa­tunk, a vecsésiek és a sülysá- piak szereplését. A nagy kér­dés: vajon várhatjuk-e a me­gyei nyitányt ősszel? Mindkét csapatunk ugyanis rendkívül kedvezőtlen pozícióból kezdi a tavaszi folytatást és az elője­lek, valljuk be őszintén, nem a legrózsásabbak. A vecsésiek háza táján az ígéretes rajtot követően ősz­szel „földrengés” volt, amely alapjaiban rázta meg a csapa­tot. A nagy várakozással ösz- szeverbuvált légiós sereg a zsoldosztás elmaradását köve­tően egykettőre vert sereggé vált és szétszéledtek. Aki is­meri a megyei I. osztályú csa­patokat, játékosokat, nagyon jól tudja, önerőből, saját után­pótlással ebben az osztályban is szinte lehetetlen színen ma­radni. Különösen olyan gyen­ge utánpótlás mellett, mint Vecsésen van. A csapatok tele vannak tapasztalt NB-s, sőt jó néhány volt válogatott já­tékossal és ezek ellen vajmi kevés esélye van a játékosál­lományban és önbizalomban megcsappant vecsésd gárdá­nak. A sülysápiaknál ez a válság már fél évvel korábban bekö­vetkezett. Ez látszik is a csa­pat teljesítményén. A megszer­zett pontok száma elenyészően kevés. Mit várhatunk? Becsületes harcot a bentmaradásért. Ha két csapatunk játékereje je­lentősen csökkent is, akarat­tal, lelkesedéssel sok mindent lehet pótolni. Várjuk azt, hogy a közönség a rosszban is kitart csapata mellett és buz­dításával átsegíti a holtpon­ton. Azt tartják, „aki időt nyer — életet nyer!”. Meg kell kísérelni a bentmaradást, hogy aztán őszre reális elkép­zelésekkel (anyagi és etikai) — a földön maradó — vérfris­sítéssel szebb labdarúgóidény várjon csapatainkra. Ha így lesz — már teljesül­tek az elképzelések. Bútoi kiállítás Képvásár Bútorvásárt rendez a Dél- Pest megyei Áfész március 5-től — hétfőtől — 15-ig Pili­sen, a Móricz Zsigmond Mű­velődési Ház nagytermében. A Képcsarnok Vállalat ren­dezésében képzőművészeti be­mutatót tartanak 9-én és 10-én délelőtt 10-től 18, óráig, ahol a bemutatott alkotások részletre is megvásárolhatók. Ügyelet Gombán, Bányán és Káván:’ dr. Nagy Márta (Káva, tanács­háza), Gyomron: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 62., telefon: 70), Monoron, Monori-erdőn Csévliaraszton, Vasadon és Péteriben: köz­ponti ügyelet (Monoron, a ren­delőintézetben), Maglódon és Ecseren: dr. Körmendi Csaba (Maglód), Pilisen és Nyáregy­házán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon, Úriban és Mendén: dr. Zo- lesz László (Sülysáp), Üllőn:, dr. Balázs László, Vecsésen: központi ügyelet (a rendelőin­tézetben, Bajc&y-Zs. u. 68.). Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Kun Béla téri. Ügyeletes állatorvos: dr. Benczik Kálmán, Bp., telefon: 279-312. Beteg állatok bejelentése: szombaton és vasárnap reggel 8-tól 13 óráig Monoron, a fő­téri gyógyszertárban, vagy az ügyeletes állatorvos címén. Mai labdarúgás Előkészületi mérkőzés: Mo- nor—Pilis, Monor, 15 óra, ve­zeti Szuda. Előtte 13 órakor az ifjúsági csapatok mérkőznek. Gyömrő—Tápióság, Gyömrő, 15 óra. (Ifi: 13 óra) 15-re egész napos programot készítenek elő. Ezen a napon jelenik meg az iskolaújság legfrissebb száma is. Délelőtt fél tízkor ők is megkoszorúz­zák a Kossuth-szobrot, utána az iskolában villámvetélkedő­ket rendeznek, kihirdetik az egyhónapos tanulmányi ver­seny eredményét. A későbbiekben lesz tanár­diák röplabdamérkőzés, fiú kosárlabdameccs-sorozat. Az érdeklődők részt vehetnek dr. Kuruéz Pál Tini-szex című ankétján, vagy Kerényi Péter újságíró videó-vetélkedőjén. Délután négytől este nyolcig — disco. Március 21-re központi ün­nepséget nem szervez a mono­ri KISZ-bizoítság. Képviselőik természetesen akkor is ott lesznek a szentendrei megyei rendezvényen. A községekben ünnepi taggyűlések, vetélke­dők, klubdélutánok lesznek ezen az évfordulón. (Ide tarto­zik, hogy március 23—25-ig Vecsésen tartják meg a tech­nikai, tudományos úttörőszem­le megyei döntőjét.) A hazánk felszabadulásának 39. évfordulója tiszteletére az MSZMP szervezetei által ren­dezendő ünnepségeken termé­szetesen ott lesznek a fiatalok Április 4-én , bonyolítják le a FIN Kupáért — a kispályás labdarúgó-villámtorna körzeti döntőjét. Ebben a hónapban lesz az ifjúgárdisták megyei lövészversenye is. Egész évben A keret tehát adott ahhoz, hogy mostani feladatainkhoz, lehetőségeinkhez mérten minél gazdagabb tartalommal töltsük ki a történelmi évfordulók ün­nepeit. S ez rajtunk múlik: ta­vasszal is, év közben is. Vereszki János — Igényeket és lehetősége­ket kell összehangolni akkor, amikor műsortervünket elké­szítjük — tájékoztat Vadász Iván, a vecsési művelődési ház művészeti előadója. — Ezelőtt két évvel a lakosság a külső rendezvényeket igényel­te, majd napjainkra a tanfo­lyamok lettek a vonzóak. Sokan igénylik — Nagytermünkbe kétszá­zan férnek be, ami gazdasá­gossági szempontból sem min­dig kedvező. Egy jobb zene­kar ugyanis estétől hajnalig 5—8 ezer forintot is elkér. A művészek fellépési költségei sem alacsonyak, s a közel­múltban volt olyan eset is, amikor félig sem telt meg a nagytermünk. Természetesen vannak irreális kérések is. Egy nálunk fellépő négy és fél percért 1 ezer 200 forintot ákart zsebre vágni. — Szabadtéri színpadunk­nak jó a felszereltsége. Min­den olyan technikai dologgal rendelkezik, ami üzemelteté­séhez fontos. Itt hatszázan nézhetnek egyszerre műsoro­kat, s a produkciók sem rá­fizetésesek. — Nem tartunk discókat, sőt bálokat sem. Ezeket közsé­günk vendéglátóipari létesít­ményei úgyis csinálják. Nép­szerűek viszont nyelvtanfo­lyamaink, magas színvonalú a szabás-varrás tanfolyamunk, jól látogatott az aerobic- tanfolyamunk, kedvelt a kis­motorvezetői és személygépko­csi-vezetői oktatásunk is. Az ezekből befolyt összegek is hozzájárulnak egyéb elképze­léseink megvalósításához. Elvetélt ötlet — Minden községünknek fontos rendezvénynek is he­lyet adunk. Nálunk van a fa­lugyűlés, a tsz-zárszámadás, a nagyközségi KISZ-gyűlés, a Jegyzet Prózai a folytatás Ha lírikus lennék, úgy kez­deném a jegyzetet: „Sár sár és gyűlölet van az alján, minden csillogó nagy szere­lemnek” —, de a próza köz­beszól és így folytatom: .....valamint a vecsési utcák nag y részének”. Persze, jól tudjuk — ez mindig így volt —, az anyagi nehézségek a jövőt illetően sem ígérnek betont. Mégis úgy van ezzel az ember, ha kul­turált, az igényeket fokozottan kiszolgáló létesítményeket lát sárral körülbarikádozva, el­keseredik. Ott van például a Martino­vics téri ABC. Sokat nyert ve­le a lakosság, jó az áruválasz­ték, kedvesek az eladók. Szó­val minden nagyon szép, minden nagyon jó — jenne —, ha egy-egy esőzés után nem gólyalábakon kellene megkö­zelíteni. Jó, jó — például a tavalyi év zökkenőmentes volt, az aszály gondoskodott róla, de nem biztos, hogy ezt idén is garantálni tudjuk (remél­jük nem!) a vásárlóknak, szál­lítóknak. Egy kis törmelékkel, só­derral — netán árokásással lehetne enyhíteni a gondokon. Már eáak azért is, hogy kint legyünk a vízből. A hát, az izé karrierje Már a ló másik oldalán... TUDNAK-E gyermekeink szépen, magyarul beszélni? Nem. Elismerem, nem a Pest me­gyei Hírlap hivatott alapve­tően pedagógiai kérdésekkel foglalkozni. Abban sem bí­zom. hogy fordulat követke­zik be jegyzetem nyomán. Ám abban hiszek, hogy nagy gon­dunkról — szép magyar nyel­vünk sekélyesedéséről — mindenütt szólni kell. Lassan megszokom, hogy fiatal színészeink — a szó művészei — bárhol nyilatkoz­nak, beszélnek életükről, mű­vészetükről, pályájukról, né­hány kivételtől eltekintve nyögdécselnek, nehezen fűzik gondolataikat, mert hiányzik a mankó, az írott szöveg. A televízióban napjaink műsora a „Ki miben tudós” matematikai verseny. Egy pil­lanatig sem kétséges, hogy ezek a gyerekek átlagon jóval felüli számismeretekkel ren­delkeznek. Bizonyítja ezt, hogy a nem könnyű feladato­kat percek alatt 70—80—100 százalékos sikerrel oldják meg. Csupán egy nagy-nagy hibát észlelek — a szóbeli közlés mikéntjét. Ennyi — már elnézést a kifejezésért — zagyva szófoszlányt, értelmet­len félmondatot soha nem hallottam jól felkészült diá­koktól. Gyermekem középiskolás. Nem dicsekszem, ha azt mon­dom, fogalmazási készsége át­lagon felüli, helyesírása is jó. Csak szólnia ne kelljen! Hallgatom osztálytár­sait, iskolatársait, párbeszédei­ket, vitáikat. A „hát” (nem mint testrész), a „szóval”, az „izé”, a hogyishívják” mon­dattöredékek tömege hangzik el teljesen indokolatlanul. Gyakorló pedagógus korom­ban, a hatvanas évek derekán tanügyi szerveink határozot­tan tiltották a jelentős nagy­ságrendű írásbeliséget. A „röp- dolgozat” pedagógiai bakinak minősült, alig volt szabad váz­latokon és meghatározott szá­mú dolgozaton kívül, írni írat­ni valamit. Ez volt a „ló túlsó oldala”. Elértük ugyanis, hogy tanulóink íráskészsége közelí­tett a nullához. Napjainkban — azt hiszem, nem tévedek nagyon — a „ló” emez oldalán vagyunk. Írni, írni, írni témazárót, kis- és nagydolgozatot, felmérést, tesztet és még ki tudja, milyen minőségű irományt. Közben pedig a szóbeli gondolatközlés akadozik, a kifejezések sema­tikusok. színtelenek, a diákok nemcsak kezükkel, lábukkal nem tudnak mit kezdeni, lé­vén serdülők, hanem képtele­nek szájukkal, hangképző szerveikkel, mondatokat for­málni. Ez nem túlzás! A GYAKORLÓ PEDAGÓ­GUSOKAT nem hibáztatom. Miért is tenném, hiszen ők teszik azt, amit számukra elő­írnak, előírtak. Jó lenne tudni, ki (kik), mikor veszi (veszik) észre, hogy nagyon rossz úton járunk. G. L. És még valami: a napközis gyermekek védelmében! Jár­dán jutnak el a gyerekek az iskolából a napközibe. Egy ut­cával arrébb a Toldi utca szintén rendezett. Csupán 150 —200 métert kell sárban gya­logolniuk a Bethlen utcában, de ez aztán elég a gyerekek­nek, a szülőknek és a takarí­tónőknek is. Érdemes volna néha a kis utcák nagy gondjaira is figyelni, mert ez esetleg nem­csak az utca lakóinak, de másoknak is bosszúságot — jelen esetben sáros cipőket — okoz. Sz. A. Dél-Pest megyei kisegítő is­kolák kulturális seregszemlé­je, a tűzoltózenekar hangver­senye stb. — Javasoltuk, hogy raktár­helyiségünket dekorációs mű­helyként alkalmazzák. Elkép­zelésünk szerint a környék mű­velődési házainak itt készül­hetnének a plakátjai, előre­nyomtatott lapjai, meghívói és egyéb propagandaeszközei. Megoldható lenne a jegyek sokszorosítása is, ami manap­ság problémát jelent. Az álta­lunk értesített művelődési há­zak vezetői azonban nem lel­kesedtek az ötletért, és ezért minden máradt a régiben. — Mi havi programokat ké­szítünk, amit mintegy 500 pél­dányban küldünk ki a község vezetőinek, a tanácstagoknak, a nápfranttagolknaik, a szocia­lista brigádoknak és minden­kinek, kki velünk kapcsolat­ban áll. Bő kínálat — Már készülünk a május! vecsési ifjúsági napokra, amin megrendezzük a környező köz­ségekből eljövő ifjúsági klu­bok találkozóját, sport- és kulturális programokat. Re­méljük, hogy községünk lakói és vendégei sok szép élmény­ben részesülnek ezen a több napos találkozón. Udvari Gábor Négykezes Hangverseny A monori állami zeneiskola tanárai és növendékei adnak hangversenyt március 5-én, hétfőn — 18 órától a tanács házasságkötő termében (Mo­nor, Kossuth L. u. 71). A csa­ládtagokon, hozzátartozókon kívül szeretettel várnak min­dem érdeklődő zenebarátot. gyerekjátékok Példák és ellenpéldák Gyakorló szülőnek a képlet ismerős: jólnevelt fia, lánya egyszerre csak lehetetlen al­lűrökkel örvendezteti meg. Süvítő szélben nem hajlandó sapkát tenni, egy szál far­merjét nyűvi, s ezt óhajtja úttörő-egyennadrág helyett is hordani, sír, ha a szomszéd utcában meglátja, hogy a je­ges úton elcsúszott kiscsikót ütlegeléssel próbálják lábra állítani, s a vállát rángatja, ha ő csúszik el, s vértől lucs­kos a zoknija. Hogyan is lehet később el­igazodni rajta, hogyan lehet irányítani, ellenőrizni? Nézem mostanában a „nagy­kamaszokat”. Ott lődörögnek esténként a monori főtéren is, a presszó, a játékterem, a mo­zi környékén. Az órásüzlet előtt ballag például egy lan- galéta, szőke fiú, a kisujjába kapaszkodik a torzonborz fri- zurás kislány. És szembe jön velük egy másik leányzó, di­deregve az edzőcipőjében. Ki- gyvilt fülekkel hajol a fiú ar­cához, puszi, szia, s egy kér­dés: — Jocó, jössz velem mozi­ba? A fiú vigyorog. A kisujjába kapaszkodó lány meg. mint a fúria, nekitámad a másiknak: — Te szemtelen kis hülye, nem látod, hogy együtt já­runk? Húzz innen, mert kap­hatsz egy párat! A fiú diadalittas vonásait nehezen igyekszik eligazgatni, a lányok méregetik egymást, villogó szemmel. Szerencsére nem lesz a dologból küzdelem, a pár is folytatja útját, a kis­lány is portyázik tovább. Le­hetnek külön-külön vagy ti­zenöt évesek. Karola odasétál. Tétovázik. A dagadt, nagy hangon újra: — Puszit! És kap! A lány eltűri, hogy átkarolják a derekát, lökdös- sék, majd jutalmul vehet a pattogatott kukoricából. A sarki újságospavilon előtt az egyik ifjú láthatóan emel­kedett hangulatban és ingatag állapotban hőzöng. — Ez megint berúgott! — nevetnek körülötte a többiek. — Mi van, még mindig részeg vagy? — jön egy hosz- szú hajú, karcsú lány, aki élénk vihogással reagál arra, hogy a fiúval együtt egy hir­telen mozdulattal nekizuhan­nak a pavilonnak, majd ke- zénél-lábánál fogva húzzák, hórukk! kiáltásokkal és fű­szeres trágársággal kísérve a műveletet. Keserű a torkom, hiába so­rolom hazáig egyvégtében az ellenpéldákat, amikből több van, mint az utcai, mozis, presszós jelenetekből. De hogy az utóbbiakból kevesebb le­gyen, ahhoz azért mégiscsak tenni kéne valamit. Koblencz Zsuzsa Ü A mozi előcsarnokában is tizenévesek hada. A dagadt, pattanásos srác tele szájjal eszi a pattogatott kukoricát. Belibben az ajtón egy helyes leányzó, arra ráordít: — Karola! Operák gyöngyszemei Holnap Operák gyöngysze­mei címmel komoly zenei hangversenyt rendeznek 19 órai kezdettel Monoron, a művelődési központban. A műsorban közreműködik Eszenyi Irma, a Magyar Álla­mi Operaház magánénekese, Turpinszky Béla Liszt-díjas, ugyancsak az Operaház ma­gánénekese és Várnagy Kata­lin színművész. A zenei kí­séretet prof, dr. Vasady-Ba- logh Lajos főzeneigazgató szol­gáltatja. A belépődíj 40. a diákoknak és nyugdíjasoknak 20 forint. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom