Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-04 / 54. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM 1984. MÁRCIUS 4., VASÄRNAP Reálisan szálfák gondjaikról Sokakat érdekel a község sorsa Brosúra és kátyúzás A Hangyától az Áfész-központig A szövetkezeti mozgalom kajdani szervezofe Az avatatlan látogató banán érkeztet gyaníthatta volna, oly hosszú és oly türelmes sor áll- digált, s mozdult percenként a tápiószőlősi termelőszövetke­zet menzájának szűk bejárata előtt. Tarkabarka fejkendőből, leporolt kucsmából számoltam a legtöbbet, itt-ott sityak, sap­ka billegett a búbokon, haja- donfőtt-féle nemigen akadt. A lassú libasor. ahogy már effé­le helyeken illik, rendesen föl­készült a bejutásra: gépelt meghívók tömege került elő a kabátok alól, s marokra fog­ta mindahány, ha netán a ka­punál igazolnia kéne magát. Aztán hirtelen kipattant: sors­jegyet osztanak, azért a cam- mogás. Az első replika sem váratott magára sokáig: Ha húszán lennénk, mint tavaly, most mi kapnánk az összes nyerőszámot. Ezen jót moso­lyogtak. Volt véleményük Az ólomlábú — bár kétség­kívül hangulatos — gyüleke­zőt szemlélve úgy tűnt, a fá­radó sereglet aligha toldja meg saját szavaival a tápió­szőlősi falugyűlés előterjeszté­seit. Pláne mikor kiderült, nem csupán községi háztűzné- zőbe vagyunk hivatalosak, de Mozgalmas úttörőéletéről, őszi munkák idején lelkes se­gítőkészségéről, munkahelyek­kel kialakított jó kapcsolatai­ról nevezetes Cegléd Czárák dűlői, külterületi iskolája. Most új kezdeményezéssel hal­lattak ismét magukról. Az iskola területén, a nap­közi mellett jókora parlag te­rület'található. Homokos vi­dék, terméketlen, szokták is mondani, hogy ott mást nem nagyon, csak bukfencet lehet­ne vetni. Ha bukfencet nem is, mást bizony hamarosan fognak ott csinálni. Szabad­időközpont lesz a területből Tervrajza méretarányosan ké­szen, megvalósításra vár. Há­romezer négyzetméternyit hasznosítanak ily módon. A szükséges pénz jó része, az anyagköltség tanácstagi ke­retből áil elő, ez úgy hetven­ezer forintot tesz ki. A társa­dalmi munka várható értéke legalább százezer forint lesz. Ezt főként az iskolát patronáló munkahelyek adják, az úttörő- csapat és a szülői munkakö­zösség vállalásaihoz csatla­kozva: a KÖZGÉP ceglédi gyára, a Lenin és a Kossuth Tsz, a Volán J/II. Vállalat, az Afor. A szabadidőközpontban he­lyet kap egy tornapálya, ugró­pálya, homokozó a kisebbek­nek, lesz helye a szabadban az asztalitenisznek, a különféle labdasportoknak. Kialakítanak kerékpármegőrző helyet, még hangulatos szalonnasütőt is. A pihenőhely ünnepélyes átadá­sát az úttörőavatás napjára, május végére tervezik. A társadalmi munkák java most, márciusban indul. Már­cius 15-én és 21-én egész na­pos társadalmi munkaakció lesz a Czárák dűlői iskolánál. A kisdobosok és úttörők is ott szorgoskodnak természetesen. Annak a társadalmi munká­nak az értéke, amelyet ők vál­laltak, úgy ötvenezer forintnyi. A Czárák dűlői iskolában néhány éve, hogy a napközi megvalósulhatott. Családnak, gyereknek sokat jelent ez. A napot van hol eltöltsék, ta­egy füst alatt tagértekezlet meg részközgyűlés tartatik itt, a Tápiószele és Vidéke Áfész, valamint a Nagykáta és Vidé­ke Takarékszövetkezet jóvol­tából. No, ennek fele se tré­fa. Amire számíthattunk: az elnökségi helyzetelemezések közepette a kijárat felé san­dító hallgatóság, majd gyors befejezés. Ám még este fél ki­lenckor is ott ültünk vala­mennyien, mondhatom, nem unatkozva. Csüggedés nélkül Tanács, áfész, takarékszö­vetkezet — így követték egy­mást sorrendben a szónokok, őszintén mérve a hétköznapo­kat, rengető változásokat nem ígérve, a pénzügyi állapotok keverte visszafogott színekkel festették le a település jöven­dőjét. Mégis: nyoma sem mu­tatkozott csüggedésnek, szen­vedélyes visszhangoktól csen- gett-bongott a terem. A doktor szedte csokorba elsőként mondatait. Nyomasz­tó átok ül a községen, az ivó­víz hiánya. Elkészült ugyan két új kút, de mit ér, ha há­lózatba kapcsolásukra egyre csak várni kell a gépészeti be­rendezések megépültáig. Há­rommillió forint az ára, hogy nulásra, valamint az ebéd el- logyasztására kialakították a helyiségeket. Ám a gyerekek­nek mozgásra, sportra, játék­ra is szüKségük van. Itt csaik a parlag állt a rendelkezé­sükre. A parlagból most pom­pás játszóhely lesz, amelyet nem zárnak el a város más is­kolái, úttörőrajai elül. A Czá­rált dűlői szabadidőközpontba majd ők is eljöhetnek, szíve­sen látott vendégek lesznek. A vendégül látók kikötése csak egy: vigyázzanak majd a drága pénzen és sok önzetlen munkával kialakított terület­re, tisztaságára, rendjére, ép­ségére. Eszes Katalin felmagasodjék a víztározó. De hol van ennyi pénz? Segít-e a megyei tanács? (Félhangos dörmögés nyugtázza a kérdé­seket valahonnan a hátsó sor­ból, hozzáfűzve: a vízről a tűzoltók tudnának a legtöb­bet beszélni.) Joggal aggódó pedagógusok vették át a szót. A gyerekek a perzsaszőnyeges óvodából az olajos padlójú iskolába bal­lagnak át, de ez még nem len­ne baj. Hideg tantermek füs­tölgő kályhái, egészségtelen il­lemhelyek (még szerencse, hogy járvány eddig nem volt!), a sportpálya porától ragadó gyerkőcök, akik lehetőség hí­ján nem tudnak megmosakod­ni. Alacsony színvonalú szak­mai felszerelés, amivel az elő­írtaknak legfeljebb ötven szá­zalékát lehet megvalósítani, szertárhiány, eszközszűke, egyetlen éokézláb lemezjátszó sincs az iskolában stb. Egysneiisn ellátás A közművelődés szószólója csak megfejelhette az eddigie­ket. Hiába is keresnénk há­zát. helyét a társas kedvtelé­seknek, a csöndes vagy épp hangos szórakozásnak, ismere­tek osipegetésének, kicserélé­sének. Az amúgy is nehezen megnyerhető fiatalok körében ez az űr kétszerié mélyebb. A könyvtár, ugy^n igyekszik pó­tolni a vesző alkalmakat, de önmagában keservesen boldo­gul. A vegyes következett. Lany­hul, leszálló ágba érkezett a községi sportélet; a felvásá­rolt zöldségfélét többszörösé­ért árusítják a szomszédos boltban (nem lehetne a napi árakhoz igazodni?); tényleg javult — mint mondják — az egészségügyi ellátás, mióta Ceglédre kell járni gyógyírért: a legfontosabb mégis a ke­nyér, csak hát gyakran kelet­ien, sületlen, belül gombócok keménylenek... És a folyton visszatérő motívum: a másik meg a harmadik községben ez is van, az is van, itt pedig ... A minap kezembe akadt a dohányszemcsés, zsebpiszok­ban fürdött, gyűrt tombola- cetli, a 74-es. Vajon kihúz­ták-e? Mert a sorsolást már nem vártuk meg. Varga Sándor — Még nem alakult ki a nyugdíjas életritmus. Ma is bent voltam az Áfész-központ- ban. összenőttem, azonosul­tam a szövetkezeti mozgalom­mal, s hát 42 év nem múlik el nyomtalanul. Ráadásul azonos munkahelyen; nem is tudom, milyen lehet egy másik. Szokmai belépő Alig lépte át a pihenő évek küszöbét, tán korai, s nem is illő még nyugdíjasságról fag­gatni Kovács Zoltánt, a Dél- Pest megyei Áfész elnökhe­lyettesét. Pedig ez évben már — legalábbis papír szerint — az eddiginél komótosabbá for­málhatná életét. De úgy hi­szem, nem teszi. Várja a kert, a 430 négyszögöl, szilvával, meggyel, almával, körtével, barackkal, főztbe valóval, no meg a barkácsszerszámok, húsz év bélyegtermése, több száz levelezőlap (idővel rend­ibe kell tenni őket), s persze a közélet, továbbra is. — 1942-ben a Hangya Szö­vetkezet jászkarajenői boltjá­ba kerültem inasként. Akko­riban így hívták a kereskedő­tanulókat. Hogy miért neve­zem az esetet kivételes sze­rencsének? Mert egy-egy ilyen helyért sokan álltak sorba, s én lettem az egyik kiválasz­tott. A falusi gyerek a boltot csak kívülről látta, a sok fi­nomság elérhetetlen volt, ezért vonzott annyira. Oda bejutni, bizony ez volt sokak álma. — Erdei Józsefnek hívták az üzlet vezetőjét, korrekt, sze­rény, jó kereskedőnek ismerte mindenki. De szigorú is volt, udvariasságra, becsületre, a vevők iránti ragaszkodásra ta­nított, mert csak ezekkel le­hetett belépőt váltani a szak­mába. A szövetkezet nem volt könnyű helyzetben az akkor­tájt is rugalmasabb maszek kereskedőkkel szemben, de versenyképességét meg tudta őrizni, mégpedig kedvezőbb árakkal. — Az ország felszabadulása és az enyém egybeesnek. Em­lékszem, 1945. május 9-et ír­tunk, épp a végső vizsgára mentem Abonyba; s útközben ért a hír: vége a háborúnak. Egy javaiból kifosztott boltot talált a béke Jászkarajenőn. Az alkalmazottak mind szét­széledtek, jószerével csak én maradtam. Nagy elánnal fog­tam az áruda újjáélesztéséhez. Persze, először szövetkezeti tagságot kellett toborozni, he­tekig jártam a határt. Aztán összejött a pénz, s szeptem­berben — épp a huszadik szü­letésnapomon — megnyitottuk az üzletet. Közben kezdett ki­alakulni egy új típusú, de­mokratikus szellemű szövetke­zeti mozgalom, 1945-ban a Hangyával fúzióra lépve léte­sült a Földművesszövetkezet. (1953-ban választottak a Jász- karajenő és Vidéke Földmű­vesszövetkezet elnökévé.) 1951- lben államosították a kereske­delmet. átvettük a magánüz­leteket is. Csak a hatvanas években fejlődött jelentőseb­ben a bolthálózat. 30-ra sza­porodott az elárusítóhelyek száma, a bútor és az ékszer kivételével mindent meg lehe­tett vásárolni helyben. — Igaz, csekély anyagi bá­zissal indultunk, de megfon­tolt, takarékos munkával el­értük, hogy az 50-es évek vé­gére már szükségtelenné vált a bankhitel, saját erőből tud­tunk előteremteni mindent a lakosság jó színvonalú ellátá­sához. 1957-ben — minthogy akkorra tagságunk összetétele erősen megváltozott — mi is az Áfész nevet vettük föl. Jó kollektíva alakult ki nálunk, mely a követelmények teljesí­tésével, helyes kereskedői ma­gatartással és szigorú gazdál­kodással vált eredményessé. Az idők szava — 1977-ben, az összevonási kampány idején a jászkaraje­női szövetkezetét is egy na­gyobb egységhez csatolták, én meg a Dél-Pest megyei Áfész elnökhelyettese lettem. Az egyesülés nem volt minden ízében előnyös. A kisebb szer­vezeti formák mindig haté­konyabbnak bizonyultak, de hát az idők szava hozzánk is eljutott. A központban szö­vetkezetpolitikával, munkavé­Sokszor beigazolódott már — és napjaink gyakorlata is megerősíti —, hogy az emberi lelemény szinte határtalan. Akiből nem hiányzik a találé­konyság, a kezdeményezőkész­ség, az új iránti fogékonyság és némi bátorság, az a sokféle jövedelemszerzési lehetőség -közül könnyűszerrel kiválaszt­hatja a becsvágyának legin­kább megfelelőt. Itt van például az úgyneve­zett szabadipar, melynek fo­galomkörébe azon hivatalosan elismert foglalkozási körök tartoznak, amelyekhez az ille­tékes hatóság megadja az en­gedélyt, ha a kérelmező elvé­gezte az általános iskolát, van erkölcsi bizonyítványa és a KÖJÁL-tól szerzett igazolást. Szabadipar napjainkban a vályogvetés is, bár többnyire nem ez után kapkodnak az iparengedélyt instanciázók. Van aki a vízből él Nem kell képesítés ahhoz, hogy valaki darálós, mészoltó, száraztészta-készítő, kézihur­koló, műszaki tömítések előál­lítója legyen. Felkapott fog­lalkozás a filmnyomó, mint ahogy van már lakásdíszítő — neki előírják, hogy például ra­fiát, posztót, műbőrt stb. hasz­nálhat fel. Városunkban van, aki dobozokat von be bár­sonnyal. Egy jó nevű kisipa­ros tevékenységi körét a desz- tilláltvíz-készítéssel bővítette. Szikvízgyártók is akadnak szép számmal. Az sem jár rosszul, aki portörlő és fel­mosórongy beszegésére adta a fejét. Ezen iparosok egyike- másika forgalma után számot­tevő adóval gyarapítja a ta­nács bevételét. A városi tanács illetékesei­től kapott tájékoztatás szerint a végrehajtó bizottság szak- igazgatási szerveinek ügyfél- fogadási rendje március 5-vel az alábbiak szerint változik: Hétfőn: 8-tól fél 1-ig, szerdán 8-tól fél 5-ig, pénteken 8-tól 12 óráig keresheti fel a lakos­ság ügyes-bajos dolgaival a városházát. A hatósági osztály és a pénzügyi, terv- és mun­kaügyi osztály adó- és mun­kaügyi csoportja szerdán 8- tól 17 óráig fogadja az ügyfe­leket. A fenti időpontokban a csoportvezetők, érdemi ügyin­tézők — mindazok, akik a la­kossági ügyekkel foglalkoznak —, kötelesek az ügyfelek ren­delemmel és sok egyéb terü­lettel foglalkoztam, egészen az elmúlt év végéig. Nagyon sze­rettem a munkámat, de ma­radni nem akartam. Elfárad­tam kissé. — Mindvégig a lakosság el­látásáért dolgozott. Melyek vol­tak a legnehezebb időszakok? Áldozatok árán — A 40-es évek és az 50-es évek első fele, mikor a súlyos áruhiány okozta kemény kö­rülmények közepette kellett különféle tervszámokat telje­síteni. Amit megszereztünk, szinte batyuzva vittük a bol­tig, mert nem akadt szállító- eszköz. Elő kellett teremte­nünk az árut. akkor ez volt a fő feladat. Jellemző, hogy egy kiló cukrot csakis egy világ­nézeti brosúrával egyetemben adhattunk el. Így szivárgott be a politika vadhajtása még a kereskedelembe is. Később megnövekedett az árualap, szabaddá vált a kereskedés, a 70-es években pedig fel is vi­rágzott. A kínálat győzte a ke­resletet, erőteljessé vált a for­galom, bővült a bolthálózat, kialakultak a törzsgárdák. Ám az évtized vége megint rögös utakra terelte a kereskedel­met. Manapság is nagy áldo­zatok árán lehet csak a foko­zódó igényeket kielégíteni. V. S. Bevezetett iparágként hono­sodott meg nemrégiben az autóillatosító szakma. A gáz- öngyújtó-töltés viszont már senkinek sem újdonság. Az utóbbi egy-két évben gyarapo­dott a szabadipar vizeire eve­zők száma. Van, aki egymaga boldogul, más segítő családta­got foglalkoztat vagy alkal­mazottakat tart Ahogy az a legelőnyösebb a számára. A képesítéshez kötött ipar­ágakban sok a moz'ás. Van, aki szünetelteti az ipart, más mellékfoglalkozásban óhajtja űzni, miután vállalatnál he­lyezkedett el. Sokféle variá­ció lehetséges, és — ilyen­olyan okból —, de főleg a kedvezőbb jövedelmezőséget keresve, kipróbálják a meste­rek a rugalmas lehetőségeket. Van, aki más módon kíván jobb megélhetéshez jutni. A magánlakások szobáinak ki­adását a közelmúltban szabá­lyozta és egyszerűsítette a rendelet. A tanácshoz eddig még csak az IBUSZ-on keresz­tül érkeztek engedélyezési ké­relmek. Hamarosan hatvan személynek adnak ki enge­délyt, akik részt vesznek a fi­zetővendégszolgálatban. Meg­kapják a vendégkönyvet is, amelyet gondosan kell vezet­niük. Vidékről is jönnek Figyelemre méltó a város vonzása. Egyre többen vannak, akik nem ceglédiek, de itt je­lölik meg létesítendő telephe­lyüket. így például van már a többi között nagykőrösi buti­kos és trafikos, hogy csupán néhány példát említsünk a ke­reskedelmi ellátás fellendítői közül. Tamasi Tamás delkezésére állni. A tanácsi és a nem tanácsi szervekkel való együttműködést — a tanácsel­nök utasítása szellemében — úgy kell alakítani, hogy a kö­zös rendezvények, megmozdu­lások ne az ügyfélfogadás ide­jére essenek. A tisztségviselők és a szak- igazgatási szervek vezetői szerdán tartanak ügyfélfoga­dást — ezt egyébként lapunk­ban rendszeresen hírül adjuk. Szombatonként 8-tól 13 órá­ig a hatósági osztály hivatali helyiségében (B* információs szoba) tartanak ügyeletet. 0133-2609 (Ceglédi Hírlap) Kereseti magvak, vegyszerek Közeleg a tavasz, nagy a forgalom a ceglédi Kossuth Ferenc utcai növésiyvédőszerboltban. A kistermelők, hobbikerí-tulajdonosok keresik és vásárolják a kerti magvakat. Az előrelátók ... a növényvédő és permetező szereket is beszerzik. ___ Apáti-Töth Sándor felvétele Jó helyre kerülő forintok Tornapálya, szaionnssütő Szabadidőközpont a Czárák dűlőben A szalüipar vonzásában Meszelte, filmnyomó, autóillatosító Hétfőtől Új ügyfélfogadási rend

Next

/
Oldalképek
Tartalom