Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-30 / 76. szám

Pcsr . Jittre/ 1984. MÁRCIUS 30, PÉNTEK Formákba öntik A Könnyűipari Alkatrészgyár­tó Vállalat váci 2. számú gyá­rában havonta mintegy 200 tonnányi vasöntvényt készítenek: különböző gépalkatrészeket szövőgépekhez, csatorna- és vízhálózati berendezéseket. Ké­pünkön: egy vízhálózati alkatrészt öntenek homokformába. Barcza Zsolt felvétele Testületi ülés Szolidaritás A Magyar Szolidaritási Bi­zottság az elmúlt évben is hoz­zájárult a béke ügyének elő­mozdításához, hazánk külpoli­tikai céljainak megvalósításá­hoz, és tevékenyen közremű­ködött a lakosság körében végzett politikai nevelő mun­ka kiteljesítésében — mondot­ta Sütő Gyula titkár a testü­let csütörtöki ülésén, amelyen összegezték tevékenységük ta­pasztalatait, és kijelölték a so­ron következő feladatokat. A tanácskozáson részt vett Ko­vács László, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályve­zető-helyettese, aki időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatást. A tanácskozáson döntöttek a segélyezések céljára rendel­kezésre álló összeg felosztásá­nak elveiről és gyakorlatáról is. Közhelyként hat már, hogy az ipar előtt álló feladatok megöl dásá elengedhetetlenné teszi a tartalékok feltárását. Az utób­bi azonban nemcsak az anyagi jellegűekre, hanem a szel­lemiekre is vonatkozik. Lényegében az ipari üzemek létérde­ke ttt Pest megyében is, hogy korszerű, gazdaságos, bármely piacon értékesíthető termékkel jelentkezzenek a piacokon, meggyorsuljon a kutatási eredmények hasznosítása, az in­nováció. Konferencia és kiállítás Társként szegődött hozzánk hétköznapjainkban az innová­ció fogalma a kutatásban épp­úgy, mint a termelésben. Hi­szen a vállalati stratégia szer­ves része a műszaki kérdések mellett a gazdasági, s a szer­vezési. Követelmény, hogy a kezdeményezés, az alkotás bá­torításra találjon, miközben olyan társadalmi és gazdasági környezet teremtődjön — olyat teremtsünk! — amely az új termékek, technológiák, szolgáltatások és módszerek kialakulásának kedvez. Lénye­gében így összegezte a Pest megyei innovációs napok cél­ját, feladatát tegnapi sajtótá­jékoztatóján Csonka Tibor, a megyei tanács elnökhelyet­tese. A rendezvénysorozat — melyre április 9—13. között kerül sor — része a kerekasz- tal-konferencia és kiállítás. Az előbbinek két szekcióban Budapesten az Almássy téri szabadidő-központ ad otthont, míg a kiállításnak az Ipari Reklám és Propaganda Válla­lat Rákóczi úti székháza. Ez a kiállítás segítség lehet nem is egy gazdálkodó egység éle­tében ahhoz, hogy az előtte álló legfontosabb feladatokat valóra váltsa. Korszerűsítse a termékszerkezetét, s ezáltal növelhesse exportját; mielőbb elérje az energiatakarékosság­hoz ' kapcsolódó céljait; az anyaggal- és az élőmunkával spórolhasson. Tippet, ötletet, Otthon alkalmazhatót adjon a korszerű technológiák bemuta­tója, vására. Üzemrészenként éppúgy, mint a megye ipará­nak egészét nézve. Szolgálat­ra szegődött ez a kiállítás, mégpedig ilyen ' szolgálatra. Nem titkolt szándék az sem, hogy a kiállított termékek, ki- sebb-nagyobb részegységek se­gítséget nyújtsanak az import helyettesítésében, a hulladék és a másodlagos nyersanyagok hasznosításában. A kiállítás a Rákóczi úti Ipari Bemutatóházban mintegy ezer négyzetméter alapterüle­tet kap. Pest megye iparválla­latai közül húszán, a szövet­kezeti iparból kilencen, míg a mezőgazdaságiból tizenketten, a kisiparosok közül tizenkilen­cen jelentették be részvételü­ket a kiállításra. Tehát hatva- nan mutatják be azokat a ter­mékeket, részegységeket, eljá­rásokat, berendezéseket, me­lyek minden bizonnyal érdek­lődést váltanak ki. Használatban vizsgáznak A ráckevei Aranykalász Tsz gyártja például a Plesa—2 tí­pusú oltófogót, míg a monori Mezőgazdasági és Élelmiszer­ipari Gépgyártó Vállalat a THT típusú takarmányhús- gyártó vonalat. A monoriak teljesen újszerű, olcsó, környe­zetkímélő technológiát ajánla­nak. A beruházás költsége pe­dig egy év alatt megtérül. A Hörpi szörpautomata — amelynek gazdája egy vecsési kisiparos — hűtött szikvíz, il­letve szörpök készítésére al­kalmas berendezés. Teljesen egyenértékű az importból származó, hasonló rendelteté­sű készülékekkel. S az is elő­nye, hogy hazai alkatrészek­ből áll össze teljes egészében. Kiállítás, kerekasztal-konfe­renciák. Kezdeményezés ez a javából, hiszen első ízben Pest megyében rendeznek innová­ciós napokat. Olyanokat, ahol a gazdálkodó szervezetek ku­tatás-fejlesztési eredményei a napi gyakorlati alkalmazás során vizsgáznak. Negyvennégy pályázó A pályázatra 1984. december 31-ig lehet benevezni. Mégpe­dig olyan ipari témákkal, me­lyek az export-árualap bőví­tését, az import kiváltását éppúgy szolgálják, mint az anyag- és energiatakarékossá­got. Eddig Pest megyéből negyvennégy pályázat futott be. A konferenciákon pedig az előrejelzések szerint ötvenöt­hatvan előadás hangzik majd el. Miközben az ipari üzemek megújuló készségüket repre­zentálják, az innovációt előse­gítve, gyorsítva azt.. V. E. Tanüzemben elkészítik Kutató géptervezők Kutató-fejlesztő csoportot szerveztek a hazai mezőgaz­dasági kisgépgyártás fellendí­tésére a Debreceni Agrártu­dományi Egyetem mezőtúri főiskolai karán. A Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­térium anyagi támogatásával létrehozott alkotócsoportnak korszerű anyagvizsgáló labora­tórium és számítóközpont áll rendelkezésére. Munkatársai­nak az a legfontosabb feladata, hogy kisméretű, pontos méré­sekhez megfelelő vető-, nö­vényvédő és betakarító gépe­ket tervezzenek a kutatóinté­zetek növénytermelési kísér­leteihez. Az ilyen berendezé­seknek ugyanis még ma sincs hazai tervezője és gyártója; ezeket az ügyes kis masinákat mindeddig tőkés országokból importáltuk. Egyházak képviselőinek találkozója a Parlamentben Együtt a nagy nemzeti célokért '/ A magyarországi egyházak és C vallási felekezetek országos ta- '/ lálkozót tartottak csütörtökön '/ Budapesten, a Parlament kong- y resszusi termében. Az Orszá- •/ gos Béketanács egyházközi bé- l keblzottságának és az OBT ka- í tolikus bizottságának közös V rendezvényén a hazai egyhá- y. zak, vallásfelekezetek képvise­letében mintegy ötszázan vettek í részt. A Magyarországon első £ alkalommal megrendezett nagy- '/ szabású, valamennyi feíekeze- j tét összefogó tanácskozáson je- V. len voltak a hazai békemozga- zlom vezetői; ott volt Pozsgay } Imre, a Hazafias Népfront Or- j szágos Tanácsának főtitkára, j Miklós Imre államtitkár, az Al- j lami Egyházügyi Hivatal clnö- í ke és Sebestyén Nándorné, az fc OBT elnöke. A találkozó kezdetekor Vö­rösmarty Mihály Szózata hangzott el, amelyet Bánffy György színművész tolmá- ' csőit. . Ezután Léltai László bíbo­ros, prímás érsek mondott nyitóbeszédet. Többek között hangsúlyozta: a magyar hívő emberek aggódva tekintenek arra a veszélyre, amelyet a nukleáris fegyverek felhalmo­zása és további gyártása je­lent. Mi, magyar egyházak és vallási felekezetiek, nyugod­tan élünk egymás szereteté- ben, és az államtól megbe­csülve. Ezt a társadalmi, nem­zeti egységet továbbra is gon­dosan őrizzük, hiszen legérté­kesebb kincsünk. De mivel ezt a kincset csak a béke nyu­godt levegőjében tudjuk meg- védelmezni, ezért a békéért emeljük fel meggyőződéssel szavunkat. Tóth Károly református püs­pök, a prágai székhelyű nem­zetközi egyházi szervezet, a Keresztyén Békekonferencia elnöke előadásában kiemelte: hazánk és az emberiség sorsa elválaszthatatlanul összefonó­dik. Az ebben az országban élő keresztyén egyházak elsza­kíthatatlan részei annak a nemzeti és társadalmi közös­ségnek, amelyet egyezerre ha­tároz meg nemzeti történelmi múltunk és szocialista jele­nünk. Az egyházak nem ide­gen testként élnek a szocia­lista Magyarországon. Otthon érzik magukat e hazában, sa­játjuknak tekintik az eredmé­nyeket, és a gondokat vállalva részt kérnek a feladatok meg­oldásából. Az egyházak egymás és a nép iránti elkötelezettségéről szólt Cserháti József püspök, a magyar katolikus püspöki kar titkára. Hangsúlyozta: megen­gedhetetlen, hogy az emberi­ség továbbra is félelmek kö­zött éljen, az atomháború ve­szélyének legyen kitéve kul­túránk. A békeszerető erők összefogására van tehát szük­ség. Utalt arra, hogy a Luther- jubileum múlt évi eseményso­rozata, valamint a közelmúlt­ban Magyarországon rendezett A z országos találkozón elfogadott felhívás egyebek /l között hangsúlyozza: Magyarországon a vallásos emberek hitüket háborítatlanul gyakorolva, más világ­nézetű honfitársaikkal együtt, a haza és a társadalom életének, békés jövőjének építésében odaadással vesz­nek részt. Felelősségüket különösen átérzik most, ami­kor hazánknak — a világ más országaival együtt — veszélyes nemzetközi helyzettel és nehéz gazdasági gon­dokkal kell megküzdenie. Ezért alapvetően fontos a ha­za és a társadalom kialakult, szilárd nemzeti egységé­nek megbecsülése, megőrzése és továbbfejlesztése. Or­szágunk több évtizedes, biztató fejlődése, amelynek gyü­mölcseiből valamennyien részesedünk, csak ennek az egész társadalmat átfogó, széles nemzeti egységnek alap­ján építhető tovább. Felhívjuk hittestvéreinket — folytatódik a doku­mentum —: szilárd elkötelezettséggel, fokozott mérték­ben segítsék népünk erőfeszítéseit elért eredményeink megőrzéséért és békés fejlődésünkért, tudva azt, hogy ez csak a közösen vállalt felelősség és a közös cselekvés eredménye lehet. Kérjük híveinket és gyülekezeteinket, hogy törekedjenek megismerni Isten békeakaratát és aszerint cselekedni; teljes szívvel vegyenek részt társa­dalmunk és kormányzatunk békére irányuló fáradozá­saiban. A hivő emberek és az egyházak világszerte egyre szélesebb körben és egyre határozottabban lépnek föl az élet és a béke védelmében. Ez is arra indít minket, hogy kéréssel forduljunk más országokban élő hittest­véreinkhez: még erősebben emeljük föl szavunkat — összefogva más békeszerető emberekkel — a fegyverke­zési verseny fokozása és az erőfölényre törekvés ellen, a nukleáris fegyverek teljes betiltásáért és az általános leszerelésért; követeljük minden vitás kérdésben a bé­kés tárgyalások türelmes folytatását; küzdjünk egy igaz­ságosabb gazdasági-társadalmi világrendért, minden or­szág, nép és faj közös biztonságáért, amelyek nélkül nem lehet igazi béke világunkban. Lépjünk föl közvéleményt formáló módon minden hidegháborús törekvés ellen és még nagyobb erővel ve­gyünk részt a népek közötti megértés és bizalom építé­sében; hívjuk föl kormányainkat a fenti célok munkáié- sára és segítsük őket azok elérésében — fejeződik be a felhívás. keresztény—marxista párbe­széd meggyőzhette a világot arról, hogy együttesen kell fel lépni az emberiség megmenté­séért. Káldy Zoltán evangélikus püspök-elnök' beszédében — utalva a tanácskozáson el­hangzott szózatra — rámuta­tott: ha valamikor, akkor ma újra aktuális a csaknem 150 éve írt költemény mondaniva­lója: hűség a hazához és fele­lősség a népek hazájáért, a nagyvilágért. — Örömmel ta­pasztaljuk, hogy a társadalom különböző rétegei, vallásos és nem vallásos emberek együtt tudnak dolgozni a nagy nem­zeti célok megvalósításáért, népünk előrehaladásáért mondotta. Kitért arra is, hogy ez év nyarán Budapesten tartja VII. kongresszusát az evangélikus világszövetség. A tanácskozás ra 1200 küldöttet várnak a vi­lág minden részéről azzal a céilal, hogy a találkozóval is hozzájáruljanak a világbéke megvédéséhez. A kötbérezéssel nem is próbálkoznak A szerződések formálisak Az érdekek összehangolásának vagy egybeesésének írásos do­kumentuma a szerződés, így a szállítási szerződés is — vél­hetnénk. A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Császár Ferenc elnök irányításával tegnap megtartott ülésén azonban kiderült, hogy a monopolhelyzeíben levő ipari és kereskedel­mi nagyvállalatok nem nagyon kedvelik ezeket a kétoldalú jognyilatkozatokat a kiskereskedelmi, vendéglátóipart válla­latokkal és Áfészekkel kialakult kapcsolataikban. ba és nem csökken a hiány cikkek száma, addig a gazdál­kodó szervek között létrejövő szerződések nagyrészt formá­lissá válnak és nem a rendel tetősüknek megfelelően funk­cionálnak. Már az eddigiekből is ki­tűnik, hogy az eladó és a vevő kölcsönös biztonságát, korrekt együttműködését megalapozni hivatott szerződések leszálló ágba kerültek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezeknek a szerződéseknek a kora vég­képp lejárt. Csak ha érdekeitek Mihelyt megvalósul az áhí­tott kereslet-kínálati egyen­súly, a szállítók maguk is ér­dekeltek lesznek abban, hogy jogi szankciókat is tartalmazó szerződéseik alapján tudják: az előttük álló évben miből mennyit tudnak majd eladni. Most még azonban nem tartunk itt. A jelen helyzet­ben csak arra lehet törekedni, hogy az ellátási felelősséggel is tartozó nagyvállalatokat állami és politikai eszközökkel ösztönözzék; ne éljenek visz- sza helyzetükkel, a vevők ki­szolgáltatottságát ne éreztes­sék. Ehhez az ösztönzéshez ad segítséget a jövőben is vizsgá­lataival a népi ellenőrzés és a Fogyasztók Tanácsának helyi testületé is. Cseri Sándor A tanácskozáson felszólalt Pozsgay Imre is. Elöljáróban leszögezte: ez a találkozó ta­núságtétel arról is, hogy nem­zetünk az utóbbi négy évtized­ben értékes közösséggé vált, amellyel hívő és nem hívő lel­ki meghasonlás nélkül, őszin­tén azonosulhat. A továbbiak­ban hangsúlyozta: — Magyar- ország ma nagyságát meghala­dó mértékben pozitív szerepet játszik az országok, népek kö­zötti kapcsolatok építésében. A feszültségek növekedése ide­jén is fejlesztette nemzetközi kapcsolatait. A Hazafias Népfront felada­tairól szólva megállapította: a mai magyar társadalomban nagy felelősség hárul a népt* front-mozgalomra az állam­polgárok valóságos közéleti le­hetőségeinek fejlesztése, a közéleti tevékenység eleveneb­bé tétele terén. Pozsgay Imre rámutatott: az elmúlt negyedszázad alatt megtett út megteremtette a kölcsönös bizalom alapját, szövetségi politikánk alkalma­zásával a szocialista nemzeti egységet. Az ország vezető, irányító erejének, a Magyar Szocialista Munkáspártnak megvan a programja a társa­dalom felépítésére, az elért eredmények megvédésére, a feszültségeket okozó ellent­mondások feloldására. A nép ezt a programot a Hazafias Népfront keretében jóváhagy­ta, megvalósításának részese akar lenni. A magyarországi egyházak és felekezetek kép­viselőinek találkozója ebbe a programba illeszkedik — mon­dotta befejezésül. A vita más felszólalói is be­széltek arról, hogy a vallási közösséghez tartozókat össze­kapcsolja a haza, a népi iránti szeretet, az egész emberiségért érzett felelősség. A fiatalabb nemzedék véle­ményét tolmácsoló felszólaló kijelentette: minden józan gondolkodású vallásos fiatalt megelégedéssel tölt el a tu­dat, hogy olyan szocialista or­szágban élhetnek, amelynek vezetői mindent megtesznek azért, hogy békében élhes­sünk, s elkerüljünk egy eset­leges nukleáris katasztrófát. A tanácskozás részvevői ezt követően egyhangúlag elfo­gadták a felhívástervezetet, amelyet Nagy Gyula evangé­likus püspök, a szervező bi­zottság elnöke ismertetett, s mi fentebb közlünk. Bartha Tibor református püspök, a magyarországi egy­házak ökumenikus tanácsának elnöke zárszava után a tanács­kozás részvevői elénekelték a Himnuszt. nális igényeket kielégítő, ese­tenkénti megállapodás. Megállapították a népi el­lenőrök, hogy a szállítók és vevők között az erőviszonyok­nak döntő szerepük van. A vevő a kötbérigény érvénye­sítésére irányuló próbálkozás­tól már eleve tartózkodik, ne­hogy «elrontsa a jó kapcsolatot, nehogy a monopolhelyzetben levő szállító vállalat hátrá­nyosan megkülönböztesse, s a kötbérösszeg egyébként is olyan alacsony, hogy nem is érné meg a bajlódást. \ Hiánycikkek okozzák Felvethetnénk a kérdést: mi lenne akkor, ha a szállító vállalatokat jogszabály kény­szerítené a szállítási szerződé­sek megkötésére? A kérdést indokolhatná, hogy ezek a nagyvállalatok felelősséggel tartoznak a lakosság ellátá­sáért az ország minden részé­ben. Mégis azt kell válaszol­nunk: akkor sem változna semmi. Több szállítási szerző­dés ugyanis még nem jelente­ne több árut. Amíg a kereslet-kínálat nem kerül viszonylagos egyensúly­gos érdekegyeztetésre és a szerződéskötésre is. A nagyvállalatok többsége azonban — mivel nincs szer­ződéskötési kényszer — előny­ben részesíti az úgynevezett együttműködési megállapodá­sokat, amelyek általában öt évre szólnak, s többnyire csak a szállító és a vevő kapcso­latának célkitűzéseit, fő fel­adatait tartalmazzák, anélkül, hogy meghatároznák a szol­gáltatás tárgyát, mennyiségét, minőségét, választékát, a tel­jesítés naptár szerinti idő­pontját és az ellenszolgáltatás mértékét. E megállapodások­nak csak egy része utal ösz- szegszerűen arra, hogy a felek évente vagy több évre vonat­kozóan milyen nagyságrend­ben kötnek egymással árufor­galmi szerződést. Elterjedt és rendkívül nagy számban fordul élő a rövijebb időtartamra szóló vagy szezo­Monopol helyzet A szállítási szerződés — el­vileg — biztosítékot jelent a megrendelőnek arra, hogy a szállítótól megkapja a kívánt árut. A monopolhelyzetű nagyvállalatok viszont erre nem akarják elkötelezni ma­gukat, vagy ha mégis, akkor csak a saját feltételeik diktá- lásával, s ezek már eleve ked­vezőtlenek a vevőre nézve, mert szerepel közöttük áru- kapcsolás, előrefizetés kiköté­se, s a csak a szállító készle­tezési érdekeit szem előtt tar­tó időpont-megjelölés stb. Egészen más a helyzet akkor, ha olyan termékeket előállító nagyvállalatról van szó, amelynek hazai versenytársai is vannak, illetve a piaci túl­kínálat miatt értékesítési gon­dokkal küszködik. Az ilyen cég készséget mutat a valősá­Pesf megyei innovációs napok: április 9—13 Készségünk a megújulásra

Next

/
Oldalképek
Tartalom