Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-31 / 77. szám

MK Ott 1981 MÁRCIUS 31., SZOMBAT Diagnosztizál az izotóp A magfizikai kutatások eredményeként ma már sok­fajta radioaktív izotópot állí­tanak elő. Ezzel újabb diag­nosztikai módszer adódott az orvostudomány számára, olyan eljárás, amellyel egyszerűbben lehet követni a szervezetbe jutó anyagokat a bevitel pil­lanatától a kiürülésig. Az izo­tópos vizsgálat azon alapszik, hogy a szervezetbe kerülő anyagok kémiai és biológiai hatása akkor sem változik meg, ha azok sugárzók. Olyan kis mennyiségű sugárzás is elegendő a vizsgálathoz, amely az emberi szervezetet lényegi­leg nem károsítja. A fejlődő­ben lévő szervezet azonban erősen sugárérzékeny, s ezért a terhes anyák és a gyerme­kek izotópos vizsgálatát lehe­tőleg elkerülik. A radioaktív izotópok diag­nosztikai felhasználásának jó példája a szervezet jód anyag­cseréjében központi fontossá­gú pajzsmirigy működésének vizsgálata. Radioaktív jódizo- tópot vízben oldanak, amit megitatnak a beteggel. Ezután vizsgáló detektorral 2, 6, 24 és 48 óra múlva a pajzsmi­rigy, felett megmérik a jódizo- tópok aktivitását. A radioak­tív izotópokat annak a meg­határozására is fel lehet hasz­nálni,- hogy • valamilyen anyag a szervezetben, illetve vala­milyen szerven belül hogyan oszlik el. Ily módon feltérké­pezhető az egyes szervek vagy akár az egész test. Nagy sze­repet kaptak a radioktív izo­tópok a vérkeringés vizsgála­tában is. A vérpáiyán, vala­mint a pajzsmirigyen kívül is úgyszólván nincs az em­beri szervezetnek olyan ré­sze, ahol hasznos útbaigazítást ne adhatnának az izotópok. Nyereségesek a pavilonok Keddenként indul a túrajárat Seiiol sem hiánycikk a szellemi táplálék? Bármerre járunk a megyében, rövid beszélgetés, ismerkedés után kiderül, mennyire elégedettek az alap­ellátással. Aprófalvak, nagyközségek lakói minősítik na­ponta az áfészek munkáját, teszik szóvá minden lehet­séges fórumon a hiányosságokat. Mert közfelháborodást okoz, ha sületlen, szikkadt a kenyér, vagy az ABC-ben nincs cipőpcrtii. Sehol nem bukkantam viszont még olyan panaszra, hogy hiányzik alapvető szellemi táp­lálékunk, a könyv. Vajon annak köszönhető-e ez a némaság, hogy a könyvkínálat eleve gazdag és választékos, vagy pedig annak, hogy az olvasnivaló iránti kereslet minimális? Sokakat nem bosszant túlságosan, ha elfogy a könyv az üzletek polcairól... Színes pontok, zászlócskák a térképen Dohai Ferenc, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat könyv­szolgálatának terjesztési igaz­gatóhelyettese, akár egy had­műveletre készülő tábornok hajol a megye térképe fölé. Színes pontok, zászlócskák jel­zik, hány helyre juttatják el a vállalat túrajáratai az olvasni­valót. — Az olvasás igénye csak akkor ébred fel az emberek­ben, ha már megismerkedtek az ízével, ha egyáltalán elju­tott hozzájuk a 'könyv. A mi feladatunk az, hogy minden­kinek felkínáljuk ezt a lehető­séget. Négy éve már, hogy a volt budai járás területén azokban az aprófalvakban is felállították a könyvárusító pavilonokat, ahol azelőtt nem vásárolhattak helyben az em­berek. Fenntartásukról, üze­meltetésükről mi gondosko­dunk, lehetőség szerint úgy, hogy a vállalatnak is gazdasá­gos legyen működésük. Lánc, lánc, hernádi lánc... A Kéziszerszámgyár ipariiánc-gyárcgységében, Hernádon, ké­szül a kombájnok felhordó lánca. Ezek a termékek bonyolul­tabbak, az egyszerű szemes láncnál, gyártásuk nagy szakértel­met kíván. Félévenként 12 ezer felhordólánc készül itt. A ké­pen Frim József és Izmán Tibor az összehengerítésre készíti elő a legújabb terméket. Trencsényi Zoltán felvétele A pincétől a padlásig Új arculatot ölt az iskola vegyestüzelésű kazán szolgál­tatja majd az egyenletes me­leget. Az épület is megszépül, a pincétől egészen a padlásig Kicserélik az elhasznált pad­lót, megjavítják a foghíjas te­tőt, festenek, mázolnak, s a külső falakat is újra vakol­ják. Ennek révén nemcsak a kö­rülbelül nyolcvanesztendős is­kolában teremtenek rendezett körülményeket, de csinosítják a község főutcájának számító Kossuth utca arculatát is. A tanács költségvetési üze­me a nyári szünidő alatt sze­retne végezni a felújítással. A munkában számítanak a szü­lők, a közösségek segítségére is. K. L. — Mekkora forgalmat bo­nyolítanak le évente a pavilo­nok? — A tizennégy árusítóhely forgalma nagymértékben el­térő. A terjesztő munkájától, szorgalmától függ ugyanis, hogy hány vásárlót szoktat üz­letébe, kitelepül-e egy-egy ak­ció, vásár erejéig a környező iskolákba, intézményekbe. Ugyanaz a pavilon egy értő könyvterjesztő működése alatt egy korábbi időszaknál tízszer nagyobb forgalmat képes le­bonyolítani. Pusztafi néni pél­dául — most válogatja tárno­ki pavilonjába az árut — sa­ját kocsijával hordja nyaran­ta az újdonságokat az építőtá­borokba, a strandra. Sokan rájöttek, hogy érdemes az is­kolákat is felkeresni. Azt hi­szem, ha azzal is számolunk, hogy nem minden terjesztőnk használja ki a rendelkezésre álló valamennyi lehetőséget, a pavilonok éves forgalma még mindig magas. Évi 14 milliós forgalmunk negyedrészét, 3,5 millió forint értékű könyvet juttatnak el az olvasókhoz. Fiatalok bizományosi hálózata — Hogyan látják el áruval az egymástól távol eső üzle­teket? — Keddenként indulnak tú­rajárataink, s meghatározott útvonal szerint járják végig a pavilonokat. Bár az üzletek nyitvatartási ideje a lakosság igényeinek megfelelően válto­zik, ilyenkor minden terjesztő várja a megrendelt könyvúj­donságokat. Persze, nem len­ne gazdaságos, ha csak a ti­zennégy pavilonnak szállíta­nának a gépkocsik, ezért igyekszünk a túrajáratok út­vonalai mentén újabb terjesz­tőket bevonni a munkába, egyre több üzemben, vállalat­nál alakítunk ki lerakatokat. Több mint száz bizományos foglalkozik már az olvasniva­ló terjesztésével, s ezt a háló­zatot a jövőben is fejleszteni fogjuk. — Akad-e olyan terület a megyében, amelynek ellátását még nem tartják megfelelő színvonalúnak? — Növelnünk kell a bizo­mányosok számát a Dabas— Ócsa—Örkény környékét érin­tő túrajárat mentén. Legutóbb Érd ellátásának javítására összpontosítottunk. Kapcsola­tot teremtettünk a város ve­zetőivel, s egy év alatt jelen­tős eredményeket értünk el. A KISZ-bizottság segítségével megalakult a gazdasági egysé­geknél a fiatalok bizományo­si hálózata. A KISZ-esek szí­vesen vállalkoztak könyvter­jesztésre, hiszen éves akció- programjukban egyébként is szerepelnek kulturális felada­tok. A forgalom utáni néhány százalékos jövedelmükkel pe­dig az alapszervezeti pénztárt gyarapítják. Sokfelé vásárolhatnak az érdeklődők — Kapcsolatot teremtettünk nemrég az érdi vállalatok közművelődési előadóival is. Az ő közreműködésükkel már hárman vállalkoztak munka­helyi árusításra. Terjesztői há­lózatunk így egyre bővül, több helyen kínálják nap mint nap az újdonságokat, a klassziku­sokat és a szakkönyveket. Ha pedig a kínálat állandó, s nem kell még a pavilonig sem elmenni, néha még azok is megvásárolnak egy-egy könyv- ritkaságot, akiknek egyébként sohasem sikerült közelebbi kapcsolatot teremteniük az írott szóval. Ezek szerint kínálatban nincs hiány. Sokfelé vásárolhatnak az érdeklődők, s ha mégsem kaphatják meg a keresett mű­vet, az már nem a terjesztő­kön, hanem a kiadókon múlik. Lehet, hogy mégis igazuk van a morgolódóknak, amikor az élelmiszer-, az iparcikkellátást ostorozzák. Elképzelhető, hogy nem lehet annyi helyen cipő- pertlit kapni, mint könyvet?. Márványl Ágnes Munkaidőn túl is KEVÉS TÉMA van, amelyről annyit írtak az újsá­gok, beszélt a rádió, a televízió, mint ez. Mégis, hiába­valónak tűnnek az erőfeszítések, az ördögi körből nehe­zen tudunk kilépni. Hiába mutatják ki évről évre az úgynevezett munkanap-fényképezési t vizsgálatok, hogy a vállalatokat, intézményeket, végső soron a népgazda­ságot tetemes károk érik azon munkaidő-kiesések miatt, amelyek a dolgozók hivatalos ügyeinek intézéséből adódnak. A munkahelyi vezetők mégis elengedik be­osztottaikat, ha a tanácshoz, a közjegyzőhöz vagy a földhivatalba szeretnének menni. A hivatkozási alap jól ismert: az ügyintézőknek is csak négyig vagy ötig tart a munkaidejük, utána már hiába kilincselnének a hi­vatalban, nem tudnák elintézni a dolgukat. Látva a helyzet tarthatatlanságát, először a tanácsok tettek lépéseket a munkaidőn túli ügyfélfogadásra. A hét meghatározott napjain — ezt a helyi szokásoktól, igényektől függően vidékenként eltérően állapították meg — este 6-ig, fél hétig is nyitva tartották az ügyfél­szolgálati irodát. Az ügyintézők azonban öt óra után mar többnyire hiába vártak az ügyfelekre, ők továbbra is munkaidő alatt igyekezték letudni hivatalos dolgai­kat. Tehették, mert a munkahelyükről elengedték őket. S akadt erre némi magyarázat is: a meghosszabbított félfogadási időben a tanácsi ügyfélszolgálat nem tud érdemben intézkedni, legfeljebb felvilágosításokat, tájé­koztatókat ad, összegyűjti a kérelmeket. Hiszen nem azok a tanácsi előadók ülnek ott az irodában, akik más­nap majd hivatalosan döntenek, intézkednek az ügyek­ben, az állampolgárok pedig személyesen velük szeret­nének találkozni, beszélni. Ezt az igényt egyébként a népi ellenőrök is jogosnak találták, amikor többször is alaposan megvizsgálták a munkaidőn túli ügyintézés tényleges helyzetét, lehető­ségeit. A következő lépés tehát az volt, hogy a meg­hosszabbított félfogadást az érdemi ügyintézőkre is ki­terjesztették. S a tanácsokon kívül azokra a hivatalok­ra is, amelyek az állampolgárok egyéb — öröklési, in­gatlan-átírási, illetékeztetési stb. — ügyeit intézik. őszintén meg kell mondani, hogy a népi ellenőrzési jelentés nyomán általánosan elrendelt meghosszabbított félfogadási időért az ügyintézők — finoman fogalmazva — egyáltalán nem lelkesedtek. Sok gondot .okoz ennek bevezetése a hivatalok vezetőinek, hiszen március 5-től az államigazgatás és az igazságszolgáltatás területén is áttértek a heti 40 órás munkahétre, s éppen ezzel együtt kell megoldani a munkaidőn túli félfogadást. Ne felejt­sük: nemcsak az ügyfelek, az ügyintézők is emberek. Sőt, többnyire nők, családos anyák, akiknek éppúgy megvannak a jellegzetes gondjaik. Nem titok, hogy a hivatalok új munkarendjének be­vezetése több helyen éles vitákat váltott ki a hivatalok vezetése és a szakszervezetek között, s van, ahol máig sem alakult ki a megegyezés. Mindez persze a hivata­lok belső ügye — mondhatja most bárki. — Valóban, de nem árt, ha mindenki tudatában van, hogy milyen nagy nehézségek, súlyos feszültségek árán tudja csak megol­dani az igazgatási apparátus a meghosszabbított félfo­gadást. Az ügyfeleknek és a dolgozóikat munkaidő alatt hiva­talos ügyintézésre továbbra is elengedő vállalatoknak legalább annyival illenék viszonozni a hivatalok erőfe­szítéseit, hogy valóban élnek a munkaidőn túli ügyin­tézés lehetőségével. A JELENLEGI HELYZETET tehát röviden úgy fog­lalhatjuk össze, hogy a hivatalok részéről most már a munkaidőn túli ügyintézés valamennyi fontos feltétele biztosított. A továbbiakban így elsősorban a munkahelyi vezetőkön — no meg persze a munka szervezettségén, a munkaidő kihasználtságán — múlik, hogy este hat óra után is rányitják-e az ajtót a tanácsi előadóra, a föld- hivatali ügyintézőre. Aki — ha már úgyis ott kell len­nie a hivatalban ezen a késői órán — biztosan Inkább dolgozna, mint hogy a plafont nézze. Hiszen ő is szeretné kihasználni a munkaidejét. Deák András Fehér bottal Kérés nélkül is segíthetünk Figyelték már a fehér bottal közlekedő embereket? Néha pillanatokon belül érkezik a segítség, ha át akarnak menni az úttest egyik oldaláról a má­sikra, máskor meg percekig álldogálnak, míg akad valaki, aki kezét nyújtja feléjük. A járókelők munkából vagy munkába sietnek, vásárolnak, cipelik a csomagjaikat, saját dolgaikkal vannak elfoglalva. Az idősebbek olykor megszólí­tanak valakit, a fiatalok azon­ban gyakran elindulnak egye­dül, a számukra láthatatlan, sebesen haladó, egymást előz- gető járművek között. Nem mindenki kér segítséget azok­tól, akik önként nem ajánl­koznak. A közlekedés pedig csak az egyik — bár fontos — összetevője a vakok, a gyen- génlátók mindennapi gond­jainak. Saját erejükből, kezük munkájából Aznap, amikor ott jártam, nem volt félfogadás a nagy- kátai tanácsházán. A karcsú, csinos fiatal nő. mint mondta, beszaladt, hogy megkérje a szociálpolitikai ügyintézőt: ír­jon meg a számára egy hiva­talos beadványt. Várni kellett és a pádon üldögélve, ahogy ilyenkor lenni szokott, beszéd­be elegyedtünk. Téma mindig akad és mivel aznap éppen hetipiac volt, a kínált portékák ára, választé­ka került szóba. No, meg a gyerekek, akik közül az egyik biztosan mást szeretne vacso­rázni, mint a másik. Így hát kiderült az is, hogy beszélge­tőpartneremnek két fia van; a kisebbik kétesztendős, a na­gyobbik most jár második osztályba. Szó szót követett és csak amikor bemutatkozáskor kezet akartam nyújtani, vet­tem észre azt. hogy Farkas Jó­zsef né nem lát. A többit már azalatt mondta el, míg a ta­nácsi ügyintéző legépelte szá­mára a kért beadványt. Nem akarnak másokra szo­rulni a saját erejükből, mun­kájukból éltek eddig is. Most azonban változik a helyzet, mert férjét — aki tizenöt éves korában, egy baleset következ­tében vakult meg — rossz idegállapota miatt nyugdíjaz­zák. Az említett beadvány is ezzel kapcsolatos. A fiatalasszony gyermekko­ri betegség szövődményeként veszítette el a látását; a köze­lében levő tárgyaknak csak körvonalait ismeri fel és a fényt tudja megkülönböztetni a sötétségtől. Mindent egyedül intéz Bedolgozóként foglalkoztat­ják a kefegyárban. A lakására szállítják a szükséges anyago­kat, majd elviszik a készter­méket. Ez a megoldás szeren­csés, de a havi kétezerhatszáz forint kereset nagyon kevés, s többre nem is igen lehet szá­mítani. Férjének nyugdíjazá­sa után pedig tovább csökken a jövedelmük. Hogyan lesz ezután? Csalá­di támogatásra nem alapoz­hatnak. Farkas Józsefné inté­zetben nevelkedett, nincsenek közeli hozzátartozói. Évekkel ezelőtt, amikor összeházasod­tak és Nagykátára költöztek, tanyán laktak a férfi szülei­nél, nagyon rossz körülmények között. Sokat javult a helyzetük, amikor két esztendővel ez­előtt, a Pest megyei Tanács anyagi támogatásával önálló lakást kaptak a nagyközség­ben. Tavaly pedig minőségi cserével összkomfortos, új ott­honhoz jutottak a lakótelepen, ahol kényelmesebb az élet, közel vannak az üzletek meg az iskola. Kaptak tehát szervezett ke­retek között támogatást és a tanácsnál azt is felajánlották, hogy egy szocialista brigád, ha kell. részt vállal a házimun­kában Erre azonban nem ke­rült sor, a fiatalasszony min­dent egyedül intéz, csak a hi­vatalos írás elkészítéséhez kért segítséget. — Ezt is csak addig, míg nagyobb lesz a fiam — mond­ta —. utána már könnyebb lesz a dolgunk mindenben. Amíg beszélgettünk, elké­szült a beadvány, arról, hogy Farkas Józsefet, a két kisgye­rek apját nyugdíjazzák. Nem követelőznek, nem sürgetnek Gyakran találkozni olyan emberekkel, akik kisebb-na- gyobb. számukra fontos ügyekben várják, sőt követe­lik társadalom támogatását, és nem is mindig a leginkább rászorulók. Mások csöndben vannak, ritkán és nehezen panaszkodnak. Nem sürgetnek, őket kell megkeresniük azok­nak, akik segíteni akarnak. Ga. J. A ráckevei nagyközségi kö­zös tanács 680 ezer forintot fordíthat az idén iskoiafelújí- tásja. Nem volna célszerű az áTnűgS is szerény összeg szét- forgátís4lása, ezért úgy dön­töttek, hogy azt a Ráckeve központjában lévő Kossuth utcai iskola korszerűsítésére fordítják. Ezután minden év­ben egy-egy, a legjobban rá­szoruló intézményre költik a teljes keretet. Pfendert Mihályné társa­dalmi elnökhelyettes tájékoz­tatása szerint, már régen idő­szerű az alapos felújítás. Az energiatakarékossági szem­pontok is arra szorítják a ta-i nácsot. hogy a gazdaságtalan olajkályhákat központi fűtés­sel váltsák fel. Ősztől már egy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom