Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-03 / 53. szám

LLŐI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM 1984. MÁRCIUS 3., SZOMBAT J)üe§fapsGÍfák a képviselőt Galgamácsán is lesz vízmű Fél órát késett a vonat, s a főútra vezető utat sem láttam, mert az állomás környékén nem égtek a közvilágítási lám­pák. Mégsem maradtafn le a galgamácsai falugyűlés nyitá­nyáról, a művelődési házban sem kezdtek pontosan. Aki az idegenek közül az állomásról jött nem lepődött meg tehát azon, hogy a közön­ség különösen megtapsolta az ÉDÁSZ képviselőjét. A pódiu­mon köszönthettük többek kö­zött a megyei tanácstagot, a vegyi és robbanófelügyelet, az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal mun­katársait. Intézményes szállítás A szokásnak megfelelően először Tóth András tanács­elnök beszámolója hangzott el. 1983-ról szólva elmondta, hogy hála az utak megerősíté­sének — melyet a MÁV, a termelőszövetkezet és a lakos­ság segítségével végeztek el — a falu útjainak kilencven szá­zaléka esőben, sárban is jár­ható. Tavaly a három egyesült község 11 millió forintból gaz­dálkodott. Ennek hatvan szá­zaléka kulturális, oktatási cé­lokat szolgált. Minden jelent­kezőt fel tudtak, venni az óvodába, javultak az iskolai oktatás feltételei is, nem kis részben a helybeliek 700 ezer forintos társadalmi munkájá­nak köszönhetően. Kétmillió forintba került a körzeti egész­ségügyi központ felújítása, egyaránt szolgálva beteg és or­vos érdekét. 1983 októberétől Galgamá- csán, Vácegresen és Váckisúj- falun is van intézményes sze­métszállítás. Havonta kétszer. Tervezik, hogy megszüntetik az országút menti szeméttele­pet. Sokat mondó számok a köz- világítás korszerűsítéséről: Váckisújfalun huszonkét, Vác­egresen huszonkilenc, Gaiga- mácsán nyolcvanhárom hi­ganygőzlámpa teljesít szolgá­latot — ha nincs üzemzavar. Az ÉDÁSZ a kisfeszültségű hálózatot is megújította Vác­egresen és a mácsaú alvégen. Idén folytatódik a parcellá­zás. Vácegresen ötven, Gal- gamácsán 26 telket , vásárol­hatnak meg a terv szerint az építkezni vágyók. A székhely- településen játszóteret szeret­nének építeni a Templomhe­gyen. A három község előtt álló igazi feladat azonos, mint Ver- segen. A fertőzött házi és közkutak miatt közegészség­ügyileg veszélyeztetettek a te­lepüléseken élők. Halasztha­tatlan az egészséges vizet szállító hálózat kiépítése. A nyilatkozatok szerint a csalá­dok nyolcvan százaléka hajlan­dó belépni a megalakítandó társulatba. Tartályban salak A vízmű 125 millió forintba kerül. A lakosság , hozzájáru­lása ingatlanonként húszezer, összesen 17 millió forint. Az ikladi Ipari Műszergyár 20, a termelőszövetkezet 15, a me­gyei és a községi tanács.össze­sen -50 millió forinttal támo­gatja a beruházást. Az orszá­gos vízügyi alapból 20 millió áramlik át, s a kisebb helyi cégek is beszállnak, természe­tesen — hasonlóan a nagyok­hoz — vízigényük kielégíté.- séért. Az elképzelések szerint 1987 végére elkészül a munka. Szílssmercti Tsz Igaz Lajos kiállítása A kerepestarcsai Szilasmen- ti Termelőszövetkezetben az átlagosnál többet tesznek a közművelődésben. Sajnos, azt is hozzá lehet tenni: az emlí­tett átlag alacsony. Különö­sen a képzőművészetek köze­lebb hozásában látszik a kel­leténél nagyobb lemaradás. Sok helyütt hallani, hogy ki­rándulni. színházba elviszik az embereket, s aztán ezzel mint­ha be is fejeződött volna min­den. A szilasiakat azért érdemes ezúttal is megemlíteni, mert székházuk adottságait is ki­használva, galériájukban is­mét helyet, lehetőséget adnak egy festőművésznek a bemu­tatkozásra, maguknak pedig élményt nyújtanak ezzel. Igaz Lajos parasztfestő tár­latának ünnepélyes megnyitó­ja március 6-án. 3 órakor lesz a gazdaság központjában. A megnyitót Sári Katalin mű­vészettörténész tartja. aki ahogy írja: két éve figyelt fel a maikéi amatőr festő tehet­ségére a pusztavacsi fesztivá­lon. ahol a pusztuló alföldi ta- nvavilágot megörökítő szívbe- markoló, realisztikus festmé­nyeivel, a hagyományos pa­raszti munkát megjelenítő ké­peivel jelentkezett. Igaz Lajos életében fontos, hogy jól ismeri a tanvavi’í'mt ő maga évekig szintén földet művelő, dinnyét termesztő ember ’volt. Sári Katalin sze­rint a megélt valóság, a pa­raszti élet közvetlen ismerete, a föld szefetete segítette hoz­zá a paraszti élet képeinek hiteles rögzítéséhez. Szobafes- tő-mázoló az eredeti szakmá­ja. de mint a makói képző- művészkör taaia, szabad ide­jét. a festővászon mellett tölti Visszatérve a Szilesmenti Tsz-re, amely most Igaz Lajos műveinek ad kiállítási teret, általában két-három havon­ként szervez kiállítást dolgo­zóinak, s a kerepestarcsaiak- nak is, akik a tapasztalatok szerint jobban is élhetnének az alkalmakkal, bár tény, hogy miután a tárlat az irodaház­ban, van, többnyire csak mun­kaidő aktit tekinthető meg. A szenvedélyes hozzászólá­sok a szemétszállítással kez­dődtek. A szolgáltatást eluta­sítók filozófiájáról egy külön írásunkban emlékezünk majd meg, most csak a ténybeli kér­désekre térünk ki. Nem viszik el rendszeresen a szemetet, volt aki arról pa­naszkodott, hogy tőle csak a pénzt vitték el. Miért - nem szállítják el a salakot? Miért szobánként állapítják meg a díjat? A válaszból kiderült, hogy igenis, alkalmas tartályban a salakot is el kell szállítani a portákról. Nemcsak azért fi­zetik Galgamácsán is szoba­szám alapján a szolgáltatást, mert általában több hulladék keletkezik ott, ahol több a szo­ba, hanem azért is, mert ez or­szágos előírás. Biztonságos agyag Valaki a vak lámpákról szólt. Szőrinte azért romlanak el gyakran, mert a kutyák kedvelik az oszlopokat. Az ÉDÁSZ képviselője tréfásan megjegyezte, most már leg­alább Galgamácsán tudják, miért alszanak el az utcai lámpák. Megemlítette, hogy mekkora a fejlődés, hányszo­rosára növekedett a községek áramfogyasztása, de a legtöb­ben akkor csodálkoztak el, amikor kifejtette: Vác város és 18 falu közvilágítását nyolc villanyszerelő :és négy segéd­munkás tartja karban és újít­ja. fel, ahogy idejükből tf>L Galgamácsa és Aszód között épül, de Mácsához lesz köze­lebb a veszélyes hulladékokat tároló telep. Hozzászóló kér­dezte: nem lesz sok a szemét­ből a környéken? Hiszen Püs­pökszilágyiban már van egy atomtemető, ahová — egyelő­re Paksról is szállítanak hul­ladékot. Az OKTH munkatársa, Ta­kács Attila elmondta, hogy a veszélyes hulladékok kategó­riájába tartozó anyagokat ed­dig szakszerűtlenül és szét­szórva tárolták, azaz jórészt így tárolják ma is és ebből le­hetnek a katasztrófák. Az el­gondolás szerint a község ha­tárában létesítendő telepen a természeti védekezés — a víz­záró anyag — is biztonságot nyújt évszázadokra. Balázs Gusztáv Kereskedelmi őrjárat b Szombati jegyzet Virágok és virágárusok A névnapok nem hozták a várt bevételt öt virágüzlet van jelenleg Gödöllőn. Három boltja a Vá­rosgazdálkodási Vállalatnak van, kettőt pedig kiskereske­dők tartanak fenn. A Dózsa György úton, közel a temető­höz, a Szilhát utca sarkán a városgazdálkodásiak virág­boltja van, néhány száz mé­terre a városközponttól, bizo­nyos mértékig kiesik a for­galomból, igaz, nyáron nem panaszkodhatnak. Most még az útátépítés csökkenti for­galmukat. így aztán a Júlia és a Zsu­zsanna névnapok sem hozták a várt bevételt. Az üzlet dol­gozója, Németh Imréné éppen a frissen érkezett virágokat csomagolta ki. Itt vannak, mutatta, a tavasz hírnökei: hóvirág, ibolya. Az előbbi csokra 8, az utóbbié 20 forint. A fehér jácint, a tulipán és az illatos frézia szálja 20, a szegfűé 30 forint. Ugyancsak 20 forint a gerbera, ez egy he­te még 40 forint volt, de szebb kiadásban. Van bőven vágott virágjuk, cserepes és dísznövényük. Előrendelést virágra és koszo­rúkra is felvesznek a hét min­den napján. Néhány házzal arrébb, a Dózsa György út 18-ban talál­juk a bagi Boda Ervin virág­üzletét. Idősebb nénike kér: maradjunk, rögtön jön a veje, majd ő elmondja, mi újság. Amikor kiderül, nem ellen­őrök vagyunk, a néni meg­nyugszik és kedvesen mutatja a nyíló orchideákat s a többi virágát. A Szabadság téren, a HÉV- állomás és a Gödöllő Áruház szomszédságában van a város­gazdálkodásiak másik pavilon­ja. Munka közben találtuk Benkóné Lénárd Máriát, aki­nek Galambos Józsefné a vál­tótársa a kétszemélyes , bolt­ban. Benkóné készségesen ad felvilágosítást, azt mondja: a virágkereskedés meglehetősen rapszodikus, a névnapok kö­rül megnövekszik a forgalom, erre számítanak a nőnap al­kalmával is, máskor meg pan­gás van. Ezzel együtt szereti munkakörét, ahol szépen for­mált csokrokat készíthet. A VGV harmadik virágbolt­ja az állomások közelében van. itt Burok Katalin az el­árusító. Ennek az üzletnek igazán akkor volt nagy a for­galma, amikor még létezett a szülőotthon, az állomásról, a HÉV-végállomásról meg az autóbusz-pályaudvarról érke­ző látogatók itt vették meg a friss virágot. A János utcához közeli Pa­tak téren találjuk Mikus Györgyné kiskereskedő virág­üzletét. amely szép és tágas, igen reprezentatív. A virágo­kon kívül virágföldet, tápot és egyéb, a szobanövények tar­tásához szükséges kellékek is találhatók. Ügy tűnik: a nőnapra lesz elég virág a városban, noha az üzletek kivétel nélkül a fővárosból szerzik be az árut. Ami az árakat illeti: hasonlít a pestihez, de érződik rajtuk, hogy a benzinárat tartalmaz­zák, különösen' a nagyobb ke­reslet idején. A piacon azt tapasztaltuk, hogy a fólia és az üveg alatt termelt áruk változatlanul drágák, s feltűnt, hogy a bab­nak van borsos ára. Igaz, ezt is csak megbízható helyről vásárolhatja a kereskedő Ha zsizsikes babot ad, többet nem megy hozzá a vevő. Eb­ben nagy a kialakult szigorú­ság árus és piacoló ember között. Árak: a száraz cukorbab 60 forint kilogrammonként. A retek, a sóska, a spenót és az uborka ára csökkent, a sütő­töké, a zöldpaprikáé és a hús­véti rozmaringalmáé emelke­dett. A zöldség 20, a zeller 28, a karalábé 20 forint kilón­ként. A saláta 18, a fekete retek 16, a vöröshagyma 16, a sóska 90, a spenót 60, a düg- hagyma 48, a cékla 14, az uborka 98, a gomba 80, a kel­káposzta 28, a fokhagyma 68 forint, s 14 forint a rozma­ringalma kilója. A tojás da­rabja 2,30 forint. Csiba József A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Na És .Klub: Vendég a mo­gyoródi színjátszó csoport, 18 órakor. Éneklő ifjúsági talál­kozó, 9 órakor. I. világháborús katonaemlé­kek, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. A Mentopon cso­port kiállítása, megtekinthető az emeleti folyóiratolvasó kis­gazdájában. Veresegyház, művelődési központ: A kertbarátok hete kereté­ben mezőgazdasági kisgépek, növényvédő szerek, vetőmagok árusítása, szaktanácsadás, 10— 17 óráig. Bag, művelődési ház: Csalóközi Zoltán diszkómű­sora, 20 órakor. Ba MÖFliSi A fej nélküli lovas. Színes, szovjet kalandfilm. Csak 4 óra­kor ! Szeretők. Színes magyar film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. 6 és 8 órakor! ifcfcdedik a tavasz Segítsünk többet a természetnek Még néhány nap és itt a ter­mészet virulásának ideje. Minden városát szerető ember érdeklődéssel várja, mi törté­nik ez évben természeti érté­keink megóvása terén. Von­zódásunk a természethez ösz­tönszerű, annak megóvása azonban már tudatos cselek­vést jelent. Erkölcs csak ott van, ahol szeretik a növénye­ket, lélek pedig ott, ahol sze­retik a virágokat is. Megüt­jük-e ezt a magas mércét mi, gödöllőiék? Fasor Ellentmondás van abban, hogy miközben tágul az épí­tett környezet, nem nő — sőt csökken — a természeti kör­nyezet. Diszharmónia van la­kókörnyezetünkben. A tavasz jó híre, készül az Alsó-park felújításának a terve, meg­mozdult a társadalom is. Egy­előre' annak kisebb szeletét újítják fel. Kívánatos lenne, hogy ez ne csak füvesítést jelentsen hanem nemes facsemetéket is ültessenek az elsivárodott te­rületre. Talán az alakuló vá­rosszépítő mozgalomra vár a többi. Hasznos hozzájárulás lenne, ha a helyi erdészet vál­lalná a város egyik legszebb természeti értékének, a fasor­nak a gondozását. Újraélesztés A Felső-park sorsa a mű­emléki kastély sorsához kötő­dik. A patinás emléket ma­gunkénak vállaljuk, tartáúk rajta, ha egyebet nem is tehe­tünk — vigyázó szemünket. A parki sáv kellemes pihe­nője volt a gödöllői ember­nek, szépsége kedvezően befo­lyásolta az ^idegent. Azután felvonulási területté minősí­tették, ámbár az építési terü­let központjában, a szanált kertekben, az iskola mögött (ma sincs beépítve), erre a célra megfelelő terület állt rendelkezésre. A városépítés egyik tanulsá­ga: a körültekintés hiánya sze­mélytelenséggel párosulva el­takarja a felelősséget. A rossz példa tovább gyűrűzött, a HÉV-utasok lelkiismeretfurda­lás nélkül taposták le a rózsa­kertet. Mivel közpénz nincsen, a liget újraelesziesenez a tár­sadalom segítségére van szük­ség, a varosszépítő kör egyik legszebp feladata lehetne. Talán nemcsak egyéni és nem is kisebbségi vélemény az, hogy lektntetiel a város­központra, annak természeti (liget) jellegét kellene a lehe­tőségek szerint újraéleszteni. Ez megállítaná a bazárnegyed (két új üzlet épül) kialakulá­sának a veszélyét A tapasz­talat szerint az újraparkosítás általában nem éri el az erede­ti minőséget. Így van ez a kas­tély előtti ízléses, színes kis parkrésziettel is, amelynek va­rázsa, szépsége — úgy látszik — mindörökre eltűnt. Jótékony függöny A közeledő tavasz azt a kér­dést is felveti, lesz-e több er­kélyen és ablakban virág, paint, az elmúlt esztendőben? Száz­nál is több Szabadság téri er-r kély közül csak néhányban volt virág, száz megannyi ab­lak üresen tekintett le a já­rókelőkre. Nagy baj lenne, ha azért, mert az építők nem ter­veztek ablakpárkányt vagy vi­rágtartót. Talán csak lenne va­lamiféle megoldás? Az erké­lyek egy részén a kis lakások­ból kiszorult eszközöket tárol­ják. Egy-egy virágfüggöny jó­tékony fátyolként takarná el a tárgyakat. Szép lenne Kívánatos lenne, ha az út­korszerűsítés kapcsán 4 kért homiokzatfelújítások virágosí- tással történnének. A középü­letek szürkeségét (többségében vannak a női dolgozók) élén­kítenék a virágok Még az ódonság is elfogadható lenne, ha repkény vagy virág oldaná fel az egyhangúságot. Még a kisméretű lakásokból sem hiányzanak a szobanövé­nyek, virágok. A virágszere­tettel tehát nincsen baj. Miért nincsenek virágok az erkélyen és ablakokban is? Az ablak­ba tett virág is a gyönyörköd­tetésünket szolgálja és leg­szebb érzéseinket tolmácsolja embertársainknak. Gödöllő ta­vasza akkor lenne igazán szép, ha több virág pompázna a vá­rosban. Miért ne lehetne a parkok városából a virágok városa is? Szakonyi Dezső Bizalom Ez nem itt történt (tör­ténhetett volna!), de talán érdekes. Bementeni a kony­hafelszerelési boltba, s habkártyát kértem. Nincs, mi nem tártunk, felelte a szaküzlet eladója. Nem tud­na egy jó tippet adni, hol árusítják a habkártyákat, ha önöknél nincs? — kér­deztem még. Talán nézze meg háztartási vagy illat­szerboltban, volt a válasz. Kijöttem a híres, nagyon ismert pesti utca régi üz­letéből, s tekintetem a szemközti ház földszintjén levő, újnak tűnő háztartá­si készülékek és felszerelé­sek boltjára vetődött. Át­mentem, beléptem, kértem. Mennyit parancsol? — kérdezte a bolt udvaria­sabbnak tűnő alkalmazott­ja. Vásároltam, s odébbáll- tam. A tanulság levonható. Mint a következő esetből. A használt szőnyegpadlók boltja hétfőn zárva van. Olyan a kirakata, hogy ha benn nem ég a villany, nem látszik, van-e áruja. Már- már kétségbeestem: ilyen messzire eljöttem, s nem tudom meg, egyáltalán mű­ködik-e ez a bolt még, ami­kor a szomszédos zöldség­üzlet tulajdonosa, látva ta­nácstalanságomat szinte kérés nélkül tájékoztatott, miközben serényen rakta vevőjének a mérleg serpe­nyőjébe a krumplit. Rossz­kor jött, uram! Hétfőn min­dig zárva a szőnyegbolt. Jöjjön holnap, vagy hol­napután, higgye el megéri, van szőnyeg is, csak nem látszik, mert most a szovn- széd lehúzta a belső re­dőnyt. Hát, persze, jöjjön csak, tudja egy nagyon kedves, készséges fiatalem­ber szolgál ki, vérbeli ke­reskedő! Hát ilyen a tapasztalás. Bemegy az ember egy hely­re. Áru, áru hátán, aztán a sok száz közül csak ép­pen azt az egy mütyürt, azt a filléreset nem találja. Odébbáll, és gondolkodik rajta, miért nem aktívabb, barátságosabb vele az egyik, s miért az a másik eladó. Furcsán érzi magát a neki éppen nem kellő, számára talán idegen tár­gyak, szerkezetek között, mert az is cserben hagyja, akinek — egy-két jó szava, vagy éppencsak tájékoztató mondata — az emberibb környezet megtartásához segítené. A vevő ugyanis mindannyiszor csalódott, ahányszor nem talál vala­min ahányszor nincset, vagy nemet mondanak ne­ki. Ugyanakkor meglepett a múlt hetekben egy másik történés, amit nagyon is ideillőnek érzek, bár a sze­replője — riportalanyom — éppenséggel mezőgazda, akinek inkább a gyógynö­vényekhez , van köze. Gaz- dász, akikről azt tartják többnyire, hogy a kereske­dés, a piaccal, a vevőkkel való bánás, érintkezés nem túlságosan megy még. A kerepestarcsai Szílas- menti Tsz-ben járva tudó­síthattam arról, hogy a Fő­városi Gyógyszertári Köz­ponttal közösen kialakított gyógynövényboltjaikban, a Fitotékákban árusítják — egyebekkel — a halimbai esperes receptjei alapján készített teákat is. Ezeket, vagy negyvenfélét, az es­peres úr mostanáig sze­mély szerint maga ajánl­hatta a pácienseknek, s így a vásárlóknak a gyártóval személyes kontaktusa volt. valósággal hittek benne: amit készít, annak hatásá­ban, hatóanyagaiban bíz­hatnak. Nekünk most vala­mi hasonlót kell kitalál­nunk. mondta Galambost Bertalan, a szilasiak ága- zatvezetöje, hogy akik im­már velünk, boltjainkkal, egy apparátussal — s nem egy emberrel állnak kap­csolatban — elhiggyék, a ke­resett teakeverékeket elő­állító emberek, vagy ép­pen az elárusítók iránt ér­demes éppoly bizalommal lenni, mintha egyetlenegy jól ismert ember aiánlar Fehér István ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom