Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-30 / 76. szám

XXVIII. ÉVFOLYAM, 76. SZÄM ítra: 1,40 forint 19S4. MÁRCIUS 30., PÉNTEK PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Bsidapesfi tervezési tanácskozás Befejeződött a KGST-ülésszak Lázár György fogadást adott a Parlamenthez A Minisztertanács ülése * Állami támogatás a műszakpótlékhoz — A kormány meghatározta a posta hosszá fává fejlesztési feladatait »Közéletéi Fock Jenő, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága tagja vezetésével csütörtökön pártküldöttség utazott Oslóba, ahol részt vesz a Norvég Kommunista Párt XVIII. kongresszusán. A Középületépítő Vállalat dol­gozói március végén adják át az Operaház első épületrészét, az öltözői szárnyat, s ezzel a dalszínház megkezdheti a be­költözést is. Az épületrészek további átadásait úgy üteme­zik, hogy augusztus 1-től a művészek megkezdhessék a próbákat. A 100 éves Opera rekonstrukciója 80 százalék­ban már elkészült. CSAK LEHETŐSÉG A Minisztertanács bér- politikai intézkedései szerint a vállalatok és a szövetkezetek április 1-től központi támogatást kap­hatnak a harmadik és a további műszakokban, va­lamint a folytonos munka­rendben dolgozók műszak- pótlékának felemeléséhez, illetve a melegüzemi pót­lék bevezetéséhez. A mű­szakpótlék emelése és a melegüzemí nótlék beveze­tése nem kötelező, csak le­hetőség, aminek megvalósí­tásáról a vállalatok maguk döntenek. Az intézkedés várhatóan 400 ezer dolgo­zót érint, s célja, hogy a másokéhoz képest kedve­zőtlenebb időbeosztással, nehezebb munkakörülmé­nyek között dolgozók mun­káját anyagilag a koráb­biaknál is jobban elismer­jék. Mindez enyhíthet az érintett vállalatok munka­erőgondjain is. A gépek jobb kihasználá­sa érdekében a vállalatok 1977 óta ösztönzik pótlék­kal dolgozóikat a több mű­szakos munka vállalására. A második műszakért álta­lában az alapbér 20 száza­lékát, a harmadik műsza­kért pedig 40 százalékát fi­zetik a dolgozóknak. Ugyancsak műszakpótlék illeti meg azokat a munká­sokat, akik folyamatosan termelő üzemben dolgoz­nak, éjjel-nappal, szomba­ton és vasárnap is ellátják teendőiket. A folyamatos munkarendben dolgozók pótlékát a vállalatok a jog­szabály adta keretek között, egymástól eltérő módon ál­lapítják meg. A műszak- pótlék bevezetésekor a na­gyobb kereseti lehetőség miatt sokan vállalták a vál­tott munkarendet, még a viszonylag kedvezőtlenebb munkakörülmények ellené­re is. Az elmúlt években azonban a pótlék veszített vonzerejéből. A nagyobb terhet vállaló dolgozók fo­kozottabb anyagi elismeré­sét a kormány a nehezebb gazdasági körülmények el­lenére is szükségesnek tart­ja. A felemelt műszakpótlék és a melegüzemi pótlék fi­zetéséhez szükséges össze­get a vállalatoknak és a szövetkezeteknek elsősor­ban gazdálkodásuk ered­ményéből kell biztosíta­niuk, emellett azonban köz­ponti támogatást is kaphat­nak, amit csakis erre a célra használhatnak fel. Támogatásban azok a vál­lalatok részesülhetnek, amelyeknél jelentős a há­rom és több műszakban, il­letve melegüzemi munka­körben foglalkoztatottak aránya, és ahol a munka­erő megtartása fontos nép- gazdasági érdek. A támo­gatásban részesülő vállala­tokat és a támogatás mér­tékét — széles körű érdek- egyeztetés keretében, az érintett szakmai szakszer­vezetekkel, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel és a magyar ke­reskedelmi kamarával együttműködve — az ága­zati minisztériumok hatá­rozzák meg. K özösen döntenek a vál­lalatok a műszakpót­lék felemeléséről és a me­legüzemi pótlék bevezetésé­ről a szakszervezeti szer­vekkel, annak mértékét, feltételeit, s az érintett munkaköröket a kollektív szerződésben rögzítik. Me­legüzemi pótlékban általá­ban különböző mértékben részesülnek majd az érin­tett dolgozók, aszerint, hogy ki mennyi ideje végzi munkáját a nehéz körül­mények között. Ezt a pénzt várhatóan egy esztendőre, egy összegben kapják kéz­hez a dolgozók. A műszak- pótlék emelésénél az eddi­gi gyakorlatnak megfele­lően személy szerint nem differenciálnak. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoz­tatást adott Willi Stophnak, a Német Demokratikus Köztár­saság Minisztertanácsa elnöké­nek hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A kor­mány a tájékoztatót tudomásul vette. A Minisztertanács a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­Pöreg, forog a könyv Am nem céltalanul billen, fordul a ren­geteg szépirodalmi kiadvány, egyetemi jegyzet, vagy a Gyorsuló idő sorozat megannyi népszerű kötete a Dabasi Nyomda korszerű masináján. A ragasz­tó-, kötőgépről leke­rülő példányok már csak vágásra várnak, aztán rövidesen kéz­be veheti azokat az olvasó. Naponta mintegy 40 ezer könyv készül itt. Trencsényl Zoltán felvétele val egyetértésben bérpolitikai intézkedéseket hagyott jóvá. Eszerint 1984. április 1-től a vállalatok meghatározott kpre központi támogatásban része­sül a melegüzemi bérpótlék bevezetéséhez, illetve a három és több műszakban foglalkoz­tatottak éjszakai, valamint a folyamatos munkarendben dolgozók bérpótlékának eme­léséhez. A központi támoga­tásban részesíthető vállalatok körét és a támogatás mérté­két, valamint annak feltételeit a felügyeleti szervek az ér­dekképviseleti szervekkel egyeztetve állapítják meg. A kormány áttekintette a Magyar Posta helyzetét és te­vékenységét. Megállapította, hogy a posta munkája javult, szélesedett szolgáltatásainak köre, a fejlődés azonban több területen nem elégíti ki az igé­nyeket. A Minisztertanács meghatározta a fejlesztés — ezen belül a távközlési háló­zat komplex fejlesztésének — hosszabb távra szóló felada­tait. A kormány határozott a ki­váló és érdemes művész ki­tüntető címek ez évi adomá­nyozásáról. A tárgyalások befejeztével képünkön éppen a szovjet delegátus írja alá a jegyzőkönyvet. Mikó László felvétele Jegyzőkönyv aláírásával csütörtökön, a Gellért-szálló- ban befejeződött a KGST ter­vezési együttműködési bizott­ságának 32. ülése. A tanácsko­záson Nyikolaj Bajbakovnak, a Szovjetunió miniszterelnök­helyettesének, a KGST terve­zési együttműködési bizottsága elnökének elnökletével részt vettek a KGST-tagországok központi tervező szerveinek elnökei: Sztanis Bonev bolgár miniszterelnök-helyettes, Sva- topluk Potác, a csehszlovák kormány elnökhelyettese, Humberto Pérez González, a kubai minisztertanács elnök­Rakadőgépet kap Abony Téglát várnak az építkezők Hét és fél millió darab — te­hát kétszáznál több 70 négy­zetméter alapterületű, tetőtér- beépítéses családi házhoz ele­gendő — kisméretű, illetve energiatakarékos thermoton és uniform téglát készítettek ter­ven felül az év eddigi részé­ben a Téglaipari Vállalat gyá­rai. A már az év elejétől rend­kívül élénk kereslet kielégíté­sére törekedve a vállalat né­hány gyárában még a nagyja­vítást is későbbre halasztották, hogy amint lehet, nyomban kezdődhessenek az építkezé­sek. Van példa külső segítség igénybevételére is. A vállalat gyárai az idén együttesen 279 millió tégla előállítását tervezik. Az elő­irányzat valóra váltása érde­kében folytatják a nehéz fizi­kai munka gépesítését. Saját műhelyükben modern rakodó­gépeket gyártanak, feleannyi költséggel, mintha ugyanezt importálnák. Ilyen berendezés működik már a Hajdúszo­boszlói Téglagyárban, és még az év első felében az abonyi- ban is felszerelnek egyet. helyettese, Manfred Gorywoda lengyel miniszterelnök-helyet­tes, Faluvégi Lajos miniszter­elnök-helyettes, Dumágin Szodnom mongol miniszterel­nök-helyettes, Gerhard Schü­rer, az NDK minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, Stefan Birlea, a Román Állami Terv­bizottság elnöke és Vo Van Kiét, a vietnami miniszterta­nács elnökhelyettese. A KGST és a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság kormánya közötti egyezmény­nek megfelelően a bizottság munkájában részt vett Milos Szindics, a Jugoszláv Szövet­ségi Társadalmi Tervező In­tézet főigazgatója és megfi­gyelőként Abdalla Szaid Aba­dan, a Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaság tervezési miniszterhelyettese. Mint a tanácskozásról ki­adott közlemény elmondja, a bizottság ülésén az együttmű­ködés több fontos kérdését vi­tatták meg. Megvizsgálták Kedvezmények állattartóknak Idényfelárat is adnak Az állatforgalmi és húsipari vállalatok az idén folytatják az évek óta jól bevált koca-át­adási akcióikat a kistermelők ellátására. Eddig az elmúlt év azonos időszakához képest mintegy harmadával több ál­latot helyeztek ki, ami lehető­vé tette, hogy a kistermelők a korábbinál nagyobb ütemben válthassák fel tenyészállatai­kat magasabb genetikai értékű és a hústermelésben is ered­ményesebb állatokkal. Az idén számítások szerint hozzávetőleg 50 ezer vemhes kocatsüldöre lesz szükségük a kistermelőknek. Megrendelé­seiket a vállalatok folyamato­san teljesítik. Az érdeklődés változatlanul nagy. Mindenek­előtt azért, mert az akció több szempontból is előnyös; az ál­latokat átvevő kistermelők akár élő állattal — a koca sza­porulatával — is fizethetnek, és lehetőség van arra is, hogy hitelt kérjenek az állatok megvásárlásához. A vállalatok az év első négy hónapjában idényfelárral ösz­tönzik a nagyüzemeket arra, hogy több kocasüldőt adjanak át; állatonként 300 forint a felár. Ám nemcsak a nagyüze­mek, hanem maguk a kister­melők is bekapcsolódhattak az akcióba. azoknak a komplex intézkedé­seknek tervezetét, amelyek a következő tervidőszakra, majd hosszabb távra is segítik a tagországok ésszerű energia-, fűtőanyag- és nyersanyag- szükségletének kielégítését. Ezek az intézkedések előirá­nyozzák a KGST-tagországok közötti gazdasági együttműkö­dés továbbfejlesztését a villa- mosenergia-ipar, a szénbányá­szat, a kőolaj- és gázipar, a vas- és színesfémkohászat, a vegyipar, a geológia és a gép­gyártás területén. Áttekintették a KGST-tag- órszágok 1983—1990. évi nép- gazdasági terveinek két- és sokoldalú koordinációjával kapcsolatos munkák eddigi menetét, eredményeit. A terv­koordinációs munkák első szakaszában a tagországok fel­tárták azokat az együttműkö­dési lehetőségeket, amelyeket a következő szakaszban közö­sen oldanak meg. Ehhez a munkához kapcsolódik a be­ruházások koordinációja a kölcsönös érdekű területeken. Elhatározták, hogy a terv- koordináció során megvizsgál­ják az érvényben levő szako­sítási és kooperációs egyez­(Folytatás a 2. oldalon.) ■ Operarekonstrukcio Kezdődik a költözködés Idared és a többiek Forgalmasak a csemetekertek A biztonságos termelés alapja a jó szaporítóanyag A biztonságos termés alapja a jő szaporítóanyag, amiből nincs hiány Pest megyében. Most a szőlő- és gyümölcsfa-tele­pítések időszakában mintegy 50 elárusítóhelyen szerezheti be a lakosság a szükséges oltványokat. A tavaszon mintegy 1 millió csemete várt gazdára. tért ajánlják, a golden helyett pedig a mutsent telepítésre. A nyári almafajták közül az évát, a ceglédi pirosat, az egri pirosat kínálja a kereske­delem. A bogyós gyümölcsűek- ből, ribizliből, köszmétéből, szamócából is jó az ellátás, dióból szintén ki tudják elégí­teni a keresletet. A telepítések általában április közepére be­fejeződnek. Tehát már rövid idő áll rendelkezésre. Ezért a facsemete elárusító helyeket szombaton, vasárnap is nyit­va tartják. Aki ennek ellenére sem jut megfelelő szaporító­anyaghoz, bánkódásra nincs oka, mert az október végén induló őszi szezon alkalmával hozzájuthat a jó minőségű olt­ványhoz. B. Z. Ez részben annak köszönhe­tő, hogy a múlt őszön a ked­vezőtlen időjárás miatt sok oltványt nem tudtak eltelepí­teni. Az anyag megmaradt, ami iránt nagy a kereslet. Ed­dig a készletnek több mint 60 százaléka fogyott el. Csemege- és borszőlőből pél­dául 10-20 fajta között lehet válogatni. A legkeresettebbek közé tartozik a Csabagyöngye, a favorit, a Pannónia kincse, a kardinál, a saszla, a zala- gyöngye csemegeszőlő. Al­mából, szilvából, cseresznyé­ből van elegendő, hiányosabb viszont az ellátás körtéből, kajsziból, birsből és naspolyá­ból. A termelők évek óta a jo­natán, a starking és a gol­den almafajtát telepítették. Ezek felett eljárt az idő. Van­nak korszerűbb, nagyobb biz­tonsággal termő és többet adó egyedek. A jonatán helyett jobb az idared, mert 30 szá­zalékkal többet terem és gyü­mölcse májusig eltartható. A starkinggal szemben a glos­i

Next

/
Oldalképek
Tartalom