Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-04 / 54. szám

1984. MÄRCIUS 4., VASÁRNAP 5 Tartósított krém ízek konyhája ízes találmányra adott a közelmúltban szabadalmi vé­dettséget a Találmányi Hiva­tal. Az új termék olyan cuk­rászati töltelék, amit külön­böző gyümölcsök hozzáadásá­val készítenek. Sok egyéb jó tulajdonsága mellett hűtőtáro­lás nélkül akár 20 fokos hő- mésékleten is eláll 30 napig. A töltelékkel ízesített süte­ményekből sikeres bemutatót tartottak a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat több konyháján. A sütemények si­kert arattak. A kedvező fo­gyasztói vélemények után ha­tározta el a ráckevei Arany­kalász Tsz, hogy hűtőháza mellett olyan konyhát létesít, ahol a háziasszonyok munká­jának megkönnyítésére, ke­reskedelmi forgalomba bo­csátható csoniagolt tölteléket készítenek. Uj hatáskörök, régi gondok Időben húzzák le a redőnyt! Falugyűléseken, tanácstagi beszámolókon az emberek azelőtt is a községi tanács vezetőinek címezték a panaszaikat, ami­kor elégedetlenek voltak a helyi boltok kínálta választékkal, a tisztasággal, vagy éppen az eladók viselkedését bírálták. Január elsejétől pedig a korábbinál több lehetőség nyílik' az önálló intézkedésre, mert a községi tanácsok hatáskörébe tar­tozik az elsőfokú kereskedelmi igazgatás. Két egymástól távoleső te­lepülésen: a négyezernyolc­száz lakosú Szentmártonkátán és a kétezres lélekszámú Per­bálon érdeklődtünk arról: a helyi tanácsok vezetői hogyan élnek új hatáskörükkel? Erélyes fellépés Balaton Béla, a szentmár- tonkátai tanács elnöke és dr. Wirth Ágnes, a végrehajtó bi­VASÁRNAP) GONDOLATOK AUTÓK ÉS SZÜRKE DERES H ajdan volt falusi gyerekek, sokszor rá se hederí­tettünk az állatokra, hiszen a' röfögő koca, a bé- gető bárány,.a kutya, a legelő tehén nekünk természetes, közvetlen, mindennapos látványt je­lentett — Babitsot idézve, o megszokástól nem is láttuk szépségeit. Bezzeg, ha gózszetkér, a vonat pöfö­gött az állomásra, vagy mag inkább ha autó dudált, az volt az igazi esemény. Félelem is némelyeknek — öreg nénik rontást véltek abban, s Juhászovics, motorovics kiáltásokkal tűntek el kamrákban, ha az alsónémedi hentes masinája közeledett. Amikor én még kis srác voltam, csak a Dezső bácsi taxijára emlékszem Duna- harasztin. Egyszer, mikor senkisem látta, beleültem. Nyo­mogattam a gombokat, mesevilágban szálltam. Ma a parkban jártam. Éppen gyerekek labdáztak, mi­közben az autók ott közlekedtek az úton. A lurkók oda sem hederítettek, rúgták tovább a labdát. Már 4-2-re vezetett az a csapat, melynek egy bordó pulóveres fiú volt a kapitánya. S ekkor valami váratlan dolog történt. Szekérnyikorgás hallatszott. Szürke deres húzta. Gőzöl- gött a száraz hidegben. A gólba tartó labdát még kivéd­te a kis kövér kapus, de azután usgyi, a lovacska irányá­ba. A gazda rátette az abrakos tarisznyát a pettyes paripa fejére, s az elégedetten nyerített. Jöttek ki az emeletes házból, vitték fel a faluról hozott sózott szalonnát, hur­kát, kolbászt, sonkát és két kisebb bödönben a zsírt. Egyedül maradt a szürke ló, állt nyugodtan, és ropog­tatott. Körülötte az‘ egész alkalmi futballcsapat. Szótla­nul nézték, az egyik., a legbátrabb, megsimogatta a fe­jét, de a ló prüszkölt. Visszahőkölt a fiú, s a labda el­gurult a kezéből. Baj nem történt, hiszen a deres sze­lídségében csak nyugalmat akart, zavartalan abrakolást. Nézték tovább a pompás kancát, és mindnyájan más­képp álmodták ugyanazt a mesét, amit a városban egy váratlanul megjelenő ló ma jelent a gyerekeknek. Losonci Miklós Szövettani kutatások Teljes növény, sejtből Növényi szövettani kutatá­sokkal foglalkozó laborató­rium kezdte meg működését a Magyar Tudományos Akadé­mia martonvásári kutatóinté­zetében. A korszerű műszerek­kel, különleges berendezések­kel felszerelt létesítmény fel­adata az, hogy az intézetben folyó genetikai, élettani és nemesítési kutatások kiegészí­téseként alkalmazza és to­vábbfejlessze a szövettenyész­tés eddigi eredményeit, mód­szereit. A kutatócsoport mun­kájában azt a nagy jelentősé­gű tudományos felismerést hasznosítják, amely szerint a növényi szervek, azok részei, sőt sejtjei is rendelkeznek az­zal a képességgel, hogy mes­terséges táptalajon tenyésztve teljes növénnyé nevelhetők. A szövettenyésztésben felhasz­nált növényi szerv- és szö­vetdarabokat. fejlődő embrió­kat megfelelő fertőtlenítés, mikroorganizmusoktól való mentesítés után steril környe­zetet biztosító, úgynevezett la­mináris boxban különböző nö­vényi hormonokkal kiegészí­tett mesterséges táptalajra he­lyezik. Az így létrehozott te­nyészetekben mesterséges kö­rülmények között, pontosan megállapított hőmérséklet- és fényviszonyok mellett a sej­tek osztódásnak indulnak, és belőlük egységes sejttömeg, úgynevezett kallusz képződik. Ebből megfelelő táptalajon növények fejlődnek ki. A kí­sérlet jelentősége abban van, hogy a kutatások eredményei alapján lehetőség nyílik a nö­vényvédelemben használt her- bicidekkel szemben ellenálló, a külső környezeti stresszha­tásokat jól tűrő növényhibri- dék felnevelésére és kiváloga­tására. Széles körben kívánják alkalmazni a nemesítők a2 embriókultúrát is, amelynek segítésével a természetben genetikai okok miatt egymás­sal nem keresztezhető nö­vényfajokból hibrideket lehet létrehozni. Ezzel a módszerrel a gabonafélék termésének minőségét, betegség-ellenál­lását és egyéb tulajdonságait lehet javítani. A szövettenyásztés — mint új tudományterület és mód­szer — jelentősége igen nagy, segítségével a jövőben nagy valószínűség szerint vá­laszt kaphatnak számos, ed­dig még meg nem oldott bio­lógiai problémákra. zottság titkára arról beszélt, hogy minden szempontból időszerűnek tartják ezt a vál­tozást, s bár korábban csak véleményezési joguk volt, so­kat foglalkoztak kereskedelmi témákkal. Egy ABC-áruház, négy élel­miszerbolt, két húsüzlet, vas­műszaki, valamint termény­bolt és egy vasúti italmérés van a faluban. Ez utóbbi okozta eddig a legtöbb gon­dot, de a tanácstagok erélyes fellépésének köszönhetően ta­valy sikerült ott kulturáltabb állapotokat teremteni. Űj hatáskörükkel élve, idén már megtartották az első el­lenőrzést is, mégpedig záróra ügyben. Sok az ingázó, akik­nek a vasúti menetrendhez igazodik az ideje, és koránt­sem mindegy a számukra; hány óráig tudnak bevásá­rolni. A tanácsi ellenőrzés te­hát azt a célt szolgálta; ne húzzák le negyed vagy fél órá­val hamarabb a boltokban a redőnyt. Személyi feltételek Ami a továbbiakat illeti; már tárgyaltak a községi ál­latorvossal, hogy segítségét kérjék az élelmiszerhigiéniai témákban. A Kossuth Termelőszövetke­zet nemrég tagjainak új hús­boltot nyitott, és a tervek kö­zött szerepel, hogy ott a falu lakóit is kiszolgálják. A ta­nácstagok szorgalmazzák ezt az ellátást javító, új megol­dást. Az egyetlen ABC-áru­ház ugyanis szűk, és nehezen tudják •kielégíteni az igénye­ket. Fontos higiéniai szem­pont: külön kellene választa­ni a tőkehús és a felvágott- félék árusítását. Jelenleg tár­gyalnak erről, és szó van arról is, hogy társadalmi munkát igénybe véve oldják meg a bő­vítést. A községi tanács vezetői a továbbiakban az árak ellenőr­zésével is akarnak foglalkoz­ni, de ehhez egyelőre nincs megfelelően szakképzett, jól felkészült munkatársuk. Ja­nuár elsejétől azonban új státust kaptak — a testület létszáma kilencről tízre emel­kedik —, és ez kedvező felté­teleket teremt a továbbiakhoz. Márciusban beszámoltatják a Nagykáta és Vidéke Áfész vezetőit tevékenységükről, majd ennek alapján folytatják a munkát. Perbálon több gond van a személyi fettételek megterem­tésével, mint Szentmártonká­tán. Mint Kemencei Kálmán tanácselnök elmondta: az öt­tagú tanácsi apparátus jelen­leg nem teljes. A végrehajtó bizottság titkára gyermekgon­dozási szabadságon van, he­lyét ideiglenesen nyugdíjas­sal töltik be. Alapító a DKV is Ä harmadik intermedier Már a harmadik intermedier — vegyipari közbeeső termék — gyártására készül a fél éve alakult Nitroil vegyipari ter­melő fejlesztő közös vállalat. Elődeit, az importhelyettesítő izopropilamint és a di-normál- propilamint már rendszeresen szállítják. A harmadik a Ca- mea megbízásából készül. Koz­metikai alapanyag lesz: hab­fürdő gyártásához használja majd a vállalat. A kutató la­boratóriumban ezzel egyidejű­leg öt újabb intermedier gyártástechnológiájának kiala­kításával foglalkoznak. Ügy számítják, hogy ezek közül három két éven belül eljut a kísérleti gyártásig. E figyelemre méltó eredmé­nyek a gyógyszer, növényvé­dőszer és intermedier központi fejlesztési program hatására és keretében születtek. A fia­tal vállalat létrehozása is ezt szolgálja. Az elmúlt év köze­pén a Péti Nitrogénművek, a Dunai Kőolajipari Vállalat és a Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet alapí­totta a Nitroilt, azzal a céllal, hogy saját szükségletükre és az egész iparág hasznára in­tenzív kutatásokat kezdjen a vegyipar hiánycikkeinek szá­mító intermedierek gyártására. Kidolgozzák a technológiát, kí­sérleti üzemben megkezdik a termelést, sőt azokból a ter­mékekből, amelyekből csak igen kis mennyiségre van szükség, kielégítik az egész hazai igényt. Ezzel jelentős importot helyettesítenek és garantálják az egyenletes ellá­tást is. Ilyen körülmények között a kereskedelmi igazgatási ha­táskör gyakorlására még nem került sor, de sok feladatuk lesz, ez kétségtelen. Bejelenté­sek alapján tavaly a Pest me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság vizsgálta a szerződéses büfében a kiszolgálást, az étel­és italadagok mennyiségét, az árakat. Nekik megmérik — Más települések ügyin­tézőivel együttműködve tu­dom csak elképzelni az érde­mi ellenőrzést — mondta a tanácselnök —, hiszen mun­katársaimat és engem itt min­denki ismer. Ha mi me­gyünk be például az italbolt­ba, nekünk biztos, hogy jól megmérik a féldecit. Ám nemcsak erről van szó. Nemrég a nőik helyzetéről fel­mérés készült, melyben prob­lémákat jeleznek. Szűk az önkiszolgálóbolt, s ebből adó­dik, hogy csúcsforgalomban sorállással kell vesztegetni az időt. A bővítés anyagi kérdés, de nemcsak az, mert eseten­ként némi szervezéssel is kedvező változást lehet elérni. A Pest megyei Tanács pé­celi oktatási központjában márciusban tanfolyamot ren­deznek. A községi tanácsok ügyintézői konzultációval ösz- szekötött előadásokat hallgat­nak o kereskedelempolitika időszerű kérdéseiről, az ellá­tás szervezéséről, és a keres­kedelmi ellenőrzésről, különös tekintettel a fogyasztók ér­dekvédelmére. Gá. J. A pátyl Zsámbcki Medence Tsz-ben 64 hektáron metszik az őszibarackíákat. Ha az idő engedi szaporán csattognak az ollók a tavaszváró gyümölcsösben, a bő termés reményét dajkálva. Gátak a patakban Türistacsalogstó? A hóolvadás utáni áradás nagyon sok hulladékot sodort Szentendrén a Bükkös patak medrébe. Különösen sok a tor­lasz (főként vashulladékokból) a belvároson át vezető szaka­szon. Az orvosi rendelőtől a Kossuth utcán át vezető hídig (alig 100 méteres távon) hét nagy akadály látható. Néhány akkora, hogy kikényszeríti a vizet a betonágyból. Jó volna, ha az illetékesek is észreven- nék a nem mindennapi lát­ványt. Néhány órás munkával ugyanis a torlaszok eltávolít- hatők lennének. Nemcsak a város lakóinak tűnik fel a sok szemét, hanem a tavasz beköszöntővel az ide látogató turistának is. ÉLETÜNK APRÓ HULLÁMTÖRÉSEI Nem állítom, hogy az emberek többsége ál­talában közömbös az olyan nagy, országos vagy éppen nemzetközi események, problémák iránt, mint a béke megőrzése, a társadalmi fejlődés irányai, az emberiség jövője. Persze azért sokan vannak olyanok is, akik együtt él­nek ugyan a történelemmel — mi mást is te­hetnének —, de hétköznapjaikat a család, a munkahely, a közvetlen lakóhely kisebb-na- gyobb gondjai irányítják, motiválják. Életünk apró hullámtörései a felszín mozgását jelzik, tartamuk véges, tartalmuk többnyire apró kis rutin jelenségekre vonatkozik, jelentőségük mégis nagy. Emlékeztetőül néhányat köziünk! Kezdjük a rádió regigieli híreinél. Elbűvölő, milyen szenv­telen tárgyilagossággal tudósítanak a lezárt utakról, a váratlanul jött áramszünetről, a gáz kikapcsolásáról, a hajnali csőtörések okoz;ta várható vízhiányról, kommunális zavarokról. Van, amit nem jeleznek előre, de ránkzúdul, mint a váratlan vész: nincs meleg víz, hideg a fűtőtest, a boltban nincs tej, péksütemény, késik a kenyérszállítás. Mikor állnak le az autóbuszok motorhiba, gumidefekt miatt? Persze, hogy reggel, amikor munkába sietünk és minden perc számít. A munkahely szintén milliónyi kis konf­liktus színtere. A művezető azzal fogad pél­dául, hogy át kell a munkát csoportosítani, mert nem érkeztek meg a várt alkatrészek, késik a kooperációs partner, vagy megbete­gedett a brigád kulcsembere, aki nélkül a ter­vezett szerelést nem lehet elvégezni. Így aztán minden csúszik, persze a szépen eltervezett fekete szabadnap is, amire pedig nagy szükség lenne, mert a telekre most szerelik be a víz­vezetéket, és a gazdának ilyenkor illik ott lennie. Bentről kell tehát az egészet szervez­ni, de a telefonkábelek éppen ott áztak be, ahol a mester lakik. A telefonok egyébként is mindig, minden hivatalban, üzemirodán fog­laltak, recsegnek, süketek. Másrészt, akit ke­resünk, mindig házon kívül van, és a be­ígért visszahívás csak alulról felfelé dívik. Akinek problémája van, aki szívességet, segít­séget kér, az hívjon csak újra, az ő érdeke, hogy a kapcsolás három-öt hívás után végre magtörténjen. Az ebéd az üzemi étkezde, vagy vásárlás a szomszédos élelmiszerboltban, újra csak számtalan kedvet, hangulatot rontó hullámot gerjeszt. Kicsik az adagok, különösen, ha a különasztalnál ülő főnökség számára szerví- rozottakkal hasonlítjuk össze. Miért kap a mi konyhánk mindig rágós, mócsingos, csupa- zsír húst, szálkás zöldbabot, karalábét, miért száraz a kenyér, miért kell tíz perceket várni az elosztóablak előtt? A szakácsnő miért fe­lejti el feltenni a kendőt, miért nem néz vég­re a szakszervezet a körmükre, hogy a tányé­rokról, evőeszközökről minden ételmaradékot Lemossanak, hogy a vizespoharakat újra és újra öblítsék, hogy legyen szalvéta a teríték mellett, vagyis, hogy érjék el Végre a vendég­látóipar megfelelő szintjét az üzemi, vállalati étkezdék is. Az élelmiszer-vásárlásikor a hasonló jelen­ségek már zsebbavágóbbak. A drága színhús­haz mócsingot, csontot, szalonnát csempész-: nek. Semminek sem tudni az: árát. A pénztá­rosok egymást kérdezgetik, és gyakran az egész teámnak fogalma sincs arról, hogy mennyibe kerül egy üveg lecsókonzerv vagy egy tubus fogkrém. A vásárláskor tapasztal­ható össznépi türelmetlenség sem használ az idegeknek, különösen az esti bevásárláskor. A borravaló-köteles vendéglők, továbbá fodrászműhelyek, sztk-rendelők légköre is fe­szültséget teremt az emberben. És szinte már az egész kereskedelem ilyen: csúszópénz nél­kül hiánycikket egyáltalán nem, kurrens áru­kat is csak ritkán vásárolhatunk. Szabott árak vannak, és szűkre zárt kapcsolatok. Kínom­ban márcsak mosolyogni tudok, amikor a gyé­ren feltöltött alkatrészbolitokban kérdezés nél­kül megadják a megfelelő maszek kiskereske­dő címét, telefonszámát, ahol viszont minden van, csak drágábban. Vajon nem jut-e ebből a felárból annak is, aki saját munkahelyén csak sajnálkozni tud a keresett cikk hiánya miatt? Hiszen gyakran egész szállítmányokat játszhatnak át a kiskereskedőknek, ezért elő­re, egy összegben leesik a csúszópénz, sőt, a maszek haver még a forgalom alapján is ad némi pótrészesedést. Mindemellett az apróbb ügyek is elég okot adnak a bosszúságra. Szerfelett dühítő pél­dául, hogy korán reggel gyakran még a szá­zast sem fogadják .el, az ötszázasról szó sem eshet, az ezrest pedig még nappal sem vált­ják fel szívesen. Hogy miért nem tartalékol­nak a reggeli nyitásra, miért kell a vásárló­nak bosszúsan és üres kézzel távoznia nyolc­tíz forint miatt — nem tudom. A másik vég­let sem kevésbé idegnyugtató. Lassanként már az utcai újságárus is megjegyzést tesz, a bolti pénztáros pedig 'csaknem átdöfi a tekinteté­vel a kedves vevőt, ha aprópénzzel akar fi­zetni. Legújabb tapasztalataim szerint már az élelmiszerboltokban is elfelejtenek egy-két forintot visszaadni. Amikor aztán este a gombszafcítóan zsúfolt villamosán vagy autóbuszon hazajutunk, a bosszúság apró kis hullámtörései oda is elkí­sérnek. Bekapcsoljuk például a dráiga pén­zért vett színes televíziót, s kiderül, hogy a második műsor nem élvezhető, mivel a lakó­telepi közös tetőantenna színes vételre nem alkalmas. És persze a nyugalom is hiányzik a panelfalak mögött. A szomszédból áthailatszó decibelor.giák nem szünetelnek, a barkács- műhelyekké átalakított lakások zaja ugyan­úgy kibírhatatlan, mint évekkel ezelőtt. Az apró bosszúságok által keltett hullámtö­rések gyűrűznek körülöttünk, nem tudunk azoktól szabadulni... Sok mindent persze m( magunk nem tudunk megváltoztani. de az egymás iránti figyelmesség, a kölcsönös ta­pintat mindenképpen hasznunkra válna. És az sem ártana, ha minden illetékes hatóság, in­tézmény, vállalat, amely arra hivatott, hogy törvényeivel, intézkedéseivel, szolgáltatásai­val megteremtse a jó munkához, a jó közér­zethez szükséges feltételeket, jól is oldja meg feladatát. Vasvári Ferenc Ollók zaja a gyümölcsösben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom